Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-29 / 256. szám

Befejezte munkáját a megyei pártéitekezlet eltekintve — azt szerelné lát­ni minél tökéletesebbnek, hi­bamentesnek, ennek él, ez szerepel vágyaiban, elképzelé­seiben. Persze, ez csupán a kérdés egyik oldala. A másik oldala éppen az, ami a villa so­rán szóba került, hogy ifjúsá­gunkban ilyen idealizált kép alakult ki a szocializmusról. Ez arra figyelmeztet, s arra kö­telez bennünket, hogy az if­júság között javítani kell munkánkat, meg kell értet­nünk az ifjúsággal — termé­szetesen ez a felnőttekre is vonatkozik —, hogy az élet mindig és mindenkor ellent­mondásoktól terhes. Olyan tár­sadalmi rend, amelyben min­den tökéletes, nem volt, s minden valószínűség szerint nem is lesz. Az életben elke­rülhetetlenül, törvényszerűen jelentkeznek ellentmondások, s nem kivétel ez alól a szocia­lista társadalom sem. És mi­után a szocialista társadalom­ban is olyan emberek élnek, akiknek egyaránt vannak eré­nyeik és hibáik is — s akik­nek, bár fő törekvéseik egybe­esnek, de részkérdésekben el­térhet a véleményük egy­mástól. — így mindebből vi­lágosan következik, hogy nem lehet mindig elkerülni ezeket a belső feszültségeket és ellent­mondásokat. Természetsen tö­rekednünk kell arra, hogy mi­nél kisebbek legyenek ezek az ellentmondások. De töreked­nünk kell arra is, hogy a meg­felelő helyes irányba formál­juk, neveljük ifjúságunkat. És a fiatalok nevelése nem lehet csak pedagógusok felada­ta. Az ifjúság, gyermekeink nevelése az egész társadalom, valamennyiünk kötelessége. Ezután Oláh elvtárs így foly­tatta a felszólalásokra adott válaszát: — A felszólaló elvtársak több olyan gondot tettek szóvá, amelyeknek eloszlatására or­szágos intézkedések szüksége­sek, ezért azt javaslom, hogy a megyei pártértekezlet bízza meg a megválasztott megyei pártbizottságot, hogy az ilyen jellegű kérdéseket továbbítsa az arra illetékes központi szer­vekhez. Hangzottak el olyan jellegű javaslatok, észrevételek is, amelyek megoldása helyi jellegű intézkedést igényel. Ez­zel kapcsolatban azt javaslom, hogy a megválasztandó megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság foglalkozzék ezekkel a javaslatokkal, azok megoldá­sára vagy hasznosítására te­gyen megfelelő intézkedéseket. Tisztelt elvtársak! E kétnapos pártértekezlet mindenekelőtt kifejezésre jut­tatta azt a véleményt és elha­tározást, hogy a megye kom­munistái egyetértenek a Köz­ponti Bizottság eddigi politi­kájával, a kongresszusi irány­elvekkel, amely az eddigi po­litika folytatását javasolja. Jóleső érzés volt ezen a ta­nácskozáson hallani azt is, hogy a pártértekezletünk fel­szólalói nem másoktól, vagy nem csak másoktól igényelték a jobb munkát, hanem min­denki kifejezte elhatározását, hogv maga és munkatársaival együtt jobban, pontosab­ban, szervezettebben, s ered­ményesen dolgozzék, s igye­kezzék végrehajtani, rea­lizálni a párt politi­káját. Pártértekezletünk jel­lemzője volt a tárgyilagosság is. Szerénység az eredmények megítélésében, felsorolásá­ban, jogos büszkeség, de ugyanakkor bátorság a hibák leitárásában. És nem utolsósor­ban meg kell említeni a fe­gyelmezettséget is, amely ugyancsak jellemzője volt en­nek a tanácskozásnak. Imponá­lónak tartom ezt a fegyelme­zettséget. összefoglalva: úgy vélem, e kétnapos tanácskozás megfe­lelt a követelményeknek, és annak a várakozásnak is, ame­lyet megyénk kommunistái ki­fejeztek, amikor küldötteiket megválasztották. Ismételten