Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)

1966-11-29 / 281. szám

ÜLÉSEZIK ÁZ MSZMP IX. KONGRESSZUSA Helyes volt párfnnk álláspontja az ideológiai kérdésekben ~ --i * '\g mmm li ■ '■ ?*■■■ bős ■ > '■ - ' I * , . . . M ^ - v - S* < lenini politika. Az eredmény a szocialista állam és rendszei megerősödése, a szocialista for­radalom továbbfejlődése. Más kérdés a kispolgári gondolko­dás, a haszonlesés, az önző anyagiság szelleme, ez idegen a szocializmustól, ez ellen meg­alkuvás nélkül elvi harcot kell folytatni. Megint más kérdés a dolgo­zók anyagi érdekeltsége a szo­cializmus építésében, amely a szocialista eszmével, gyakor­lattal teljes összhangban van, ezért erősíteni kívánjuk. Vall­juk és hirdetjük, hogy a szocialista társadalom építése, a tömegek tudatos cselekvését, áldozatkészsé­gét, önzetlenségét, közössé­gi szellemének erősítését kívánja meg. A kettő azonban nincs ellen­tétben egymással, hanem ki­egészíti egymást. A párt a szo­cialista eszme terjesztésén és elmélyítésén munkálkodik és egyidejűleg hirdeti, hogy a szocialista társadalom építésé­nek együtt kell járnia a dolgo­zók életszínvonalának rendsze­res emelkedésével. Sőt, jelen­leg a szocialista bérezési elv hatékonyabb érvényesítése a feladatunk, más szóval növelni akarjuk a dolgozók anyagi ér­’ dekeltségéi, azt. hogy aki mun- • kájával többet ad a társada­■ lomnak, az a javaktól is job- i ban részesedjék. A gyakorlat ebben a kérdés- i ben is bizonyítja a párt állásr i pontjának helyességét. Azok­■ ban az években, amelyekben a dolgozó tömegek, munkások, parasztok, alkalmazottak élet- színvonala jelentősen emelke­dett, sok százezerrel nőtt azoknak a kommunistáknak — ; és pártonkívülieknek — a szá­ma, akik a párt-, a tömeeszer- vezetek. a tanácsok, a Hazafi­as Népfront-mozgalom aktív tagjaiként, anyagi ellenszolgál­tatás nélkül, műiden szabad ide lüket, sokszor egészségüket feláldozva, a szocializmus tu­datos építőiként vették ki ré­szüket legnagyobb társadalmi feladataink megoldásából. Ezekben az években éoült fel és vált erős szervezetté, példá­ul a munkásőrség, aroelvnek tagjai önzetlenül, öntudatból, hivatásbeli munkáink Példás ellátásán tél vállalták és vál­lalják belső rendünk, a néo hatalmának, szocialista vív­mányainak fegyveres védelmét. Ezekben az években született és növekedett tömegessé a szo­cialista brigádmozgalom. szo­cializmus tudatos éoítőinék. élenjáróinak nagyszerű moz­galma. véli, hogy a terv végrehajtási mellett ismét meg kell vizsgál ni a lakáskérdést, mégpedig a: építést, az elosztási rendszer és az igénylés rendszerét egy aránt. Az építésnél azt, hogj a tervet mi módon lehetne túl. teljesíteni. A gazdasági re formmal összefüggésben me? kell vizsgálni, hogy az üzemei létesíthessenek saját pénzügyi alapot és saját kivitelezésbe!! is építhessenek dolgozóiknál! bizonyos számú lakást, továb­bá, hogy a lakásépítő ipari ka­pacitást hogyan bővíthetnénk a kisipari termelőszövetkeze­tek bevonásával. Az elosztási rendszert is javítani kell ölj módon, hogy abban a taná­csok fő szerephez jussanak és az elosztás a nyilvánosság el­lenőrzésével történjék. Az el­osztás igazságosabbá csalt ak­kor tehető, ha módosítjuk az igénylés rendszerét is. Akinek módja van, az csak megfelelő anyagi hozzájárulással igényel­hessen, bizonyos jövedelemha­táron felül keresők, pedig ne igényelhessenek és ne kap­hassanak ábami bérlakást. Tisztelt Elvtársak! Jelenlegi viszonyaink között a gazdasági énítőmunka a párt, a forradalmárok számára az osztályharc köznonti kérdése. E munka sikerétől függ szoci­alista céljaink elérése, a mun- ká'O'Sztálv. a dolgozó nép élet- színvcmmalának további emel­kedése. Feladataink: 1. Minden erővel dolgozni a harmadik ötéves terv si­keres teljesítéséért. 2. A gazdasági mechaniz­mus reformjának előkészítő munkáját a párthatározat el­veinek és a megadott határ­időknek betartásával befe­jezni. 3. A gazdasági mechaniz­mus • reformjának életbelép­tetését és hatékonyságát biz­tosítani. 4. A feladatok helyes meg­határozásával a felesleges kettősségek felszámolásával biztosítani, hogy egyrészről a párt- és tömegszervezetek, másrészről az állami, gaz­dasági szervek, illetve a ta- háesök eredményesen és a leghatékonyabban tudjanak dolgozni és együttműködni a népgazdasági feladatok meg­oldásán. 5. A pártnak a gazdasági munka telén' is be kell töl­tenie vezető szerepét, a köz­ponti és területi pártszervek­nek, a párt alapszervezetei­nek kell országosan és helyi­leg biztosítani gazdaságpoli­tikánk érvényesítését, az or­szágos és helyi érdekek meg­felelő összehangolását. íársada’om iift kell járn’a színvona'ának neSkedésérel szól az anyagi érdekeltségről, sőt, a .gazdasági mechanizmus reformja kapcsáriímég növelni is kívánja azt. Véleményünk szerint itt különböző kérdések­ről van szó, közöttük két olyan jelenségről, amelyik közül az egyik káros és leküzdendő, a másik pedig teljes összhangban van a szocialista elmélettel és gyakorlattal. Az ismert korábbi hibák és az ellenforradalmi demagógia a szocializmus ingadozó hívei­nél átmenetileg kiábrándulásra és a szocialista eszmétől való eltávolodásra, nemegyszer va­lamiféle „éljünk a mának” han­gulatra vezetett. Az életszín­vonal 1957-ben bekövetkezett jelentős emelkedése, a kisipar, a kiskereskedelem ■ fellendülé­se. a telekvásárlás, a családi- ház-építés, a személygépkocsi­vásárlás, a külföldre utazás tö­megessé válása, a nyugati tő­kés országokkal létrejött széles felületű érintkezés kétségtele­nül a kispolgári gondolkodás, az önző anyagiasság szemléle­tének bizonyos fokú megerősö­déséhez vezetett. A kispolgári gondolkodás többek között a kispolgár lété­ből is fakad. De mai viszonya­ink között lehetővé kell tenni mind azt & magánkezdeménye­zést, ami segíti a szocialista célok megvalósítását a torzulá­sokat pedig, amelyek ezt hát­ráltatják, le kell küzdeni. Ez Tisztelt ElvtársaJk! Ideológiai munkánkban fel­emelkedő fontosságú a szocia­lista hazafiság elmélyítése, a nacionalizmus elleni harc, a2 internacionalizmus erősítése. Népünkben erős a hazasze­retet érzése, történelmi múl­tunk, nemzeti kultúránk érté­kes hagyományainak őrzése, ápolása. A múltban az uralko­dó osztályok, a nemesség és példájukat követve a burzsoá­zia az alkotmányon kívül he­lyezte, jogtalanná tette a dol­gozó nénet. De még akkor is, a mostoha .sorsra kárhoztatott dolgpSv.r.ép volt á haza igazi védeljmezője, a nemzet fenn­tartó ereje. A nén akkor is sze­rette a szülőföldet, a hazát. Százszor inkább szereti ma, amikor a szülőföld. a nép sa­ját. igazi, édes hazájává vált, amikor a haza és a magyarság fo­galma azonos a független országban szabadon élő néoue! és a társadalmi ha­ladással, az emberiség jö­vőjét jelentő, szocialista társadalom emelkedő, ha­talmas művével. A nacionalizmus polgári esz­me, amely ma még pozitív sze­repet tölt be a világnak azo­kon a helyein, ahol a népek még az önálló nemzet megte­remtéséért, és a függetlensé­gükért harcolnak az imperia­lizmussal, a reakciós feudá­lis. vagy törzsi erők éllen. Európában azonban a nacio­nalizmus már betöltötte pozi­tív szerepét az önálló nemzeti államok kialakulása idején. Még ma is léteznek olyan pol­gári erők nyugat-európai