Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)

1966-11-05 / 262. szám

Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet f Folytatta a 3: oldalról) a ' párt-, tanácsi, társadal­mi szervezetekkel való sikeres együttműködés. Együttes testü­leti üléseket tartottak a TIT- tel, a nő tanáccsal, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­val, vigyázva arra, nehogy el­mosódjanak a felelősség és a tevékenység határai. Póü elv­társ javasolta, hogy célszerű lenne felülvizsgálni a külön­böző bizottságok, albizottságok, munkacsoportok létjogosultsá­gát és helyes lenne a feleslege­ket megszüntetni. így csök­kenne a társadalmi életben ta­pasztalt túlszervezettség. A Hazafias Népfront-moz­galom tevékenységéről elmon­dotta még, hogy minden fogya­tékosság ellenére a szocialista népi, nemzeti egység megte­remtésének, a szocializmus épí­tésének aktív segítője, részve­SZÜCS LÁSZLÓ: vője. Közel 99 msffió forintra tehető az utóbbi négy évben elvégzett társadalmi munka ér­téke, s emellett a kollektív szellem, a közösségi érzés, a helyes lokálpatrióta szemlélet kialakítását is előmozdították ezek a közös akcióik. Nem volt hatástalan az a te­vékenység sem, amelyet a népfrontmozgalom a szocialista országok népeivel, ezen belül a magyar—szovjet barátság ápo­láséért, elmélyítéséért kifejtett, valamint az az igyekezet sem, amely azt eredményezte, hogy az utóbbi három évben hat­ezernél több felnőtt végezte el az általános iskolát és 1754-en érettségiztek az esti és levelező tagozatokon. Befejezésül hangoztatta, hogy a népfrantbizottságoknak el­sősorban a falun végzett mun­kán kell javítaniuk A főiskolások aagy része őszintén szereti szocialista rendszerűnket Ax Egri Tanárképző Főisko­la Igazgatója diákjainak világ­nézeti, politikai arculatát vá­zolta a pártértekezlet részve­vői elé. A tanárjelöltekről be­szélt, akiknek nincs közvetlen politikai harcból eredő tapasz­talatuk, élményük, viszont ko­rábbi tanulmányaik alapján kialakítottak magukban a szo­cializmusról egy lényegében helyes, de kissé elvont képet. Ezzel a mértékkel mérnek a tapasztalható lazaságoktól a politikai problémákig, s ennek a merev szemléleti módnak a következménye, hogy látás­módjuk sokszor torzít, s a problémáinkra kapott válaszok gyakran polgári jellegűek. Je­lentős alapkérdésekből azon­ban többségüknek szocialista jellegű a szemlélete, meggyő­ződésem — mondotta az igaz­Safe —, bogy nagy többségük nem tadna külföldön, más tár­sadalmi viszonyok között éirri Őszinteségük, kritikai érzékük etroélyültsége is a szocializmus talajából táplálkozik. Világné­zetük alakulása is hasonló. A hallgatók túlnyomó többsége elszakadt az idealista világné­zettől, tekintélyes részük kö­vetkezetesen marxista gondol­kodású. Szellemileg élénk, fi­gyelmes, a mi korunk, a mi világunk embere. A továbbiakban arról beszélt s főiskola igazgatója, bogy mennyire hasznos, ha a fiata­lok gyakran találkoznak párt- és gazdasági vezetőkkel, hogy őszülte, nyűt vitát folytassa­nak velük, majd a főiskola kul­túrpolitikai helyzetét és rang­ját elemezte. Elmondotta, hogy már 2500 általános iskolai ta­ufet adott közoktatásunknak az egri főiskola, komoly tudomá­nyos tevékenységet végesnek tanárai, társadalmi funkciói vi­sel közülük harminc, s az el­múlt öt évben 540 szakmai, pedagógiai, világnézeti és ok­tatási publikáció jelent meg e tanárok tollából. Hangsúlyoz­ta, mennyire fontos a város és a megye pedagógusaival való kapcsolat javítása, az összefo­gás, a kommunista szakember- képzés érdekében. Befejezésül hangsúlyozta: tudatában van­nak politikai, kulturális és ne­velési elhivatottságuknak, jól tudják, hogy nemcsak kérni kell a néptől és országtól, ha­nem adni is. Ezt a szellemet fejlesztjük tovább a líceum öreg falai között, sok akarás­sal, színvonalas pártmunkával, magas tudományos intelligen­ciával és őszinte kommunista becsülettel. SKULTETl JANOS: Exporttermelésünk barom év alatt megkétszereződött Az El VET Félvezető és Gép. gyárának kommunistái, dolgo­zói nevében SkuUéti János igazgató köszöntötte a pártérte­kezletet és ismertette, hogy a második ötéves terv időszaká­ban milyw fejlődést ért el üze­mük, milyen gondokkal küz­döttek és milyen lehetőségeik vannak a gyár modernizálásá­ra. A gondok között említette, hogy a gyárat Gyöngyöstől elég távol építették fel, az emberek, anyagólt szállítása nehézséget okoz, de problémát jelent, hogy tíz éven keresztül mindig vál­tozott a gyár terméke, sokszor kellett a gépeket, műszaki és fizikai dolgozókat egy-egy újabb gyártmány előállításához felkészíteni. — a Központi Bizottság 1962. júniusi határozata értelmében a gyár az Egyesült Izzó fenn­hatósága alá került, amely tényt az üzem vezetői és dolgo­zói nem kis aggodalommal fo­gadták. Attól féltünk, hogy az űj gyártmányra való áttérés feltételei, gyárunk félkészült­sége még nem érett meg ilyen bonyolult feladatok megvalósí­tására. Ma már több mint há­äMimsäg, rom év távlatából kijelenthe­tem, hogy ezek az aggályok in­dokolatlanok voltak. 1964-ben és 65-ben is elnyertük az Egye­sült Izzó legjobb gyára címet. Lehetővé vált, hogy a gépészek, vegyészek, fizikusok, közgazdá­szok, technikusok számát több Ránt kétszeresére növeljük, és ez idő alatt a magyar félvezető tömeggyártás bázisa lett üze­münk. Milliószámra készülnek a diódák, tranzisztorok, fény­csőgyártó, izzólámpagyártó gé­peket, televíziós képcsőgyárat, különféle üveg- és gyógyszer­ipari gépeket, rotációs vá­kuumszivattyúkat készítünk. Teljes termelésünk 40 száza­lékkal emelkedett, zömében a munka termelékenységének növelésével, és miután 200 mil­lió forintnyi beruházással bő­vítjük, modernizáljuk az üze­KIMECZ ISTVÁNNÁ met, további, 1100—1300 női dolgozót tudunk foglalkoztatni. Exporttermelésünk három év alatt megkétszereződött, termé­keink jó áron adhatók el Nyu­gaton és a szocialista országok, ban egyaránt, s arra törek­szünk, hogy termékeink minő. ségének javításával, az önkölt­ség csökkentésével olyan olcsó és hasznos termékekkel lássuk el az országot és külföldi vá­sárlóinkat, amelyekkel az em­beri élet szebbé és boldogabbá tehető. A példamutatás a nevelőmunka elengedhetetlen rész« — Ügy irzesfi; szerénytelen­ség nélkül jelenthetem a párt­értekezletnek, hogy mi, az egri járás pedagógusai, az iskola- reform által elénk tűzött fel­adatok tudatában dolgozunk — kezdte hozzászólását Kvmecz Istvánná, egeresein általános iskolai igazgató, majd a meg­felélő oktató-nevelő munka eredményét igazolandó, elmon­dotta, hogy számszerűen is sok tanulót javasoltak gimná­ziumokba és szakközépiskolák­ba. Ezután arról szólt, milyen fontos a nevelőmunkában a példamutatás, a példakép le­hetőségének megteremtése. Té­nyeket, eseteket sorolt fel, mi­lyen pozitív hatással volt isko­lája. vagy járása iskoláinak tanulóifjúságára egy-egv olyan példa, amely a felnőt­tek felelősségérzetéből fakadt. Ezután Egerese hi-bányaüzem dolgozóinak, műszaki vezetői­nek, kommunistáinak tevé­kenységéről számolt be a párt- értekezletnek, és bejelentette, hogy a DC* pártkongresszusra indított versenymozgalom eredményéként 6 millió forint értékű többlettermelést értek el az egeresein bányában. Hozzászólása befejező részé­ben ismét az oktató-nevelő munkáról szólva hangsúlyozta; nem