Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-12 / 241. szám
CsmSrtökiőh neveS Gguhs fiát, ofci egy többszörösen megtévedt büféslánynak udvarai; Csiszár András alakítja. Nem kell már bemutatnánk, jó ismerőse őaz egri közönségnek, ő alakítja estéről estére a My fair Lady Pickering ezredesét. Orbók Istvánná egy nagy gépkocsivető felesége, aki egy ideig eltűri a nagy ember „csa- ládnevelésC módszereit, de aztán. . „• Nádassy Anna játssza, öt is ismeri már az egri közönség, vendégként szerepelt a Gárdonyi Géza Színházban, a Csárdáskilrálynőben Cecíliát alakította, nagy sikerrel. Gyula, a fenti szülők hol szörnyű, hol példamutató fia, aki nem akar szakítani szerelmével, a többszörösen megtévedt büféslánnyal, s ezért atyai parancsra csaknem el kell költöznie hazulról. De azért marad, mert..- Kulcsár Imre alakítja. Néhány évvel ezelőtt tagja volt az egri! Gárdonyi Géza Színháznak Kiesszó Imre néven ismerte az egri közönség. Karóla, vidéki tánp 'és szocialista tündér, old váratlanul megérkezik Tádékról, gyorsan a fiú pártjára áU és elhatározza, hogy megváltoztatja Orbók István nézeteit. Ez a nevelés egy kicsit jobban is sikerül*, mint ahogy szeretné. -.: Balogh Emese játssza. Kedves ismerősünk ő is Az ember tragédiája Évájaként mutatkozott be az egri közönségnek. Tóiti néni, idős hölgy alá minden pénzt megér, mert a férfiak nagy ismerője és sok bonyodalom után mindig a legjobb időpontban lép közbe.. Z Hamvay Lucy alakítja. Estéről estére ő is My fair Lady- ben arat sikert Mrs. Higgins szerepében.Mari, erkölcsileg többször megtévedt lány, akinek arra is van ideje, hogy csinos legyen, és igy puszta megjelenésével is zavart és bonyodalmat okoz egy nagy ember gépkocsivezetőjének családjában, : Virágh Ilona játssza Három évvel ezelőtt a kaposvári színháztól szerződött Miskolcra, most első alkalommal lép fel az egri Gárdonyi Géza Színház színpadán. A vígjáték kísérőzenéiét Kincses József szerezte, díszlettervező Wegenast Róbert, jelmeztervező. Mészáros Margit. Rendezte: Jurka László. Befnutató Egerben október 13-án, csütörtökön. (m) ERDEI KALEIDOSZKÓP A reklám szónak többé-ke- vésbé rossz mellékíze van a mi szóhasználatunkban. Pedig a reklám lehet szellemes, fontos. nevelő jellegű is, mint azt most Budapesten, a Szikra moziban bemutatott Aranysár- kány-kiállítás bizonyítja. A mozi földszinti várócsarnokában az Aranysárkány közelgő bemutatója alkalmából nyílt kiállításon péhány tabló kísérli meg összefoglalni Kosztolányi egész életművét. A vitrinekben bemutatott korabeli kritikák — hazaiak és külföldiek — érzékeltetik az írások fogadtatását. Néhány apróbb személyes emléktárgy, mim például híres színes ceruzái teszik személyes jellegűvé a kiállításnak ezt a részét. Aztán ott látjuk* az Aranysárkány filmváltozatának munkaképeit, az eredeti regénykézirat egy részletét, majd ugyanezt Illés Endre irodalmi forgatókönyvében, s & végleges technikai forgató- könyvben, végül pedig az elkészült film fotóján, mint megelevenedett jelenetet. Díszlet-, kosztümtervek, a film néhány kelléke teszi teljessé a tárlatot, amely igen jóízűen csinál kedvet a film megtekintéséhez, s amellett szerencsés módon terjeszt irodalmi ismereteket is. PAVÉL KOVALEV: SmmsSg 4866. október 12., szerda A mi intézményünk főnöke valamikor igen magas állásban volt. Azt beszéli a fáma, hogy az előbbi nagyon fontos helyén nagyon gyengén dolgozott, önmagát pedig