Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-29 / 306. szám

l eliüzdik a porártalmakat — Zajcsökkentő berendezések Egyéni védőeszközök — Nemzetközi együttműködés Eredmények és tervek a munkavédelmi kutatásban Maruzs Mátyás II. NÉGY MARUZS. Nem té­vedés, négyen vannak. Nem rokonok, vagy talán csak na­gyon távoliak. De hát a név­rokonság nem különlegesség Recsken. Könnyű felsorolni azt az öt nevet, amelyik csaknem egybefogja az egész községet. Az egyik Maruzs, vagyis hivatalosan Maruzs István I., villanyszerelő. A másik Ma­ruzs — Maruzs István II. meg szocialista brigádvezető. Ez a szocialista kollektíva az év elején egyesült egy másik közösséggel, Maruzs Mátyás II. szocialista bri­gádjával. így egy közös Ma- ruzs-brigád lett — két Ma- ruzzsal a brigádnévsorban. Huszonhét éve egy tizen­nyolc éves fiatalember ko­pogott be apja munkahelyé­re, a recski ércbányába. El­múlt tizennyolc éves, erős is volt, miért ne vették volna fel dolgozni. Odaállították egy ló istrángjához: „Szokd meg, fiú, a bányai munkát!” A lóvezető gyerekből 1950- ben vájár lett, miközben szinte a bányász feladatok mindegyikébe belekóstolt. „Legnehezebb munka biz a csillézés, meg a tárat fel Ma­rása” — vall az évekről, és hozzáteszi: ,;Itt voltam én már akkor is, amikor szer­számként tiszteltük a taligát. Köhögtünk a szálló porban, amikor 60 literes tartályok­ban kaptuk a vizet, és azon izgultunk, hogy a porfogó nedvesség kitart-e műszak végéig. Hogyne tudnám érté­kelni a csehszlovák rakodó­gépet, meg a bányai vízve­zet ék-ren dszert. A csaknem három évtized alatt azonban nemcsak a bá­nya változott, hanem fejlő­dött a hajdani lóvezető fia­talember is. Szocialista bri­gádvezetővé nőtt. Maruzs Mátyás II-vé. És a régi bányában új munkásgeneráció is felnőtt. Azok a bányászok, akik már szocialista brigád tagjaként végzik nem könnyű munká­jukat. Mint az egyesült Ma- ruzs-kollektíva. TIZENHÁRMÁN vannak. Nem is nagyon kell nekik vezető” — mondja Maruzs Mátyás II. — „Tudja nálunk mindenki a feladatát. Tud­ják mindnyájan hogy 7 ezer tonna rezes szénport kér tő­lünk idén az ország. Meg a 300 tonnás többlet-felaián- !ás. Ez sem lesz meg magá­tól. Dolgozni kell keményen és eredményesen. Nem kell ezt nálunk magyarázni, hi­szen legtöbbünk már har­madszor vagy negyedszer szerzi meg a kitüntető szoci­alista brigádtag-j el vényt.’' Meg hát a versenytársak előtt is bizonyítani kell. Sok versenytársuk van az üzem­ben. A két szocialista üzem­rész, meg a 13 bányász szo­cialista brigád. És Maruzsék idén sem akarnak rosszab­bul dolgozni, mint tavaly, amikor a munkasikerek ju­talmaképpen a brigádvezető Bratislavában üdült. És meg van ma is műsza­konként a több mint három tonnás teljesítmény és a két fél csille törmelék. Idén is túl akarják teljesíteni a ter­vet, és elégni újra a címet. BIZTOSÍTÉK a jó mun­kára a vezető is. A 45 éves Maruzs Mátyás II., aki csak­nem, harminc éve küzd az érccel és a meddővel. Igaz, két alkalommal megcsalta a bányát. Átrándult Gyöngyös- oroszlba, meg Nagybörzsöny­be. Először két, másodszor kilenc hónapra. Aztán újra visszajött Recskre. A „Maru- zsok” közé... (fóti) gálata. Ezt a vizsgálatot mű­szakilag látja ed a munka­pszichológus, orvosokkal együttműködve. A különböző védőberendezésekről teljes do­kumentációt küldünk az üze­meknek, ezek alapján házilag is elkészíthetők bizonyos spe­ciális eszközök. — Együttműködésünk a ha­zai intézményekkel és a nem­zetközi kapcsolatok komoly segítséget nyújtanak a munka­védelmi tudományos kutatás­hoz. Az Országos Munkaegész­ségügyi Intézettel közös mun­kaegészségügyi és biztonság- technikai folyóiratot adunk ki, amely 25 országba jut el, 36 helyre: tudományos intézetek és könyvtárak számára. Nem­zetközi kapcsolataink