Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-29 / 281. szám
ÜLÉSEZIK AZ HSZHP IX. KONGRESSZUSA (Folytatás az 5. oldalról) erőfeszítéseinket, hogy az eredeti célnak megfelelően csökkentsük a tanulók megterhelését, ugyanakkor minden iskolatípusban korszerű műveltséget nyújtsunk, tegyük hatékonyabbá a tudományos,' saocia* lista világnézeti nevelést, s készítsük fel tanulóinkat a tudatos szakmaválasztásra és választott élethivatásukra. A mi társadalmunkban a műveltség, a szakmai ismeretek, a tudás megszerzésének különböző útjai vannak. Vannak, akik iskolai keretben sajátítják el, mások pedig egyénileg képezik magukat. Olyan gyakorlatot javasolunk — és elkezdtük ennék bevezetését — mely mindenkinek lehetővé teszi, hogy bármely oktatási intézményben vizsgázhasson és megfelelő tudás esetén erről bizonyítványt is kaphasson. Társadalmunk becsületet szerzett minden munkának. Megbecsülést biztosít a fizikai munkának, amely mind több szaktudást, elméleti ismeretet és szellemi erőfeszítést követel Az ipar, a mezőgazdaság a szakmunkások tízezreit igényli. Ez az igény nem csökken, hanem a technika fejlődésével állandóan növekszik. Ezért olyan iskolarendszert, iskoláztatást, pályaválasztást és nem utolsósorban olyan közhangulatot kell kialakítanunk, amely megfelel ennek. Az ifjúság nevelésében, oktatásában alapvető . szerepük van a pedagógusoknak. Nevelőink többsége hivatását átérezve, munkájával, magatartásával igazolja, hogy a nevelésben a párt. rendszerünk hűséges szövetségese. Most is azt kérjük tőlük: soha el ne felejtsék, hogy népünk legféltettebb kincsét, a jövő nemzedéket bízza rájuk. Tisztelt elvtársak? Kulturális politikánk eredményességét bizonyítja, hogy a szocialista közművelődés gz utóbbi négy esztendőben népünk újabb, még szélesebb tömegeit fogta át. A könyvforgalom az utóbbi öt évben 554 millió forintról 778 millió forintra, a tanácsi és üzemi közművelődési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma több mint 2 millióra, a kölcsönzött kötetek száma pedig 30 millióról 49,5 millióra emelkedett. Az is figyelemre méltó, hogy a múzeum- és tárlatlátogatók száma az utóbbi években kétmillióval nőtt, hogy a múlt év hangversenyeinek és esztrádműsonai- nak 1,2 milliós közönsége felerészben komoly zenét hallgatott, hogy a mozilátogatók 65— 79 százaléka szocialista filme- ' két tekintett meg. Talán még fontosabb, hogy közvélemény a utóbbi időben az alkotásokat, a kulturális és művészeti élet jelenségeit, eseményeit, mint közéleti kérdéseket, érthetően, kritikusan és széles körben vitatja. Kultúrforradalmunk legjelentősebb új eredménye, hogy a közvélemény nemcsak passzív befogadója, hanem mindinkább aktív- részese is a kulturális életnek. De a nagyarányú fejlődés felszínre hozott új problémákat is. Az életszínvonal emelkedése. a mezőgazdaság szocialista átalakulása, a technika fejlődése új rétegek bekapcsolódását tette lehetővé a kulturális életbe. Társadalmunk különböző rétegeiben azonban még jelentős bázisa van a kispolgári ízlésnek, a giccses, érzelgős termékeknek. Az alkotó légkör jelentős javulásához vezetett az, hogy a kulturális életet elsősorban eszmei eszközökkel irányítjuk, hogy stüuskórdésekbe hatalmi szóval nem szólunk bele, s a kísérletezés szabadságát biztosítjuk. Jórészt ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben eszmeileg, művészileg, magas színvonalú művek születtek, amelyek nagy része szocialista művészetünk nemzetközi tekintélyét is erősítette. A legjelentősebb szocialista és humanista elkötelezettségű alkotások politikai és világnézeti hitelét az adta meg, hogy a valóságot összetetten és mélyen átérzett társadalmi fele1 lősséggel ábrázolták. Irodalmunk közvetlenül is hozzájárult a szocialista tudat, erkölcs, életforma kialakításához: a nemzeti-történelmd önismeret elmélyítéséhez. A paraszti világban végbement átalakulás a szociográfiai irodalom újjászületésével járt, regénybeli ábrázolása pedig történelmi értékű áttekintéséhez vezetett. Az sem véletlen, hogy líránk szocialista elkötelezettségű ága. a közéleti líra tett szert a legnagyobb népszerűségre. Művészi erejű filmjeink azért adhattak újat, azért arathattak jelentős nemzetközi sikereket, mert a magyar valóságról, népünk múltjáról és társadalmunk jelenéről pártos közéleti szenvedéllyel szóltak. Ha drámairodalmunk nem is dicsekedhet ilyen eredményekkel, színikul túránk az elmúlt időben sok kiemelkedő produkcióval gazdagodott, s külön elismerésre méltó az az erőfeszítés, amivel a vidéki színházak a mai magyar dráma ügyét szolgálták. Zenei életünkben méltó helyre került a Bartók-hagyomány, és a XX, század zenéje: zeneművészetünk több új magyar opera sikerével dicsekedhet. Képző- és iparművészetünk különösen a monumentális szobrászatban, a képgrafikában és az iparművészet több ágában ért el jelentős eredményeket. Szocializmust építő népünknek szocialista kultúra kell A beszámoló feltárta a kulturális életben tapasztalható negatív jelenségeket, s rámutatott: Kulturális politikánknak elvileg és gyakorlatilag egyaránt világosabbá kell tennie, hogy mi mellett állunk ki, hogy szocializmust építő népünknek szocialista kultúra kell. Továbra is minden erőnkkel támogatjuk a széles tömegekhez szóló, szocialista szellemű humanista alkotásokat. A televízió, a rádió, a sajtó, az ismeretterjesztés és népművelés munkájában ezek terjesztésének és propagálásának kell az. eddigieknél határozottabban érvényt szerezni. Támogatjuk azokat az útkereséseket, kísérletezéseket is, amelyek a szocializmus eszmékörén belül keresik az újat. Kiinduló szempontunk ebben az esetben is elsősorban a mondanivaló, az eszmeiség és nem a megszokott formákhoz való ragaszkodás lesz. Az eddigieknél határozottabban kell Visszautasítani a politikailag ellenséges, antihumanista és a közerkölcsöt sértő alkotásokat. A párt feladata, hogy eszmei irányítással erősítse kultúránk szocialista vonásait, biztosítsa további fejlődését Póriunkban a lenini normák a pártélet meghatározói A referátum ezután a pártélet kérdéseire tért át. — Az utóbbi négy évben a párt egészségesen fejlődött, a 6 Nmusäii 1966. november 29-, kedd taglétszám, évenként 3,5 százalékkal, a négy év alatti 73 ezer fővel növekedett és jelenleg a párttagok és tagjelöltek száma 584 849 fő. A párttagság összetétele alapjában megfelelő: a, tagság 42,5 százaléka fizikai dolgozó, 37, 3 százaléka szellemi dolgozó, 7,9 százaléka a fegyveres erőknél teljesít szolgálatot, egyéb foglalkozású és tanuló 3 százalék, 9,3 százalék nyugdíjas. A párttagság 22,9 százaléka nő. A párt ereje nemcsak létszámában, hanem elsősorban tagjainak öntudatában, félkészültségében, aktív munkájában, a párt egységében és összeforrott- ságában van. Ezért továbbra sem célunk a taglétszám nagyarányú növelése. Arra kell törekednünk, hogy új tagokat, elsősorban a termelő és társadalmi munkában kitűnt munkások, termelőszövetkezeti tagok, a nők és a fiatalok soraiból vegyünk fel. A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak, hogy pártunkban a lenini normák a pórtelet meghatározói, a kollektív vezetés elve érvényesül. A pártmunkában azonban az utóbbi években bizonyos mértékig elhalványult a személyes felelősség. Kívánatos, hogy az elhatározások és döntések meghozatalánál továbbra is szigorúan betartsuk a kollektív vezetés elvét, de a határozatok végrehajtásában jobban érvényesítsük az egyszemélyi felelősség elvét. Pártunk a demokratikus centralizmus elvei alapján működik: a felső pártszervek ténylegesen irányítanak, az alsóbb pártszervek megfelelő önállósággal, hatáskörrel dolgoznak, a párt élete demokratikus légkörben és keretek között folyik. A pártdemokrácia továbbfejlődött és erősödött kongresszusunk előkészítő munkája során. A jelölő bizottságok előzetes megválasztása bevált, a párttagság hatékonyan közreműködött a jelöltek kiválasztásában. A választás titkosságának kiterjesztése a párt- bizottság tisztségviselőinek, az alapszervezetek titkárainak megválasztására tovább erősítette a pártélet demokratizmusát A pártdemokrácia ezen új vonásait a jövőben is tovább kell erősíteni és fejleszteni. A következő időszakban a demokratikus centralizmus elvének mindkét oldalát tovább kell erősítenünk. Erősíteni kell a centralizmust is. Ha szórványosan is, de előfordul, hogy egyes tagok ugyan élnek a bírálat jogával, de nem veszik ki részüket a határozatok megvalósításából, a feladatok megoldásából. A gyakorlatban kell biztosítani és minden párttagnál érvényesíteni