akarják a nevelők áthő rí tani felelősségüket a társa­dalomra, mert tisztáiban van­nak vele, hogy jó néhányuk- nál az eredményes világnézeti nevelés szempontjából szemlé­letbeli változásra is szükség vans Mégis, vagy éppen ezért a társadalom segítségét, a szü­lők támogatását kérte az ok­tató-nevelő munka hatékony? ságának fokozására; BARTA ANDRÄSs A járás kommunistái becsülettel dolgoztak m elmúlt években Sramkó László, a Hevesi Já­rási Pártbizottság első titkára elöljárójában a járás mezőgaz? dasági fejlődéséről beszélt El­mondotta, hogy huszonöt ter­melőszövetkezetük négy év alatt 124 millió forinttal nö­velte a tiszta vagyont, a közös vagyon pedig ez idő alatt 204 miiiióval gyarapodott Az eltelt évek során gyökeres fordulat következett be a járás paraszt­ságának életében, munkakö­rülményeiben, gondolkodás­módjában. Több év átlagában a közös gazdaságok évi 13 ezer forinton felüli jövedelmet biz­tosítottak tagjaiknak. A járás­ban az élet minden területén ARMAN AUREL* Javult a felvilágosító és nevelőmunka — A Politikai Bizottság 1963, és 1966. évi határozatai óta fokozódott a pártszervezetek részéről a munkásőregységek és alegységek időszerű politikai és gazdasági kérdésekről történő tájékoztatása. A parancsnokok és törzsek részéről javult a felvilágosító és nevelőmunka — kezdte felszólalását A-rmán Aurél, a munkásőrség megyei parancsnoka, majd elmondotta, hogy az egységparancsnóksá- gok, a törzsek és alegységek jobban értik a párthatározatok alapján kiadott országos pa­rancsokat és utasításokat. Ezt követően Ármán elvtárs a megyei munkásőrség belső helyzetével foglalkozott. El­mondotta, hogy az állomány évenkénti cserélődése általá­ban 14 százalékos, a párttagok arányszáma 51—52 százalék. A cserélődést az előrehaladott kor, a munkában szerzett be­tegség, vagy egyéb körülmé­nyek teszik indokolttá, de ugyanakkor pótlásukra megfe­lelő létszám részesül előkép­zésben. A jelöltek szervezésé­ben érvényesítik a centralizá­lás elvét. Az eredményekről szólva el­mondotta, hogy jónak mond­ható a murtkusőrök foglalkozá­son való megjelenése és az ott tanúsított aktivitásuk. Megva­lósult az alegységek együttmű­ködése a rendőrséggel a köz­rendvédelmi feladatok ellátá­sára. így sikerült megerősí­teni a két szerv közötti elv* társi és munkakapcsolatokat. ^Folytatás az 4, gidaion} *966. november 5* szombat Felszólalása elején saját ter­melőszövetkezetének munkájá­val foglalkozott Barta András* a füzesabonyi Petőfi Tsz el­nöke. Megemlítette, hogy a nyolc mázsa körüli búza-átlag­termésre néhány év alatt 12 mázsás átlagra fejlődtek. Hangsúlyozta, hogy a járás termelőszövetkezeteiben a tiszta vagyon értéke 105 mitt lió forintról 211 millió forint­ra növekedett, az egy tagra eső részesedés közel négy év alatt nyolcezer forint feletti értékről 12 ezer forint fölé emelkedett. Ezek az eredmények is ma­tatják, hogy a járás szövetke­zeti gazdái; a járás kommu­nistái becsülettel dolgoztak az elmúlt években és bizakodás­sal tekintenek » jövőbe. Felszólalása további részé-; ben arról beszélt, hogy az el­telt évek során Heves megye és a megyén belül a füzesabo­nyi járás rangot, tekintélyt szerzett a mezőgazdasági ter­mékek előállítása terén. Elis­meréssel szólott a megyei, a járási pártbizottság, a _ taná­csok szervező és irányító te­vékenységeiről. Figyelmre méltó me gáttá pí­MEDICS LÁSZLÓ: Katonáink nagy ei harckészültségük á Medics Lás&ó alezredes, a magasabb egység pártbizottsá­gának titkára bevezetőjében a néphadsereg katonáinak ne­vében köszöntötte a küldött- értekezletet, majd a megyé­ben állomásozó katonai alaku­latok