Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

/ / Folytatja tanácskozását az MSZMP IX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) cialista tulajdon egyik formá­jának tekintendő! Megvalósítását fokozatosan és gazdasági eszközökkel le­het és kell elérni, A kívülálló személyek, a nem szövetkezeti tag örökös tulajdonában levő földek megváltási ár ellenében kerülnek a szövetkezet tulaj­donába, a szövetkezeti föld­alapba. Úgyszintén megváltási (habár eszmei) ár ellenében kerülhetnek a szövetkezetek tulajdonába a használatukban levő állami tartalékföldek, ha ezt kérik. Ugyancsak megvál­tási árat kell fizetni annak a fcsz-tagnak a részére, aki föld­jét felajánlja szövetkezeti tu­lajdonba. Az ilyen megállapo­dás a szövetkezet és a szövet­kezeti tag földtulajdonos kö­zötti szabad elhatározás, a leg­szigorúbb önkéntesség alapján jöhet csak létre. E téren min­denféle kampányszerűség szi­gorúan tilos, a sietség és tü­relmetlenség káros. E folyamat hosszú időt fog igénybe venni, annál is inkább, mert a meg­váltási árral járó anyagi terhe­ket maguknak a termelőszö­vetkezeteknek kell viselniük. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésével össz­hangban célszerű és szükséges a termelőszövetkezetek demok­ratikusan megválasztott társa­dalmi szervezetednek kialakítá­sa. E társadalmi szervezetek a következők lesznek: a ter­melőszövetkezetek országos kongresszusa, amely négy- évenként ül össze, továbbá a kongresszus által megválasz­tott Országos Termelőszövet­kezeti Tanács, valamint a te­rületi termelőszövetkezeti szö­vetségek. Legcélszerűbb, ha e szövetségek a megyéken belül a gazdasági tájkörzetek szerint alakulnak meg E szövetségek elsősorban olyan feladatokkal foglalkoz­nak, amelyekkel a társult szö­vetkezetek megbízzák, illetve, amelyek választott szerveik határozataiból következnek, így például elláthatják az egy­más közti, s az állami válla1 latok közötti termelési, értéke­sítési, beszerzési együttműkö­dés koordinálását; termelőszö­vetkezetek közötti létesítmé­nyeket, vállalkozásokat hívhat­nak létre; felkérésre rendsze­res ellenőrzést végezhetnek a részt vevő termelőszövetkeze­tek könyvelésében, ügyvitelé­ben; ellátják a szövetkezetek jog- és érdekvédelmét stb. Kívánatos és .javasoljuk, hogy a jövő évben tartsák meg a ter­melőszövetkezetek országos kongresszusát. Ezen a küldöttek tárgyalják meg a termelőszövetkezetek képest előreláthatóan mintegy öt százalékkal nő. A jelentős belvízkárok ellenére jól sike­rült a kenyérgabona termelé­se, a búza termésátlaga kát. holdanként 12,4 mázsa lett. A kenyérgabona felvásárlási ter­vét túlteljesítettük. A kukori­ca termésátlaga meghaladja a 17 mázsát, a cukorrépáé 185 mázsa, a burgonyáé 65 mázsa lett. A zöldségfélék hozama is magasabb a tervezettnél. Brezsmyev olasz küldötteikkel beszélget: Leonyid Brezs- nyev — Giuliano Pajetta, Arturo Colombi és Frederico Brini olasz küldöttekkel. { (MTI foto — Vigovszkl felvétele.) kérdéseit, az új termelőszövet­kezeti törvény és az új föld­jogi törvény tervezetét, vala­mint a területi termelőszövet­kezeti szövetségek létrehozásá­val kapcsolatos kérdéseket. A területi szövetségeket a terme­lőszövetkezeti kongresszus után célszerű megalakítani. Tisztelt kongresszus! Az idei év eredményei alap­ján megnyugvással állapítja meg a kongresszus, hogy a harmadik ötéves terv megva­lósítása a mezőgazdaságban is megfelelően indult. A mező- gazdaság bruttó termelése meghaladja a tervben elő­irányzott színvonalat. Az össz- felvásárlásban a tavalyihoz ké­pest íhintegy 3,5 százalékos növekedés várható. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari export á múlt évihez A kedvező burgonya-, zöld­ség- és gyümölcstermés ered­ményeként nőtt a kínálat, a szabadpiaci felhozatal. Ezért — az alacsonyabb szabadpiaci árak eredményeként — a lakosság kiadásai ezek­ből a cikkekből, az idei évre számításba vett árak­hoz képest, mintegy 300 millió forinttal kisebbek. Befejezésül Fehér Lajos hang­súlyozta: Szövetkezeti paraszt­ságunk, mezőgazdasági dolgo­zóink és vezetőink munkájuk­ban továbbra is biztosan szá­míthatnak a párt, a kormány és az egész társadalom leg­messzebbmenő támogatására! Fehér Lajos nagy tapssal fo­gadott beszéde után Tömpe István, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentéséi A mandáfumvizsgáló bizottság jelentése A mandátumvlzsgálő bizott­ság megbízatásának megfelelő­en munkáját elvégezte és je­lenti a kongresszusnak: A Központi Eizottság hatá­rozata alapján a budapesti, a megyei és a fegyveres erők pártértekezletein 559 szavazati és 49 tanácskozási jogú küldöt­tet választott meg. A kong­resszuson jelen van 554 szava­zati jogú küldött, a kongresz- szus tehát határozatképes. A hiányzó küldöttek igazoltan vannak távol. A kongresszus küldötteit fe­lelős megbízatásukra a párt­értekezletek gondosan válasz­tották ki és készítették elő. A küldöttek valamennyien részt vettek a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek vi­táiban, a pártértekezletek esz­mecseréiben. Jól ismerik a párttagság és a pártonkívüliek véleményét, lelkiismeretesen dönthetnek a szocialista építés — itt, a kongresszusi beszámo­lókban javasolt — soron kö­vetkező feladatairól. A jelentés ezután a szava­zati jogú küldöttek legfonto­sabb adataiból összeállított statisztikával mutatta ki, hogy a kongresszuson minden réteg (a termelő munkában részt vevő fizikai dolgozó, — üzemi munkás és tsz-tag —, gazdasá­gi vezető, értelmiségi foglal­kozású — tudós, mérnök, or­vos. pedagógus, író, újságíró, jogász —, állami, államigazga­tási, társadalmi és tömegszer­vezeti vezető, a fegyveres erők tagjai, pártfunkcionárius mun­kás) képviselve van. A jelentés szerint 2 1966. december 3« szombat a küldöttek 16,8 százaléka nő, és 83,2 százaléka férfi; az életkor szerinti statisz­tika megmutatja, hogy minden korosztály képvi­seletet kapott. A szavazati jogú küldöttek 15,2 százaléka már a felszaba­dulás előtt tagja volt a párt­nak. 1944—1956. között a kül­döttek 76,4 százaléka lépett a pártba, 1956. után 8,4 százalé­ka. A VIII. és IX. kongresszus közötti fejlődés tendenciáit bi­zonyítja, a küldöttek párt. és állami iskolai végzettségének növekedése is. , Pártiskolát 13,1 százalékkal, magasabb pártiskoiát pedig 18,6 százalékkal végeztek töb­ben. Az érettségizettek száma 6,8 százalékkal, az egyetemet és főiskolát végzettek 6záma pe­dig 9,3 százalékkal növekedett. Összevetve a szavazati jogú küldöttek adatait, megállapít­ható, hogy a kongresszuson kép­viselve van a párt három gene­rációja, társadalmunk min­den dolgozó osztálya és rétege, férfiak, nők és fiatalok. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy pártunk a munkásosztály, az egész dolgozó nép pártja. A jelentést a kongresszus tudomásul vette. Ezután Jedlicska Gyula, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, Novobáczky Ká­roly akadémikus, Gyimólhi Dénes, a Pápai Járási Pártbi­zottság első titkára szólalt fel. Szünet után az elnöklő Ko­rom Mihály bejelentette, hogy a tanácskozás negyedik napján a kongresszus titkárságára újabb 121 távirat és levél ér­kezett, ezzel számuk összesen 1083-ra emelkedett. Az üzemek és termelőszövetkezetek jelen­tették, hogy a kongresszusi munkaversenyben