Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-11 / 266. szám
Érdekazonosság — érdekellentét ■v Vízgondok a Mátrában Szokássá vált nálunk az Utóbbi évtizedben, hogy fontos — és nemegyszer kevésbé jelentős — ügyeink-gondjaink megoldásához a társadalom segítségét kérjük. Visszatérő refrénként gyakran hivatkozunk a társadalom összefogásában rejlő lehetőségekre, a társadalom erőire, főként akkor, ha a meglevő és kialakult keretekben már nehéz tovább lépni, amikor csak az állami- hivatali szervek teljesítőképessége nem elég, ha csak pénzzel, vagy még újabb anyagi ráfordítással sem lehet eredményt várni. Nos: ilyen esetekben utolsó lehetőségként marad a társadalom segítő készsége, mint valami olyan plusz, amelyhez foghatót más módon, más forrásból remélni nem lehet. Elvontnak tűnhet e fejtegetés; példával megvilágítva talán érzékletesebbé válik. Ha szóba kerül például^ az ifjúságvédelem, a felnövő generációról való gondoskodás, menten a társadalomra, felelősségére és kötelességeire hivatkozunk. Tény, hogy iskolaügyre, általában a fiatalokra, kiművelésükre, képzésükre, egészségükre soha any- nyit nem áldozott az ország, mint napjainkban. Különféle negatív hatások következtében az ifjúság egy része — tegyük rögtön hozzá: az összeshez arányítva igen kis része — mégis visszataszító szokásokat vett fel, magatartása erősen kifogásolható. S mert itt az iskola, gyakran a család is csak részeredmények elérésére képes, mert a hatóságok csupán bizonyos határokon túl léphetnek fel cselekvőén, segítségül épp ezért a társadalom egészét hívjuk, a fiatalok nevelésében a felnőttek társadalmának aktív közreműködését kérjük. S e példához hasonló sok van — s mert van tennivaló, gyakran idézzük is a társadalmat. Általában nem is hiába. Mert társadalmunk új, értékes és mind jellemzőbb vonása, hogy igényli ereje felhasználását, készséggel vállal áldozatot; ha fontos közügyről van szó. S ez olyan jellemző, amely az idő és a társadalom mélyében végbement változásokat tükrözi, azt a nagyszabású, történelmi átalakulást, amelynek eredményeként a mai társadalom alapvetően különbözik a felszabadulás előttitől, s más, magasabb színvonalú, vonzó és előre mutató tulajdonságokban gazdagabb, mint az évtizeddel ezelőtti volt. Más, még kristályosabb ötvözetű a mai munkásosztály, korszakos változás ment végbe a parasztság összetételében; korábban réteges megosztottsága a mezőgazdaság szocialista átszervezése révén közelít a teljes eltűnéshez, s kopogtat az idő^ amikor egységes, egyöntetű paraszti osztályról beszélhetünk majd. Az értelmiség többségében már új, különösen ha ide soroljuk azokat a tíz. és százezreket, akik munkásból, parasztemberből váltak vezető munkára minden tekintetben képessé, alkalmassá. elhivatottá a múlt évtizedekben. Alapjait tekintve tehát a mai magyar társadalom összeforrott egész, legfőbb mozgásait, cselekvéseit azonos indítékok határozzák meg, erejét azonos forrásból meríti. A társadalomtudományok kutatója ezt úgy fejezi ki: országunkban a szocialista nemzeti egység — a helyes és egyértelmű igenléssel fogadott politika alapján — oly szilárd, mint nem volt még soha. A hétköznapok embere azonban nem elégszik meg a summái fogalmazással. Jogosan kérdezi: mire jutottunk, miben teljes az egyetértés a sokat idézett társadalom minden — vagy legalább jellemző, meghatározó — osztályában és rétegében, s miben nehezítik még különféle ellentmondások a mindenkitől várt és igényelt teljes egység kibontakozását? Vannak a mi korunknál! jellemző, átfogó társadalmi- politikai harci céljai, amelyek értelmezésében, elfogadásában vitathatatlanul egységes, egyetértő a m; népünk egésze. Nincs olyan becsületes ember nálunk, aki vitatná, hogy a szocializmus teljes felépítése hazánkban vagy a béke tartós védelme minden részletében, e vonatkozásban egybevág legnemzetibb céljainkkal. Azt is csupán nagyon kevesek tagadják, hogy előbbre jutni, jobban, köny- nyebben élni csak becsületes munka alapján lehet. De kétségtelen, bogy időről időre felbukkanhatnak olyan érdekellentétek, amelyek a társadalom egyes rétegei között bizonyos időre ellentmondásokat szülhetnek. Az okok, amelyek mindezeket felszínre hozzál:, változatosak. Forrásuk lehet objektív: szocialista fejlődésünk mai színvonala ezt nem zárja ki Feltétlenül objektív ellentmondás van még ma az egyéni és a társadalmi, a csoport és az össznépi érdek között. Más szavakkal: az egyén személyes érdeke olykor látszólag más, mint a társadalom egészéé, s — például — egy termelőszövetkezet maximális hasznát gyakran nem az adja, amit onnan az ország érdeke vár. Egészen közönséges példával érzékeltetve mindez körülbelül megfelel annak, amikor valaki új lakást kap, s ugyanakkor más igénylők kérését megtagadták a hivatalos szervek. Aki részesül: örvendezik, akit elutasítottak, vitatja a döntés helyességét. S ez így igaz társadalmi méretekben is: a nagy, átfogó politikai kérdéseken belül a részletekben ma törvényszerűen ellentmondások lehetnek — és vannak — a társadalom különféle rétegei között. Sok minden ebből csak időszakos, átmeneti, de nem kevés az olyan ellentmondás, amely létezni fog, míg létezik a társadalom osztályoicra, rétegekre osztottsága. Mégis: korunk jellemző vonása nem az egyes rétegek ér. dekeinek ellentmondó volta, hanem az alapvető érdekazonosság. Közös célja például minden jó szándékú magyarnak, hogy népünk boldoguljon, érjen el mind több sikert itthon és a világban. Közösek vagyunk abban is. hogy végső soron az egyén boldogulása a társadalom egészének sorsfüggvényében lehetséges csak, vagyis hogy. minél magasabbra emelkedik az általános színvonal, annál feljebb jut az egyes ember élet- körülményeinek mércéje. S végcélként már ma egyetértünk abban, hogy messzibb jövőnket csak olyan társadalom kereteibe határolhatjuk, amelyben eltűnik minden fájó különbség, amikor megszűnik az érdekek minden ellentmondása. S ez a társadalom az lesz, amely e hazában ma is szinte elképzelhetetlen fokra emeli az egységet és az egyetértést. Azon az alapon, hogy egyetlen, s osztatlan egészt fonnál a ma lévőből a történelem, oly társadalmat, hol minden cél, akarat és érdek egy irányba hat. S ezért még nem keveset kell tennie — annak a gyakran idézett társadalomnak is. Lantos László Könyv készül Kolacskovszky Lajosról Kolacskovszky Lajos, a He- könyv formájában életét és yes megyei munkásmozgalom munkásságát. E munka hat és a haladó gondolkodás ki- fejezetet foglal majd magá- váló alakjának neve az utóbbi ban: „A szülői ház”, „A szélövekben az érdeklődés hom_ lemi ébredés évei”, „A tnlág- lokterébe került. háború vérzivatarában”, „A A megyei KISZ-bizottság az jorradalmak tüzében", „Az el- ifjúság elé is példaképül akar- lenforradalom nehéz évei ja állítani Kolacskovszky Lajos alatt”, „A felszabadult Eger- emlékét Ezért feldolgoztatja ben”. úgy lehet elérni, ha a szervezetileg is erős gazdaságok politikailag is szilárdak lesznek. Politikailag sikkor erősek, ha egyet akarnak, elfogadják és támogatják a párt mezőgazda- sági politikáját, támogatják a termelőszövetkezetek