Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-04 / 261. szám
A megyei pártértekezlet beszámolója (Folytatás a 3. oldalról) . fiatalabb részével a jelenlegi tendencia káros következményeit és fokozattabban kell felkelteni a felelősségérzetet a jövő nemzedéke, a nemzet jövőbeni sorsa iránt A társadalmi-politikai kérdéseket taglaló kérdéscsoport befejezéséül megállapítható: a régi — an tagon iszti k us jellegű — ellentétek megszüntetése nem jelenti az ellentmondások teljes kiküszöbölését. Azt tapasztaljuk, hogy a munkásosztályon és a parasztságon belül, a munkásosztály és a parasztság, valamint a társadalom egyéb rétegei között az új helyzetben, új körülmények között új ellentmondások keletkeznek, amelyek nem antagonisztikus jellegűek ugyan, de léteznek, hatnak, előrelendítenek és fékeznek, megoldást követelnek'. Az élet természetes rendje ez, annak dialektikájából. az ellentétek egységéből és harcából következik. Éppen ezért magától érthetődének kell tartanunk, elkeseredésre okot nem szolgáltathatnak, de arra köteleznek bennünket, hű'gy az élet különböző jelenségeit rendszeresen elemezzük, az ellentmondásokat felismerjük és időben megtegyük, vágj’ javasoljuk megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek feloldásukhoz szükségesek. csökkent. Az autóbuszokkal történt személyszállítás ugyanezen időszak alatt mintegy 40 százalékkal emelkedett. A beszámolási időszakban éppen a gépkocsiforgalom és a gépkocsikkal történő teher- es személyszállítás növekedése következtében jobban a figyelem középpontjába került a megye úthálózatának helyzete. Az úthálózat a nagyobb igénybevétel következtében egyre sürgetőbben követelte és követeli az arra illetékes szervektől az úthálózat fenntartására, valamint a korszerűsítésre irányuló céltudatos tevékenységet, öt év alatt kö?f] 30Q-. millió_ fQrintot--fQi^tbttnk-niégyenk.jj t hál óza.i - TShalcfejlesztésére, karbantartására, korszerűsítésére, de a viszonylag nagyarányú korszerűsítés ellenére is közutaink egy része igen rossz állapotban van. A harmadik ötéves tervben úthálózatunk is tovább korszerűsödik, azonban előre látjuk, hogy a fejlesztés az igényeknek csupán töredékét elégíti ki. Kereskedelem A beszámolási időszakban megyénk kiskereskedelmi forgalma 32 százalékkal emelkedett. Az iparcikkforgalom emelkedése ennél kisebb mértékű, de említést érdemel, hogy az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek forgalma emelkedett a legnagyobb mértékben. 58 százalékkal. Jelentősen emelkedett a vendéglátó-forgalom is, azon belül különösen az étel- forgalom. Eredmények születtek a hálózatfejlesztésben, főleg földművesszövetfkezeti vonalom. Nagymértékben elterjedtek a korszerű árusítási módszerek, egészében előre léptünk a kereskedelem és vendéglátóipar kulturáltságának fokozódásában, — Mindezek ellenére e területen alig csökkentek gondjaink. A hálózatfejlesztés elmaradt a forgalom növekedésétől, ami még in- -teább kiemelte fő gondunkat, azt, hogy a megye kiskereskedelmére az elaprózottság, túlzsúfoltság jellemző és egyes peremkerületek kereskedelmileg ellátatlanok. Részben a rossz adottságokból, részben a kereskedelmi dolgozók egy részének hibájából adódik, hogy gyakori jelenség még a kulturálatianság, a figyelmetlenség és lelkiismeretlemség. A vezetés gyengesége, hogy a piackutatásban csak a kezdetnél tartunk. Nem mindig megfelelő az áruk terítése. A III, ötéves tervben további erőfeszítések szükségesek