Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-13 / 242. szám
A papírkultusz alkonya A papírfelhasználás egy főre jutó kvótája alapján a világranglista középmezőnyében foglalunk helyet: igencsak előre rukkolnánk, ha sikerülne pontos kimutatást készíteni arról, mennyi papírt használunk fel — „takaróként” ... Mert mi mindenre jó egyetlen papírlapocska! Biztosítéka annak, hogy ne mi, hanem aki „írásban adta”, az viselje ezért vagy azért a felelősséget; jó búvóhely az önálló döntés elől; mentőangyal, ha népszerűtlen feladat végrehajtásáról van szó, hiszen csak rá kell bökni a papírra, mondván: v,fentrői küldték”; sorolhatnék a példákat tovább. Ha napjainkban valamelyest csökkent is, de még mindig erőteljes a papírkultusz: most végre megkondul a lélekharang felette! Az új gazdasági mechanizmus — stílusosan szólva — tiszta lapot teremt a gazdaságirányítás valamennyi részterületén: a vállalati önállóságban éppúgy, mint az exporttevékenységben, a gyártmány- és gyártásfejlesztés, a bérezés kérdéseiben, az irányító szervezetek működésében, s ezzel — mint igen lényeges, s a reformot alapvetően jellemző tényezőt — előtérbe állítja a döntésekért viselt felelősséget. A reform helyi előkészítése részeként érdekes vizsgálatot végeztek egyik textilipari vállalatunknál. A párt- bizottság kezdeményezésére létrejött munkacsoport azt vizsgálta, hogyan működhetne gyorsabban a vállalati irányítás, hol és milyen akadályok lelhetők fel a gyáregységvezetők önállóságának érvényesülésében, s hol lehetne egyszerűsíteni a belső ügyvitelt. A munkacsoport megállapításait — tizennégy oldalas, tömör, s egyben javaslatokkal is szolgáló, tanulmánnyal felérő jelentést állítottak össze — részeiben nem idézhetjük, de néhány tény is elegendő a lényeg érzékeltetésére. A gyáregységvezetők tevékenységét — állapította meg a munkacsoport — 117, érvényben lévő igazgatói utasítás, főmérnöki körlevél szabályozza. Ehhez még hozzá kell számítani a központi főosztályok különböző körleveleit — ugyancsak utasítás jelleggel — valamint a vállalat általános működési szabályzatában meghatározott teendőket. Kimutatta azt is a munkacsoport, hogy az üzemi baleseteket hat különböző« helyen adminisztrálják, hogy az anyagkivételezési rendszer bonyolultsága ellenére — vagy éppen azért — képtelenség megállapítani, hol és milyen okok eredményezték az anyagkihozatali normák be nem tartását, s hogy — ugyancsak például — egy-egy dolgozó szabadságkérelmét négyen írják alá ... Papírok, aláírások, pecsétek: a felületes szemlélő könnyen kimondaná, milyen pontosan, jól megy itt minden. Ám a négy példányban kiállított, ún. anyagkivételezési jegy semmire sem jó: hiába került el négy helyre, sehol sem tudták megmondani, miért lépték túl több mint tíz százalékkal az anyagnormát! És ez, éppen ez szól legélesebben a papírkultusz ellen: a papíráradat lehetetlenné teszi a gyors és pontos tájékozódást, a bajok, hibaforrások időbeni felismerését, az intézkedések hatékony megvalósítását, a felelősök megállapítását. Olyan visszás helyzet alakult ki, hogy „amiről papír van, az rendben van”, még akkor is, ha — nincs rendben! Igen kényelmessé, mondhatni, biztonságossá tette — s teszi még ma is — sokak dolgát a papírkultusz, a papírok mindenhatósága: nemegyszer már a komikum határát súrolta az az Igyekezet, ahogyan üzemek, vállalatok — s természetesen hivatali intézmények Ss — mindenről és mindenre papírt, igazolást, feljegyzést, tanúsítványt, szerződést, jelentést