Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
Befejezte munkáját az MSZMP IX. kongresszusa (Folytatás az I. oldalról) Évről évre erősödnek és mind bensősége-' sebbé, barátibbá válnak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai. Országaink és pártjaink teljesen egyetértenek mind a nemzetközi helyzet, mind a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseinek megítélésében. Pártunk elvi álláspontja, hogy az internacionalizmusnak napjainkban is próbaköve á világ első és leghatalmasabb szocialista országához, a Szovjetunióhoz fűződő viszony. Több magas szintű kölcsönös látogatás, több új egyezmény és az országunk által nyújtott támogatás különböző formái javították és szorosabbra fűzték a Magyar Népköz- társaság kapcsolatait a harmadik világ országaival. r[ Valljuk, hogy korunkban a háború nem • • végzetszerűen elkerülhetetlen. Ezért az imperialista agresszió ellenére és ellene harcolva továbbra is időszerű történelmi feladatnak tartjuk a küzdelmet a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Meggyőződésünk, hogy a békés gazdasági versenyben legyőzzük a kapitalizmust. Célunk, hogy a békés egymás mellett élés ne egyszerűen háború nélküli állapot legyen. Hívei vagyunk a különböző rendszerű államok kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos együttműködésének, a népek barátságát szolgáló kulturális cserének és személyi forgalomnak. A békés egymás mellett élés feltételezi és megköveteli az agresszió elleni elszánt harcot a világ minden térségében. lüD Belpolitikai és társadalmi Yiszonyaink 11 Pártunk VIII. kongresszusa 1962-ben w* teljes joggal állapította meg, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocializmus alapjainak lerakása dolgozó népünk történelmi jelentőségű győzelme volt. amely kihatott egész politikai, társadalmi és gazdasági életünkre. Az elmúlt négy évben már a szocializmus teljes felépítésén dolgoztunk. A munka eredményeként szocialista vívmányaink megszilárdultak, politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális életünk tovább fejlődött. Az előttünk álló években feladatunk a szocializmus teljes felépítésének erőteljes folytatása. A beszámolási időszakban tovább nőtt a munkásosztály társadalmi és politikai befő* lyása, megkezdődött az egységes paraszti osztály kialakulása. Értelmiségünk magáévá tette és munkájával segítette a munkásosztály politikáját, a szocializmus építését. Erősödött a munkás-paraszt szövetség, amely népi államunknak. mind homogénebbé váló társadalmunknak, népünk kialakulóban levő szocialista nemzeti egységének legfőbb politikai alapja. Q Társadalmunk legnagyobb, lesszerve* zettebb és politikailag legöntudato- sabb osztálya a munkásosztály. Társadalmi életünk minden fontos területén érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. Ez abban nyilvánul meg, hogy a munkásosztály forradalmi, marxista-leninista pártja vezeti és irányítja egész társadalmi életünket, erősödik a munkásosztály hatalmát gyakorló és megtestesítő állam, megvalósul a munkásosztály nagy forradalmi célja: épül a szocializmus. Állami és társadalmi életünkben a legfontosabb posztokat a munkásosztály képviselői töltik be. A munkásosztály nagy tömegei szereznék magasabb szakmai és politikai képzettséget. Elsajátítják a vezetéshez szükséges ismereteket, egyes tagjai meghódítják a tudomány és a kultúra magaslatait. A munkásosztály egyre nagyobb tömegei átérzik és vállalják a felelősséget az ország sorsáért: élenjárnak az építő munkában, cselekvőén részt vesznek a közéletben, példát mutatnak fegyelmezett* «égben, áldozatkészségben. A szocialista brigádmozgalom szép eredményei a munkásosztály fokozódó aktivitását, növekvő öntudatát bizonyítják. A munkásosztály fokozatosan a maga kép>ére formálja a társadalom más rétegeit is. A magyar faluban végbement fejlő* * dés gyökeres fordulatot hozott a parasztság életében és szemléletében. A hatalmas társadalmi átalakulás előnyösen változtatta meg az egész falusi életformát. A szövetkezetek, a falusi társadalmi szervezetek élére több tízezer paraszti veze* tő