Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

Folytatja tanácskozását az MSZMP IX. kongresszusa

tapssal fogadott beszéde után határozathozatal következett.

A kongresszus a Központi Bizottság beszámolóját, Kádár János vitazáró beszédét és a benyújtott határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta.

Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a kongresszus Biszku Béla előadói beszédét és a párt Szervezeti Szabályzatának módosítását.

Egyhangú határozattal fogadta a kongresszus a Központi Revíziós Bizottság jelentését.

A Központi Ellenőrző Bizottság jelentését a kongresszus szintéin egyhangúlag fogadta el.

Az elnöklő Komócsin Zoltán ezután a Központi Bizottság, a kongresszus elnöksége és a küldött csoportok megbízatása alapján javaslatot terjesztett elő arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa külön nyilatkozatban is ítélje el az Egyesült Államok vietnami agresszióját. A nyilatkozat-tervezethez — amelyet a kongresszusi küldöttek előzetesen kézhez kaptak — módosító javaslat nem érkezett.

A nyilatkozat a következőket mondja;

ismerésével, biztosítanunk kél a fegyveres erők kezében levő eszközök technikai és harcászati adottságainak legmagasabb fokú kihasználását.

Biztosíthatom a küldött elv- társakat, pártunkat, dolgozó népünket, hogy a Magyar Népköztársaság fegyveres erői mindig hű oltalmazói lesznek hazánk határainak,

a testvéri szocialista országok fegyveres erőivel együtt népeink és a szocialista országok biztonságának, a világ békéjének, a szocializmus szent ügyének — mondotta befejezésül a honvédelmi miniszter.

Czinege Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Friedrich Ebert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra.

Bevezetőben a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatokról beszélt, majd külpolitikai kérdésékre tért át. Hangsúlyozta: minden szocialista országnak, minden kommunista és munkáspártnak, a világ minden felelősségtudattól áthatott emberének egyesítenie keid erőit a vietnami agresszió megszüntetéséért, minden idegen csapat Dél-Vietnamiból való kivonásáért és a vietnami kérdésnek az 1954-es genfi egyezmények alapján történő rendezéséért.

Ezután a német kérdésről szólva rámutatott: mindkét német állam békeszerető népe azt követeli, hogy a bonni kormány re- vansista politikáját a békés egymás mellett élés politikája váltsa fel.

Az európai béke és biztonság megteremtésének, a két német állam kapcsolata és a többi államokhoz fűződő kapcsolatai normalizálásának előfeltétele a második világháború eredményeként létrejött német és általában az európai határok elismerése.

A nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről szólva, teljes egyetértését fejezte ki azzal, amit Kádár János élvtárs, az MSZMP és Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottsága nevében mondott a nemzetközi tanácskozás megtartásának szükségességéről.

Elítélte a Kínai Kommunista Párt vezetőinek kispolgári, nacionalista magatartását, amely eddig megakadályozta az imperialista reakció és agresszió elleni összehangolt fellépést.

Ezután Bodnár Ferenc, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, majd dr. "Varga Jenő, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke és Végh László, a Pamutnyomóipari Vállalat vezérigazgatója szólalt fel. Ezután szünet következett. Szünet után Nemes Dezsőnek, a Politikai Bizottság tagjának elnökletével folytatódott az ülés.

küldötteinek

falasa

szorosan összefűz minket az önök pártjával az a közös törekvés, hogy megőrizzük a német militarizmus és imperializmus által fenyegetett Európa békéjét és biztonságát.

Beszélt a nyugatnémet rnono- poltőke leplezetlen szándékáról, hogy bekebelezze a Német Demokratikus Köztársaságot, visszaállítsa az 1937-es határokat és „újrarendezze” Európát.

Max Reimann rámutatott arra, hogy e két legagresszívebb imperialista hatalom — az NSZK és az Egyesült Államok — összeesküvése nemcsak a Német Szövetségi Köztársaság számára jelent súlyos politikai és gazdasági veszélyt, hanem minden népet és államot érint, és súlyosan veszélyezteti a világbékét.

A Német Szövetségi Köztársaság számára csak egy kiút van: jelenlegi politikájának alapvető megváltoztatása. Az új politikának a világon és Németországban meglévő realitások elismeréséből kell kiindul(Folytatás a 4. oldalon)

A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának nyilatkozata az Egyesült Államok vietnami agressziójáról

harcot az amerikai Imperialisták vietnami agressziója ellen. Mindazoknak, akik felelősséget éreznek népünk és a béke sorsáért, össze kell fogniok az amerikai agresszorok megfékezésére,

a háború terjedő és mind jobban fenyegető tüzének eloltására. A szocialista országok, a kommunista és munkáspártok akcióegységének megteremtésével a világ minden békeszerető haladó erejének a tömörítésével le kell fogni az imperialista agresszorok kezét! Ez napjaink legfontosabb feladata.

Vietnam népe Igaz ügyért harcol, győzni fog!

Ezután határozathozatal következett A kongresszus a benyújtott nyilatkozat-tervezetet egyhangúlag határozattá emelte.

A IX. kongresszus pénteki tanácskozását az elnöklő Komócsin Zoltán zárta be. (MTI)

csütörtöki vitája

Jós beszéde

Hadseregünk hadi szervezete, fegyverzete, harci technikája és az állomány képzettsége megfelel a korszerű követelményeknek

— mondotta Czinege Lajos; majd részletesen tájékoztatta hallgatóságát azokról a moMqfjilvüü

1966. december 3., szombat

(Folytatás a 2. oldalról)

természetesen nemcsak az állam pénzügyi támogatásán múlik, hanem a vezetők és a tagság kapcsolatán, a politikai munkán is.

Igen fontos, hogy a termelőszövetkezeti pártszervezetek céltudatos, hatékony politikai nevelő munkát végezzenek,

de ezt nehezíti, hogy éppen a gyenge termelőszövetkezetek egy részében alacsony színvonalú a pártalapszervezet irányító munkája.

Befejezésül a gazdaságira-" nyitási rendszer reformjáról beszólt, amelytől — mint mondotta— a termelőszövetkezetek is igen sok problémájuk megoldását várják,

— Remélem — mondotta befejezésül —, a párt legközelebbi kongresszusán már azt jelenthetjük, hogy az ófehértói Búzakalász Tsz a gyengék közül az erős szövetkezetek közé került

Az elnöklő Méhes Lajos bejelentette, hogy a Központi Bizottság, a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója, valamint a Szervezeti Szabályzat módosítása feletti vita befejeződött.

Felkérte azokat a küldötteket, akik hozzászólásra jelentkeztek, de nem kaptak szót, hogy hozzászólásukat írásban juttassák el a megválasztandó Központi Bizottsághoz.

Ezután szünet következett. Szünet után Komócsin Zoltán-- nak, a Politikai Bizottság tagjának elnökletével folytatódott az ülés.

Komócsin Zoltán bejelentette, hogy Biszku Béla, Horváth András és Nógrádi SÍándor elállt a zárszótól, mert a Szervezeti Szabályzat tervezetével, továbbá a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentésével kapcsolatban választ igénylő probléma nem merült fel.

Ezután nagy taps közepette Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre, s mondott vitazáró beszedet.

(Kádár elvtárs beszédét vasárnapi számunkban közöljük.)

A Központi Bizottság első titkárának hosszan tartó, nagy

lem harceszközökről, amelyekkel a különböző fegyvernemeket felszerelték. Ezután így folytatta:

Munkánkat segíti, hogy a Varsói Szerződésnek, ólletvé a Kölcsönös Gazdasági Segítség ranácsának keretében eredményeket értünk el az egyesített fegyveres erők részére szükséges eszközök biztosítását szolgáló műszaki tudományos kutatásban, fejlesztésben és a hadiipari termelés kooperációjában.

A Szovjetunió magára vállalta — és hozzáteszem, csak 5 tudja megoldani — azt a gigászi feladatot, hogy az alap. vető fegyverrendszerekkel ellátja a Varsói Szerződéshez tartozó fegyveres érőket Ugyanakkor a szerződéshez tartozó szocialista országok is tiszteletre méltó erőfeszítéseket tesznek, hogy a fegyveres erők megkapják mindazt, amire szükségük van.