teljesítették vállalásaikat. Külföldről eddig 62 üdvözlet érkezett, csütörtökön távirat­ban köszöntötte a kongresz- szust az Uruguayi Kommunista Párt. Az elnöki bejelentések után K. Papp József, a Tolna me­gyei Pártbizottság első titkára, Nagy János rudabányai aLap- szervezeti párttitkár, majd Ilié Verdet, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága ál­landó elnökségének tagja szó­lalt fel. Ilié Vendet tolmácsolta párt­ja, s a Román Szocialista Köz­társaság minden dolgozójának meleg, testvéri üdvözletét, majd elismeréssel szólt a ma­gyár nép kiemelkedő sikerei­ről, amelyeket a szocialista építésben elért. — A román kommunisták, egész népünk — amely jelen­leg lendülettel munkálkodik a szocialista Románia sokoldalú fejlesztésének az RKP IX. kongresszusán kidolgozott programjának valóra váltásán — teljes sikert kíván a magyar kommunistáknak, Magyaror­szág valamennyi dolgozójának azoknak a feladatoknak a meg­valósításához, amelyeket a kongresszus kijelöl. — Népeink, a Román Kom­munista Párt és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között testvéri barátság és sokoldalú együttműködés alakult ki, amely a tisztelet és a kölcsö­nös előnyök, a függetlenség és nemzeti szuverenitás, a bel- ügyekbe való be nem avatko­zás, a kölcsönös elvtársi se­gítségnyújtás és a szocialista internacionalizmus marxista— leninista elvein alapul. E kapcsolatok alapja tár­sadalmi rendünk azonos­sága, marxista—leninista ideológiánk, közös harcunk az imperializmus ellen. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy bővülnek a kap­csolatok párt- és állami vona­lon, társadalmi és tömegszer­vezeteink között A román— magyar barátság erősítése szempontjából nagy jelentősé­gűnek bizonyultak a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság párt­ós állami vezetői között az utóbbi években történt Látoga­tások és találkozók. Ilié Verdet a román és a ma­gyar nép megbonthatatlan ba­rátságának éltetésével zárta szavait ‘ Ezt követően Giacomini Agostino, San Marino Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának tagja, majd En­rique Lister, a Spanyol Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja lépett a szónoki emelvényre. A spanyol kommunisták ne­vében testvérileg üdvözölte a kongresszust a Magyar Szo­cialista Munkáspártot és a magyar népet és elmondotta, hogy mind több nagy jelen­tőségű győzelmet aratnak Spa­nyolországban a haladó erők. Ezután a nemzetközi kom­munista mozgalom feladatairól szólt — E napokban, van a nagy madridi csata harmincadik év­fordulója. E csatában részt vet­tek a szabadság önkéntesed, akik hatvan országból jöttek. Köz­tük volt a magyar nép több mint ezer fia és ezernek csak­nem felé spanyol földben nyug­szik, köztük a legendás Lukács tábornok: Zalka Máté. Itt, eb­ben a teremben szeretett Miin- nich Ferenc elvtársiunkkal, a legidősebb veteránnal együtt jelen van egy része azoknak, akik a harcok során életten maradtak. Szóljon nekik es rajtuk keresztül a többieknek is szívből jövő harcos üdvöz­letünk! — mondotta. Felszólalása befejező részé­ben a kínai vezetők szovjet­ellenes, egységbontó cseleke­detét ítélte eL Ezután Ernest Decosterd, a Svájci Munkapárt Központi Bizottságának tagja szólalt fel. Kívánjuk, hogy kongresszu­suk gyümölcsöző legyen, hogy erősítse a szocializmust Ma­gyarországon, és egyre na­gyobb sikereket elérve halad­hassanak mindnyájunk közös célja, a kommunizmus felé — mondotta, majd hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt minden eredménye jelentős segítséget jelent a Svájci Munkapártnak. Felszólalása befejező részé­ben a nemzetközi