került A parasztság a maga soraiból ki tudta emelni vezetőit, akik egy-egy szocialista nagyüzem vagy község élén jól szolgálják a közös érdeket. A gépek, a vegyszerezés elterjedése a mezőgazdaságban, a közép- és felsőfokú iskolákban végzett agrárszakemberek, az ifjúság iskolázási lehetősége, a társadalombiztosítás kiterjesztése a falura, a villany, a korszerű házak tízezrei, a televízió és más változások közelítették a paraszti életet a munkásokéhoz, a városlakókéhoz. Megkezdődött a termelőszövetkezeti parasztság egységes szocialista osztállyá alakulása. *A korábbi falusi társadalmi rétegeződés gazdasági alapjai megszűntek. A falu mai ellentmondásai között a régi osztályrétegező- dés maradványai már nem játszanak első* rendű 6zerep>et, de léteznek nem osztályjel- legűek: ilyenek a tagok és az alkalmazottak, a jobb és rosszabb természeti körülmények között dolgozó gazdaságok közötti jövedelemeltérések, a földtulajdon és a földhasználat elkülönülése a föld öröklése és a faluról elvándorlás következtében, a munkaerő egyenlőtlen megoszlása. A közelmúlt években erőteljesen nőtt a faluról városba áramlás. 1960. és 1963. között a városok lakossága 235 000-rel nőtt, a községeké viszont 124 000-rel csökkent. A csökkenés elsősorban a mezőgazdaság dolgozóinak elvándorlásából adódik. Az elvándorlás a fejlődés velejárója, elsősorban az ország Iparosításának következménye. Ez az alapjában véve szükségszerű folyamat az indokoltnál nagyobb méreteket öltött és különböző nehézségeket okozott. Ebben szerepet játszik az is, hogy a városi életkörülmények általában jobbak a falusinál. Ez elsősorban a falusi fiatalok a kívánatosnál jobban vonzza a városba. Arra törekszünk, hogy végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a »zövetkezeti parasztság életszínvonala, szociális, kulturális ellátottsága között. A következő években jelentékeny lépéseket teszünk azért, hogy a parasztság életszínvonalát és ellátottságát tovább közelítsük a munkásosztályéhoz. Alapvető politikai és gazdasági érdekek fűződnek a földtulajdon olyan rendezéséhez; amely megvalósítja a nagyüzemi földhasználat és földtulajdon egységét, a szövetkezeti földtulajdont. Meg kell teremteni az elvi és törvényes lehetőségeit annak, hogy a termelőszövetkezetek használatában levő földek megfelelő megváltási ár ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerülhessenek. A termelőszövetkezeti tulajdon hosszabb folyamat eredménye lesz, ennek nélkülözhetetlen követelménye a termelőszövetkezetek és a földtulajdonos termelőszövetkezeti tagok közös elhatározása. Az MSZMP VIII. kongresszusa a szo- * cialista nemzeti egység erősítését tűzte ki célűL Sikerrel járt a pártnak az a törekvése, hogy fokozódjék a társadalom aktivitása és a nemzet összes alkotó erőit mozgósítsa a szocialista építőmunka feladataira. A parasztemberek, az értelmiségi dolgozók, a kisiparosok és más dolgozó kisemberek — a munkásosztály szövetségesei — szorgalmas munkával vették ki részüket a szocializmus építéséből. A törvény előtti teljes állampolgári egyenlőség, a törvényesség szigorú megtartása, a párt türelmes és humánus politikája társadalmunk egységének erősödését, a szocializmus javát, szolgálta. Bevált az a gyakorlat, hogy párttisztségeken kívül minden funkciót pártonkrvüli is betölthet, helyesnek bizonyult, hogy az emberek megítélésének alapvető mércéjévé a társadalom érdekében végzett munkát és a magatartást tettük, 6 az iskolai felvételeknél eltöröltük a származási megkülönböztetéseket. Megtalálta helyét a társadalomban, bekapcsolódott az építőmunkába a volt uralkodó osztályok sok tagja, és gyermekeik többsége. Szövetségi politikánk fő célja a jövőben is a nemzeti egység erősítése, gyakorlatban kipróbált elveink következetes érvényesítése és megvédése minden torzítástól. A társadalom valamennyi rétegéinek alapvető érdekei azonosak, s ezért a legfontosabb politikai kérdésekben, a szocializmus építésében, a béke védelmében széles nemzeti egység alakult ki. Ezen belül azonban objektív és szubjektív okokból egyes esetekben átmeneti, sőt bizonyos kérdésekben hosszabb ideig tartó ellentétek léphetnek fel egyes társadalmi rétegek, csoportok, illetve a helyi és össznépi érdekek között. Az érdekellentétek és nézeteltérések vitákban is kifejeződnék. A párt gondosan tanulmányozza és a politika kialakításában figyelembe veszi ezeket. A közgondolkodásra hat a szocializmus és a kapitalizmus, az imperializmus és az antá- imperializmus közötti világméretekben folyó harc és a nemzetközi kommunista mozgalomban folyó vita is. A szocialista nemzeti egység kiszélese- • dése tovább erősítette és szilárdította a szocialista államhatalmat. Hazánkban felszámoltuk a kapitalizmust, nincsenek a szocializmussal szemben álló osztályok, a szocialista állam fő funkciója a gazdasági és kulturális építőmunka szervezése és irányítása az egész dolgozó nép érdekében. Az osztályharc ma elsősorban a .gazdasági építés feladatainak megoldásáért, az emberek tudatának fokozatos átalakításáért, az imperializmus behatolási kísérletei, a belső ellenséges erők ellen folyik. Ezzel szolgáljuk osztálycéljainkat, a szocialistává váló nemzetünk ügyét. Népi államunk a társadalom valamennyi becsületes tagja számára biztosítja a szilárd jogvédelmet, a demokratikus jogok gyakorlásának széles körű lehetőségeit, de elnyom minden — szocialista vívmányaink, a népi hatalom, a törvényes rend ellen irányuló — restauráció® törekvést. Szocialista vívmányaink fejlesztése és az ellenséges törekvések elnyomása szocialista államunk két egymáshoz szorosan kapcsolódó feladata; a külső és a belső ellenség elleni harc leghatásosabb fegyvere a szocializmus erősödése. A kisajátítók kisajátításával, a szocialista társadalom alapjainak lerakásával a hatalomért folyó harc hazánkban eldőlt, a nagy osztályösszeütközések korszaka lezárult, társadalmi rendünk és államhatalmunk szilárd. Ez lehetővé tette, hogy általános közikegyelem gyakorlásával törvényesen és politikailag lezárjuk azoknak az ügyét, akik a fejlődés különböző szakaszaiban, különböző okokból szembe kerültek a haladással, a szocializmussal. Az általános közkegyelem gyakorlása az osztályharcban alkalmazott szocialista humanista politikánk szerves folytatását jelentette: határozott harcot folytattunk mindazok ellen, akik a szocializmus ellen támadtak, s a közrend felforgatására törtek, de emberiességtől áthatva megbocsátottunk azoknak, akik letették a fegyvert, s lehetőséget adtunk számukra, hogy becsületes munkával beilleszkedjenek a társadalomba. A legutóbbi években tovább erősödött • a szocialista demokrácia, megélénkült a közélet. A korábbi időszakhoz mérve fokozódott a dolgozók aktivitása a közügyek tárgyalásában, s jelentős rétegek vitatták meg a gazdasági építés kérdéseit, a nemzetközi, társadalmi, kulturális problémákat. E viták segítséget nyújtottak a fejlődés során felmerülő új kérdések marxista kidolgozásához, s ezért nagy többségük kívánatos és hasznos volt, a demokrácia fejlesztését, a nemzeti egység erősítését szolgálta. A dolgozók részvétele az állami, társadalmi, helyi ügyek intézésében mégsem fejlődött kielégítően. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos eleme a helyi szervek jogkörének kiszélesítése. Biztosítani kell a tanácsok számára az önálló piénzügyi gazdálkodás lehetőségét a kommunális -fejlesztés területén és a kulturális és szociálpolitikai igények kielégítésében. Szükséges a tanácsok szerepének, hatáskörének pontosabb meghatározása egy új tanácstörvényben. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével nagyobb lehetőség nyílik a demokrácia fejlesztésére az üzemekben. A kérdések többségében a vállalatok, az üzemek vezetői maguk döntenek és számukra is fontossá válik, hogy kollektívájuk tapasztalataira, véleményére támaszkodjanak. Ugyanebbe az irányba hat a fokozódó anyagi érdekeltség. A dolgozók anyagilag is érdekeltté válnak abban, hogy a vezetők figyelmét idejekorán felhívják a gazdálkodás hiányosságaira, s velük együtt közreműködjenek a hibák kijavításában. A szocialista demokrácia kiterjesztésében alapvető a dolgozó tömegek politikai tudatának fejlesztése, a rendszeres, sokoldalú