a hálózat fejlesztésére, valamint a kereskedelem és vendéglátás kulturáltságának fokozására. Mezőgazdaság Á másik alapvető népgazdasága ág, a mezőgazdaság helyzetéről, elsőként a terrrteioszo* vetkezetek helyzetéről, a megyei pártbizottság az alábbiakban számol be: a termelőszövetkezetek megszervezése után alapvető feladat a megszilárdítás volt. Jelentjük a tiszteit pártértekezletnek, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdítása eredményesen előrehaladt, számottevő eredményekkel járt. Mindenekelőtt megállapítható, hogy a dolgozó parasztság számára a termelőszövetkezet, a mezőgazdasági nagyüzemi termelési forma ma már általánosan elfogadottá vált. Ebben olyan tényezők játszottak döntően közre. mint a munkakörülmények javulása, a szövetkezetek jelentős részében a gazdálkodás megfelelő színvonala és ennek alapján a szövetkezeti tagság jövedelmének emelke-“ dése, valamint a rendszeres politikai munka. Megítélésünk szerint a szövetkezetek politikai megszilárdításának kezdeti nehézségein túl vagyunk.- Ennek ellenére termelőszövetkezeteinkben vannak még olyanok is, akik nem szerették meg a szövetkezeti gazdálkodást, mindenekelőtt a vele járó fegyelmezettség és felelősség miatt. Termelőszövetkezeteink szervezetileg is jelentősen erősödtek. Számuk 213-ról 136-ra csökkent az egyesülések következtében, összterületük lényegesen nem változott, de jelentősen megnőtt az egy gazdaságra jutó összes terület. A beszámoló ezután a tsz-ek munkaszervezetének fejlődéséről, a párt- és az állami szervék támogatásáról, s ennek következtében a termelőszövetkezeti vezetés és a gazdálkodás megszilárdításának eredményeiről szólt, Majd a gondokról beszélt. A termelőszövetkezetek gazdasági helyzetét illető gondjaink közül legjelentősebb, hogy többszörösére emelkedett a beruházási hitel- esedékesség. A helyzetet tovább fogja nehezíteni a gép- és ültetvén y-amortizáció belépése, mert nálunk az árintézkedések és elvonások a szőlős tsz-ekben nem eléggé pozitívan hatottak. Ami a termelőszövetkezetek termelését és gazdálkodását illeti, arról elsősorban azt a társadalmilag, politikailag és gazdaságilag legjelentősebb eredményt lehet jelenteni, hogy sikerült a kettős feladat teljesítése: az átszervezés következtében a megye mezőgazdaságának termelése nem csökkent, ellenkezőleg, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek hal- mozatlan termelési értéke 1960-hoz viszonyítva 27 százalékkal emelkedett. A legjelentősebben a növénytermelés fejlődött. A növénytermelés és állattenyésztés aránya az ötéves terv során lényegesen nem módosult. Ami a két fő termelési ágat külön- külöm illeti, a következő jellemző rájuk: A növénytermelés szerkezete egyszerűsödött. Bár megyei összegezésben jelentős változás nem következett be, számottevő a változás az egyes szövetkezetekben oly módon, hogy egy-egy szövetkezetben lényegesen kevesebb növényféleséget termelnek. A párt Központi Bizottsága álláspontjának megfelelően, megkülönböztetett figyelemben részesítettük a kenyéi'fiabona-teunelésk amcájíneis II. A megye gazdaságának kelyiele és fekdalai Ipar, építőipai* közlekedés A második kérdéscsoport a megye gazdasági helyzetének és ebből adódó feladatoknak taglalása. A jelentés nem igazodik szorosan az előző pártértekezlet, tehát az 1962 óta eltelt időszakhoz, hanem az ötéves terv időszakát foglalja magában. Ipari termelés Megyénk ipara a második ötéves terv időszakában számottevően fejlődött A szocialista ipar termelése az 1961—1965-ös években 39 százalékkal nőtt, 'az _országosnál .némileg,kisebb arányban. A termelés növekedése évenként nagyjából egyenletes volt és elsősorban a meglévő vállalatok bővítésével és rekonstrukciójával vált lehetővé, ami lehetőséget adott új termelési, technológiai eljárások alkalmazására. Néhány új üzem is létesült a megyében. Kezdetét vette a harmadik ötéves tervre is át-_ nyúló jelentős ipari beruházás, a visontai külszíni bánya és hőerőmű építkezése. A tervidőszak alatt a megyében beruházási célokra hétmilliárd forintot használtak fel, amiből az állami beruházás közel ötmilliárd forint, a szövetkezeti beruházás több mint egy milliárd forint, a fennmaradó rész pedig a magánlakás-építkezések összege. A beruházások révén jelentősen bővültek a termelő kapacitások. A beruházások döntően építkezéssel valósultak meg, amit jól érzékeltet, hogy például 1965-ben az építkezések aránya 59 százalék. Ugyanakkor évről évre emelkedett a gépi beruházások aránya. Megyénkben az ipari beruházások voltak túlsúlyban, mintegy 50 százalékos részaránnyal, zöme a nehéziparban került felhasználásra. A megye ipara, igazodva a népgazdasági igényekhez, a terme' \s növekedésénél nagyobb ütemben fokozta az exporttermelést és -értékesítést. A 39 százalékos termelésnövekedéssel szemben az ipari export 84 százalékkal nőtt. Az exporttermelés nemcsak abszolút -nagyságban, hanem részarányban js növekedett, mert amíg 1960-ban az ipari termelésnek csak 11 százaléka került exportra, addig 1965-ben már a termelés 15 százalékát exportáljuk. Az exportban legjelentősebb szerepet továbbra is az élelmiszeripar játssza 48 százalékos részesedéssel, de a gépipari export növekedése is erőteljes. Az 1966. első félévi exportkiszállítási tervet nem teljesítettük, amiben elsődlegesen a külföldi megrendelések csökkenése játszott szerepet, azonkívül a választékában is egyre bővülő exporttermelésünk egy része, például a rézszínpor, vákuumtechnikai gépek, cigaretta, nem mindig felelt meg a külföldi vevők által támasztott minőségi követelményeknek. Az ipari munka termelékenysége öt év alatt 20,5 százalékkal nőtt. Ez nem éri-el a második ötéves terv célkitűzéseit. ‘ amiben a ] munkaerőgazdálkodás hibái, a műszaki fej- j iesztés viszonylag lassú üteme, a munka- ésj technológiai fegyelem lazaságai, a munka- és' üzemszervezés alacsony színvonala és az anyagi ösztönzés fogyatékosságai játszottak közre.- E fogyatékosságok ellenére a megye iparának termelésnövekedése 74 százalékban a munka termeteken ységének emelkedéséből adódott, ami meghaladta az országos átlagot. Ezután a megye iparában bekövetkezett szervezeti változásokkal foglalkozott a beszámoló, majd a következőképpen folytatta. A megye iparának termelése az ötéves tervidőszak folyamán ugyanazokat a gyengeségeket mutatta, amelyek az országos terhelésre is jellemzőek voltak, amelyeket pártunk ; Központi Bizottsága 1964 decemberi határozata erőteljesen hangsúlyozott. így a mennyiség egyoldalú szorgalmazása, a termelés minőségi oldalának elhanyagolása, valamint a szükségletek nem kellő figyelembevétele. A határozat alapján 1965-ben megyénk pártszervei és pártszervezetei, valamint az üzemek vezetése intézkedéseket tettek a kedvezőtlen jelenségek megszüntetésére vagy csökkentésére, a termelés minőségi oldalának erősítésére. A III. ötéves terv időszakában, megyénkben az országos átlagnál nagyobb ütemű iparfejlesztés valósul meg. Teljes erővel folyik a vi- gontai külszíni bánya és hőerőmű építése, megkezdődött a tiszai második vízlépcső első szakaszának építése, jelentős beruházásokkal bő, vül több ipari üzemünk. • A tanácsi és szövetkezeti ipar termelése is növekedett a beszámolási időszakban és szerkezetében is tapasztalható változás. Fokozódott az úgynevezett helyi iparpolitikai tevékenység, vagyis javult a lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítése. A teljesítmény értéke több mint 10 százalékkal emelkedett. Kedvezőtlen, hogy a szolgáltatások aránya a tanácsi iparnál csökkent, amelyet a szövetkezeti ipar szolgáltatói tevékenységének növeke- nem tudott kelteképpen ellensúlyozni# így annak ellenére, hogy a szolgáltatások ab* szolút összegben növekedtek, számottevő elmaradás van az igények megfelelő szintű kielégítésétől. Itt említendő meg, hogy a lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítésében még jelentős szerepet játszó magánkisiparosok száma állandóan csökken. A helyi iparpolitikai tevékenységben nemcsak mennyiségi gondjaink jelentkeznék, hanem — különösen, egyes ágazatokban — a lakosság részére állandó problémát okoz a végzett munkák minősége is, Építőipar A megye építőipara az egyik teg gyorsat»» bárt-fejlődő ‘tpaiág. •TStmélési volumene sTmásodik ötéves' terv "időszakban közei -ddteWt'- -lekkal nőtt. Komoly mértékben és kedvező .aranyban vai:ozoft_ az. építőipar - gépésfceffségS" A termelés ilyen mértékű növelése ellenére a megyében jelentkező építési igényeket az építőipar nem tudta kielégíteni. Az ötéves terv során mintegy félmilliárd forint megalapozott termelési igény nem valósulhatott meg Az építőipar évekig a legtöbb gondot okozó iparág volt. A megyei pártértekezlet valamennyi részvevője előtt ismert, hogy az építőipari vállalatok által végzett munkák általában nem készültek el határidőre. Jelentős és sokszor ismételt határidő-eltolódások következtek be, és a munka elhúzódása ellenére, vagy gyakran éppen amiatt, a minőség sem telelt meg a követelményeknek. Az építőiparban e gondok részben a vállalatoktól független tényezők következtében állottak elő, mini amilyen például a gépesítettség ál ácson y foka. -a beruházók hibái, ide ugyanrfaioi »„almos vállalaton belüli, elsősorban a vezetésből származó hiba okozott nagyon gyakori és jogos bosszúságot a beruházóknak és a lakosságnak egyaránt. Pártunk Központi Bizottságának 1964. évt, az építőiparról szóló határozatának végrehajtása nyomán határozott központi és helyi intézkedések születtek. Ezek kedvező változást idéztek elő az építőipar helyzetében. Nőtt az építőipari vállalatok és a ktsz-ek belső szervezettsége, számottevően emelkedett a termelékenység — 1965-ben már a termelés növekedésének 90 százaléka a termelékenység növekedéséből származott —, javult a munka- fegyelem. A javulás ellenére továbbra is vannak gondjaink. A megyei építőipari kapacitás, valamint a tervezői kapacitás jelenleg sem ( elégíti ki a megyei igényeket, ezért kénytelenek vagyunk igénybe venni még helyi jellegű beruházások megvalósításához is1, nem megyei építőipari vállalatokat, ami esetenként i segítséget jelent, más esetekben pedig komoly gondot és bosszúságot okoz, mint pél[ dául az ÉM 22-es vállalat, tevékenysége Továbbra “is nenezseget okoz a beruházási eljárás vontatottséga, ami természetesen csak országos intézkedésekkel javítható. Megítélésünk szerint nemcsak lehetséges, de feltétlenül szükséges is, hogy a beruházási eljárás egyszerűsödjék, gyorsuljon a beruházások megvalósítása. Nem kis gondot okoz a megyei vezetésinek az érintett országos és a helyi szerveknél egyaránt fellelhető pontatlanság az igények és a lehetőségek felmérésében és összeegyezte lésében. Az előadó ezután az előttünk áTló időszak feladataira hívta fel az építőipari és tervező vállalatok vezetőinek, az ott dolgozó kommunistáknak a figyelmét. Közlekedés Az ötéves terv időszakában megyénk közlekedése is fejlődött. A vasúti pályák és a vontatás korszerűsítésében viszonylag szerény, de mégis figyelemre méltó lépést tettünk előre. Ez hozzájárult, hogy csökkent a rakodási késedelem és a kocsi-meghibásodások száma, kisebbek a csúcsforgalmi időszakban fellépő szállítási nehézségek és javult a kocsiforduló is. Ennek ellenére helyenként még gondot okozott ez évben is a zöldáru elszállítása. A harmadik ötéves terv időszakában a KPM tervei szerint részben beruházásokkal, részben a szállítás szervezését javító egyéb intézkedésekkel további javulás következik be. tóbusz-közlekedésben van. A tehergépkocsik- —ksd'-^ZáirftÖtt áruk súlya az'~Öt év alatt közel duplájára emelkedett, nagyjából hasonló arányban növelve a raksúly-tonna-km meny- nyiséget is. Megjegyzendő, hogy a jelentős felfutás ellenére — amely részben a helyes fuvarszervezés, másrészt a rakodások gépesítésében beállott kedvező változással magyarázható — az egy üzemképes gépkocsira jutó teljesíteti gépnapok száma számottevőé« vetésterüle te 2 százalékkal emelkedett és termésátlaga az előző öt évhez viszonyítva mintegy másfél mázsás emelkedést mütat. Ami a növénytermelés termésátlagait illeti, a kép meglehetősen vegyes. Az előző pártértekezlet határozatában foglalt termésátlagokat nem minden növényféleségiiél sikerült elérni, sőt, a szálas takarmányok termésátlagában csökkenés következett be. Ennek okai: az agrotechnika alacsony színvonala, a termelt fajták nem megfelelő kiválasztása* a szemléletben megtalálható maradiság és a kedvezőtlen időjárás Zöldségtermesztésben a terület is nőtt, ■ a ■■termésátlagok is emelkedtek, a vetőmagtermesztésben pedig mennyiségét tekintve a jobbak között vagyunk. Szükségesnek tartjuk, hogy a III. ötéves terv időszakában^ epiket a termelési ágakat az országos célkitűzéseknek megfelelően tovább fejlesszük. Figyelemre méltó eredményeket ért el megyénk a szőLőterületek rekonstrukciójában. E vonatkozásban céltudatos, bátor kezdeményező gyakorlat alakult ki. A megye termelőszövetkezeti és állami gazdaságai, beleértve a pincegazdaságot is, nagy területen telepítettek szőlőt nagyüzemi gépi művelésre alkalmas módon. E szőlőterületek egy része már termőre fordult és az eddigi termésátlagok* valamint a gépi művelhetőséggel jelentősen csökkentett termelési ráfordítások kétséget kizáróan bizonyítják e telepítési mód előnyeit. Az állattenyésztésben a kép kedvezőtlenebb, mint a növénytermelésben. Megyén k állatállománya számosállatban jelenleg 3 százalékkal kevesebb, mint öt évvel korábban es 15 százalékkal kevesebb az átszervezés előttinél. Részleteiben a helyzet a következő: jelentősen emelkedett a sertés- és baromfiállomány és növekedett a juhállomány is. Ugyanakkor érthető okokból nagyon lecsökkent a lóállomány. Jelentősen csökkent a szarvasmarha-állomány is. Igaz, az állami gazdaságokban és a tsz-ekben egyaránt, emelkedett a 100 kh- ra eső számosállat-létszám, de ezt az emelkedést nagyrészt ellensúlyozza a háztáji állatállomány csökkenése. Megítélésünk szerint különösen a szarvasmarha-állomány terén nem kielégítő a helyzet. Mennjdségileg is kevés a szarvasmarha-állományunk és a meglevő állatállomány minősége is gyenge. Növeli állattenyésztési gondjainkat az évek óta állandósult takarmányhiány, elsősorba» ab- raktakarmánybóL A harmadik ötéves terv időszakába» ez ól la ttanyés ztés ben legfontosabb feladatunk a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, mennyiségben és minőségben. Az állattenyésztés szerkezetét oly módon kell változtatnunk* hogy az egészében megfeleljen a takarmányiermelésl adottságainknak és lehetőségeinknek, hogy ilyen módon felszámolható legyen a takar- mánytermelés és az állattenyésztés közötti feszültség. El kell érnünk, hogy a jelenlegihez képest számottevően növekedjenek az állat- tenyésztés hozamai. A mezőgazdasági termények és termékek felvásárlásának növekedése a második ötéves terv időszakában a termelés növekedésénél nagyobb ütemű volt, az árutermelés növekedése meghaladta a termelés növekedését. Fel- vásárlási terveinket a legtöbb cikkféleségből sikerült teljesíteni. Az értékesített hízott sertés a termelőszövetkezetekben 1960-hoz viszonyítva közel négyszeresére emelkedett. Fokozódott napraforgó és ...gdldségféléki -a~teL.a .tojás és a gyapjú “értékesítése is. A felvásárlás^növekedésével együtt ’“szán iottó vűrn, több mint kétszeresére emelkedett a megyéből exportra kerülő mezőgazdasági termények mennyisége és aránya. Megyénk mezőgazdasága az ötéves tervidőszak alatt jelentős beruházásokat eszközölt. A termelőszövetkezeti beruházásokban évről évre emelkedett a saját erő aránya. A mezőgazdasági beruházásoknál kettős gondunk van: egyrészt nem elégíti ki a szükségleteket, másrészt a keretek nem igazodnak kellően az igényekhez. A mezőgazdasági beruházások, különösen pedig az építési beruházások megvalósítása távolról sem volt zökkenőmentes. Gátolta az építőanyag hiánya, a kivitelezés teryszerűt- lensége, a nem megfelelő típustervek és a beruházási eljárás rengeteg merev kötöttsége. Jelentős elmaradás van a járulékos beruházások terén. Az átszervezés után nagy ütemben, mintegy 50 százalékkal emelkedett a megye mezőgazdaságának gépi ellátottsága. Az erő- és munkagépek számának növekedése, az egy traktoregységre jutó terület csökkenése kedvezően hatott a mezőgazdasági termelésre és nagy szerepe van abban., hogy a mezőgazda- sági munkák általában időben és megfelelő minőségben kerülnek elvégzésre. A megye gépesítésének ugynákkor komoly gondja, hogy hiány van nehéz talajművelő és szőlőművelő gépekben. Ugyancsak hiány van betakarító gépekből is, ami különösen ősszel, a betakarítási csúcsmunkák időszakában okoz nagy gondot. Mindezeken kívül általános gondunk az állattenyésztés gépesítésének nagyfokú elmaradottsága. 1960-ban a termelőszövetkezetek tulajdonában a gépeknek mindössze 15 százaléka volt, 1965-ben pedig már 86 százaléka. A gépállomások a fokozatosság elvének betartásával gépjavító állomásokká szerveződtek át. A gépállomásokból szervezett gépjavító állomások egyre több, a gépjavításhoz szükséges korszerű technikával rendelkeznek és a munka megkönnyítésére és minőségének javítására fokozatosan specializálódtak az egyes géptípusokra. Megyénk területén az állami gazdaságok számában és területében az előző pártértekezlet óta változás nem következett be. Területük és termelési szerkezetük kialakult. Állami (Folytatás az 5. oldalon)
