Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-30 / 282. szám
Folytatja tanácskozását az MSZMP IX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) hetjük közülük. Ennek tudatában keli ügyükkel foglalkozni. Legyenek a tagjelöltek felvételéről határozó taggyűlések a párt életének ünnepélyes eseményei, szolgálják pártunk erősödését, gyarapodását új harcosokkal. Kedves elvtársak! Pártunk a dolgozó tömegek bizalmát elsősorban érdekeiket kifejező politikával vívta ki. A párt tekintélyét azonban a párttagok áldozatkész munkája, személyes példamutatása is növeli. A VIII. kongresszus óta is jelentősein fejlődött párttagságunk öntudata és kommunista erkölcsi arculata. Mindez nem jelenti, hogy a párterkölcsöt sértő, helyenként fellépő jelenségeket lebecsülhetjük, mert ezek az egész pártnak súlyos károkat okoznak. Vannak párttagok, akik szerénytelenekké váltak, akik a meggyőzés, a magyarázás helyett parancsolgatnak és kinyilatkoztatnak, csalhatatlannak tekintik magukat, nem hallgatják meg munkatársaik véleményét, figyelmen kívül hagyják a dolgozók javaslatait. Előfordul, hogy egyes párttag vezetők visszaélnek hatalmukkal, jogtalan anyagi előnyöket szereznek. Sajnos, előfordul az is, bogy néhány vezető politikailag bizonytalan vagy tehetségtelen emberekkel veszi körül magát, az őszinte, jóindulatú, elvtársi bírálatot pedig elfojtja, sőt, nemegyszer burkolt formában megtorolja. Mi táplálja és éleszti ezt az eléggé el nem ítélhető a párt politikájával teljesen ellentétes gyakorlatot? Először is szemleletben okok. Gyakran nem lépnek fel az ilyen gyakorlat ellen, mondván, hogy ez mindenkinek saját ügye, nem tartozik másokra. Pedig ami a pártnak kárt okoz, rontja tekintélyét a tömegek előtt, az a szó igazi értelmében pártügy és egyetlen kommunista számára sem lehet közömbös. Mások hamis lojalitásból vagy pozícióféltésbőJ tűrik el ezeket a párt politikájával ellentétes módszereket és csak akikor jel" zik a bajokat, amikor már késő. A párttagsággal összeegyeztethetetlen a közömbösség; az elvtelenség, a kényelemszeretet és a pozícióféltés. Ezért a párthatározatok be nem tartása vagy a kommunista erkölcsi normák megsértése esetén a nevelés eszközein kívül alkalmazni kell a fegyelmi úton történő felelősségre vonást is. A Központi Bizottság a pártfegyelem megjavítása érdekében a Szervezeti Szabályzatban javasol néhány szigorítást. Ilyen többek között az, hogy a pártbüntetés az első fokú döntéssel hatályba lép, s hogy a pártból kizárt személy tagsági könyvét azonnal be kell vonni. Természetesen minden" kinek joga és lehetősége, hogy a felsőbb pártszervekhez fellebbezzen, ha nem ért egyet a döntéssel, de a kiszabott párt- büntetés hatályba lép. Javasoljuk, hogy a jövőben csak az érintett párttag vagy alap- szervezetének kérelme, illetve a felsőbb pártszerv határozata alapján lehessen felülvizsgálni a pártbüntetést. Eddig ugyanis a fegyelmi bizottságok a kiszabott pártbüntetéséket három év elteltével külön kérés nélkül is, automatikusan felülvizsgálták és általában töröl" ték. Ezt meg kell szüntetni. Többen javasolták, hogy a kötelességüket nem teljesítő párttagokat ne töröljék, hanem zárják ki a pártból. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a törlés és kizárás közötti megkülönböztetést célszerű fenntartani. A kizárást csak súlyos fe?ve1mi ügyekben — a párt polit.ik''-rak tudatos eltorzítása. a párton belüli frakciózás. a kommunista erkölcsi normák durva megsértése, törtév vevoa-és és az ehhez hasonló e«et"kben — kell- alkalmazni, a kizárt személyeket 2 HmmM 1066. november 30,, szerda csak a kizárást jóváhagyó felsőbb szervek előzetes hozzájárulásával lehet ismét tagnak felvenni a pártba. A törlés is szigorú határozat, de akik így kikerültek, későbbi időpontban a felsőbb pártszervek külön engedélye nélkül is felvehetők újra a pártba, hogyha arra alkalmasak. Pártunk kommunista vonásainak további erősítését hívatott szolgálni az a javaslat, hogy — a fegyveres testületek, a pártapparátus, a tömegszervezetek központjainak kivételével — minden pártalapszer- vezetnek legyen joga és kötelessége a területén folyó munka átfogó ellenőrzése és a vezetők beszámoltatása. Ezzel lényegében megszűnne a hatáskör-különbség a termelő üzemek és hivatalok, intézmények p á r ta.l a pszervezetei között. A Központi Bizottság fontosnak tartja a pártirányítás megjavítását az állami szervekben, a fegyveres erőknél és a tömegszervezetekben. Az érvényben levő Szervezeti Szabályzat a párt és e szervek kapcsolatát — helyenként feladatát is — három fejezetből rögzíti. Ilyen részletes szabályozásra nincs szükség. Helyesebb, ha a párt alkotmánya rövidebben és egy helyen szögezi le a párürányítás alapelveit valamennyi állami és tömegszervezet, illetve tömegmozgalom számára. A pártszervezetekben egyöntetű helyesléssel fogadták azt a kiegészítést, amely a párttagok kötelességévé teszi a közéletben való cselekvő részvételt. Tisztelt kongresszus, kedves elvtársak! Az új Szervezeti Szabályzatban javasoljuk rögzíteni, hogy a Központi Bizottság a két kongresszus között jelentős politikai kérdések megtárgyalására és eldöntésére országos pártértekezletet hívhat össze. Ajánljuk ugyanakkor elhagyni azt a megítélésünk szerint formális jogot, amely szerint a párttagok ' eeyharmadának kívánságára rendkívüli kongresszust leihét összehívni. A párt gyakorlatában a kongresszus ilyen módon való összehívására még nem volt példa. Soron kívüli kongresz- szust a párt természetesen tarthat, de kezdeményezését a kongresszus által választott Központi Bizottságra lehet bízni. Az eddigiektől eltérően javasoljuk, hogy sem a Központi Bizottságba, sem a pártbizottságokba ne válasszanak póttagokat. A mostani választás már e szerint történt. Egyidejűleg javasoltuk megnövelni a testületek tagjainak számát. A pót- tagság rendszere az illegalitás köi-ülményei között fontos volt, mert a vezető szervek munkájának folyamatosságát biztosította, A későbbiek során a vezetők előiskolájává és a társadalmi megbecsülés kifejezőjévé vált. Ma már nincs szükség arra, hogy a nagy létszámú vezető testületekben kétféle jogú tagok legyenek. A póttagság megszüntetésével e testületek munkája egységessé válik, tagjaik pedig egyforma felelősséggel rendelkeznek. A módosított Szervezeti Szabályzat természetesen továbbra is biztosítja a kooptálás lehetőségét A Központi Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján javasolta a kongresszust megelőző pártértekezletnek, hogy ne válasszanak revíziós bizottságokat. Kérjük a kongresszustól e döntés megerősítését és ajánljuk, hogy a kongresszus ne válasszon Központi Revíziós Bizottságot. A revíziós bizottságok teljesítették hivatásukat. őrködtek a párt pénz- gazdálkodása. ügyvitele és munkarendje felett. Javasoljuk, hogy a kongresszus fejezze ki elismerését azoknak az elv- társaknak, akik fáradhatatlan ügyszeretettel, példamutató muekát végérték a revíziós bizottságokban. Ügy véljük azonban, hogy a munka egyszerűsítésével a revíziós bizottságok feladatait a Központi Bizottság a Központi Ellenőrző Bizottság, illetve a pártbizottságok el tudják látni Javasoljuk, hogy a Központi Bizottság pénzgazdálkodásának ellenőrzését a kongresszus utalja a Központi Ellenőrző Bizottság feladatkörébe. A pártbizottságoknál működő fegyelmi bizottságok jogkörét javasoljuk változatlanul hagyni; ezek továbbra is kizárólag fegyelmi határozatok előkészítésével foglalkozzanak. A budapesti és megyei pártbizottságok pénzgazdálkodását, ügyvitelét és munkarendiét a Központi Bizottság, az alsóbb szintű pártbizottságokét pedig az őket közvetlenül irányító pártbizottságok végrehajtó bizottságai ellenőrizzék. Több helyen vitát váltott ki az a javaslat, hogy a Szervezeti Szabályzat ne írja élő kő" telezően. a kommunista csoportok létrehozását. A Központi Bizottságot az vezette, hogy a kommunista csoportok működése a legtöbb helyen formális volt, az idő túlhaladta őket. Az állami és tömegszervezetek vezetőségeiben a párttagok többségben varrnak, helyenként ez az arány 80—90 százalékos. Az itt dolgozó párttagok értik a párt politikáját és annak szellemében tevékenykednek. Természetesen, ahol ez szükséges, alkalomszerűen ösz- sze lehet hívni a kommunistákat, de ezt nem kell a Szervezett Szabályzatban előírni. A lakóterületi, pártmunka tapasztalatait áttekintve, javasoljuk törölni a Szervezett Szabályzatnak azt a részét is, amely kötelezővé tette az egy házban, vagy háztömbben lakói párttagok lakóterületi párt- csoportba szervezését. A lakóterület kommunistáit, amikor erre szükség van, az illetékes pártszervezet bármikor összehívhatja és különböző feladatokkal megbízhatja. A Központi Bizottság a felsoroltakon túl több kisebb módosításit is javasol a Szervezeti Szabályzatba, ezeket azonban nem tartja szükségesnek külön indokolni. Kedves elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójában Kádár elvtárs kifejezte azit a meggyőződésünket, hogy a következő évek egyik legfontosabb feladata a munkásosztály és a párt vezető szerepének további fejlesztése. Valamennyi javasolt módosítás célja, hogy a párt még jobban megfeleljen hivatásának, vezető szerepének; még sikeresebben tudja irányítani a szocializmus építését és a proletárdiktatúra szerveinek, szervezeteinek erre irányuló tevékenységét. Értnek realizálását szolgálja az a javaslat is, hogy — a fegyveres testületeket és már említett munkaterületeket kivéve — minden pártalapszer- vezet joga és kötelessége legyen a területén folyó munka átfogó ellenőrzése és a vezetők beszámoltatása. Mindez elő fogja segíteni, hogy ne csak országosan, hanem helyileg is tovább növekedjék a párt vezető, ellenőrző szerepe. Nagy jelentőségű és minőségileg új feladatokat jelent ez a hivatali pártszervezeteknél a bürokrácia, a lazaságok elleni harcban, az ott dolgozó kommunistáknak a köz szolgálatára való nevelésében. Űj követelményeket támaszt azonban a legfontosabb területen. A gazdasági életben tevékenykedő alapszervezetek munkájában is. A következő időszakban a pártszervezeteik fontos feladata lesz, hogy ismertessék a gazdaság- irányítás reformjának lényeges vonásait. Elméleti oldalra megközelítve a párttagoknak a szocializmus politikai gazdaságtana újabb következtetéseit kell elsajátítaniuk, s a pártban magas színvonalú gazdaságpolitikai, közgazdasági propagandát kell folytatni Területi pártszervezeteink a párt és az állam viszonyáról a Központi Bizottság