Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-05 / 262. szám
Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet (Folytatás a 4. oldalról) Ezután a munkásőrség előtt álló feladatokról szólott Ármán elvtárs. Hangsúlyozta az egységek, alegységek decentralizált helyzetének megváltoztatását és az intézkedési tervek megvalósítását. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a mimkásőregységek fegyverzetének, ruházatának és technikai felszerelésének megóvására, tárolására. Szorgalmazni kell a vezető beosztású egyének arányos felvételét is. E feladatok teljesítésével a megye munkás- őrállománya politikailag egységesebbé válik és harckészültségük tovább fokozódik. ADAMKÓ JÓZSEF: Eredményeinket a munka termelékenységének növekedése útján értűk el Felszólalása bevezető részében Adamkó József, a Nyugat- bükki Állami Erdőgazdaság igazgatója, az erdőgazdaságok népgazdasági jelentőségéről beszélt, majd részletesen beszámolt a megye kiét erdőgazdaságának eredményéről. Kiemelte, hogy a fatermelést évi 215 ezer köbméterről 251 ezer köbméterre, ezen belül az ipari fa ki hozatalát 51 százalékról 61 százalékra emelték, öt év alatt 810 hold új erdőt telepítettek, 7100 holdon befejezték az erdőfelújítást, 3700 holdon pedig fásításokat végeztek. Szólott a nehéz fizikai munka- folyamatok gépesítéséről. Elmondotta, hogy a második ötéves terv során a fatermelés kézi munkáját teljesen megszüntették, a faanyagmozgatás 44.5 százalékát gépesítették és megkezdődött a fel- és leterhelés gépesítése is. Az említett időszakban az egy munkásra eső évi kereset 14 százalékkal, ezen belül az állandó munkásoké 33 százalékkal nőtt. Szánt- adatokkal bizonyította a második ötéves terv eredményes gazdálkodását. Kiemelte, hogy a teljes termelési értéket 9 százalékkal, az egy munkásra eső évi termelési értéket pedig 18 százalékkal növelték a költségszint 2,5 százalékos csökkentése mellett A végső eredmény öt év alatt több mint 23.5 millió forint volt. Ez az eredmény azért is értékes, mert nagy részét a munka termelékenységének útján, érték el. A felszólalása további részé, ben az üzemi pártszervezetek munkájáról, a szakember-ellátottságról, a pártszervezeteknek a társadalmi tulajdon megszilárdításában kifejtett tevékenységéről beszélt. Befejezésül elmondotta, hogy az 1965—66-os gazdasági évben tovább fejlődött a munkaverseny, és 104 brigád. 565 taggal tett versenyfelajánlást. Gondjaikról szólva többek között a pártépítés munkáját, az e téren reájuk váró feladatokat említettje. RODÖCS JÁNOS: A harmadik ötéves terv során 5570 lakást építünk — Engedjék meg, hogy pártbizottságunk, tagságunk és vállalatunk minden dolgozója ne. vében a pártértekezletnek átadjuk üdvözletünket és jókívánságainkat — mondotta az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára, majd engedélyt kért, hogy röviden számot adjon a vállalat munkájáról. — A sok hiba és akadály ellenére is van fejlődés, előrehaladás történt az építőknél. Az egységes vezetés kialakításának, a pártszervezetek javuló munkájának, a politikai tisztánlátásnak, az öntudat magasabb fokának, valamint a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom elterjedésének köszönhetjük az eredményeket A vállalatnál jelenleg 17 brigád 310 fővél versenyez a szocialista brigád címért, a kongresszus tiszteletére 60 munkabrigád, 17 építés- és 3 főépítésvezetőség tett vállalást. Egyre jobban és eredményesebben törekszenek a minőség javítására, a műszaki fejlesztés megoldásának segítésére, a határidők lerövidítésére, takarékoskodnak az anyaggal és az idővel. Az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat a második ötéves terv ideje alatt 826 millió forint összegű építési feladatot végzett el, a tervezett 2076 lakás helyett 2181 lakást épített. De az előzetes számítások szerint a harmadik ötéves terv ideje alatt 3570 lakást kell építeni. A felszólaló kifogásolta, hogy az. elvtelen közömbösség, az érdekek összefonódása, a lakásel- esztás és a lakbérmegállapítás Obren tapasztalható társadalmi igazságtalanság felháborítja az embereket. A lakbérek jelenlegi helyzetének fenntartása feszültséget okoz a fő- és az albérlők között, nem ösztönöz saját erőből építkezésre és erősíti azt a gyakorlatot, hogy egy gyerek se, vagy legfeljebb egy, de az is csak akkor, ha az autó és a háztartási gépek már megvannak. A felszólaló a beszámolóval és a határozati javaslattal egyetértett, és az állami építőipar kommunistáinak nevében azzal az ígérettel fejezte be felszólalását, hogy a rájuk háruló feladatokat maradéktalanul elvégzik, és segítik .előbbre vinni azt az ügyet, amiért harcolni a kommunistáknak — kötelességük. KISS JÓZSEF: Az idei ár- és bérintézkedések segítik a nagy családokat ir.eg, ha bizalommal és türelemmel vagyunk irántuk, elősegítjük szakmai érdeklődésüket és biztosítjuk részükre a továbbképzést. Kiemelte, hogy Verpeléten az elmúlt években több mint száz nyolcadik osztályt végzett fiatalt vették fel szakmunkásképző-iskolába. Felszólalása befejező részében a termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek kapcsolatával, a politikai munka bizonyos hiányosságaival foglalkozott. — A megyei pártbizottság beszámolója helyesen elemzi megyénk helyzetét, a valóságnak megfelelően állapítja meg az eredményeket és rámutat a hiányosságokra. A pártmunka legfontosabb területe most a gazdaságszervező, ellenőrző és irányító munka — FEKETE GYŐR ENDRE: Mind több az oly a szövetkezeti mi hív» Felszólalása bevezető részében Fekete Győr Endre, a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet elnöke a termelőszövetkezetben levő pártszervezet munkájával, azok fejlődésével foglalkozott, majd különböző gazdasági kérdésekről beszélt. A szól »rekonstrukcióról szólva elmondotta, hogy a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet területei is megifjodtak. A gazdaság a megfelelő fajták megválasztásával áttért a széles sorú, magas művelésre. Kiemelte, hogy amíg a hagyományos láaróművedésű szőlők évi kézi munkaerő-szükséglete holdanként 120—130, addig a széles sorú. magas művelésű szőlőké 20—30 munkanap. A holdanként! termésátlag a modem telepítéseken jelentősen, magasabb. Említést tett arról, hogy az elmúlt évek során számtalan külföldi szakember fordult meg szövetkezetükben, akik elismeréssel nyilatkoztak a szőlőtelepítésekről. Különös érdeklődésre tartott számot felszólalásának az a része, amelyben a gazdálkodásban mutatkozó hibákról, vagy fogyatékosságokról beszélt. Elmondotta, hogy a szőlős termelőszövetkezetek jelentős részében nem fordítottak megfelelő gondot az állattenyésztés fejlesztésére. Szólott a fiatalok helyzetéről, azok elvándorlásáról és hangsúlyozta, hogy a probléma megoldását nemcsak politikai, de gazdasági szempontok is sürgetik. A fiatalság problémája csak úgy oldható DR. FÖLDI PÄL: „ Az eszmei-politik időszerű kérdéseit A marxista—leninista ideo-' lógia terjesztésének egyre jobb feltételei vannak megyénkben — hangoztatta hozzászólásában dr. Földi Pál, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője. Felszólalásában, az eszmei-politikai munka néhány időszerű kérdését elemezve rámutatott e munka néhány olyan fogyatékosságára, amely az élet számos területén megnyilvánul és differenciáit módon jelentkezik. Rámutatott többek között arra, hogy e munka fogyatékosságát'" a szo- calista nemzeti egység politikájával összefüggő egyes kérdések helytelen értelmezése, a párt életszínvonal-politikájának meg nem értése is igazolja. Mindezek meghatározott okokra vezethetők vissza, többek között arra a szemléletre, amely az elmúlt évek során meglehetősen egyoldalú gazdasági koncepciót jelentett. Ide sorolható a tömegpoditikai munka, különösen a tájékoztatás színvonalának és a nevelői munka hatékonyságának bizonyos fokú elmaradása is a követelményektől. Visszavezethető még a párthatározatokhoz való viszony alakulására, e határozatok megszervezésének és ellenőrzésének több helyen tapasztalható elhanyagolására. Az eszmei-politikai munkában nem lehet egy pillanatra sem megállni, szükséges a szüntelen előrehaladás, mert az élet állandóan fejlődik, új és új feladatokat produkál, és ellenségeink is gondoskodnak arról, hogy ne tétlenkedhessünk, hiszen növekvő intenzitással DR. LENDVAI VILMOS: Becsüljük meg \ — Azt hiszem, hogy abban a fejlődésben, amelyről számot adott a megyei pártbizottság beszámolója, része van a mi városunknak is — mondotta dr. Lendvai Vilmos, az Egri Városi Tanács vb-elnöke. Majd hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt esztendőnek különösen nagy szerepe volt abban, hogy Eger ipari várossá változott, bár kétségtelen távol vagyunk még attól, hogy elmondhassuk: a fejlődés üteme kielégítő. A felszólaló ezután részletesen elemezte a megyeszékhely kommunális, belső építkezési, idegenforgalmi és egyéb várospolitikai jelentőségű problémáit, majd részletesen kitért Heves megye mezőgazdasági termelésének néhány alapvető problémájára, különös tekintettel a Tisza mentét illetően Javasolta, hogy tekintettel e területek jellegére, az itt folyó vizsgálatokat e speciális helyzetet figyelembe véve végezzék. Ezután a gazdasági mechanizmus reformjáról szólva hangsúlyozta, hogy annak sikeréhez elengedhetetlenül szükséges