Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
Befejezte munkáját az MSZMP IX. kongresszusa (Folytatás a 4. oldalról.) lati Testiség, az önteltség ellen. Erősíteni kell — különösen a vezetőknél — a tettekben kifejezésre jutó készséget a jogos bírálat elfogadására, az önbírálatra. A párttagság vélemény- nyilvánítása és bírálata a párt egészséges belső életének elengedhetetlen feltétele. Q Q Figyelembe véve a pártban és a tár-. sadalomban végbement fejlődést, valamint a jövő követelményeit, a kongresszus jóváhagyta a Szervezeti Szabályzatnak a Központi Bizottság által javasolt módosítását. Ezzel erősödik pártunk összeforrottsága, cselekvőkészsége, még alkalmasabbá válik hivatásának, vezető szerepének betöltésére. A tagjelöltség megszűnik, úgyanakkor növekednek a követelmények a párttagsággal, a belépni szándékozókkal és az ajánlókkal szemben, a politikai meggyőződés, a munkában való helytállás, a szocialista erkölcs és az aktív társadalmi tevékenység terén. Óvjuk a pártot a karrierista és a pártba nem való elemektől. A kongresszus a Központi Bizottság javaslatát elfogadva úgy határoz, hogy az eddigi tagjelölt elvtársak — akik rendes tagokká lesznek — párttagságát a IX. kongresszus idejétől számítsuk. A revíziós bizottságok működése megszűnik, feladataikat a Központi Ellenőrző Bizottság, illetve a pártbizottságok veszik át. Valamennyi pártszervezet jogot kap a területén folyó munka ellenőrzésére és a vezetők beszámoltatására. \ fegyveres erőknél működő pártszervezetek jogkörére külön szabályok érvényesek. VII. Pártunk és a nemzetközi munkásmozgalom mindinkább elszigetelődnek. Utat tör magának a felismerés, hogy fő feladataink közösek, együttes cselekvést követelnek és megkívánják, hogy minden nézeteltérést alárendeljünk az imperializmus elleni harcnak. Folytatjuk a harcot az összes haladó erők imperializmus elleni akcíóegysége megteremtéséért. Hasznosnak bizonyulnak a kommunista pártok kétoldalú, többoldalú vagy olyan regionális találkozói,. amelyek egy térség égető problémáit vitatják meg. A két- és többoldalú találkozásoknak jelentős szerepük van az együttműködés erősítésében, de ezekkel nem pótolható a kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozása, amelynek létrejöttéért a Magyar Szocialista Munkáspárt kész minden erőfeszítésre. Pártunkat nemzetközi tevékenységében a legutóbbi négy évben is a magyar munkás- osztály, népünk, nemzetünk érdekei, s azzal teljes összhangban a proletár internacionalizmus elvei vezérelték. Ezen az úton kívánunk haladni a következő időszakban is. zfft A nemzetközi kommunista mozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje. A világ kommunista pártjai mintegy 50 millió tagot számlálnak. Nincs egyetlen or« szág sem, ahol a szocializmus, a kommunizmus eszméi ne éreztetnék forradalmasító hatásukat. A 14 szocialista országban a kommunista és munkáspártok országsuk és népeik vezetőivé váltak, irányítják a szocializmus, illetve a kommunizmus építését. A fejlett tőkés országok kommunista párt« jai folytatják következetes harcukat a monopóliumok ellen, a demokratikus jogokért, a békéért, a szocializmusért. Küzdenek a munkásmozgalom megosztottságának felszámolásáért, a munkásosztály egységéért. A fejlődő országok kommunistái küzdés nek a neokolonializmus ellen, azért, hogy országuk gazdaságilag is függetlenné váljék, s a nem kapitalista útra lépjen. /i I A legútóbbi években éles nézeteltérés • támadt a nemzetközi kommunista mozgalom soraiban, a kínai vezetők ismert dogmatikus politikájukkal megbontották a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Az egységbontással szemben az utóbbi időben a szocialista országokban és a_ nemzetközi kommunista mozgalomban erősödtek az egységtörek vések. Minden