főleg a Szovjetunió és Lengyelország munkavédelmi kutató intéze­teivel, igen gyümölcsözők; ta­pasztalatcseréket, kölcsönös lá­togatásokat szervezünk, kicse­réljük irodalmi anyagainkat, a szaklapokat. A lengyel testvér­intézettel jelenleg közös témán munkálkodunk az ablak nél­küli zárt üzemek vizsgálatá­ban. — Milyen eredményekkel zárja az intézet az évet? — Az idén 27 személyi védő­eszköz prototípusát dolgoztuk ki, például ívhegesztők részé­re védőpajzsok, új típusú gu­mikeretes védőszemüveg ké­szült el savval dolgozók ré­szére. Kidolgoztunk por elleni védőszemüveget, és sav ellen különböző védőruházatokat. A szilikózis elleni védekezésben Kétszakmá: A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének el­nöksége ülésén a szakmunkás­továbbképzés helyzetéről és le­hetőségeiről tárgyalt. Megálla­pították, hogy a közúti közle­kedés és a növekvő járműpark egyre több és sokoldalúbban képzett szakembert igényel. Ezért önálló kezdeményezés­ként igyekeznek több foglalko­zásnál bevezetni a lcétszakmás mozgalmat — egy szakma mel­lett másikat is szerezni —, s er­re magasabb fizetéssel ösztön­zik a dolgozókat. Gond a MA­LÉV karbantartó és szerelő szakmunkás-utánpótlása is, mert ezekben a szakmákban A dolgozók egészségének és testi épségének megóvása, a munkavédelem megjavítása céljából létesült 13 évvel ez­előtt a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete. Prókay Ádám igazgató adott tájékoztatást az intézet felada­tairól, eredményeiről, tervei­ről. — Intézetünk műszaki vo­natkozásban foglalkozik a munka során keletkező ártal­mak elleni védelemmel — mondotta. — A munka és üzemszervezési osztály munka­társai a különféle régi előírá­sokat, összhangba hozzák a fej­lett technikával. Komplex munkakomfort-vizsgála tokát végeznek, különösen az új üze­mek létesítésénél, ahol együt­tesen kerül vizsgálat alá min­den munkavédelmi probléma. Ezután következnek a speciális vizsgálatok, mint a színdina­mika, a színek hatásának tuda­tos felhasználásával foglalko­zó új tudományág üzemi vizs­világviszony latban elsők kö­zött áll intézetünk. A nyolc­tíz évvel ezelőtt hozott intéz­kedések eredménye most mu­tatkozik a kerámia- és üveg­iparban, de más területeken is. Az intézet találmánya, az FCL folyadék cirkulációs porlevá­lasztó a levegőből leválasztja a legkisebb szemcsenagyságú porszemcséket. A kohászatban, öntödei porleválasztásnál, ba­romfifeldolgozó üzemekben or- ■ nitózist okozó tollrészecskék el­len kitűnően védi a szerveze­tet a készülék, amely a Vörös Csillag Traktorgyárban és a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál működik már eredményesen. Nagy a külföldi érdeklődés is a készülék iránt. — És végül milyen tervek­kel kezdik az új esztendőt? — Kétéves tervünk 24 témá­jából a leg jelentősebbeket em­líteném. Ilyen a nagyméretű kődarabok aprításánál fellépő nehéz fizikai és balesetveszé­lyes munka gépesítése, az ipari folyamatok zajának csökken­tése, új rendszerű porszűrők, porleválasztók alkalmazása, új típusú egyéni védőeszközök ki­alakítása. Üj védőeszközeink­ből sok már a prototípus és a nullszéria. Komoly problé­mánk azonban, hogy nagy ré­szüket nincs aki legyártsa. Eb­ben a tekintetben sokat vá­runk a gazdaságirányítás új rendjétől — mondta befeje­zésül Prókay Ádám, a Munka- védelmi, Tudományos Kutató igazgatója. Varga Aranka : mozgalom nincs állami képzés. Felvető­dött, hogy a MAHART dolgo­zóinak alig 20—22 százaléka szakmunkás, mert a belvízi, matrózok, tengerészek, kormá­nyos matrózok jó része segéd­munkásnak minősül, bár már rendelkezik megfelelő szakmai gyakorlattal és ha a jogszabá­lyok erre lehetőséget adnának, szakmunkásnak minősíthetnék őket. A z az évekre szóló, rend­kívül biztató útmutatás, «mit a IX. pártkongresszus a termelőszövetkezetek számára adott, már az 1967-re vonatko­zó tervek végleges elkészítésé­nél érezteti majd kedvező ha­tását. A nagyobb önállóság ré­vén számítani lehet az embe­rek alkotóerejének az eddigi­nél teljesebb kibontakozására. Az állami támogatás további szélesítése, differenciáltabbá tétele, az anyagi ösztönzőknek még inkább az árutermelés fo­kozását szolgáló korszerűsödé­se, a kereskedelmi módszerek előtérbe állítása a gazdálkodás­ban egész sor új lehetőséget nyújt a közös gazdaságok szá­mára. Most tehát a szövetke­zeteken a sor. A tervkészítés, majd a tervek megtárgyalása az első alkalom, úgy is mond­hatnánk: vizsga, amikor bebi­zonyosodik, tudnak-e élni és mennyiben ezekkel a lehetősé­gekkel a tsz-közösségek. Evekig tartotta magát az a szemlélet, hogy a tervek elké­szítése kizárólag „az irodabe­liek” dolga. A tagság a legtöbb helyen még akkor se nagyon szólt hozzá a tervekhez, ha er­re egyenes biztatást kapott a vezetőségtől. De még a vezető­ségi tagok is az elnökre és a főkönyvelőre bízták a gazdál­kodási elképzelések összeállítá­sát, így aztán a terv áttekint­hetetlen számtenger maradt a közgyűlés részvevőinek többsé­ge előtt, afféle unalmas napi­rendi pont, amelyen jobb mi­nél előbb túlesni. Ez az, aminek az idén már nem lenne szabad előfordulni sehol. Ugyanis: — a nagyobb önállóság több kockázattal jár, amit csak az a vezető képes vállalni, aki maga mögött tudja a tagság cselekvő támogatását. Vége án­TARN ALELI TERVEK (Tudósítónktól) Az idegen csak hosszú ke­resgélés után talál rá Tarna- lelesaen a községi tanácshá­zára. Erre az eldugott helyre fut össze a falu összes gondja- baja, innen indulnak ki a község fejlesztését • elősegítő javaslatok, tervek. Kovács Bálint megbízott ta­nácstitkár — a lassan elmúló­évet összegezve — nem sok jót tud elmondani erről az esz­tendőről. A községben nagyon sok tennivaló van még hátra. Járdákat kel­lene építeni, rendezni a patak környékét. Két éve, hogy. elkészült a kultúrház, amely azóta nagy forgalmat bonyolít le. Havon­ta előadást tart itt a Déryné Színház, a hétköznapokon pe­dig klubesteket rendez a he­lyi KISZ-szervezet. Az idei községfejlesztési alap jelentős részét még a kultúrház építé­séhez kért félmillió forint visszafizetésére kelett odaadni. De megérte ezt az áldozatot, — ez a falu véleménye. A jövő évi tervek már több jót ígérnek, ötvenezer forint értékben járdát építenek sa­ját erőből. Megkezdik egy tűzoltó szertár építését, amelyhez a község 40 ezer fo­rinttal járul hozzá. Régi prob­léma oldódik meg a 40 szemé­lyes napközi otthon építésével is, amelyre 460 ezer forintos állami beruházást kapott a község. A napköziben az álta­lános iskola tanulói kapnak majd megfelelő ellátást, míg szüleik a munkahelyeken dol­goznak. A község további rendezésé­ben nagy feladat a patakme­der és környékének rendezé­se. Erre 1967-ben 100 ezer fo­rintot biztosítanak. Itt azon­ban továbbra is számítanak £ lakosság és főleg a KISZ fia Italok társadalmi / munkájára Ebben az évben több mint 4( ezer forint értékben végeztél el a patakmeder környezeté nek rendezését, fásítását é mindezt társadalmi munka ban. A község napé ö b n szint ■épleien. Eljárnak innen a nak az időnek, amikor — némi ügyeskedéssel — minden bak­lövésért az államra lehetett hárítani a kockázatot; — az áruviszonyok előtérbe kerülése a termelésben paran­csokban megköveteli a gazda­ságosság állandó szem előtt tartását. A fillérekért is har­colni kell, ha az önköltség le­szorításáról van szó. Ezt csak az egész közösség együtt tudja sikerrel vállalni és véghez vin­ni; — a gazdálkodás körének ki- szélesítésénél szükség van fan­táziára, a jó ötletekre, elgon­dolásokra. Az a vezető, aki ete- kintetben örökké