Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-12 / 241. szám

A pártértekezletekről jelentjük: Újjáválasztották a Finomszerelvénygyár pártbizottságát Az üzemi pártbizottság je­lentése részletesen elemezte a gyár termelési eredményeit, valamint a politikai munkát, ismertette az alapszervezetek és a pártépítés helyzetét, ki­tért a pártbizottság, a tömeg­szervezetek és a gazdasági ve­zetők kapcsolatára. A Finom- szerelvénygyár kommunistái­nak tanácskozása is bizonyít­ja hogy a pártszervezet élete­ben milyen nagy idő négv év, mennyi minden történik egyik választástól a másikig. Egész nap tartott a pártértekezlet, sok szép eredményről és nem kevés gondról adhattak szá­mért az üzem kommunistái. A Finomszerelvénygyárnak az utóbbi évekig nem volt ki­alakult profilja. A bizonyta­lanság és a gyártmányok gya­kori változtatása nagy erőfe­szítéseket követelt a vezetők­től és a munkásoktól. Tavaly és az idén figyelemre méltó eredményeket értek el a komp­resszorok gyártásánál, de a minőség javítása nem si­került olyan mértékben, mint ahogy a gyártól el­várták és ahogyan a kom­munisták célul tűzték ma­guk elé. A tervekben megadott ön­költségen belül gazdálkodtak, de tavaly már lényegesen csökkent a nyereség, viszont a selejt és a baleset növekedett — hangzott a komoly szavú figyelmeztetés. Sohasem vettek annyian részt a munka versenyben} mint az idén, amikor a IX. kongresszusra késesül az or­szág. Még mindig sok az iga­zolatlan hiányzás, de egyre nö­vekszik és erősödik a törzs- gárda. A végrehajtó bizottság mind­ig megtárgyalta a hatásköré­be tartozó kinevezéseket és előléptetéseket, de a műveze­tők tekintetében nem mindig kérték ki az alapszervezet vé­leményét A Finomszerei vény­gyár ban nem a szép szavak, hanem a tettek és az eredmények alapján értékelik az em­bereket, de a minősítések azt bizonyít­ják, hogy nem mindenkinek AZ UTÖBBI IDŐBEN sok tanulmány, cikk jelent meg a polgári védelem korszerűségé­ről. Nem panaszkodhatunk, meg is lett az eredménye: a polgári védelemhez valamemy- nyire is közelállók ma már egészen másként nyilatkoznak erről a feladatról, mint akár két évvel ezelőtt is; sőt, nem­csak nyilatkoznak, hanem cse­lekszenek is. Ez a cselekvés többek között elképzelésekben, tervezgeté- Bekben jelentkezik. Szinte egy­értelmű ma már — az ország polgári védelmi közvéleménye előtt — bizonyos fogalmak el­avultsága és az új követelése. Csak még nem elég világosak ezeknek az újaknak a körvo­nalai, a megoldások lehetősé­gei. Még nem tisztázottak min­denhol és teljesen az új foga­lom belső tartalmi összefüggé- Bei; az új kapcsolata a régihez; az újak viszonya egymáshoz. Érdemes néhányat sorra venni a forrásban levő témák­ból. Itt van péHául a „család — ‘egység’’ koncepció. Rendkívüli módon elgondolkoztató, sok igazságot és fontosságot kifeje­ző megfogalmazásról van szó. Tulajdonképpen az a lényege, hogy a polgári védelem szem­pontjából (is!) a legfontosabb alapegységnek az összetartott családot kell tekinteni; ezt az egységet kell megtanítani a vé­delem minden szükséges isme­retére; felszerelések kezelésé­re, az egyszerűbbek házi elké­szítésére; az önmentésre, és fel­készíteni arra, hogy a közvet­len „szomszédság”-on is igye­kezzék és tudjon segíteni. Ha minden család felkészült’ lesz — tulajdonképpen egy ország önvédelmi felkészültségéről be­szélhetünk, hiszen családon kívüliség, szomszédon kívüli­ség nem létezik, azaz nincs magára utaltság, magatehetet­lenség