igazságos rendünket, azt, hogy pártunkban nem választhatók el egymástól a jogok és a kötelességek. Az elmélet és gyakorlat terén egyaránt folytassuk erőfeszítéseinket a pártdemokrácia fejlesztéséért, kutassuk a módját, miként lehet a párttagságot jobban bekapcsolni a párt politikájának alakításába. Mindent meg kell tenni, hogy a továbbiakban is hiánytalanul érvényesüljön a pártszervekben és pártszervezetekben a viták és nézetek kifejezésének szabad légköre, ez pártunk erejének egyik forrása és nem formális, hanem valóságos egységének fontos biztosítéka. Pártunkban élénk a kritikai szellem. Az élénk kritika ezen szabad légkörében még jobban szembetűnik, hogy varinak, akik ömnaguktói eltelve, mindennel elégedettek. Még mindig elég sok olyan funkcionáriusunk van, aki mindent meg tud magyarázni, aki a kritikát megköszöni —, de nem felejti eL Pártunknak becsületet szerez, hogy a hatalommal jól él, nem uralkodik, hanem vezet és a népet szolgálja. Ez a magatartás kötelező a párt minden funkcionáriusára és tagjára. Az egyszerű emberek véleménye a pártról nem kis részben azoknak a kommunistáknak munkájától és magatartásától függ, akiket személyesen ismernek. Funkcionáriusaink, párttagjaink zöme kommunistához méltóan él és dolgozik. A leghatározottabban felléptünk azokban a szórványos esetekben, amikor valaki a rábízott hatalommali visszaélt és így járunk el a jövőben is. liMMiBil AziifjMWyfcä gép omá* Azt is tapasztaljuk, hogy a c kispolgári életmód és erkölcs — • az anyagiasság, a jogtalan elő- i nyök kijárása és elfogadása, ; szerénytelenség, erkölcstelen ; életmód — hatást gyakorol ; Nagy erőnk, sik a marxizmuspártunk eszmeileg, politikailag egységes: a Párt tagsága helyesli és követi a Központi Bizottság politikai irányvonalát. Az egységet pártunk hűsége a marxizmus—len in izmushoz, az a harc formálta, amelyet a jobb- és baloldali nézetek ellen folytatott. Ez pártunk nagy ereje, sikereinek forrása. A taggyűléseken felszólaló százezernyi párttag kifejezte egyetértését a politikai irányvonalunkkal és eltökél tségét annak végrehajtására. A pártdemokrácia lehetővé teszi a vitáikat és ennek során elkerülhetetlenül helytelen né* zetek is felszínre kerülnek. Ez nem csorbítja , a pártegységet az alapvető kérdésekben, sőt: lehetővé teszi a helytelen nézetek leküzdését és ezzel a pártegység még további erősítését. A viták és a nézeteltérések különböző okokra vezethetők vissza. Az élesebb nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista mozgalom vitái, a fejlődés ellentmondásai nem maradnak hatástalanak o ártunk tagságára sem. Megelevenedtek különböző balos, szék* tás és jobboldali, revizionista nézetek is és ezek Is hatnak bi- zonvos körökben. Meg nem értés . mutatkozott párttagjaink egy részénél egyes kérdéseknek, a fejlődésnek, mai viszonyainknak megfelelő új megoldását illetően. így a származás szerinti kategorizálás megszüntetése, az állam- polgári egyen iogúság, egyház- politikánk értelmezése, más vo- natkozá“iham a gazdasági helyzet, az életszínvonal fe.ilődésé- megítélésében jelentkeztek véleményeltérések. Az egyes részkérdések különböző megítélése elaotában korszakunk bonvolultsáa'álból. társadalmunk. gazdaságunk télén1 “gí átlanotából fakad. - Összefügg gyakran azzal, hogy sok párttag is illúziókat táblái és a szocializmusba való átmenet kor- pr-lr-t rövidnek. konflik+US nélkülinek véK. Ezért értetie- állnak életünk sok — gyakran ellentmondásos — leanderével szemben. Ebben a korszakban fokozof- tan igaz az a lenini tétel, hogy az eszmei—politikai egységet minden új következtetés és lépés kapcsán őszinte, nyílt eszmecserében kell nap mint nap megteremteni. Azokkal szemben, akik nem értik a párt politikájának egyes részleteit, a türelmes meggyőzés a helyes és a célravezető módszer. Voltak azonban elenyésző számiban olyanok is, akik tudatosan szemibeálltak a párt politikájával és a frakciózás útjára léptek. Az ilyen párttagokkal a szervezeti szabályzat rendelkezéseinek megegye« párttagokra is. Elsőrendű pártérdek, hogy párt- és közéletünket erélyes és hatékony jellépéssel óvjuk minden olyan jelenséggel szemben, ami sérti pártunk tisztaságát, becsületét. erünk forrása: —leninizmus felelően határozottan jártunk