Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-04 / 261. szám
A megye társadalmi-politikai viszonyainak alakulása, a munkásosztály, a parasztság és a társadalmi rétegek helyzete Tisztelt megyéi partértekezlet! Kedves elvtársak! Pártunk Központi Bizottságának határozata alapján, a Szervezeti Szabályzat idevonatkozó pontjának megfelelően, e hó végén sor kerül pártunk IX. kongresszusára. Az alap- saervezeü vezetőségek, valamint üzemi, községi, hivatali, intézményi, járási és városi pártbizottságok újjáválasztásával megyénkben is sokoldalú, széles körű munka folyt a kongresszus politikai és szervezeti előkészítésére. Ez a tevékenység pártértekezletünkkel fejeződik be, amelynek feladata, hogy a legutóbbi pártértekezlet óta eltelt időszakot értékelje, megállapítsa, hogy mely területen és milyen eredményeket értünk el, számba vegye fogyatékosságainkat, levonja a szükséges következtetéseket és megállapítsa azokat a fő feladatokat, amelyek a következő években a megyében működő pártszervek és pártszervezetek előtt állnak, A végzett munkáról és a megye helyzetéről a megyei pártbizottság az alábbiakban ad számot] Oláh György elvtárs a pártbizottság beszámolóját tartja. A munkásosztály és a parasztság helyzetének alakulását leginkább két tényező befolyásolta. Egyik a mezőgazdaság szocialista átszer_ vezésének a parasztság helyzetére, gondolkodásmódjára gyakorolt hatása, a másik tényező: a megyében ezen időszakban is tovább folytatódott iparfejlesztés. Megyénkben a beszámolási időszakban a munkásosztály súlya, szerepe tovább növekedett. A munkások száma szerény mértékben ugyan, de emelkedett, és lépést tettünk előre az iparban foglalkoztatottak gondolkodásmódjának, szemléletének formálásban. A rendszeres politikai nevelőmunka hatására a munkás- osztályba került dolgozók szemléletükben és gondolkodásmódjukban is többségükben munkásokká váltak. Mindez természetesen nem zárja ki azt, hogy üzemeinkben, vállalatainknál még találhatók olyan egyének, akik csak foglalkozás szerint tartoznak a munkásosztályhoz, de gondolkodásmódjukban, magatartásukban. egész életmódjukban még nem a munkáserkölcs, a munkásöntudat az uralkodó. A munkásosztály súlyának, szerepének növekedése a beszámolási időszakban abban is kifejeződött, hogy figyelemre méltó mértékben emelkedett a munkások szakmai képzettsége és általános műveltsége, továbbá abban, hogy a párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervek vezetésébe — alacsonyabb és magasabb fokon — jelentős számban kerültek munkások, akik az elmúlt évék során szerezték meg az ehhez szükséges politikai képzettséget, szakmai végzettséget és a társadalmi tevékenységben szükséges jártasságot. A munkásosztály vezető szerepe érvényesült a politikai, társadalmi, állami és gazdasági életben egyaránt. A másik alapvető társadalmi osztály, a parasztság, számszerűleg csökkent. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 1962—1965 között mintegy 5 ezer fővel csökkent. Ennek több oka van. Az egyik ok az átszervezést közvetlen követő 2—3 évben hatott erőteljesen, nevezetesen, hogy a termelőszövetkezetekbe belépett parasztok egy része politikailag és gazdaságilag kilátástalannak, reménytelennek ítélte meg a szövetkezetek jövőjét, és ezért a faluból eltávozott. A másik, ma is ható ok; a szövetkezetek egy részében a gyenge adottságok következtében a szorgalmas és lelkiismeretes munka ellenére sem mindenütt biztosítható a dolgozó parasztság igényeit normális szinten kielégítő jövedelem. Hatottak és hatnak jelenleg is olyan okok, mint a foglalkoztatottság rendszerességének hiánya, a társadalombiztosítás és ellátás elégtelensége, valamint a termelőszövetkezeti nyugdíjak alacsony szintje. Mindezek mellett szerepet játszott az ipar elszívó hatása és a mezőgazdaság fokozódó gépesítése. A megye társadalmi-politikai viszonyainak alakulását tekintve a beszámolási időszak egyik legjelentősebb tényezője, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben a nagyüzemi közös gazdálkodás alapján megkezdődött a parasztság egységes osztállyá^ szerveződése. E vonatkozásban a fejlődés eléggé dina. mikus, az előrehaladás nagy. Parasztságunkat »na már más vonások jellemzik, mint az átszervezést megelőző időben. Az egységes szocialista bázison eltűnőben vannak azok a különbségek, amelyek azelőtt a több rétegre osztott parasztságot jellemezték. A nagyüzemi gazdálkodás nemcsak a termelésben jelentett változást, hanem nagymértékben megváltoztatta a dolgozó parasztság egykor különböző rétegeinek egymáshoz való és vele együtt a szocializmushoz való viszonyát. Termelőszövetkezeteinkben ma már az a jellemző, hogy az ember értekét elsősorban a közösség javára végzett munka, a közösséghez való viszony határozza meg. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a feladatot e vonatkozásban elvégeztük. A termelőszövetkezeti parasztságban sok még a visszahúzó erő, sok még a gondolkodásban és a szokásokban jelentkező maradiság, az ebből fakadó fegyelmezetlenség. Az elmúlt négy esztendőben a két alapvető osztály, a munkásosztály és a parasztság viszo_ nya és az e viszonyt kifejező, a népi demokrácia legfőbb politikai alapját jelentő munkás-paraszt szövetség megyénkben is tovább szilárdult. Ebben a politikai célok azonossága mellett döntő szerepet játszott, hogy a munkások és parasztok most már egységes szocialista bázison, a szocialista nagyüzemekben dolgoznak, másrészt a munkások és a parasztok szemléletében, gondolkodásmódjában, politikai szilárdságában bekövetkezett fejlődés. Ezen a bázison fokozódott a kölcsönös megértés és az egymásra utaltság tudata. Munkásainkban egyre nagyobb mértékben válik tudatossá, hogy a munkásosztály a parasztság nélkül nem végezheti el alapvető feladatát és egymagában nem biztosíthatja azokat a feltételeket sem. amelyek életkörülményei megjavításához szükségesek. A termelőszövetkezeti parasztság is ma már sokkal közvetlenebbül érti és érzi, hogy sorsa elszakíthatatlanul összeforrott a munkásosztályéval, hogy a mezőgazdaság az ipar közreműködése nélkül képtelen lenne mindazoknak a feladatoknak a megoldására, amelyek a népgazdaság egésze, a társadalom és az egyes termelőszövetkezetek tagsága számára nélkülözhetetlenek. A továbbiakban elemezte a beszámoló, hogy milyen eszmei-politikai és gazdasági tényezők befolyásolják kedvezőtlenül a munkás—paraszt szövetséget. Figyelemre méltó, hogy a munkásokkal és parasztokkal vállvetve egyre nagyobb számban kapcsolódik be és egyre aktívabban tevékenykedik a poltikai és gazdasági feladatok megoldásában az értelmiség minden létege. műszakiak, egészségügyiek, pedagógusok stb. Értelmiségünk többsége egyetért a párt politikájával, egyre inkább szocialista szellemben él és dolgozik. Ugyanakkor az értelmiség egy része eszmei-politikai szempontból kiegyensúlyozatlan, tapasztalható nála nyugatimádat és nacionalizmus. Ami az osztályidegen elemek tevékenységét, magatartását illeti, jelenthetjük a pártértekezletnek, hogy nagyobb részük lojális politikai magatartást tanúsít, de a nemzetközi feszültség növekedésekor ezen réteg ingadozása érthetően igen nagy. Az osztályellenség szétforgácsolt erői az utóbbi időben fokozódó aktivitást tanúsítanak, fokozzák ellenséges tevékenységüket mindenekelőtt rémhírek terjesztésével és ahol a körülményeket megfelelőnek tartják, a rendszer elleni izgatással. A szocialista demokrácia fejlődése A megyei pártbizottság értékelése szerint a szocialista demokrácia érvényesülésében és alkalmazásában az utóbbi években megyénk területén is egészséges fejlődés tapasztalható. Tovább erősödött a szocialista demokrácia, fejlődött a szocializmus alkotmányos rendje, szilárdult a szocialista állami fegyelem, megélénkült a közélet. A szocialista demokrácia fejlődésének nagyon sok bizonyítéka, kifejezője van. A leglényegesebb, hogy a korábbi időszakhoz képest fokozódott a dolgozó tömegek aktivitása a közügyek intézésében. A dolgozók az élet minden területén egyre bátrabban, fokozódó felelősségérzettel bírálják a fogyatékosságokat és tesznek javaslatokat a munka megjavítására, az eredmények fokozására. A vezetők, az állami, társadalmi és gazdasági szervek is egyre inkább eleget tesznek a szocialista demokrácia követelményeinek, fokozottabban támaszkodnak a dolgozókra, rendszeresebben tanácskoznak velük, kikérik véleményüket és egyre inkább hasznosítják javaslataikat, észrevételeiket. Egyre kevesebb esetben fordul elő, hogy a vezetők csorbítják a választott szervek jogait és hatáskörét, más szóval: egyre inkább jellemző, hogy a választott szervek gyakorolják a tényleges vezetést A szocialista demokrácia fejlődését elősegítette, hogy tovább szilárdult a törvényesség és javult a közbiztonság. Bíróságaink és ügyészségeink munkájában — bár még nem egyértelműen — de érvényesülnek a jogpolitikai irányelvek. Az igazságszolgáltató tevékenység eredményesen segítette a pártpolitikai munkát Helyenként jó tapasztalatok vannak a társadalmi bíróságok munkájában. A rendőrség a politikai bűnözés elleni harcban csakúgy, mint a közrend biztosításában, eredményesen .dolgozott. Külön megemlítendő társadalmi rendőreink tevékenysége, amely egyre hatékonyabb. A megyei pártbizottság, megállapítva az elért eredményeket, úgy ítéli meg, hogy a fejlődés alapja a párt helyes politikája, a dolgozók egyre növekvő politikai öntudata és felelősségérzete, az általános műveltség emelkedése, a szakmai ismeretek gyarapodása, a párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezetés javuló munkája. Ezután azokkal a nézetekkel és helytelen gyakorlatokkal foglalkozott a beszámoló, amelyek akadályozzák a szocialista demokrácia fejlődésének következetes érvényesítését, s az e téren megoldandó feladatokról szólt. A nemzeti egység politikájának helyzete A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa által kitűzött egyik cél a nemzeti egység további erősítése volt. A kongresszus határozatainak megfelelően megyénk pártszervei és a pártszervezetek irányításával mindazon szervek, szervezetek és mozgalmak, amelyeknek a nemzeti egység erősítésében feladatuk van, törekedtek arra, hogy e cél eredményesen valósuljon meg. A megyei pártbizottság jelenti a pártértekezleitnek, hogy megítélése szerint a határozat végrehajtása e vonatkozásban eredményesnek mondható, megyénk területén a nemzeti egység az elmúlt évek során tovább erősödött Ennek számos bizonyítéka van. Mindenekelőtt az, hogy a lakosság túlnyomó többsége elfogadja a szocialista rendszert, nemcsak szavakban, hanem tettekben is. A termelőszövetkezeti parasztok, az értelmiségi dolgozók, a kisiparosok és más dolgozó kisemberek — a munkásosztály szövetségesei — eredményes munkával vették ki részüket a szocializmus építéséből. A beszámolási időszakban növekedett a politikai aktivitás, a társadalmi kérdések iránti érdeklődés. Kifejezésre jut ez a politikai jellegű rendezvényeken megjelentek számának növekedésében, a sajtó olvasottságának növekedésében, abban, ahogyan a nemzetközi és belpolitikai kérdésekre a lakosság reagál. Ez az aktivitás és érdeklődés az egyes rétegeknél nem azonos mértékű, ennek ellenére általános jelenségként állapítható meg. Kifejezésre jut a nemzeti egység erősödése abban, hogy a gazdasági feladatok megoldásában egyre többen úgy vesznek részt, hogy ismerik, látják annak társadalmi-politikai céljait, vagyis fokozódott a tudatosan tevékenykedők száma. Nagyszerű kifejeződése ennek a szocialista brigádmozgalom, amely az iparban és mezőgazdaságban, a fizikai és a szellemi dolgozók között egyre inkább terjed és egyre elismerésre méltóbb eredményeket mutat fél. A szocialista brigád cím elnyeréséért és megtartásáért küzdő brigádok száma ez évben több mint 1800, mintegy 200-zal több, mint egy évvel korábban. A brigádtagok száma meghaladja a tizenkilencezer főt, ami az egy évvel előbbihez képest mintegy 3 ezer fős növekedést jelent. A mezőgazdaságban is meghonosodott a szocialista brigádmozgalom. A múlt évben 297 brigád mintegy kétezer fővel küzdött a cím elnyeréséért és ez évben mind a brigádok, mind a brigádokban részt vevők száma tovább növekedett. A pártkongresszus tiszteletére indult munkaversenyben is nagy számban vesznek részt a társadalom különböző rétegeihez tartozók, jelentős felajánlással és még jelentősebb teljesítéssel. A továbbiakban á párttagok és a párton- kívüliek kapcsolatáról, az ezzel kapcsolatos feladatokról szólt a beszámoló, amelynek a célja a nemzeti egység erősítése. A szövetségi politikánkban továbbra is nagy helyet foglal el a nemzeti egység erősítése, a fő cél, vagyis a szocializmus teljes felépítése érdekében. Pártszerveinknek és pártszervezeteinknek ezentúl is állandó és rendszeres tevékenységet kell kifejteniük, hogy ez az egység egyre szilárdabb legyen. Nagyon lényeges, hogy helyesen értelmezzük a nemzeti egységet, ami természeténél fogva nem lehet abszolút. Az alapvető az, hogy a fő kérdésekben ki hogyan foglal állást. Aki azokban velünk maradéktalanul egyetért, az szövetségesünk az esetben is, ha egyes részletkérdésekben fenntartásai vannak. Emberek, embercsoportok, vagy rétegek érdekei, vagv céljai, miközben a fő kérdésekben a társadalom egészével egybeesnek, a részkérdésekben attól időlegesen, vagy tartósan eltérhetnek. Tudjunk ezzel számolni, tudjunk türelmesnek lenni, tudjuk a részkérdésekben történő vélemény- eltérést megkülönböztetni a fő kérdésekben történő véleményeltéréstől. Tudjunk következetesek lenni a hibás és az ellenséges nézetek elleni harcban és merjünk határozott intézkedéseket tenni azok ellen, akik a szocializmussal szemben ellenségesen lépnek fel. Szükséges hangsúlyozni, hogy a nemzeti egység erősítésére irányuló törekvésünk nem jelent megbékélést a szocializmussal szemben álló nézetekkel és gyakorlattal, hanem osztály harcot jelent, amely harc feltételezi és követeli a politikai nevelőmunkát, mindennapos gyakorlatunk állandó tökéletesítését, valamint az ellenséges tevékenység elfojtását. A népesség és a demográfiai helyzet alakulása A megye társadalmi-politikai viszonyainak alakulásában jelentős kérdés a népesség alakulása. Ebből a szempontból vizsgálva megyénket az elmúlt négy év alatt, a megyei pártbizottság kedvezőtlen helyzetről tud beszámolni. Megyénk népessége 5 és fél ezerrel kevesebb, mint az ötéves terv kezdetén volt. Ha a népesség alakulását járásonként és városonként vesszük elemzés alá, a kép még figyelemre méltóbb. A lélekszám csökkenésének két fő oka van. Az egyik a megyéből történő elvándorlás^ amely a beszámolási időszakban 10 ezer fő körül mozog. Igaz, ez idő alatt a megyébe beván_ dorlás is történt, annak mértéke azonban kisebb volt, mint a kivándorlásé. A nagyobb arányú elvándorlás okait vizsgálva elsősorban azt tapasztaltuk, hogy ez jórészt azokból adódott, akik a megyén kívül találtak állandó munkát A lakosság számának elvándorlásból eredő csökkenése arra figyelmezteti a megye párt-, állami és társadalmi vezetését, hogy a lakosság helyhez kötésére, helyben történő foglalkoztatására tett eddigi erőfeszítések a kétségtelen eredmények ellenére nem bizonyultak elégségesnek. A népesség csökkenésének másik alapvető oka az, hogy a természetes szaporodás az elmúlt öt év alatt tovább csökkent. Kevesebb a házasságkötések száma, de még nagyobb méretekben csökkent az élve születések száma. A természetes szaporodás 1965-ben a megyében ezer lakosra számítva már csak 1,4 fő az 1960. évi 4-gyel szemben. A természetes szaporodás arányát tekintve megyénk a legutolsó helyek egyikét foglalja el és a csökkenés évről évre tart. Ami a természetes népszaporodás rendkívüli alacsony mértékét illeti, abban több ok játszott egyidejűleg közre. így pl.: a családok egy részénél az életviszonyok nem kielégítőek és nem eléggé stabilak. Igen nagy a különbség az egy családtagra eső jövedelemben a gyermektelen és a többgyermekes családok között. Sok családban eluralkodott a mának élés, az önzés, a kényelmesség. Ezenkívül állami intézkedéseink egy része is elavult, nem biztosít kellő anyagi és erkölcsi megbecsülést a több- gyermekes családoknak. Mindezekből az alábbi következtetések adódnak: Javítani kelj a többgyermekes családok anyagi helyzetét és fokozni társadalmi megbecsülésüket. Ugyanakkor politikai munkával fokozottabban meg kell értetni megyénk lakosságával, különösen pedig a középkorú és (Folytatás a 4. oldalon) Az MSZMP Heves megyei Bizottságának beszámolója a VIII. kongresszus óta végzett munkáról