or­szágokban, amelyek nemzeti érdekek védelméhez csatlakoz­va szembe kerülnek amerikai imperialista, nyugatnémet re- vansista törekvésekkel. Az ilyen erőkkel lehetséges és szükséges is együttműködni, azonban a nemzeti érdekeket Európa erzágaiban következe­tesen már régen a munkásosz­tály képviseli, a reakciós bur­zsoázia pedig az osztályharc­ban a nacionalizmust, a mo­dem ipari proletáriátus meg­jelenése óta az osztáljtollen té­tek ködösítésére, más népek el­leni uszításra használja fel. Ezért pártunk, mint minden forradalmi párt, következete­sen harcol a burzsoá naciona­lizmus ellen. Újabban az imperialisták és a reakció honi maradványai szeretnék felszítani a naciona­lizmus eszméjét, a szocialista országokban, éppen azzal a céllal, hogy a régi recept sze­rint megosszák és kijátsszák egymás ellen e népeket. Szo­cialista országokban is akad­nak egyes emberek, akik rö­vidlátó módon kacérkodnak a nacionalizmussal és ezzel — bár azt szolgálni vélik, ártanak a szocialista ügynek. Az impe­rialisták azonban hiába re- ■ ménykednek, a szocialista országokat ve>- | zető marxista—leninista : pártok nagy forradalmi ta­pasztalatokkal rendelkez­nek, népeik között szocia­lista, testvéri barátság épül, alapvető érdekeink közö­sek és a burzsoá naciona­lizmus nem fog éket verni 1 közénk. Pártunk a szocialista haza- . fiság lényeges elemének tekin­ti a munkásnemzetköziséget. j Ezért ideológiai munkájában az [ internacionalizmus, a más né- . Pék iránti barátság szellemé- beft rieveli a magyar népet. A proletár internacionalizmus eszméjében egyesül a szocialis- ’ ta haza, a nemzetközi munkás- osztály, a szocialista világrend­szer érdekeinek azonossága és az ezekhez való hűség. Pártunk a leninizmus tanításaihoz híven hű a proletár internacionaliz­mus eszméjéhez. Fő felada­tunk a szocialista társadalom felépítése hazánkban. Ebből kiindulva hozzuk döntésein­ket, de azok nem lehetnek el­lentétesek a szocialista világ­rendszer országainak, a nem­zetközi munkásosztálynak kö­zös érdekeivel és közös front­ban, egységesen kell harcol­nunk közös ellenségünk, az im­perializmus ellen. Ezért mi el­ítéljük a kínai vezetők jelen­legi irányvonalát, amely a vi­lágforradalomról sűrűn han­goztatott szavak ellenére mind­inkább láthatóan nacionalista, nagyhatalmi, hegemon törek­véseket mutat Elvtársak! Az ideológiai kérdések közül érinteni szeretném még a val­lásos világnézethez, a vallásos emberekhez, az egyházakhoz való viszonyunkat. Pártunk ál­láspontja e kérdésekben alap­jában mindvégig helyes volt Pártunk világnézete szemben áll minden idealista világné­zettel, így a vallásos világné­zettel is. Ez eszmei harcot je­lent. Hazánkban vallászabad- ság van, s pártunk kerül mindent, ami a vallásos emberek ér­zéseit sértené, de nem mond le arról, hogy küzd­jön a felvilágosodottságért, a tudományos világnézet el­terjesztéséért Az osztályharc frontja szerin­tünk nem a hívők és nem hí­vők között húzódott és nem ott húzódik ma sem. Bármely fe- felekezethez tartozó hívők sza­badon gyakorolhatják vallásu­kat, hátrányos megkülönbözte­tésben nincs részük, egyenjogú állampolgárai a hazának. A felszabadulást követően voltak éles politikai harcaink különböző egyházak vezetői­vel, de nem egyházi, hanem világi és hatalmi kérdésekben. Amikor egyes egyházi vezetők még a Habsburg királyi ház­hoz való hűségért, a földbir­tokos és kapitalista osztály érdekeinek védelmében léptek fel és imperialista ellensé­geinkkel szövetkeztek, akkor éles volt a harc, de ez ebben a formában már a múlté. Jelenleg a Magyarországon működő egyházak és az állam viszonyát, mindkét fél számá­ra elfogadható egyezmények szabályozzák kielégítően. Ami­óta az egyházak vezetői, a szo­cialista társadalmi rend meg­születését és fennállását tudo­másul vették és a helyzetet e reális valóság alapján ítélik meg, nem egy társadalmi kér­désben is közös nevezőre tud­tuk hozni álláspontunkat. Az állam, az egyház számára el­fogadható és a nép érdekei­nek, szocialista építő munká­jának megfelelő helyzet kiala­kításában a párt, az állam he­lyes politikája mellett szerepe van a hívő tömegek demokra­tikus állásfoglalásának. Szere­pük van az egyházak vezető testületéiben reálisan gondol­kodó embereknek, és a külön­böző egyházak, gyarapodó szá­mú haladó papjainak is, akik­kel a Hazafias Népfront kere­tében a kölcsönös tisztelet alapján, egyetértésben dolgo­zunk népünk javára. Tovább gy népünk m Kedves elvtársak! Az utóbbi négy évben né­pünk műveltsége tovább gya­rapodott. Minden általános is­kolát végzett 100 tanuló kö­zül 42 középiskolában, 41 pe­dig szakmunkástanuló-intézet­ben folytatja tanulmányait. Ma évenként másfélszer annyi szakembert bocsáta­nak ki egyetemeink, főisko­láink. mint az egyetemi, főiskolai hallgatók száma 1937 38-ban összesen volt. A tízezer lakosra jutó nap­pali tagozatos egyetemi és fő­iskolai hallgatók ^tekintetében olyan fejlett európai kapita­lista országokat előztünk meg, mint Anglia. Franciaország, Olaszország, Svédország. E té­nyek szocialista építésünk leg­szebb eredményei közé sorol­hatók. A VIII. kongresszus egyik jelentős döntése a származási kategóriák eltörlése és az új egyetemi-főiskolai felvételi rendszer bevezetése volt. A döntés helyességét a gyakorlat igazolta. A felvételi rendszer követelményei: a felkészült­ség, a tehetség, rátermettség és a magatartás fokozottabb helytállásra serkent és jobb tanulásra, a képességek fej­lesztésére ösztönöz. Az ez évi A tapasztalatok alapján mi üdvözöljük a marxisták és keresztények között a nyugati országokban megkezdődött, párbeszédet, amelynek célja, hogy a haladás és a béke ér­dekében a közös fellépés alap­jait és módozatait megtalál­ják. A Központi Bizottság refe­rátuma összegezte a tudomá­nyos élet, a kutatómunka te­rületén elért fejlődést, s az el­múlt évek tapasztalatai alap­ján falhivta a figyelmet: A kővetkező' években arra kell törekednünk, hogy az ipar, a mezőgazdáság, kultu­rális életünk igényelje a tudó- mány fokozottabb segítségét. _s határozzon meg konkrét, idő­szerű feladatokat, amelyeket a tudomány eszközeivel kell megoldani. Kutatóink, a tudo­mányos élet vezetői, építsék és erősítsék a kapcsolatot az ipar, népgazdaság termelőmunká­ját irányítókkal, az üzemek­kel, s olyan tudományos^ té­mák művelését állítsák előtér­be, melyek társadalmunk - cél­jait a legeredményesebben szolgálják. A tudományos eredmények megalkotói és fel­használói közös erővél mun­kálkodjanak a tudomány kin­cseinek eddiginél gyorsabb hasznosításán. arapodo^t tű\eilsége egyetemi felvételi vizsgákon a korábbinál nagyobb lehetősé­get biztosítottunk a felkészült­ség mellett a tehetség, a ráter­mettség és a magatartás figye­lembevételére. Nem számolva a ma más munkakörben dol­gozó munkások és parasztok gyermekeit, a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya országo­san nem csökkent, a hallgatók 44—45 százaléka közülök való. Nem mehetünk el azonban szó nélkül amellett, hogy egyes — különösen budapesti — egye­temeiken arányuk alacsony. 1961. óta közoktatásunk egé­szét átfogó reform megvalósí­tásán dolgozunk. Az oktatási reform eddigi tapasztalatai igazolták a le­fektetett alapelvek helyes­ségét. Az iskolareformmal a Köz­ponti Bizottság behatóan fog­lalkozott A gyakorlati végre­hajtás néhány torzulását és hibás értelmezését kijavítot­tuk. Folytatnunk kell azonban (Folytatás a 6. oldalon) JIŐmMM) 5 1966. november 29., kedd ^ (Folytatás a 4. oldalról) hátralévő hasonló munkakör­ben, mintegy 60—70 ezer dol­gozónál. A párt kormányzatunk a dolgozó nők, anyák, a gyer­mekeket nevelő szülők helyze­tének könnyítésére eddig _ is szorgalmazta a családi pótlék rendszerének fejlesztését és ezt az anyagi fedezet megte­remtésétől függően a jövőben is szorgalmazza. Az eddigi in­tézkedésen túlmenően most bevezethető további intézkedé­seket is javasol a Központi Bizottság; I. Javasoljuk, tegyük lehe­tővé, hogy a kisgyermekes anya, munkaviszonyából eredő jogait biztosítva, gyermeke gondozása céljából a gyermek két és fa éves koráig két éven át otthon maradhasson és ha­vi 600 Ft gyermekgondozási segélyt kapjon. 2« A gyermekgondozási se­gély rendszerét azokra a ter­melőszövetkezetekben dolgozó nőkre is ki kell terjeszteni, akik eleget tesznek tagsági kö­telezettségüknek. 3« Meg kell vizsgálni an­nak lehetőségét, hogy nemcsak az anya, hanem az olyan apa is kapjon családi pótlékot, aki egyetlen kiskorú gyermekét egyedül neveik A Központi Bizottság, eddi­gi politikánkhoz híven, annak érdekében, hogy a falusi dol­gozó életkörülményei közelebb kerüljenek a városi dolgozóé­hoz, javasolja: í* a termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátásának rendszere — a nyugdíj- és a táppénz-ellátás­ban a szövetkezeti sajátossá­got megtartva — a harmadik ötéves terv időszakában ke­rüljön a bérből és fizetésből élők színvonalára. 2* Javasoljuk, hogy 1970. végéig a termelőszövetkezeti tagok családi pótléka érje el a bérből és fizetésből élőkét. Fontos társadalmi kérdés a lakáshelyzet további javítása. Ismeret®, hogy kidolgozásra, került égy 15 éves terv, amely 1975-ig egymillió lakás építé­sét irányozza elő. A második ötéves tervben eredetileg 250 ezer lakás építése szerepelt, ezt a számot a VIII. kongresszus felemelte 300 ezerre, ténylege­sen 282 ezer lakást sikerült tolépíteni. A harmadik öléves *ervbén 300 ezer lakás építé­sét irányozzuk elő. Ez az elő- :"»nyzat alapjában megfelel a 15 éves terv időarányos részé­nek. A Központi Bizottság úgy A szocialista építésének egy a dolgozók élet rendszeres ei Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Pártunkat, társadalmunk esz­mei politikai vezetőjét, , tevé­kenységében a munkásosztály irradalmi elmélete, a marxiz­mus—leninizmus vezérli, A marxizmus—leninizmus, mint minden igazi tudomány a gya­korlattal kölcsönhatásban szüntelenül fejlődik. Pártunk alapvető feladata a sokoldalú­an kifejtett ideológiai munka: a) Alkotó módon alkalmazza és fejleszti a marxista elmé­letet és választ ad a fejlődés új kérdéseire, b) propagálja és terjeszti a marxista—leninista elméletet, a kommunista világ­nézetet, harcot folytat az gllén- séges szemléletek ellen, c) a tö­megek céltudatos aktivizálásá­éul az elméletet a társadalom anyagi erejévé változtatja. Az ideológiai területnek csu­pán néhány kérdését kívánom röviden érinteni, elsőként a szocialista tudat, az anyagi ér­dekeltség és az anyagiasság összefüggéseit. Nálunk az utób- tá időben aggodalmunknak ad­tak kifejezést, hogy egyrészt az életszínvonal emelkedése, más­részt különböző negatív hatá­sok következtében csökken a forradalmi szellem és teret nyer az önző anyagiasság, tár­sadalmunkat az „elpolgáriaso- dás” veszélye fenyegeti. A párt a szocialista tudat, közgondol­kodás erősítése mellett sokszor

Next

/
Thumbnails
Contents