stb. kértek. Az elmúlt hónapokban erőteljes harc kezdődött a papírkultusz ellen: általános érvényű intézkedések nyomán csökkent a kötelező tervmutatók száma, jóval kevesebb a statisztikai adatgyűjtés, fokozódott a vállalatok önállósága bér- és létszámkeretük felhasználásában, jóval egyszerűbbé vált — elsősorban az új szállítási rendszer életbe lépése nyomán — a vállalatok közötti kapcsolat. Mindez biztató, s jó alap arra, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformja e tekintetben is, tehát a papírkultusz végleges felszámolásában, döntő lépés legyen. A jő ügyvitel, s ennek fontos része, a szükséges papírmunka: nélkülözhetetlen. A reform éppen azzal kondltja meg a lélekharangot a papírkultusz felett, hogy a munka lényegi, tartalmi részét — az önállóságot, a jövedelmezőséget, a kockázatvállalás egyértelműségét, a döntések megalapozottságát - állítja előtérbe, s ezzel olyanná formálja az irányítás és a termelés folyamatait, hogy azokat semmiféle papírtakaró nem fedheti be. M. L. Sokan valahogy így képzelik el: — Itt a csodaszer... Itt a csodaszer... Csak tessék jönni, venni, mert ez az igazi csodaszer ... Elég, ha kimondja, elég ha beszél róla, máris megoldja minden gondját-baját a csodálatos csodaszer.., Mármint a gazdasági mechanizmus. ★ Minden rémhír annyit ér, amennyit felvásárolsz érte. ★ Aki másnak vermet ás. az — útépítő. ★ Megkérdezték tőle. mi a véleménye. — Túlórában, vagy símán gondolja? — kérdezte aggódva. (—ó> .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXXXVXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXX>XVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX. — SZÜLETNI KELL ERRE a szakmára, mert az üveg nyelvét nem az iskolában, nem a könyvekből tanítják, hanem otthonról hozza magával az ember. Az álmáival együtt... Hajdani, jó nevű mesterek sarja, az ajkai gravírozó dédunokája, üvegfúvók veje, öccse és sógora vall őszi délutánon a parádsasvári gyárban. Már maga is mester. A mátrai üzem legidősebb mívese. S lehet, hogy az országban másutt sem csiszoljáK nála régebben az üveget. — Ezenkilencszáz-huszon-% hatban kezdtem, egy angyalföldi részvénytársaságnál, szudétanémet fiókvállalatnál. Akkor, amikor még idehaza nem készítettek ólomüveget, csupán a külföldit cifrázták érdekes, idegen mintákkal... Szép minták voltak azok, még most is élnek, manapság is elővesszük őket. .. Sokan külországba mentek értük annak idején, ott lestek el. Küldtek volna engem is, de özvegy anyám meg az öcsém miatt maradnom kellett, hogy kézbe kaptam a segédlevelet. Én idehaza ismertem meg az idegen mintákat is: .. — Negyven esztendő óta merre járt, élelmed mester? — Alig mozdultam a korong mellől... Harminckettőben hagytam ott az angyal- feidi köveket, akkor jöttem Szív kell a serlegekhez Parádsasvárra. S ha rajtam állt volna, egyvégtében dolgoznék itt ma is. Csak hát 1949-ben kioltották a hutát, bezárták a gyárat és ha tetszett, ha nem, máshol kellett próbálkoznom, öt évet töltöttem el Salgótarjánban.... A gépe mellett díszes, nehéz kristályserleg. Félig készen is remekmű. — Az Újpesti Dózsa rendelt belőle egy sorozatot... Már rajta van a klub jelvénye is. csak éppen a csillag hiányzik a tetejéről. Nem lesz könnyű belevésni... de ha elvállaltam, hát meglesz ez is. — Dózsás ...? ÜVEGAJTÓS SZEKRÉNYBEN, mesterdarabok között keresgél. Egy kisebb serleget mutat: — Megpróbálkoztam a Mátéval is. Doktor Fenyvesi Máté rúgja itt. a