Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)

1966-11-02 / 259. szám

Események — sorokban BAGDAD: Abde! Rahman A ref iraki elnök észak-iraki körútjáról a fővárosba visszatérve a nem­zeti kongresszus előtt bejelen­tette, hogy Barazani kurd ve­zetővel folytatott megbeszélé­sei megerősítették a kölcsönös bizalmat. A kurdok nehéz fegyverzetüket rövidesen átad­ják az iraki hadseregnek, a kormányba pedig a jelenlegi két kurd miniszteren kívül to­vábbi kurd vezetők is belép­nek SZÓFIA; A Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjai találkoztak a kultúra munká­saival. A különböző alkotó szö­vetségek — írók, képzőművé­szek, zeneszerzők stb. szövet­sége — képviselői előtt Mirko Grigorov, a párt politikai bi­zottságának tagja, a kb titkára, a központi bizottság mellett működő ideológiai és kulturális bizottság elnöke mondott be­szédet. OJ-DELHI: Andhra Pradesh indiai ál­lam egyik városában heves tüntetés zajlott le, amit a rend­őrség kergetett szét A karha­talom fegyverét használta. A tüntetők közül három ember életét vesztette, 17 pedig meg­sebesült. A lakosság azért tün­tetett, hogy kikényszerítse a hatóságoktól egy állami acél­mű megépítését Vidzsajavada városban. PÁRIZS: Kedden délelőtt a párizsi magyar kolónia megemlékezett a második világháborúban el­esett magyar származású fran­cia katonákról és ellenállókról. BONN: Curt Scharf, berlin—bran­denburgi evangélikus püspök, aki egyben a Német Evangéli­kus Egyház Tanácsiának elnöke, a Neue Ruhrzeitungnak adott interjúban állást foglalt Her­bert Wehnemek az össznémet kérdésben tett ismeretes nyi­latkozata mellett Scharf kije­lentette, hogy az evangélikus egyház már tíz év óta köve­teli. alakítsanak olyan összné­met szervezetet, amely meg­vizsgálná a két német állam közötti kanföderáció lehetősé­gét. SZÖUL (MTX): Johnson amerikai elnök, aki a dél-koreai Szöulban tartóz­kodik, kedden délelőtt egy órát tárgyalt Pák Csöng Hi állam­fővel. A dél-koreai szakértők ■emlékiratot nyújtottak át az amerikai kormánynak. Az AFP értesülése szerint Dél- Korea évi 200 millió dolláros katonai segélyt kér Ameriká­Tünfetés az NSZIl-ban a szükségtörvény ellen tól, hogy hadseregét — amely 45 000 zsoldost küldött a viet­nami hadszínterekre — kor­szerűsíthesse. Dél-Korea jelezte egyben, hogy ez a 45000 katona a ma­ximum, amit nyújtani tud. Emellett a dél-koreai katonák számára Szöul magasabb zsol- dot kér. A 200 millió dolláron kívül Pák Csöng Hi kormánya további 30 milliót szeretne kap­ni hosszú lejáratú kölcsön for­májában. A tárgyalások befejeztével Johnson és Pák Csöng Hi megszemlélte az Észak- és Dél-Koreát elválasztó demili- tarizált övezetet. Látogatást tettek a 26. dél-koreai lövész­hadosztály egyik alakulatánál, ahol Johnson kitüntetéseket osztogatott, majd megszemlélt egy csoportos dzsudó-bemuta- tót, amire a hadosztály kato­náit kiképzik. Helikopteren re­pültek egy amerikai katonai táborba. Itt Johnson — mint a hírügynökségek jelentik — „el­vegyült a katonák között és vicceket mesélt”. Súlyos robbanás Japánban TOKIÓ: Eddig hat halottja és négy súlyos sebesült áldozata van annak a sújtólégrobbanásnak, amely kedd reggel történt a Hokkaido szigetén fekvő Bom- beeu bányában. Tíz bányász sorsa ismeretlen. STRASBOURG: A „Nők a békéért” jelszóval megrendezett második európiai kongresszus kedden Stras- bourgban befejezte munkáját A kongresszus határozata kö­vetelte a vietnami konfliktus­nak a genfi egyezmények alapi­ján történő rendezését és síkra szállt az atomleszerelés mellett. TEHERÁN: Teheránban megnyílt az első nemzetközi gyermekfilm-fesz- tivál, amelyen 25 ország, köz­tük hazánk is, képviselteti magát IZMIR: Fegyveres, álarcos útonállók Izmir közelében leállították a járműveket, 46 személyt kira­boltak és két embert agyonlőt­tek. HONOLULU: Ursula Hemingwayt, a tra­gikusan elhunyt világhírű ame­rikai író nővérét holtan talál­ták lakásán. Megállapították, hogy túlságosan nagy adag gvógyszert vett be, s feltéte­lezik, hogy öngyilkos lett. Tet­tének okát azonban nem is­merik. BELGRAD: Befejezte ülését az au­schwitzi foglyok nemzetközi bi­zottságának vezetősége. Az ülésről felhívással fordultak a nemzetközi közvéleményhez: ne tűrje el, hogy elévülés cí­mén beszüntessék a náci hábo­rús bűnösök elleni bírói eljá­rásokat. Frankfurí: Mintegy 21000 ember tüntetett Römerbergen a szükségtörvény ellen. A felirat: „A szükségállapot politi­kája elfojtja a demokráciát.” (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Algériai évforduló ALGÍR (MTI): Az algériai népi felszabadító háború 12. évfordulójának előestéjén, Bumedien elnök rádióbeszédet mondott, amelyet a televízió is közvetített. Forradalmunk — jelentette ki Bumedien — hű maradt önmagához. Az algériai elnök nevek említése nélkül jelen­tette ki: azok, akik egy adott pillanatban megpróbálták el­téríteni a forradalmat éredeti útjáról, elbuktak és csak azt sajnáljuk, hogy külföldön tanúsított méltatlan magatartásuk­kal kárt okoztak hazánk hírének. Az évforduló alkalmából az Algériai Dolgozók Általános Szövetsége és az FLN titkársága felhívással fordult az ország népiéhez. A nemzeti ünnepien szabadon bocsátottak 24 politikai el­ítéltjét. Az ünnep előestéjén vált ismeretessé, hogy a Szovjet­unió 200 000 tonna gabonát szállít Algériának. Az országban idén rendkívül nagy volt a szárazság, s a hatóságoknak ko­moly gondokat okozott az élelmiszer-ellátás Az ipar helyzete és fejlesztésének feladatai a III. ötéves tervben Az elmúlt öt évben megyénkben is tovább folytatódott az ipar fejlesztése. A megye társa­dalmi -piolitikai viszonyainak alakulására jel­lemző a munkásosztály szerepének, súlyának további növekedése. Az iparban foglalkozta­tottak száma több mint hétezer fővel növeke­dett, s elérte a 47 ezer főt. Helyes irányban A II. ötéves terv időszakában — a VIII. pártkongresszus határozatai alapján — me­gyénk iparában is számottevő szervezeti válto­zás következett be. Az 1063 elejétől fokozato­san végrehajtott ipiari átszervezés eredménye­ként, 36 vállalat közül 15-nek az önállósága megszűnt, egyrészt országos vállalat gyáregy­ségeivé alakultak át másrészt a megyében levő más vállalatba olvadtak be. Az átszerve­zés általában kedvezően hatott az érintett ter­melőegységek tevékenységére. A szociálisa ipar termelése — az országos­nál kisebb mértékben — 39 százalékkal nőtt az 1961—65-ös években. A termelésnövekedés 74 százalékban a munka termelékenységének emelkedéséből adódott. Az ipari termelés növekedése, új termelői kapacitások létrehozása, bővítése általában kedvező irányba befolyásolta az ipar ágazati szerkezetét megyénkben. Leginkább a munka­igényes, korszerűbb, magasabb minőségű ter­mékeket előállító ágazatok fejlődtek. így to­vább növekedett a gép- és élelmiszeripar ré­szesedése. Néhánv vállalatunk, gyáregységünk 2—3-szorosára növelte termelését. A tanácsi és szövetkezeti ipar fejlődése meghaladta a megvei átlagos növekedést, amely kedvezően hatott ezen ágazatok arányára a megye ipa­rában. Tovább erősödött az ipar a városokban és azok környékén. A tanácsi és szövetkezeti ipar termelésé­nek szerkezetében is tapasztalható változás. Megváltozott az árutermelés és szolgáltatás aránya. A szolgáltatás a tanácsi inaméi csök­kent. amelyet nem tudott ellensúlyozni a szö­vetkezeti inar szolgáltatói tevékenységének felfutása A szolgáltatások abszolút összegű növekedése mellett elmaradtunk az igények változott az iparban foglalkoztatottak gondol­kodásmódja, szemlélete, erősödött piolitikai szilárdságuk. Ipari munkásaink egyre nagyobb felelősséget éreznek üzemük, vállalatuk sorsá­ért, a szocializmus építésének sikeréért, cse­lekvőén vesznek részt a termelőegységük előtt álló feladatok megoldásában. megfelelő szintű kielégítésétől. A termelés gyártmányszerkezetében is történtek változások. Növekedett a korszerű, munkaigényes termékek gyártása, előtérbe ke­rültek a nagyobb kvalifikáltságot igénylő munkák. Ebben az időszakban honosítottuk meg a tranzisztor, a dióda, a vácuumtechnikai gépek, 'a traktor-sebességváltók, villamos ve­zérlőberendezések, a villamos tartóoszlopx>k, a takarmánykeverék, füstszűrös cigaretta, or­vosi tű, stb. gyártását. Általában biztosítot­tuk, ha lassú ütemben is, a gyártmányfejlesz­tési feladatok megoldását. A gyártmányösszetételben törvényszerűen gyorsabb változás következett be, mint az ágazati szerkezetben. A gyártmánystruktúra változása növelte az ipari termelés hatékony­ságát. Emelkedett az iparban foglalkoztatott munkások, technikusok, mérnökök száma. Kedvező irányba változott a szakmunkások és segédmunkások aránya. Tovább nőtt a nők foglalkoztatási színvonala. A termelés jobban igazodott a• szükségle­tek színvonalához és szerkezetéhez, noha a rugalmassággal még nem vagyunk elégedet­tek. A korábbi és ngyrészt merev mennyiségi tervszemléletet a szükségletek kielégítésére való termelési törekvés fokozatosan váltia fel. Az elmúlt őt év alatt az exvorttermelés és értékesítés növekedése jelentősen meghalad­ta a termelés emelkedésének mértékét, mi­után az ipiari exrxrrt 84 százalékkal nőtt. Az ipiari termelésnek 1965-ben 15 százalékát ex­portáltuk az 1960. évi 11 százalékkal szemben. Továbbra is az élélmiszerinar adja az iopri, export 48 százalékát. Igen örvendetes, hogy a gépipari export növekedése a legszámotte­vőbb. 1966. I. félévében az expiortkiszállítás üteme elmaradt a korábbitól, főként a külföl­di megrendelések csökkenése miatt. A munka termelékenysége öt év alatt 20,5 százalékkal nőtt, amely nem éri el a II. öt­éves terv célkitűzését. A munkaerő-gazdálko­dás korábbi hibái, a műszaki fejlesztés vi­szonylag lassú üteme, a munka- és technoló­giai fegyelem lazaságai, az üzem- és munka- szervezés alacsony színvonala, az anyagi ösz­tönzés negatív vonásai játszottak ebben alap­vetően közre. A termelékenység fokozása érdekében ke­vés .volt a törekvés a korszerű technológiák bevezetésére, a gazdaságos sorozatnagyság ki­alakítására, a technikai színvonal emelésére. Az 1960-as évek elején káros tendenciák jelentkeztek a bér- és létszámgazdálkodás, valamint a normák karbantartása terén is. A KB 1964 decemberi határozatának végrehajtá­sa jelentős eredményekre vezetett. Általában megszilárdult a munkaerőgazdálkodás, javult a munkafegyelem, csökkent az igazolatlan mulasztások aránya. A normák karbantartását folyamatosabban, rendszeresebben végzik az üzemek. A termelés gazdaságosságának, jövedelme­zőségének növekedésében, a termelési költsé­gek és a termékek önköltségének csökkenté­sében még viszonylag távol állunk a lehető­ségek kihasználásától. A termelés gazdaságos­ságának alakulását meghatározó legfontosabb tényezőket nem tudtuk megfelelően a cél ér­dekében felhasználni. Az eszközökkel való gazdálkodás — ezen belül a kapacitáskihasz­nálás — terén elmaradtunk a lehetőségektől és a közgazdaságilag indokolt optimumtól. A rendelkezésre álló élő- és holtmunkával való gazdálkodásban nem tudtunk mélyreható vál­tozást elérni. A termékek minőségében, kor­szerűségében beállott változás nem növelte megfelelően a nagyobb használhatósági fokú, jobban értékesíthető gyártmányok arányát. A mennyiségi tervszemlélet és a nem kielégítő közgazdasági propiagandamunka hatása is megmutatkozik a gazdaságosság alakulásában. Fontos, kiemelt termékek önköltsége nem csökkent, hanem emelkedett az elmúlt öt év alatt, pl. külfejtésű lignit, kristálycukor, pa­radicsomtermékek stb. Az önköltség kedvezőt­len alakulásában az anyagköltségek növeke­dése, az esős időjárás, valamint a felvásár­lási árak emelkedése játszott leginkább sze­repet. A szocialista ipiar készletgazdálkodásában az elmúlt évek alatt folyamatos javulás ta­pasztalható. E téren — elsődlegesen az anyag- készletek vonatkozásában — kedvezően érez­tették hatásukat az 1965. évben hozott rendkí­vüli intézkedések. Az összes készlet emelke­dett, de növekedése elmaradt a termelés fej­lődése mögött, A készletek legszámottevőb­ben a nehéz- és élelmiszeripiarban emelked­tek. A nehéziparban a külfejtésen alkalma­zott nagy értékű gépiek tartalékalkatrész-igé- nyének megnövekedése, az élelmiszeriparban az expiortmegrendelések némi csökkenése miatt. A II. ötéves terv éveiben megyénkben az ipar beruházásai kerültek túlsúlyba (közel 50 százalékos részaránnyal). Ipiari beruházásaink­ból új termelőkapacitások létrehozására, bőví­tésére, illetve rekonstrukciókra mintegy 1,3 milliárd forintot fordítottunk. Ennek zöme a nehéziparban került megvalósításra. Jelentősen növekedtek a kommunális, szo­ciális beruházások, öt év alatt közel 11200 lakás épült megyéinkben. Az új lakótelepiek a legszükségesebb járulékos és kapicsolódó léte­sítményekkel együtt épültek meg Az oktatási beruházások főként az általános iskolai hely­zet javítását, a korszerű középiskolák építé­sét célozták. Azonban a kommunális ellátott­ság színvonala rosszabb az országos átlagnáL A beruházások tervszerű megvalósítására fékezőleg hatott a beruházási programok fe­lületes összeállítása, kellő műszaki-gazdasági megalapiozottság hiánya, a tervdokumentációk hiánya és késedelmes szállítása, az alacsony kivitelezői kapacitás, valamint a kivitelező vállalatoknál levő szervezetlenség. így fontos beruházások terveit többször módosítani kel­lett, s ez hátráltatta az üzembe helyezést. A megye építőipari kapacitása