Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-30 / 282. szám
XVn. évfolyam, 282. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1966. november 3«., szerda Ara: 5« fitlér VILÁG PROLETÁRJAI EGYES ÜLJETEK! FOLYTATJA TANÁCSKOZÁSÁT A PÁRT IX. KONGRESSZUSA A Központi Revíziós Bizottság jeíentése — A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója — Megkezdődött a napirendi pontok vitája Bressnyev: „Magyarország as alkotó munka országa” Kedden reggel 9 órakor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának tanácskozása az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A részvevők nagy tapssal köszöntötték az elnökségben helyet foglaló Kádár Jánost és a többi magyar vezetőt, továbbá L. I. Brezsnyevet és a többi testvérpárt delegációjának vezetőjét. Blszliii Béla előadói beszéde a Szervezeti Szabályzat módosításáról Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja lépett a mikrofonhoz, s terjesztette elő a Magyar Szocialista Munkáspárt Szervezeti Szabályzatának módosítására vonatkozó beszámolót. Tisztelt kongresszus! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkásosztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista mozgalom része, amelyet tevékenységében a marxizmus—laniniz- mus, a proletár internacionalizmus vezet. Önkéntes harci szövetség, amely tömöríti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit, mindazokat, akik a munkásosztály szocialista eszméit, céljait magukévá teszik és megvalósításukért hatékonyan küzdenek. A párt alkotmánya állandóan fejlődik, mert tükrözi a pártmunka új, gazdag tapasztalatait, összegezi a pártszervezetekkel szemben támasztott növekvő követelményekből adódó következteléseket, A Központi Bizottság ez év augusztusában vitára bocsátotta a Szervezeti Szabályzat módosításának tervezetét, hogy e fontos dokumentum mennél jobban kifejezze a párttagság véleményét. A vita — melyben több tízezer párttag fejtette ki álláspontját — rendkívül élénk, alkotó jellegű és felelősségteljes volt. Egyértelműen kiesendült belőle az az igény, hogy a Szervezeti Szabályzat tovább erősítse a párt eszmei, politikai, szervezeti, cselekvési egységét, még erőteljesebben fejlessze kommunista jellegét, védelmezze tisztaságát, és ahol szükséges, szervezeti szigorításokkal is óvja az oda nem való elemektől. a Központi Bizottság a véleményeket és javaslatokat gondosan elemezte és azok jelentős részét a Szervezeti Szabályzat most benyújtott tervezetében figyelembe. vette. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az új Szervezeti Szabályzat minél hatékonyabban segítse a párt politikájának végrehajtását. A párt helyzetének tanulmányozásánál és a széles körű vitánál bebizonyosodott, hogy a Szervezeti Szabályzatban alapvető változtatásokra nincs szükség. Ezért á Központi Bizottság ilyen jellegű módosításokat nem javasol. Célszerű és szükséges azonban módosítani mindazt, ami már túlhaladott, továbbá az egyes meglevő szabályokat pontosabbá, illetve egyszerűbbé tenni. A Központi Bizottság egyben ajánlja a kongresszusnak, hogy a párt alkotmánya ne tartalmazzon program- és munkamódszer- jellegű utalásokat, mivel ez nem lehet a Szervezeti Szabályzat feladata. Lenin tanácsát követve ügyeljünk arra, hogy „ne változtassuk a Szervezeti Szabályzatot jámbor óhajok gyűjteményévé”. Kedves elvtársak! A kongresszust megelőző vitában — mint eddig minden kongresszus előtt — többen kérték', hogy' a párt névét „Magyar Kommunista Párt”-ra változtassuk. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy ’ ez a javaslat a párt lényegét nem érinti és komoly indoka nincs. Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy a párt kommunista jellege erősödjék, tagjai és szervezetei minél inkább e nagyszerű eszme harcosaiként dolgozzanak. A párt kommunista jellegét nem a neve határozza meg, hanem célja, politikája és tevékenysége. Pártunk történetéből tudjuk,' hogy amikor a párt kommunista jellege csorbát szenvedett, ennek oka soharsem a párt elnevezésében, hanem politikájában és gyakorlatában volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, amelyet marxista—leninista politikája és gyakorlati tevékenysége egyaránt bizonyít. Ezt rögzíti a Szervezeti Szabályzat tervezetének első mondata is, amely leszögezi: „A Magyar- Szocialista Munkáspárt kommunista párt, a munkásosztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom része.” Párttagságunk, népünk és a nemzetközi munkás- mozgalom pártunkat a magyar kommunisták pártjának tekinti. A Magyar Szocialista Munkáspárt elnevezésnek dicső forradalmi hagyománya van, a magyar munkásmozgalom régebbi és legutóbbi történetében. Osztjuk a párttagok „ véleményét, hogy tovább kell erősíteni pártunk kommunista vonásait, de ezt nem puszta névváltoztatással, hanem politikánk végrehajtásával és a Szervezeti Szabályzat tervezetében javasolt módosításokkal szolgáljuk. A Központi Bizottság ezért azt javasolja a kongresszusnak, hogy tartsa meg pártunk jelenlegi elnevezését, amely alatt az elmúlt évtizedben kivívtuk népünk és a nemzetközi kommunista mozgalom megbecsülését. Elvtársak! ' . ... r A pártszervezetekben a tag- jelöltség ■ megszüntetéséről szenvedélyes vita alakult Ki, amelyben az új helyzet követelményeinek felismerése mellett a párt féltése, a sorainak esetleges felhígulásától való aggodalom is kifejeződött, A hozzászólók többsége egyetértett azzal, hogy megértek a tag jelöltség megszüntetésének feltételei.. A felszabadulás után 21 évvel minden lehetőségünk megvan arra, hogy a párttagnak jelentkezőket magatartásuk, munkájuk, nézeteik alapján már a felvételük előtt alaposan megismerjük; a jelentkezőknek pedig a tömegszervezetekben lehetőségük nyílik, hogy társadalmi munkát végezzenek. 1945 óta hazánkban új nemzedék nőtt fel. Olyanok váltak érett emberekké, akik már a mi társadalmunkban alakították ki életfelfogásukat; lényegesen megváltoztak tehát a tagfelvétel objektív körülményei. A tagfelvétel továbbra is egyéni elbírálás alapján történik, sőt, a Szervezeti Szabályzat mind a jelentkezőkkel, mind az ajánlókkal szemben fokozott követelményeket . támaszt. Az .augusztusban vitára bocsátott Szervezeti Szabályzat-tervezet olyan javaslatot tartalmazott, hogy új'tagot csak a? a párttag ajánlhasson, aki legalább 3 éves párttagsággal rendelkezik és a jelentkezőt közös tevékenység alapján 1 éve ismeri. A vita alapján — Tanácskozik a Majjjar Szucialista Munkáspárt kongresszusa. fenntartva ajánló 3 éves párttagságát — 2 évre javasoljuk felemelni' a közös tevékenységen alapuló ismeretség idejét. Voltak javaslatok, amelyek fc követelményeket 5, illetve 3 évben határoznák meg. Ezt jelenleg nem tartjuk megvalósíthatónak, mert a termelőszövetkezetekben és az új üzemekben, létesítményekben indokolatlanul gátolnánk az új tagok felvételét. Továbbra is helyesnek tártjuk, hogy a tagfelvételnél az egyik ajánló szerepét a KISZ tölthesse be, olyan módosítással, hogy az ajánló a KISZ- alapszervezet taggyűlése legyen. Korábban e joggal az illetékes KISZ-biaottság rendelkezett, amely azonban nem ismerhette kellően a felvételre jelentkező fiatalokat. Ezért ajánlásuk sok esetben fonnál i s vagy megalapozatlan volt. A javaslat elfogadása esetén jelentősen megnő a KlSZ-sZer- ’ vezetek politikai, erkölcsi felelőssége. Számos pártszervezetből érkezett olyan javaslat, hogy az új Szervezeti Szabályzat a pártba való belépés alsó korhatárát 18 évben állapítsa meg. Ezt azzal indokolták, hogy ebben, a korban válnak á fiatalok teljes jogú állampolgárrá. A Központi Bizottság e javaslatot több szempontból nem tartja helyesnek. A teljes jogú állampolgárság elérése önmagában nem lehet indok; az állampolgári jogokat nem szabad azonosítani a párttagság követeimén yeivel Aki felvételét kéri a pártba, annak a többi dolgozóhoz képest bizonyos társadalmi munka-tapasztalattal. politikai és világnézeti többlettel kell rendelkeznie. Nyilvánvaló, hogy a 18 évet fiatalok mindezt még nem'szerezhették meg. Meg kell adni a lehetőséget számúkra, hogy a tömegszervezetekben, elsősorban a KISZ-ben és a szak- szervezetekben, a közös tanulás és munka útján megismerkedjenek a szocializmus alapelveivel. Van azonban még egy indok: a 21 éven aluli fiatalok felvételének engedélyezése tápot adna olyan törekvéseknek, hogy e korosztályok tagjai zömmel a pártszervezetekben végezzék társadalmi munkájukat. Ez károsan hatna az ifjúsági mozgalomra. Ha a tagjelöltség megszüntetését a kongresszus elfogadja, a Központi Bizottság ajánlja: 1967. január 31-ig minden alapszervezet taggyűlésén egyéni elbírálás alapján döntsenek arról, hogy a jelenlegi tagjelöltek közül ki alkalmas a párttagságra, A párttagság keltét a IX. kongresszus időpontjától kell számítani. A jelenlegi csaknem 40 ezer tagjelölt, akinek felvételéről dönteni kell, a párt szervezeti erejének jelentős része. A szocializmus odaadó harcosait, pártunk új katonáit nyer(folytatón a 2. oldalén)