kérem a pártértekezletet, fo­gadják el a megyei pártbizott­ság beszámolóját és a határo­zati javaslatokat. Tisztelt elvtársak! A megyei pártbizottság leg­utóbbi ülésén, amikor a beszá­molót megtárgyalta, megbí­zott, hogy a megyei pártérte- hczlet küldötteinek, s a kül­dött elvtársakon keresztül a megye valamennyi kommunis­tájának megköszönjem azt a segítséget, amit a pártbizott­ság működéséhez eddig nyúj­tottak. A pártbizottság tevé­kenysége ezzel befejeződött. Köszönöm a bizalmukat. Oláh elvtárs válasza után a megyei pártértekezlet egyhan­gúlag elfogadta a megyei párt- bizottság, a revíziós bizottság beszámolóját a határozati ja­vaslatot, s a megyei pártbizott­ság lemondását. Ezután a megyei pártértekez­let áttért a második napirend tárgyalására. A küldöttek tit­kos szavazással 61 tagú megyei pártbizottságot, valamint 17 szavazati jogú és egy tanácsko­zási jogú küldöttet választot­tak a párt IX. kongresszusára. A megyei pártbizottság tagjai Adamkó József, Ármán Au­rél, Balázs Sándor, Balogh Jó­zsef, Bauer György, Bernáth Ferenc, Bíró József, Bíró Bé­lán é, Bodócs János, Bukszár Lászlóné, Csáti Jónás, Csepelyi Károly, Csuhaj Ferenc, Damyi Béla, Fehér István, Fekete Győr Endre, Flórián Gusztáv, dr. Földi Pál, dr. Fülöp Andor, Gubán Dezső, Havellant Fe­renc, Hazai Béla, Holló Endre, Horváth Ferenc, Horváth Nán- dorné, Jenei Artúmé, Kácsor Jánosné, Kócza Imre, Komjáti Margit, dr. Kovács László, dr. Liber tiny Sándor, Lintallér László, Medics László,. Molnár Jenő, Mudriczki János, Nagy Károly, B. Nagy Károly, Né­meth József, Oláh György, Orosz László, dr. Osváth Gá­bor, Papp János, Pálinkás Fe­renc, Péti Jenő, Prjevara Já­nos, Sebestyén János, Sípos István, Skultéti János, Sramkó I ászló, Stork Károly, Szűcs László, Tamás László, Tóth György, Tóth József, Tóth Mi­hály, dr. Túri János, Vadkerti Miklósné, Vajay István, Vég­vári Bertalan, Wágner István, Zimándi Mátyás. A IX. kongresszus Heves megyei küldöttel Szurdi István, Baják István, nos, Oláh György, Sípos Lász- Bíró József, Fehér István, Fe- Ióné, Sramkó László, Vadkerti kete Győr Endre, Gubán Dezső, Miklósné, Vadász József. Havellant Ferenc, Hazai Béla, A IX. kongresszus tanácsko- Horváth Ferenc, Jenei Artúr- zási jogú küldötte: Kácsor Gá- né, Molnár Jenő, Mudriczki Já- bor. A megyei pártbizottság ülése Miután a szavazatszedő bi­zottság elnöke jelentést tett a megyei pártbizottság tagjainak és a kongresszusi küldötteknek megválasztásáról, a megyei pártórtekezlet felfüggesztette munkáját. A szünetben a pártbizottság megtartotta első ülését. A párt­bizottsági ülés, amelyen Szurdi István, a Központi Bizottság titkára elnökölt, titkos szava­zással megválasztotta a megyei pártbizottság első titkárát, titkárait, a végrehajtó bizott­ság tagjait, a fegyelmi bizott­ság elnökét és tagjait* A megyei pártbizottság Oláh Györgyöt a végrehajtó bizott­ság tagjává, a megyei párt- bizottság első titkárává, Hazai Bélát és Tamás Lászlót a vég­rehajtó bizottság tagjává, illet­ve a megyei pártbizottság tit­kárává, Bíró Józsefet, a me­gyei tanács vb-elnökét, Fekete Győr Endre tsz-elnököt, dr. Földi Pált, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét, Havellant Ferenc MESZÖV-elnököt, Mol­nár Jenőt, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság első titkárát, Mudriczki Jánost, az SZMT vezető titkárát, Skultéti Jánost, az Egyesült Izzó gyöngyösi üze­mének igazgatóját, Sramkó Lászlót, a Hevesi Járási- Párt- bizottság első titkárát a végre­hajtó bizottság tagjaivá meg­választotta. A megyei pártbizottság ezt követően Zimándi Mátyást a fegyelmi bizottság elnökévé, Adamkó Józsefet, dr. Demeter Rudolfot, Grégász Józsefet, Lin- tallér Lászlót, dr. Osváth Gá­bort, Sályi Jánost a fegyelmi bizottság tagjaivá választotta. A megyei pártbizottság ülé­sén Szurdi István a Központi Bizottság nevében köszöntötte a végrehajtó bizottságot, a tisztségviselőket és az újjává- laszott testületek munkájához sok sikert kívánt. Ezután a kongresszusi kül­döttek átvették megbízólevelü­ket a IX. kongresszusra, majd a pártértekezlet küldöttei újra összeültek. Tamás László, a pártértekez­let elnöke ismertette a, pártbi­zottság választásának eredmé­nyeit, majd rövid záróbeszédé­ben értékelte a pártértekezlet munkáját és jó egészséget, to­vábbi sikereket kívánt a párt­értekezlet részvevőinek, a me­gye kommunistáinak, a megye dolgozóinak. A megyei pártértekezlet két­napos munkája az Internacio- nálé hangjaival ért véget. A megyei pártértekezlet után 1/ étnapos tanácskozás ** után befejezte felelős­ségteljes munkáját a megyei pártértekezlet. A megye - kom­munistáinak küldöttei ered­ményes munkát végeztek, megfelelően képviselték kül­dőiket. eleget tettek azoknak a feladatoknak, amelyeket a járási, városi küldöttértekez­letek eléjük állítottak, megfe­leltek a megye kommunistái bizalmának. A megyei pártértekezleten a józan realitás, a megye gaz­dasági, poliikai, társadalmi életének őszinte, nyílt értékelé­se volt a jellemző, ötvennyolc felszólalásra jelentkező közül az idő rövidsége miatt, 28 kül­dött szólt a pártértekezleten. Ezek a küldöttek a megye minden társadalmi rétegét kép­viselték. A nártértekezleten el­mondták véleményüket az if­júság, a munkások, a bányászok, a termelőszövetkezetek, a pe­dagógusok, az orvosok, a fegy­veres erők, a vasutasok, a ke- rekesdelmi dolgozók képvise­lői, párttitkárok és pártfunk­cionáriusok, állami és tömeg­szervezeti vezetők. Nem hangzottak el nagy sza. vak a pártértekezleten, mind a beszámoló, mind a felszóla­lók véleménye mentes volt a fellengzéstől a frázistól. A be­számoló és a küldöttek is büsz­kén. de szerényen szóltak az elmúlt évek eredményeiről, ugyanakkor őszinte, kommu­nista nyíltsággal telték szóvá azokat a hibákat, fogyatékossá, gokat, amelyek gazdasági, tár­sadalmi, politikai életünkben még fellelhetők. Több felszóla­ló túlment a szűkén vett héi> köznapi gondokon, szóvá tette azt is, milyen országos intézke­désekre van szükség a még eredményesebb, még hatéko. nyabb munka végzéséhez. A küldöttek szavaiból és a " beszámolóból is egyön­tetűen csendült ki: Heves me­gye kommunistái maradéktala­nul egyetértenek a Központi Bizottság politikájával, a Köz­ponti Bizottság mögött állnak minden esetben, számíthat rá­juk a párt a jövőben is. Arra kérték a pártértekezlet részve­vői a kongresszusi küldötteket: javasolják a kongresszuson az eddigi politika folytatását Az újonnan meVálasztott pártbizottságtól és minden egyes tisztségviselőtől ugyan­akkor azt várják hogy a kong­resszus, a Központi Bizottság a' megyei pártértekezlet hatá­rozatainak szellemében, kom­munistára jellemző következe* tességgel és szerénységgel vé­gezze felelősségteljes munká­ját. Jellemezze minden tevé­kenységüket a tárgyilagosság, a szerénység és a jogos büsz­keség eredményeink láttán és a kommunista bátorság a hk bák feltárásában. Négyéves munkát értékelt a megyei pártértekezlet. A vég­következtetés: helyes, jó úton jártak a megye kommunistái. Az elmúlt négy év alatt me­gyénkben a párt vezetésével, a pártonkívüliek támogatásával, gazdasági és politikai téren egyaránt, előre mentünk a párt politikájának megvalósításá­ban, a szocializmus teljes fel­építése feladatainak végrehaj­tásában. De sok még a tenni­való. Akadnak még szép szám­mal gyengeségei, fogyatékos­ságai munkánknak. A párt ve. zetése, a kommunisták odaadó munkája a párton kívüli dol­gozók támogatása, biztosítékot jelentenek, hogy a jövőben még gyorsabban haladjunk előre. A megyei pártértekezlet eh végezte munkáját, meghatároz, ta a megve kommunistáinak, dolgozóinak céljait, feladatait, Most rajtunk, mindannyiunkon múlik, hogyan, milyen lépé­sekkel haladunk előre. J ó munkát, jó egészséget kívánunk a megválasz­tott megyei pártbizottságnak, a végrehajtó bizottságnak, a kongresszusi küldötteknek, a megye kommunistáinak, min­den dolgozójának. Kívánjuk, hogy a párt vezetésével meg­valósuljanak azok a célok, azok a tervek, amelyeket a megyei pártértekezlet tűzött a megye kommunistái, pártonkí- vüli dolgozói elé. Kívánjuk, hogy Heves' megye népe ered­ményesen munkálkodjék a kommunisták vezetésével a IX' kongresszus határozatainak megvalósításában. Még egy bizottság Élónk figyelem kísérte a vi-' tát. Helyeslő, bíráló megjegy­zések is szép számmal akad­tak. A szünetekben aztán újból elővettek egy-egy témát, s pót­lólag is vitatták, mint például Póti Jenőnek, a Hazafias Nép­front megyei Bizottsága titká­rának felszólalását, aki a túl- szervezettség ellen ejtett ke­mény szavakat. Helytelenítette, hogy túl sok a bizottság, fő­bizottság, albizottság, alcsoport és mellékcsoport és hogy jó lenne felülvizsgálni, szükség van-e mindegyikre. S ha nincs szükség rá — márpedig ennek nagyon nagy a valószínűsége — ideje lenne ritkítani bizottsá­gaink sarait. Erre föl mondták a szünet­ben: — Csak nehogy aztán erre is újabb bizottság alakuljon... s annak néhány alcsoportja. Súly a szocialista brigádokon ízléses jegyzetfüzetet kaptak a pártértekezlet küldöttei, hasz­nálták is buzgón. Ahogy teltek a tanácskozás órái, úgy sora­koztak a bíráló, helyeslő meg­jegyzések, néhányuknál a szo­kásos értekezletábrák, virágok. Láttam közte egy tanulságos rajzot. Emberek álltak egymás mellett sűrűn, s a fejükre egy hatalmas súly volt rajzolva. Mellette a szöveg: „Nagy súlyt helyezzünk a szocialista bri­gádokra.” Ezt mondta ugyanis az egyik felszólaló és ezt a ma­gyartalan zsargont így örökí­tette meg a tanácskozás részve­vője. Ahogy a dühös kis rajzot néztem, inkább tette volna a súlyt a zsargon elkövetőjének nyelvére, mintsem á szocialista brigádokra. Felszólalás a folyosón Sokan nem jutottak felszó­laláshoz, pedig órákon át tar­tott a vita, de még legalább két napig kellett volna tanácskozni, hogy mindenki elmondhassa véleményét. Széles János, a markazi termelőszövetkezei el­nöke, aki szintén azok között a küldöttek között szerepelt, akik a pártértekezlet nagy nyilvánossága előtt szerették Jegyzetek a pártértekezletről fejtegette véleményét a 16. percben szólt a csengő, s a fel­szólaló zavartan szakította fél­be mondanivalóját, rosszalló tekintet kíséretében az elnöki csengő felé. mintha ezt mon­daná: „hát lehet velem ilyes­mit tenni?” Lehetett. Ez volt a kollektí­va döntése. Ethen megye Amikor Havellant Ferenc, * MÉSZÖV elnöke felszólalás­ban arról beszélt, hogy az Utóbbi öt évben 10 millió fo­rinttal többet vásároltak « szövetkezeti