csak magára van utalva, előbb-utóbb kime­rül, szüksége van „utánpótlás­ra”, a tagság fantáziájára is. Tervezés és fantázia ... ■ Két fogalom, de egyik a másik nélkül el sem képzel­hető. S bennünket sok keser­ves tapasztalat győzött meg arról, hogy milyen jelentős ér­tékek létrehozását akadályozta meg sokszor a fantáziaszegény­ség, s arról is, hogy a fantázia csak akkőr működik hasznosan, ha számol a helyi adottságok­kal, amiket a szövetkezeti gaz­dák ismernek legjobban, nem pedig a termeltető vállalat, vagy valamelyik járási, megyei kiküldött. Egyáltalán; ideje lenne hozzá szoknunk, hogy gazda módjára tárgyaljon a tsz a vele kapcsolatban álló intézmények megbízottaival, s tagjai is gazdamódra viselked­jenek a közgyűléseken. Ez nagy és komoly felelős­séget jelent mindenekelőtt. Közösségi felelősséget. Szemléletünkben pedig azt je­lenti, hogy tartsuk szem előtt a népgazdaság igényeit. A számtalan kötöttségből ma már igen sok megszűnt vagy meg­szűnőben van. Érvényben van SZÍ ÉS GÖNDÖR emberek másfelé, a környező ipartelepeken dolgoznak. A faluban csak a tsz nyújt mun­kalehetőséget, gondot okoz. a nők foglalkoztatása. Többen szívesen át/árnának dolgozni Liszkóra, de oda sajnos nincs buszjárat, csak Pétervásáráról. Kovács elvtárs szavai szerint egy autóbusz tele lett volna mun­kásokkal, de a,MÁVAUT nem hosszabbította meg - a liszkói járat vonalát Tamaleleszig. Érdemes lenne fölmérni a községben, hányán vállalná­nak munkát a távolabbi falu­ban és ha megéri, a MÁVAUT is vegye fontolóra a járat meghosszabbításának gondola­tát, mert ezzel talán segítené­nek a leleszieknek. V. J. ugyanakkor az a kötelesség, hogy az ország számára szük­séges kenyérgabonáit a ma­gyar mezőgazdaságnak kell megtermelnie. Akik ebben az önállóság bizonyos korlátozását 1 látják, gondoljanak arra, hogy a technika mai állása szerint a gabonatermelés is jövedelme­ző, s különösen a munkaerő- hiánnyal küzdő termelőszövet­kezetekben az egyik leggazda­ságosabb üzemággá fejleszt­hető. A tervtárgyaló közgyűlése­” ken rendszerint szóba jön az abraktakarmány-szük- séglet beállításánál, hogy a háztáji állatállomány részére is tervezzünk elegendő meny- nyiséget. Még tavaly is túlzá­sokkal találkozhattunk. Voltak, akik csak a közös állományt tartották szem előtt, mások pedig kizárólag a háztáji szük­ségletet emlegették. Egyik vég­let sem helyes — az egyensúly­ra kell vigyáznunk — a jó szö­vetkezetek példája tanít ben­nünket erre. Év közben, a munkacsúcsok idején — s főleg ősszel, hisz lassan már ez az egyetlen iga­zi munkacsúcs a mezőgazdaság­ban — sok helyütt találkozha­tunk kisebb-nagyobb torlódás­sal. Ilyenkor a szakemberek rendszerint megnézték a mun­kaerőmérleget, s kiderült, hogy a hibát még a tervezésnél kö­vették el az illetékesek. Ezért hangsúlyozzuk, emlékeztető­ként, hogy a munkaerőmérleg összeállításánál. különösen jó­zanul próbáljuk számba venni adottságainkat, gondolva a minden évben felmerülő vá­ratlan fordulatokra is. E néhány kiragadott példá­val szerettük volna azt érzé­keltetni, hogy a fantázia a ter­vezésnél nélkülözhetetlen, de csak akko'r hozhat eredményt, ha mindig józan, s megmarad a realitás talaján. Fentebb szóltunk már a helyi adottsá­gok pontos számbavételének fontosságáról. Ez a reális ter­vezés egyik biztosítéká. A má­sik: az állami támogatást sza­bályozó rendelkezések, a kü­lönféle kedvezmények és köny- nyítések egész sorának, alapos ismerete, amely a szó szoros érteiméin , milliókat hozhat minden tsz számára. A tervfeladatok meghatá­™ rozásánál jó alapot nyújtanak az 1966-ban elért eredmények. Hiszen ismeretes, hogy csaknem valamennyi fő növényféleségnél sikerült túl­haladni a tervezett mennyisé­get, ami — számításba véve az időjárás viszontagságait — igen szép teljesítmény. Dicséri mindazokat, akik jól terveztek, s becsülettel helytálltak egész évben — magára talált, szor­galmas parasztságunkat, amely­nek alkotó energiája, pártunk helyes politikája nyomán mindjobban kibontakozik. Ter­vezzünk úgy, hogy 1967 végén elmondhassuk ugyanezt! Kovács Imre Tervezés és fantázia A főidből növő üzem — Itt lesz a gyár. Negyvenezer négyzetméter terület Eger határában. Egy részén még lábon áll az ittfe­lejtett, elsárgult kukoricaszár. ''be a „tábla” mellett már fa­lak magasodnak. Gyorsan, szinte úgy nőttek, mint eső után a gomba. A szomszéd házak lakói alig ocsúdtak fel és már ki­emelkedett a földből egy ú] üzemrész: az egri bútorgyár­tás új fellegvárának első épü­lete. A „rogyadozó" múlt „Fejük fölött mozog a tető” — írtuk korábban lapunkban, jellemezve az egri VII-es szá­mú gyáregységben uralkodó lehetetlen állapotot. Az emele­ti gépekkel együtt rezgett az épület, a födém. És az ered­mény? Egy miniszter helyette­si határozat: „Az üzemet 1966. december 31-ével le kell állítani, mivel egyes részei életveszélyessé váltak.” Aztán később egy újabb intézkedés: a hidrauli­kus prést elviszik Egerből. Az üzem dolgozói úgy érez­ték, hogy sorsuk megpecséte­lődött, a gyárat megszüntetik. Bár joggal kérdezték, miért? Hiszen a gyár fennállása óta még minden évet nyereséggel zárt. Még ilyen lehangoló körül­mények között is bizonyítot­tak: ez év első kilenc hónap­ját is nyereséggel fejezték be. Nincs helye a bútorgyárnak Egerben? A tanácsi Bútoripa­ri Vállalat éppen e hónap ele­jén bizonyította lakberende­zési kiállításán, hogy van. És a Budapesti Bútoripari Válla­lat VII-es gyáregysége is évek munkájával! Egerben te­hát 400 bútoripari munkás bi­zonyított. Hát még együtt milyen eredményes lenne a munka? összefogás az újjászületésért És a következő intézkedés már a közös újjászületésről döntött. Kijelölte Egerben azt a negyvenezer négyzetméter területet, amely szállást ad az egri bútoriparnak. Mind­két üzemnek. A VII-es gyár­egység pedig a leállítás he­lyett már az új területen kez­dett életveszélyt elhárító épít­kezésbe. Szinte minden érdekelt szerv összefogott. A miniszté­rium ez évre az életveszély elhárítására egymillió forintot biztosított, a tanács a terüle­tet. A Térképészeti Hivatal napok alatt végezte el a föld­mérési munkát. A tervező iro­da három hét alatt készítetve el. az építkezés terveit, ame­lyek má9 esetben nem ritkán négy-öt hónap múlva álltak az építők rendelkezésére. A MEGYEVIL, az ÉMASZ az elektromos munkák gyors el­végzésében jeleskedett. a patronált makiári tsz is küld­te traktorosát és erőgépé*, hogy segítse a bútorgyáriakat. Jöttek a VII-es gyáregység ki­szistái. dolgozói is — a min­dennapi feladatok elvégzése /mellett, hogy társadalmi mun­kával gyorsítsák az építke­zést. Nekik, meg az ötven nagy­szerűen dolgozó építőnek — egyszóval mindenkinek — köszönhető, hogy alig két hó­nap alatt' állnak a 600 négy­zetméter alapterületű épület falai. Lassan tető alá kerül a gépház és a szalagcsiszoló mű­hely. összefogással szavaztak a vállalatok, intézmények, ma­ga a megyeszékhely', a bútor­ipar jövőjéről. Maguknak építenek — és a jövőnek A tervek szerint december 20-ra már tető alá hozzák az építők az új üzemrész épüle­tét. Januárban elkezdődhet­nek a belső munkák és már- . ciusban birtokba veheti új létesítményét az üzem. A gyár vezetői szinte nap mint nap kilátogatnak az új telepre. Elégedetten lépdelnek a határkarók mpnbén,gyönyör­ködnek a gyorsan emelkedő falakban. Tudja mindenki az üzem­ben, hogy maguknak építenek és úgyanakkor az új, közös bútorgyárnak is. Csak ilyen összefogással és akarattal nőhet hónapok alatt üzem a sárga kukoricaszárak között. (—ti)

Next

/
Thumbnails
Contents