Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

Y1LÄG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! Ara: 80 filler XVII. évfolyam, 286. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA 1966. december 4., vasárnap Befejezte mnnkájá! az MSZMP IX. kongresszusa Megválasztották a párt új Központi Bizottságát és Politikai Bizottságát Kádár János ismét a Központi Bizottság első titkára Közöljük Kádár János vitazáró beszédét Oláh Györgyöt, a Heyes megyei Pártbizottság első titkárát a Központi Bizottság tagjáyá választották II Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata A Magyar Szocialista Munkáspárt 1966. november 28. és december 3. között megtar­tott IX. kongresszusa felmérte az ország fej­lődését, megvizsgálta, miben értünk célt. mi­ben maradtunk el, elemezte párttagságunk, a dolgozó tömegek munkában, harcban szerzett tapasztalatait. A IX. kongresszus a helyzet reális felmérése alapján meghatározta a kö­vetkező évek legfontosabb politikai, társadal­mi, gazdasági és ideológiai feladatait. A kongresszus a Központi Bizottság beszá­molóját jóváhagyta és megállapította: Visszatekintve az elmúlt évekre, a kong­resszus azt a következtetést vonta le, hogy a párt és az ország a VIII. kongresszuson meg­jelölt úton. haladt, politikánk eredményesnek bizonyult A Magyar Szocialista Munkáspárt politi­kai irányító tevékenysége, a kommunisták és pártonkívüliek összefogása, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek hazaszeretete, küzdelmes munkája, tudása és lelkesedése, szorgalma és alkotó energiája nagy eredmé­nyeket hozott; Á két kongresszus közötti időszakban to­vább erősödött szocialista rendszerünk, állam- hatalmunk, a proletárdiktatúra állama. Az ország gazdasága gyarapodott, az em­berek életviszonyai javultak. Dolgozó népünk eredményei, elvi enged­mények nélküli, következetesen szocialista kül- és belpolitikánk növelték hazánk tekin­télyét a világban. A bonyolult nemzetközi viszonyok között pártunk érvényesítette a VIII. kongresszuson elfogadott irányvonalat, védte és fejlesztette a nép szocialista vívmányait, támogatta a szocializmus és a béke nemzetközi erőit. Eb­ben a sokirányú harcban, alkotó munkában megerősödött, edzettebb és egységesebb lett pártunk is. A párt VIII. kongresszusa megállapította, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alap­jait és célul tűzte ki a szocialista társadalom teljes felépítését. Az azóta élteit időszakban előreléptünk ennek megvalósításában. A leg­közelebbi négy esztendőben is a szocializmus teljes felépítése marad pártunk és népünk történelmi feladata. A nemzetközi helyzet és külpolitikánk A legutóbbi négy év alatt világméreteikben növekedtek a szocializmus, a nemzeti függet­lenség, a demokrácia és a béke erői. Az im­perialisták — mindenekelőtt az Egyesült Ál­lamok — kétségbeesett erőfeszítéssel, fegyve­res fellépésekben is megnyilvánuló növekvő agresszivitással Igyekeznek feltartóztatni a szocializmus és a haladás erőinek történelmi­leg szükségszerű előrenyomulását. Ez kiélezte és bonyolultabbá tette a nemzetközi helyzetet. ij Korunk legfőbb forradalmi erejeaszo- cialista világrendszer. Minden forra­dalmi és haladó erő, a kommunista és mun­káspártok, a haladó és demokratikus mozgal­mak, a nemzeti függetlenségükért harcoló nemzetek, az egész emberiség békéje számára elsőrendű érdek a szocialista világrendszer léte és erősödése. A szocialista országok ipari termelése el­éri a világtermelés 38 százalékát. A Szovjet­unió és a szocialista országok katonai ereje a világbéke fenntartásának, a szocialista orszá­gok védelmének, nemzeti függetlenségének biztos támasza. A szélesedő és formáiban is gazdagodó po­litikai. kulturális, gazdasági és katonai együtt­működés fokozza a szocialista világrendszer erejét és befolyását. Az egyes szocialista or­szágok között keletkezett átmeneti ellentmon­dások és nézeteltérések alapvetően nem vál­toztatnak a nemzetközi erőviszonyok alakulá­sán, de nehezítik az imperializmus agresszió­jával szembeni egységes fellépést. A szocia­lista világ mind nagyobb befolyást gyakorol az emberi társadalom fejlődésére és a világ- események menetére. 2 A szocialista országok nagy történelmi * feladata a béke védelme. Ebben fon­tos szerepet játszik a Varsói Szerződés poli­tikai ereje és annak katonai szervezete. Nap­jainkban az Amerikai Egyesült Államok irá­nyításával több agresszív katonai szövetség és csoportosulás működik, közülük legfonto­sabb a NATO. Amíg az imperialisták táma­dó jellegű katonai tömbjei fennállnak, a Var­sói Szerződés katonai szervezetének fenntar­tása és erősítése mellett vagyunk. A Magyar Néphadsereg szoros fegyverbarátságban és elvtársi szövetségben működik együtt a szov­jet hadsereggel és más szocialista országok hadseregeivel, biztosítja hazánk védelmét, bé­kés építő munkánkat« A szocialista országok közötti srélese- dő gazdasági együttműködés alapja a szocialista nemzetköziség, a termelési viszo­nyok, a társadalmi célok és az alapvető gaz­dasági érdekek azonossága. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt elvi álláspontja, hogy az egyes szocialista országok érdekeit összhang­ba lehet és kell hozni az egész szocialista vi­lágrendszer közös érdekeivel. A gazdasági együttműködés gyorsabb ütemű fejlesztése a kölcsönös előnyök és kölcsönös segítség elvei alapján, a KGST-ben folyó, illetve a két vagy több ország közötti együttműködés kiszélesí­tése és az ennek útjában álló nehézségek le­küzdése az egész szocialista világfcözösségnék és valamennyi szocialista országnak külöu- külőn is érdeke. A Az utóbbi években új jelek mutatják, hogy tovább súlyosbodik az imperia­lista világ általános válsága. A fejlett tőkés or­szágokban hatalmas sztrájkok és politikai harcok bizonyítják, hogy éleződik a tőkés vi­lág legfőbb belső ellentéte, a munka és a tőke közötti ellentét. A harcok béremelése­kért, mind gyakrabban átfogó gazdasági és politikai követeléseik teljesítéséért folynak. Ha­talmas megmozdulások zajlanak le a béke vé­delmében, az imperialisták háborús kalandjai ellen. A tőkés gazdaság egyenlőtlen fejlődése kö­vetkeztében kiéleződtek egyes kapitalista ha­talmak ellentétei. Ennék egyik legfőbb jele a NATO válsága. Az európai tőkés államok a második világháború után különböző mértek­ben amerikai függőségbe kerültek. Az ötvenes években azonban ismét erőre kaptak, növeke­dett súlyuk a tőkés világgazdaságban. Finnek nyomán egyre inkább felszínre kerültek nem­zeti, függetlenségi törekvések az USA mono­pol tőkés befolyásával szemben. Az imperialisták a növekvő válságból ag­resszivitásuk fokozásával keresnek kiutat. Erő­szakot alkalmaznák a világ különböző térsé-1 geiben feltörő forradalmi mozgalmakkal szerru ben, kalandor módon provokálják a szocialista országokat, felújítják fenyegetéseiket a szo­cialista Kuba ellen. A fokozódó agresszivitásnak legdurvább megnyilvánulása az amerikai kormány szeny- nyes gyarmati háborúja Dél-Vietnamban. Az Amerikai Egyesült Állambk a nemzetközi jo­got megsértve sorozatos durva agressziót kö­vet el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez nemcsak Délkelet-Ázsia, hanem az egész világ békéjét veszélyezteti. Elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság is, segítségeit nyújtanak a hősiesen harcoló viet­nami népnek. A segítség hatékonysága az ösz- szes szocialista országok közös összehangolt fellépésével növekedne. Érért a szocialista országok akcióegységének létrehozására törek­szünk. Európa békéjét és biztonságát fenyegeti 3 nyugat-németországi imperialisták politikája. A szocializmus és a béke erőinek fokozott A kongresszus küldöttei tapssal köszöntik az eredményes tanácskozást, az MSZMP megválasztott vezetőik (MTI foto —• Kéri Dániel íelvj éberségét követeli a sajátos kétoldalú katonai szövetség az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei között. Az amerikai és német monopoltőke Nyugat-Né- metországot a Szovjetunió, a szocialista or­szágok, Európa minden népe békéjét, bizton­ságát veszélyeztető támaszponttá építi ki. A bonni állam nem hajlandó számolni azzal a a nyilvánvaló realitással, hogy létezik a szo­cializmust sikeresen építő, bókeszerető Német Demokratikus Köztársaság. Az európai biz­tonság megköveteli Európa összes haladó erőinek összefogását, a nyugatnémet monopó­liumok revans törekvéseinek, atomfegyver- igényednek visszautasítását. A jelenlegi hely­zetben az európai béke és biztonság megőr­zése Európa minden népétől, minden béke­szerető erőtől még nagyobb eltökéltséget és aktivitást kíván. ff A nemzeti felszabadító mozgalom fel- tartóztathatatlanul halad előre. A még meglevő gyarmatok, népei elkeseredett harcot folytatnak jogaikért Egyes felszabadult or­szágok az igazi nemzeti függetlenség kivívá­sáért a társadalmi haladás, a nem kapitalista fejlődés útjára léptek. Társadalmi reformokat hajtanak végre, imperialistaellenes külpoliti­kát folytatnak. Az imperialisták nem tudják régi formá­jában visszaállítani az összeomlott gyarmati rendszert. Ezért az újonnan függetlenné vált országokat igyekeznek a kapitalista fejlődés útjára terelni és az ottani reakciós erőkkel összefonódva próbálják megvalósítani az új gyarmatosítást. Erőszakos beavatkozással, ka­tonai puccsokkaL, diverzióval, a belső reak­ciós erőket támogatva igyekeznék a haladó kor­mányokat megdönteni, amint ezt Indonézia, Ghana, Dominika és más országok példája mutatja, A szocialista országok, közöttük a Magyar Népköztársaság, szolidárisak a függetlenné vált és az imperializmus ellen harcoló orszá­gokkal, megadnak nékik minden tőlük tel­hető erkölcsi, politikai, gazdasági segítségei, egészen a fegyveres harc támogatásáig. A szo­cialista országok és a fejlődő országok között új típusú kapcsolatok alakultak ki, amelyek a teljes szuverenitáson, az érdekek kölcsönös figyelembevételén és a baráti segítségen ala­pulnak. (L A Magyar Népköztársaság külpolitiká- ja a magyar dolgozó népet, a szocializ­must, valamennyi nép békéjét és független­ségét szolgálja. A Magyar Népköztársaság kül­politikája az elmúlt években aktívabb, kez­deményező és eredményes volt. Harcolunk az imperializmus agresszív erői ellen, a világ­háború megakadályozásáért. Nemzetközi kap­csolatainkban elsőrendű célunk az, hogy erő­sítsük a szocialista világrendszer országainak egységét és összeforrottságát, növeljük politi­kai, gazdasági és katonai súlyát. Szolidárisak vagyunk a tőkés országokban élő, harcoló osztálytestvérekkel, támogatjuk a kapitalista országok munkásosztályának a de­mokratikus jogokért, A békéért, a kizsákmá­nyolás ellen, a szocializmusért vívott harcát. Segítjük a nemzeti felszabadító mozgalma­kat: fejlesztjük az együttműködést és a szo­lidaritást Ázsia, Afrika és Lattn-Amerika füg­getlen országaival; törekszünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósítására. Az elmúlt években még szorosabbra fűztök kapcsolatainkat a szocialista világrendszer or­szágaival. A párt- és kormányküldöttségek cseréje, a több szocialista országgal folytatott két- és többoldalú tanácskozás, új megállapo­dások és egyezmények megkötése elmélyí­tette a barátságot és szorosabbra fűzte az internacionalista együttműködést. , (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents