Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-29 / 306. szám
l eliüzdik a porártalmakat — Zajcsökkentő berendezések Egyéni védőeszközök — Nemzetközi együttműködés Eredmények és tervek a munkavédelmi kutatásban Maruzs Mátyás II. NÉGY MARUZS. Nem tévedés, négyen vannak. Nem rokonok, vagy talán csak nagyon távoliak. De hát a névrokonság nem különlegesség Recsken. Könnyű felsorolni azt az öt nevet, amelyik csaknem egybefogja az egész községet. Az egyik Maruzs, vagyis hivatalosan Maruzs István I., villanyszerelő. A másik Maruzs — Maruzs István II. meg szocialista brigádvezető. Ez a szocialista kollektíva az év elején egyesült egy másik közösséggel, Maruzs Mátyás II. szocialista brigádjával. így egy közös Ma- ruzs-brigád lett — két Ma- ruzzsal a brigádnévsorban. Huszonhét éve egy tizennyolc éves fiatalember kopogott be apja munkahelyére, a recski ércbányába. Elmúlt tizennyolc éves, erős is volt, miért ne vették volna fel dolgozni. Odaállították egy ló istrángjához: „Szokd meg, fiú, a bányai munkát!” A lóvezető gyerekből 1950- ben vájár lett, miközben szinte a bányász feladatok mindegyikébe belekóstolt. „Legnehezebb munka biz a csillézés, meg a tárat fel Marása” — vall az évekről, és hozzáteszi: ,;Itt voltam én már akkor is, amikor szerszámként tiszteltük a taligát. Köhögtünk a szálló porban, amikor 60 literes tartályokban kaptuk a vizet, és azon izgultunk, hogy a porfogó nedvesség kitart-e műszak végéig. Hogyne tudnám értékelni a csehszlovák rakodógépet, meg a bányai vízvezet ék-ren dszert. A csaknem három évtized alatt azonban nemcsak a bánya változott, hanem fejlődött a hajdani lóvezető fiatalember is. Szocialista brigádvezetővé nőtt. Maruzs Mátyás II-vé. És a régi bányában új munkásgeneráció is felnőtt. Azok a bányászok, akik már szocialista brigád tagjaként végzik nem könnyű munkájukat. Mint az egyesült Ma- ruzs-kollektíva. TIZENHÁRMÁN vannak. Nem is nagyon kell nekik vezető” — mondja Maruzs Mátyás II. — „Tudja nálunk mindenki a feladatát. Tudják mindnyájan hogy 7 ezer tonna rezes szénport kér tőlünk idén az ország. Meg a 300 tonnás többlet-felaián- !ás. Ez sem lesz meg magától. Dolgozni kell keményen és eredményesen. Nem kell ezt nálunk magyarázni, hiszen legtöbbünk már harmadszor vagy negyedszer szerzi meg a kitüntető szocialista brigádtag-j el vényt.’' Meg hát a versenytársak előtt is bizonyítani kell. Sok versenytársuk van az üzemben. A két szocialista üzemrész, meg a 13 bányász szocialista brigád. És Maruzsék idén sem akarnak rosszabbul dolgozni, mint tavaly, amikor a munkasikerek jutalmaképpen a brigádvezető Bratislavában üdült. És meg van ma is műszakonként a több mint három tonnás teljesítmény és a két fél csille törmelék. Idén is túl akarják teljesíteni a tervet, és elégni újra a címet. BIZTOSÍTÉK a jó munkára a vezető is. A 45 éves Maruzs Mátyás II., aki csaknem, harminc éve küzd az érccel és a meddővel. Igaz, két alkalommal megcsalta a bányát. Átrándult Gyöngyös- oroszlba, meg Nagybörzsönybe. Először két, másodszor kilenc hónapra. Aztán újra visszajött Recskre. A „Maru- zsok” közé... (fóti) gálata. Ezt a vizsgálatot műszakilag látja ed a munkapszichológus, orvosokkal együttműködve. A különböző védőberendezésekről teljes dokumentációt küldünk az üzemeknek, ezek alapján házilag is elkészíthetők bizonyos speciális eszközök. — Együttműködésünk a hazai intézményekkel és a nemzetközi kapcsolatok komoly segítséget nyújtanak a munkavédelmi tudományos kutatáshoz. Az Országos Munkaegészségügyi Intézettel közös munkaegészségügyi és biztonság- technikai folyóiratot adunk ki, amely 25 országba jut el, 36 helyre: tudományos intézetek és könyvtárak számára. Nemzetközi kapcsolataink főleg a Szovjetunió és Lengyelország munkavédelmi kutató intézeteivel, igen gyümölcsözők; tapasztalatcseréket, kölcsönös látogatásokat szervezünk, kicseréljük irodalmi anyagainkat, a szaklapokat. A lengyel testvérintézettel jelenleg közös témán munkálkodunk az ablak nélküli zárt üzemek vizsgálatában. — Milyen eredményekkel zárja az intézet az évet? — Az idén 27 személyi védőeszköz prototípusát dolgoztuk ki, például ívhegesztők részére védőpajzsok, új típusú gumikeretes védőszemüveg készült el savval dolgozók részére. Kidolgoztunk por elleni védőszemüveget, és sav ellen különböző védőruházatokat. A szilikózis elleni védekezésben Kétszakmá: A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége ülésén a szakmunkástovábbképzés helyzetéről és lehetőségeiről tárgyalt. Megállapították, hogy a közúti közlekedés és a növekvő járműpark egyre több és sokoldalúbban képzett szakembert igényel. Ezért önálló kezdeményezésként igyekeznek több foglalkozásnál bevezetni a lcétszakmás mozgalmat — egy szakma mellett másikat is szerezni —, s erre magasabb fizetéssel ösztönzik a dolgozókat. Gond a MALÉV karbantartó és szerelő szakmunkás-utánpótlása is, mert ezekben a szakmákban A dolgozók egészségének és testi épségének megóvása, a munkavédelem megjavítása céljából létesült 13 évvel ezelőtt a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete. Prókay Ádám igazgató adott tájékoztatást az intézet feladatairól, eredményeiről, terveiről. — Intézetünk műszaki vonatkozásban foglalkozik a munka során keletkező ártalmak elleni védelemmel — mondotta. — A munka és üzemszervezési osztály munkatársai a különféle régi előírásokat, összhangba hozzák a fejlett technikával. Komplex munkakomfort-vizsgála tokát végeznek, különösen az új üzemek létesítésénél, ahol együttesen kerül vizsgálat alá minden munkavédelmi probléma. Ezután következnek a speciális vizsgálatok, mint a színdinamika, a színek hatásának tudatos felhasználásával foglalkozó új tudományág üzemi vizsvilágviszony latban elsők között áll intézetünk. A nyolctíz évvel ezelőtt hozott intézkedések eredménye most mutatkozik a kerámia- és üvegiparban, de más területeken is. Az intézet találmánya, az FCL folyadék cirkulációs porleválasztó a levegőből leválasztja a legkisebb szemcsenagyságú porszemcséket. A kohászatban, öntödei porleválasztásnál, baromfifeldolgozó üzemekben or- ■ nitózist okozó tollrészecskék ellen kitűnően védi a szervezetet a készülék, amely a Vörös Csillag Traktorgyárban és a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál működik már eredményesen. Nagy a külföldi érdeklődés is a készülék iránt. — És végül milyen tervekkel kezdik az új esztendőt? — Kétéves tervünk 24 témájából a leg jelentősebbeket említeném. Ilyen a nagyméretű kődarabok aprításánál fellépő nehéz fizikai és balesetveszélyes munka gépesítése, az ipari folyamatok zajának csökkentése, új rendszerű porszűrők, porleválasztók alkalmazása, új típusú egyéni védőeszközök kialakítása. Üj védőeszközeinkből sok már a prototípus és a nullszéria. Komoly problémánk azonban, hogy nagy részüket nincs aki legyártsa. Ebben a tekintetben sokat várunk a gazdaságirányítás új rendjétől — mondta befejezésül Prókay Ádám, a Munka- védelmi, Tudományos Kutató igazgatója. Varga Aranka : mozgalom nincs állami képzés. Felvetődött, hogy a MAHART dolgozóinak alig 20—22 százaléka szakmunkás, mert a belvízi, matrózok, tengerészek, kormányos matrózok jó része segédmunkásnak minősül, bár már rendelkezik megfelelő szakmai gyakorlattal és ha a jogszabályok erre lehetőséget adnának, szakmunkásnak minősíthetnék őket. A z az évekre szóló, rendkívül biztató útmutatás, «mit a IX. pártkongresszus a termelőszövetkezetek számára adott, már az 1967-re vonatkozó tervek végleges elkészítésénél érezteti majd kedvező hatását. A nagyobb önállóság révén számítani lehet az emberek alkotóerejének az eddiginél teljesebb kibontakozására. Az állami támogatás további szélesítése, differenciáltabbá tétele, az anyagi ösztönzőknek még inkább az árutermelés fokozását szolgáló korszerűsödése, a kereskedelmi módszerek előtérbe állítása a gazdálkodásban egész sor új lehetőséget nyújt a közös gazdaságok számára. Most tehát a szövetkezeteken a sor. A tervkészítés, majd a tervek megtárgyalása az első alkalom, úgy is mondhatnánk: vizsga, amikor bebizonyosodik, tudnak-e élni és mennyiben ezekkel a lehetőségekkel a tsz-közösségek. Evekig tartotta magát az a szemlélet, hogy a tervek elkészítése kizárólag „az irodabeliek” dolga. A tagság a legtöbb helyen még akkor se nagyon szólt hozzá a tervekhez, ha erre egyenes biztatást kapott a vezetőségtől. De még a vezetőségi tagok is az elnökre és a főkönyvelőre bízták a gazdálkodási elképzelések összeállítását, így aztán a terv áttekinthetetlen számtenger maradt a közgyűlés részvevőinek többsége előtt, afféle unalmas napirendi pont, amelyen jobb minél előbb túlesni. Ez az, aminek az idén már nem lenne szabad előfordulni sehol. Ugyanis: — a nagyobb önállóság több kockázattal jár, amit csak az a vezető képes vállalni, aki maga mögött tudja a tagság cselekvő támogatását. Vége ánTARN ALELI TERVEK (Tudósítónktól) Az idegen csak hosszú keresgélés után talál rá Tarna- lelesaen a községi tanácsházára. Erre az eldugott helyre fut össze a falu összes gondja- baja, innen indulnak ki a község fejlesztését • elősegítő javaslatok, tervek. Kovács Bálint megbízott tanácstitkár — a lassan elmúlóévet összegezve — nem sok jót tud elmondani erről az esztendőről. A községben nagyon sok tennivaló van még hátra. Járdákat kellene építeni, rendezni a patak környékét. Két éve, hogy. elkészült a kultúrház, amely azóta nagy forgalmat bonyolít le. Havonta előadást tart itt a Déryné Színház, a hétköznapokon pedig klubesteket rendez a helyi KISZ-szervezet. Az idei községfejlesztési alap jelentős részét még a kultúrház építéséhez kért félmillió forint visszafizetésére kelett odaadni. De megérte ezt az áldozatot, — ez a falu véleménye. A jövő évi tervek már több jót ígérnek, ötvenezer forint értékben járdát építenek saját erőből. Megkezdik egy tűzoltó szertár építését, amelyhez a község 40 ezer forinttal járul hozzá. Régi probléma oldódik meg a 40 személyes napközi otthon építésével is, amelyre 460 ezer forintos állami beruházást kapott a község. A napköziben az általános iskola tanulói kapnak majd megfelelő ellátást, míg szüleik a munkahelyeken dolgoznak. A község további rendezésében nagy feladat a patakmeder és környékének rendezése. Erre 1967-ben 100 ezer forintot biztosítanak. Itt azonban továbbra is számítanak £ lakosság és főleg a KISZ fia Italok társadalmi / munkájára Ebben az évben több mint 4( ezer forint értékben végeztél el a patakmeder környezeté nek rendezését, fásítását é mindezt társadalmi munka ban. A község napé ö b n szint ■épleien. Eljárnak innen a nak az időnek, amikor — némi ügyeskedéssel — minden baklövésért az államra lehetett hárítani a kockázatot; — az áruviszonyok előtérbe kerülése a termelésben parancsokban megköveteli a gazdaságosság állandó szem előtt tartását. A fillérekért is harcolni kell, ha az önköltség leszorításáról van szó. Ezt csak az egész közösség együtt tudja sikerrel vállalni és véghez vinni; — a gazdálkodás körének ki- szélesítésénél szükség van fantáziára, a jó ötletekre, elgondolásokra. Az a vezető, aki ete- kintetben