Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-04 / 234. szám

CW-st

rTíssasr+A_ 9G9eto*tyváIaaxt6 gy&t&éeJi+Gl jelentJWt i

Üzemi pártértekezlet a Mátravidéki Hőerőműnél

Olcsóbban, jobban, gazdaságosabban

A szövetkezetek is készíthetnek erőtakarmányt

költség, rakodómunkásokat köt le ez a körülményes munka.

A takarmánykeverő üzemek szűk kapacitása és a sok szállítási költség miatt vetődött fel az a terv, hogy a takarmány- keveréket helyben, vagyis az állattenyésztésekben kell előállítani. Így jelentős költségmegtakarítást érnének el, és az csökkentené a hús, a tej és tejtermékek előállítási árát.

A legmegfelelőbb megoldást a Budapesti Mezőgép és Malomfejlesztő Intézet készítette el, amikor megtervezte az STK típusjelű száraztakarmány-ke- verőgépet, amely egyszerű szerkezet, a célnak tökéletesen megfelel és ami nem utolsó szempont, minden különösebb építészeti gond nélkül bármely mezőgazdasági üzemben felállítható. A keverőcsigás, gép önetetős és önürítős, kezelése egyszerű nem követel különösebb szakértelmet.

Az új gép kísérleti üzemelése során mind technológiailag, mind pedig üzembiztonsá- gilag teljesíteni tudta a követelményeket.

igazából gazdagabban — mérni szavainkat. A nyílt beszéd — nyflttá teszi a szavakért viselt felelősséget is: könnyebb tetten érni az intrikust, leleplezni a rágalmazót ott, ahol számon- kérik a szavak fedezetét, a tényeket, a valóságot.

Társadalmi méretű folyamat ez: része a gazdasági és a politikai előrehaladásunknak, annak, hogy tettek és szavak egybevágnak „odafenn”, az országvezetésben, s hogy „oda- lénn”, azaz a társadalom kisebb csoportjaiban, egységeiben is mindinkább ez a követelmény, s ehhez igazodó a mindennapi gyakorlat. A szocialista demokrácia kiterjedése, erősödése az élet minden területén nemcsak óhaj, hanem valóság, s még inkább azzá lesz az új gazdasági mechanizmus teremtette körülmények között: a közügyekbe, a nagy dolgokba való fokozott beleszólás jogos igény, s hogy nem marad kielégítetlenül, azt törvényes keretek, előírások biztosítják. A szó szabadsága azonban nem lehet meg a szavak fegyelme nélkül: ez adja meg éppen erejüket. Mert a bírálat nem süllyedhet demagógiává; aki másoktól többet követel, az maga is többet adjon — a szocialista demokrácia elválaszthatatlan a magas fokú, az egész társadalmat átfogó fegyelmezettségtől.

Nem könnyű hozzászokni ehhez: vannak, nem is kevesen, akik úgy gondolják, beszélni többet kell — meg köny- nyebb is —, mint cselekedni. Frappáns példaként idekívánkozik, ami egyik gyárunk legutóbbi, harmadik negyedévi

4 vártnál is jobb eredményt, hozott as új típusú szállítási szerződés

látni?

— Tudja fene. Nem nagyim kapnak. Hajnal óta vagyok kint.

— Iszik egy pohár pálinkát? Vegyes gyümölcs. Kisüsti.

— Egészségükre... Hit. Jó. Erős.

ve csendben voltaic, hosszú, sima testük ívben hajolva feszült a ladik alján. Pompás darabok voltak.

A házigazda készítette az ebédet Halászlé, azután sügér, süllő paprikás lisztbe forgatva, s rántott fogiasszeleték. A sültrántott halhoz senki sem kapott tányért; a közös tálból vettük ki és úgy ettük, mint a kalácsot. Többet lehet így enni, mert a tányérban adagszerű jellege van az ételnek. S ha elfogy belőle az egy-két darab, az ember úgy érzi: vége az étkezésnek. A nagy tálban pedig végtelennek tűnik a hal1966. október 4., kedd

f

Egy horgásztanya mindig úgy élt a képzeletemben, mint valami szalma- vagy nádtetős vityilló a folyóparton, ahol az a romantikus, hogy a halpaprikást szabad tűzön, bográcsban főzik — miközben a füst kimarja mindenki szemét — s csak úgy eszik meg a bográcsból, mint valami közös, nagy csajkából, hogy ki-ki kenyeret vág, kap, egy kanalat, s lehúzódik a lehető legkényelmetlenebb törökülésbe, s hozzákezd a tűzpiros léhez. Károly barátunk is úgy beszélt a tanyáról, hogy csak egy kis vityilló a folyóparton .. .

