Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-29 / 281. szám
I ÜLÉSEZIK AZ MSZMP IX. KONGRESSZUSA (Folytatás a 6. oldalról) párttagsággal tanácskozva, a párt vezető szervei dolgozzák lei. A pártnak kell feltárnia a társadalmi-, gazdasági élet ellentmondásait és kidolgozni megoldásuk módját. A párt figyelmét a tudományos elemzés, az elvi-politikai irányítás és ’ellenőrzés erősítésére keli fordítania. A pártnak minden fokon a fő feladatokkal kell foglalkoznia. A párt munkájában minden szinten erőteljes szerepet kell biztosítani a végrehajtás ellenőrzésének. Ez párttagságunk leghatározottabb kívánsága. Minden párttagnak — bármilyen területen, vagy beosztásban dolgozik is — legfőbb kötelessége. hogy teljes odaadással küzdjön a párt politikájának elfogadtatásáért, megvalósításáért. A kommunisták álljanak ki minden fórumon a párt politikája, a rendszer védelmében. A pártnak joga es kötelessége bírálni mindazon szerveket és személyeket, akik nem a párt politikájának szellemében dolgoznak. Erre annál is inkább szükség van, mert tapasztalható helyenként és esetenként bátortalanság, elbizonytalanodás egyes Párt* tagoknál, húzódás a párt politikája melletti határozott kiállástól. Növelni kéül a pártszerveik a pártszervezetek szierepét. felelősségét a vezető káderek kiválasztásában és nevefeseben. Különös nyomatéket kap ez a gazdasági irányítás új rendszerében. A párt céljai csak úgy válnak valósággá, ha a vezető posztokon a párt politikáját értő, azt végrehajtani képes párttag és pórtonkivuh Vezetők dolgoznak. A párt vezető szerepének növelése szükségessé teszi _ az állami munka pártirányítasa- nak és a kormányzati munkának további fejlesztését. A jelenlegi gyakorlat lassítja _a döntéseket, az ügyintézést es sokszor elmossa a felelősseget. Ezért a párt- és állami szerveknél felsőbb és alsóbb szinten meg kell szüntetni a párhuzamosságokat, a szervezeti' felépítésben mutatkozó összefonódást, a munkában jelentkező átfedéseket. Növelni kell az állami szervek vezetőinek személyi felelősségét az általuk irányított terület munkájáért. Az eredményesebb munka, a felelősség érvényesítése és fokozása megkívánja, hogy kellő munkamegosztással és összehangolással határozzák meg a párt- és a gazdasági szervek feladatait a gazdasági építő munkában. A gazdasági szervek, vállalatok önállóságával együtt nő a helyi pártszervek szerepe, felelőssége a párt gazdaságpolitikájával összhangban álló helyi döntések biztosításában és a káderek kiválogatásában. A párt- szervezetek a gazdaságpolitika végrehajtását elsősorban polti tikai eszközökkel támogassák. Tisztelt elvtársak! A párt vezető szerepe érvényesülésének fontos láncszemei a dolgozók tömegszervezetei és tömegmozgalmai. A bennük rejlő erőt a párt az ott dolgozó kommunisták segítségével mozgósítja népünk, a szocializmus érdekében. Ezt a megtisztelő kötelességet és felelősséget a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak mindig érezniök kell. Kötelesek a párt politikáját ismertetni, megmagyarázni. Felelősek azért, hogy működési területükön a meggyőző munka eredményeként a párt politikája megvalósuljon, hogy a dolgozók körében szerzett tapasztalatokat közvetítsék és képviseljék a párt szervei előtt Ez a pártmunka szerves része, más pártmunkával egyenlő értékű tevékenység. Leg fontosabb tömegszervezeteink a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők döntő többségét átfogó szakszervezetek. Szükségessé vált jogkörük rendezése és kiterjesztése, ugyanakkor felelősségük növelése is. Növekszik a szakszervezetek felelőssége és szerepe