kommunista pártnak magának kell kidolgoznia saját politikáját úgy, ahogyan ezt országának történelmi, társadalmi és gazdasági feltételei előírják. Ez a politika a marxizmus—leninizmus elvein keli, hogy alapuljon, és csak akkor hatékony, ha egyidejűleg szolgálja az illető ország munkásosztályának, dolgozó népének, nemzetének valódi érdekeit és a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály közös, általános érdekeit. Ez lehetséges és szükséges. Ebben van a marxista— leninista elmélet, a világot átformáló kommunizmus mérhetetlen ereje, legyőzhetetlensége. Minden népnek maximálisan mozgósítania kell erőforrásait a szocialista építésben. Lehetőségeink azonban nem korlátozódnak a nemzeti erőforrásokra, mert hatalmas előnyök és erőforrások vannak a szocialista országok nemzetközi összefogásában is. A tapasztalatok nyomán az akcióegység eszméje tért hódít, az egységbontók pedig 42 A Magyar Szocialista Munkáspárt ■*“* nemzetközi tevékenysége alapjának a testvérpártok 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásain kidolgozott fő irányvonalat tekinti. Mint az 1965 márciusában megtartott moszkvai konzultatív találkozó részvevője, teljes mértékben osztja a 19 testvérpárt ott egyeztetett álláspontját. Pártunk küzdött és küzd a nemzetközi kommunista mozgalom egységének helyreállításáért, mindenféle jobboldali opportun izmus és „baloldali” kalandorság ellen. Pártunk széles körű, bensőséges kapcsolatokat tart fenn a kommunista és munkáspártok túlnyomó többségével. E pártok képviselőivel folytatott eszmecseréink hozzájárulnak a nézetek kölcsönös megismeréséhez, egymás jobb megértéséhez, az együttműködés erősítéséhez. Pártunk jó kapcsolatok kiépítésére törekedett és törekszik a haladó, demokratikus pártokkal, mindenekelőtt az afrikai és ázsiai demokratikus pártokkal és felszabadító mozgalmakkal, a baloldali szocialista pártokkal, valamint az együttműködésre hajlandó szociáldemokrata pártokkal, A nemzetközi kommunista mozgalom egységére irányuló tevékenységünket lankadatlan erővel folytatjuk. « ★ A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa újabb évekre szóló programot javasol a magyar népnek. E program megvalósításában a kommunisták a jövőben is élen fognak járni odaadásban, áldozatkészségben, munkában. Harcoljon, építsen velünk szoros egységben minden hazáját szerető ember! A cél, amely felé eredményesen törünk: népünk, nemzetünk további felemelkedése, hazánk felvirágoztatása, békénk biztosítása. Kádár János vitazáró beszéde Tisztelt kongresszus! Kedves Elvtársak! Elvtársnők! Kongresszusunk munkájának, tanácskozásának híre elterjedt az országban, sőt határainkon túl is, s részben ismerjük már a visszhangot is. Szinte egyöntetű az a véle« mény, hogy, kongresszusunk egy önmagában bízó, politikájában szilárd, céljait ismerő pórt tanácskozása, amely munkáját minden látványosság nélkül, a nagy szavakat kerülve végzi, reálisan elemzi a helyzetet és ugyanígy tárgyalja a jövő feladatait. Örülünk ennek a véleménynek, s annak is, ha a kongresszusunk ezt tükrözte. ' A vitában 48 küldött szólalt fel és a felszólalók nagy felelősséggel, a kérdés ismeretében és sokoldalúan szóltak a legfontosabbról, pártunk bel- és külpolitikájáról, a nemzetközi munkásmozgalomról, a gazdasági és kulturális építőmunkáról, a párt életének leglényegesebb kérdéseiről. A felszólalások általában alátámasztották és megerősítették mindazt, amit a Központi Bizottság a helyzetről, a megtett útról, a feladatokról összegezett. Jó dolog, hogy a felszólalók Jelentős része tulajdonképpen már azzal foglalkozott, hogyan és miképpen képzelik a kongresszus határozatainak végrehajtását. A vitát a kongresszus által tárgyalt nagy fontosságú kérdésekhez méltónak tartom. A terem falain túl, szinte aktív részese volt a kongresszus munkájának az egész párttagság, a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép. Ennek nagyon sok jele van, de csak egyre utalok: a kongresszus több mint ezer táviratot és levelet kapott. Kaptunk pél-. dául üdvözlő táviratot Csepelről. Ezt a táviratot a Csepel Vas- és Fémművek 20 ezer dolgozója röpgyűléseken tárgyalta meg és hagyta jóvá. Az üdvözlő táviratokat, az üzeneteket és leveleket általában nagy dolgozó-kollektívák küldték. Ezek mindegyikét megemlíteni persze lehetetlen, de elmondhatom, hogy kivétel nélkül összefüggnek a kongresz- szus tiszteletére indított szocialista munkaversennyel és többségük már a vállait felajánlások teljesítését jelenti be. A Központi Bizottság nevében és — bizonyára egyetértenek ezzel — kongresszusunk nevében megköszönöm a szolidaritást, a táviratokat és a leveleket, azt, hogy így emlékeztek meg kongresszusunkról, tettekkel bizonyítva, hogy követik a párt szavát és szívvel- lélekkel vesznek részt a szocialista társadalom építésében. (Nagy taps.) Pártunk IX. kongresszusára a szocialista országok kommunista pártjait és a kapitalista elnyomás éllen harcoló európai testvérpártokat hívtuk meg. Nagy jelentőségű számunkra a testvérpártok küldöttségeinek jelenléte és vélekedése. Számunkra fontos az, hogyan ítélik meg a testvérpártok {Jártunk politikáját és törekvéseit. A testvérpártok küldöttei üdvözölték pártunk törekvéseit, szolidaritásukról biztosítottak és sikert kívántak munkánkhoz. Kongresszusunkon a választott vezető pártszervek mun« kájáról adtunk számot. Munkájukat párttagságunk, hazai közvéleményünk és testvérpárt« jaink hivatottak megítélni. Most, a kongreszus vitája után, joggal állapíthatjuk meg ismét, hogy pártunk hűen követi a marxista-leninista elveket, megfelel a munkás- osztály nagy történelmi céljainak, megfelel a magyar dolgozó nép, a nemzetközi munkásosztály és a szabadságukért harcoló népek érdekeinek. (Nagy taps.) Nyugodtan mondhatjuk, hogy pártunk eszmeileg és politikailag egységes és képes az egységes cselekvésre. Joggal állapíthatjuk meg azt is, hogy pártunk munkáját a munkásosztály, a nép legszélesebb rétegeivel együtt, velük összeforrva végzi. Ez pártunk erejének legfontosabb forrása. A Magyar Szocialista Munkáspárt folytatja eddigi bélés külpolitikáját. Az előttünk álló időszakban is feladatunk a szocialista társadalom teljes felépítése. A Magyar Szocialista Munkáspárt minden erejével azon lesz, és minden lehetőséget megragad, hogy hozzájáruljon a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságához, egységéhez, legjobb együttműködéséhez. Ez a törekvés vezette pártunkat eddig is és úgyanezért akarunk dolgozni ezután is, jobban, mint eddig. Mi a viszonyunk a nem szocialista országokhoz? Mi ápoljuk a népek barátságát, mert van jó és rossz társadalmi rendszer, de rossz népek nincsenek. A népek mindenütt jót akarnak. Jelenleg azonban varinak a világon kapitalista országok, s velük az állami politika síkján elveinknek, világnézetünknek, a magyar nép érdékeinek, a nemzetközi munkásosztály érdé« keinek megfelelően kell szabályozni viszonyunkat. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság mindenkor és minden« hol szembeszáll mindenféle imperialista agresszióval. Ez most mindenekelőtt azt jelenti, hogy harcolunk az amerikaiak vietnami agressziója ellen, és mindaddig segítjük vietnami testvéreinket, amíg ügyük végső győzelmet nem arat. (Hosszan tartó, nagy taps.) Ugyanakkor azonban híven a forradalmi, lenini elvekhez, a kapitalista államok viszonylatában a békés egymás mellett élés elvét követjük, és kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatokra törekszünk. Ennyiben tudom összegezni