labdát... A Fradit szeretem, meg a Vasast. Gyümölcsöstálat vész elő, tucatnyi vázát, poharat. — Régi díszítés, mélygraví- rozás. Valamikor az országban elsők között csiszoltam ilyeneket, most már egyre ritkábban kérik. Ezek inkább már csak mutatóban vannak itt a gyerekeknek. Hadd lássák csak, hogy mit lehet csinálni az üvegen! A kereskedelem inkább a modernebb mintákat rendeli. Az kell a vevőnek ... Ahány darab, annyiféle. — Sok motívumot otthonról hoztam, a rokonoktól lestem el. Másik részét a budapesti Lovag utcai iskolában tanultam, művészemberektől. Meg egynéhányat én is kitaláltam a negyven év alatt. Selmeci Mihály mintatervező is. Különös rajzoló: papírra ritkán dolgozik, legtöbbször mindjárt az üvegre viszi át álmait. Mozdulatlan és forgó csillagok, duzzadó gyümölcsök, csodálatos virágok, madarak, domborműhatású figurák sora. .. Férfialakról beszél, amelyet egyszer valamelyik váza belsejébe csiszolt, s tájképet említ, amit síküvegre „rajzolt” a köszörűkővel... — Mind között melyik volt a legszebb, a legnagyobb élmény ...? — Talán a labdarúgó „aranycsapat” tagjainak jutalma a londoni 6:3-ért... Szudé ta-min tás tál volt az, s amikor a salgótarjáni gyárban a kezembe adták, már csak egy 10—20 filléres nagyságú hely volt rajta üresen. Ebbe kellett belevésnem egy borsónyi futball-labdát fűzővei, gerezdekkel, mellette az eredménnyel és a dátummal. Pontos dátummal: évvel, hónappal, nappal... Hű, ez igen komoly feladat volt! Először el sem tudtam képzelni, hogyan is tudok megbirkózni a munkával... Aztán meg azon csodálkoztam, hogyan tudtam mégis megcsinálni ... A neonfényes, tágas csiszo- lóüzembeh fiatal arcok hajolnak a kövek fölé, ifjú kezek mintázzák az ólomkristály serlegeket. Valamennyien Selmeci Mihály tanítványai. Mivelhogy az idős mester egyben a gyár szakoktatója is... KILENCEDIK ÉVE foglalkozik a környékbeli gyerekekkel, fiúkkal, lányokkal. Ha jól számolja, eddig valami hatvan tanulót szabadított fel, öt tucatnyi kitűnő segédet nevelt az üzemnek, a magyar üvegiparnak. A sztahanovista, élmunkás, s többszörös kiváló dolgozó nagy tapasztalatát, rutinját, szakmájának szeretetét a tanulók, fiatal segédek öröklik. Selmeci mester rájuk hagyja a szívét... Fejes Józsefre, Kivés Máriára, Mata Pálra, s a többiekre. Meg talán — hogy a családban is maradjon belőle — fiú unokájára. Az a kisfiú még csak másfél éves. Megvárja-e a nagypapa ...? Gyón! Gyula Ez év tavaszán hirdette meg a KISZ Heves megyei bizottsága, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a megyei Agrártudományi Egyesület elnöksége a Kivaló mezőgazdasági, erdőgazdasági mérnök és technikus mozgalmat a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó fiatal szakemberek részére. Ezt a versenyt idén első ízben írták ki az ifjú mezőgazdasági szakembergárda kutatási munkáinak elősegítésére. A mozgalom célja, hogy a fiatal szakemberek megfelelő megbecsülésben, elismerésben részesüljenek és munkakörüknek, szakmájuknak érdeklődésüknek legjobban megfelelő kutatómunkát végezzenek. Beszámoljanak eddigi eredményeikről, hogy ezeket más gazdaságokban is hasznosíthassák, és a helyes elképzeléseket megvalósítsák a gyakorlatban is. Legtöbben a füzesabonyi járásból Az elmúlt hónapokban, a szeptember végén zárult nevezési határidőig több mint hat- vanan jelentkeztek a megye különböző területéről. Legtöbben, huszonötén a füzesabonyi, 17-en a hatvani járásból kapcsolódtak be a mozgalomba. Voltak olyan közös