a dolgozók anyagi, szociális és kulturális helyzetét érintő határozatok meghozatalában, végrehajtásában és ellenőrzésében. Közreműködnek abban, hogy az államigazgatási, gazdasági és szakszervezeti szervek között a közös célért folyó munka során jelentkező ellentmondások. nézeteltérések megoldódjanak. A szakszervezetek segítségével kell biztosítani a dolgozók bevonását a vállalatok egész tevékenységébe, hogy felelősnek érezzék magukat a vállalat eredményes munkájáért A dolgozók képviseletében. szerepet kapnak az üzemi vezetők megítélésében, megerősítésükben vagy felmentésükben. A Központi Bizottság megkülönböztetett , figyelmet . fordít a párt ifjúsági szervezetéig a mintegy 750 ezer tagot számláló kommunista ifjúsági szövetségre és a csaknem í millió 200 ezer tagú úttörőmozgalomra. Munkájuk jelentőségét meghatározza, hogy azt a nemzedéket nevelik, amely az idősebbek nyomdokába lép. A KISZ — tömegszervezeti jellegének erősítése mellett — energikusabban dolgozzék az ifjúság eszmeipolitikai nevelésén, forradalmi megedzésén, kommunista jellemvonásainak fejlesztésén. Hatékonyabbá válik munkája, ha törekvéseit összhangba hozza az ifjúság életkori és rétegsajátosságaival. A KISZ befolyásának, eszmei-politikai tevéAz elméit és a pártpi eredni Az elméleti munkával, a pártpropaganda eredményeivel és feladataival foglalkozott a továbbiakban a referátum. Egyebek közt megállapította, hogy 1962 óta 600 ezerről csaknem 800 ezerre nőtt a pártoktatásban részt vevők száma. Különösen örvendetes, hogy magasabb fokon, a marxista— leninista esti egyetemeken több mint 27 ezren, és a két évvel ezelőtt létrehozott és bevált marxizmus—leninizamus esti középfokú iskolán pedig 17 és fél ezren tanulmányozzák a marxizmus alapvető tanításait. Az agitáció régi és új formáinak alkalmazásával/ az utóbbi időben eredményeket értünk el. A párttagság jó tájékoztatása elengedhetetlen feltétele a pártszervezetek eredményes munkájának — a párttagság jogos igénye az eddiginél gyorsabb és szélesebb körű tájékoztatás. A sajtó, a rádió és a televízió munkája is fejlődött a két kongresszus között. A napilapok példányszáma jóval több mint negyedmillióval emelkedett Négy hetilap négyszázezernél, további hat hetilap százezernél nagyobb példányszámban jelenik meg. A lapoknak és a folyóiratoknak több mint ötmillió előfizetője van, majdnem egymillióval több, mint a VIII. kongresszus idején. A rádió előfizetőinék száma megközelíti a 2,5 milliót. A televízió előfizetőinek száma négy év alatt háromszorosára, egymillióra emelkedett Az újságírók munkáját mindinkább a szocializmus ügye iránti közéleti felelősségtudat hatja át; a sajtó, a rádió és a televízió tevékenysége világnézetileg és politikailag ■ tisztul- tabb és egyértelműbb lett. Napirenden tartja és magyarázza a szocialista építés és a nemzetközi élet legidőszerűbb, legfontosabb kérdéseit, mozgósít és tájékoztat, művel és nevel, vitatkozik és áilástfoglal. Ennek ellenére időnként találkozunk ideológiai bizonytalansággal, a polgári és kispolgári életfelfogásnak, ízlésnek, erkölcsnek tett engedményekkel. kenységének fejlesztése nem nélkülözheti az ifjúság érdekeinek fokozottabb védelmét. ti munka ropaganda lényei a kapitalista társadalommal szembeni kritikátlansággal is. A párt továbbra is számít a sajtó munkásaira, elvárja, hogy ne tegyenek engedményt a polgári és kispolgári életfelfogásnak, ízlésnek, legyenek az imperialisták, a kapitalista társadalom határozott bírálói, szenvedélyesen védjék a szocializmus igazságát és mozgósítsák a lakosságot nagy ügyünk; a szocializmus