a II. ötéves terv időszakában közel 60 százalékkal nőtt, ennek ellenére a megye építési igényeit ki­elégíteni nem tudta. Ezért közel félmilliárd forint megalapiozott építési igény nem valósul­hatott meg kapiacitáshiány, illetve tervek nem teljesítése miatt. A II. ötéves tervidőszak eredményei me­gyénk ipari és építőipari üzemeiben, vállala­tainál azt bizonyítják, hogy összességében meg­feleltünk a terv követelményeinek. Javult gaz­dasági tevékenységünk hatékonysága, emelke­dett a gazdálkodás hatásfoka. A legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzé­sek — mindenekelőtt a termelés gazdaságos­ságának, jövedelmezőségének fokozása, a ter­melési költségek színvonalának, a termékek önköltségének csökkenése, a munka termelé­kenységének emelése, a termelés és Szükség­letek összhangjának megvalósítása — terén él­ért eredményeinkkel szilárd bázist teremtet­tünk a következő öt év nagy feladatainak sike­res teljesítéséhez. A megye ipiara és építőipara fejlődésében jelentkező hiányosságok főként az alábbi okokra vezethetők vissza: 1. Az intenzív jellegű fejlődés új igénye­ket támasztott az iparral szemben, új felté­telek megteremtését követelte meg, melyek felismerése és bővítése nem tartott lépiést az élet követelményeivel. A II. ötéves tervidőszak néhány tanulsága Továbbra is zavaros a bonni helyzet Erhnrdot felszólítják : önként távozzék szony normalizálását és a ki­békülést, világossá kell tennie, milyen lépéseket tehetünk Ke- let-Berlin irányába és el kell kerülnie az államháztartás ka­tasztrófáját” BONN (MTI): s Bonnban a politikai helyzet I továbbra is zavaros. Erhard j kancellár két megbeszélést is : tartott pártja vezetőivel. A ] megbeszélésen Strauss, a CSU elnöke, tüntetőén nem jelent meg. A kormány szóvivője sze­rint, a tanácskozásokon arról volt szó, hogyan lehetne a kor-* mány számára parlamenti többséget szerezni. Szerdán a CDU—CSU par­lamenti frakciójának elnöksége összeül ErharddaL Politikai kö­rökben azt várják, hogy ezen az ülésen az elnökségnek leg­alább egy része ismét felszó­lítja Erhardot, hogy önként tá­vozzék. A szociáldemokrata párt is újabb akciókba kezdett Ja­vaslatot nyújtott be a Bundes­tagban, hogy a parlament szó­lítsa fel a kancellárt: vesse fel j a bizalmi kérdést. Ennek a lé- j pésnek nincs gyakorlati jelen- 1 tősége, mert ha a Bundestag I többsége meg is szavazza a ja­vaslatót, ez akkor sem kötelező i a kancellárra A szociáldemok­rata párt ezzel a javaslattal azt kívánja elérni, hogy nyil­vánvalóvá tegye: Erhardnak nincs többsége a parlamentben. A szociáldemokrata párt ve­zetői egyébként újabb nyilat­kozatokban körvonalazták pártjuk álláspontját. Herbert Weimer a következőket mon­dotta: „Világosan meg kell mondanom, hogy a helyzet, amely ma még CDU-problé- mának látszik, és amely ennek a vezetés nélküli pártnak láza válságát eredményezte, azt r veszélyt rejti magában, hog állami válsággá válik. Ezért felelősség kizárólag az eddig koalíciót, illetve néhány na; óta a kisebbségi kormányt tér heli.” , Helmuth Schmidt, a pá' egy másik vezetője egy cikk' ben kifejtette: „Egy új koalí­ciónak rendbe kell hoznia az NSZK viszonyát Párizshoz és Washingtonhoz, el kell érnie keleti szomszédainkkal a vi­Johnson Szöulban Események — sorokban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents