Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)

1966-11-12 / 267. szám

J Tanácskozott az országgyűlés fFolytatás a 2. oldalról) indítványozta, hogy az ország­gyűlés az abban foglaltakat emelje törvényerőre. Ezután ebédszünet követke­zett. Szünet után az országgyűlés Pólyák János elnökletével foly­tatta ülését. Az első felszólaló Beckl Sán­dor, a SZOT titkára volt. — Az országgyűlési képvise­lők és a tanácstagok választá­sáról beterjesztett törvényja­vaslat — mondotta — társadal­mi igényeket elégít ki és jelen­tős lépés a szocialista demok­rácia fejlesztésének útján. A szocialista építőmunkában el­ért eredményeink nemcsak le­hetővé, hanem szükségessé is teszik, hogy a dolgozók az ed­diginél nagyobb mértékben és mind hatékonyabban, érdemle­gesebben vegyenek részt az ál­lamhatalom és igazgatás gya­korlásában. A szocialista de­mokrácia további kibontakoz­tatásáért folyó harc élén a munkásosztály és élcsapata, a párt álL Ebből következik az is, hogy a szakszervezetek, mint a munkásosztály legna­gyobb tomegszervezetei, kezde­ményezői, támogatói ennek a folyamatnak, mert meggyőző­désünk, hogy ez a munkásha­talom erősödését, a dolgozók céljainak megvalósítását szol­gálja. A továbbiakban hangsúlyoz­ta: akár az új, egységes válasz­tójogi törvénytervezetről, akár a közvéleményt is élénken fog­lalkoztató új gazdasági mecha­nizmusról beszélünk, minden esetben arról van szó, hogy nagy nemzeti ügyünknek, a szocializmus felépítésének szolgálatába állítsunk minden politikai, társadalmi és gazdasági erőforrást. A szakszervezeti mozgalomban is azon dolgozunk, hogy mind­ezen körülmények, adottságok figyelembevételével a népgaz­dasági feladatok megvalósítá­sára mozgósítsuk több mint hárommilliós tagságunkat. Legfőbb államhatalmi szervünk munkája gazdagodott — Ami a polgári demokrácia és a mi demokráciánk közötti összehasonlítást illeti, itt mi­nőségileg más dologról van szó. — A polgári demokrácia által adott — vagy inkább ígért — formális szabadsággal szemben a mi államunk széles politikai és szabadságjogokat biztosított, megteremtve e jogok gyakorlá­sának gazdasági és politikai alapjait. Ez eddig Is kifejezésre jutott szocialista államunk törvényei­ben, a szocialista demokrácia fejlődése azonban nyilvánva­lóan maga után vonja legfőbb államhatalmi szervünk mun­kájának gazdagodását is. Ügy gondoljuk, hogy a beterjesztett javaslat mindezt figyelembe vette. A javaslatok az eddiginél jobban lehe­tővé teszik a legalkalma­sabb, legrátermettebb em­berek megválasztását, elősegítik a választók és vá­lasztottak közvetlenebb kap­csolatának megteremtését, nö­velik a képviselők felelősségét választóik iránt Beckl Sándor befejezésül elismeréssel szólt az egységes választójogi törvénytervezet formájáról. A törvényjavasla­tot a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság kiegészítései­vel együtt elfogadta. Dr. Zsigmond László képvi­selő a Vas megyei képviselő- csoport nevében szólalt fel. Azt taglalta, hogyan álakul a ta­nácstagok és az országgyűlési képviselők azonos rendszerű választásának politikai vetü- lete. Mindenképpen pozitív változást ígér a törvényterve­zetnek az a része, amely az országgyűlési képviselők lajst­romának megszüntetését fog­lalja magában. — A most ülésező országgyű­lés tagjainak választásakor — mondta dr. Zsigmond László — az állampolgárok nemegy­szer igényelték a több képvi­selőjelölt közötti választás le­hetőségét. Ez ugyanis tágabb teret enged a demokratizmus érvényesülésének, helyes irány­ban befolyásolja a politikai közvéleményt. A továbbiakban a képviselő a törvényjavaslatnak a válasz­tási elnökségek és a választó- kerületi bizottságok kijelölé­sére és működésére vonatkozó fejezetével foglalkozott. A törvényjavaslatot a módo­sításokkal együtt a Vas megyei képviselőcsoport nevében és a maga részéről Is elfogadta. az állami gazdaságok dolgozói­nak lakáshelyzetéről. Az interpellációra válaszolva Losonczi Pál elmondotta, hogy a Földművelésügyi Minisztéri­um már eddig is tett erőfeszí­téseket az állami gazdasági dolgozók lakásviszonyainak ía- vítására, de kizárólag állami erőforrásokból » problémát nem lehet teljesen megoldani. Az állami gazdasági dol­gozók Jogos idényeinek ki­elégítéséhez mintegy húsz­ezer lakásra lenne szükség. Tízezer lakás létesítésére — részben régi épületek leljes korszerűsítésével — állami eszközökből biztosítanak fede­zetet, a további tízezer lakás felépítésére pedig a Földműve­lésügyi Minjsztérium családi ház építési akciót kezdemé­nyezett. Az akcióban Résztve­vők számára kamatmentes OTP-kölcsönt és meghatáro­zott idejű állami gazdasági munkaviszony után bizonyos hitelelengedést Javasolt A kedvezmények miatt szüksé­gessé váló hitelfedezet-többlet biztosítása érdekében az ille­tékes főhatóságokkal most folynak az egyeztető tárgyalá­sok. A földművelésügyi minisz­ter válaszát mind az interpel­láló képviselő, mind az or­szággyűlés tudomásul vette. Inokai János, Fejér megyei képviselő Ajtai Miklóshoz, az Országos Tervhivatal elnöké­hez fordult Interpellációjával: mit kíván tenni az Országos Tervhivatal annak érdekéiben, hogy a tervezett Székesfehér­vári Aluminiumöntöde és Du­gattyúgyár beruházásai megva­lósuljanak? Ajtai Miklós válaszában rá­mutatott, hogy a székesfehér­vári telepítésre vonatkozó in­dítványon kívül javaslat fok­szik az illetékesek előtt a Veszprém megyei Inotára, il­letve a Komárom megyei Ta­tabányára történő telepítésre. A gazdasági bizottság kötelez­te az Országos Tervhivatalt és az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottságot, hogy — te­kintettel a kérdés jelentősé* gére — még ebben az évben a szá­mok tükrében teljes egyér­telműséggel tisztázza a te­lepítés célszerűségét; gaz­daságossági és piaci szem­pontok alapján. A döntés tehát attól függ; hogy a gazdaságosságot, a ha­tékonyságot. a népgazdaság érdekeit illetően mit mutatnak a számok. Annyi azonban bi­zonyos, hogy a határozat ilyen alapon még ebben az évben megszületik. Inokai János a választ tu­domásul vette. Az ülésszak ezzel véget ért Végezetül az elnök Beresztóczy Miklós további eredményes munkát kívánt álképviselők­nek és az ülésszakot bezárta. Oláh György felszólalása Oláh György Heves megyei képviselő felszólalásában emlé­keztetett arfa, hogy annak idején, a tanácstagok választá­sát szabályozó törvény előké­szítése során sokan aggályos­kodtak. A mindenekelőtt fele­lősségérzetből fakadt aggodal­makban szerepet játszott a megszokotthoz való ragaszko­dás, és az újtól való félelem is. Az élet, a mindennapos gyakorlat azonban azokat igazolta, akik úgy ítélték meg, hogy a tanácstagok választásának új rendszere szocialista rendünk számára nagy előnyöket jelent. A tanácstagok választásának rendszere bevált, fejlesztette a tömegek aktivitását és felelős­ségérzetét a választások során. A képviselő a továbbiakban rámutatott, hogy a törvényja­vaslat a tanácstagok választá­sát illetően semmilyen lénye­ges változtatást nem tartalmaz, ami helyes is, hiszen az élet bizonyította be, hogy jelenlegi gyakorlatunk megfelelő. Ezt figyelembe véve maradéktala­nul egyetértek azzal a törek­véssel — folytatta —, amely az eddigi kettősséget meg kívánja szüntetni és mind a tanácsta­gok, mind az országgyűlési képviselők jelölésénél és vá­lasztásánál, továbbá kötelezett­ségeinél azonos elveket és azonos gyakorlatot kíván meg­honosítani. Módosító indítvány az új törvényjavaslathoz A képviselő megelégedéssel nyugtázta, hogy a törvényja­vaslat az egy országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges választók számát nem mereven határozza meg, hanem azt mondja: „mintegy 30 000 lakos vá­laszt egy képviselőt”. Hozzáfűzte: ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy az ország- gyűlési választókerületeket nemcsali a főváros, a megyék és a megyei jogú városok terü­letén, hanem a járások és já­rási jogú városok területén is alakítsák ki, legalábbis úgy, hogy többségükben igazodja­nak ezeknek az államigazgatási egységeknek a határaihoz. Ez további lehetőségeket ad arra, hogy az országgyűlési képvi­selők és az adott járás vagy város párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervei között még rendszeresebb és szoro­sabb kapcsolat alakuljon ki, ami értelemszerűen a képvi­selői munkára is előnyös. Oláh György indítványozta, hogy a választókerületek kialakításá­ra vonatkozó előírásoknál a végrehajtási utasításban a szö­veget úgy fogalmazzák meg, hogy „az országgyűlési választó- kerület területét a főváros, a megyék, a megyei jogú városok és lehetőség sze­rint a járások és járási jo­gú városok területén belül kell kialakítani”. f L törvényjavaslatot az előadó Ital javasolt módosításokkal Wfcgadta Vida Miklós budapesti kép­viselő helyesléssel állapította meg, hogy a tbrvenyjavaaUt további lépést jelent a szocia­lista demokratizmus útján és most már intézményesen meg­teremti a választók és a kép­viselők állandó, s az eddiginél szorosabb kapcsolatának lehe­tőségét. A törvényjavaslat alapján — folytatta — tovább nő a nép­front szerepe, jelentősége, s ezt csak helyeselni lehet. Befejezésül utalt az ország- gyűlés és az országgyűlési kép­viselők munkájáról szóló hatá­rozatnak arra a rendelkezésé­re, amely szerint az összes ál­lami és társadalmi szervezetek kötelesek az országgyűlési kép­viselőket a dolgozó nép érde­kében végzett munkájukban a legnagyobb felelősségérzettel támogatni és feladataik ellátá­sához a szükséges felvilágosí­tásokat megadni. A törvényjavaslatot elfogad­ta és elfogadásra ajánlotta. Ezután szünet következett, majd az elnöklő dr. Beresz­tóczy Miklós Erdei Ferencnek, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat előadójának adta meg a szót. Erdei Ferenc bejelentette, hogy a vitában két további mó­dosító javaslat hangzott el. Ezek közül az egyiket, amely arra vonatkozott, hogy a kép­viselői választókerületek kiala­kításánál a járásokat és a já­rási jogú városokat is vegyék figyelembe, a törvényjavaslat végrehajtásáról szóló rendelet­ben hasznosítják. A másikkal pedig, amely a képviselők visszahívásával foglalkozott, a jogi. igazgatási és igazságü gvi bizottság módosító javaslatát egészítik ki. Ezek szerint az országgyűlési képviselőt akkor hívhatják vissza, „amennyiben megbízatásá­nak valamilyen oknál fog­va nem tud eleget tenni, vagy arra méltatlanná vált”. Az országgyűlés előbb a mó­dosító javaslatokat, majd — a módosító javaslatokkal együtt — az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot egy­hangúlag elfogadta. Az országgyűlés ezután át­tért a második napirendi pont tárgyalására, az interpellációk­ra. Válasz az interpellációkra Dr. Pesta László jegyző fel­olvasta dr. Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnöké­nek írásban megadott válaszát Kántor Lajosné Borsod megyei képviselő korábbi ülésszakon elhangzott interpellációjára. A képviselőnő — mint ismeretes — a pálházai perldt-bánya fej­lesztését és a Bodrog-közben mezőgazdasági feldolgozóüzem létesítését szorgalmazta. A válaszból kitűnt, hogy a perlit nem tartozik a leg­olcsóbb hőszigetelő anya­gok közé, alkalmazása csak ott ésszerű, ahol más he­lyettesítő anyag nem hasz­nálható. A Bodrog-közben és a Hegy­közben p harmadik ötéves terv időszakában nem számolnak nagyobb élelmiszeripari léte­sítmény építésével» ugyanak­kor e terület lakóinak foglal­koztatásán javítani fognak. Részben a meglevő üzemek bővítésével, részben újak léte­sítésével. A választ az interpelláló képviselő nem fogadta el, mert — mint mondotta — csak rész­ben kapott megnyugtató felele­tet. Dr. Beresztóczy Miklós az országgvűlésnek szavazásra tette fel dr. Ajtai Miklósnak az interpellációra adott vála­szát. A választ az országgyűlés szavazattöbbséggel — 51 nemleges szavazat ellené­ben — elfogadta. Ezután Dobos József, Bara­nya megye képviselője terjesz­tette elő interpellációját a friirimiíiveiéfjigvi miniszterhez Koszigin és Willi Stoph tárgyalásai MOSZKVA (TASZSZ): A Kremlben pénteken tár­gyalások folytak Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterelnök és Willi Stoph, az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke kö­zött, aki baráti látogatásra ér­kezett Moszkvába. A két mi­niszterelnök megvitatta a Szovjetunió és az NDK közötti testvéri együttműködés tovább­fejlesztésének kérdéseit. A Kiesingrer náei múlt ja — lakat alatt.., WASHINGTON (MTI): Az Egyesült Államok nem hajlandó' ismertetni azokat a titkos okmányokat, amelyek Kiesinger nyugatnémet kancel­lárjelölt náci múltjára vonat­koznak. Az adatok egy nyugat- berlini irattárban, amerikai el­lenőrzés alatt vannak. A Washington Post című lap engedélyt kért arra, hogy be­tekinthessen a Kiesinger múlt­jára vonatkozó okmányokba, a hatóságok azonban megta­gadták az engedély kiadását. A külügyminisztérium nem hi­vatalos formában azzal indo­kolta a döntést, hogy az Egye­sült Államok „nem kíván bele­bonyolódni nyugatnémet bel­politikai ügyekbe”. «•UMA (MTI): Egy héttel ezelőtt Olaszor­szág egyharmadát öntötte el több mint öt ven folyó árja és a ciklon tombolása nyomán sok helyütt a tengervíz. Hét nap után még mindig víz alatt van mintegy 50 000 hektárnyi művelt földterület és több nagyváros számos körzete Nem egyszerűen árvízről van szó, mint 1951-ben a Pó völgyé­ben vagy 1952-ben Dél-Oiasz- országban, nem egyedi kataszt­rófáról, mint a Vajont-vÖlgy gátjának tragédiája, amikor több mint 2500 embert pusztí­tott el a lezúduló vízár. Ezek­ben az esetekben óriásiak vol­tak ugyan a károk, sokan vesztették életüket, de kiterje­désükben mégis korlátozod csapásokról volt szó, amelyek nem érintették az ország ter­melő kapacitását, közlekedési vonalait és civilizációs köz­pontjait. Ezúttal a katasztrófa orszá­gos méretű és súlyosan, nerr égyszer jóvátehetetlenül érin­tette az olasz állam kulturális mezőgazdasági, ipari és keres­kedelmi központjait. Ha nem számítjuk Firenze tragédiáját, ahol az egész em­berikig számára felmérhetet­len értékű szobrok, képek könyvelt, kéziratok mentek ESEMENYEK. ^VXVVXVVvXVVVVvXVXVVVVVVvV\N.VVVVV\.XVVVVVV sorokban BOSTON: Az amerikai parti őrség kö­zölte, hogy a légierő egyik négymotoros Constellation gé­pe, fedélzetén 19 emberrel, pénteken reggel a Nantucket szigettől keletre, az Atlanti- óceánija zuhant. Halászhajók a megadott körzetben már ta­láltak roncsokat, de még nem bizonyos, hogy a gépből szár­maznak. HELSINKI: Pénteken robbanás követke­zett be az állami hadianyag- gyárban a közép-finnországi Vihtavouriben. Egy üzemegy­ség teljesen megsemmisült a robbanás következtében, amit sok kilométer távolságban is hallani lehetett. Négy ember életét vesztette, sokan megse­besültek. BEIRUT: A libanoni főügyész meg­idézte Jusszef Beidast. a csőd­be jutott Intra Bank elnökét és szélhámossággal, felelőtlen ügykezeléssel vádolta. Ha Bei- das nem jelenik meg a fő­ügyész előtt, a beiruti kor­mány az Interpol útján a Pá­rizsban tartózkodó bankár le­tartóztatását. fogja kérni. MOSZKVA: A Moszkvai Városi Tanács végrehajtó bizottságának meg­hívására a szovjet fővárosba érkezett Róma előliáróinak ti­zenegy tagú küldöttsége. A küldő trónét Amerigo Petmcci. a :">«■+.£r A r^rn 9i VPT) d pk i>rr» er V °d n p-k Moszkva nevezetességeivoj és vaxosgazdaságávaL IMTIj BRAZZAVILLE: Súlyos közlekedési szeren­csétlenségről közölt jelentést pénteken a brazzaville-i rádió. A fővárostól 250 kilométernyi­re keletre, Madingou falu kö­zelében, egy zsúfolt autóbusz ’ a Niari folyóba zuhant. Több mint 30 ember vesztette életét, többen megsebesültek. Pusztító viliar Alexandriában Az Egyiptomban szokatlan hevességű viharok ismét ha­talmas záport zúdítottak Alexandriára. A város több ut­cáját víz borítja. Apiszban 24 ház összedőlt. 21 omladozó épületből kiköltöztették a la­kokat. Hárman belefulladtak az árba. es Összetűzés katonák á»vöz>ösgárdis«ák" között jr Újabb hungvejpingista szemle PEKING (TASZSZ): Mao Ce-tung, Lin Piao, Csou En-laj és más kínai vezetők pénteken egyenruhában, kato­nai terepjárókon, motorosok és több teherautón őket követő testőrök kíséretében végigvo­nultak Peking központi utcáin. Az utak mentén hosszú sorok­ban ültek és álltak a katonák és a hungvejpingisták. Az úgy­nevezett „kulturális forrada­lom” megkezdése óta ez volt Mao Ce-tung nyolcadik „talál­kozása” a hungvejpingistákkai. Pekingben plakátok jelentek meg, amelyek „vörösgárdis­ták” és a hadsereg közötti ösz- szetűzésekről adnak számot. Ezek szerint a pekingi „vörös­gárdisták” hármas számú pa­rancsnokságához tartozó „ál- vörösgárdisták”. összetűzést provokáltak ki katonákkal és húsz katonát megsebesítettek. Részletekről a plakátok nem tesznek említést, egy részük azonban „elégtételt” követel a katonák számára, más részük pedig a tettesek szigorú meg­büntetését kívánja. „Vörösgárdisták” és katonák közötti hasonló incidensekről korábban a Szovjetunióval ha­táros Hszincsiang-Ujgur auto­nóm terület fővárosából, Unjmcsiból adtak hirt a kí­nai fővárosban feltűnt plaká­tok. Akkor is pekingi gárdis­ták támadtak katonákra és öl­tek meg közülük többeket. Ak­cióik során összetűzésbe kerül­tek a helyi lakossággal, közöt­tük munkásokkal is. I960, november 1SL, szombat fiz olasz árvíz-katasztrófa országos méreteket öltött A kormány! élesen bírálják — Moro magatartása tönkre, ha csupán az anyagi károknál maradunk, a csapás akkor is szinte felmérhetet- lennek tűnik. Éppen ezért az utóbbi két na­pon általánossá vált a kor­mány bírálata, nem csupán a kommunisták és a baloldal, ha­nem a napilapok többsége ré­széről is. Sokan bírálják Moro miniszterelnök magatartását, aki szombaton, ,a katasztrófa tetőpontján, Torinóba utazott a nemzetközi gépkocsiszalon megtekintésére, majd vissza­tért Rómába és nem kereste fel az árvíz sújtotta körzete­ket. Sok kormánypárti lap is bírálja a kabinet magatartását és ehhez csatlakoznak olyan személyiségek is, mint Terra- cini kommunista szenátor, vagy Firenze kereszténydemok­rata polgármestere és mások. Bírálják a kormányt azért is, mert a mentési munkálatok vontatottan folynak, az újjá­építésre hozott intézkedéseket pedig nem tartják kielégítő­nek. Végül pedig valamennyi lap rámutat: a katasztrófát Súlyosbította, hogy az utóbbi húsz évben egymást követő kereszténydemokrata irányí­tású kormányok nem hajtották végre azokat a védőmunkála­tokat, amelyeket a szakembe­rek szükségesnek ítéltek, s amelyekért a dolgozók nem egyszer tüntettek és sztrájkol­tak.

Next

/
Thumbnails
Contents