építésére. A párt káderpolitikájáról szólva Kádár János megállapította: a VIII. kongresszus által elfogadott elvek helyesnek bizonyultak. A VIII. kongresz- szus irányelvei a kádermunkában mégsem valósultak meg elég következetesen; számos hibával és félreértéssel találkoztunk. A VIII. kongresszusom nagy hangsúlyt kapott a feladatokra való alkalmasság. Ezt félreértelmezve, egyes helyeken állami és gazdasági vezető tisztségek betöltésénél egyoldalúan előtérbe helyezik a szakmai felkészültséget az eszmei szilárdság és a vezetőkészség rovására. A párt ezt a szemléletet és gyakorlatot nem fogadhatja eL A társadalomnak nem apolitikus „szakemberekre” és nem szakmailag hozzá nem értő „politikusokra”, hanem megfelelő vezetőkre van szüksége. A feladatokra való alkalmas-, ság társadalmunk mindem vezető tisztségében a szocializmus iránti odaadást, a szakmai felkészültséget és a vezetőkészséget egyaránt és együttesein követeli. A káderek kiválasztásának alapelve marad, hogy vezető tisztségekbe a népi demokráciához hű, kellő politikai és szakmai felkészültségű, szervezőképes és irányítani tudó embereket kell helyezni. A személyi kérdések eldöntésénél a párt e követelmények betartását, mindenféle statisztikai szemlélet elvetését, a szigorúan egyéni elbírálást kívánja mindenkitől, minden szervezettől és intézkedő fórumtól. A Szervezeti Szabályzat módosításáról A Szervezeti Szabályzat javasolt módosításával kapcsolatban a Központi Bizottság első titkára kiemelte: A legnagyobb horderejű változás a tagjelöltség megszüntetése. A javaslatnál a Központi Bizottságot az vezeti, hogy felszabadulásunk után több mint 21 évvel a pártba felvételre jelentkező ember nem ismeretlen a párt előtt, hiszen hosszú ideje itt él a párt szeme előtt, dolgozik a szocializmus építésén, s a párthoz, rendszerünkhöz való viszonyát felelősen el lehet bírálni. Amit az eddigi gyakorlat szerint kétszer — a tagjelölt- és tagfelvételnél — kellett végigcsinálnia a pártnak is, a felvételre jelentkezettnek is, most a kellő alapossággal, de egyszerre végezzük el. A javaslatok között szerepel, hogy a kongresszus ne válasz- szón Revíziós Bizottságot. A feltételezés szerint a Központi A nem mimkásmozgj kérdé A kommunista világmozga- lom korunk legbefolyásosabb politikai ereje. A világ kommunista pártjainak száma ma megközelíti a kilencvenet. Kommunista pártok tevékenykednek a föld országainak majd mindegyikében, a marxizmus—leninizmus eszméi pedig mindenütt éreztetik hatásukat. Erősödött a szocialista u> Ellenőrző Bizottság feladatkörét bővítve, eddigi munkája mellett biztosítani tudja a Központi Bizottság pénzgazdálkodásának ellenőrzését is. A pártszervek és pártszervezetek ügyekezelési rendjének betartását p>edig ellenőrizhetik a munka menetében a felsőbb szervek, végső fokon a Közpxxnti Bizottság, vagyis azok a szervek, amelyek a munka általános felügyeletét egyébként is végzik. A párt irányító és ellenőrző szerepének erősítését célozza az a javaslat, amely valamennyi hivatali párt- szervezetnek megadja azt a jogot, hogy a vezetőt beszámoltathassa és a hivatali munkát ellenőrizhesse — azzal a céllal, hogy az eddiginél hatékonyabban segíthessék a hivatal, az állami szerv, az intézmény rendeltetésszerű munkájának eredményes elvégzését, zetközi iloin időszerű sei rőt szágok kommunista pártjainak vezető szerepe. Tovább nőtt a tőkés országokban a kommunista pártok tekintélye és tömegbefolyása. Ennek kétségtelen bizonysága, hogy több nyugat-európai, észak-európai kommunista párt a legutóbbi választásokon növelte szavazóinak számát. Bár az imperializmus aknamunkája, az eltérő osztályviszanyck és más sajár Épül az ország egyik legnagyobb beruházása: a visontai hőerőmű. tos körülmények ezt megnehezítik, nőtt a kommunista pártok száma és befolyása a fejlődő országokban is. A kommunista pártok tömegbefolyásának növekedése egyik eredményeként kibontakozóban van egyes országokban a kommunisták és a szociáldemokraták, más haladó pártok közötti párbeszéd, az akcióegység iránti érdeklődés, kialakulóban van a munkásosztály, a széles dolgozó tömegek monopol- tőke-ellenes frontja. Sok országban élesedik az osztályharc. A burzsoázia e harcban a munkásosztályt, annak marxista—leninista pártját tekinti legfőbb ellenfelének, attól fél a legjobban, s ahol teheti, arra méri a legkegyetlenebb csapásokat. A történelem azonban feltartóztathatatlanul halad" előre. a kommunizmus eszméje hódít, s ma már a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom ereje gátot vet az imperializmusnak, szembeszáll az agresszióval. A kommunista világmozgalom erejét meghatványozza, hogy egységes világnézet, a marxizmus—leninizmus vezérli és az, hogy fáradhatatlanul küzd minden haladó erő tömörítéséért Rendkívül jelentős, hogy a kommunista és munkáspártok között eleven kapjcsolatök legyenek, hogy a testvérpártok kicseréljék tapasztalatukat, s egyeztessék fellépésüket nemzetközi síkon a közös ellenség, az imperializmus elleni harcban. E megfontolás vezette pártunkat, amikor a beszámolási időszakban találkozott és tárgyalásokat folytatott a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom számos partjával. Ismételten találkoztunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának és csaknem minden szocialista ország kommunista pértjának képviselőivel, a legtöbb nyugat-európai kommunista párttal és más világrészek kommunista pártjainak egész sorával. E tárgyalások mindegyike eredményes és hasznos volt. Hasonló tárgyalásokat kívánunk folytatni a jövőben is, szorgalmazzuk a testvérpártok kétvagy többoldalú találkozóit, tanácskozásait. Szükségessé tette a találkozók gyakoriságát az a sajnálatos körülmény is, hogy ma vannak a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomban olyan nézetek is, amelyek ellentmondanak a marxizmus—leninizmus elveinek. Ezek a nézetek figyelmen kívül hagyják a proletár internacionalizmust, a szocialista országok érdekközösségét, tévesen ítélik meg a szocialista forradalom lehetőségeit, félremagyarázzák a szocialista forradalom különböző útjairól, a szocializmus építésének sajátosságairól szóló marxista megállapításokat. Zavaróan hat a nemzetközi munkásmozgalom egységére, hogy a kérdések marxista—leninista felfogását és kezelését helyenként a mi világnézetünktől idegen, nacionalista tendenciák szövik át. Ha e téveszmék jellegzetességeit nézzük, a nemzeti érdekek félreértését vagy félremagyarázását látjuk. Mérlegelés tárgyává teszik, hogy a nemzeti érdeket alá vagy fölé kell-e rendelni a közös érdekeknek, holott teljesen világos, hogy ezeket egyeztetni kell és lehet. A nemzetközi munkásmozgalomban minden álbaloldali és jobboldali elhajlás közös ismertető jele volt mindenkor és az ma is: a szovjetellenesség. A nemzetközi imperializmus, a burzsoázia mindig a Szovjetuniót tekintette és ma is azt tekinti legfőbb ellenségének. A jobb- és ..baloldlai” elhajlók, legyen szándékuk bánni, szovjetellen ességükkel akarva, akaratlanul egyenest az imnerielisták kezére játszanak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát és tagsását erősen foglalkoztatják mindazok a kérdések, amelyek körül ma is viták és nézeteltérések vannak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. Azt tartjuk, hogy államok közötti viszonyban egy adott kérdésben lehetséges semlegesnek maradni, de a marxizmus—leninizmus, * nemzetközi kommunista mozgalom Legfontosabb kérdéseiben állást kell foglalni. Pártunk képviselői minden adandó alkalommal kifejtették világosan álláspontjukat a vitás kérdésekről, ezt tesszük most, saját kongresszusunkon is. A Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista országok és kommunista pártok elvi alapxm nyugvó, szoros együttműködésének tántoríthatatlan híve. Az a nézetünk, hogy az 1957-cs és 1960-as moszkvai nyilatkozatok helyesen foglaltak állást korunk leg- fontoSSbb kérdéseiben, és megállapításaikat az élet minden tekintetben igazolta. Az e nyilatkozatokban foglaltakat ma is magunkénak tekintjük és követjük. Elítélünk minden olyan fellépést, amely a forradalmi munkásmozgalom sorainak egységét rombolja. Jelenleg a kínai vezetők hegemon törekvései, 6zovjetellenessége és szakadár tevékenysége okozza a legnagyobb kárt. A legutób* bi hónapokban helytelen nézeteik ellenzékének letörésére megindították az úgynevezett „proletár kulturális forradalmat”, s e mozgalom rohamcsapataként létrehoztak tanulókból szervezett „vörösgárdista” osztagokat. Nem lehet mindezt egyszerűen a kínai párt, ületve a központi bizottság belső ügyének tekinteni. Lin Piao elnökhelyettes, honvédelmi miniszter maga je» lentette ki a katonai akadémia hallgatói előtt, hogy „Mao elnök sokkal magasabban áll Marxnál, Engelsnól, Leninnél, Sztálinnál”. A kínai vezetők maguk hangoztatják, hogy a „proletár kulturális forradalom” nemcsak belső használatra szól, hanem „példamutatás minden ország számára” s valamelyik pekingi utcában már tábla hirdeti, hogy ott működik a „vörösgárda világbizott- sága”. Mindez ilyen formán reánk is tartozik. Mi elutasítjuk ezeket a marxizmus-leni- nizmustól idegen nézeteket, elhatároljuk magunkat tőlük. Mi mint internacionalisták, a leghatározottabban elutasítjuk a szovjetellencsséget, ezt az antikommunista eszmét, a nacionalizmust, annak minden szocialista- ellenes megnyilvánulását. A nacionalizmus és soviniz-» mus nem ismeretlen Magyar* országon. Hazánk és népünk századokon át idegenek elnyomottja, a magyar uralkodó osztály pedig az ország területén élő nemzetiségeik elnyomója volt. Az első világháború utáni imperialista trianoni diktátum ürügyül szolgált arra, hogy az uralkodó osztályok a végletekig csigázzák a nacionalista, soviniszta szenvedélyeiket, a szomszéd népiek elleni gyűlölködést. Ma szocialista országok éU nek egymás mellett a föld jelentékeny területén. A szocialista társadalmi rend létrejöttével megteremtődött a lehető* sége annak, hogy végérvényesen kiküszöböljük a népiek kapcsolatából a nemzeti gyűlölködést ami hosszú századokon át oly mérhetetlen kárt okozott minden ország elnyomott és kizsákmányolt dolgozóinak. A kommunista pártok ki kell, 'hogy tépjék a nacionalizmus gyökereit is. Csak a szocializmus képes megoldani a múlt kérdéseit, mert olyan rendet teremt, amelyben kialakul a népek, a nemzetek egyenlőségén és közös érdekein nyugvó együttműködés, testvériség. Marx, Engels, Lenin eszméi vezetnek miniket, ők tárták fel a tőkés elnyomás nemzetköziségét és mutatták meg a nemzetközi munkásosztály érdekeinek azonosságát. Ök tanították meg a munkásságot, hogy saját osztályérdekeiknek megfelelően nézze a vüágor, ők nevelték a munkászosztályt internacionalistává. Pártunk önálló, politikájának kidolgozásában népünk, (Folytatás a 8. oldalon) íWmm 1966. november 29« kedd
