Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)

1966-11-30 / 282. szám

Ttommá Az Országos Filharmónia idei második bérleti hangver­senyét hétfőn rendezte meg az egri Gárdonyi Géza Szín­házban. Az idei hangversenyévad az emlékezetes Igor Ojsztrah- esttél indult és akkor a kö­zönséget valósággal lázba hoz­ta a méltán híres hegedűmű­vész műsora. Ez az érdeklő­dési láz nem nagyon csökkent most sem, mert a Budapesti MÁV Szimfonikusokat, Lukács Miklóssal az élen, nagyszabású zenei program hozta Egerbe. A Beethoven- és Mozart-mu- zsika mostani megszólaltatá­sában azonban az egri közön­ség bizonyos mértékig csaló­dott. Beethoven Coriolanus nyi­tányával vezették be a mű­sort. A műben óriási drámai feszültség uralkodik, hiszen a hazáját dühhel megtámadni és elpusztítani készülő Conolanuis lelkiismereti lázadását és tra­gédiáját önti hangokba Beet­hoven. S azt is, ahogyan a római asszonyok könnyei, jajga­tása eltérítik szándékától ezt az emberi indulatokban nagy­méretű és bukni rendelt had­vezért Ezt a lázongást, ezt a tra­gédiát, ezt a sorsot nem vissz­hangozta most a nyitány: a szimfonikusok bágyadtan és a .beethoveni muzsika . által feltétlen megkívánt teljes mű­vészi fegyelem bizonyos fella­zulásával játszottak. Az Eger­ben évek óta visszatérő együt­tesben sok új arcot láttunk, s talán az óhatatlan és szükség- szerű fiatalítás hozhat ilyen megtorpanásokat. Vagy csak egyszerűen nem érlelődött meg technikailag a zenemű? Az est szólószámát, Beetho ven c-moll zongoraversenyét Szabó Csillától hallottuk. Min­dig izgalmas élmény egy-egy új művészegyéniség bemutat­kozása ismeretlen közönség előtt. Szabó Csilla nagyszerű játékkal lopta magát az egri közönség szívébe. A fiatal és temperamentumos művésznő nemcsak a zongorát, mint hangszert kezeli teljes techni­kai biztonsággal, de ismeri és bátran interpretálja Beetho­ven érzelem- és gondölatvilá- gáL A kibontakozó és nagya­rányúnak ígérkező művész­egyéniség merészségével és határozottságával zenél és kedvesen, önfeledten, magától értetődően szeres élményt kö­zönségének. A műsor második részébén Mozart Haffner-szimf óniája szólalt meg. Ezen az estén a MÁV szimfonikusok itt nyúj­tottak a legtöbbet. Ebben a műben szólalt meg Mozart vi­lága, az a bonyolult és szelle­mes, üdítő és elgondolkoztató, merész és mégis örömre inger­lő muzsika, amely félreismer­hetetlenül jelemzi Mozartot. Ez a négytételes mű a Haffner család ünnepségére készült, s ha figyelembe vészük, hogy időben nem esik messze a Szöktetés keletkezésétől, ma­gyarázatot találunk bensősé­ges szerenádszerűségére és az ismerős motívumokra. Ebben a műben is halványan szólal­tak meg a fúvósok, de ez már nem a karmester vagy a szdm- fónikusck terhére írandó. Az egri színház akusztikája kitűnő. Ha a zenekart az orcheszterben helyezik el, minden hangszer maradéktala­nul érvényesül és a hangzási arányok nem tolódnak el. Nem így, ha a zenekart a szín­padon, mint pódiumon kell elhelyezni. A szólamok közül azok, amelyeket a színpad mé­lyebb