vezetőségének célkitűzéseit. Megszüntetik a széthúzást, egymást segítik és a termelőmunkát a jó gazda gondosságával végzik el, szolgálják saját boldogulásukat. Ezért a közgyűlések mellett brigádgyűlésekre is szükség van, gyakran és rendszeresen is. Gyorsabb az előrehaladás, ha a vezetők és a tagság egyet akar. így könnyebb lesz megoldani a vezetőség egyik legfontosabb feladatát, a munka- szervezés további javítását. Különösen a gépek munkáját kell szervezettebbé tenni. Az összes területből egy traktorra 187 hold jut, amiből szántó 47 hold. A gépek jó kihasználásához olyan technikailag képzett dolgozókra van szükség, akik értik a gépek kezelését, jól tudnák bánni velük. Képzett szerelőkkel kell ellátni á javító- műhelyeket is.esetleg több termelőszövetkezet is kooperálhatna. A jelenlegi gépsűrűség a művelési színvonalhoz viszonyítva nem mondható rossznak. azonban a szőlő műveléséhez jelentős szállítási kapacitásra van szükség. A közös gazdaságok a szállítást traktorral végzik, ez pedig túlságosan lassú, sem a kiszolgáló munkás, sem a vonóerő nem dolgozik teljes intenzitással, így a gépkihasználás még nem •lég magas fokú. A termelőszövetkezeti vezetésnél előrehaladás mutatkozik a gazdasági elemző munkában. Sokat tettek már eddig is azért, hogy a gazdálkodás közgazdaságilag megalapozott legyen. A gazdasági mutatók elemzése teszi lehetővé, hogy a termelés olcsóbb, a befektetés eredményesebb legyen. Olcsóbban csak ügy lehet termelni, ha tudjuk, hogy a költségek milyen tényezőkből tevődnek össze. Nyilvánvalóan Egerben legfontosabb a szőlőkultúra fejlesztése: a rekonstrukciós terv alapján növelni az új telepítésű, nagyüzemi szőlőtáblákat, elsősorban a minőségi vörös bort adó telepítéseket. A vörösbor-fajták közül a Medoc noir, az egri Bikavérhez szükséges alapanyagokat, a cabematet és egyéb, itt jól díszlő fajtákat, de nem túlságosan sokfajtát kell telepítenünk, a direkt termőket kiszorítva teljesen a város határából. A fehér borszőlők közül a leányka, rizling-szilváni és egyéb rizlingfajták, muskátok, furmint és más, a mi talajviszonyainkhoz jól alkalmazkodó nemes fajták telepítését kell szorgalmaznunk. A telepítések 300—350 cm sortávolsága a legmegfelelőbb, hogy gépi művelésre a táblák alkalmasak legyenek. A szőlőtermelésen kívül rendkívül fontos feladat a borkezelés. Megfelelő tárolóhelyet kell kialakítani, a tárolóedényeket beszerezni, hogy a termelőszövetkezetek jó minőségű borokat szűrjenek és érleljenek a híres egri pincékben. Helyes, hogy a közös gazdaságok hitelgazdálkodásuk érdekében szerződnek a pince- gazdasággal ázőlő és bor/ átadására, de képezzenek bortartalékot a borkóstolók fenntartására és palackozásra is. Az Állami Pincegazdaság borpalackozást is vállal átmenetileg a termelőszövetkezetek számára. A szántóföld jövedelmezőbb hasznosítása érdekében a vetésszerkezetet érdemes úgy összeállítani, hogy a gazdálkodás belterjesebb legyen, olyan növényeket termeljünk, amelyek magasabb jövedelmet biztosítanak a tagságnak. A gazdálkodás színvonalának emelkedését szolgálja az is, ha a korszerű agrotechnikai eljárásokat alkalmazzák a közös gazdaságok. A gazdálkodást tudományom igényűvé tenni csak úgy lehet, ha átvesszük és gyorsan alkalmazzuk a mező- gazdasági tudományok vívmányait és felhasználjuk a hagyományokat, a jó tapasztalatokat is. Fontos feladat a gépjavítás és alkatrészellátás jobb megszervezése. A hiányzó kézi munkaerőt gépekkel gyorsan pótolni csak így lehet. A növénytermelés eredményeinek növelése érdekében nagyobb gondot kell fordítanunk a talajerő-utánpótlásra, a növények táplálkozásához szükséges szerves és nem szerves anyagellátás megjavítására. A város ellátása zöldséggel, gyümölccsel és egyéb mező- gazdasági termékekkel fontos várospolitikai érdek. A termelőszövetkezetek egyedül ezt megoldani nem tudják, ehhez nincs elég zöldségtermelésre alkalmas szántóterületük. A A MÁTRA NEM BŐKEZŰ, ha vízről van szó. Ennek következményeit, nehézségeit nemcsak Gyöngyös érzi, hanem az összes mátrai üdülők is. Es még éveknek kell eltelnie, hogy vége szakadjon a víztelenség állapotának. Nyáron nem ritka látvány a gépkocsira szerelt lajt a mátrai kanyargós utakon. Így szállítják a vizet az üdülőkbe, Gyöngyösről, hogy legalább főzni tudjanak a beutaltaknak, hogy legalább inni tudjanak az üdülők vendégei. Előfordult nemegyszer, hogy a tisztálkodásra alig jutott víz. Százezer forintokat kellett felhasználni eddig is évente a víz szállítására. Ügy mondják, a Mátrában annyiba kerül egy liter víz, mint egy liter tej. Lehet, hogy ebben az adatban van némi túlzás, de hogy nagyon költséges mód a gépkocsival történő vízszállítás, az bizonyos. Szükség volt tehát elengedhetetlenül egy olyan megoldásra, amely a pillanatnyi igényeknek megfelelő vízmennyiséget tudja biztosítani a Mátrában, annak minden részén. Így született meg a regionális vízmű terve, amelynek megvalósítása ugyan hosszú éveket, nagy költségeket igényel, egyszerre el sem végezhető, hanem csak lépcsőzetesen. A Kékes vízgondján már segítettek. A legiobb úton halad a mátraházi vízellátás biztosítása is. Folyik a munka a ^a- rádi vízmű elkészítésén, és még a harmadik ötéves terv idején hozzáfognak a Galyatetőhöz és Mátraszentimréhez tartozó területek vízmüvének kiépítéséhez is. A mátraházi törpe vízmű műszaki átadásához már hozzákezdtek. Ez a munka több napot vesz igénybe, és csak november 18-ára fejeződik be. Ha az eredmények megfelelőek lesznek, csak akkor lehet szó a vízmű próbaüzemeltetéséről. Aki tehát azt gondolja, hogy Mátraháza néhány napon belül már elegendő vízhez juthat hozzá, az csalódni kényszerül. És még egy furcsa érdekessége van van ennek a törpe vízműnek. Igaz, hogy összes költségei megközelítik a kilencmillió forintot, mégsem ad majd végleges megoldást, mert csak áprilistól októberig lehet üzemeltetni a mátraházi vízmüvet. Hogy miért? Ahogy tudjuk, a tervezőt úgy informálták, hogy Mátraházának csak a nyári időszakban kell vízgondokkal küzdenie. A Nagy patakra épült két ötven köbméteres ciszterna tehát faffyveszély ellen nincs biztosítva. A VIZET EZEKBŐL a ciszternákból több kilométer hosz- 6zú csöveken juttatják el Mátraháza fölé, ahol két százharminc köbméteres tároló medence fogadja magába. Természetesen mái- tisztított, fertőtlenített állapotban érkezik ide a víz. Még egy nyomás- csökentő medencébe kerül, mielőtt a csőhálózatban a csapokhoz folyna. A mátraházi SZOT-üdülők és a tőle lejjebb eső más üdülők kapnak a vízből, mintegy ötszáz beutalt vízigényét elégítve ki összesen. Lehetőség nyílik tehát a férőhelyek számának növelésére is, amire eddig gondolni sem lehetett. A SZOT-nak már ehhez is megvannak az elképzelései. Zavarja ugyan a jövő várható képét az a kellemetlen körülmény, hogy a most műszaki átadás alatt levő vízmű ősztől tavaszig nem használható. Kár! De egy cseppet sem valószínű, hogy -i sajnálkozás kifejezésével a hdvzeten változtatni lehetne. Érthető, ha a SZOT illetékesei már most igyekeznek a megfelelő helyeikre eljuttatni jelzéseiket és kérésüket is: a mátraházi vízmű félmegoldása helytelen elképzeléseket feiez ki. a teljes fo.T^foip-7,á,c: p|’k<*ríi'lhMptlen. BÍZUNK ABBAN, hogy a több lépcsős építkezéssel elkészülő mátrai regionális vízmű hiánytalanul, a céljának megfelelően tudja majd a rászabott feladatokat végrehajtani. Persze, ez nem a vízművön. hanem azokon az embereken múlik, akik tervezték és akik megépítik. (g. mól—) Kísérletek a bányákban (Tudósítónktól): AZ EGERCSEHI BÁNYA közepéig folynak Egercsehiben. AZ ECSÉDI KÜLFEJTÉSEN közel egy hónapig folytattak kísérletet a Budapesti Nehézipari Gépgyár szaktervezői, az UKM 100/120 típusú malmos széntörőveL A kísérlet első menetében még igen sok nehézség adódott. A szakemberek több napon át nehéz problémá. kát oldottak meg, például a kalapácsok súlyának módosítását, sűrűségelosztásának megváltoztatásét, amely a szén meny- nyiségét befolyásolja. A kísérletek befejező szakaszában már optimálisan dolgozott a gép, amit a különböző villamos mérő és regisztráló műszerek is igazoltak. A harmadik héten sikerült elérni a végleges eredményt, a 30 milliméter alatti szénnagyságot és az óránkénti 220 tonnás teljesítményt. A Nehézipari Minisztérium a kísérletet jóváhagyta. A vison- tai külfejtésen üzemel majd egy 600 tonnás, malmos széntörő és egy, tartalékgép, amelynek prototípusát a Mátraalji Szénbányászati Tröszt gépüzeme készíti el 1967-ben. i MÉK és a környező termelőszövetkezetek együttműködésével lehet csak teljesen megoldani azt, hogy a város friss zöldséggel egész évben olcsó áron legyen ellátva. Ez évben már javult a piaci ellátás, csökkentek az árak is, de még előfordult, hogy görögdinnyét szezonban sem lehetett sorbaállás nélkül vásárolni. Az ellátást javítja, ha a termelőszövetkezeteink intenzíven foglalkoznak zöldségtermesztéssel. Ehhez szilárd közös gazdaságokra van szükség. Ezért a legfontosabb politikai feladatok közé tartozik a termelőszövetkezetek termelési eredményeinek magas színvonalon tartása. Csak akkor érjük él, hogy a gyengébb évek ne okozzanak ingadozásokat, a tagság részesedését ne befolyásolják, ha tartalékokat képezünk. Ha a tagság közösből származó bevételei stabilizálódnak, ha a termelőszövetkezeti tagság évi jövedelme megközelíti az iparban dolgozókét, akkor megszűnik a tagság elvándorlása. Ezért fejleszteni kell a gazdasági ösztönzőket is, a termelés fokozása érdekében. Tartalékok képzése és az improduktív kiadások csökkentése fontos feladat. Az eredményesebb gazdálkodás feltétele a politikai munka javítása: ennek módja, hogy szinte egyenként kell meggyőzni a tagságot a közös termelőmunkában való részvétel fontosságáról, arról, hogy a termelés megtervezésében és megszervezésében is ugyanolvan aktivan vegyenek részt *■ t a részesedés megvitatásában. A háztáji terület a város köszintén kísérletek színhelye. A kísérleti vágatban a gépi jö- vesztés új módszerein dolgoznak. A régebben kipróbált csehszlovák gyalu nem tudott (megbirkózni a kemény egeresein szénnel. Szeptember közepén új kísérletsorozat kezdődött KWB—2 típusú lengyel gyártmányú, maróhengeres gépijei. Ez a szellemes konstrukció nemcsak a fejtés nehéz munkáját gépesíti, hanem emberi kéz beavatkozása nélkül a szállítás feladatát is megoldja. Bár a kísérlet közben itt is konstrukciós változtatásokkal kellett a kemény szénhez alakítani a gépet, az utóbbi időben egyre jobban vizsgázik a / maróhengeres szénfejtő. Üzembiztos és porítása is egyre kisebb. A legjobb szakemberekből álló kísérleti brigádok eredményesen dolgoznak: naponta 1,20—1,30 métert haladnak előre és átlagtermelésük 20 vagon. A kísérletek—, amely fölött védnökséget vállalt a bánya KISZ-szervezete — november zös gazdaságaiban 385 hold szőlő és 800 hold szántó. A háztáji, jövedelem teljes egészé béna háztáji földből származik, mert háztáji állattenyésztés nem számottevő. Ezért állandósítani kell a háztáji területeket. összefüggő területeken kell kialakítani, hogy nagyüzemi leg telepíthetők és géppel művelhetők legyenek, s az így felszabaduló munkaerőket a közös területeken tudjuk foglalkoztatni. A meredek lejtőkön, ahol a gépi művelésre alkalmas nagyüzemi táblák nem alakíthatók ki, hagyományos módon fogunk a tagság részére állandó háztáji területet kialakítani. A termelőszövetkezeti gazdálkodás már eddig is mutatja, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megtalálták a gazdálkodás helyes irányát és útját. Megcáfolta azt a hiedelmet, hogy a szőlő- és borkultúra fejlesztése nagyüzemi módon nem lehetséges. Bebizonyosodott, hogy a gazdálkodás fejlesztésének eddig ismeretlen lehetőségei nyíltak meg a termelőszövetkezetek előtt. Az is nyilvánvaló már, hogy az egri hegyekben még jobb és még több szőlőt és még jobb és még több bort lehet termelni, ha a gazdálkodásban a termelők összefogására és anyagi érdekeltségük növelésére támaszkodik a termelőszövetkezetek vezetősége. Nagyobb termelési eredmények nyomán nagyobb egyéni részesedésre van szükség Eger közös gazdaságaiban. Ezt kívánja az ország és a szövetkezeti gazdaságok közös, — és a tagság egyéni érdeke. A gépet ezután a farkaslyuki bányában ellenőrzik, és tesznek javaslatokat a végleges konstrukciós változtatásokra. A hidraulikus meddőszállitá- si kísérleteket szintén Egercsehiben végzik. Ez a feladat szinte az egész világon megoldatlan probléma. Hogy mennyire szükséges a minél hamarabbi kidolgozása, azt egyetlen adat is bizonyítja: a magyar bányászatnak évente tízmillió köbméter meddőt kell megmozgat nia. A hidraulikus meddőszállító kidolgozásához az ötletet az az egyszerű felismerés adta, hogy a bányából a vizet szivattyúk segítségével úgyis fej kell hozni. A víz energiáját használják ki az őrölt meddő kiszállítására. A téma kidolgozására az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács külön kísérleti csoportot alakított. Illés Károly bánya-gépészmérnök és társai eredményes munkát végeztek. A hidraulikus meddőszállítót az egercsehi bányába építették be, a kísérleteket a tervező mérnök vezeti. A próbák során sok nehézséggel kellett megbirkózniuk. Például az őrlőgép elektromágnes tapogatója elengedett egy síndarabot, a csőrendszer eldugult: az egészet szét kellett szedni és aztán újra kezdeni a kísérletet. Később egy véletlenül bekerült deszkadarab bénította meg a munkát. Teljesen út géorésze- ket kellett. terve’*-"1 s lassan egyre tökéletesebb lett a g*-j. Amikor tudósítónk a bányában járt. örömmel újságolták a kísérletező bányászok, hogy az egyik nap 35 perc alatt már 32 csillét vitt a felszínre az új berendezés. Hangszerek bemutatófa Gyöngyösön November 11. és 15 között vonultatja fel a hangszerek nagy csoportját Gyöngyösön, a Városi Művelődési Ház nagytermében rendezendő kiállításon az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. 11-én este hat órai kezdettel az Állami Zeneiskola növendékei tartanak hangszeres bemutatót. Vasárnap, november 13- án a hangszer-újdonságoké lesz a szó. November 14-én a Mátra Szálló tánczenekara ad műsort, míg egv nanpal kérőbb, kedden este a hanglemezek és a lemezjátszók vonulnak fel, mutatkoznak be. ^Srnifm3 1966. november II., péntek