Országaink közi® erőfeszítéssel az alapvető fegyvernemek vonatkozásában a világ Legjobb, legcélszerűbb hadi- technikáját adják katonáik kezébe,

Czinege Lajos ezután a hadsereg tisztikarának és sorállományának képzéséről beszélt, majd a politikai munkát elemezve így folytatta:

— A fejlesztéssel-kfképzés- sel kapcsolatban eddig elmondottak önmagukban is bizonyítják, hogy fegyveres erőink, a Magyar Néphadsereg erkölcsi-politikai helyzete tovább szilárdult Az alkalmazkodás az új viszonyokhoz az új technika megismerése, a kiiképző- é® a nevelőmunka, a tervezési és a szervezési feladatok nap nap után kimerítő, fáradságos munkával jártak;

Ilyen helyzetben tartósan helytállni és eredményeket felmutatni, illetve azokat meg. tartani

csak olyan emberek képesek, akik eszmeileg, politikailag szilárd alapokon állnak,

megértették pártunk általános és honvédelmi politikáját, s készek fáradhatatlanul munkálkodni annak megvalósításáért.

A fegyveres erők újjászervezésével, a hadsereg nagyarányú fejlesztésével párhuzamosan, a fegyveres erőkben dolgozó pártpolitikai szervek jelentősen fejlődtek. A fegyveres erők tagjai érzik, tudják, hogy pártunk rendszeresen és behatóan foglalkozik a honvédelemmel.

A Magyar Népiköztársaság fegyveres erőiben szolgálatot teljesítő hivatásos állomány, illetve annak egyes tagjai politikai megítélésénél az a legfőbb követelmény — függetlenül attól, hogy párttag-e vagy sem —, hogy fenntartás nélkül kövesse a Magyar Szocialista Munkáspárt által kidolgozott alapvető — a nemzet egészének érdekeit kifejező — politikai irányvonalat, s azért ingadozás nélkül harcoljon bárhol és bármikor;

Mindezt azért mondhatom így el, mert a hivatásos állomány elbírja ezt a mércét.

Miután a fegyveres erőkben a sorkatonákat illetően egyértelműen a fiatalsággal — nagyjából azonos életkorúakkal

R kongresszus külföldi sajtévisszkangja

jós beszédeit.

A román lapok az Agerpres kiküldött munkatársának jelentése alapján közük, milyen témákról esett szó az MSZMP kongresszusának negyedik napján.

A jugoszláv lapok pénteki számaiban Fock Jenő, Kállai Gyula, Péter János és Gáspár Sándor felszólalásait ismertetik.

A bolgár újságok nagy teret szentelnek a szovjet—magyar barátsági gyűlésnek, amelyen Brezsnyev is felszólalt.

A párizsi L’Humanité Péter János külügyminiszter beszédét ismertetve idézi azokat a szavakat, amelyek szerint a Duna-völgye új típusú együttműködést tesz a lehetővé a különböző társadalmi rendszerű államok között a Német Szövetségi Köztársaságtól a Szovjetunióig. A lap közli Péter János beszédének Vietnamra, a francia—magyar és az osztrák—magyar kapcsolatokra vonatkozó részét is. Az amerikai lapok úgyancsak foglalkoznak a budapesti tanácskozással A washingtoni Evening Star ismerteti Péter János beszédét és címében úgy értelmezi, hogy „a magyar külügyminiszter felszólította az új nyugatnémet kormányt, hogy vessen véget a megkülönböztetés politikájának a kommunista országokkal szemben”.

A római Messaggero Péter János beszédét kommentálva megállapítja: „A beszédből kitűnik. hogy a Kádár-kormány egy olyan európai biztonsági rendszer érdekében kíván munkálkodni, amely a két német állam együttműködésén alapul”. A Corriere Della Sera című tekintélyes torinói polgári napilap Péter János és Szirmai István beszédének leglényegesebb megállapításait ismerteti. Az Unitá ismerteti az OKP-küldöttség vezetőjének, Arturo Colombinak a csütörtöki ülésén elhangzott felszólalását

— foglalkozunk, ez alapot ad, hogy az ifjúsággal kapcsolatos vitában mi is elmondjuk tapasztalatunkat és véleményünket.