el, pártbüntetést kaptak, vagy súlyosabb esetekben eltávolítottak őket a párttagság soraiból. Kádár János ezután arról beszélt, hogy felmerülnék a pártéletben a párt vezető szerepének gyengüléséről szóló vélemények is. Az e kérdésben folytatott viták részben a párt vezető szerepének különböző megítéléséből fakadnak. Vannak, akik a vezető szerepet úgy értelmezik, hogy a legapróbb részkérdésekben is a pártszervéknek kell dönteniök és az állami, társadalmi szervek szerepe csupán a végrehajtás. Ez helytelen nézet. A párt vezető szerepének ez a felfogása, oda vezetne, hogy elsorvadna az állami és töroegszervezetek önállósága, felelőssége. Mások a vezető szerepet azonosítják az erőszak, a hatalmi eszközök alkalmazásával. Ez — különösen a szocializmus építésének mostani időszakában — ellentmond a pártvezetés lenini alapelveinek. Nem kevés párttag a párt vezető szerepét egyes pártszervezetek szerepével és hatáskörével azonosítja, mások abban látják a párt vezető szerepének feltételét, hogy minden vezető beosztást párttagok foglaljanak el. A párt vezető szerepe mindenütt érvényesül, ahol meg* Kilósul politikája. A párt határozata! esetenként és helyenként nem valósulnak meg elég következetesen, sőt néha el is torzítják azokat. Ahol nem a párt politikáját valósítják meg, ott nem lehet a párt vezető szerepéről beszélni. Ebben az értelemben és helyileg előfordul és nem is egy-két esetben —, hogy a párt vezető szerepe nem érvényesül. Mégis egyes kivételes esetekből általánosítani hiba, a helyi problémákon lehet és kell is változtatA parin a a fő felada foglal Elvtársak! A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése a párt vezető szerepének további fejlesztése. A jövő nagy feladatai megkövetelik a párt vezető szerepének fejlesztését, a pártvezetés módszereinek, formáinak, a szervező munkának a társadalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesítését. ni, de az országban a párt ve- zet és politikája meg is valósul. Az utóbbi időben hallottunk a nemzetközi hírek között olyan nézetekről, amelyek a centralizmus elvének szükségességétvitatják a munkásosztály forradalmi pártjában. Másutt a párt funkcióját megfoghatatlan eszmei irányításként kezdik értelmezni. Arról á torzulásról nem beszélve, ahol „kulturális forradalom” címén iskolás gyermekeket vezetnek rohamra pártszervek és pártszervezetek ellen, úgymond .megtisztítási” célzattal. Mi a pártok közötti tapasztalatcsere szükségességét és helyességét elismerve és az egyes pártok önálló véleményét tiszteletben tartva, hangsúlyozni szeretnénk saját pártunk álláspontját a párt vezető szerepét érintő nézetekkel kapcsolatban. A magyar munkásosztály és a dolgozó nép történelmi tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a kapitalizmus elleni következetes harc, a szocialista építés csak marxista— leninista, a demokratikus centralizmus elve alapján felépített és működő kommunista párt vezetésével folyhat sikeresen. Pártunk nehéz harcokban szerzett tapasztalatai bizonyítják, hogy azok az erők, amelyek a párt szervezetei helyett vagy azokkal szemben valami más erőre támaszkodva akarják — úgymond — erősíteni a munkásosztály hatalmát és annak vezetését, valójában veszélyeztetik a munkáshatalmat, a szocialista építést. A dolgozó népnek, a munkásosztálynak a szocialista építés egész időszakában szüksége van a pártra, annak vezető és szervező tevékenységére. Minden olyan nézet, amely a párt vezető szerepét korlátozza, az irányító erejétől fosztja meg a munkásosztályt, a dolgozó népet. Minket, magyar kommunistákat nehéz, sokszor jelentős áldozatokkal járó harcunk tanulságai arra tanítanak, hogy a párt vezető szerepével és belső életével kapcsolatos lenini elvek következetes érvényesítése szent kötelességünk. k mindig tokkal kell koznia Általában a párt felelős a szocialista építésért, társadalmunk állapotáért a munkás- osztály és egész népünk előtt. Ez nem jelentheti azonban azt, hogy minden részkérdésben a pártnak kell döntenie. Továbbfejlődésünk határozott igénye, hogy növekedjék az állami és tömegszervezeti szervek szerepe, felelőssége a gyakorlati döntésekben és azol végrehajtásában. A politikai, gazdasági é kulturális élet fő tennivalóit í (Folytatás a 7. oldalon)