életéről, munkájáról szá­molt be. Elmondotta, hogy a személyi, állomány fokozott ér­deklődést tanúsít népünk szo­cializmust építő, áldozatkész munkája iránt, és együtt örül vele a munkában élért sike­reknek. A felszólaló elmondotta azt, hogy hadseregünk nemcsak örül a munkában elért sike­reknek, hanem minden évben tevékenyen kiveszt a részét a tásokat tett az új gazdasági rendszer bevezetésével kap­csolatban, kiemelte, hogy sok olyan kérdés van jelenleg, amely a közeljövőben válasz« ra vár, «»feszítéseket tesznek llandó fokozására békés építőmunkából is. Az elmúlt évben például a kato­nák csak az építőiparban mint­egy 100 millió forint értékű munkát végeztek. A megye te­rületén levő egységektől szep­tember 1 óta több száz fiatel katona segíti a mezőgazdasá­gi munkát. Ezután így folytatta Medics elvtárs: a munkára való ne­velés, a szocializmus építése során elért eredmények jelen­tős szerepet játszanak szemé­lyi állományunk tudatformá­lásában. Helyesen tudják ösz- szekapcsolni az elért eredmé­nyeket a haza • védelmének feladatával, éppen ezért kato­náink nagy erőfeszítéseket tesznek a harckészültség ál­landó fokozásara és magas szinten való tartására­Ezután megemlítette a fel­szólaló, hogy az imperialisták agresszív magatartása nem változott, éppen ezért fel kell készülni adandó esetben az agresszor megsemmisítésére. A Magyar Néphadsereg, mint a Varsói Szerződés egyik tag­ja, képes e feladat megoldá­sára. A legutóbb megtartott Vltava hadgyakorlat is ezt bi­zonyította. Hangsúlyozta a pártbizott­ság titkára, hogy pártunk és államunk figyelmet fordít a hadsereg korszerűsítésére. E támogatásnak eredménye, hogy ma nagyfokú gépesítés, moz­gékonyság, jelentős tűzerő jel­lemzi honvédelmünket. Harco­saink magas erkölcsi-politikai tulajdonságokkal rendelkez­nek. A feladatokról szólva elmon­dotta. hogy tovább kell fokoz­ni a honvédelmi nevelömun- kát. bővíteni kell a honvédsé­gi és a polgári szervek kapcso­latát Iskoláinkban, intézmé­SRAMKÓ LÁSZLÓ: A hevesi járás ti területén érvény és a munkásoszt nyeinkben meg keö értetni • feladat nagy jelentőségét rsadalmi életének minden sül a párt ily vezető szerepe érvényesül a párt, a munkás­osztály vezető szerepe. Szólott azokról a fontos párt­határozatokról, kormányren­deletekről, amelyek az elmúlt években segítették a munkát előrébb vitték a fejlődést és megkönnyítették az eligazodást a legnehezebb kérdésekben is. Tág teret szentelt felszólalá­sában a falusi pártszerveretek­nek. Kiemelte, hogy egyesek a pártszervezeteik vezetőit vala­miféle mindenesnek tekintik Előfordul, hogy itt-ott háttér­be szorítják a gazdasági veze­tőket és a pártvezetők végzik vagy velük akarják végeztetni azok feladatait is. Fontos fel­adatnak kell tekinteni, hogy a gazdasági vezetők a követel­ményeknek megfelelő, haté­kony politikai munkát, tudat- formáló tevékenységet is vé­gezzenek. Még akkor is, ha pártonkívüli vezetőről van sző. Gazdasági gondjaikat említ­ve, mindenekelőtt az ár- és belvizek pusztításairól beszélt és megemlítette, hogy csupán ez az elemi csapás 24 milliót vitt el a szövetkezetiek zsebér bői. Megemlítette, hogy a já­rásban kevés, mindössze 22 a lánctalpas traktor. Szólott a te­hénállomány létszámalakulá- sáról is. A tömegszervezetek, ezen be­lül a nőbizottságok munkájáról téve említést, javasolta, hogy a megyei pártbizottság fejezze ki elismerését a tsz-nöbizott- ságok munkájáért. Járása ne­vében ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben összeülő párt- kongresszus határozataiból a rájuk eső részt a lehető legna­gyobb odaadással végzik majd el.

Next

/
Thumbnails
Contents