örökké csak magára van utalva, előbb-utóbb kimerül, szüksége van „utánpótlásra”, a tagság fantáziájára is. Tervezés és fantázia ... ■ Két fogalom, de egyik a másik nélkül el sem képzelhető. S bennünket sok keserves tapasztalat győzött meg arról, hogy milyen jelentős értékek létrehozását akadályozta meg sokszor a fantáziaszegénység, s arról is, hogy a fantázia csak akkőr működik hasznosan, ha számol a helyi adottságokkal, amiket a szövetkezeti gazdák ismernek legjobban, nem pedig a termeltető vállalat, vagy valamelyik járási, megyei kiküldött. Egyáltalán; ideje lenne hozzá szoknunk, hogy gazda módjára tárgyaljon a tsz a vele kapcsolatban álló intézmények megbízottaival, s tagjai is gazdamódra viselkedjenek a közgyűléseken. Ez nagy és komoly felelősséget jelent mindenekelőtt. Közösségi felelősséget. Szemléletünkben pedig azt jelenti, hogy tartsuk szem előtt a népgazdaság igényeit. A számtalan kötöttségből ma már igen sok megszűnt vagy megszűnőben van. Érvényben van SZÍ ÉS GÖNDÖR emberek másfelé, a környező ipartelepeken dolgoznak. A faluban csak a tsz nyújt munkalehetőséget, gondot okoz. a nők foglalkoztatása. Többen szívesen át/árnának dolgozni Liszkóra, de oda sajnos nincs buszjárat, csak Pétervásáráról. Kovács elvtárs szavai szerint egy autóbusz tele lett volna munkásokkal, de a,MÁVAUT nem hosszabbította meg - a liszkói járat vonalát Tamaleleszig. Érdemes lenne fölmérni a községben, hányán vállalnának munkát a távolabbi faluban és ha megéri, a MÁVAUT is vegye fontolóra a járat meghosszabbításának gondolatát, mert ezzel talán segítenének a leleszieknek. V. J. ugyanakkor az a kötelesség, hogy az ország számára szükséges kenyérgabonáit a magyar mezőgazdaságnak kell megtermelnie. Akik ebben az önállóság bizonyos korlátozását 1 látják, gondoljanak arra, hogy a technika mai állása szerint a gabonatermelés is jövedelmező, s különösen a munkaerő- hiánnyal küzdő termelőszövetkezetekben az egyik leggazdaságosabb üzemággá fejleszthető. A tervtárgyaló közgyűlése” ken rendszerint szóba jön az abraktakarmány-szük- séglet beállításánál, hogy a háztáji állatállomány részére is tervezzünk elegendő meny- nyiséget. Még tavaly is túlzásokkal találkozhattunk. Voltak, akik csak a közös állományt tartották szem előtt, mások pedig kizárólag a háztáji szükségletet emlegették. Egyik véglet sem helyes — az egyensúlyra kell vigyáznunk — a jó szövetkezetek példája tanít bennünket erre. Év közben, a munkacsúcsok idején — s főleg ősszel, hisz lassan már ez az egyetlen igazi munkacsúcs a mezőgazdaságban — sok helyütt találkozhatunk kisebb-nagyobb torlódással. Ilyenkor a szakemberek rendszerint megnézték a munkaerőmérleget, s kiderült, hogy a hibát még a tervezésnél követték el az illetékesek. Ezért hangsúlyozzuk, emlékeztetőként, hogy a munkaerőmérleg összeállításánál. különösen józanul próbáljuk számba venni adottságainkat, gondolva a minden évben felmerülő váratlan fordulatokra is. E néhány kiragadott példával szerettük volna azt érzékeltetni, hogy a fantázia a tervezésnél nélkülözhetetlen, de csak akko'r hozhat eredményt, ha mindig józan, s megmarad a realitás talaján. Fentebb szóltunk már a helyi adottságok pontos számbavételének fontosságáról. Ez a reális tervezés egyik biztosítéká. A másik: az állami támogatást szabályozó rendelkezések, a különféle kedvezmények és köny- nyítések egész sorának, alapos ismerete, amely a szó szoros érteiméin , milliókat hozhat minden tsz számára. A tervfeladatok meghatá™ rozásánál jó alapot nyújtanak az 1966-ban elért eredmények. Hiszen ismeretes, hogy csaknem valamennyi fő növényféleségnél sikerült túlhaladni a tervezett mennyiséget, ami — számításba véve az időjárás viszontagságait — igen szép teljesítmény. Dicséri mindazokat, akik jól terveztek, s becsülettel helytálltak egész évben — magára talált, szorgalmas parasztságunkat, amelynek alkotó energiája, pártunk helyes politikája nyomán mindjobban kibontakozik. Tervezzünk úgy, hogy 1967 végén elmondhassuk ugyanezt! Kovács Imre Tervezés és fantázia A főidből növő üzem — Itt lesz a gyár. Negyvenezer négyzetméter terület Eger határában. Egy részén még lábon áll az ittfelejtett, elsárgult kukoricaszár. ''be a „tábla” mellett már falak magasodnak. Gyorsan, szinte úgy nőttek, mint eső után a gomba. A szomszéd házak lakói alig ocsúdtak fel és már kiemelkedett a földből egy ú] üzemrész: az egri bútorgyártás új fellegvárának első épülete. A „rogyadozó" múlt „Fejük fölött mozog a tető” — írtuk korábban lapunkban, jellemezve az egri VII-es számú gyáregységben uralkodó lehetetlen állapotot. Az emeleti gépekkel együtt rezgett az épület, a födém. És az eredmény? Egy miniszter helyettesi határozat: „Az üzemet 1966. december 31-ével le kell állítani, mivel egyes részei életveszélyessé váltak.” Aztán később egy újabb intézkedés: a hidraulikus prést elviszik Egerből. Az üzem dolgozói úgy érezték, hogy sorsuk megpecsételődött, a gyárat megszüntetik. Bár joggal kérdezték, miért? Hiszen a gyár fennállása óta még minden évet nyereséggel zárt. Még ilyen lehangoló körülmények között is bizonyítottak: ez év első kilenc hónapját is nyereséggel fejezték be. Nincs helye a bútorgyárnak Egerben? A tanácsi Bútoripari Vállalat éppen e hónap elején bizonyította lakberendezési kiállításán, hogy van. És a Budapesti Bútoripari Vállalat VII-es gyáregysége is évek munkájával! Egerben tehát 400 bútoripari munkás bizonyított. Hát még együtt milyen eredményes lenne a munka? összefogás az újjászületésért És a következő intézkedés már a közös újjászületésről döntött. Kijelölte Egerben azt a negyvenezer négyzetméter területet, amely szállást ad az egri bútoriparnak. Mindkét üzemnek. A VII-es gyáregység pedig a leállítás helyett már az új területen kezdett életveszélyt elhárító építkezésbe. Szinte minden érdekelt szerv összefogott. A minisztérium ez évre az életveszély elhárítására egymillió forintot biztosított, a tanács a területet. A Térképészeti Hivatal napok alatt végezte el a földmérési munkát. A tervező iroda három hét alatt készítetve el. az építkezés terveit, amelyek má9 esetben nem ritkán négy-öt hónap múlva álltak az építők rendelkezésére. A MEGYEVIL, az ÉMASZ az elektromos munkák gyors elvégzésében jeleskedett. a patronált makiári tsz is küldte traktorosát és erőgépé*, hogy segítse a bútorgyáriakat. Jöttek a VII-es gyáregység kiszistái. dolgozói is — a mindennapi feladatok elvégzése /mellett, hogy társadalmi munkával gyorsítsák az építkezést. Nekik, meg az ötven nagyszerűen dolgozó építőnek — egyszóval mindenkinek — köszönhető, hogy alig két hónap alatt' állnak a 600 négyzetméter alapterületű épület falai. Lassan tető alá kerül a gépház és a szalagcsiszoló műhely. összefogással szavaztak a vállalatok, intézmények, maga a megyeszékhely', a bútoripar jövőjéről. Maguknak építenek — és a jövőnek A tervek szerint december 20-ra már tető alá hozzák az építők az új üzemrész épületét. Januárban elkezdődhetnek a belső munkák és már- . ciusban birtokba veheti új létesítményét az üzem. A gyár vezetői szinte nap mint nap kilátogatnak az új telepre. Elégedetten lépdelnek a határkarók mpnbén,gyönyörködnek a gyorsan emelkedő falakban. Tudja mindenki az üzemben, hogy maguknak építenek és úgyanakkor az új, közös bútorgyárnak is. Csak ilyen összefogással és akarattal nőhet hónapok alatt üzem a sárga kukoricaszárak között. (—ti)