végtelenül szerette. Ezért komoly bírálatot kapott, majd hozzánk helyezték át alacsonyabb beosztásba. És most ő nálunk dolgozik. Nem úgy, mint az elődje. Az bizony még a titkárnőjének sem tudott valamicske munkát kitalálni. Az új főnök pedig — Afanaszij Makszimo- vics — a titkárnőn kívül egy minden lében kanál titkárt is szerződtetett magának. Igaz, hogy az állományban nem szerepel ilyen állás. Ö azonban, hogy úgy mondjam, hátulról kerülte meg a törvényt: az inspektorok közül halászott ki magának valakit. Némelyek azt állították, hogy a főnök a titkár beszervezésével jelentős akadályt állított önmaga és az ügyesbajos látogatók közé. így azonban csak a be nem avatott és gyér tudású emberek beszélhettek. Ha Afanaszij Makszimovicsnak nem lett volna titkára, még lélegzetet sem vehetett volna szegény, annyian törték magukat, hogy bejuthassanak az irodájába. Így tehát, nyájas olvasó, ha be akarsz jutni Afanaszij Makszi- movicshoz, szépen jelentkezz be a titkárnőnél, ö pedig átad téged a titkárnak. — ő jobban ismeri a dörgést: foglält-e éppen Afanaszij Mákszímo- vics?... És az iratok is kizárólag a titkáron keresztül futnak. Ugyancsak ő bonyolítja le Afanaszij Makszimovics megbízásából a telefonbeszélgetéseket. Egyszóval: amint a titkár megjelent, a mi intézményünk egy csapásra fővárosi eleganciára és szolid hangulatra tett szert. Minden ügyről egyes-egyedűl a titkár tesz jelentést. Ezek a jelentések nemegyszer órák hosszat tartanak. A titkár állva jelent. Ülnie nem szabad. Nem engedi meg a szolgálati hierarchia. Honnan tudom én mindezt olyan pontosan? Roppant egyszerű: én vagyok Afanaszij Makszimovics titkára, tehát én ismerem legjobban az ő rendkívül kényes igényességét. Nemrégiben azt rendelte, hogy készítsünk egy jelentést: „Állapotok és rendszabályok’’ címmel. Nálunk általában ezekkel a szavakkal kezdődnek a jelentések. Barátom, Szergej Adamejko inspektor készítette el a dolgozatot. Ez az Adamejko művelt ember, specialista, felsőbb iskolát végzett és jó elvtárs. Szergej okos jelentést írt, együtt olvastuk át, javítgattuk, majd legépeltettük azzal a megjegyzéssel, hogy nagyon sürgős. A dokumentumot átadtuk megszemlélésre az illetékesnek, és utána a nagy főnöknek. Már tudniillik Afanaszij Makszimovicsnak. ű átolvasta, illetve inkább átfutotta a tekintetével, majd visszaadta a kezembe. Arcán elégedetlenség. — Nem elég mély. Felületes. Át kell dolgozni, átfésülni... — Es rám tekint. Én, a Főnök kitűnő ismerője, fogom a ceruzát és a noteszomat. Afanaszij Mqkszimo- vics szereti, ha az ő gondolatait, célkitűzéseit, megjegyzéseit pontosan és szóról szóra feljegyzik, ö nagyon igényes ember. í-i ... Hát, kérem — fol-ytatja a főnök — pro primo az ügyek állapotára tekintettel több kritikai értékelést, pro szekundo konkrét rendszabályok kifejtését a felemelkedés érdekében __és a többi. Mi ndent feljegyeztem, csak éppen az „i”-re nem tettem pontot. És megígértem hogy Szergej Adamejkóval kettesben — reggelre átdolgozzuk a jelentést. Minden megjegyzést figyelembe véve! Kimentem az irodából, a saját szobámba. A telefon szüntelenül csengett... Az egyik, a másik... Én pedig mindnek felelek, hogy kit és mikor hajlandó fogadni Afanaszij Makszimovics. Azután jön a tömérdek ügyfél, látogató, s én pedig válaszolok minden kérdésre. „Afanaszij Makszimovics megígérte .. ”, „Afanaszij Makszimovics azt tanácsolja..és így tovább. ebben a hangnemben. Nagy volt a rumli és — így — tökéletesen megfeledkeztem róla, hogy nekem, Szergej Adamejkóval együtt, át kell dolgoznom a jelentést. Másnap reggel Afanaszij Makszimovics, mint mindig, engem hív be először magához. Persze, a titkárnő közvetítésével. Bemegyek, a dossziéval. — Nocsak, átdolgozták a jelentést? — kérdi. — Parancsára — nyögöm ki nagy nehezen és reszketve adom át a jelentés eredeti, átdol- gozatlan példányát. Afanaszij Makszimovics figyelmesen megnézi az iratot, nem úgy, mint tegnap, sőt betűről betűre átolvassa egészen végig, a hetedik oldalig. Én alig állok a lábamon. — No látja, ez már egészen más. Meglátszik rajta, hogy alapos munkát végeztek, — hallom a szavait. És végképp nem akarok hinni a füleimnek, amikor azt mondja: — És úgy látszik, nem vált ártalmára a jelentésnek, hogy ilyen precízen megszívlelték a megjegyzéseimet. Afanaszij Makszimovics, fennkölt arckifejezéssel, legfelsőbb aláírásával szentesítette az iratot. Mondja még nekem ezután valaki, hogy az én főnököm nem igényes? Mi az, hogy igényes! Lehetnek persze ellenvélemények, de én igazán jól ismerem az igazságot! (Oroszból fordította: Pogonyi Antal) — Honnan jöttetek? — Baranyából!-44 # — Szép itt? — Bizony!..: Es voltunk az ősember barlangjában is. A tanár bácsi azt mondta,- hegy valamikor megtalálták itt az ősember tűzhelyét is! A fenyők csak állnak és közömbösen nézik a tölgyek hulló leveleit. — Mindenki velük foglalkozik — mondták. — Sajnálják, pedig mi mindig zöldek maradunk. Bennünket csak télen szeretnek. Ilyen az Ember... A DÉLELŐTT kicsattan a jókedvtől, de az erdőben kevés madár szól. — Elmentek — mondta egy kis cinke. — Mindig elmennek, és mindig visszajönnék. Mint az Ember ... Ide mindig visszajön. Most is, pedig már alig van bogár... De miért?... Aki a Szalajkát egyszer meglátja, visszajön. Ezért a völgy hálás, és olyan ajándékot ad, amit csak érzünk, de megmagyarázni nem tudunk. Még ősszel is.., Kátai Gábor □k nőknek iműdivat 1967-ben? gyón tetszetőseik voltak a hosz- szú gombolásé, háromnegyedes újju nylon-plüssből kész*, tett hálóingek. Ez az új anyag egy óra alatt szárad, formatartó, búzakék, barna és korall színű változat- ban láttuk — némelyik otthoni ruhának is kiválóan alkalmas kismamák részére. Ízlésesek voltak és kismamáknak is megfelelőek a virágos-mintás flanel! hálóingék. „Betört” a gyártmányok közé a bäbi-doll. Nylonból, habselyemből, kreppből — de csak 25 éven és 56 kilón alul — ízléses. Láthattunk néhány darabot a nálunk is egyre kedveltté váló tv-pizsamákból. Nagyon tetszett a fekete—fehér op-art mintás felsőrészből és sima fekete nadrágból álló pizsama. A felsőrésze blúzként is viselhető. ízlésesek voltak a különböző színű steppelt nylonköntösök, csdpkedísszel és anélkül. Szép volt a barna nylon- plüss köntös, halvány drapp poszpolozással díszítve. A hagyományos fehér—rózsaszín, világoskék mellett, és a népszerűvé váló fekete, lila színen túl találkoztunk piros* narancssárga, búzakék, sötétkék, korallszínű „fehérneműkkel” is. Űj megoldások voltak a melltartó-résznél, s a párizsi divat mintájára egészen vékony pántokat láttunk a hálóingeken. A kempingezőkre gondoltak a tervezők, amikor elkészítették a gumis derekú* vállon megkötés piros bäbi- dollt. Meglepetésként néhány blúzt és pulóvert is bemutattak. Nagyon tetszett a keskeny, fekete csíkkal díszített fehér nylon alkalmi blúz, fiataloknak és idősebb korosztálynak egyaránt ízléses viselet. Szép volt a sötétkék nylon-velúr pulóver, a a csipkedíszítésű velúr alkalmi blúz. Ami még új: a csipkedíszek helyett az eltérő színű fekete- fehér pettyes betétek hálóingen, kombinén, köntösön. Ízlésesnek, szépnek ígérkezik a 67-es esztendő fehéme- műdivatja, s ahogy a gyár küldötte mondta, nem is lesz túl drága .., ________________ (d) A Hideg napok pályázata Egy hét alatt több mint 80 ezren látták Kovács András Hideg napok című filmjét, köztük sok ezer fiatal. A fiatalok érdeklődése adta az ötletet a Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti bizottságának, hogy a Fővárosi Tanács Mozgóképüzemi Vállalatával közösen pályázatot hirdessen a filmről. A versenyen részt vehet minden fővárosi fiatal egyéni munkával, amelyben azokról a gondolatokról szól — 2—5 gépelt oldalon —, amelyeket Cseres Tibor kisregényének filmváltozata ébresztett benne. A műfaj kötetlen. A legjobb pályaműveket 1000, 750 és 500 forintos vásárlási utalvánnyal jutalma» zák. Higgins professzor most néhány napig szünetelteti különleges nyelvleckéjét s így a My fair Lady átadja a színpadot az évad második bemutatójának, Gyárfás Miklós Egérút Című vígjátékának. Gyárfás Miklós lassan már házi szerzőnek számít az egri és a miskolci színpadon, az elmúlt évadban Kisasszonyok a magasban című víg játékát mutatta be a színház, most következik az Egérút, Miskolcon pedig már próbálják harmadik vígjátékát.. Az Egérút szerzőjét így most már jó ismerősként üdvözölhetjük Egerben is, s eltekinthetünk a részletesebb bemutatástól, helyette hadd szóljon maga az író: — Színészcsaládből származom, életem, valóságom a színház. Az elmúlt húsz esztendőben 10 színpaddarabot írtam, hét színészregényt, egy szerepAranysárkánykiállítás tanulmány-kötetet. Ez a hármas adat — ha leszűkítve is — minden lényegeset elmond rólam. Tegyük még hozzá, hogy 14 éve a Színház és Filmművészeti Főiskola dramaturg- tanárja vagyok. Az elmúlt év munkáiból hármat emelnék ki, mert ezeket a közönség és a sajtó is nagy figyelemben részesíti Az egyik az Egérút, amely az ország területén már túl van a négyszáz előadáson. A második az önarckép jelmezben című szatirikus regényem, amelyet Gábor Andor-díjjal jutalmaztak, a harmadik a Butaságom története című filmvígjáték amely bizonyára sikert aratott Egerben is. Szeretném, ha az Egér&t is elnyerné az egri közönség tetszésétAz író után következzenek most a színészek, akik életre keltik a szerző megálmodott alakjait. Orbók István egy nagy ember gépkocsivezetője, aki elhatározza, hogy felszámolja családjában a lazaságokat, megBalogh Emese és Csiszár András a vígjáték egyik jelenetében. A SZALAJKA VÖLGYE olyan, mint egy kaleidoszkóp. Az ősz miatt Az ősz a legnagyobb művész. Modell nélkül alkot, s nem utánozhatja senki. Annyi a szán, s olyan pompás együtt és külön-kiilön, hogy amikor körülnézel, mintha egy kaleidoszkópba pillantanák Erdei kaleidoszkóp, derűs kék ég alatt. Vidám, meleg színek, harsogóak, vagy szerények ... Nézed, valami megmagyarázhatatlan érzés önt el. Kicsit hasonlít ez a búcsúzáshoz ... Agonizál a természet. Hosszan tartó, szép agónia. Ahogy az orrod előtt ellibeg egy falevél, mégis a tavaszi rügyekre gondolsz, mert tudod, hogy mindez csak — tetszha- láL A Szalajka-patak mindezzel nem sokat törődik. Csacsog, kacarászik, leugrik a mélybe, örvény-bukfencet hány, s ha néha elfárad, kinyújtózik és magához öleli az enyhén remegő fák tükörképét. — Még van pisztráng .: De most sokkal több levelet kell vinnem. A fák küldik, de nem veszi át senki — kacagva besiet a nagy tóba. Ettől felüdül az öreg víztükör, meg a félméteres pisztrángok is. Nagy loccsanással vetik fel magukat. Hancúroznak. — Ilyet még nem látott a világ — ülnek ki a gyűrűző ráncok a tó homlokára. — Víga- doznak, pedig tudják, hogy az Ember megint valami újat talált ki. , i — Mit? F — Ott. ahol a kis pisztrángok lesznek, a kunyhóban lehet horgászbotot béreink.. Maguk fogják ki a halat. Egyre erősödő dübörgés, zúgás, csattogás. Üres csillékkel igyekszik a kis motoros mozdony felfelé a kaptatón. A kőbánya rakodójához siet. Aztán elhal a zaj, újra csend lesz. — Igen — simulnak el lassan a gyűrűk a tó homlokán —, az Ember sok mindent kitalál. A Táblát is ő találta ki... A TÄBLA OTT All a tó partján. Nagyon régi tábla, öregebb, talán a tónál is. Rajta a felirat: „Tilalmas a halászat, ebatta! — és a dátum: — II. Mai. 1834.” Orvhalász számára ez a legijesztőbb tiltó felirat. A pisztrángtenyészet telepén nagy a sürgés. Reggeliznek a halak. Vajon ki nyalja meg zsíros ujjait jólesően az után a hal után, amelyik szinte nyugtalanul úszkál fel-alá? ... — Zzzz! — mondta egy villogó, zöldhátú légy. — Nagyon jó. Szólok a többieknek ... Sok hús. Zzzzz! — és elcikázott. Az erdő királya, a szarvas, holtan feküdt az út szélén. Már nem kapta orrát, vagy hátsó lábát a rajta mászkáló legyekhez. Nemrég hangtalanul járt a jól ismert csapáson, s néha beleszimatolt a bódító levegőbe... Egy részéből most trófea lesz. a többiből pedig pecsenye vagy vadas. — Mennyi levél! — mondta a sziMaforrás, amikor kibukkanva a hegyből ráugrott az első sziklára. — Hopp!... Iszol egy kortyot? — Ráugrott a második sziklára, majd leereszkedett a kis tóba. — Azt mondják, ősz van, de ez engem csöppet sem zavar... Nicsak! Nyitva van a zsilip! — és harsogva eltűnt az aknában. Az út alatt pillanatok alatt átfutott a másik tóba. Az út pedig nyújtózott és balra fordult. A kanyarból látni lehetett a vízesést. Olyan, mint egy függöny. Egy csipke- függöny. Hátul hatalmas fenyőfák. És sok gyerek. A lárma elhitette, hogy még nincs is ősz, pedig a fű is kókadozik már. Belépés cs M//yen /esz a fehérn Asszonyokkal, lányokkal telt meg hétfőn este az egri Fegyveres Erők Klubjának színházterme. A Habselyem Kötöttárugyár és a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, közösen mutatták be a gyár új feshéme- mű-modelljedt. Az új vonalak, új anyagok, gazdag színválaszték osztatlan tetszést aratott. Az egyik lejobbnak ígérkező anyag az 50 százalékos habselyem-nylon keverék, különböző pasztellszínekben láthatott belőle a közönség kombinét, bäbi-doHt és hálóinget. Egyszerű, praktikus, ízléses, színes, ez volt a jellemző a bemutatott modellekre. Bár láthattunk néhány „nagy hálóinget”, talpig érő, gazdagon csipkézett, dúsan redőzött darabot, a többség a mai igényeknek megfelelően térdig érő volt, vagy annál egy kicsit hosszabb, kényelmes, kevesebb csipkedísszel. Á kombínénál találkoztunk nagymamáink ingváUszerű fehérneműdnek nylonváltozatával, s ez elsősorban a divatbemutató legfiatalabb vendégeinek tetszett. Dicséretére válik a bemutató gyárnak, hogy a modelleknél gondolt a kismamákra is. NaVWWWWWWVWWVWVWVWYWWWVWXXXXW Egérút Gyárfás Miklós vigjátéka az egri Gárdonyi Géza Színfiázlbon