gazdaságok is, ahonnan nem is egy versenyző pályázik. Így például a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezetből három, a Kompolti Kísérleti Gazdaságból 6 szakember nevezett be a mozgalomba A Kiváló mezőgazdasági mérnök és technikus versenyt négy ágazatban hirdették meg: növénytermesztésben, állattenyésztésben, gépesítésben és üzemszervezésben. A versenyzők a nagyobb terméshozam, a minőségi terményelőállítás, a gazdaságos termelés és a balesetmentes gazdálkodás érdekében szakdolgozatot Készítenek, elsősorban a helyi lehetőségek és igények figyelembevételével. TP r 1 n w lemaboseg A Versenykiírás a témaválasztásban is segíti a versenyzőket. A növénytermesztők kutatóterülete a műtrágyaféleségek helyes alkalmazása, a növény védőszerek használata a vetőmag- és aprómag-termesz- tés. Az állattenyésztők a helyes takarmányozásról, a különböző takarmánytápok alkalmazásáról a rét és legelő hasz_ íosításáról, fajtatenyésztésről és állategészségügyi feladatokról írnak szakdolgozatot. A gépészeti szakemberek az erő- és munkagépek helyes üzemeltetését elemzik, a javításról, az üzemanyag— és alkatrész-megtakarítás gyakorlati módszereiről írnak. Érdekes témák várják az üzemszervezés terén is a fiatalokra Az anyagi ösztönzés lehetőségeiről, a szállítás és egyéb munkafolyamatok legcélszerűbb megszervezéséről készítenek dolgozatot. Természetesen a pályázók saját témáikat is kidolgozhatják, ha azok a gazdaságos termesztést elősegítik. Jutalom: külföldi utazás Azok a fiatal mezőgazdasági szakemberek, akik a különböző témakörökben a legjobb eredményt érik el, elnyerik a íiváló mezőgazdasági mérnök, iechnikus címet és plakettet. Közülük az első három helyezett külföldi jutalomüdülés- oen részesül. A szakdolgozatok beérkezésélek határideje: december 31. \ szakdolgozatokat kutatóintézetek és üzemek vezetőiből alakult bíráló bizottság érté- reli. (f. P.) Több mint félssás részvevő A Kiváló mérnök és technikus mozgalom a megyében NEM KEVÉS AZOKNAK a szakszervezeti tagoknak a száma, akik nem vesznek részt szervezett politikai oktatásban. E rétegeket tömörítik, fogják át a szakszervezetek politikai iskolái, hogy számukra oly alapfokú tudnivalókat közvetítsenek, amelyek a politikai műveltség, a politikai intelligencia részei, hogy körükben olyan főbb politikai, gazdasági és társadalmi ismereteket terjesszenek, amelyek birtokában lépést tarthatnak fejlődésünkkel, s életünk eseményei, történései között könnyen eligazodnak. A szakszervezeti politikai iskolák két évfolyamosak. S azok, akik az első évfolyamot elvégzik, de — a továbbtanulás feltételeinek hiányában — felsőbb oktatási formába nem kerülhetnek, a szakszervezeti politikai iskolák második évfolyamán tovább gyarapíthatják, mélyíthetik megszerzett tudásukat, ismereteiket — s biztosabb, szilárdabb alapról léphetnek feljebb, hogy a magasabb szintű oktatás követelményeinek megfeleljenek. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa augusztus végi ülésén elvi állásfoglalásként, határozatban rögzítette a politikai ' iskoláikkal kapcsolatos legfontosabb szakszervezeti teendőket: „növelni a politikai iskolák színvonalát és hatékonyságát; javítani a párt- szervezetekkel való együttműködést; főként a propagandisták kiválogatásánál & felkészítésénél; bővíteni a politikai iskolákon részt vevők számát, különösképpen a1 munkásszállások lakói, a bejáró dolgozók, a politikailag iskolázatlan munkások körében.” Az SZMT- ülés elvi