beszámolójában kifejtett következtetéseket jól megértve, fejlesszék munkastílusukat. Politikailag irányítsák a hatáskörükbe tartozó állami szerveket, szüntessék meg a párhuzamosságokat, a párt- és állami munka elvileg is hibás összefonódottságát. Hasonló módon dolgozzanak a tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak pártirányításában. Száműzzék a munkából a szűklátókörű, prakticista vonásokat. Nem szabad azonban szembeállítani az elvi, politikai irányítást a gyakorlatiassággal a pártmunka operativitásával. A gazdasági mechanizmus reformja önmagában is megköveteli, hogy a pártszervek minden lényeges mozzanaton rajta tartsák a kezüket, s gondoskodjanak a párthatározat maradéktalan végrehajtásáról, A reform, mint nagy társadalompolitikai kérdés, minden dolgozó embert érint, ezért a Központi Bizot*-- «tói az alapszervezetekig biztosítani kell az össztársadalmi, helyi és egyéni érdek összhangját. A gazdaságirányítás új rendszere minden vezető számára nagyobb önállóságot, döntési lehetőséget biztosít. Minden vezető — párttag vagy párton- kívüli — alapvető kötelessége, hogy a párt és a kormány politikájának szellemében tevékenykedjék. Nem kétséges, hogy ez a törekvés vezérli őket, mégis szükséges hangsúlyozni: az alapszervezetek megnövekedett jogai jelentik majd az egyik legfontosabb biztosítékát annak, hogy a megnövekedett önállóság a szocializmus érdekeit szolgálja, ■' hogy a párt ppljtilíájával összhangban álló helyi döntések szülésének és hogy megvalósuljon a politika végrehajtásának hatékony, közvetlen, a dolgozók véleményét is figyelembe vevő ellenőrzés. A helyenként ma még jelentkező hibás gyakorlattal ellentétben a pártszervezetek munkájában el kell kerülni a gazdaságvezetés feladatainak ismétlését, esetenkénti átvállalását, az aprólékos beavatkozást a gazdaság operatív irányításába. Mindez csökkenti a gazdasági vezetés felelősségét, pedig éppen a pártszervezetek kötelessége az egyszemélyi felelősség elvének érvényesítése és erősítése. A pártszervezeteknek az a hivatásuk, hogy a gazdaságpolitika tudatosításával, végrehajtásával és megvalósításának ellenőrzésével foglalkozzanak, s ne a technikai jellegű részletfeladatokat oldják meg. Azt szeretnénk, hogy a pártvezetőségek és a titkárok még inkább a politika végrehajtásának irányítói, segítői és biztosítói legyenek, s ne diszpécseri munkát végezzenek. A párt gazdaságszervező munkáját, az egyes helyeken kialakult hiedelmekkel ellentétben, erősíteni és fejleszteni kell. A pártszervezeteknek rendelkezniük kell azzal a politikai ítélőképességgel, hogy el tudják dönteni: a helyi állami, gazdasági szerv a párt politikájának szellemében határozott-e, vagy sem. Amennyiben a gazdasági szervek hibás döntést hoztak, kötelességük bírálni és helyesbíteni azokat. A párt- szervezetek ellenőrző tevékenysége legyen tehát következetes |és folyamatos, rendszeresen számoltassák be a vezetőket, kutassák az esetleges hibák okait, és figyelmüket, ne a jelentéktelen részletekre, hanem a végrehajtás jobb feltételeiről«- megteremtésére összpontosítsák. A pártszervezetek jogainak kiszélesítése csak akkor fogja a párt vezp'ó szerepét erősíteni. ha ezekkel helvesen tudnak élni. A nagvobb önállóság eevbpn több felelősséget is követel. A lövőben ezért fokozott figyelmet kell fordítani a pártalapszervezetek munkájának megjavítására. Az alapszervezetek tevékenykednek közvetlenül a dolgozók között, nekik kell azonnal reagálni a problémákra és véleményekre. Mint eddig, a jövőben is az alapszervezetek lesznek a párt politikája végrehajtásának letéteményesei. Ebből a meggondolásból szükséges, hogy röviden szóljunk tevékenységüknek, mint a pármunka egyik legfontosabb területének néhány vonásáról. A pártalapszervezetek többsége az elmúlt éveikben betöltötte hivatását és eredményesen valósította meg feladatait. Reagáltak a területükön jelentkező problémákra, jelezték a felsőbb pártszerveknek gondjaikat és konkrét intézkedéseket javasoltak megoldásukra. Volt azonban nem kevés olyan pártszervezet is, amely csak regisztrálta az eseményeket, de kevés erőfeszítést tett a helyzet megjavításéra. A pártalapszervezetek munkája nem merülhet ki a nehézségek, problémák jelzésében. Nem lehetnek csak passzív jelzőszervek, hanem elsősorban politikai, harci szervezetek, amelyeknek végig kell vezetniük a küzdelmet a párt politikájának végrehajtásáért és meg kell oldaniuk minden o rob tornát, ha erre salát erejükből kénesek. A felsőbb nártszervek szerene akkor kerül előtérbe, amikor a nehézségek meehaladink a helyi náriszervezetek erejét és lehetőségeit. A pártmunka minden területéről, így az alapszervezetek munkájából is száműzni kell a formális vonásokat, meg kell akadályozni a bíiroikratikus megnyilvánulások elburjánzását. Az utóbbi időben megint találkozni ilyen jelenségekkel. fiira szaporodott a felesleges értekezletek száma, növekedett a jelentések meny- nyisége. Ennek hatására megint sok a felesleges munka és kevesebb idő jut a dolgozókkal való közvetlen kapcsolat ápolására, Küzdeni kell az ilyen formális és bürokratikus megnyilvánulások léte és újjáéledése ellen. A pártmunka eredményességét nem az értekezletek, jelentések száma, hanem a dolgozók politikai hangulatán, cse- lekvckészségén és a párt politikájának végrehajtásán kell mérni. Tisztelt kongresszus! A kommunista párt sikeres munkájának nélkülözhetetlen feltétele, hogy szervezeti felépítésében, gyakorlati tevékenységében helyesen alkalmazza a demokratikus centralizmus lenini elvét. Csakis a párton belüli demokrácia bontakoztathatja ki a párttagok, a pártszervezetek aktivitását, kezdeményező készségét. Pártszerű légkörben, a jogok szabad gyakorlásának birtokában várhatjuk el párttagjainktól, hogy tudatosain és cselekvőén vegyenek részt a pártéletben. Emellett nem szabad egy pillanatig sem vita tárgyává tenni a központi irányítás szükségességét, A demokrácia és a centralizmus a párt felépítésében, irányításában, mindennapi tevékenységében szerves egységet alkot Sok párttagot jogosan nyugtalanít, hogy a párt helyesnek elismert politikája és határozatai helyenként és esetenként nem valósulnak meg következetesen: sőt, néha el is torzítják azokat. Az ilyen jelenségek azt tükrözik, hogy az adott terület vezetői vagy nem értették meg a párt politikáját, vagy a döntés után nemcsak fenntartják különvéleményüket, de nem is dolgoznak a végrehajtás érdekében. Figyelemre méltó jelenség, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben elharapódzott a végrehajtás felelősségének liberális kezelése. Hiba, hogy a párt politikájának, határozatainak ilyen kezelését vagy torzítását az utóbbi időben nem bíráltuk kellő erély- lyel és esetenként nyilvánosan. A kommunista párt vezetésének törvénye, hogy politikáját, határozatait maradéktalanul, torzításoktól mentesen hajtsák végre. Ezt igényli minden párttagtól a centralizmus követelménye. Az elkövetkezendő időszak nagyon fontos feladata —- a pártdemokrácia