térségében helyeznek el, TÉLI fl Korszerűsített túristaht kirándulások ♦ Érdeklődtünk a SZOT Üdü­lési és Szanatóriumi Főigaz­gatóságán, és . a Turistaházakat Kezelő Vállalatnál: hova utaz­hatnak, hol pihenhetnek télen az üdülni vágyók? Az őszi, téli, kora tavaszi időszakban 110 000 szakszerve­zeti tagot várnak a fűthető SZOT-üdülők, főként a ma­gaslati helyeken, de a Balaton mentén és a gyógyforrások­nál is. Ki-ki választhat Galya­tető, Mátraháza, Mátrafüred, Pécs-Mecsek, Lillafüred, Sop­ron, Balatonlelle, Siófok. Ba- íatonföldvár, Hévíz, Hajdú» szoboszló között. A szakszer­vezeti üdülőkben sorra kerülő kulturális rendezvények TIT- előadások, Ki mit tud? vetél­kedők, fejtörők, asztalitenisz­versenyek, a hegyi túrák, vagy a balatoni kirándulások, Ga­lyatetőn a tájékozódási verse­hátrányos pozícióba kerülnek, a zsinórpadlás, a félig nyitott körfüggöny nyeli a hangot és a közönségtől egyébként is tá­volabb fekvő fúvósok inti- mebb hatásai elsikkadnak; Egyszerű rendezési mulasztás ez s komoly következmények­kel jár. A zenekar hátsóbb alakzatait lépcsős emelvényre kell állítani, s a földszinti né­zőtér közönsége megkapja azt a harmóniát, azt a zenei él­ményt, amelyet a klasszikus művek kottái ígérnek. Lukács Miklós karmesteri kvalitásait ezen a hangver­senyen nem lehet megközelí­tően sem lemérni. Változó ér­tékű muzsikusokkal indult ne­ki a nagyszabású műveknek s nem rajta múlott, hogy a bi­zonytalankodó szólamok nem mindig teljesítették pontosan feladatukat Igaz, hogy a kar­mester elsősorban opera-ve­zénylésekhez szokott és mére­tezett egyéniség, de a c-moli zongoraverseny esetében fel­tűnt a szólista és a karmester felfogásbeli különbsége, —. Szabó Csilla javára. A program zenetörténeti is­mertetőjét Gál György Sán­dor mondotta eL (farkas) DŰLÉS zak ♦ Csoportos iskolai Cészülés tavaszra nyék nem kárhoztatják una­lomra .a beutaltakat Hévízen és Hajdúszoboszlón 24 ezer reumás gyógyít.tathatja magát ezekben a hónapokban, a Ba­laton környéke pedig csendes, ideális pihenőhely azok szá­mára, akik idegenkednek a nyári zajos „csúcsforgalomtól”. A turistaházak népszerűsé­gét bizonyítja, hogy az év vé­gi ünnepekre már év elején megkezdődött a helyfoglalás. A főleg hegyvidéki turistahá­zak 1700 vendéget fogadhat­nak be a téli hónapokban. Az ország sok szép tája kö­zül választhatnak azok a ter­mészetbarátok, akik, a karácso­nyi ünnepeket otthonukon kí­vül szeretnék eltölteni. A Mát­ra keleti szélén Agasváron,. a bakonyi Gézaházán, Sárospa­takon, Sátoraljaújhelyen na­gyobb szobák várják a csopor­tosan, vagy családjukkal ér­kezőket. Telkibányán Zemp­lénben, vagy a Budapest kör­nyéki Zsíró-hegyen elsősorban üdülővendégeket várnak a túristaházakba. Az Iskolai cso­portok a karácsonyi szünidő felében keresik fel — előrelát­hatóan szép szánimal —• a Börzsönyben lévő nagyhideg- hegyi, a bükki, bánkúti és a mátraházi Vörösmarty turista­házat Kedves, hangulatos kará­csonyestre készülnek az idén is a turistaházak. A természet- barátok karácsonyfáját az idén is feldíszítik Lajosforrás- náí, a szabad ég alatt. A húsz méter magas, élő fenyő színes villanykörtéi és termé­szetes tobozdíszei messzire vi­lágítanak majd a téli éjszaká­ban, mellette pedig ekkor nyit­jái« meg az újjáépített turista- ház szállodáját hideg-meleg folyóvízzel és új társalgójával. A. vadregényes Bükk egyi-i kedves kis pihenőhelyét, a fe- hérkőlápai menedékházat lS korszerűsítették, nagyobb szo­báiból kisebbeket, barátságo­sabbakat alakítottak ki,_ étter­me nagyobb lett, és szállásán már folyóvíz is lesz karácsony­ra. Néhány turistaházat a ^ teli hóna nők ban tataroznak, kor­szerűsítenek. kiesőre1 :k az el­avult berendezéseket. Napjainkban már tavaszi tú­rákra, a hétköznapi iskolai ki­rándulásokra jegyzik etó a szálláshelyeiket a Turistaháza­kat Kezelő Vállalatnál; ter­mészetesen elsőbbségi jogot élveznek a természetbarát szervezetek tagjai. Az iskolák csoportos kirándulásainak e*°' seéíté-e érdekében megállapo­dást kötött a vállalat a Bőm sód és a Győr-Sonron megye Idegenforgalmi Hivatallal, j * előkészítették a megállapodást Hevés és Nógrád megyékkel is, hogy» a turistaházak zsúfoltsá­ga esetén az idegenforgalm ■ hivatalok szálláshelyeit igénybe, vehessék r. kiránduló csoportok számára. V. A. set. Átadtam neki Horthy Nyugat-Németországban ki­adott emlékiratát. Egy hét múlva, amikor újra felkeres­tem, már túl volt a könyvön. Dühös volt, s azt mondta, haj­landó megírni az emlékirat cá­folatát, annyi minden valót­lant összehordott Horthy. És két hét múlva átadott egy igen értékes, 90 oldalnyi gépírásos feljegyzést. KÉT ESZTENDEJE, 1964­ben, Battonyától elindulva jár­ta végig az országot Karsai doktor. Az újjászületés, a fel- szabadulás eseményeit rögzí­tette magnószalagra. Az egyik tekercs őrzi az 1944 karácsony első napján, Sopronkőhidán ki­végzett Bajcsy-Zsilinszky End­re gyóntató papjának vissza­emlékezését is, a kivégzés előtti pillanatokról. „Uraim, a történelem igazolni fog en­gem!" — ezek voltak Bajcsy- Zsilinszky utolsó szavai. Az író Karsai Elek legtöbb idejét a levéltárosi teendők teszik. Kevés szabad idejéből kell áldoznia hobbijára, az írásra. Mindennap fél 6-kor kel, s még borotválkozás köz­ben is ott van a keze ügyében a kis notesz, amelybe frissen támadt ötleteit, gondolatait jegyzi. És dolgozik, könyvei­nek fejezeteit formálgatja író­olvasó találkozókra utazva, vo­naton, autóbuszon, szállodában. Négy fia van. Negyvennégy éves. — Tervei, legújabb munká­ja? — Három kötete Jelent meg eddig az Iratok az ellenforra­dalom történetéhez sorozat­nak, hátra van még 12 kötet, amelynek elkészítése 24 évi mim kát jelent. Aztán jöhet a nyugdíj: elolvashatom azt a sok jó könyvet, amit' mindig megveszek, de átlapozgatásuk- ra sem jut most időm. — Es milyen új Karsal- könyv készül mostanában, ,,mellékesen"? — A MAGYAR ellenforrada­lom külpolitikájáról írok. 1920-tól 1931-ig, a párizsi bé­kétől Bethlen bukásáig terje­dően. A könyv jövőre jelenik meg. Címe: „Számjeltávirat valamennyi magyar királyi követségnek." (pataky) ...... lök személyes érzelmeit, vagy akár külső ruházatát festik. Gondolok például Hitler meg­jelenítéseire. Ezek írói pótlá­sok az iratok, dokumentumok fényeihez, írói kitalálások? — Mindig a tényékhez ra­gaszkodom, s ezekhez önha­talmúlag semmit hozzá nem teszek! Ehhez tényleg írónak kéne lennem. Az információ­kat élő személyektől kapom, olyan emberektől, akik szem­től szemben álltak, tárgyaltak és beszéltek, például Hitlerrel. Készséges informátoraim szíve­sebben emlékeznek vissza egy- egy esemény kapcsán a külső­ségekre, egy-egy gesztusra, mozdulatra, mint a tartalmi dolgokra. Megigazítja fekete keretes szemüvegét: — Felkeresett például Laka­tos Géza vezérezredes, volt miniszterelnök, aki Magyaror­szág német megszállása, 1944. március 19-e előtt egy héttel látogatást tett Hitlernél. El­mondta és le is írta, hogyan fogadta őt, milyen ruhában volt, stb. EGYIK RÁDIÓSÉIT előadá­sa után jelentkezett dr. Kár­sainál az a hortysta tiszt is, aki Maiinovszkij marsallnál járt Deszken, hogy arról tárgyal­jon, miként csatlakozzanak a magyar és a szovjet alakula­tok, ha a fegyverszünet létre­jön. És megkereste Kéry Kál­mán, ki a fegyverszünet létre­hozásának, a Dálnoki-féle pró­bálkozásnak történetét mon­dotta el. És egy nem mindennapos sztori... Jelentkezett az a hortysta kémfőnök, aki nem tájékoztatni jött a legújabb ko­ri történelem neves kutatóját, hanem olyan információkat próbált megszerezni, ,,k! szagol­ni”, amelyekről annak idején, kémfőnöki mivoltában keveset, vagy semmit sem tudott... Szólásra bírni a tűnt esemé­nyek tanúit, részeseit nem könnyű feladat, kevesen emlé­■ keznek vissza szívesen a rég­■ múlt időkre. — Rassay Károly liberális- ellenzéki politikust, az Esti ■ Kurír szerkesztőjét, először hiába kerestem fel péceli ott­. honában. Nem utasított el ke­reken, de éreztette, hogy nem ■ fog mondani semmi érdemlege­tgn u könyvtarban beszélge­tünk, könyvek között — ez író­hoz illő színhely. Az írói titu­lus miatt szabadkozik: — Eredendően szociológus vagyok, hivatalosan pedig le­véltáros. Az Írást mellékesen mívelem. Hogy divatosan mondjam, az írás az én fusim, hobbim... _ 1946-ban szerzett egyetemi diplomát, s jóllehet szocioló­giából doktorált, e tényt bizo­nyító okmányára mégis a filo­zófiai doktorátust jegyezték. (— „Bolgár Elek, a Tanácsköz­társaság bécsi nagykövete volt a tanárom...”) Díjtalan gya­kornok, majd fizetés nélküli tanársegéd az egyetemen, első­ként tanít társadalomtudo­mányt, s marxista értékelésű munkásmozgalom-történetet Táncsicstól kezdődően, míg­nem azt mondják neki, hogy erre semmi szükség. A Mun­kásmozgalmi Archívumba ke­rül, majd az Országos Levél­tárba, amelynek tudományos munkatársa tizenhat éve. Ira­tok között búvárkodik, irato­kat rendez, céduláz. És közben ^mellékesen” ír néhány köny­vet: A fehérterror — Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919—1945; Darutollasok; „Or- tzággyarapítás" — országvesz­tés: Iratok a Gömbös—Hitler találkozó történetéhez; Fegy­vertelen á-lltak az aknamező­kön; .4 budai Sándor-palotá­ban történt 1919—1941; A berchtesgadeni Sasfészektől a berlini bunkerig és A budai vártól a gyepűig. ÍRÓI MUNKÁSSÁGÁÉRT rz idén SZOT-dijjal tüntették ki. — Milyen módszerrel dolgo­zik, hogyan, milyen forrásokból szerzi könyvei anyagát? — Fő forrás: az iratok. Ren­geteg levéltári iratot, doku­mentumot kell tanulmányoz­ni, s ezekből legtöbbször csak oldalnyi terjedelem kerekedik egy-egy fejezetben, vagy csak néhány mondat. Más forrás: élő személyek, szemtanúk val­lomásai. .. Rendszerint egy- egy fontosabb téma rádióadá­sai épülnék könyvekké, egy- egy téma szélesedik ki, osztó­dik feiezetekké. — Könyveiben sok intim részletet találni, sok olyan mo­mentumot, amelyek a szerep­„Számjeltávirat valamennyi magyar királyi követségnek!" Egri beszélgetés dr. Karsai Elekkel Az Országos Filharmónia eéri hangversenyéről x X x X» X.XXX« XXXI. Később kö­rüljárta a prés­ház környékét. Ellenőrizte a három vasutast. A mozdonyve­zetőt és a hét fűtőt ugyanis, akik Nemes közreműködé­sével a 17-es őrháznál . fel­robbantották azt a bizonyos szerelvényt. Táboriéit itt rejtették el, és az ő rendelke­zésére bocsá­tották. őrök­nek állította ők^t. őrszolgálatot Vállalt Bárány doktor is, aki már a délután folyamán kijött ide a présház­ba. hogy elv­társaival együtt, biztonságban élhesse át a felszabadulás előtti sors­döntő órákat. A doktort még az a gondolat is vezérelte jövetele során — mint timer dotta azt neki —. hogy előfordulhat., a különféle fe’adat ok. végrehaj­tása után valamelyik elvtársi- naV s.7Ílk.sége lesiz az ő orvosi segítségére, s ne okozzon en­nek hiánya bajt. vagy gondot senkinek. Mintegy órával ezelőtt a mozdonyvezető bejött és jelen­teit«, hogy robbar:'«afe hallat­sz ■ "e *ü­az égre. A *-e'étit és örömmel töltötte el jr -:,-bsv "fit:-'•• d'-aevőt Most azonban mm*brlnnkodni kez­dett. Az akció részvevőinek továbbá Táborinak és Gáspái Gizellának is már ide kellet« volna érkeznie. Elhessegtette mégis nyugta­lanító gondolatait, s nagv fi­gyelemmel ismét a munkáját* mélvedt. Az ismert adatoka1 pontosan akarta feldolgozni hogy azokat majd jól használ­hassák. Bagolyhuhogást hallott. Fel­kapta a fejét. Elmosolyodott. — Végre! Valaki megérke­zett! Hármat koppantottak az aj­tón. Odament és kinyitotta i reteszt. Sornogvl lénett be. A masa« férfinak alaposan meg kelleti 5v»v>lr>’a. hóm» őrién az sla- cs-onv’-y épített ajtón vitásom. —■ Sítínos, nem sikerült! — mondta Somosví. mielől! Kört- vélvési bármit is szólhatott volna. — Miért? — Bakost kora réggel a né­metek kiugratták az ágyból. Egy rendkívüli szerelvénnyel kellett Szombathelyre indulnia. Nem tagadhatta meg a paran­csot. Kuvasz azonban csal« ve­le beszélt, s én így nem tudom, hogy hová rejtette a gyerek a robbanóanyagokat és a fegy­vert. .. Sajnos, Bakos még csak értesíteni sem tudott. Módom pedig nem volt rá, hogy Ku­vaszt, vagy a többieket meg­keressem. Figyeltek, nem mo­zoghattam szabadon. Nagyon sajnálom, hogy így történt. — Kár, de ne bánkódjék mi­atta — nyugtatta meg a