Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-30 / 282. szám
Folytatja tanácskozását az MSZMP IX. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) A párt erejét a szocialista eszme, a helyes politika, a magas fokú szervezettség és a néppel való szoros kapcsolat biztosítja. A pártszervezeteknek és a kommunistáknak rendelkezniük kell olyan adottságokkal, mint a meggyőzőkész- seg, a következetesség, állhatatosság. Tudniuk kell, hogy a nehézségek átmenetiek, és az ügy, amelyet szolgálnak, nemcsak igaz, hanem legyőzhetetlen Is. Az új Szervezeti Szabályzat Jelentős hozzájárulás lesz a párt tevékenységének megjavításához, történelmi hivatásának teljesítéséhez. A Köz* ponti Bizottság megbízásából javaslom, hogy a kongresszus a Szervezeti Szabályzat terve* zetét az ismertetett módosításokkal fogadja eh A Központi Revíziós Bizottság jelentése tainák nyereségbefizetései biztosították. A Hírlapkiadó Vállalat eredménye munkáját elsősorban nem az bizonyítja, hogy nyereségbefizetésének összege az 1962. évit 100 százaléknak véve 1965-re 125,8 százalékra emelkedett, hanem az, hogy a két kongresszus közötti időszakban a Népszabadság példányszáma mintegy 85 ezerrel, a megyei pártlapok péidányszáma mintegy 110 ezerrel emelkedett. Ezen belül az előfizetők száma 67, illetve 116 ezerrel nőtt. Különösen jelentős politikai eredmény, hogy a pártlapak falusi olvasottsága a beszámolási időszakban 37,5 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy lapjaink 124 ezerrel több családhoz jutnak eh A vállalat befejezte a megyei lapok napilappá történő átszervezését, s ma már minden megyében naponta jelenik meg a párt helyi lapja is. A Központi Revíziós Bizottság a beszámolási időszakban több vizsgálatot folytatott a Kossuth Könyvkiadó Vállalatnál. A kiadott könyvek száma 1962-höz viszonyítva 20 százalékkal nőtt, az évi átlagos példányszám csaknem 7 millió, az 1962-es év 5,4 milliójával szemben.. Ami a pártfolyőiratokat illeti. a Társadalmi Szemle és a Pártéle# példányszáma 10—10 százalékkal nőtt 4 év alatt, a Béke és Szocializmus viszont több mint 15 százalékkal csökkent. Nagyon népszerű falun és a városokban a Világesemények dióhéjban (havi 87 000 példány) és az Univerzum (hald 50 000 példány). A Szikra Lapnyomda könyves laptermelése a beszámolás! időszakban — az arányok lényeges változtatása nélkül — egyenletesen növekedett. Az egy órára jutó termelési érték 11,4 százalékkal emelkedett. A párt kiadásai 8 százalékkal emelkedtek, lényegesen kisebb mértékben, mint az előző beszámolási időszakban. A kiadások kedvezőbb alakulásához hozzájárult a takarékosságra való állandó törekvés mellett a Központi Bizottság 1964. december 10-i határozata. A pártoktatás kiszélesítésével járó költségek a párt egész költségvetésének 15—20 százakókat teszik ki. Figyelembe véve azonban a Párt megnövekedett feladatait és különösen a pártoktatás nagy jelentőségét, a Központi Revíziós Bizottság a kiadások emelkedését e célra indokoltnak tartja. A Központi Revíziós Bizottság — a jelentésben röviden előadott módon — igyekezett; kongresszusi megbízatásá’iak eleget tenni. Ezzel járult hozzá a bizottság ahhoz a nagy munkához, amelyet pártunk Központi Bizottsága a kongresszus által kitűzött feladatok megvalósítása érdekében végzett. Kérjük a kongresszust, bírálja el a Központi Revíziós Bizottság tevékenységét és fogadja el jelentését A Központi Revíziós Bizottság írásos jelentéséhez Horváth András, a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója 1 "T^TÍS1'"^ r 1 J*i f KB- oszt.-akhoz KBirodátooZ Népszabaá? Sághoz 1963. év 1531 15 051 27 900 1964. év 1070 11328 28 991 1965. év 1044 12 477 28 474 1966. L faéV , 422 6 862 19 971 A Központi Revíziós Bizottság a beszámolási időszakban több ezer levél elintézésének módját az iratok alapján,, több száz ügy elintézését pedig a panaszos megkérdezése, illetve személyes ellenőrzés útján vizsgálta meg. A pái-t szerveinél és a pártsaj tónál tartott el- lenőrzések azt mutatják, hogy az ügyviteli munka e tekintetben is javult. A párthatározatokban és a törvényekben előírt határidőket általában megtartják, azokat a leveleket, amelyek elintézése állami vagy más társadalmi szervekre tartozik, határidőn belül továbbítják; pártszervezeteink és a szerkesztőségek ilyen ^ irányú tevékenységében jelentős hibák nem voltak. A központi pártszervekhea beérkező panaszok jelentős része az állami szervek intézkedését vagy annak elmaradását kifogásolja. A pártszervek ezeket az ügyeket elintézésre a kifogásolt intézkedést tevő szerv felettes szervéhez küldik. Mint ügyintézési hiba előfordul, hogy a panaszok egy része a felettes szervtől visz- szakerül ahhoz a szervhez, amelynek intézkedése ellen a panasz szólt. Más esetekben a felettes szerv a bepanaszolt szerv véleménye alapján egyoldalúan, kivizsgálás nélkül dönt az ügyben. Ha a panaszos nem nyugszik bele a döntésbe, újból a párthoz fordul, s ilyenkor sok esetben kiderül, hogy lelkiismeretes vizsgálat alapján az ügy érdemben elintézhető lett volna. Azt tapasztaltuk, hogy a panaszos ügyek intézése eredményesebb, ha egy-egy jelentősebb Panasz elintézésének folyamatába az állami szervek mellett az illetékes területi pártszervek is bekapcsolódnak. A panaszok intézése általánosan javult, eredményesebb lett, ennek ellenére a vizsgálat *nég talált kirívó hibákat is. Példaként említette, hogy 1965ben az egyik' bányásztelep lakóinak küldöttsége felkereste a Központi Revíziós Bizottságot. Elmondták, hogy az ottani bányatröszt 34 épületben 54 lakást építtetett 1957—53-ban. Ezeket a bányászoknak eladták. A későbbiekben — mivel a házakat alábányászott, üreges területre építették — a lakások falai megrepedtek, lakhatóság szempontjából veszélyessé váltak. A bányászok már az összes illetékes szervhez fordultak panaszukkal, köztük pártszervekhez is, de panaszukat nem intézték el.. A bejelentés alapján tájékozódtunk és megállapítottuk, hogy a panasz indokolt volt. A párt központi szerveinek határozottabb fellépésére volt szükség, hogy a sok évi huzavona után az illetékes miniszterek a panasz indokoltságát elismerve, intézkedjenek. A Központi Revíziós Bizottság a párt központi szervei gazdálkodásálnak vizsgálata során mindenekelőtt a költség- vetések elkészítésének módját és annak végrehajtását kísérte figyelemmel. Megállapította, hogy a költségvetés minden évben az alsóbb pártszervek javaslatainak figyelembevételével, a realitás és a fokozott takarékosság jegyében készült A párt bevételei évről, évre nőttek, a beszámolási időszakban összesen csaknem 35 százalékkal, ugyanakkor a kiadások csak 8 százalékkal emelkedtek. A tagdíjbevételek ilyen mértékű emelkedése elsősorban a Szervezeti Szabályzat szerinti tagdíjfizetésnek és a párttagság létszámnövekedésének eredménye. Megállapíthatjuk, hogy tagságunk tagdíjfizetési készsége, fegyelme és pártszervezeteink tagdíjmunkája a beszámolási időszakiban tovább javult A párt bevételeit kétharmad részben a tagdíjak, egyharmad tészben pedig a párt vállalaEzután a kongresszus rátért a 4. napirendi pontnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentésének tárgyalására. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója — amelyet a küldöttek írásban előre megkaptak — többek között megállapítja, hogy a Vni. kongresszus óta a párt, a mozgalmi élet általános fejlődésével összefüggésben erősödött a párt- fegyelem is. A kommunisták tudatos építői, tevékeny harcosai a szocializmusnak; a pártban mind határozottabban érvényesülnek a pártélet lenini normái. Á Központi Ellenőrző Bizottság ós a fegyelmi bizottságok fegyelmi vizsgálatai során fokozottabban érvényesült a demokratizmus. A fegyelmi bizottságok intézkedései, módszerei és javaslatai biz érintett párttagok és kollektívák nevelésére, a hibák megelőzésére, a kommunista jellemvonások erősítésére irányultak. A két kongresszus között eltelt időben a különböző párt- szervek 26 227 párttagot részesítettek pártbüntetésben, közülük 6605-öt kizártak. Az adatok bizonyítják, hogy a párttagságnak mintegy 4,5 százaléka, tehát csupán kis része vétett súlyosan a kommunista erkölcs normái ellen. A Központi Ellenőrző Bizottság 1755 fegyelmi üggyel foglalkozott. Munkája igényesebb, elmélyültebb lett, módszerei is fejlődtek. Az elmúlt négy év alatt pártellenes nézetek és tevékenység miatt mintegy 200 párttagot vontak felelősségre. A KEB tapasztalata, a fegyelmi munka elemzése is alátámasztja, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom problémái, gazdasági életünk egyes nehézségei a párt politikájának végrehajtásában helyenként mutatkozó torzítások, ideológiai és propagandamunkánk fogyatékosságai is tápot adtak a különféle helytelen, káros, pártellenes nézeteknek. Szükséges azonban, hogy a pártszervek különbséget tegyenek az olyan esetek között, amikor egy párttag képzetlensége, vagy felvilágosító munkánk fogyatékossága miatt nem érti meg a párt politikáját, egyes intézkedéseit és azok között, amikor valaki pártellenes nézeteket vall, frakciós tevékenységet folytat. Korrupció, gazdasági károkozás miatt a négy év alatt 4961 párttagot kellett felelősségre vonni. Ezekben az esetekben kiderült, hogy az illetékes pártszervek gyakran nem vették figyelembe a párttagok és becsületes pártonkí- vüli dolgozók jelzéseit, bírálataik Ä VIII. kongresszus óta a Központi Ellenőrző Bizottság 23 906 párttag pártbüntetését vizsgálta felül és 21 699 párttag pártbüntetését munkája és magatartása alapján eltörölte. A beszámoló végül hangsúlyozza: az előttünk álló feladatok megkövetelik; a politikai, eszmei és cselekvőd egység továbbá erősítését a pártban. A Központi Eilewőrső Bizottság írásban kiadott jelentéséhez a szóbeli kiegéssuÁsí, — tekintettel Nógrádi Sándor egészségi állapotára — Barín?*i Oszkár, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára mondta el. 1 Bevezetőben hangsúlyozta, hegy a Központi Ellenőr zó Bizottság arra törekedett, hogy a fegyelmi eljárásokkal, az alsóbb pártszerveknek adott tanácsaival, útmutatásaival mindenkor a VIII. kongresszus, a Központi Bizottság határozatainak szellemében őrködjék a párt eszmei-politikai, szervezeti egységén. — Jelentésünkben azokról a párttagokról adtunk számot — mondotta —, akik hibákat követtek eL Tagságunk kis hányadáról van szó, mert a nagy többséget az jellemzi, hogy hűségesen követi a párt politikáját, cselekvő részese e politika megvalósításának, becsületesen, pártszerűen él és dolgozik. Ezután hangsúlyozta: hogy a pártban mindinkább érvényesülnek a pártélet lenini törvényei. Ezek közül az egyik legfontosabb a pártdemokrácia, amelynek betartása biztosítja a szabad, őszinte bíráló légkör kialakítását. — Voltak, akik a pártélet fokozódó demokratizmusát liberalizmusnak tartották, és az volt a véleményük, hogy a párt demoralizálódik és fegyelmezetlenség kap lábra — mondotta ezután — az élet, a valóság azonban a VIII. kongresszus és a Központi Bizottság határozatainak helyességét igazolta. A demokrácia erősödése éppen ellenkezőleg, a pártélet egészének erősítését hozta magával. A gondok és a bajok őszinte