Azután — amikor megérkeztünk — egyszerre vége lett a romantikus elképzelésemnek. Csodálatos kis ház volt ez a vityilló: vadszőlővel befuttatott verandával, két szobával, pincével, diófás kerttel, villannyal. rádióval, ivóvizű kút- tal — s mindez a fűzfaszegélyű folyópart egyik kis öblénél, amelyben motoros ladik állt kikötve, s ahonnan nagyszerű volt a kilátás a szélesen hömpölygő vízre. A veranda hősében asztal, körülötte kényelmes székek, az asztalon pince- hideg homoki bor, s autószifon, egy tálban illatos, hamvas, sárga őszibarack.

— Hát akkor: egészségetekre — emelte poharát a házigazda.

— Egészségünkre.

Tegnap, tegnapelőtt szakadt

az eső — itt-ott még tócsák csillogtak a mélyedésekben, most pedig ragyogóan sütött a nap és a fűzfák hajladozva fii- rödtek a fényben. A könnyű (szél a folyással szemben apró hullámokat vert a vízen, majd 'Suttogva halt el a partmenti

sásban. A hajladozó bambuszbuzogányok fölött kék és piros testű szitakötők cikáztak, szárnyuk parányi nesszel zizzent ide-oda.

— Megyünk a halakért — intett a víz felé a házigazda. — A pontyot három napja fogtam, a süllőket, meg néhány fekete sügért tegnap. Ott vannak a horgászhelyen, hálóban.

Valamikor olyan gazdag volt itt a folyó, hogy fél nap alatt két' bottal három családnak is bőven elegendő halat lehetett fogni — most pedig, ha valaki vendégséget hív, három-négy nappal előtte fogjon hozzá a horgászáshoz, ha azt akarja, hogy elegendő legyen az asztalon. Mi az oka? Sokféle magyarázata van, ezek egyik véglete. hogy sok a horgász, a másik pedig az, hogy sok fenol- tartalmú szennyvíz került a folyóba, ez pusztítja el a halakat. S a két válasz között sokféle variáció van. Lényeg az. hogy Károly barátunk három napig ült a botoknál, amíg azt mondhatta: most már elegendő.

Kieveztünk az öbölből. A motor az első rántásra beindult. s a kétágú csavar fehér tajtékcsíkot húzott a Ladik nyomában. Kint a vizen erősebb volt a szél és a hullámverés; a szembe libbenő hullámok zajosan csapkodták a ladik felálló orrát és a víz hűvösen porladva szóródott ránk. A folyó közepén nád- és sássziget zöldellt, mellette kicöve- kelt ladikban idősebb horgász ült, közeledtünkre bevonta a horgokat és felállt.

— A halakért?

— Igen. Magának van va*

zesefk és sás, a parton végig J apró házak — horgásztanyák, stégekkel, kikötött ladikokkal. > S mindenütt horgászok, két- £ három-négy bottal a parton^ vagy a folyó közepén levert jí cölöpökön. Az egyik ilyen al- ^ kotmányra kimustrált teher- J autó-vezetőfülkét szerelt a gaz- ^ dája, s messziről úgy tűnt, ^ mint valami kísértetautó ha- j sítaná a hullámokat. Pedig í csak egy ötletes horgász talál- £ mánya volt az eső ellen.

Harsogó motorral lapos cső- ^ nak jött szembe velünk, mat- '/f rózinges, fehér sapkás fiatalem- ^ bér ült a kormánynál. Ránk í nézett, azután csónakjával hűl- í- lámákat verve elhúzott mellet-^ tünk. Utána fordultam, s lát-^ tam, hogy nagy ívben megfőr- dúl és nyomunkba iramodik. ^

— Jön.

— Flangál.

A motorcsónak elsiklott mel- £ lettünk, a kis zászló szelesen J lebegett az orrán. A matróz- j inges fél kézzel fogta a kor - ^ mányt, a másikkal- ismerős- ^ ként intett. Szomszédom is fel- ^ emelte a kezét, de inkább csak í legyintett utána. ^

Az egyik partmenti kisven-; déglőnél fordultunk meg, mos! £ már szembe fújt a váratlanul ^ megerősödött szél. Felnéztem ^ és láttam, hogy az ég aljáról ^ szürke felhő indul a nap felé. £ Eső lesz, vagy mi az ördög ... ^ Házigazdánk is az eget nézte a ^ motor mellől: másnap a folyó £ alsóbb szakaszán akart már- 4 názni s az idő elmoshatja a f programot. Nyír lévén elég le- ^ hetne a rossz időből. Furcsa ^ ez a nyár: gonosz, szeszélyes, ^ mint egy bolond.