vas­utast Körtvélyesy. — A leg­pontosabb számításba is hiba csúszhat. Nem gondolhattunk rá, hogy Bakost ilyen hirtelen elviszik — Az állomásépület előtti robbantás,, aztán Nemesék ak- c;óía viszont sikerií’t — ielen- tette Somosvi. — Nagy kava­rodás támadt, ez idő alatt lép­tem meg onnan én is. — Fáradt? — kérdezte Kört- vélyesv. — Nem. Csupán megéhez­tem. — Egyék valamit. S ha majd jóllakott, megkérem, hogy; ve­gyen részt ön is az őrszolgá­latban. Váltsa fel valamelyik őrünket hogy. megvacsorázhas­sanak ők is. — Rendben van. Körtvélyesv ismét a térkén tanulmányozásába mélvédt, Somogyi pedig ennivalót kere­sett. A présház kis szekrényé­ben rr.ind.ip teheti néhónvsT-á] ' pp’f^.r'pT'Vr^'T'yÓ c,rrf; YtV**? T-íj'Tvrrsí? -có ó-c Vorv-vt- rty T '■«-»pev-J-'-vf f 7.^0­Ac épN-p"' M ' mir ynvJ'M'n Icrn/f V>11V.ox ——♦•i C, UioetcJir A fscrir y rm-c'l- Alrc-c ?n fVtVil/'V- VtV j!7crp'fvvH;?»T> I^TjV 16­4- rmot? p •'ktí'Ksi-^i T^ör4T»<Ä1-trö.c-v*' o d'-nprfv TV'Ci0'~ 1,6r>6^cwy1 r».«'7*■>+.+ le a jövevényt Somogyi fehig­Somogyit Körtvélyesy főhad­nagy, majd a mind hevesebben zoKogó lányhoz fordult: — Ki­csoda ön, és mit keres itt? — Kicsoda? — válaszolt a lány helyett a dühös Somogyi. — Haucke, a német állomás- parancsnok szeretője. Spicli, Bizonyára azért jött fel ide is, hogy a Gestapo kezére adjon bennünket. — Nem igaz! — tiltakozott a lány. — Nem igaz? Hát ki öleleet- te ezt a disznó németet? Ki járkált vele sülve-fölve? Ki ben menedéket adtam magá­nak! — mondta sértődötten. — Megbántott de nem érde­kel — válaszolt neki Körtvé- lyasy főhadnagy. — Nincs mó­dom rá, hogy egyéni érzelmek­kel bajlódjam. De állítólag ön­ként vetette magát alá a kom­munista fegyelemnek, s most én vezetem a csoportot. Paran­csolom, hogy hallgasson, és hagyja beszélni ezt a lányt. Ordítozásnak nincs semmi he­lye és értelme itt. (folytatjuk) rótt a helyéről. Zsebkése, ame­lyet kiejtett a kezéből, nagyot koppant a padlón. Hevesen pisztolyt rántott elő zsebéből, s a lányra szegezte a fegyver csövét. — Te olcsó örömlány. Te né­metek matraca! Hát még ide is utánunk szimatoltál? — ordí­totta gyűlölettel. Körtvélyesy főhadnagy ér­tetlenül, zavartan nézte a magából kikelt Somogyit és a pihegő lányt. A leány szemébe könnyek tolultak. Csendesen, hangjában mély fájdalommal jegyezte meg: — Tudtam, hogy így lesz. — Fogd be a szád! — kiáltott rá Somogyi. — Ne ordítson, és tegye el azt a pisztolyt — feddte meg kapott tőle selyemharisnyát, francia kölnit, zsírt, lisztet, csokoládét? Mi éheztünk, ne­ked mindened meg volt. Mert eladtad magad. — Hallgasson már! — fékez­te meg Somogyi gyűlölettől csöpögő szóáradatát Körtvé- iyesy főhadnagy. — Miért? Tálán maga is pár­tolja? Körtvélyesy főhadnagyban felforrt a méreg. Ez az ostoba és vádaskodó kérdés kizökken­tette fegyelmezett nyugalmá­ból. Azonnal menjen ki a prés­házból! — parancsolt Somogyi­ra. Somoovi el hűl ve nézett rá. — Űri'? Szóval én menjek ki? Kiküld a saiát présházam­ból? Abból a présházból, ami-

Next

/
Thumbnails
Contents