és védtelenség. AZTÄN ITT VAN AZ „üze­mi elv". („Üzem” alatt ebben • vonatkozásban nemcsak ipa- (I ttaemet értünk, hanem in­tézményt, tsz-rt, állami gazda­ságot stb.) A polgári védelem egész eddigi fejlődése alatt — ipari üzem esetében feltétlenül! — azért beszéltünk mi az üze­mi egység fontosságáról, úgy általánosságban. Ám például a tsz-ek, állami gazdaságok pol­gári védelmét még kellően in­dokolni sem tudtuk. De még az ipari üzem is csak önvé­delmi rangot kapott. Ma pedig a területi védelmi elv nagy je­lentőségű egységei lettek, ame­lyek a kívülről indított segít­ség fontos lépcsőiben helyez­kednek el. Ezek az erők nem kisegítő, hanem alapvető erők­nek számítanak. Ez pedig azt jelenti, hogy teljesen megvál­tozott a hadműveleti nézőpont a példázott gazdaságok irá­nyában. Honnan e gyökeres fordulat? Az objektív valóság felismeréséből. Onnan, hogy megszűnt a városon kívüli te­rület polgári védelmi érdekte­lensége és „függetlensége”. Az­az: egyrészt bekapcsolódott a veszélyességi zónába, mint leg­alább a másodlagos hatások­nak (radioaktív kiszóródásnak) kitett terület; másrészt mint a lökőhullám, a fénysugárzás és az áthatoló sugárzás hatásaitól mentes, tehát megmaradt, szer­vezett egység elsősorban képes a csapást szenvedett város megsegítésére. E látszólag egy­szerű, ám rendkívül fontos fel­ismerés magában hordozza a hadműveleti elveken kívül azt az ugyancsak annyira fontos politikai meggyőződést is, ame­lyet mostanában így fogalma­zunk meg: a polgári védelem össznépi üggyé vált. -Hiszen végeredményben senki sincs többé a polgári védelmen kí­vül. Innen már rövid az út eljutni a járásnak mint igaz­gatási és területi egységnek a polgári védelem szempontjából teljesen új értelmezéséhez. A JÁRÁS a hagyományos elvek szerint intakt terület Korszerű elvek a polgári védelemben volt és polgári védelmi szem­pontból majd hogy nem jelen­téktelen. Bekövetkezett itt is a száznyolcvan fokos fordulat. Mert hisz járásaink — a köz­ségek és gazdasági objektumok összefogói — járási nagyságren­dű vezetési képességgel, kiépí- . tett kommunális szervekkel és felszerelésekkel, a veszélyezte­tett városok fellazított részei­nek befogadási lehetőségeivel, épségben maradt emberek tíz- és tízezreivel rendelkeznek, azaz pontosan olyan adottsá­gokkal. amelyek éppen hogy kellenek a városok bajba jutot- tamak megmentéséhez, megse­gítéséhez. Világos tehát, hogy — ahogy valamikor a váro­sokra, úgy most — a járásokra tevődik át a polgári védelem súlypontja. Ez természetesen nemcsak egyszerű • szervezési kérdés, hanem nagyon is olyan új elv, amely megköveteli a hadműveleti elképzelések felül­vizsgálatát is, na, meg per­sze a merőben új kiképzési módszereket, majd a harcászati gyakorlatokat, technikát és fel­szereltséget, műszaki és egész­ségügyi intézkedéseket, külön­böző anyagbiztosításokat. Tulajdonképpen látszatra ér­dekes helyzet alakult ki: az ugyanis, hogy a csapások váro­sainkra várható, a védelmet pe­dig a járásokban (tehát a me­gyékben) szervezzük meg. A válás ágban csak látszatra el­lentmondásos ez. Mert hisz a városban maradt erőn kívül épp a város megsegítésére csakis olyan bázisra építhe­tünk, amely előre láthatóan sértetlen, sőt, megerősített lesz éppen a város oda települt erőivel. Ez a bázis pedig a já­rás. A járások együtt pedig az országot alkotják. Az országot, összes államhatalmi és állam­igazgatási szervével. íme, ez az alapja a polgári védelem összállami fogalmának. A POLGÁRI VÉDELMEI ■ azonban mostanában nemcsal . össznépi és összállami ügynél szoktuk mondani, ahogy az ed­■ digiekben erről szó volt, ha- : nem össztársadalminak is ■ Miért volt szükség erre a kü­■ lömös meghatározásra? Azért : hogy hangsúlyt kapjanak i ■ társadalmi szervek, a tömeg ■ szervezetek. Azért, mert ezek í nek a szerveknek elsősorbar ■ politikai vonatkozásban (egye- , seknek szakmailag is) rendkí­■ vül nagy a fontosságuk és fe ' .lelősségük. Vegyük például ; ■ Vöröskeresztet: ez a szerv fe ■ lel az egészségügyi szakaszol ' megszervezéséért, kiképzé- • séért, felszereléséért, egyszó i vad „harckészültségéért”. Óriá- i si feladat ez. Vagy az MHS: < i lakosság (több millió ember! . tájékoztató oktatását oldj« meg társadalmi úton. Nagyor [ nagy munka ez is. A KISZ mi lyen hallatlan nagy erőt i: jelentene, ha létrejönnénel például Heves megyében is ■ ifjúsági századok, akár zászló­aljak különböző rendeltetéssé . (felderítés, híradás, egészség­ügy, tűzvész, műszaki, rend- fenntartó stb.). Minderre mei ’ is van a bázis: a megyében le vő közép- és felsőfokú iskolák , Igaz, a diákok végeznek, cse- ; rélődnek. De az iskola marad A profil marad. És a polgár ' védelem állandó bázisokra tá­maszkodhatna. Csak a fentiekről szóltunk Ám nincs olyan társadalm szervezet, amely ne kérhetni , részt a haza önvédelmének erősítéséből. Hiszen tömeges hatású fegyver elleni védeke­zésről van szó. Nem lehet e: ellen védekezni — csakis tö­meges hatással. Azaz az egész néppel. Ennék megértésében pedig a legnagyobb részt vál­lalhatják társadalmi és tömeg­szerveink. MI SEM TERMÉSZETE­SEBB, hogy a már eddig él­ből tőle helyzete. Találomra me­gyénk három helységébe, Eger- csehibe, az üdülőtelepek közül Parádfiirdőre és a megyeszék­hely ipari központjába, a Ber- vába látogattunk. Árusítás — felvonulási épületben Egereseidben egy bányate­lepítési felvonulási épületben talált otthonra a zöldség- és gyümölcsbolt. Ez az otthonra találás nem a legszerencsésebb, az épület kívülről vakolatlan és belseje sem a legideálisabb üzlethelyiségnek. Bár frissen meszeltek falai, és a tisztaság­ra is ügyelnék, mégsem jó, hogy ilyen körülmények között kell megvásárolniuk a bányász- feleségeknek a főzeléknek va­lót. Máshová ugyanis nem mé­hének, a raktározási gondok­kal küszködő, ősszel—télen hi­deg MÉK-árusító pavilon nem dolgozik. Ügy érezzük, hogy az egereseinek megérde­melnének egy rendesebb üzle­mondottak is a vezetés korsze­rűsítését követelik. Hogyan le­hetne igazán jellemezni ezt e korszerű vezetést? Talán így önálló vezetés. De hiszen ho­gyan is lehetne ez másképp egy olyan volumenű területen, mint amilyenről (bár vázlato­san és csak néhány időszerí kérdést kiragadottan) az elő­zőekben szólottunk. Szinte el­képzelhetetlen sablonokbar gondolkodni, sémákban csele­kedni. Egy esetleges helyzei minden dogmát úgyis felborít De ezenkívül is: ahány járás annyi adottság, annyi lehető­ség. És ezt csak a helyszínei lehet eldönteni, a helyi veze­tőknek. A vezetés önállósítást a polgári védelem erősítésénei egyik kulcskérdése. Szó volt a tömeges hatássa szembeni tömeges hatású véde­kezésről. Hogy érhető ez ' el: Pszichikai felkészítéssel, ál­landó honvédelmi neveléssel Mindez felveti politikai tömeg- munkánk korszerűsítésénei szükségességét is. A legjobt szakmai felkészültség melleti is csak fél lábon ’ állnánk. A. szilárd, a két lábon való meg­állást az emberek tudatos cse­lekvése adja. Nagy segítségei adhatnának ehhez a televízió a rádió, a film, újságjaink könyvkiadásunk. Még koránt­sem éltünk ezekkel a lehetősé­gekkel. Pedig nincs részükről elzárkózás. Csak modem tema­tikát várnak: Joggal. ABBAN MA MÁR NINCS HIBA, hogy a „korszerűt” kö­vetelik a polgári védelem vo­nalán is. Támogatni kell min­den ilyen követelést. Tisztázni kell minél sürgsebben az új fogalmakat, az új elveket. Hoz­zá kell igazítani egymáshoz a; újakat. És ugrásszerűen meg­nő a polgári védelem iránti megértés. Mert ha az emberek meggyőződnek valamilyen ügy igazságáról, azt csendben és nem rikítóan, épp ezért szívó­san követik. De csak azt. Ez életünk egyik nagy tanulsága. Fóti Pál alezredes tét. A bányának és a MÉK- nek közösen megfelelő bolt­helyiséget kell biztosítania, vagy legalább a meglevőt át­alakítani. Arról már örömmel számo­lunk be, hogy a vásárlók véle­ménye szerint javult az áruk minősége. Naponta a reggeli órákban kap a bolt szállít­mányt, a nyári hónapokban két alkalommal is. — Egri vagyok — mondta az ideiglenes boltvezető —, minden reggel szegélyesen megyek be a raktárba. Ame­lyik áru szép, azt kihozom. Nem engedem, hogy akármit „ránk sózzanak”. így is lehet, ha valaki jó ke­reskedő. „Nincstelenség” — hét végén és télen A megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata is kö­telezi a MÉK-et, hogy az üdü­lőtelepek zöldség- és gyü- mölcsellátásáras fokozott gondot fordítson. Hogyan néz ki mindez Parádfürdőn? Parádfürdő gyógyító kombi­nátja „önellátó”. A gyermek- üdülő, a kórház és a SZOT- szanatórium közösen külön rendelkezés útján a MÉK-től biztosítja a zöldséget és a gyü­mölcsöt a betegeknek. A szál­lítások pontosak, hetente há­romszor érkezik friss zöldáru és nagy raktáraikban már so­rakoznak a télirevalók is: bur­gonya, téli alma, vöröshagyma. Na, és a többiek? Az itt la­kók. vagy itt üdülők? Parád­fürdő és környéke lakóinak alig van hol vásárolni friss zöldséget. A Párád és környé­ke Fmsz zöldség—gyümölcs pa­vilonja szűk és az áru minősé­gével is vannak problémák. A legrosszabb pedig az, hogy szombat déltől hétrő reggelig a Mátrában gyönyörködő tu­rista egy darab almát sem tud vásárolni, mivel ez az egyetlen pavilon is zárva van. A téli hónapokra pedig teljesen be­zár a bolt, pedig ilyenkor is több száz vendég keresi fel a neves üdülőt és gyógyhelyet. ök is és a parádfüniőiek is igénylik a fűthető boltot. Hol álljon az üzlet? A bervai lakótelep háziasz- szonyainak — bár kezdetben volt probléma a Petőfi Tsz-től MÉK-kezelésbe átvett bolt áruinak minőségével — nagy könnyebbséget jelent a múlt télen már dolgozó üzlet. Igaz, itt is felvonulási épület volt, de ez legalább kívülről már rendesebb. Belülről tiszta és a vásárlók jó áruválasztékról, jó minőségről beszéltek. Felvetődött a kérdés, nem lenne-e jobb a gyár közelében elhelyezni egy nagyobb, tet­szetősebb üzletet. Így a nem a Bervában lakó dolgozók elin­dulás előtt beszerezhetnék a legszükségesebb árukat. A la­kótelep háziasszonyai tiltakoz­tak, természetesen elsősorban kényelmük miatt, de a többi­ekre is figyelemmel kell len­ni. Talán a legésszerűbb az lenne, ha a lakótelepen meg­maradna a már dolgozó üzlet és a többieket egy új bolt nyi­tásával segítené a MÉK. (—ti) A MÉK vezető munkatársai­val szálltunk gépkocsira, hogy megnézzük, milyen az idei őszi zöldség- és gyümölcsellátás, a stére ői szövetkezetiek állalása lését október 13-ra, a kukorica betakarítását és a szár vágását október 25-re befejezik. Vállal­ják, hogy a silózási tervet ok­tóber 25-re maradéktalanul teljesítik, a cukorrépa beta­karításával és átadásával no­vember 1-re végeznek, no­vember 25-ig teljesítik a mély­szántási előirányzatukat. Az aldebrői Üj Élet Terme­lőszövetkezet tagsága a vetési tervét október 16-ra, a beta­karítást október végére és az őszi mélyszántást november 25-re befejezik. , t Három bolt — három kívánság Társadalmi tevéken 7 öli bácsi, magának nincs semmiféle ^ pártmunkája. — Kicsit szemrehányó hangsúllyal mondta ezt a párttitkár. A meg­szólított pedig némileg zavartan magyarázko­dott. Mondván, hogy vállalna ő szívesen va­lamit, de rengeteg idejét lökött az üzemi kézi­labda szakosztály vezetése. Nem tehet róla, de neki szívügye ez a sportág — ifjabb korában maga Is művelte —, s ezért fordít most is sza- j bad óráiból nem keveset arra, hogy együtt le­gyen a csapat tagjaival, intézze az együttes 1 ügyes-bajos dolgait. Ügy beszélt erről, mint valami hobbyrcl, s a párttitkár is így hallgatta, megjegyezve, hogy szép, szép, de azért valami pártmunkát sem ártana végezni. Egyikük sem gondolt ar­ra, hogy amit Zoli bácsi tesz, az voltaképpen 7 nagyon is társadalmi tevékenység — pártmun­ka. A kézilabda-csapat tagjaival, tehát számos 2 fiatallal foglalkozik, neveli őket, segít kiala- * kítani és megszilárdítani bennük különféle hasznos, pozitív tulajdonságokat. Egyszóval: ~ aktív társadalmi munkásként fáradozik az if­júság nevelésén. Jó néhány pártszervezetben még mindig ~ meglehetősen leszűkítik a pártmegbízatás, a társadalmi tevékenység fogalmát. Addig már talán mindenütt — vagy csaknem mindenütt — eljutottak, hogy a szakszervezetben, a KlSZ- ben, a tanácsban folytatott tevékenységet j egyenrangú pártmunkaként kezelik. De a köz­életi cselekvés skálája ennél jóval szélesebb — s ezt nem minden alapszervezetben ismerik fel. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egyik szakosztályának vezetője panaszolta a minap, hogy alapszervezetében ezt a feladatot ység — pártmunka nem tekintik pártmunkának. Holott — kell-« bizonygatni? — az ismeretterjesztés nagyon is fontos szerepet játszik a tudatformálásban, az emberek világnézetének alakításában; az ideo­lógiai munka és küzdelem egyik elsődleges színtere és eszköze. Érdemes felfigyelni a Szervezeti Szabályzat új tervezetének a párttagok kötelességeit meg­fogalmazó egyik pontjára, amely a társadalmi életben való cselekvő részvétel kötelezettségét mondja ki. Márpedig a társadalmi életben igen sokféle módon lehet részt venni, hiszen területe rendkívül széles. Az a kommunista tsz-tag például, aki társai bizalmából a szö­vetkezet vezetőségének soraiba került, első­rendűen fontos társadalmi feladatot lát el, nagyon is jelentős tisztségben képviseli párt- szervezetét, a kommunista elveket. A kommu­nista népművelő, aki társadalmi munkásként szakkört, klubot, irodalmi színpadot vagy könyvtárt vezet a falu, az üzem művelődési otthonában, ugyancsak cselekvő részese a tár­sadalmi-politikai életnek. S folytathatnánk a sort: ahol emberekkel lehet foglalkozni, ahol politikánkat lehet és kell képviselni, ott min­denütt mód nyílik a társadalmi tevékenységre, a pártmunkára. Az újjáválasztott vezetőségek most általá­ban sort kerítenek arra, hogv ismételten meg­vizsgálják a párttagság aktivitását, részvéte­lét a Dolitikai életben. Akkor lesz jó ez az ér­tékelés. akkor tudják a párttagság minél na­gyobb hányadát a közéleti cselekvés részesévé tenni, ha figyelembe veszik ennek sokféle lehetőségét, formáját. _______________________________ (gy.) ke nyere még a nyílt őszinte­ség. A hibákat, az emberi gyarlóságokat több esetben csak akkor mondták meg, ami­kor valakit le akartak váltani; A Finomszerelvénygyárban vallják, hogy az emberek szo­cialista nevelésének együk fon­tos előfeltétele a bizalom, de az önzés az intrika, a kispol­gári nézetek és az ellenséges hírverés ellen türelmes felvi­lágosítással, jó agitációval és szükség esetében kellő eréllyel kell küzdeni. A gyárban mint­egy 800 fiatal dolgozik, 489 fő a KISZ-tagok száma A nem KISZ-tagok szocialista nevelé­se egyáltalán nem megoldott. Az új pártbizottságra vár az a feladat, hogy ehhez megfe­lelő segítséget adjon. Ma már 350 kommunista dolgozik a Fiíiomszerelvény- gyárban. A dolgozók 51 szá­zaléka nő, de a nők között ke­vés a párttag és elhangzott olyan vélemény, hogy a lehetőségekhez képest is kevesebb a vezető beosztá­sú nők aránya. A kötelező gondoskodás hiá­nyát jelenti, hogy a nők egy részének csak férfiköpenyt és nagy méretű védőkesztyűket tudnak adni. Növelték a pártszervezetek és az üzemek önállóságát, fo­kozódott az egyszemélyi fele­lősség és sikerül egyre több dolgozót bevonni az irányítás­ba. De a jövőben még inkább szükséges, hogy a párttagok egységesen álljanak ki a gaz­daságpolitikai célkitűzések megvalósításáért; A pártérte­kezlet egységesen állást foglalt amellett, hogy a határozatok meghozatalában minden kom­munista aktívan vegyen részt, de tartsák kötelességnek a ha­tározatok végrehajtását, min­denki viselje a rá eső felelős­séget. N Oláh György, a megyei párt- bizottság első titkára is részt vett a Finomszerelvénygyár pártértekezletének munkájá­ban. Felszólalásának beveze­téseként elmondotta, hogy az utóbbi évek eredmé­nyeire joggal lehetünk büszkék gyáron belül és az országban is, de helytálló több olyan meg­jegyzés és kritika, amely a po­litikai végrehajtást kifogásol­ja. A pártértekezletek és majd a kongresszus hívatott arra, hogy reálisan ítéljük meg helyzetünket és kijelöljük a tovább vezető utat. Jogos az az igény, hogy to­vább kell javítani a párttag­ság tájékoztatását. Ezzel kap­csolatban Oláh György utalt arra, hogy áraink egy része nem tükrözi az értéket, az egyik alacsonyabb; a másik magasabb a tényleges társadal­mi ráfordítástól. Az illetékes hatóságok elemzik az árakat, elképzelések és javaslatok szü­letnek, de hogy melyik áru­cikknek, mikor és milyen mér­tékben emelik, vagy csökken­tik az árát, erre ma még sen­ki sem tud határozott tájékoz­tatást adni. Az új gazdasági mechanizmus lényege, hogy megszabaduljunk a gátló tényezőktől, hogy meggyor­síthassuk gazdasági éle­tünk fejlődését. Ä párt politikájának célki­tűzése a gazdaságirányítás új rendszerében is az, hogy a szo­cializmus építése járjon együtt a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével F. L. A kongresszus tisztel Recski és aldebr munkai Egy hete jelent meg lapunk­ban a kerecsenéi Aranykalász Termelőszövetkezet versenyfel­hívása az őszi mezőgazdasági munkák gyorsítására és mi­nőségének javítására. Az el­múlt napokban nemcsak az egri járásból, hanem a szom­szédos Füzesabony környéké­ről is küldtek értesítést arról, hogy csatlakoznak hozzá, mun­kavállalásokat tettek pártunk IX. kongresszusa tiszteletére. A recski Kékesi Gyopár Termelőszövetkezetben úgy tervezik, hogy az őszi búza ve-

Next

/
Thumbnails
Contents