Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-04 / 234. szám

CW-st rTíssasr­+A_ 9G9eto*tyváIaaxt6 gy&t&éeJi+Gl jelentJWt i Üzemi pártértekezlet a Mátravidéki Hőerőműnél Olcsóbban, jobban, gazdaságosabban A szövetkezetek is készíthetnek erőtakarmányt költség, rakodómunkásokat köt le ez a körülményes munka. A takarmánykeverő üzemek szűk kapacitása és a sok szállí­tási költség miatt vetődött fel az a terv, hogy a takarmány- keveréket helyben, vagyis az állattenyésztésekben kell elő­állítani. Így jelentős költség­megtakarítást érnének el, és az csökkentené a hús, a tej és tejtermékek előállítási árát. A legmegfelelőbb megoldást a Budapesti Mezőgép és Ma­lomfejlesztő Intézet készítette el, amikor megtervezte az STK típusjelű száraztakarmány-ke- verőgépet, amely egyszerű szerkezet, a célnak tökéletesen megfelel és ami nem utolsó szempont, minden különösebb építészeti gond nélkül bár­mely mezőgazdasági üzemben felállítható. A keverőcsigás, gép önetetős és önürítős, ke­zelése egyszerű nem követel különösebb szakértelmet. Az új gép kísérleti üzeme­lése során mind technológiai­lag, mind pedig üzembiztonsá- gilag teljesíteni tudta a köve­telményeket. igazából gazdagabban — mérni szavainkat. A nyílt beszéd — nyflttá teszi a szavakért viselt felelősséget is: könnyebb tetten érni az intrikust, leleplezni a rágalmazót ott, ahol számon- kérik a szavak fedezetét, a té­nyeket, a valóságot. Társadalmi méretű folyamat ez: része a gazdasági és a po­litikai előrehaladásunknak, an­nak, hogy tettek és szavak egybevágnak „odafenn”, az or­szágvezetésben, s hogy „oda- lénn”, azaz a társadalom ki­sebb csoportjaiban, egységei­ben is mindinkább ez a köve­telmény, s ehhez igazodó a mindennapi gyakorlat. A szo­cialista demokrácia kiterjedé­se, erősödése az élet minden területén nemcsak óhaj, hanem valóság, s még inkább azzá lesz az új gazdasági mechaniz­mus teremtette körülmények között: a közügyekbe, a nagy dolgokba való fokozott beleszó­lás jogos igény, s hogy nem marad kielégítetlenül, azt tör­vényes keretek, előírások biz­tosítják. A szó szabadsága azonban nem lehet meg a sza­vak fegyelme nélkül: ez adja meg éppen erejüket. Mert a bí­rálat nem süllyedhet demagó­giává; aki másoktól többet kö­vetel, az maga is többet adjon — a szocialista demokrácia el­választhatatlan a magas fokú, az egész társadalmat átfogó fe­gyelmezettségtől. Nem könnyű hozzászokni ehhez: vannak, nem is keve­sen, akik úgy gondolják, be­szélni többet kell — meg köny- nyebb is —, mint cselekedni. Frappáns példaként idekíván­kozik, ami egyik gyárunk leg­utóbbi, harmadik negyedévi 4 vártnál is jobb eredményt, hozott as új típusú szállítási szerződés látni? — Tudja fene. Nem nagyim kapnak. Hajnal óta vagyok kint. — Iszik egy pohár pálinkát? Vegyes gyümölcs. Kisüsti. — Egészségükre... Hit. Jó. Erős. ve csendben voltaic, hosszú, si­ma testük ívben hajolva fe­szült a ladik alján. Pompás darabok voltak. A házigazda készítette az ebédet Halászlé, azután sügér, süllő paprikás lisztbe forgatva, s rántott fogiasszeleték. A sült­rántott halhoz senki sem ka­pott tányért; a közös tálból vet­tük ki és úgy ettük, mint a ka­lácsot. Többet lehet így enni, mert a tányérban adagszerű jellege van az ételnek. S ha elfogy belőle az egy-két da­rab, az ember úgy érzi: vége az étkezésnek. A nagy tálban pe­dig végtelennek tűnik a hal­1966. október 4., kedd f Egy horgásztanya mindig úgy élt a képzeletemben, mint valami szalma- vagy nádtetős vityilló a folyóparton, ahol az a romantikus, hogy a halpap­rikást szabad tűzön, bogrács­ban főzik — miközben a füst kimarja mindenki szemét — s csak úgy eszik meg a bogrács­ból, mint valami közös, nagy csajkából, hogy ki-ki kenyeret vág, kap, egy kanalat, s lehú­zódik a lehető legkényelmet­lenebb törökülésbe, s hozzá­kezd a tűzpiros léhez. Károly barátunk is úgy beszélt a ta­nyáról, hogy csak egy kis vi­tyilló a folyóparton .. . Azután — amikor megér­keztünk — egyszerre vége lett a romantikus elképzelésemnek. Csodálatos kis ház volt ez a vityilló: vadszőlővel befutta­tott verandával, két szobával, pincével, diófás kerttel, vil­lannyal. rádióval, ivóvizű kút- tal — s mindez a fűzfaszegélyű folyópart egyik kis öblénél, amelyben motoros ladik állt ki­kötve, s ahonnan nagyszerű volt a kilátás a szélesen höm­pölygő vízre. A veranda hősé­ben asztal, körülötte kényel­mes székek, az asztalon pince- hideg homoki bor, s autószifon, egy tálban illatos, hamvas, sárga őszibarack. — Hát akkor: egészségetekre — emelte poharát a házigazda. — Egészségünkre. Tegnap, tegnapelőtt szakadt az eső — itt-ott még tócsák csillogtak a mélyedésekben, most pedig ragyogóan sütött a nap és a fűzfák hajladozva fii- rödtek a fényben. A könnyű (szél a folyással szemben apró hullámokat vert a vízen, majd 'Suttogva halt el a partmenti sásban. A hajladozó bambusz­buzogányok fölött kék és piros testű szitakötők cikáztak, szár­nyuk parányi nesszel zizzent ide-oda. — Megyünk a halakért — intett a víz felé a házigazda. — A pontyot három napja fog­tam, a süllőket, meg néhány fekete sügért tegnap. Ott van­nak a horgászhelyen, hálóban. Valamikor olyan gazdag volt itt a folyó, hogy fél nap alatt két' bottal három családnak is bőven elegendő halat lehetett fogni — most pedig, ha valaki vendégséget hív, három-négy nappal előtte fogjon hozzá a horgászáshoz, ha azt akarja, hogy elegendő legyen az asz­talon. Mi az oka? Sokféle ma­gyarázata van, ezek egyik vég­lete. hogy sok a horgász, a má­sik pedig az, hogy sok fenol- tartalmú szennyvíz került a folyóba, ez pusztítja el a ha­lakat. S a két válasz között sokféle variáció van. Lényeg az. hogy Károly barátunk há­rom napig ült a botoknál, amíg azt mondhatta: most már ele­gendő. Kieveztünk az öbölből. A motor az első rántásra bein­dult. s a kétágú csavar fehér tajtékcsíkot húzott a Ladik nyomában. Kint a vizen erő­sebb volt a szél és a hullám­verés; a szembe libbenő hullá­mok zajosan csapkodták a la­dik felálló orrát és a víz hű­vösen porladva szóródott ránk. A folyó közepén nád- és sás­sziget zöldellt, mellette kicöve- kelt ladikban idősebb horgász ült, közeledtünkre bevonta a horgokat és felállt. — A halakért? — Igen. Magának van va­* zesefk és sás, a parton végig J apró házak — horgásztanyák, stégekkel, kikötött ladikokkal. > S mindenütt horgászok, két- £ három-négy bottal a parton^ vagy a folyó közepén levert jí cölöpökön. Az egyik ilyen al- ^ kotmányra kimustrált teher- J autó-vezetőfülkét szerelt a gaz- ^ dája, s messziről úgy tűnt, ^ mint valami kísértetautó ha- j sítaná a hullámokat. Pedig í csak egy ötletes horgász talál- £ mánya volt az eső ellen. Harsogó motorral lapos cső- ^ nak jött szembe velünk, mat- '/f rózinges, fehér sapkás fiatalem- ^ bér ült a kormánynál. Ránk í nézett, azután csónakjával hűl- í- lámákat verve elhúzott mellet-^ tünk. Utána fordultam, s lát-^ tam, hogy nagy ívben megfőr- dúl és nyomunkba iramodik. ^ — Jön. — Flangál. A motorcsónak elsiklott mel- £ lettünk, a kis zászló szelesen J lebegett az orrán. A matróz- j inges fél kézzel fogta a kor - ^ mányt, a másikkal- ismerős- ^ ként intett. Szomszédom is fel- ^ emelte a kezét, de inkább csak í legyintett utána. ^ Az egyik partmenti kisven-; déglőnél fordultunk meg, mos! £ már szembe fújt a váratlanul ^ megerősödött szél. Felnéztem ^ és láttam, hogy az ég aljáról ^ szürke felhő indul a nap felé. £ Eső lesz, vagy mi az ördög ... ^ Házigazdánk is az eget nézte a ^ motor mellől: másnap a folyó £ alsóbb szakaszán akart már- 4 názni s az idő elmoshatja a f programot. Nyír lévén elég le- ^ hetne a rossz időből. Furcsa ^ ez a nyár: gonosz, szeszélyes, ^ mint egy bolond. Megérkeztünk az öbölbe, a ^ ladik Orra felcsúszott a lapos ^ partra, zökkentünk egy kicsit.^ Valamelvik szomszédos halász-^ tanyán káposztás rétest sütőt- i tek, legalábbis ilyen illat tér- ^ jengett a parton végig. Az eső végül is elmaradt, a ^ városba érve már felhő sem ^ volt az égen. Szeszélyes, bolond^ ez a nyár. Dér Ferenc á Hogyan történt, mi tette le­hetővé a folyamatos szállítást? A pártszervezetek kezdeménye­zésére ez év március 17-én a MÁV, az Országos Érc- és Ás­ványbányászati Vállalat, illet­ve a Talajjavító és Talajvédel­mi Vállalat új típusú szállítá­si szerződést kötött. Mindhá­rom vállalat célul tűzte ki* hogy érdekeiket és az adott le­hetőségeket egyeztetik. Abból a meggondolásból indultak ki* hogy a szállítás a rendelkezés­re álló szállítókapacitással is megoldható, ha a mezőeazdaság idény jellegét és a MÁV fela­datait előrelátóan összegyezte- ; tik és az ütemtervet az érde- • kelt felek pontosan betartják. I Az Országos Érc- és Ásvány- : bányászati Vállalat kötelezte ínagát, hogy a felnémeti mész- ; követ és őrleményeket olyan : ütemezésben bocsátja rendel- ■ kezésre, hogy az lehetővé te­gye a szállítási kapacitás egyen­letes és ésszerű kihasználását. : A felnémeti üzem vállalta a ; termelés és a készlet olyan üte- :mű végzését, hogy a szállítás •főleg a második és a harmadik ; negyedévben történjék, ami- |kor a MÁV tud kocsit adni. Ä ; felnémetiek vállalták, hogy va- isámap is megrakják és útnak ; indítják a vagonokat. A Talaj­javító és Talajvédelmi Válla- ilat a diszpozíciók helyes átcso ; portos í * ásá val, irány- és forda- ; vonatok szervezésével járult : hozzá a szállítások sikeres le­bonyolításához. A MÁV az üto- |mes szállításhoz a megfelelő Imennviséeű kocsiparkot ren- í ítélkezésre bocsátotta, a forda- iés iránvvonatokat jól meeszer- •vezte. Elzászéval a termelés, a j szállít*! ác a foitiacznájás össz- hnn<r!ót biztosították a szerző­idő felek. I Az elmúlt napokban a három | vállalat értékelte a közös mun­kát és egybehangzóan megál- jlam'tották, hogv a kísérletnek szánt együttműködési szerző­dés sikerrel járt. a vártnál is .több eredményt hozott. Márci- ;őstől szeptember végéig a vál­lalt feladatokat maradéktala- |nul teljesítették. A nártszerve- |zetek vezetői megállapították, íhogy a szerződő felek a válla­lati érdeken felül főleg a néo- : gazdasági érdéket szolgálták, •ezért a pártszervezetek vezetői |köszönetet mondtak az eddigi | munkáért. Valóságos hegyeik tornyosul­tak a Mátrai Bánya és Előké­szítő mű felnémeti üzeme előtt. Így volt ez éveken ke­resztül, mert a vasút nem győzte a mészkő és az őrlemé­nyek elszállítását. Az idén megváltozott a helyzet, eső nem áztatta, a szél nem fújta szét a fontos talajjavító anya­got, a mészkőőrleményt, mert a vasút idejében és folyama­tosan elszállította. — Szövetkezeti. Még egy po­hárral? — Köszönöm. A vasárnap fogott ponty há­romkilós volt. Tömör, erős tes­te meg-megrándult a hálóban, amint ikiemeltük a vízből. — Hohó, te ... A süllők, a két fogas és a fekete sügérek kapcsokra fűz­evés lehetősége, hiszen a közös tál egyben mindenki sajátja is. Rettenetesen jóllaktunk, sűrűn koccintottunk a könnyű fehér borral. Jólesett volna egy kis ebéd utáni szunnyadás a hűvösben, a jó levegőn, de ladikba száll­tunk, s ki a vízre. Felfelé ha­ladtunk a folyón: kétoldalt fü­r A lőrinci lakótelep kultúr- Otthona vasárnap délelőtt ün­nepi eseményhez méltó köntös­ben fogadta a Máravidéki Hő­erőmű kommunistáinak küldöt­teit. Az üzemi pártértekezlet részvevői — akik között ven­dégként megjelent Iglódi Fe­renc, az MSZMP Hatvani Já­rási Bizottságának első titkára és Morvái László, a járási pártbizottság titkára — egyen­ruhás úttörők köszönötték ked­ves szavakkal, virággal s Som­lyó Zoltán Vörös zászlóval cí­mű versével. Az elnökség és a jelölő bi­zottság tagjainak megválasztá­sa után Szilágyi Antal, az erő­mű pártbizottságának titkára tartott beszámolót a VIII. kongresszus óta eltelt időszak munkájáról, eredményeiről. Egyebek mellett elmondotta, hogy a vállalat dolgozói a ta­valyi év kéttized százalékos le­maradásától eltekintve minden évben túlteljesítették tervü­ket, a lehetőségekhez képest igyekeztek csökkenteni a ter­melés önköltségét, általában eredményesen oldották meg feladataikat. Mindez pedig hoz­zájárult ahhoz, hogy eszten­dőről esztendőre 10 nap körü­li nyereségrészesedést fizethe­tett az erőmű, a munkásállo­mányban foglalkoztatottak bé­re 8,5 százalékkal, az alkalma­zottaké fjedig 3,9-cel nőtt. A közös sikerben, eredmé­nyekben nagy jelentőséget tu­lajdonított a szocialista ver­senymozgalomnak, amelyben jelenleg 42 brigád 959 tagja vesz rész. Elégedetten szólt az idei kongresszusi munkaver­seny eddigi tapasztalatairól, a terven felül adott 70 millió kWó árammennyiségről, a kü­lönféle megtakarításokkal együtt ösíszesen 40 millió forin­tos többletről. Említést tett a dolgozók fokozódó újítási ked­véről, javaslataik 4 év alatti több mint 15 millió forintos hasznáról, s arról, hogy ez még talán több is lehetne, ha olykor a bürokratikus, késedelmes ügyintézés, vagy éppen a mél­tánytalanul szűkre szabott díj nem vetne gátat az emberek, végső soron pedig a mozgalom elé. A Központi Bizottság 1964. decemberi határozatának vég­rehajtásánál eredményes volt a gazdasági és politikai vezetők együttműködése. Sokat javult a munka- és a technológiai fe­gyelem, az elfekvő készletek­ből több mint másfél millió fo­rintnyi árut értékesítettek. A pártszervezetről szólva Szi­lágyi elvtárs elmondotta, hogy tagjai megtalálhatók az erőmű egész területén, s mintegy 80 százalékát teszik ki a termelést végző apparátusnak. Munkáju­kat öt alapszerv irányítja és a nagyüzemi pártbizottság fogja egybe. Vezetői képzett szakem­berek, akiknek nagy részük van abban, hogy a tagságból úgyszólván mindenki tanul, s a pártonkívüliékből is 750-en vesznek részt a szervezett po­litikai oktatásban. A pártbi­zottság jó kapcsolatot teremtve a KISZ-szel, a szakszervezet­tel, a nőtanáccsal és a külön­féle más tömegszervezetekkel, igyekszik sikeresen végrehajta­ni a feladatokat. A pártitkár beszámolóját hoz­zászólások követték, amelyek során egyebek között kérték, hogy a pártbizottság határoza­taiban a jövőben több konkré­tum legyen, mert csak így le­het számon kérni a kiadott munkát. S szóvá tették: az ed­diginél többet kellene foglal­kozni a pártszervezet belső életével, nem szabad megen­gedni, hogy a gazdasági mun­ka mellett megfeledkezzenek a mozgalomról, a párttagok egy­máshoz való viszonyáról, né­hol javításra szoruló magatar­tásáról. Megemlítették, hogy olykor kifogásolható a gazda­sági vezetők pártossága, néha megfeledkeznek a kommunis­tákról, munkájukat nem érté­kelik úgy, mint ahogyan meg­érdemelnék. A pártépítésröl szólva az egyik felszólaló meg­jegyezte, hogy nem elég körül­tekintően történik az új tagok kiválogatása, felvétele, más pedig azt tartotta sérelmesnek: a pártbizottság egyes esetek­ben nem kéri ki az alapszerve­zetek véleményét, nélküle dönt olyan kérdésekben, amelyek­ben feltétlenül meg kellene hallgatni az alapszervet is. Javaslat hangzott el az egyéni mun,ka verseny szervezé­sének lehetőségére, s keres­ték, hogy az új mechanizmus­.\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v t ban milyen területen lehet ér- : vényesíteni Lőrinciben az ön- t álló kezdeményezést. Említést- tettek a társadalmi tulajdon ■ fokozottabb védelmének szük­- ségességéről, s egymás támoga­tását, kölcsönös segítését kér­- ték soron következő irxunká- r juk végzéséhez. i A kérdésekre, javaslatokra I Szilágyi Antal adott össáefog- : laló választ, majd ezt követő­■ en sor került az erőmű új párt- i bizottságának, illetve a járási i értekezlet küldötteinek megvá­- lasztására. : A pártbizottságba a régebbi 1 tagok mellé több újat válasz- i tottak meg, s 26 kommnuistát i delegáltak a 23-án tartandó- hatvani járási értekezletre. Az erőmű pártbizottságának • titkári tisztét továbbra is Szi­- lágyi Antal tölti be. (gyóni) A szavak ereje Úgy társadalom felnőtté érésének biztos jele, ha érezni kezdi a szavak súlyát és erejét: ha valóban igent je­lent az igen, biztosan megva­lósulót az ígéret, s felelősség­gel hangzik el a nem. Ha tud­ja, mert felismerte, hogy a szavak elválasztó — a közöm­bösség, értetlenség, felelőtlen­ség köveiből álló — falakat dönthetnek le ember és ember között, de társadalmi mére­tekben is, s hogy a hamis, vagy rosszkor elhangzó szavak magasra tornyosuló akadályo­kat emelhetnek. Ha a szólás szabadságát — ami okos sza­vaknak nyit tág utat — nem keveri össze a fecsegéssel, ha a szavak erejét arra fordítja, amire kell: a tettek hogyan­jának, mikéntjének tisztázásá­ra. Társadalmunk fokról fokra ért el felnőtt korához: nap­jaink valósága a bizonyíték rá, hogy kezdjük jobban — szűkösebben, de éppen ezért termelési értekezűeién flSrfJSal A vita során felállt a beállító lakatosok művezetője, s azzal kezdte, hogy egyetért a főmér­nökkel, aki beszámolójában jogosan bírálta őket: valóban* háromszor is elkésett egyik embere, sót, egy másik igazo­latlanul hiányzott. Nem menü őket semmivel. Ámde — mond­ta a szokott fordulattal, s rög­vest élénkebb lett a hallgató­ság — a munkafegyelem nem ott ér véget, hogy ki mikor bélyegez. És sorolni kezdte: hány gép állt napokon át* mert az anyagosztály késve rendelt meg egy félmaroknyi csapszeget; hogyan ugráltatják össze-vissza őket, mert nincs szervezettség. Ha szólnak, ak­kor az a válasz: ne vitatkoz­zanak, tegyék azt, amit monda­nak nekik, az a dolguk, azért kapják a bérüket. S hány pél­da van arra is — ennek fordí­tottjaiként —, hogy hanyag, ló­gós emberek verik az asztalt béremelésért, követelnek jutta­tásokat, a „bátor bíráló” sze­repében tetszelegve. A szavak súlyát, erejét még nem mindenki fogja fel, de napról napra többen. Vannak* akik a demokrácia címszó alatt csak jogokat értenek, de nem ezekkel összefüggő kötelessége­ket, ám nő azok száma, akik jól tudják, hogy szavak és tet­tek, demokrácia és fegyelem édestestvérek. Ez pedig biztos jelzője a társadalmi fejlődés irányának, s ugyanakkor to­vább erősíti azt a légkört* amelyben az okos szavak ere­je hűen szolgálja terveinket, , céljainkat; holnapunkat. M. b í Az állatállomány fejleszté­sének egyik feltétele a nagv túo- értékű takarmányok és takar­mánykeverékek nagyüzemi előállítása. A tudomány és a korszerű mezőgazdasági techni­ka mai fejlettsége mellett már sokféle és nagy mennyiségű mesterséges takarmány és táp. szer készül az állattenyésztés számára. A helyes keverési arány és fokozott felhasználás adja a megoldást, hogy állat­állományunk az igényeknek megfelelően fejlődhessen Hazánkban csak az utóbbi években terjedt el a nagyüze­mi állattenyésztésben a ta­karmánykeverékek felhaszná. lása. A jelenleg kialakult erő- takarmány-előállítási módszer azonban elavult és gazdaság­talan. A koncentrátumokat ugyanis csak Budapesten és Szentesen tudják előállítani, innen az ország különböző ré­szeibe szállítják, ahol keverő­üzemek végzik a további mun­kát. A szövetkezeteknek ide kell szállítaniuk a nagy töme­gű abraktakarmányt. Megnö­veli a takarmánykeverékek árát a szállítási, raktározási

Next

/
Thumbnails
Contents