Megérkeztünk az öbölbe, a ^ ladik Orra felcsúszott a lapos ^ partra, zökkentünk egy kicsit.^ Valamelvik szomszédos halász-^ tanyán káposztás rétest sütőt- i tek, legalábbis ilyen illat tér- ^ jengett a parton végig.

Az eső végül is elmaradt, a ^ városba érve már felhő sem ^ volt az égen. Szeszélyes, bolond^ ez a nyár. Dér Ferenc á

Hogyan történt, mi tette lehetővé a folyamatos szállítást? A pártszervezetek kezdeményezésére ez év március 17-én a MÁV, az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat, illetve a Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat új típusú szállítási szerződést kötött. Mindhárom vállalat célul tűzte ki* hogy érdekeiket és az adott lehetőségeket egyeztetik. Abból a meggondolásból indultak ki* hogy a szállítás a rendelkezésre álló szállítókapacitással is megoldható, ha a mezőeazdaság idény jellegét és a MÁV feladatait előrelátóan összegyezte- ; tik és az ütemtervet az érde- • kelt felek pontosan betartják.

I Az Országos Érc- és Ásvány- : bányászati Vállalat kötelezte ínagát, hogy a felnémeti mész- ; követ és őrleményeket olyan : ütemezésben bocsátja rendel- ■ kezésre, hogy az lehetővé tegye a szállítási kapacitás egyenletes és ésszerű kihasználását. : A felnémeti üzem vállalta a ; termelés és a készlet olyan üte- :mű végzését, hogy a szállítás •főleg a második és a harmadik ; negyedévben történjék, ami- |kor a MÁV tud kocsit adni. Ä ; felnémetiek vállalták, hogy va- isámap is megrakják és útnak ; indítják a vagonokat. A Talajjavító és Talajvédelmi Válla- ilat a diszpozíciók helyes átcso ; portos í * ásá val, irány- és forda- ; vonatok szervezésével járult : hozzá a szállítások sikeres lebonyolításához. A MÁV az üto- |mes szállításhoz a megfelelő Imennviséeű kocsiparkot ren- í ítélkezésre bocsátotta, a forda- iés iránvvonatokat jól meeszer- •vezte. Elzászéval a termelés, a j szállít*! ác a foitiacznájás össz- hnn<r!ót biztosították a szerzőidő felek.

I Az elmúlt napokban a három | vállalat értékelte a közös munkát és egybehangzóan megál- jlam'tották, hogv a kísérletnek szánt együttműködési szerződés sikerrel járt. a vártnál is .több eredményt hozott. Márci- ;őstől szeptember végéig a vállalt feladatokat maradéktala- |nul teljesítették. A nártszerve- |zetek vezetői megállapították, íhogy a szerződő felek a vállalati érdeken felül főleg a néo- : gazdasági érdéket szolgálták, •ezért a pártszervezetek vezetői |köszönetet mondtak az eddigi | munkáért.

Valóságos hegyeik tornyosultak a Mátrai Bánya és Előkészítő mű felnémeti üzeme előtt. Így volt ez éveken keresztül, mert a vasút nem győzte a mészkő és az őrlemények elszállítását. Az idén megváltozott a helyzet, eső nem áztatta, a szél nem fújta szét a fontos talajjavító anyagot, a mészkőőrleményt, mert a vasút idejében és folyamatosan elszállította.

— Szövetkezeti. Még egy pohárral?

— Köszönöm.

A vasárnap fogott ponty háromkilós volt. Tömör, erős teste meg-megrándult a hálóban, amint ikiemeltük a vízből.

— Hohó, te ...

A süllők, a két fogas és a fekete sügérek kapcsokra fűzevés lehetősége, hiszen a közös tál egyben mindenki sajátja is. Rettenetesen jóllaktunk, sűrűn koccintottunk a könnyű fehér borral.

Jólesett volna egy kis ebéd utáni szunnyadás a hűvösben, a jó levegőn, de ladikba szálltunk, s ki a vízre. Felfelé haladtunk a folyón: kétoldalt für A lőrinci lakótelep kultúr- Otthona vasárnap délelőtt ünnepi eseményhez méltó köntösben fogadta a Máravidéki Hőerőmű kommunistáinak küldötteit. Az üzemi pártértekezlet részvevői — akik között vendégként megjelent Iglódi Ferenc, az MSZMP Hatvani Járási Bizottságának első titkára és Morvái László, a járási pártbizottság titkára — egyenruhás úttörők köszönötték kedves szavakkal, virággal s Somlyó Zoltán Vörös zászlóval című versével.

Az elnökség és a jelölő bizottság tagjainak megválasztása után Szilágyi Antal, az erőmű pártbizottságának titkára tartott beszámolót a VIII. kongresszus óta eltelt időszak munkájáról, eredményeiről. Egyebek mellett elmondotta, hogy a vállalat dolgozói a tavalyi év kéttized százalékos lemaradásától eltekintve minden évben túlteljesítették tervüket, a lehetőségekhez képest igyekeztek csökkenteni a termelés önköltségét, általában eredményesen oldották meg feladataikat. Mindez pedig hozzájárult ahhoz, hogy esztendőről esztendőre 10 nap körüli nyereségrészesedést fizethetett az erőmű, a munkásállományban foglalkoztatottak bére 8,5 százalékkal, az alkalmazottaké fjedig 3,9-cel nőtt.

A közös sikerben, eredményekben nagy jelentőséget tulajdonított a szocialista versenymozgalomnak, amelyben jelenleg 42 brigád 959 tagja vesz rész. Elégedetten szólt az idei kongresszusi munkaverseny eddigi tapasztalatairól, a terven felül adott 70 millió kWó árammennyiségről, a különféle megtakarításokkal együtt ösíszesen 40 millió forintos többletről. Említést tett a dolgozók fokozódó újítási kedvéről, javaslataik 4 év alatti több mint 15 millió forintos hasznáról, s arról, hogy ez még talán több is lehetne, ha olykor a bürokratikus, késedelmes ügyintézés, vagy éppen a méltánytalanul szűkre szabott díj nem vetne gátat az emberek, végső soron pedig a mozgalom elé.

A Központi Bizottság 1964. decemberi határozatának végrehajtásánál eredményes volt a gazdasági és politikai vezetők együttműködése. Sokat javult a munka- és a technológiai fegyelem, az elfekvő készletekből több mint másfél millió forintnyi árut értékesítettek.

A pártszervezetről szólva Szilágyi elvtárs elmondotta, hogy tagjai megtalálhatók az erőmű egész területén, s mintegy 80 százalékát teszik ki a termelést végző apparátusnak. Munkájukat öt alapszerv irányítja és a nagyüzemi pártbizottság fogja egybe. Vezetői képzett szakemberek, akiknek nagy részük van abban, hogy a tagságból úgyszólván mindenki tanul, s a pártonkívüliékből is 750-en vesznek részt a szervezett politikai oktatásban. A pártbizottság jó kapcsolatot teremtve a KISZ-szel, a szakszervezettel, a nőtanáccsal és a különféle más tömegszervezetekkel, igyekszik sikeresen végrehajtani a feladatokat.

A pártitkár beszámolóját hozzászólások követték, amelyek során egyebek között kérték, hogy a pártbizottság határozataiban a jövőben több konkrétum legyen, mert csak így lehet számon kérni a kiadott munkát. S szóvá tették: az eddiginél többet kellene foglalkozni a pártszervezet belső életével, nem szabad megengedni, hogy a gazdasági munka mellett megfeledkezzenek a mozgalomról, a párttagok egymáshoz való viszonyáról, néhol javításra szoruló magatartásáról. Megemlítették, hogy olykor kifogásolható a gazdasági vezetők pártossága, néha megfeledkeznek a kommunistákról, munkájukat nem értékelik úgy, mint ahogyan megérdemelnék. A pártépítésröl szólva az egyik felszólaló megjegyezte, hogy nem elég körültekintően történik az új tagok kiválogatása, felvétele, más pedig azt tartotta sérelmesnek: a pártbizottság egyes esetekben nem kéri ki az alapszervezetek véleményét, nélküle dönt olyan kérdésekben, amelyekben feltétlenül meg kellene hallgatni az alapszervet is.

Javaslat hangzott el az egyéni mun,ka verseny szervezésének lehetőségére, s keresték, hogy az új mechanizmus.\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v

t ban milyen területen lehet ér- : vényesíteni Lőrinciben az ön- t álló kezdeményezést. Említést- tettek a társadalmi tulajdon

■ fokozottabb védelmének szük- ségességéről, s egymás támogatását, kölcsönös segítését kér- ték soron következő irxunká- r juk végzéséhez.

i A kérdésekre, javaslatokra I Szilágyi Antal adott össáefog- : laló választ, majd ezt követő■ en sor került az erőmű új párt- i bizottságának, illetve a járási i értekezlet küldötteinek megvá- lasztására.

: A pártbizottságba a régebbi

1 tagok mellé több újat válasz- i tottak meg, s 26 kommnuistát i delegáltak a 23-án tartandó- hatvani járási értekezletre.

Az erőmű pártbizottságának • titkári tisztét továbbra is Szi- lágyi Antal tölti be. (gyóni)

A szavak ereje

Úgy társadalom felnőtté érésének biztos jele, ha érezni kezdi a szavak súlyát és erejét: ha valóban igent jelent az igen, biztosan megvalósulót az ígéret, s felelősséggel hangzik el a nem. Ha tudja, mert felismerte, hogy a szavak elválasztó — a közömbösség, értetlenség, felelőtlenség köveiből álló — falakat dönthetnek le ember és ember között, de társadalmi méretekben is, s hogy a hamis, vagy rosszkor elhangzó szavak magasra tornyosuló akadályokat emelhetnek. Ha a szólás szabadságát — ami okos szavaknak nyit tág utat — nem keveri össze a fecsegéssel, ha a szavak erejét arra fordítja, amire kell: a tettek hogyanjának, mikéntjének tisztázására. Társadalmunk fokról fokra ért el felnőtt korához: napjaink valósága a bizonyíték rá, hogy kezdjük jobban — szűkösebben, de éppen ezért

termelési értekezűeién flSrfJSal A vita során felállt a beállító lakatosok művezetője, s azzal kezdte, hogy egyetért a főmérnökkel, aki beszámolójában jogosan bírálta őket: valóban* háromszor is elkésett egyik embere, sót, egy másik igazolatlanul hiányzott. Nem menü őket semmivel. Ámde — mondta a szokott fordulattal, s rögvest élénkebb lett a hallgatóság — a munkafegyelem nem ott ér véget, hogy ki mikor bélyegez. És sorolni kezdte: hány gép állt napokon át* mert az anyagosztály késve rendelt meg egy félmaroknyi csapszeget; hogyan ugráltatják össze-vissza őket, mert nincs szervezettség. Ha szólnak, akkor az a válasz: ne vitatkozzanak, tegyék azt, amit mondanak nekik, az a dolguk, azért kapják a bérüket. S hány példa van arra is — ennek fordítottjaiként —, hogy hanyag, lógós emberek verik az asztalt béremelésért, követelnek juttatásokat, a „bátor bíráló” szerepében tetszelegve.

A szavak súlyát, erejét még nem mindenki fogja fel, de napról napra többen. Vannak* akik a demokrácia címszó alatt csak jogokat értenek, de nem ezekkel összefüggő kötelességeket, ám nő azok száma, akik jól tudják, hogy szavak és tettek, demokrácia és fegyelem édestestvérek. Ez pedig biztos jelzője a társadalmi fejlődés irányának, s ugyanakkor tovább erősíti azt a légkört* amelyben az okos szavak ereje hűen szolgálja terveinket, , céljainkat; holnapunkat.

M. b í

Az állatállomány fejlesztésének egyik feltétele a nagv túo- értékű takarmányok és takarmánykeverékek nagyüzemi előállítása. A tudomány és a korszerű mezőgazdasági technika mai fejlettsége mellett már sokféle és nagy mennyiségű mesterséges takarmány és táp. szer készül az állattenyésztés számára. A helyes keverési arány és fokozott felhasználás adja a megoldást, hogy állatállományunk az igényeknek megfelelően fejlődhessen Hazánkban csak az utóbbi években terjedt el a nagyüzemi állattenyésztésben a takarmánykeverékek felhaszná. lása. A jelenleg kialakult erő- takarmány-előállítási módszer azonban elavult és gazdaságtalan. A koncentrátumokat ugyanis csak Budapesten és Szentesen tudják előállítani, innen az ország különböző részeibe szállítják, ahol keverőüzemek végzik a további munkát. A szövetkezeteknek ide kell szállítaniuk a nagy tömegű abraktakarmányt. Megnöveli a takarmánykeverékek árát a szállítási, raktározási