tájékoztatás és olyan politikai légkör megteremtése, amelyben kötelességüknek érzik, hogy mint az ország gazdád, részt vegyenek minden fontos kérdés eldöntésében. Ebben fontos szerepük van a szakszervezeteknek, a Hazafias Népfrontnak, a KISZ-nek, a nőmozgalomnak és általában a tömiegszervezeteknek, mozgalmaknak, amelyeknek feladata kiszélesül, gazdagabb tartalommal telik meg. Az új választójogi törvény, az egyéni válasz^ tókerületek bevezetése további lépés a szocialista demokrácia fejlesztésének útján. Növelni kell az országgyűlés szerepét a törvény- alkotó tevékenységben és az Elnöki Tanács, valamint a kormány munkájának ellenőrzésében. Népköztársaságunk alkotmányát 1949-ben fogadták el. Azóta befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és megkezdtük a szocializmus teljes felépítését. A végbement változásokat időszerű az alkotmányban is megfogalmazni. I /f Államunk mindenki számára biztosítja a lelkiismereti szabadságot. Húszéves gyakorlat bizonyítja, hogy a vallásos dolgozók túlnyomó többsége támogatja nagy társadalmi-politikai céljaink megvalósítását. Hazánkban nem a hívők és nem a vallásos emberek állnak egymással szemben, hanem a szocializmus hívei és ellenségei. Az állam és az egyház közötti viszony normális, megfelel az állam, az állampolgárok összessége és a szocializmus érdekeinek. Az egyházak hivatalos vezetése és a papság többsége elismeri a szocialista államrendet, lehetségesnek és szükségesnek tartja az együttműködést a szocialista állammal, az állam biztosítja az egyházak hitéleti tevékenységét. A magyar állam és az egyházak normális viszonya nemzetközi hatásában is segíti a haladó erők összefogását és a reakciós egyházi körök háttérbe szorulását. Társadalmi és politikai rendszerünk szilárdsága, a vallásos dolgozók túlnyomó többségének egyetértése és aktív közreműködése a szocializmus építésében, az állam és az egyház közti viszony megfelelő alakulása lehetővé tette, hogy részleges megállapodás jöjjön létre a Vatikánnal is. Ezzel a Vatikán elismerte szocialista államunkat, s ennek beleszólási jogát az államot és az egyházat közösen érintő ügyekben. 1 C5 Hazánk lakossága 1961—1965. években csak 154 000 fővel, mintegy másfél százalékkal nőtt. 1962 óta 1000 lakosra évente 13 élve születés jut, s ez a szám nemzetközi méretekoen is rendkívül alacsony. Ugyanakkor jelentősen kitolódott az életkor felső ha* tára. öt év alatt a nyugdíjas korúak aránya 17 százalékról 19 százalékra nőtt, a 14 évnél fiatalabbaké pedig 24 százalékról 21 százalékra csökkent. Ha ez az irányzat nem változik, néhány év múlva érezhetően nőni fog az eltartott lakosság száma a munkaképes dolgozókéhoz viszonyítva. Az egész nép érdeke, nemzeti gondunk, hogy ennek okait sokoldalúan vizsgálva, és feltárva, megfordítsuk a népesség-szaporulat jelenlegi irányzatát. Pártunk javaslatára az elmúlt években több ízben megemeltük a családi pótlékot, erőnkhöz mérten bővítettük az óvodai, bülcső- dei férőhelyeket, javítottuk a gyermekek felnevelését elősegítő egészségügyi hálózatot. Ed* digi erőfeszítéseink nem tudták megoldani a problémákat; továbbra is nagy a különbség a többgyermekes és a gyermektelen családok életszínvonala között. Indokoltnak tartjuk, hogy a családi pótlék 1966-ban végrehajtott emelését, ahogyan azt anyagi erőnk megengedi, a későbbi években további lépések kövessék. Azt tervezzük, hogy a termel őszövetkezeti tagok családi pótléka 1970-ig érje él a bérből és fizetésből élőknek szintjét. Gondoskodni kell arról, hogy az anyákat és különöser a sokgyermekes családokat nagyobb társadalmi megbecsülés övezze. A kongresszus javasolja megvizsgálni, hogyan lehetne növelni a gyermekes családok anyagi biztonságát és milyen további könnyítéseket nyújthatna a társadalom a dolgozni és tanulni akaró gyermekes anyáknak. Javasoljuk, hogy 1967-ben gyermekgondozási segélyt vezessenek be. Jóval nagyobb mértékben kell lehetővé tenni a gyermekes anyák számára a napi 4—6 órás munkát és a bedolgozást. Következetesen kell érvényesíteni azt az elvet, hogy a lakásépítés állami támogatásánál és a lakások elosztásánál a gyermekes családok előnyben részesüljenek. Indokolt a KISZ lakásépítési akció további kiszélesítése is. Átgondolt és széles körű gazdasági, szociális, egészségügyi intézkedésekkel egyidejűleg a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a családvédelem, a gyermeknevelés kérdéseinek és harcolni kell a társadalmi felelőtlenség jelenségei elien. fűn A népgazdaság fejlődése A legutóbbi öt évben tovább növekedett országunk gazdasági ereje, gyarapodott a nemzeti vagyon, javult a termáé» technikai felszereltsége és korszerűsége. 1 Az ipar a VIII. kongresszuson kijelölt irányában fejlődött, ennek megfelelően alakult szerkezete. A második ötéves terv idejében az ipar termelése 47 százalékkal növekedett. Az ipari termelés növekedésének megközelítőleg kétharmad része származott a termelékenység emelkedéséből. A vegyipar és a gépipar termelése az ipari termelés átlagánál gyorsabban nőtt. Nép- gazdasági szükségleteinknek megfelelően emelkedett a vegyiparon belül a műtrágya- és gyógyszeripar, a gépiparban a híradástechnikai, a műszer- és a szerszámgépipar, a textiliparban a kötszövőipar, az élelmiszer- iparban a konzervipar részaránya. Kedvezőbbé vált a népgazdaság energiahordozóinak összetétele, a gáz és kőolaj részaránya öt év alatt 23 százalékról 29 százalékra növekedett. Több új és magas műszaki színvonalú ipari üzem lépett termelésbe, előrehaladtunk az ipari termelés koncentrációjában. Helyesnek bizonyult az iparvállalatok ösz- szevonása, a középirányító szervek számának csökkentése. Az összevonások célja: a műszaki-szellemi erők gazdaságosabb fel- használása. Ennek kezdeti eredményei vannak. a termelőerők erőteljesebb koncentrációja azonban még hosszabb időt igényel A két kongresszus közötti időben folytattuk a vasút dieselesítését, villamosítását, növeltük a közüti közlekedési gépparkunkat, bővítettük és javítottuk úthálózatunkat öt év alatt kb. kétharmadával nőtt az építőipar génállománya, növekedett a korszerűbb. a nagyelemes építkezések részaránya. az előre gyártott beton- és vasibeton- szo-Vazetek felhasználása. é mezőgazdaság termelése 10 száza- * lékkai haladta meg az előző öt évit, ez a kedvezőtlen időjárást és a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés kezdeti időszakának nehézségeit figyelembe véve nagy eredmény. A tervidőszak végén a kenyérgabona-szükségletet hazai termésből fedeztük. A felvásárolt mezőgazdasági termékek értéke 1960-hoz késest 29 százalékkal nőtt. Már tapasztalhatók ar mezőgazdaság belterjes Irányú fejlesztésének eredményei. öt év alatt 82 000 holdon telepítettünk szőlőt és 103 000 holdon gyümöcsöt. elterjedtek a nagyobb hozamú növényfajták. Javult a mezőgazdaság technikai ellátottsága, több mint másfélszeresére nőtt a 100 holdra jutó traktorok száma és két és félszeresére az öntözhető terület. 1 ft A mind szélesebb és gyors ütemű munkamegosztás mélyrehatóan megváltoztatta az ipar és a mezőgazdaság kölcsönös viszonyát, valamint a termelés területi, ágazati és üzemi megoszlását. A mezőgazdaság gyors ütemben válik egyrészt nagymértékű ipari fogyasztóvá, másrészt az ipar jelentős szállítójává. A gazdasági fejlődés kísérő jelensége a népesség gyors és nagyarányú társadalmi, szakmai átrétegeződése. Több százezer ember változtatott ebben az időszakban foglalkozást és lakóhelyet. A szocialista iparosítás munkaerő-forrását főleg a mezőgazdaság jelentette. A mezőgazdasásban dolgozók aránya az összes keresőkéhez képest az 1949-es 55 százalékról 31 százalékra csökkent. Az ipari beruházásoknak háromnegyed részét vidéken használták fel. Az iparilag fejletlen megyékben az ipari foglalkoztatottak számának növekedési üteme csaknem kétszerese volt az országos és négyszerese a budapesti növekedésnek. Az iparban dolgozók száma öt év alatt az Alföldön 38 százalékkal, Dél- Dunántúlon 29 százalékká!, . míg Budapesten csak 7 szándékkal növekedett. Ennek ellenére a budapesti ipar 1965-ben még az ország ösz- szes ipari dolgozóinak 41 százalékát foglalkoztatta. Feladatunk, hogy folytassuk a vidék iparosítását. (Folytatás a 3. oldalon)