A bevonuló fiatalok óriási többségéről csak elismeréssel szólhatunk. A fegyelmet, a rendet megsértők aránya nem nagyobb, mint általában a felnőttek között.

1 A 18 éves behívási korhatárra történő fokozatos áttérés a fegyveres erők, a társadalom és az egyén szempontjából egyaránt bevált,

határozottan előnyös!

A honvédelem minden ered- ; menyében benne van az a rendkívül sokirányú, önzetlen ; segítség, amelyet az idősebb ; testvértől, a szovjet hadsereg■ tői, annak vezetőitől, az egye- ; sített fegyveres erők íőpar

■ rancsnokságától kapunk.

Engedjék meg, hogy mind■ ezért e helyről is köszönete• met fejezzem ki.

; Czinege elvtárs ezután a

• társ fegyveres testületekről

■ szólt. Ennek kapcsán a következőket mondta:

. — A határőrség személyi

■ állománya megbízhatóan vé- , delmezi hazánk, a Magyar Nép• köztársaság határait.

A belügyi karhatalom mun■ kaja magas színvonalra ernel- 1 kectett. A személyi állomány

■ szakmai tudása magas rendű , politikai értékkel párosul

, A nemrég még fiatalnak

, számító új fegyveres tes, t ületünk, a munkásőrség,

szervezetében megszilár- t dúlt, tagjai nagyfokú öntui datról tesznek tanúbizonyi Ságot,

amikor napi munkájuk ered- i menyes eüátása mellett kitar- ; tóan fejlesztik tudásukat és . szereznek mind nagyobb gyakorlatot a rájuk háruló feladatok végrehajtásában. Becsülettel és sikeresen őrködnek a közrenden, a közbiztonságon, államiunk és polgáraink élet- , és vagyonbiztonságán egyéb , fegyveres testületeink, rendér . szett és más szerveink is. i Czinege elvtárs ezután a nemzetközi helyzettel kapcso- . latos néhány katonapolitikai . vonatkozású tényre, ösezefüg- . gésre utalt, majd így folytatta: i — Azt valljuk, hogy a szo- . cialiisita országók egységéért,

. erőik tömörítéséért munkál- , kodni annyi, mint egy időben i védelmezni a hazát és ugyan- . akkor az egész szocialista tábort, a társadalmi fejlődést.

! Ez határozza meg viszonyún- kát a szocialista országokat iö"

, mörítő szövetségekhez.

< — A következő években

■ anyagi lehetőségeink keretein

■ belül tovább folytatjuk fegy- ' veres erőink, a Magyar Nép- l hadsereg fejlesztését, korszerű- 1 sítését, ugyanakkor a kiképzés : korszerűsítésével, a vezetés to- f vábbfejlesztésével, a technikai 1 eszközök még alaposabb meg; Testvérpártok

! felszá

X

i Max Reimann,- a Német

■ Kommunista Pórt Központi Bizottságának első titkára emel. kedett szólásra. Hangoztatta:

katona! jellegű segítséget ad számára.

A magyar nép határozottan támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság négy- és a Dél-vietnami Nemzeti Feűsza- badítási Front ötpontos követelését. Az Egyesült Államoknak haladéktalanul meg kell szüntetni a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásét, ki kell vonnia saját és csatlósai fegyveres erejét Dél- Vietnam területéről, a dél- vietnami nép egyetlen törvényes képviselőjének kell elismerni a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontot, meg kell szüntetni mindennemű beavatkozást Vietnam belügyei- be és hiánytalanul be kell tartania az 1954. évi genfi egyezményeket. A vietnami kérdést csakis ezeknek a követeléseknek a teljesítése alapján lehet megoldani.

A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa szükségesnek tartja erősíteni a

I kongresszus c

Czinege La,

A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa, kifejezve a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép érzéseit és akaratát, a leghatározottabban elítéli az Amerikai Egyesült Államok Vietnam elleni bűnös háborúját, s testvéri internacionalista szolidaritásáról biztosítja az agresszió ellen védekező hős vietnami népet.

Az amerikai imperialisták vietnami agressziója korunk egyik legszégyenteljeeebb háborúja. Az Egyesült Államok kormánya, felrúgva az 1954. évi genfi egyezményeket, sárba tiporva a nemzetközi jog elemi normáit, fegyveres erőszakkal avatkozik be a vietnami nép belső ügyeibe, a kommunista terjeszkedés megfékezésének hazug ürügyén több szárezres haderővel megszállta és pusztítja a tőle sok ezer kilométer távolságra eső Dél-Vietnamot, elfojtja a dél-vietnami nép szabadságharcát, bombázza a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét.

Az amerikai szoldateszka barbár vietnami tettei, ártatlan emberek ezreinek és tízezreinek brutális legyil- kolása kimeríti a népirtás nemzetközi bűntettét.

A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa úgy véti, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ez évi júliusi bukaresti nyilatkozata jogosan mutatott rá a Vietnamban folyó háború egyre veszélyesebb jellegére. Az utóbbi hónapok eseményei teljes mértékben igazolták e nyilatkozat megállapításait. Az Egyesült Államok kormánya nem törekszik a vietnami kérdés békés és igazságos megoldására, ellenkezőleg, miközben békeszólamokat hangoztat, szélesíti a vietnami agressziót. Az Egyesült Államok kalandor vietnami politikája nemcsak Délkelet-Ázsia békéjét veszélyeztéti, hanem a világbékét is.

A világ békeszerető százmillióit csodálattal tölti el a vietnami nép hősies harca, amelyet az amerikai agresszorok ellen, szabadságáért, hazája egyesítéséért, a haladásért folytat. Ezt a küzdelmet támogatják a szocialista országok, minden haladó, a béke ügyét szívén viselő ember. Világszerte mind szélesebbé és . erőteljesebbé válik a vietnami nép harcát segítő mozgalom. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság népe egységesen áll a megtámadott vietnami nép oldalán.

Pártunk és népünk lehetőségeinkhez mérten támogatja a vietnami nép harcát, s politikai, diplomáciai, gazdasági és

Szünet után Somogyi Sándornak, az I. kerületi pártbizottság első titkárának elnökletével folytatta munkáját a kongresszus.

Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, vezérezredes, honvédelmi miniszter emelkedett szólásra.

Elöljáróban tolmácsolta a honvédelmi munkán dolgozó kommunisták tízezreinek és fegyveres erőink egész személyi állományának forró üdvözletét, majd elmondotta, hogy a VIII. kongresszus óta eltelt időszakban tovább erősödött a Varsói Szerződésben részt vevő testvéri hadseregeink összeforrottsága, együttműködése a fejlesztés és kiképzés bonyolult feladatainak végrehajtásában, a magas fokú harckészültség biztosításában,

A világsajtó továbbra is részletesen beszámol az MSZMP IX. kongresszusának rAunkájáról — jelentik az MTI tudósítói:

A pénteki szovjet újságok „A testvériség és a barátság demonstrációja” „A testvéri barátság gyűlése”, és más hasonló címek alatt számolnál; be a budapesti Beioiannisz- gyárban rendezett gyűlésre-1, amelyen Brezsnyev az SZKP főtitkára is felszólalt.

A Rudé Pravo a kongresszus csütörtöki vitájából Szirmai István felszólalását ismerteti. A lap különtudósítója beszámol a CSKP küldöttségének Nógrádi megyében tett látogatásáról. A lap beszámol Brezsnyev Beloiannisz-gyári beszédéről is.

A péntek reggeli lengyel lapok közük Franciszek Wamol- ka lengyel küldöttnek a budapesti kongresszuson elhangzott üdvözlő felszólalását. A Try buna Ludu ismerteti Szirmai István, Péter János, Czinege La-