Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-20 / 274. szám
Az új választási törvényről^ a képviselők megnövekedett felelősségéről nyilatkozik Barta András a Heves megyei képviselőcsoport elnöke tu választási törvény született az ország házában. Jobb, demokratikusabb a réginél. A képviselők között — akik megszavazták, törvényerőre emelték a tervezetet — ott volt Bar- ta András, megyénk ország- gyűlési képviselője, a Heves megyei képviselőcsoport elnöke is. Most az 6 véleményét kérdezzük, vele beszélgetünk. A négy esztendővel ezelőtt megválasztott képviselők mandátuma lassan lejár. Mielőtt az új választási törvényekről beszélgetnénk, szóljunk előbb az elmúlt időszakról. Mi a véleménye a csoport elnökének: hogyan dolgoztak megyénk országgyűlési képviselői, milyen mértékben szolgálták meg a választópolgárok bizalmát? — Ügy gondolom — s így remélem —. a választók nem csalódtak a képviselőikben. Heves megye országgyűlési képviselői sokat fáradoztak, hogy segítsék a megye fejlődését. Az elmúlt négy esztendő alatt húsz tanácskozást tartott a megyei képviselőcsoport, s az ülések napirendjén mindig a legaktuálisabb kérdések szerepeltek. Tanácskoztunk többek között a megye oktatásáról, ellátási gondokról, idegenforgalomról, egészségügyről, s az ipar, mezőgazdaság különböző problémáiról. Ezeken a csoportüléseken konkrét határozatokat is hoztunk, hogy mit kell tennünk, hol és hogyan intézkedjünk, vagy esetleg interpelláljunk, ha kell Véleményem szerint hasznos volt az is, hogy a napirendektől függően nemcsak Egerben, hanem a megye különböző részein — Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen, Pé- tervásárán vagy a Kékestetőn — rendeztük üléseinket. így a képviselők jobban megismerkedhettek az illetékes szakemberekkel és szinte emberközelből tapasztalhatták az eredményeket. de a gondokat is. El kell mondani azt is, hogy szerencsés volt a képviselők összetétele. Arra gondolok, hogy a megyében élő és dolgozó képviselők talán többet találkozhattak választóikkal, míg a fővárosban élők gyorsabban tudtak intézkedni, segíteni. És így együtt, a párt, a tanácsok és a népfront támogatásával sok problémát segített a megoldás felé a megyei képviselőcsoport. Csupán példaként említem a hevesi és a füzesabonyi járás tüzelőgondjait, a takarmányellátást, az iskolák építését, és ha csak részben is, de valamit segítettünk a női munkaerők foglalkoztatásában is. Tudjuk, hogy a csoportülés a képviselők munkájának nem egyetlen módszere. A választók azt is igénylik, hogy személyesen találkozzanak képviselőikkel. — Ez igaz. Nyugodtan mondhatom, nem volt hiány a személyes találkozásokban sem. A képviselők részt vettek a megye közéletében: a tanácsüléseken, előadásokat tartottak a pártnapokon, közreműködtek a különböző demonstrációkon — például a tavaszi békekampány idején —, de ott voltak a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlésein éppen úgy, mint egyéb ünnepségeken, rendezvényeken. És ha mindezekhez még idesoroljuk a képviselői beszámolókat — 160 beszámolón mintegy 130 ezer választópolgár jelent meg — és a 250 fogadónapot, amelyeken összesen hatezer választó fordult problémáival a megye képviselőihez. akkor elmondhatjuk, valóban élő volt ez a kapcsolat. A négy esztendő képviselői munkájának rövid átte- . kintése után most térjünk át az új választójogi törvényre. Az új törvény szerint területhez kötött a választás. A választópolgárok nem lajstrom alapján, hanem személy szerint választják képviselőiket. A demokratizmusnak ez a kiszélesíJCűngressznsi kiil(lőtt i> ink SZURDI ISTVÁN, az MSZMP Központi Bizottságának titkára OLÄH GYÖRGY, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára A harmadik ötéves tervben t 11814 új lökés i lőfeltétel: a közművesítés — Közügy a magánlakásépítés A megyei tanácsülés egy hete fogadta el Heves megye harmadik ötéves tervét. A város- és településfejlesztés, a kommunális ellátás, a lakosság szociális, egészségügyi és kulturális igényeinek kielégítése sajátos és fontos tanácsi feladat, mégis a lakásépítési program tarthat száradt a legnagyobb érdeklődésre. Hány lakás épül 1970-ig megyénkben, mennyi pénz áll rendelkezésre, mi az alapvető feltétele annak, hogy a tervekből valóság legyen?. Ezekre a kérdésekre kerestek választ a tanácstagok és ez érdekli a lakosságot is. Mert sokan várják, hogy jobb, emberibb körülmények közé kerüljenek és akad-e család, akinek környezetében ne akadna új lakásra váró fiatal pár, többgyerekes albérlő, vagy munkahelyére n normt a bejáró ismerős? Családok sorsa, a tanácsok ISMÉT CI Hárman a leszerelt katonák közül Modern típusú, nagy szériában készülő bútorok A bútoripar ez évi termelésének értéke előreláthatólag egymilliárd kétszázötvenegy millió forint lesz, a jövő évben a tervek szerint 66 millió forint értékű bútorral többet gyártanak majd. 1967-ben a belkereskedelem valamennyi igényét kielégíti az ipar. A fényezett, a kárpitozott és a műanyag bevonatú bútorokból egyaránt több új típust már nagy szériában bocsát a 1966. november 20* vasárnap kereskedelem rendelkezésére. A hazai üzletekben forgalomba kerülő bútorok 80—90 százaléka modern típusú. A bútoripar tovább növeli a szétszerelten és csomagoltan szállítható bútorok gyártását. ennek rendelek alá. Nagyon bízom abban, hogy e célkitűzésemet valóra is tudom váltani. Szeretnék orvos lenni, szeretném az embereket gyógyítani. TÓTH JÓZSEF Egerből vonult be 18 éves korában, ö is szinte a gimnázium padsorából került a néphadseregbe. Tanulás mellett a labdarúgás jelentette számára addig a mindennapi elfoglaltságot és a kis „Potyesz”, — ahogy a városban ismerik és becézik, — az iskolapadban, meg a pályán is jó eredményeket ért el. A Dózsa II-ben rúgta a gólokat, amikor megkapta a behívót. — Nem akartam elhinni, hogy katona leszek — meséli. — Olyan furcsának tartottam ezt 18 éves fejjel. De aztán megszoktam. A hadseregben szakmát szereztem, műtős lettem. Természetesen a sportolásra is meg volt az idő, aktív labdarúgója voltam az Egri Honvédnak. A két évre szeretettel gondolok vissza. Embert faragtak belőlem, s kibírtam. És gyorsan elszaladt az a két év. Csupán az utolsó nap telt el nehezen... — Most hogy ismét civil vagyok, először is szórakozni és pihenni akarok néhány napot. Behozni a kétéves lemaradást. Megünnepelni azt, hogy becsülettel helytálltunk és egészségesen leszereltünk. Aztán szeretném elvégezni a jogot és szeretnék továbbra is focizni. Hogy hol? Azt még nem tudom. Valószínű visszatérek az anyaegvesületemhez, de az is lehet séges, hogy a Szolnoki MÁV-hoz megyek. Ez a napokban dől el, s ennek megfelelően választom meg majd munkahelyemet is... Fazekas István vekben dolgoztam bevonulásom előtt, mint műszaki rajzoló. Ezt a munkát szeretném tovább folytatni. Éppen ezért oda megyek vissza dolgozni is. Természetesen emellett szeretném jövőre a felsőfokú gépipari technikumban tudásomat gyarapítani. Bízom abban, hogy felvesznek majd. — További tervei? — Ha lesz elegendő pénzem, meglátogatok néhány külföldi, elsősorban baráti államot. Szeretnék szétnézni a világban. Nősülni még nem akarok, autót sem akarok venni, inkább tanulni szeretnék. Hasznos polgára akarok lenni társadalmunknak. Most egy hétig pihenek. szórakozom még, visszazökkenek a civil életbe, s aztán jöhet a mindennapi munka... SZEGEDI LAJOS Poroszlóról vonult be. A keménykötésű fiatalember 19 éves korában, szinte közvetlenül az érettségi után került a hadseregbe, ö így vélekedik: — Érettségi után az orvos- tudományi egyetemre jelen- keztem, de nem vettek fel. Így a mentőszolgálatnál helyezkedtem el. Onnét vonultam be. A hadserégben szakmát is tanultam: műtős lettem. Kétszeresen élenjáró szakasznak voltam a tagja. Becsülettel igyekeztünk feladatainkat teljesíteni, s úgy érzem: ezt sikerült is. Erre nagyon büszke vagyok! — Most hogy leszereltem, két napig szórakozom, pihenek, hétfőn pedig már munkába állok a mentőszolgálatnál. Ezt a munkát végzem mindad. dig, míg nem sikerül az egyetemi felvételem. Szeretnék tovább tanulni. Ezt tartom legfontosabb feladatomnak, célkitűzésemnek; Minden mást Aki volt katona, az tudja, mit jelent leszerelni, mit jelent ismét civil ruhában járni. Ilyenkor hirtelen felszabaduló öröm, boldogság, .beteljesülés és szertelenség keríti hatalmába az embert, s nincs olyan lehetetlen, amit meg ne tenne nagy kedvében. Ez az öröm érthető is, hiszen a szó legnemesebb érteimében is felnőtté, katonaviselt emberré válik erre az időre a fiatal, olyan emberré, aki becsülettel teljesítette a törvényeinkben előírt kétéves katonai szolgálatot, s e nagy munkának a végére tesz pontot. Az elmúlt napokban megyénkbe is hazatértek a le- szerelők, a „civil ruhás katonák”. Elbúcsúztak társaiktól, parancsnokaiktól, hogy egykét napi pihenő után ismét felvegyék a kalapácsot, a szerszámot, s ott folytassák az építőmunkát, ahol éppen annak idején abbahagyták. Pénteken délután három ilyen leszerelt fiatalemberrel beszélgettünk. Arra voltunk kiváncsiak, a kétéves katonai szolgálat után mi a tervük, milyen elképzelés megvalósítására törekszenek majd? ZÄM SÄNDOR, aki Recskről vonult be katonák, azt mondja: — Boldog vagyok, hogy épen, egészségesen leszerelhettem, hogy teljesítettem a haza iránti kötelességemet. Erre a két évre életemben mindig emlékezni fogok, hiszen ez idő alatt változatos életen mentem át. Volt sok jó, sok rossz benne, mint ahogy ez lenni szokott. De az már a múlté, s mint emlék, a rossz is széppé válik. Megszépül az ember előtt a két év legnehezebb órája is. — A Mátravidéki Fémműtekintélye, bizalom és hit függ ártól, hogy lakásépítési programunkat sikerül-c megvalósítani Az első és a legfontosabb kérdés, hegy mennyi lakást szándékozunk építeni Heves megye harmadik ötéves tervének jóváhagyásakor az igényeket a lehetőségekhez kellett szabni. így született olyan cél. hogy 1970-ig megyénkben 11 814 lakást építsünk. Közel 12 ezer lakás, vagyis a rászorulók, a jelenleg önálló lakással nem rendelkezők vágya a harmadik ötéves terv végéig teljesül. Építőiparunk képes ennyi lakást építeni; Igen, ennél fontosabb feladata nem lehet és az előző öt év alatt is 11 192 lakást építettek. De a kérdés nem ilyen egyszerű. Azt is meg kell mondani, hogy a megye rendelkezésére bocsátott központi beruházási keret csak 1514 lakás építésére elegendő. Tehát a harmadik ötéves terv során 1514 állami lakásra számíthatunk, továbbá a gyöngyös—visoutai kombinát dolgozói részére Gyöngyösön 500 lakás épül a megyei kereten felül. A többi 10 000 lakást magánerőből kell építeni. De az sem mindegy, hogy hol épülnek az új lakások. Ugyanis az elmúlt öt év alatt a három város lakossága 7781 fővel növekedett, a községeké 11462-vel csökkent. A három városban 253 üres lakást tartanak nyilván. A városba áramlás, ha csökkenő mértékben is. de folytatódni fog. Mindebből következik, hogy a lakások jelentős részét a három városban kell felépíteni. Ki tud Egerben, vagy Gyöngyösön telket venni? Aligha akad eladó, szabad telek, legfeljebb a város szélén, de annak ára méregdrága. Értékeljük eredményeinket, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy lakáspolitikánknak a múltban egyetlen olyan pontja sem akadt. amely a településfejlesztési tervekben megjelölt községekben, vagy főleg a városokban ösztönzött volna lakásépítésre. Államunk a jövőben is és jelentős mértékben támogatni fogja a lakásprogram teljesítését. De azit is el i kell érni, hogy a közpénzt a közösség érdekei szerint, a lehető legcélszerűbben használjuk fel. Azaz ott épüljenek a lakások, ahol azokra a legnagyobb szükség van. Büszkén, de aggódva is nézzük az egri és a gyöngyösi új lakótelepet. A Hadnagy utcát már sűrűn beépítették, a Csákány utca jövőre még 185 lakásnak tud helyet adni és Gyöngyösön sem sokkal jobb a helyzet. Pedig a 11814 lakásra szükség van, ez harmadik ötéves tervünk egyik legfontosabb célkitűzése. A tanácsokra hárul az a feladat, hogy idejében gondoskodjanak az állami és a magánlakás-építkezések területének kiválasztásáról. A kisajátításokat, a jogi, a pénzügyi és az egyéb vitákat sürgősen fejezzék be. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a városokban főleg többszintes társasházakat kell építeni, amihez jelentős mértékű közművesítés szükséges. A közművesítésnél álljunk meg egy szóra! Nem késtünk el máris? Igen, ez a veszély fenyeget. De akkor annál inkább iparkodnunk kell. Meg kell oldani a közművesítés szervezését, biztosítsuk a szükséges tervezői és kivitelezői kapacitást. i A magánlakás-építkezés legnagyobb akadálya a következő években az lesz, hogy közművesítésre kevés az állami fedezet és korlátozott a helyi erőforrás is. Ezért a tanácsoknak, az OTP-nek és minden kö- zületnek fokozott gondot kell fordítani az anyagi eszközök minél hatékonyabb felhasználására és nem lehet elé au ó hangsúlyozni a leggazdaságosabban közművesíthető területek kiválasztását. Igénybe kell venni a hitelakciókat, a lakossági hozzájárulást és a társadalmi összefogás minden formáját. Adjunk zöld utat, mondjuk ki. és a gyakorlatban is alkalmazzuk, hogy közügy az állami és a masán!»kás- építkezés is. Akkor terveinket Valóra válthatjuk. 1970-ig 11 814 lakást építünk. Dr. Fazekas László majd és dolgozik. ' Mint tudjuk, az új választási törvény lehetőséget ad a kettős jelölésre is. — Ez is a demokrácia kiszélesedését jelenti. Persze, vannak, akik azt hiszik, itt most valamilyen versenyfutásról van szó. Nem, hiszen a jelöltek nem különböző programmal indulnak. A program egy, — a szocializmus programja. Ezzel indulnak a jelöltek, de előfordulhat, hogy a választók egy része esetleg egy másik személy jelölését tartja hasznosabbnak. Mert úgy gondolják — úgy érzik —, hogy az jobban képviseli majd a Parlamentben érdekeiket, a szocializmus programját. Természetesen e lehetőség eredményeként a jelölő gyűlések és a választási gyűlések sokkal aktívabbak, úgy is mondhatnám, izgalmasabbak lesznek. Befejezésül arra szeretnénk választ kapni, hogy mi lesz a képviselőcsoporttal? A területhez és személyhez kötött választás után, amikor az egyes képviselők saját választópolgáraiknak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel, vajon szii 'iség lesz-e ^ csoportmunkára? — Erről még folyik a vita. Szerintem a csoportmunka bizonyos értelemben veszít majd jelentőségéből, hiszen hasznosabb lesz, ha a képviselők egyénileg, saját területeikre járnak. De ugyanakkor, ha ritkábban is, de bizonyos kérdéseket jó lesz megvitatni csoportgyűléseken is. Hiszen vannak és lesznek olyan problémák, amelyek nemcsak egy- egy területet, hanem a megye egészét érintik. Befejezésül hadd tegyem tnég hozzá, hogy jóval nagyobb lesz majd az újonnan megválasztott országgyűlési képviselők felelőssége, jelentősen megszaporodik munkájuk is az elkövetkező időszakban. (márkusz) tése milyen feladatokat ró a képviselőkre? — Az az igazság, hogy az új törvény alapján a választópolgárok több jogot nyertek, a képviselőknek pedig több dolguk lesz, még aktívabban kell közreműködniük, tevékenykedniük választópolgáraik érdekében. Ez az új módszer tehát aktívabb képviselői munkát igényel. Igaz, bizonyos fokig mi eddig is alkalmaztuk a területi elosztást. A választás után felosztottuk a képviselők között a megyét. De ez az új törvény sokkal több ennél. Arról van szó, hogy egy-egy város, járás vagy terület megválasztja a maga képviselőit, s a megválasztott képviselőnek ezen a területen kell dolgoznia. Nagyobb lesz a felelősség és élőbb a kapcsolat. A képviselőnek szinte személy szerint kell felelősséget éreznie azért a területért, ahol megválasztották, és azokért az emberekért, akik megválasztották. Az új választási törvény intézkedik a képviselők visszahívásáról is. Mi a véleménye erről a csoport elnökének? — A visszahívási lehetőség nem új, a régi választási törvényben is szerepelt már. De a visszahívás módszerei nem voltak benne részletesen kidolgozva. Az új törvény most pontosan meghatározza, hogy a választópolgárok, akik jelölték, majd megválasztották képviselőjüket — vissza is hívhatják. A visszahívás a népfrontbizottságok közreműködésével ugyanúgy választási gyűlésekről indulhat el, mint a jelölés. S ezeken a nyilvános gyűléseken kell majd dönteni arról, hogy visszahívják-e a képviselőt. Itt megemlítem még azt is, hogy a' választási elnökség — amely eddig a választás, a szavazatok összeszámlá- lásával, az eredmények jegyzőkönyvezésével lényegében befejezte munkáját — most az új törvény szerint tovább él