fejlesztésével együtt — a végrehajtás ellenőrzésének fokozása, a centralizmus erősítése. A demokratikus centralizmus fejlesztése azonban nem öncélú, jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy erősíti a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét. Az elmúlt évek tapasztalatait elemezve megállapíthatjuk, hogy pártunk egysége minden téren tovább erősödött. A párttagság helyesli a Központi Bizottság politikai irányvonalát, és tevékenyen részt vesz annak megvalósításában. Pártunk marxista—leninista egysege volt és marad sikereink legfőbb forrása. A pártegységet nem szabad sablonosán értelmezni. Az elmúlt években előfordullak esetek, amikor bizonyos politikai kérdésekben egyes párttagok körében véleményeltérések mutatkoztak. Véleményeltérések természetesen adódhatnak; ezek azonban nem a pártegység hiányát, hanem helyzetünk, fejlődésünk bonyolultságát tükrözik. - A szocializmus alapjainak lerakása után sok új, jelentős feladatot most kell elméletileg kidolgozni és a gyakorlatba átültetni. Éppen ezért a marxizmus-^lentnizmus elvét képviselve is lehetnek a párt- szervezetekben részkérdésekben eltérő vélemények. Nagyrészt ebből fakad, .hogy a párttagság körében nincs mindig teljes egyöntetűség fejlődésünk egyes problémáinak és megoldásuk módjának megítélésében. Tükrözték ezt a kongresz- szusi irányelveket tárgyaló párttaggyűlések is. A felszólalók kifejezték egyetértésüket a fő politikai irányvonallal, emellett vitatkoztak a végrehajtásról. bíráltak, sok javaslatot tettek. A párt feladata őrizni, erősíteni a fő politikai irányvonal megítélésében és végrehajtásában kialakult egységet. Ugyanakkor a jövőben is számolni kell azzal, hogy véleményeltérések keletkezhetnek. .Ez fejlődésünk velejárója és nem szabad tőle megijedni. A pártegység védelmének, állandó erősítésének legfontosabb eszköze a meggyőzés, a helytelen nézeteknek politikai érvekkel történő cáfolata és a keletkezett ellentmondások megoldása a párt, a munkásosztály érdekében. A vita nem az egység ellentéte. A uóntés előtti pártszerű eszmecsere erősíti az egysége1. Hozzájárul a helyes álláspont kialakításához, elfogadásához. Más a megítélése azonban azoknak a vitáknak, amelyeket az érvényben levő párthatározatokról kezdeményeznek és amelyekkel a demokratikus döntések helyességét vitatva, a végrehajtást akadályozzák. Az Ilyen jellegű vita nem engedhető meg a kommunista pártban, mert a többség által hozott határozatok a kisebbségre, a felsőbb szervek döntései az alsóbb szervekre kötél szőek. A párthatározatokhoz való helye? kommunista viszony nem passzív lojalitás, hanem aktív kiállás, konkrét ccélek- vés. A kommunisták a döntés után tehát képviselik, védelmezik és végrehajtják a párt politikáját. Akik tudatosan szembeszáll nak a párt irányvonalával, határozataival, azokkal szemben a türelemnek megvan a határa, amelyen túl indokolt a szervezeti intézkedés. Kedves elvtársák! _ A párt feladatainak vizsga latánál számba vettük azokat a lehetőségeket, amelyeket ® munka megjavításához a partszervezetek, valamint a kommunisták felkészültsége, gYa" korlati tapasztalatai biztosítanak. Felmértük a növekvő követelményeket is. figyelem»® véve. hogy a szocializmus építésé közben — uevanúgy, mm a múltban — a jövőben is keletkezhetnek előre nem vart nehéasétsek. Az űl társadalom T<né-rp,Vi 0l-7Óc a n-sm el lön o fis nélküli folyammt és ezt mindenekelőtt. a komim'"1 ' kell világosan látniok. (Folytatás a 3. oldalon)