munkásmoz­galom egységének szükségsze­rűségéről szólott. Munkapárt jókívánságait Ezután Henning Nilsson, a Svéd Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja kö­vetkezett. Bevezetőben hazája dolgozói­nak helyzetével foglalkozott. — Az állandóan emelkedő árak megnehezítik a kis jöve­delmű néprétegek helyzetét — mondotta, majd arról beszélt: a Svéd Kp a jövő évben lesz 50 éves. Szólott a közelmúlt­ban eredményesen befejezett nehéz választásokról Ezután kijelentette: — To­vábbi fontos feladatunk „a har­madik világ” szabadságmoz­galmainak fokozott támoga­tása. Növelnünk kell az ébersé­get a Nyugat-Németország- ban állandóan növekvő fa­siszta veszély miatt. Pártunk a svéd politikáiban szocialista megújhodást akar. Arra törekszünk, hogy az or­szág összes haladó erőit egye­sítsük a nagytőke reakciós po­litikája elleni harcban. Ha­zánk sajátos viszonyai köze­pette igyekszünk megtalálni a szocializmushoz vezető utat. Kongresszusuknak és a ma­gyar népnek sok sikert kívá­nunk a szocialista társadalom felépítésében — mondotta be­fejezésül Henning Nilsson. George Jeff ares, az ír Dol­gozók Pártja Központi Bizott­ságának tagja átadta pártjá­nak testvéri üdvözletét, majd elmondta, hogy az ír nép az idén emlékezik meg az angol imperializmus elleni felkelés 50. évfordulójáról Nemzetközi kérdésekről szól­va hangsúlyozta, hogy Írország mindig fenntartotta semleges álláspontját. Nem tagja a NA- TO-nak és a köztársaságban nincsenek katonai támaszpon­tok. — A vietnami népnek a nemzeti függetlenségért foly­tatott harca Írország népében is együttérzést és csodálatot keltett — jelentette ki. A viet­nami nép elleni amerikai ag­resszió állandóan növekszik, s ezáltal fokozódik a világbékét fenyegető veszély. Kétségtelen, hogy az USA nem merne tovább haladni ezen a bűnös és veszélyes úton, ha az im­perialistaellenes erők, min- denkelőtt a nemzetközi kommunista mozgalom nem lenne megosztva. Ha a Kínai Kommunista Párt ilyen veszélyes helyzetben az SZKP ellen irányítja támadá­sait, ez csak az imperialisták­nak használ. Minden pártnak halaszthatatlan kötelessége az egység mielőbbi helyreállítása. Pártom egyetértene egy olyan Német küldöttek; Paul Fröhlich és Max Reimann kong­resszusi tanácskozása. (MTI foto — Papp Jenő felvétele) — Jogos a reményünk, hogy nemzetközi konferenciával egy napon véget vetünk a né- amelyet azért hívnak össze, zeteltérésnek. Természetesen hogy testvéri eszmecserékkel nem ringatjuk magunkat illú- tisztázza az egység helyreáll!— ziókban arra nézve, hogy tásának legjobb módját mennyi lőre és mennyi tűre- Az küldött végül ;ok sä. lemre lesz szükség ahhoz, kert kívánt a ^ népnek hogy a helyes marxista-le- és az MSZMP_nek. nrnista elvek alapjan visszaal- Ezután ebédszünet követke­litsuk az annyira fontos egy- zett séget. Ilyen szemszögből néz- . ... ve értékeljük érdemének meg- -■ , , felelően a Szovjetunió Kom- Laj0S elnokk;tevel folytatta munista Pár^ öííök nárt- n?unkáiát a kongresszus. Az ia éTm-í sÜciaffsta omtógok f^ök bejelentette, hogy eddig ja es m.^ szocialista országos 116_an jelentkeztek felszólalás, partjai eddigi es jovobem erő- ra> s közülük 45^n MÓlaltak feszítéseit, annak érdekében, fej. a kongresszus elnöksége hogy elkerülve a meddő pole- nevében indítványozta, hogy mizálást, újból felvegyük a még három felszólalásra je- hasznos párbeszédet a Kínai lentkezőnek adjon szót a kong. Kommunista Párt vezetőségé- resszus. majd a vitát zárja le. vei. A javaslatot egyhangúlag el­Befejezésül átadta a Svájcifogadták, Ezután dr. Bakos Zsi gmond, a IV. kerületi pártbizottság el­ső titkára szólalt feL A párt agitációs és propagandamun­kájának kérdéseivel foglalko­zott. Megjegyezte: mint gyakorla­ti pártmunkás, azt tapasztal­ja, hogy az ideólógiai munka ugyan fejlődött, de e fejlődés sok vonatkozásban lassú és nem kielégítő. Igaz, a nagy horderejű társadalmi és poli­tikai kérdések tudományos elemzése sok időt kíván, az élet követelményei azonban nem teszik lehetővé, hogy e munka továbbra is az eddigi ütemben haladjon. Lehet gyorsabban is előre­lépni — jól bizonyítja ezt a hazai marxista közgaz­daságtudomány erőteljesen kibontakozó, a gazdasági mechanizmus reformjával összefüggő tevékenysége. A jelenlegi helyzetet nagy­jából úgy lehet elemezni, hogy a marxizmussal szemben álló ellenséges filozófiai irányzatok jelentkezésére. támadására gyakran csupán a marxista fi­lozófia alaptételeinek ismétel­getésével válaszolunk és nem a filozófia alapján életünk gya­korlatának tudományos általá­nosítását állítjuk vele szembe. Szóvátette, hogy a pártokta­tás jelenlegi rendszere nem nyújt semmiféle továbbképzési lehetőséget azok számára, akik korábban — esetleg hosszú évekkel ezelőtt — magasabb színtű ideológiai képzettséget szereztek.! Pártunk nem en­gedheti meg magának — han­goztatta —, hogy legfelkészül­tebb tagjainak ismeretei egy meghatározott ponton megre­kedjenek, vagy hogy fejlődé­sük kizárólag személyes lehe­tőségre legyen bízva. Részletesen szólt a tájékoz­tatás megjavításának fontos­ságáról, s rámutatott, hogy ezen a téren még ma is sok az érthetetlenség és az akadé­koskodás. Jó példa erre, hogy a különböző bizalmasnak ne­vezett anyagok tekintélyes ré­sze semmiféle állami, vagy tár. sadalmi érdekből titkolnivalót nem foglal magában, viszont akadálya a megfelelő tájékoz­tatásnak. Ezt az akadályt a tá­jékoztatásra kötelezettek állí­tották, nekik is kell tehát meg­szüntetniük. Ezután Szabó Elek, a Vörös Csillag Traktorgyár pártbizott­ságának titkára -Kispest kom­munistái nevében szólalt fel. Részletesen foglalkozott a tervezés és a beruházás egyes fogyatékosságaival. Gyakori az utólagos felesleges vita és ami ezzel jár, az ismétlődő tervmó­dosítás. Hangsúlyozta, hogy egy-egy üzem beruházási ter­vének sokkal határozottabb- nak, megalapozottabbnak kell lennie. Nem szabad elő­fordulni annak, hogy csak utó­lag derűi ki, nincs elég anya­gi fedezet vagy importanyag a beruházáshoz. Rámutatott, hogy a munkásság ma már igé­nyes, megköveteli üzemé­nek vezetőitől a legmaga­sabb szintű szervezettséget, s ha munkájához megkapja a kellő segítséget, nagy szorga­lommal és odaadással dolgozik. A vitában utolsónak Szviri- dov Ivánná, az Öfehértói Bű- zakalász Tsz elnöke kapott szót. A gyenge termelőszövetke­zetek problémájáról szólva el­mondotta, hogy a kedvező1 len természeti viszonyok között gazdálkodó szövetkezetekben az egyik legfőbb probléma, hogy a jövedelem kicsi és bi­zonytalan, s ezért kevés mun­kabíró tag marad a szövetke­zetekben. Véleménye szerint ezen a garantált pénzbeni dí­jazás, s az ezt biztosító mun­kadíj-alap bevezetésével le­hetne segíteni Megoldásként javasolta a jelenlegi hitelrend­szer olyan módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a gyenge tsz-ek hitelt kaphassanak a munkadíj-alap létesítésére. A továbbiakban a termelő- szövetkezetek állami támoga­tásának rendszeréről szólt. Vé­leménye szerint a termelőszö­vetkezeteknek termelésük ará­nyában, annak nagyságától függően kellene támogatást kapniuk. Ez elősegítené, hogy a szövetkezetek mindent, amit csak lehet, kihozzanak a föld­ből — A Termelőszövetkezetek megerősödése — folytatta — (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents