Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-02 / 259. szám
Ajtaján — amely a huszom- hatos üzem lakatosműhelyéből nyílik — egy óra mutatója jelzi, hogy a mester hol található. Éppenséggel a kazánházban akadt dolga Munkája végeztével onnan várom. S hogy jön, felpattan a zár: megnyílik a bervai szíjgyártók kis birodalma. Mennyezetről lógó sokfajta ékszíjjal, munkapaddal, satuval, falépcsős ..emelettel”, amelyen még néhány szerszámnak kerestek helyet. Liptai István 1950-ben szabadult szakmájában. Nem, néma a mostaniban — magyarázza mosolygós tiltakozással —, hanem a régebbiben. Annak idején ugyanis cipésznek tanult, édesapját követte a kisszéken. — De aztán...? — folytatja kissé restelkedve. • Aztán otthagyta a görbe fejű kalapácsot, felment ő is Pestre, a többi fiatallal. Mivelhogy abban az időben már ki-ki igyekezett ^divatosabb” munka után nézni Jóllehet, hogy a szíjgyártás sem volt valami különleges mesterség, de hát mégis úgy vélte: csak többre nézik azt, mint aki cipőkön kopog. Most már neveti gyerekességét, mert az évek során megtanulta, hogy igazán nincs különbség a munkában, egyetlen szakmát sem kell szégyellni. Azért egy kicsit mégis meglepődött, amikor az üzem, a gyár azt kérte tőle, hogy újra vegye kezébe egykori szerszámait. No, nem ijedtség volt ez, inkább csodálkozás: hiszen a nyolcszoros szocialista brigádban évek óta becsülettel elvégezte ő a feladatát. Miért kérik hát akkor arra, hogy térjen vissza régi munkájához?! & mikor elmondták, miről van szó, még mindig nehezen értette: hiszen nem könnyű azt elképzelni, hogy a műszak után odahaza kis műhely várja majd és a munkakönyves gyári dolgozó „maszek” munkát vállal hivatalos iparengedéllyel. Kérdések rohanták meg: futja-e majd az idejéből, miről kell lemondani és egyáltalán, annyi év után ért-e még igazán a cipészmesterséghez? A kongresszus tiszteletére: A bükkszentmártoni Rákóczi Termelőszövetkezet befejezte az őszi munkákat — Újabb munkasikerek Tarnazsadányban 2. A gyártmányok egy része nem felelt meg a társadálmi szükségletek szerkezetének és színvonalának. Az új termékek előállítására történő átállás egyes ágazatokban a termelés mennyiségi és minőségi mutatóinak alakulását jelentősen befolyásolta. 3. Gazdaságirányítási rendszerünk — amelyre a központi tervmutatókon keresztül történő irányítás a jellemző — egyre inkább fékjévé vált a fejlődésnek A vállalatok önállósága kevésnek bizonyult, a piactól elszigetelődtek, hatáskörük a termelés belső szervezésében és a dolgozók mozgósításában jutott kifejezésre. Ez év első kilenc hónapjának gazdasági eredményei — megyénk ipari, építőipari, közAz ipari termelés megyénkben — a III. ötéves terv éveiben — várhatóan az országos átlagnál gyorsabb ütemben fejlődik. A szén- bányászati, a villamosenergia-ipari és gépipari ágazatok jelentősen, egyik-másik ágazat többszörösére növeli termelését Megyénkben kerül megvalósításra III. ötéves tervünk legnagyobb ipari beruházása, a gyöngyös—vison- tai „Thorez Bánya és Erőmű Kombinát”. Megkülönböztetett figyelemmel segítjük elő az évente átagosan 6—7 millió tonna lignitet termelő külfejtésű bányaüzem és a 600 MW-os erőmű kivitelezését és üzembe helyezését. Az alapvetően mezőgazdasági célokat szolgáló Tisza II. vízlépcső Kisköre térségében fontos beruházása lesz megyénknek. A recski érckutatás eddigi kedvező eredményei indokolttá teszik, hogy a kutatófúrásokat továbbra is intenziven folytassuk. Apcon — a jelenlegi bázison — megkezdi működését az 5000 tonna évi kapacitású könnyűfémöntöde. Az országos gépjárműprogram megvalósításán belül — a traktorhaj tóművek gyártásában — fontos helyet foglal el a Hajtóműgyár Egerben. Az Egyesült Izzó félvezetőgyár építésének befejezésével Gyöngyösön 20 millió félvezetőt gyártunk évente Diesel-elemek gyártásával bővül az egri Finomszerelvény- gyár. Megyénk adottságait kedvezően tudjuk felhasználni az élelmiszeripar — elsősorban a konzervipar — további fejlesztésére. A termelés hatékonyságának növelése, a termékek minőségének javítása és a feldolgozásig idény ■leghosszabbítása érdekében tovább bővítjük • tárolókapacitást. lekedési és kereskedelmi üzemeiben — azt bizonyítják, hogy az éves feladatok megvalósításában jó úton járunk. A legfontosabb mutatók alakulása általában a tervben kitűzött céloknak megfelelően történt. A főbb gazdaságpolitikai célkitűzések — mindenekelőtt a termelés gazdaságosságának, jövedelmezőségének fokozása, a termelési költségek színvonalának, a termékek önköltségének csökkenése, a munka termelékenységének emelése, a termelés és a szükségletek összhangja, a rendelkezésre álló eszközök jobb felhasználása stb. terén megközelítettük, illetve elértük, helyenként túlszárnyaltuk a terv előírásait. Az építőanyagipar — főként a cementgyártás és a mészégetés — fejlesztésének jó feltételei vannak. A Bükk nyugati és déli lábánál jó minőségben és gazdaságosan kitermelhető, nagy mennyiségű mészkőkészletek találhatok, amelyek távlataiban lehetvő teszik e fontos ág fejlesztését. Az ipar egyes ágainak területi fejlesztését úgy kell megvalósítanunk, hogy biztosítsuk a társadalmi és gazdaságpolitikai célkitűzések elérését. Továbbra is a városok lesznek az ipar centrumai. A koncentráltabb fejlesztés mellett szól a lakásépítés, közmffvesítés, szociális-kulturális fejlesztés gazdaságossága is. Az Ipartelepítést a társadalmi hatékonyság és gazdaságosság messzemenő figyelembevételével hajtjuk végre A III. ötéves terv során az ipar fejlesztésével kedvező irányba változik az ipar ágazati és gyártmányszerkezete, a foglalkoztatottság összetétele és színvonala. Jobb feltételeket teremtünk a nemzetközi munkamegosztásba való szélesebb körű bekapcsolódásra. Az iparfejlesztés kihat a munkásosztály súlyának, szerepének további növekedésére. Kedvező lehetőségeket, feltételeket teremt a városok, ipartelepek szociális, kulturális színvonalának emeléséhez, a dolgozók anyagi jólétének fokozásához. Az állami helyiipar és a szövetkezeti ipar szerkezetének változását oly módon segítjük elő, hogy magasabb szinten biztosítja a lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítését és a helyi árualap termelését. Az ipari termelésnek az országos átlagnál gyorsabb ütemű növekedése szabad munkaerők újabb foglalkoztatását teszi lehetővé. Az Iparban foglalkoztatottak száma várhatóan 8000 fővel növekszik. Erőteljesen emelkedik a városok lakossága Mérséklődik a megyéből történő munkaerő-eláramlás. Az ágazatok közötti átirányítást, az átképzést, a továbbképzést és a szakképzést — ezen belül az Ipari tanulók képzését — oly módon kell irányítani, hogy megfelelő összetételű és minőségű munkaerő álljon Rendelkezésre. Külön gondoskodni kell a hatvanas évek utolsó éveiben belépő új munkaerők képzéséről és elhelyezéséről. Továbbra is fokozott figyelmet fordítunk a női munkaerők foglalkoztatására, főként a városokban és az ipartelepeken. Az üzemen belüli átszervezések, a nehéz fizikai munkák gépesítése és a munkaigényes gyártmányok növelése mellett anyagi eszközök biztosításával is elő kell segíteni az ehhez szükséges feltételek megteremtését. A beruházási összeg lényegesen gyorsabb ütemben nő. mint az előző öt évben. Javítani kell a beruházások anyagi-műszaki összetételét és koncentrációját. Biztosítani kell a beruházási eszközök hatékony és takarékos felhasználását. Mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelő jellegű beruházások legyenek a munka középpontjában. A megnövekedett beruházási feladatokkal összhangban tovább kell bővíteni a megye építőipari kapacitását. Az építőipar iparosításával, gépesítésével, korszerű technológiák arányának növelésével, típustervek széles körű alkalmazásával kell elősegíteni a megyei építőipari vállalatok és ktsz-ek gyorsabb ütemű fejlődését. Az eddiginél jobban kell elősegíteni a felújítási—karbantartási munkák elvégzését. A megye szállítási feladatainak kielégítését a gépjárműállomány további növelésével, korszerűsítésével, jobb kihasználásával, a fuvarozók és fuvaroztatók közötti kapcsolat további javításával kell elősegíteni. A szállitási feladatok jo£>b megoldása megköveteli az úthálózat további korszerűsítését. Ésszerű kapcsolatot, munkamegosztást kell kialakítani a vasúti és közúti szállítás között. A lakosság igényeinek fokozottabb kielégítése érdekében szorosabbá kell tenni a kereskedelmi szervek és a termelő vállalatok közötti kapcsolatot. Korszerű eladási formák alkalmazásával. a kereskedelem hálózatfejlesztésével. gépesítésével — különösen idegenforgalmi területeken — behatóbban kell foglalkozni. A fejlesztés vegye jobban figyelembe a kereslet színvonalának és szerkezetének változását. A megye természeti adottságait és történelmi nevezetességeit jobban figyelembe kell venni az idegenforgalmi területek fejleszté« • sében. A rendelkezésre álló megyei eszközöket — a fogyasztás színvonalának, volumenének és szerkezetének várható átalakulását figyelembe véve — koncentráltabban kell felhasználni. A III. ötéves terv megyei vonatkozású célkitűzései igen következetes és odaadó munkát igényelnek üzemeink fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozóitól egyaránt. üzemi pártszervezeteink gazdasági szervező, mozgósító és ellenőrző tevékenységükkel segítsék elő a legfőbb gazdaságpolitikai célkitűzések — a termelés gazdaságosságának, jövedelmezőségének fokozása, a munka termelékenységének emelése, a termékek önköltségének csökkentése, az eszközök hatékonyabb fel- használása, az export fokozása — megvalósítását az ú j gazdasági mechanizmus előkészítését és bevezetését. A kommunisták példamutató, áldozatos munkájukkal legvenek fő részesei e nagyszerű feladatok megvalósításának. Üzemi {jártszervezeteink a pártmunka módszereivel segítsék elő a gazdasági vezetés önállóságának növelését, az üzemi demokrácia további kiszélesítését. Törekedjenek a közgaz-' dasági eszközök, kategóriák szélesebb körű fel- használására. Tanúsítsanak nagyobb határozottságot, következetességet a pártunk határozataival ellentétes gyakorlat, gazdálkodás megszüntetésére. Az új gazdasági mechanizmustól leginkább azt várjuk, hogy meggyorsítja társadalmunk fejlődésiét, a szocializmus teljes felépítését hazánkban. * összességében gazdasági erőforrásaink jobb kihasználása válik lehetővé. A reform megfelelően fogja Szolgálni jelenlegi gazdálkodási rendszerünk tökéletesítését és a gazdasági cselekvés színvonalának emelését. Türelmes felvilágosító és nevelőmunkával segítsük elő az új gazdasági mechanizmus lényegének, alapvető vonásainak jobb megértését. Fel kell kelteni a dolgozók érdeklődését a közgazdasági kérdések — főként a realizálás, az értékesítés — iránt, meg kell tanítani az embereket közgazdaságilag gondolkodni! Hangsúlyozzuk, hogy a szocializmus építésének jobb feltételeit akarjuk megvalósítani, eltávo- lítva a gátló tényezőket, a fékeket társada'- munk fejlődése elől. Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője IL A 115. öléves terv fő célkitűzései megyénkben l Liptai István azóta megbarátkozott a gondolattal, teljesítette a gyáriak kelését: változó műszakjai után, amikor hazakerül a Bervából, kinyitja a műhelyét és lábbelit javít a lakótelepieknek. A telepen örülnek, hogy a megrokkant cipőkkel nem kell beutazná Egerbe, boldogan látják mesterüket háromlábú székén, s türelmetlenek, ha zárva találják az ajtót. Liptai mester nem tagadja, hogy jól jön neki az a kis pénz, amit másodállásában keres. De még fiatalember, műszak után szívesen szórakozna, megpróbálná újra az asztaliteniszt a gyár csapatában, futballmérkőzést nézne a sportpályán, vagy odahaza a tv előtt, s többet lenne négyéves kislányával is. Nem könnyű azt a néhány órás szabad időt beosztani mindenki megelégedésére...! Mindenesetre: próbálkozik vele. Igyekszik mindkét műszakban helytállni. Ügy érzi, hogy a gyárban sikerül. Jó munkája jutalmaként a nyáron ő is tagja volt a szocialista brigádok Jugoszláviába kirándult „különítményének”... Képezi magát: a múlt héten Pesten járt kétnapos tapasztalatcserén, a Műszaki Gumigyárban a vul- kanizálással ismerkedett... Nevetve meséli, hogy szíjgyártó munkája mellett időközben a csapágyakkal is közeli barátságba került... S azt hiszi, hogy a cipészműhelyben sem szerez magának haragosokat... (gyóni) A gyár „maszekká” ütötte Másodállásban: kisiparos Cikkünk nyomán: Az illetékeseknek válaszol az illetékes Műhelyeket, raktárt, konyhát és fürdőt építenek az egri olajmunkásoknak 8.4 milliós beruházást kezdtek Lapunkban többször bíráltuk a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat vezetőit a rendkívüli elhanyagolt egri munkafeltételek, az egészség- és munkavédelmi előírások megszegése miatt Legutóbb a Népújság szeptember 1(1-i számában tettük szóvá, hogy az egri olajtelepen megkezdődött az építkezés, de a dolgozókat nem tájékoztatják arról, hogy a régi mulasztásokból mit pótolnak, mikor és hogyan változnak a munkakörülmények. A vállalat igazgatóját leváltották. az új igazgató szerkesztőségünket meghívta arra a termelési tanácskozásra, ahol Oczella Ferenc osztály- vezető ismertette az egri olajmező beruházási célkitűzéseit. Tehát az ületékeseknek válaszolt az illetékes. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója 1962. december 6-án jóváhagyta a kőolajtermelő és fúrási üzem közös egri telepének beruházási programját. Az OLAJTERV 1964. januárban adja át a terveket, de többszöri tárgyalás és utánjárás után sem kapott a vállalat kivitelezőt. Csak 1966. január 14-én sikerült aláírni a kapacitásbiztosítási jegyzőkönyvet és ez év augusztusában állapodtak meg az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalattal. hogy haladéktalanul elkezdik és 1967. november 30-ig befejezik az egri olajtermelő központ építését. Az egri olajmunkásokat tájékoztatták, hogy a közelmúltban elkészült és már termel egy tankállomás, de a hozzátartozó kezelőhelyiséget is fel kell építeni. Az olaj mezőben új utakon közlekedhetnek a járművek, de a hídépítést még nem tudták befejezni. Mit kapnak az egriek a 8,4 milliós beruházással? Olyan zsúfoltak voltak a műhelyek, hogy ott alig fértek az emberek, műhelymunkákat sokszor télen js a szabad ég alatt kellett végezni. Mennyi kárt és bosszúságot okozott a raktárhiány. Most műhelyt és anyagraktárt is építenek. Puskatöltőt, gázpalack-tárolót, kocsimosót és kerékpártárolót is építenek, hogy csak a fontosabb létesítményeket soroljuk. A termelési tanácskozás részvevőinek figyelme még fokozódott. amikor a vállalat vezetősége nevében a szociális épületről annak berendezéseiről tájékoztatták őket. Végre, | több mint tíz év után az egri olajmunkások megérik, hogy fürdőt, fehér-fekete öltözőt kapnak. De hamarosan megfelelő környezetben meleg ételhez is juthatnak, mert 80 fős ebédlőt és 200 adagos ebédmelegítőt is építenek. Három műszakos váltásban, éjjel, nappal, esőben, fagyban munkába járnak az olajmunkások és eddig az alapvető szociális létesítményeket is nélkülözték. Az elkezdődött 8,4 millió forintos beruházásból tekintélyes részt arra szántak, hogy munkakörülményeiket lényegesen javítsák, megvalósítsák azt. amit szocialista államunk törvényei előírnak. A régi vezetés erélytelensé- ge és kisebb részben kivitelező hiányában mostanáig^ húzódott az egri olajtelep ívóvízellátása. Több mint egymillió forintos költséggel kutat fúrtak. vízvezetéket szereltek és már áll a hidroglóbusz. De kisebb műszaki hiányosságok miatt a csapon még nem jöhet ívóvíz. Jó lenne ha a beruházási osztály megfelelő in» tézkedéseket tenne és arról is gondoskodni kell, hogy a vízszivattyú majd szét ne fagyjon — mondta az egyik felszólaló. Az egri olajmezőn több mint 10 éves működése alatt még soha nem volt ilyen nagy mértékű főleg szociális jellegű beruházás. Ennek megvalósításával lehetővé válik, hogy az egri olajmező munkafeltételei lényegesen javuljanak. Államunk biztosítja a kellő pénzügyi fedezetet, de ezen felül az is szükséges, hogv az új vezetés, az új igazgató és az új üzemvezető szemlélete és gyakorlata is változzék. Törőd- . jenek többet az emberekkel, többé ne legyen jogos panasz az üvegezetten lakókocsi, a védőruha és a melegítő ital késedelmes kiadása miatt se. F. L. A kerecsendi AranykaláS2 Termelőszövetkezet versenyfelhívására a bükkszentmártoni Rákóczi Termelőszövetkezet is csatlakozott a megye közös gazdaságainak kongresszusi versenyéhez. A verseny folyamán jó eredményt értek el, befejezték az őszi munkákat. Vetési tervüket már október 13-án teljesítették. Az őszi vetőmagvakat 156 holdon juttatták a földbe. Trágyakihordás: tervüket túlteljesítették, harminckilenc hold helyett ötver holdra szórták ki a trágyát, fi tavaszi vetések alá negyver hold hiányával már elvégeztél a szántást, s a hátralévő munkát is befejezték november elsejére. Silózási tervüket túltel. jesítették a szövetkezetiek, fi kukorica, burgonya és takarmányrépa betakarítását szin tén elvégezték, a kukorica szárát is levágták és behordták Az őszi mezőgazdasági munkákat így teljes egészében befe jezték. A közös gazdaságban az állatállomány téli átteleltetése biztosítva van, szálas és abraktakarmány egyaránt elegendő. Tarnazsadányban a pártvezetőség tárgyalta az őszi munkák helyzetét. A közös gazdaság az év folyamán igen sok nehézséggel küzködött, mégis újabb munkasikereket értek el. A megfelelő munkaszervezés és a jó, őszi idő hatására a közös gazdaság teljesítette 1300 holdas vetéstervét. A termelőszövetkezet javította vetésszerke. zetét is, növelte a Bezosztája búza részarányát. A vetés kilencven százaléka kitűnően sikerült. A közös gazdaság szer- vestrágyázási tervét túlteljesítette. Az őszi mélyszántást 950 holdon .végezték el idáig az erőgépek. á fennmaradt 529 holdat 16—20 munkanap alatt befejezik a termelőszövetkezetben. Még, ha esős lenne az időjárás, akkor is be akarják ezt a munkát fejezni, mert tavasz- szal csak hatványozott munka- ráfordítással lehet a mélyfekvésű földeket megművelni. A termelőszövetkezet silózá. sí tervét szintén teljesítette, sikerült betakarítani a 120 hold napraforgót is. A pártvezetőség megtárgyalta a közös gazdaság előtt álló feladatokat is. A termelőszövetkezetnek nagy gondot okoz még a kintlévő cukorrépa betakarítása. Ezt a munkát is befejezik azonban néhány napon belül a szövetkezetiek. A munkák gyors elvégzése érdekében a közös gazdaságban a növénytermesztőknél és a traktorosoknál megbeszélik a feladatokat, megszervezik a munkát. A traktorosoknál igen fontos a kettős és nyújtott műszakok megszervezése. A termelőszövetkezet a lehetőségek jobb kihasználásával igvekszik a még hátralévő munkákat mielőbb elvégezni.