feltárása fontos tényezője volt és marad a párt és a tömegek kölcsönös bizalma erősítésének. A továbbiakban kiemelte, hogy a párttagság eszmei-politikai cselekvési egységét nem bontották meg a nemzetközi munkásmozgalomban felmerült nézeteltérések. Pártunkban nincs talaja sem a jobboldali revizionista, sem a szektás, dogmatikus nézeteknek. A Központi Bizottság mögé sorakozó párttagság összeforrottsága verte vissza azokat a kísérleteket, amelyeket számbelileg jelentéktelen, politikailag, erkölcsileg hitelüket vesztett személyek intéztek marxista-leninista politikánk ellen. Nyugodt lelki ismerettel jelenthetjük a IX. pártkongresz- szusnak, hogy pártunk eszmeileg és politikailag egységes, szilárdan áll a marxizmus—le- ninizmus, a proletár internacionalizmus talaján és méltó, megbízható osztaga a hatalmas, legyőzhetetlen kommunista világmozgalomnak — fejezte be Barinkai Oszkár elvtárs a Központi Ellenőrző Bizottság írásbeli jelentéséhez fűzött szóbeli kiegészítést Az elnök ezután bejelentette, hogy megkezdődik az együttes vita a kongresszus első négy napirendi pontjáról. A kongresszus napirendjeinek vitája Elsőnek Németh Károly, 8 Budapesti Pártbizottság első titkára szólalt fel: A budapesti pártértekezlet azzal bízta meg kongresszusi küldötteit, hogy a 168 ezer fővárosi kommunista nevében fejezzük ki egyetértésünket pártunk fő politikai vonalával, ■ az eddig folytatott politika megerősítését és továbbfolytatását kérjük a kongresszustól — mondotta bevezetőben, A kongresszusi irányelvekről folytatott viták, a vezetőségválasztó taggyűlések és pártértekezletek egybehangzóan megerősítették, hogy a budapesti kommunisták egyetértenek a VIII. kongresszus óta végzett munka értékelésével és a megjelölt feladatokkal. A bírálatok arra irányultak — akár helyi budapesti, vagy országos vezető szervek munkáját értékelték —, hogy nagyobb következetességet tanúsítsunk politikánk megvalósításában. A főváros politikai, gazdasági és kulturális élete a VIII. kongresszuson kitűzött irányba fejlődött Budapest dolgozói a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaversenyben a szocialista munka nagyszerű tetteit végrehajtva ismét tanújelét adták bizalmuknak, támogatásuknak. Ezután a főváros elmúlt öt esztendejének munkájáról, s e munka eredményeiről, hiányosságairól és a feladatokról szólt. Németh Károly a továbbiakban a fővárosi pártszervezetek fejlődéséről beszélt A kongresszusi irányelvek vitái jelentősen növelték a budapesti kommunistáit eszmei-politikai egységét. A taggyűléseken elhangzott több mint 50 ezer felszólalás is bizonyítja, hogy tenni akarás jellemzi pártszervezeteinket. A pártunkban étyénjresülQ kollektív vezetés erejét növeli, ha fontos döntések előtt gyakrabban kikérjük és figyelembe vesszük a párttagság véleményét, miként azt a Központi Bizottság a pártpolitika egészét illetően a kongresszus előtt tette. A pártdemoícráeia fejlesztésével egy időben erősítenünk kell a centralizmust is. Ezt azért is szóvá kel! tenni, mert helyenként és esetenként a jogokat gyakorolják, a kötelességeket pedig elhanyagolják. Fontos, hogy pártunk határozatait egységesen értelmezzük és ennek megfelelő gyakorlatot folytassunk. Kádár elvtárs is szólt azokról a helyes élvekről, amelyeket a VIII. kongresszus a kádermunka alapjául meghatározott, s ezeket a jövőben is iránymutatónak kell tekintenünk — mondotta Németh Károly, majd így folytatta: — Meg kell említeni, hogy a káderek kiválasztásánál, előléptetésénél, munkájuk értékelésénél elég gyakoriak a formális vonások. A helyes káderpolitikai elvele jó gyakorlati érvényesitéséhes szükségesnek látszik a káderhatáskörök szabályozása. A vezetők munkájáról, sorsáról ott döntsenek, nevelésükkel ott foglalkozzanak, ahol őket legjobban ismerik, s reális véleményt tudnak alkotni munkájukról és magatartásukról. Pártunk befolyásának növekedése annak is köszönhető, hogy nem tért ki egyetlen kérdés elől sem, amelynek megoldását az élet napirendre tűzte, vagy feltételei megérlelődtek. A következetes, elvi alapokon nyugvó gyakorlat pártunk nagy politikai tőkéjévé vált. A politikát helytelen irányba befolyásolni akaró nézetek elleni harcban a türelmes, meggyőző munka volt a fő módszerünk. Történelmi tapasztalataink megtanították pártszervezeteinket arra, hogy a párt politikáját jobbra vagy balra torzító, káros eszméiket makacsul hirdető elemeknek nincs helyük a pártban. A párt egységéért viselt felelősségünket úgy fogjuk fel, hogy az mindenekelőtt eszmei, politikai munkát ró ránk. Akik viszont visszaélnek a párt türelmével, azokkal szemben a jövőben sem lehetünk engedékenyek. Nem lehet olyan érdem, amely felmentést adhatna az egységünk ellen irányuló aknamunkának. Németh Károly ezután a pártszervezetek feladatairól beszélt, majd befejezésül a felszólaló a vállalatok önállóságának növelésével és a gazda(Folytatás a 4, oldalon) Mmüitnü 1966, november 30., szerda Bíszku Bela nagy tapssal fogadott beszéde után a kongresszus rátért a harmadik napirendi pont, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Revíziós Bizottsága jelentésének megtárgyalására. A jelentés — amelyet a küldöttek írásban kézhez kaptak —, egyebek közt hangoztatja: A párt VIII. kongresszusa .által választott Központi Re* víziós Bizottság a Szervezeti Szabályzatban meghatározott területeken fejtette ki tevékenységét Feladata volt ellenőrizni a Magyar Szocialista Munkáspárt központi szerveinek ügyvitelét, munkarendjét, általános gazdálkodását, pénztárát, és központi vállalatait A Központi Revíziós Bizottság vizsgálta a párt központi szerveiben a munkarendet és az ügyvitelt. Megállapította, hogy a központi szervek munkarendje és ügyvitele megfelelt a Szervezeti Szabályzat követelményeinek, a Politikai Bizottság és titkárság e tárgy* ban hózott határozatainak. A Politikai Bizottság határozatának végrehajtása nyomán jelentősen javult a vezető páríszervck elé kerülő előterjesztések és tájékoztatók előkészítése, a Központi Bizottság osztályainak ilyen irányú munkája. Nem haladt megfelelően az írásos anyagok csökkentésére vonatkozó politikai bizottsági határozat végrehajtása. A Központi Revíziós Bizottság ' tapasztalata és a Központi Bí■ zottság pártgazdasági és ügy■ kezelési osztályának vizsgálata is azt mutatja, hogy a határozat ellenére a pártapparátus iratforgalma nem csökkent, ' hanem bizonyos mértékben emelkedett. A tagsági díj fizetésével kapcsolatos ügyvitel vizsgálata azt mutatta, hogy a vonatkozó párthatározatot az alsóbb párt* szervek nem egyformán értelmezték. A Központi Revíziós Bizottság észrevétele alapján a Központi Bizottság illetékes osztályai megtették a szükséges intézkedéseket. A tag- és tagjelölt-nyilvántartás, átjelentés. rendjének vizsgálatánál a Központi Revíziós Bizottságinak az a tapasztalata, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva jelentős a fej* lődés, amelynek a következtében lényegesen csökkent az át- jelentések során mutatkozó nyilvántartási hibák száma. A pirtaak a tömegekkel való kapcsolatában jelentős szerepe van a bejelentések és a panaszlevelek kielégítő és gyors elintézésének. X dolgozók levelei, melyeket a párthoz, illetve a párt sajtójához intéznék, a párt iránti bizalmat tükrözik és egyben tájékoztatnak az emberek gondjairól, bajairól, amelyekre elsősorban a párttól várnak segítséget, megoldást. A beszámolási idő alatt érkezett levelek szántás t
