Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
Folytatja tanácskozását az MSZMP IX. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról) A döntések végrehajtásáért felelős vezetők és a kollektíva egymásrautaltsága növekszik, S ez is kedvező feltételeket teremt, az üzemi demoikrácia kibontakoztatásához. Ez az új helyzet nagymértékben növeli a helyi párt- és szakszervezeti szervek szerepét A Központi Bizottság határozata alapján most részletesen kidolgozzuk az új gazdasági mechanizmus egész rendszerét. Ezt a Központi Bizottság a kormány feladatává tette. Az állami, elsősorban, a funkcionális szerveknél, a kívánt ütemben halad a munka. A kormány határozata alapján máris több területen sor került olyan intézkedésekre, melyek elősegítik az új mechanizmusra való átmenetet. A jövő évben az ideinél is nagyobb mértékben egyszerűsítjük a tervjóváhagyási és beruházási rendszert. Kevesebb lesz a kötelező mutató. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek önálló gazdálkodásának megalapozására nagy politikai és gazdasági jelentőségű intézkedés az 1967. január 1-én végrehajtásra kerülő egyszeri hitelrendezés. Ennek célja, hogy minden termelőszövetkezet képessé váljon arra, hogy a jövőbeni árak mellett saját bevételeiből fedezze kiadásait, így hitelvisszafizetési kötelezettségét is. A korábbi árszínvonal mellett sok szövetkezet képtelen volt egyidejűleg a hitelek teljes visszafizetésére és gazdaságának saját erőből történő fejlesztésére. Az elengedés termelőszövetkezetenként differenciált lesz, s lehetővé teszi, hogy az amortizációs alapképzési kötelezettséget —• amely jelenleg csak a gépekre vonatkozik — az összes állóeszközökre kiterjesszék. Az új irányítási rendszer kialakítása a részletmegoldások kimunkálása során már eddig is sok problémát, véleményeltérést vetett fel. Az egyes álláspontokban a régi elvekhez és gyakorlathoz, a meglevő hatáskörökhöz való ragaszkodásból táplálkozó nézetek is találhatok. A legjobb megoldás keresésére irányuló véleménycserék hasznosak és végül is elősegítik a helyes álláspontok kialakulását. A gazdasági mechanizmus reformja bizonyos fokú szervezeti változtatásokat is igényel. Ezeket gondos előkészítés után olyan időpontokban kell végrehajtani, amikor legkevésbé zavarják a folyó gazdasági feladatok elvégzését. A gazdasági mechanizmus átalakítása nemzetközi gazdasági kapcsolataink újszerű fejlesztését is elkerülhetetlenné teszi. A szocialista országok, elsősorban a KGST-országok, gazdasági együttműködése alapjában véve azonos elvek és gazdasági mechamizmusbeli elemek alapján épült ki. Most szinte mindegyik ország átalakítja, változtatja a belső mechanizmust, és ennek hatása viszonylag nem tál hosszú idő múlva a nemzetközi kapcsolatokban is jelentkezni fog. Az árutermeléssel kapcsolatos gazdasági tényezők előtérbe kerülése, a világszerte végbemenő tudományos és technikai forradalom, a termelés jelentős kibővülése a nemzetközi munkamegosztásra is kihat. Politikusoknak, közgazdászoknak, tudósoknak és gyakorlati szakembereiének belátható időn belül kezdeményezniük és szorgalmazniuk kell a megoldás útjának kijelölését. ötéves tervünk kidolgozásánál és jóváhagyásánál már számoltunk az új gazdaságii mechanizmus várható hatásaival. A terv elsősorban a fő irányokat és fő arányokat rögzíti, a konkrét számszerű előirányzatok realitása magában foglalja a célszerű túlteljesítés lehetőségét. Erőforrásaink egy részét tartalékoltuk az új mechanizmus által feltárt lehetőségek hasznosítására. A gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésével egy időben kell biztosítanunk a gazdasági élet fejlődését, megoldanunk a tervben élőírt feladatokat. A Központi Bizottság 1964. decemberi határozata után kialakult kedvező tendenciák erősödnek. Eredményeinket továbbfejlesztve jó feltételeket teremthetünk az új gazdasági mechanizmus bevezetéséhez. A zökkenőmentes áttérés révén viszont meggyorsulhat a népgazdaság fejlődése —> mondotta beszédében Fock Jenő. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után Keres Emil, a Thália Színház igazgatója, majd Molnár Frigyes, a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság első titkára szólalt fel. Felszólalt Boros János, az Orosházi Gépjavító Állomás igazgatója és dr. Tigyi József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem docense is. A délutáni ülésen — amelyen Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt — elsőként Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Felszólalt továbbá Dobozi János, a Csepel Vas- és Fémművek hengerésze. Ezután emelkedett szólásra Oláh György, a Heves megyei Patt- bizottság első titkára. Oláh György felszólalása Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Mindenekelőtt tolmácsolom Heves megye küldötteinek üdvözletét, őszinte tiszteletét és szívből jövő jó kívánságait kongresszusunk minden részvevőjének. A Heves megyei küldöttek nagy figyelemmel és jóleső érzéssel hallgatták pártunk Közr ponti Bizottságának beszámolóját a VIII. kongresszus óta végzett munkáról. Megítélésünk szerint a beszámoló tükrözi a Központi Bizottság nyugodt, megfontolt, szélsőségektől mentes, kiegyensúlyozott tevékenységét, ami egyúttal bázisa és biztosítéka is annak, hogy az egész párt tevékenységét ezek a vonások jellemezzék. A beszámoló őszinte, mértéktartó és tárgyilagos, jogos büszkeséggel beszél azokról az eredményekről, amelyeket az elmúlt négy év alatt elértünk, amelyek újabb lépést jelentenek a szocializmusnak hazánkban történő teljes felépítése útján. Eredményeink gyarapodtak, országunk és ezen belül megyénk arculata is pozitívan változott, népünk életkörülményei javultak, az élet hazánkban tovább szépült, ha a gondoktól nem is mentes. A mindennapi munka közben, a gondok hatása alatt gyakran előfordul, hogy nem hangsúlyozzuk eléggé eredményeinket, nem mindig sikerül kellő összhangban, mérlegelni az eredményeket és a fogyatékosságokat, az örömöket és a gondokat. Amikor számvetést készítünk, különösen nagy jelentősséggel bír a tárgyilagosság, és a Központi Bizottság beszámolója elismeri és hangsúlyozza eredményeinket, miközben nem kerüli meg a gondokat sem. Elvtársak! Hozzászólásomban egyetlen témával foglalkozom: milyen a pártmunka hatékonysága, milyen tényezők hatottak rá kedvezően? Gyakori vélemény, hogy a rendkívüli állapotoktól és különleges feladatoktól mentes, úgynevezett szürke hétköznapi életben a pártmunka nem elég színes, nem elég hatékony. Szép számmal akadnak olyanok is, akik összekeverik a látványosságot a hatékonysággal. A pártmunka hatékonyságát a politikai, ideológiai és gazdasági eredményekben lehet igazán lemérni és szerény véleményem szerint ebből a szempontból nézve az elmúlt négy évben pártszer- veink és pártszervezeteink munkájának hatékonyságát, megfelelőnek minősíthetjük, bár nem vagyunk vele elégedettek. A pártmunka hatékonyságát ezen időszakban is számos tényező biztosította, mozdította ele. Az együk ilyen tényező a KB állásfoglalásai, határozatai, és irányelvei, amelyek a párttagság tisztánlátását nagymértékben elősegítették. Ilyen például az ideológiai irányelvek. amelyeknek az alapszer- veze lekben történő megvitatása az ideológiai élet megélénkülését, számos kérdés jobb megértését és tisztázását eredményezte. Igaz, az ideológiai múrikénak még sok a fogyatékossága. Sok feladat vár még ránk ahhoz, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyekét az irányelvek tartalmaznak, kielégítő állapotot teremtsünk, de a munka folyamatos és szilárdabb bázison, rendszeresebben felvik. rnint azelőtt. Itt említem meg: tapasztalható Heves megyében is. hogy jó szándékú, becsülete«, a szocialista rendszerhez hű dolgozók egy része is értetlenül áll azon állapot láttán, hogy a helyes politika végrehajtása során kisebb és nagyobb hibák előfordulnak, hogy közvetlen céljainkat több kérdésben nem sikerül marnuékt alanul megvalósítani. Még gyakoribb jelenség, hogy az ifjúságban, amely már a szocializmus építésének viszonyai között nevelkedett, idealizált kép alakú! ki a szocializmusról és ebbő' az ideális képből hiányoznak a szocialista élet ellentmondásai. E jelenséget észlelve és értékelve, arra a következtetésre jutottunk, hogy megszüntetése, vagy legalábbis a minimálisra csökkentése egyetlen módon lehetséges: munkánk további javításával fogyatékosságaink további csökkentésével. Céljaink és jelenlegi helyzetünk egyaránt követelik mindennapos gyakorlati munkánk megjavítását. Az alapszervezeti vezetőségválasztó, taggyűléseken, valamint a pártértékezle- teken egyaránt szép számmal hangzottak el, bíráló megjegyzések, észrevételeik, amelyek tanúsították, hogy az ipari és a mezőgazdasági termelés irányítása és szervezése terén sok a tennivaló, ugyanakkor nagy tartalékot jelent számunirra a meglevő hibák csökkentése. A helyzet követeli az ideológiai munka, a tudatformálás rendszerességének, valamint hatékonyságának fokozását is. Ügy véljük, céltudatosabban kell törekednünk arra, hogy megértessük: az élet a szocializmusban is ellenmondásokkal terhes, hogy a régi, antagonisztikus jellegű ellentmondások megszűnése a szocializmusban, sem jelent konfliktusoktól mentes életet. Ugyanakkor azt követeli a pártszervektől és pártszervezetetektől, hogy az életet, annak minden új jelenségét gondosan elemezzék, észrevegyék a keletkező ellentmondásokat, feltárják azok okait és intézkedjenek vagy intézkedést kezdeményezzenek azok feloldására. Esetenként sajnos, előfordul, hogv nem vesszük időben észre: egyes intézkedéseinknek, amelyeknek sok pozitív hatásuk volt, a későbbiekben negatívumai is keletkeznek, Egy példa: Azok az intézkedések, amelyek a kulákoknak a faluról történő elvándorlását elősegítették, kedvezően hatottak a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, a dolgozó parasztok közötti agitációra. Később sajnálatos helyzet állott elő: a kulákok az iparban és egyebütt nyugdíjjogosultságot szerezve magasabb nyugdíjat kapnak, mint a termelőszövetkezeti tagok, ami viszont hátrányosan befolyásolta a tsz- tagok hangulatát. A Központi Bizottság javaslata feloldja ezt az ellentmondást őszintén meg kell mondani: előfordul, hogy esetenként megkíséreljük a negatívumok védelmezését, a hibákból is erényt akarunk csinálni, csupán azért, mert nincs erőnk, bátorságunk azokat elismerni. Más esetekben talán ellenkezőleg, elhamarkodottan, a hibák egyes eseteiből is általános következtetést próbálunk levonni. Jó hatással volt a pártmun- kára a tájékoztatás rendszeresebbé és sokoldalúbbá tétele. Párttagságunk osztatlan egyetértésével találkozott Központi Bizottságunk azon gyakorlata, hogy a legfontosabb kérdésekben döntés előtt konzultál a területi szervek révén a párttagság jelentős részével, valamint az, hegy határozatainak közzététele, nyilvánosságra hozása előtt a párttagság megkapja a szükséges tájékoztatást és töb- bé-kevésfoé felkészül a határozatok nyilvánosságra hozatala után jelentkező tömegpolitikai munkára. Ugyancsak egyetértéssel találkozott a pártonkívüliek részéről az a gyakorlat, hogy pártnapokon rendszeresen tájékoztatást kapnak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom és a belpolitikai élet helyzetéről, eseményeiről. Igaz, a tájékoztatást illetően ma is vannak, akik elégedetlenek, akik túlzó igénnyel lépnek fel, akik például a párttagokkal szembeni bizalmatlanságnak tekintik, ha a párt és állami titkot képező kérdésekben nem kapnak tájékoztatást. Ami a jövőt illeti, megítélésem szerint a felülről jövő tájékoztatást is tovább kél! javítani, de elsősorban az alulról jövő tájékoztatást kell javítanunk, hogy a járási és megyei pártszervek, révükön