a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának fő jellemvonásait. a vitával kapcsolatban ezeket kívántam általában megemlíteni, s gondolom, hogy a tisztelt kongresszus, a küldött elvtársak mindezzel egyetértenek. Ezek után szeretnék foglalkozni részben a vitában felmerült kérdésekkel, részben olyan eseményekkel, amelyek időközben történtek. Kongresszusunk november 28-án, hétfőn nyílt meg és én megbízatásomnak megfelelően ismertettem a Központi Bizottság beszámolóját, A küipoiitikai részben megfelelő terjedelemben és — gondolom — megfelelő módon szóltam kapcsolatunkról az Egyesült Államokkal. Ugyanaznap este tették közzé a hírt Budapesten és Washingtonban, hogy Magyar- ország és az Egyesült Államok követi szintről nagyköveti szintre emelték diplomáciai kapcsolatukat. Bennünket ez nem zavart. Egy elvileg helyes alapokon nyugvó kommunista politika, ha rendben van csütörtökön, rendben kell lennie hétfőn is. Mi az Egyesült Államokkal is azt az elvi politikát folytatjuk. amelyet a testvérpártokkal együtt 1957-ben és 1960- ba Moszkvában kialakítottunk. Elítéljük az Egyesült Államok vietnami agresszióját. Visszautasítottuk és a jövőben is visszautasítjuk az Egyesült Államok kormányának minden beavatkozási kísérletét a Magyar Népköztársaság belü gyeibe. , Ez elvi politika, és nem taktika. Ugyanilyen elvi politika az is, hogy békés egymás mellett élésre törekszünk. A viszonyok normalizálását kívánjuk, politikai, gazdasági, tudományos és egyéb kapcsolatokat akarunk az Egyesült Államokkal is. Ha ugyanilyen készséget tapasztalunk részükről, akkor kapcsolataink normálisak lehetnek. Pártunk meggyőződése szerint ez marxista—leninista* forradalmi politika. (Taps.) Egy másik külpolitikai kérdés, amit meg akarok említeni, a Német Szövetségj Köztársasággal kapcsolatos állásrontunk. A Német Szövetségi Köztársaságban most új kormány alakult. A szociáldemokrata párt bevonásával úgynevezett nagy- koalíció jött létre. Ez természetesen elsősorban a Német Szövetségi Köztársaság népének az ügye, de közvetlenül érinti valamennyi németet. Pártunk és kormányunk úgy véli, fiogy nekünk nem kell változtatnunk Nyugat-Németország irányában folytatott politikánk alapelvein és gyakorlatán. Azt ez a kormányváltozás nem érinti. Európa valamennyi forradalmi pártjával. minden ország haladó elemeivel együtt harcolunk a nyugatnémet revansista törekvések ellen, és az ellen az újfasiszta hullám ellen, amely ott most a két legutóbbi tartományi választáson jelentkezett. Harcolunk és dolgozunk Európa biztonságáért. Működ ion Bonnban bármilyen összetételű kormány, bármiféle koalíció, meg kell hallania Ettróoa szocialista részének — és aki a politikával intenzíven foglalkozik, tudta, hogy nemcsak szocialista részének — azt a követelését. hosy Nyugat-Németországnak is tudomásul kell vennie a második világháború következményeiként kialakult európai határokat és azt, hogy azokat soha semmiféle úton-módon megváltoztatni nem tudja. (Nagy taps.) Legyen bármilyen kormány Bonnban, ha reálpolitikát akar folytatni, el kell jutnia annak elismeréséig, ami a mai Európa megváltoztathatatlan jellemvonása, hogy két német állam van. A két német állam közül az egyik, a Német Demokratikus Köztársaság már eddig is felbecsülhetetlen értékű szolgálatot tett nemcsak nekünk magyaroknak, a Varsói Szerződés szervezetében egyesült országoknak, hanem Európa minden népének. Azzal tett szolgálatot, hogy Európa szívében, német földön megalapozta a jövendőt, és kiépítette a szocializmus és a béke erős támaszát. (Nagy taps.) Nyugai- Németországgal valóban jó viszony csak úgy képzelhető el, ha tudomásul veszik, hogy nálunk nem lehet alku tárgya a Német Demokratikus Köztársasághoz fűződő forradalmi, elvtársi, szocialista kapcsolat. Ázt ezután is erősíteni fogjuk. (Nagy taps.) A Magyar Népköztársaság az előbb elmondottak figyelembevételével a kölcsönös előnyök alapján kész fejleszteni gazdasági, politikai és diplomáciai kapcsolatait a Német Szövetségi Köztársasággal. Kész a kulturális kapcsolatok és a turisztika fejlesztésére is. Az előbb szólottám az Egyesült Államokhoz, most a Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő viszonyokról. Az a politika, amit md képviselünk, meggyőződésünk szerint nemcsak a saját népünk érdekeinek felel meg, hanem az amerikai nép érdekeinek és a német nép érdekeinek is a legjobban megfelel. Én, mint kommunista, hozzátehetem, hogy mi az amerikai népnek is, a német népnek is a lehető legjobbat, a békét és a boldogulást kívánjuk és velük barátságot akarunk. (Nagy taps.) Kongresszusunkon jelen volt és szólott hozzánk a Német Szocialista Egységpárt, a Nyugat-németországi Kommunista Párt és Nyugat-Berlin Szocialista Egységpártjának képviselője. Köszönjük, hogy eljöttek hozzánk, és nagyon örülünk, hogy közöttünk elvi egység, internacionalista testvériség van. Meggyőződésünk, hogy ők igazi marxista—leninisták, kommunisták, és egyben a legjobb német hazafiak, akik a német nép jövőjét képviselik. Annál hamarabb lesz boldog és szabad a német nép, annál hamarabb fejlesztheti ki nem csekély lehetőségeit és képességeit a termelés, a tudomány és a kultúra területén, minél hamarabb követi elvtársainknak, a német kommunistáknak a szavát. Ök az egész német népnek a legjobbat akarják. Néhány szót belpolitikai törekvéseinkről. A kongresszus állásfoglalásai megmutatták, hogy pártunk tovább folytatja, fejleszti és erősíti a szövetségi politikát, köznyelven, a népfrontpolitikát. Megismétlem, amit a beszámolóban mondottam: ezt a szövetséget a munkásosztály vezeti. Menet közben persze hibák is adódtak. A Központi Bizottság óvta az elvtársakat a mechanikus statisztikai szemlélettől. Mégis előfordult, hogy a munkásosztály vezető szerepét védve, pártonkívülit nem engedtek megfelelő funkcióba helyezni. Az is megtörtént, hogy egy adott funkcióra jobb kommunista jelölt volt, mint pártonkívüli, mégis valamilyen statisztikai szemlélet alapján úgy határoztak, hogy pártonkívülit bíznak meg, hadd lássa az a központ, hogy értik és végrehajtják a politikát. (Derültség.) De az egyik nagyobb kárt csinált, mint a másik. A kongresszus kezdetén Cservenka elvtársnő elmondotta, hogy Pest megyében például a tanácsfunkcionáriusok között bizony csak imitt- amott, hírmondónak van pártonkívüli. De a valóság nemcsak ebből áll. Meg tudnám nevezni a társadalmi élet olyan területeit is, ahol a kommunista közfunkcionárius, vezető megy ritkaságszámba. Ahogy az előbbi nincs rendben, úgy nincs rendben ez utóbbi sem. Az egyiken is, a másikon is igazítani kell. Jobban kell eleget tenni a VIII. kongresszuson meghatározott követelményeknek, mint eddig. Há egy funkció betöltéséről döntenek, nem statisztikai normákból kell kiindulni, hanem abból a szempontból kell mérlegelni az összes szóba jöhető embereket, készek-e részt venni az építőmunkában, hű fiai-e a hazának, van-e rátermettségük, megfelelő szakképzettségük, tudnak-e vezetni a mai viszonyaink között. A műveltséget és a szakmai hozzáértést meg kell követelnünk a párttagoktól is, mert egy forradalmár az igaz ügyet nálunk enélkül már nem tudja jói szolgálni. És a pártonkívülitől is meg kell követelni a népi hazához és népünk közös céljához, a szocialista társadalom felépítéséhez való becsületes viszonyt. Párttagnak nem kell lennie, de ez elemi norma, amit mindenkitől meg lehet és meg is kell követelni. Hogyan is alakul tehát a párttagok és a pártonkívüliek viszonya? Nagyon egyszerűen (Folytatás a 6. oldalon) MMUUitMíL 5 I960, december 4., vasárnap