állásfoglalása szellemében kezdődött a széles körű szervező munka, s az elmúlt napokban már a szakszervezeti politikai iskolák propagandistáinak évnyitó konferenciájára is sor kerülhetett. AZ AUGUSZTUS VÉGI S Z M T-Ü LÉS határozatának végrehajtásában máris szép eredmények summázhatok: míg tavaly 157 politikai iskola működött 3852 hallgatóval, most 176 iskola indult. s 4400 hallgatóra számítanak. Helyeselhető lépés, hogy már a szervező munkában is a fehér foltok apasztását tekintették első rendű feladatnak. A szakmaközi bizottságok 19 új, első évfolyamos politikai iskolát szerveztek, nagyobbrészt kisebb falukban, községekben (pl. Nagyvisnyó, Bükkszentmárton, Tamabod, Átány stb.), ahol nincsenek meg a feltételek a továbbtanuláshoz. A szakszervezeti politikai iskolák első évfolyamosai A magyar szakszervezetek és a szocializmus építése, Takarékos nép, gazdag ország, A társadalombiztosítás hazánkban, A munkásosztály és a parasztság testvéri szövetsége; a második évfolyamosok A szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége, A szocialista brigádmozgalom, valamint A szocialista és az üzemi demokrácia címmel hallhatnak majd előadásokat. Mindkét évfolyam záró témája szocialista építésünk programja, a harmadik ötéves terv. A politikai iskoláknak még november elseje előtt be kell • • Őszi mur a hatvani L (Juhász Ferenc tudósító) A napsütéses októberi időben nagy munka folyik a hatvani Lenin Termelőszövetkezet földjein. A közös gazdaság dolgozói már befejezték a burgonya szedését és a cukorrépa ásását mintegy kétharmadrészben végezték el. A cukorrépa- termésüket folyamatosan szállítják feldolgozásra a gyárnak. A napokban végeznek a háztáji kukorica törésével, és a hét első napján már a háromszáz holdas közös kukorica termésének betakarításához is hozzálátnak. A szövetkezetiek a jó gazda irtdulniuk, s a megadott öt téma feldolgozását január közepéig befejezni. Január második felétől kezdődően ugyanis a politikai iskolák „tananyaga” már a pártoktatás tematikájával azonos: 2—2 előadáson foglalkoznak az SZKP XXIII. és az MSZMP IX. kongresszusa anyagának feldolgozásával. A POLITIKAI ISKOLA eredményes elvégzését a szak- szervezeti bizottság a szak- szervezeti tagkönyvbe bejegyzi. Ám az iskolák elvégzése nem szűkíthető le egyetlen mondatos, dátummal, aláírással és pecséttel hitelesített bejegyzésre. A „tananyag” politikai műveltséget növelő, de a témák a szakszervezetek feladataival, mindennapi teendőivel is kapcsolatosak, s egyszersmind szakszervezeti, mozgalmi munkára is serkentők. Szükséges ismereteket nyújt és hasznossága kétszeres. A lehetőségek készen adottak, s ezt kihasználandó, a megszerzett tudás gyümölcsöztethető. Meglelhetjük majd statisztikáinkban — a tervek számaiban, a teljesítményszázalékokban, s egyáltalán minden elkönyvelt adatban. (pataky) i kasi kerek enin Tsz-ben gondosságával készülnek a télre és az állatállomány részére már eddig négyezer köbméteres silótakarmányt tartósítottak. Az előirányzott mennyiségből már csak ezer köbmé- ' tér hiányzik, amelyet a közeljövőben teljesítenek majd. A korai vetés a jó időben szépen sorol, amely a kitűnő talajmunkát dicséri. Az őszi árpa és a rozs az előirányzott területen földbe került, 360 holdon elvetették már az őszi búzát is. A szövetkezetiek bíznak a jó időben és akkor a tervezett határidő előtt nemcsak a vetéssel, hanem az őszi mélj’szántással is végeznek. Nyitány előtt a szakszervezeti politikai iskolák