a szilárd államhatalom, az államapparátus szilárd szervezete. Befejezésül arról szólt a városi tanács elnöke, hogy szükség van az elért sikerek mellett arra is, hogy kellően meg tudjuk becsülni azokat a vívmányokat, amelyeket a párt Oláh Győr összeft A hozzászólásokra Oláh György elvtárs válaszolt: — A pártértekezlet vitáját összefoglalni egyik oldalról igen könnyű, de ugyanakkor a másik oldalról igen nehéz feladat. Könnyű, mert a felszólaló elvtársak azzal kezdték, vagy fejezték be felszólalásaikat, hogy egyetértenek a beszámolóval és azt elfogadják. Könnyű azért is, mert a felszólalásokban, ha itt-ott akadtak is kisebb pontatlanságok, elvileg, vagy politikailag hibás álláspont, amellyel vitába kellene szállni, nem hangzott el. Véleményem szerint a hozzászóló elvtársak mind elméletileg, mind politikailag helyes úton járva, egészítették ki a beszámolót, bizonyították annak egyes tételeit, vagy szóvá tettek újabb gondokat, problémákat. A másik óldalról ugyanakkor nagyon nehéz összefoglalni a felszólalásokat, hiszen nagyon sokrétű, sokoldalú volt a pártértekezlet vitája. A felszólalásokban elhangzott néhány kérdéscsoportot szeretnék érinteni. Ezek közül az egyik a gazdasági mechanizmussal összefüggő kérdés. Wágner István elvtárs szó- vátette, hogy akadnak, akik a gazdasági mechanizmus reformját szűk szemlélettel, szinte valamilyen mechanikus gazdasági felfogással, az embertől függetlenül értelmezik. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Közoonti Bizottság álláspontja világos és egyértelmű. A gazdasági mechanizmus reformja munkánk javítását, előrehaladásunk meggyorsítását szolgáló eszköz, ami az eddigi kötöttségek feloldásával újabb lendületet kíván adni munkánknak. A gazdasági mechanizmus reformját a Központi Bizottság nem célnak tartja, hanem eszköznek, így Ezután a megszokás veszélyéről, az íróasztal-féltésről beszélt Oláh elvtár®, majd így folytatta: — A második gondolatkör, amelyhez kapcsolódnék, a termelés és a politikai munka összefüggése. — Nincs olyan termelőegység — mondotta —, legyen az mezőgazdasági, vagy ipari, vagy bármilyen más jellegű, ahol a termelés közvetlen folyamata, eredményei vagy hibái ne gyakorolnának hatást a dolgozók politikai hangulatára. Ezután Sramkó László javaslatára válaszolva hangsúlyozta, hogy teljes egészében egyetért azzal, hogy a beszámolón túl külön elismerés is megilleti a termelőszövetkezetben dolgozó asszonyokat. A továbbiakban az ifjúság problémáival foglalkozott ösz- szefoglalójában Oláh elvtárs. — Szűcs László említette felszólalásában, hogy a fiatalokban egy sajátos kép alakult ki a szocializmusról. Mondjuk ki nyíltan, azt hiszem, így helyes, idealizált kép alakult ki a szocializmusról. Először is, maga az a tény, hogy ez a kép, amely az ifjúság vágyait tükrözi, a szocializmusról alakult ki, megítélésem szerint bizonyítja, hogy a beszámoló helyesen értékelte az ifjúság helyzetét. Ez az ifjúság a szocializmust tartja a maga szeme előtt — az egyes kivételektől (Folytatás a 6. oldalon) cMMMM 1 1966. november 5., szombat folytatják fellazító tevékenységüket. Dr. Földi Pál a párt eszmei, politikai munkáját lényegében hármas feladatkörben határozta meg: e munka magában foglalja a marxista—leninista elmélet hatékony terjesztését, konkrét alkalmazását és teremtő továbbfejlesztését. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő években az eszmei-politikai munka egyik központi témája lesz a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatos feladatok megmagyarázása és elfogadtatása, a dolgozó tömegek mozgósítása, a szocializmus teljes felépítéséből adódó feladatok végrehajtására. mondta Kiss József, a hatvani vasúti csomópont pártbizottságának titkára. Beszámolt arról, hogy az éves és a kongresszusi munká- verseny során kiváló eredményeket érnek el a hatvani vasúti csomópont, a Hatvani Cukor- és Konzervgyár, jó munkát végeznek Hatvan város egészségügyi oktatási intézményei és az üzemék dolgozói A lakosság ismeri a párt politikáját, a rendezvényeken és a tanácskozásokon fokozott mértékben részt vesznek. A hatvani vasúti csomópont párt- bizottságának titkára utalt arra a tényre, hogy a kisfizetésű dolgozókból kerül ki a na- wobb családosok zöme és az életszínvonal tekintetében igen nagy a különbség a naffycsalá- dú, kiskeresetű dolgozók és a kisesaládú. nagyobb keresettel rendelkező családok között. Az idei ár- és bérrendezés meglepetést okozott sok párttagnál is, de a tények és a helyes agitáció meggyőzte az embereket, hogy az idei ár- és bérintézkedések főleg a nagy- családú, kiskeresetű dolgozókat érintette kedvezően.