pedig a Központi Bizottság illetékes szervei még rendszeresebb, még sokrétűbb és még tárgyilagosabb képet kapjanak mindennapos életünk gyakorlatáról, hatékonyan elősegítve a központi állásfoglalások, határozatok megalapozottságát. A tájékoztatás hatékonyságát esetenként erősen csökkenti, hogy a különböző ágazatokban dolgozó egyes vezető beosztású emberek nem mindig a párt szemszögéből látnak és magyaráznak fontos kérdéseket. Egy példát említek: egyik gyöngyösi üzemünkben egy minisztériumi osztályvezető a gazdasági mechanizmus reformjáról beszélve azt hangsúlyozta, hogy a gazdaságosságot még az import növelése, a hazai termelés csökkentése révén is biztosítani kell, majd arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor a munkásokkal, azt felelte: azt majd az igazgató és a társadalmi szervek vitája dönti el. Kedvező a pártmunka hatékonyságára a párton belüli demokrácia állandó fejlesztése. Az a gyakorlat, hogy Központi Bizottságunk biztosítja a megyei pártsziervek önállóságát mindazoknak a kérdéseknek az eldöntésében, amelyek megyei jellegűek, nemcsak a felelősséget fokozta, hanem vele együtt ezen szervek politikai aktivitását és politikai munkájuk színvonalának emelését is elősegítette. Hozzátehetem: e tapasztalat birtokában hasonlóképpen növekedett és érvényesül a járási és városi pártszervek önállósága is. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy a területi pártszervek politikai aktivitását tovább kell fokoznunk. Nagyon pozitívan hatott a Központi Bizottság határozata a pártban tisztséget viselők választásának további demokratizálására. Tapasztalataink szerint ez élén- kítcleg hatott a párttagok aktivitására és felelősségérzetére. Növelték a pártmunka hatékonyságát azok a változások is, amelyek a tömegszervezetek és állami szervek pártirányításában, valamint a párt gazdasági szervező munkájában bekövetkeztek. Pártszerveink és alapszervezeteink tevékenységében egyre jobban érvényre jutnak a töinegszervezetek és állami szervek pártirányításának helyes elvei és módszerei. Pártszerveink; az állami szervekben és tőmegszervezetekben dolgozó kommunistákat számoltatják be és határozataikat a kommunistákra hozzák, nem csorbítván az állami szervek és tümegszervezetek vezető testületéinek hatáskörét, szervezeti önállóságát. Ez a gyakorlat emeli a pártirányítás színvonalát, ugyanakkor fokozza a tömegszervezetek és állami szervele önállóságát és felelősségét. A pártszervek és alapszervezetek egyre eredményesebb munkát végeznek a gazdasági feladatok megoldásában is, aminek jellemzője ma már az, hogy a pártmunka módszereivel, eszközeivel befolyásolják a gazdasági feladatok megoldását. Ezzel együtt a párt gazdasági szervező munkájában vannak torzulások és hibás módszerek is, az tartalmában és módszereiben több helyen még elmaradt az élet támasztotta követelményektől. Itt jegyzem meg: a tömegszervezetek, állami és gazdasági szervek örülnek a pártmunka stílusában, módszereiben bekövetkezett változásoknak. Gondolom, a pártszervek is üdvözölnék, ha egyes tömegszervezetek, állami és főleg gazdasági szervek központjai időnként nem feledkeznének meg róla, hogy léteznek területi pártszervek. Különösen vonatkozik ez a megjegyzésem a Nehézipari Minisztérium szerveire, amelyek népgazdasági érdekekre hivatkozva gyakran okoznak gazdasági és vele politikai nehézséget a termelőszövetkezetek egy részének Eger és Visonta térségében. Vitathatatlanul előnyére vált a pártmunkának, hogy az elmúlt négy évben tovább emelkedett a magasabb általános műveltséget szerzett elvtársak száma. Szép számmal vannak elvtársaink, akik a mindennapos munka mellett, sokan közülük már életűk delén' is túl, a dolog természetéből adódóan nagy nehézségekkel küzdve birkóztak meg sikeresen a tanulás feladataival. Igaz, hogy a tanulás egyéni és társadalmi céljai nem mindig kellően összehangoltak, gyakran ötlet- szerűek, de összességében nézve pozitív hatással vannak a párttagság műveltségének szintjére. Más szóval: a kommunisták a kulturális forradalomban nemcsak mint vezetők, hanem mint tanulók is élenjártak. Végül, de nem utolsósorban említem meg a pártmunka hatékonyságát fokozó olyan tényezőt, mint a párttagság politikai és eszmei képzettségének fokozása. Heves megyében eddig a párttagságnak 68 százaléka tanult a pártoktatás különböző szintjén és formáiban. örvendetes, hogy a négy év alatt 2,5 szeresére emelkedett az esti egyetemet végzettek száma. Nagy jelentőségűnek tartom, hogy alapszervezeli titkárainknak közel fele rendelkezik legalább 5 hónapos pártiskolával. Ez egyúttal biztatást jelent a jövőre is. Ugyanakkor a pártiskolára küldésben és általában a pártoktatás szervezésében a tervszerűséget fokoznunk kell és jobban differenciálva nagyobb gondot kell fordítani a legfontosabb területeken dolgozó elvtársaink képzésére. Tisztelt kongresszus! Heves megye kommunistái nevében a megyei küldöttek megbízásából egyetértek Q Központi Bizottság azon fő következtetésével, hogy politikánk eredményesnek bizonyult, valamint azon javaslatával, hogy a kongresszus az eddig követett politika alapvető fő irányvonalát hagyja jóvá és azt az új követelményeknek megfelelően fejlessze. A beszámolót, a határozat- tervezetet, a Szervezeti Szabályzat javasolt módosítását, valamint a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését elfogadom. A kongresszus délutáni vitájában szólalt fel még Vera.; János, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz elnöke, Csepely; János, a Nagykáliói Járási Párt- bizottság első titkára, dr. Pál Lénárd, a Központi Fizikai Kutató Intézet első igazgatóhelyettese. A délutáni szünete, követően a kongresszuson Cse- terki Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt. A délutáni ülésen felszólalt Old- rich Cemik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja. Paul Thomsen, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, M. Betty Sinclair, az Észak-írországi Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Anna Liisr Hyvönen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságánál tagja, Gaston Plissonniere, v. Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, Leo- nidasz Sztringosz, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Kristin An- dersson, az Izlandi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja és dr. Vladimír Bakarics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöke. A kongresszus csütörtökön reggel 9 órakor folytatja tanácskozását. A kongresszus keddi vitája Le Dúc TTio beszéde A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusán kedden délután a vitában felszólalt többek között Le Dúc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Méhes Lajos, a KIS? központi bizottságának első titkára, Róbert Dubowsky, az Osztrák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Albert de Coninck, a Belga Kommunista Párt Központi Bizott- ságámak titkára, Todor Zsiv kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és Jannisz Kacu- ridess, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Ezután szünet következett, majd Brutyó Jánosnak, a Politikai Bizottság póttagjának elnökletével folytatódott a tanácskozás. Le Due Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Beszédének elején méltatta azokat az eredményéket, amelyeket a magyar nép a szocializmus építése során elért. Kifejezte a vietnami nép örömét e sikerek fölött Mint önök valamennyien tudják — folytatta —, az amerikai imperialisták intervenciójuk és agressziójuk során Vietnamban megmutatták barbár gyarmatosító arculatukat. Az elmúlt 12 évben rengeteg gaztettet követtek el Dél-Viet- nam népe ellen Felhasználják a legkegyetlenebb tömegpusz(Folytatás a 4. oldalon) Mmuitin 3 1966. december L, csütörtök
