Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-29 / 256. szám
Befejezte munkáját a megyei pártértekezJet Ezután a munkásőrség előtt álló fel?i da tokról szólott Ármán elvtárs. Hangsúlyozta az egységek, alegységek decentralizált helyzetének megváltoztatását és az intézkedési tervek megvalósítását. Nagyobb erőfeszítéseiket keil tenni a munADAMKÓ JÓZSEF: kásőregysógek fegyverzetének, ruházatának és technikai felszerelésének megóvására, tárolására. Szorgalmazni kell a vezető beosztású egyének arányos felvételét is. E feladatok teljesítésével a megye munkás- őrálloimánya politikailag egységesebbé válik és harckészültségük tovább fokozódik. munka Eredményeinket a termelékenységének növekedése útján értük el Felszólalása bevezető részében Adamkó József, a Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság igazgatója, az erdőgazdaságok népgazdasági jelentőségéről beszélt, majd részletesen beszámolt a megye két erdőgazdaságának eredményéről. Kiemelte, hogy a fatermelést évi 215 ezer köbméterről 251 ezer köbméterre, ezen belül az ipari fa kihozatalát 51 százalékról 61 százalékra emelték, öt év alatt 810 hold új erdőt telepítettek, 7100 holdem befejezték az erdőBODÓCS JANOS: felújítást, 3700 holdon pedig fásításokat végeztek. Szólott a nehéz fizikai munka- folyamatok gépesítéséről. Elmondotta, hogy a második ötéves terv során a fatermelés kézi munkáját teljesen megszüntették, a faanyagmozgatás 44.5 százalékát gépesítették és megkezdődött a fel- és leterhelés gépesítése is. Az említett időszakban az egy munkásra eső évi kereset 14 százalékkal, ezen belül az állandó munkásoké 33 százalékkal nőtt. Számi- adatokkal bizonyította a második ötéves terv eredményes gazdálkodását Kiemelte, hogy a teljes termelési értéket 9 százalékkal, az egy munkásra eső évi termelési értéket pedig 18 százalékkal növelték a költségszint 2,5 százalékos csökkentése mellett A végső eredmény öt év alatt több mint 23.5 millió forint volt Ez az eredmény azért is értékes, mert nagy részét a munka termelékenységének útján érték el. A felszólalása további részé, ben az üzemi pártszervezetek munkájáról, a szakember-ellátottságról. a pártszervezeteknek a társadalmi tulajdon megszilárdításában kifejtett tevékenységéről beszélt. Befejezésül elmondotta, hogy az 1965—66-os gazdasági évben tovább fejlődött a munkaverseny, és 104 brigád. 565 taggal tett versenvfelaíánlást. Gondjaikról szólva többek között a pártépítés munkáját, az e téren reájuk váró feladatokat említette. A harmadik ötéves terv során 3570 lakást építünk — Engedjék meg, hogy párt- bizottságunk, tagságunk és vállalatunk minden dolgozója ne. vében a pártértekezletnek átadjuk üdvözletünket és jókívánságainkat — mondotta az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára, majd engedélyt kért, hogy röviden számot adjon a vállalat munkájáról. — A sok hiba és akadály ellenére is van fejlődés, előrehaladás történt az építőknél. Az egységes vezetés kialakításának, a pártszervezetek javuló ■munkájának, a politikai tisztánlátásnak, az öntudat magasabb fokának, valamint a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom elterjedésének köszönhetjük az eredményeket. A vállalatnál jelenleg 17 brigád 310 fővel versenyez a szocialista brigád címért, a kongresszus tiszteletére 60 munkabrigád, 17 építés- és 3 főépítésvezetőség tett vállalást. Egyre jobban és eredményesebben törekszenek a minőség javítására, a műszaki fejlesztés megoldásának segítésére, a határidők lerövidítésére, takarékoskodnak az anyaggal és az idővel. Az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat- a második ötévé* terv ideje alatt 826 millió forint összegű építési feladatot végzett el, a tervezett 2076 lakás helyett 2181 lakást épített. De az előzetes számítások szerint a harmadik ötéves terv ideje alatt 3570 lakást kell építeni. A felszólaló kifogásolta, hogy *z elvtelen közömbösség, az érdekek összefonódása, a lakásel- esztás és a lakbérmegállapítás \rén tapasztalható társadalmi igazságtalanság felháborítja az embereket. A lakbérek jelenlegi helyzetének fenntartása feszültséget okoz a fő- és az albérlők között, nem > ösztönöz saját erőből építkezésre és erősíti azt a gyakorlatot, hogy egy gyerek se, vagy legfeljebb egy, de az is csak akkor, ha az autó és a háztartási gépek már megvannak. A felszólaló a beszámolóval és a határozati javaslattal egyetértett, és az állami építőipar kommunistáinak nevében azzal az ígérettel fejezte be felszólalását, hogy a rájuk háruló feladatokat maradéktalanul elvégzik, és segítik előbbre vinni azt az ügyet, amiért harcolni a kommunistáknak — kötelességük. KISS JÓZSEF: Az idei ár- és bérintézkedések segítik a nagy családokat mondta Kiss József, a hatvani vasúti csomópont pártbizottságának titkára. Beszámolt arról, hogy az éves és a kongresszusi munkaverseny során kiváló eredményeket érnek él a hatvani vasúti csomópont, a Hatvani Cukor- és Konzervgyár, jó munkát végeznek Hatvan város egészségügyi oktatási intézményei és az üzemek dolgozói. A lakosság ismeri a párt politikáját, a rendezvényeken és a tanácskozásokon fokozott mértékben részt vesznek. A hatvani vasúti csomópont párt- bizottságának titkára utalt arra a tényre, hogy a kisfizetésű dolgozókból kerül ki a nagyobb családosok zöme és az életszínvonal tekintetében igen nagy a különbség a naeycsalá- dú, kiskeresetű dolgozok és a kisosaládú. nagyobb keresettel rendelkező családok között. Az idei ár- és bérrendezés meglepetést okozott sok párttagnál is, de a tények és a helyes agitáció meggyőzte az embereket, hegy az idei ár- és bérintézkedések főleg a nagy- családú, kiskeresetű dolgozókat érintette kedvezően. sorolhatő a tömegfccttitikai munka, különösen a tájékoztatás színvonalának és a nevelői munka hatékonyságának bizonyos fokú elmaradása is a követelményektől. Visszavezethető még a párthatározatókhoz való viszony alakulására, e határozatok megszervezésének és ellenőrzésének több helyen tapasztalható elhanyagolására. Az eszmei-politikai munkában nem lehet egy pillanatra sem megállni, szükséges a szüntelen előrehaladás, mert az élet állandóan fejlődik, új és új feladatokat produkál, és ellenségeink is gondoskodnak arról, hogy ne tétlenkedhessünk, hiszen növeíkvő intenzitással folytatják fellazító tevékenységüket. Dr. Földi Pál a párt eszmei, politikai munkáját lényegében hármas feladatkörben határozta meg: e munka magában foglalja a marxista—leninista elmélet hatékony terjesztését, konkrét alkalmazását és teremtő továbbfejlesztését. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő években az eszmei-politikai munka egyik központi témája lesz a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatos feladatok megmagyarázása és elfogadtatása, a dolgozó tömegek mozgósítása, a szocializmus teljes felépítéséből adódó feladatok végrehajtására. — A megyei pártbizottság beszámolója helyesen elemzi megyénk helyzetét, a valóságnak megfelelően állapítja meg az eredményeket és rámutat a hiányosságokra. A pártmunka legfontosabb területe most a gazdaságszervező, ellenőrző és irányító munka — FEKETE GYŐR ENDRE: Mind több az olyan tagok száma, akik a szövetkezeti mozgalom meggyőződéses hívei Felszólalása bevezető részében Fekete Győr Endre, a verpeléti Dózsa Termel »szövetkezet elnöke a termelőszövetkezetben levő pártszervezet munkájával, azok fejlődésével foglalkozott, majd különböző gazdasági kérdésekről beszélt. A szőlőrekonstrukcióről szólva elmondotta, hogy a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet területei is megifjodtak. A gazdaság a megfelelő fajták megválasztásával áttért a széles sorú, magas művelésre. Kiemelte, hogy amíg a hagyományos karóművelésű szőlők évi kézi munkaerő-szükséglete holdanként 120—130, addig a széles sorú, magas művelésű szőlőké 20—30 munkanap. A holdanként! termésátlag a modem telepítéseken jelentősen magasabb. Említést tett arról, hogy az elmúlt évek során számtalan külföldi szakember fordult meg szövetkezetükben, akik elismeréssel nyilatkoztak a szőlőtelepítésekről. Különös érdeklődésre tartott számot felszólalásának az a része, amelyben a gazdálkodásban mutatkozó hibákról, vagy fogyatékosságokról beszélt. Elmondotta. hogy a szőlős termelőszövetkezetek jelentős részében nem fordítottak megfelelő gondot az állattenyésztés fejlesztésére. Szólott a fiatalok helyzetéről, azok elvándorlásáról és hangsúlyozta, hogy a probléma megoldását nemcsak politikai, de gazdasági szempontok is sürgetik. A fiatalság problémája csak úgy oldható DR. LENDVAI VILMOS: Becsüljük meg vívmányainkat — Azt hiszem, hogy abban a fejlődésben, amelyről számot adott a megyei pártbizottság beszámolója, része van a mi városunknak is — mondotta dr. Lendvai Vilmos, az Egri Városi Tanács vb-elnöke. Majd hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt esztendőnek különösen nagy szerepe volt abban, hogy Eger ipari várossá változott, bár kétségtelen távol vagyunk még attól, hogy elmondhassuk: a fejlődés üteme kielégítő. A felszólaló ezután részletesen elemezte a megyeszékhely kommunális, belső építkezési, idegenforgalmi és egyéb várospolitikai jelentőségű problémáit, majd részletesen kitért Heves megye mezőgazdasági termelésének néhány alapvető problémájára, különös tekintettel a Tisza mentét illetően Javasolta, hogy tekintettel e területek jellegére, az itt folyó vizsgálatokat e speciális helyzetet figyelembe véve végezzék. Ezután a gazdasági mechanizmus reformjáról szólva hangsúlyozta, hogy annak sikeréhez elengedhetetlenül szükséges a szilárd államhatalom, az államapparátus szilárd szervezete. Befejezésül arról szólt a városi tanács elnöke, hogy szükség van az elért sikerek mellett arra is, hogy kellően meg tudjuk becsülni azokat a vívmányokat, amelyeket a párt vezetésével, népi demokratikus rendszerünk évről évre elért. Arra van szükség, hogy mindezeket a megye egész politikai életére vonatkozóan felhasználjuk a propaganda- és agitáció» munkában. Oláh György elvtárs összefoglalója meg, ha bizalommal és türelemmel vagyunk irántuk, elősegítjük szakmai érdeklődésüket és biztosítjuk részükre a továbbképzést. Kiemelte, hogy Verpeléten az elmúlt években több mint száz nyolcadik osztályt; végzett fiatalt vettek fel szakmunkásképző-iskolába. Felszólalása befejező részében a termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetei» kapcsolatával, a politikai munka bizonyos hiányosságaival foglalkozott. DR. FÖLDI PÁL: Az eszmei-politikai munka időszerű kérdéseiről A marxista—leninista ideológia terjesztésének egyre jobb feltételei vannak megyénkben — hangoztatta hozzászólásában dr. Földi Pál, a megyei párt- bizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője. Felszólalásában az eszmei-politikai munka néhány időszerű kérdését elemezve rámutatott e munka néhány olyan fogyatékosságára, amely az élet számos területén megnyilvánul ^s differenciált módon jelentkezik. Rámutatott többek között arra, hogy e munka fogyatékosságát a szo- calista nemzeti egység politikájával összefüggő egyes kérdések helytelen értelmezése, a párt életszínvonal-politikájának meg nem értése is igazolja. Mindezek meghatározott okokra vezethetők vissza, többek között arra a szemléletre, amely az elmúlt évek sorár, meglehetősen egyoldalú gazdasági koncepciót jelentett. Ide A hozzászólásokra Oláh György elvtárs válaszolt: — A pártértekezlet vitáját összefoglalni egyik oldalról igen könnyű, de ugyanakkor a másik oldalról igen nehéz feladat. Könnyű, mert a felszólaló elvtársak azzal kezdték, vagy fejezték be felszólalásaikat, hogy egyetértenek a beszámolóval és azt elfogadják. Könnyű azért iss mert a felszólalásokban, ha itt-ott akadták is kisebb pontatlanságok, elvileg, vagy politikailag hibás álláspont, amellyel vitába kellene szállni, nem hangzott el. Véleményem szerint o hozzászóló elvtársak mind elméletileg, mind politikailag helyes úton járva, egészítették ki o. le számolót, bizonyították annak egyes tételeit, vagy szóvá tettek újabb gondokat, problémákat. A másik oldalról ugyanakkor nagyon nehéz összefoglalni a felszólalásokat, hiszen nagyon sokrétű, sokoldalú volt a pártértekezlet vitája. A felszólalásokban elhangzott néhány kérdéscsoportot szeretnék érinteni. Ezek közül az egyik a gazdasági mechanizmussal összefüggő kérdés. Wágner István elvtárs szó- vátette. hogy akadnák, akik a gazdasági mechanizmus reformját czűk szemlélettel, szinte valamilyen mechanikus gazdasági felfogással, az embertől függetlenül értelmezik. Szerelném hangsúlvozni. hogv a Közoonti Bizottság álláspontja világos és egyértelmű. A gazdasági mechanizmus reformja munkánk javítását, előrehaladásunk messvoreítá- sát szolgáló eszköz, ami az eddigi kötöttségek feloldásával újabb lendületet kíván adni munkánknak. A gazdasági mechanizmus reformját a Központi Bizottság nem célnak tartja, hanem eszköznek, így gazdaságpolitikánk célja, értelme, tartalma dolgozó népünk életkörülményeinek állandó javítása. Ezután a megszokás veszélyéről. az íróasztal-féltésről beszélt Oláh elvtárs, majd így folytatta: — A második gondolatkör, amelyhez kapcsolódnék, a termelés és a politikai munka összefüggése. — Nincs olyan termelőegység — mondotta —, legyen az mezőgazdasági, vagy ipari, vagy bármilyen más jellegű, ahol a termelés közvetlen folyamata, eredményei vagy hibái ne gyakorolnának hatást a dolgozók politikai hangulatára. Ezután Sramkó László javaslatára válaszolva hangsúlyozta, hogy teljes egészében egyetért azzal, hogy a beszámolón túl külön elismerés is megilleti a termelőszövetkezetben dolgozó asszonyokat. A továbbiakban az ifjúság problémáival foglalkozott ösz- szefoglalójában Oláh elvtárs. — Szűcs László említette felszólalásában, hogy a fiatalokban egy sajátos kép alakult ki a szocializmusról. Mondjuk ki nyíltan, azt hiszem, így helyes, idealizált kép alakult ki a szocializmusról. Először is, maga az a tény, hogy ez a kép, amely az ifjúság vágyait tükrözi, a szocializmusról alakult ki, megítélésem szerint hizo. nyitja, hogy a beszámoló Helyesen értékelte az ifjúság helyzetét. Ez az ifjúság a szocializmust tartja a maga szeme előtt — az egyes kivételektől Hsimsäg, 1966. november