boltokban, cuk­rászdákban, fogyasztottak a vendéglőkben, mint tervezték, és a vendéglátó egységek két és félszeresére növelték for­galmukat elismerő ámulattal állapította meg az egyik kül­dött: — Az ember el se hinné mennyit képes fogyasztani az a háromszázezemyi hevesi. Csuda étkes megye a miénk. De ahogy a számokat hallot­ta meg is nyugodott afeUX van is mit fogyasztani. K. E. t Hozzászólásra jelentkeztek még ... Eddigi oldalainkon részlete­sen foglalkoztunk a pártérte­kezlet munkájával, most azok­nak a küldötteknek a neveit közöljük, akik az idő rövidsé­ge miatt már nem kaphattak szót: Bartók Kálmán. az ostorosi Kossuth Termelőszövetitezet párttitkára, Bata József, a gyöngyösi városi KlSZ-bizott- ság titkára, Bauer György, a Selypi Cementművek párttit­kára, Bíró Endre, a Füzesabo­nyi Kísérleti Gazdaság igazga- tohelvettese, Bóta Albert, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem igazgatója, Dancz Pál, az Eger—Gyöngyös vidéki Ál­lami Pincegazdaság Igazgatója, Decsi Ferenc, a Hatvani Cu­kor- és Konzervgyár igazgató­in, Fodor cs. József vájár, a Hazafias Népfront istenmezeji bizottságának elnöke, Gaáb Miliály bányamester, a Mátra- alji Szénbányászati Tröszt ecsédi külfeitésének párttitká­ra, Galó Béláné, a domoszlói Mátra Gyöngye Tsz könyvelő­ié, Jenei Artúmé, az egrilV-es számú Általános Iskola igazga. tója, a pedagógus alapszervezet titkára, Kameniczjcy Antal, az egri Mü. M. 212. számú Szak­munkásképző Iskola igazgató­ja, Koruhely Jánosné, a Petőfi- bánvai Általános Iskola igaz­gatója. Maruzs János, a Recski Községi Tanács megbízott vb- elnöke, Molnár Jenő a Gyön­gyösi Járási Pártbizottság első titkára, B. Nagy Károly, a Hat. van—füzesabonyi Pályafenn­tartási Főnökség vezetője, Nagy Miklós, a gyöngyösoatai P.éke Tsz párttitkára. Nagy Pál, az Fgprcsehi Bányaüzem váiára, Nehr Tibor, a Hajtó­műgyár egri gyáregységének vezetője, ötvös Aladár, a me­gyei gépjavító állomás igazga­tója, Rabecz Lajos, a hatvani Lenin Tsz elnöke, Rózsa Lász­ló, a Mátravidéki Fémművek igazgatója, Széles János, a mar. kazi Mátra Völgye Tsz elnöke, Szentgyörgyi János, a Lőrinci Községi Tanács vb-elnöke, Trezsenyik Sándor, a megye: pártbizottság főelőadója, Vajay István, a visontai bányaerőmű- beruházás pártszervezője. Vaj­da László, az egri Petőfi Tsz elnöke, Veres István, a Füzes­abonyi Járási Tanács vb-elnö­ke, Végvári Bertalan, a mező- tárkányi Aranykalász Tsi párttitkára és Záray Géza, a Mátravidéki Hőerőmű igazga­tója. A küldöttek, akik nem kap­tak szót a pártértekezleten, írásban juttatták el hozzászó­lásaikat a megyei végrehajt*, bizottsághoz. lólna elmondani véleményüket, .nép, kapott szót". Legalábbis i vitában nem, de a küldöttek i szünetet is arra használták, logy hallassák véleményüket, vitatkozzanak szakmai, politi­cal kérdésekről. Ebben a má­nk vitában sokkal többen kup­ak szót, mint bent a nagyte- ■emben. Helyeselték Széles Já- los sürgetését, hogy jó lenne elülvizsgálni a mezőgazdasági termékek árait, egyeztetni a tzövetkezeti és állami gazdasá­gi árakat, mert az sok esetben iátrányos a közös gazdaságok izámára. Az oltványt említette öbbek közt, amelyet a terme- őszövetkezetek majdnem fele írón értélcesíthetnek, mint imennyit az állami gazdaság caphat érte. De hasonló bizo­nyítékokat hozott a szőlő és a vor felvásárlási árainál is. így tehát, bár felszólalása nem langzott el a rátában, vélemé­nye mégis eljutott azokhoz, ikiket ez illet. Ezúttal. „Meztelen a király** A beszámolóban is szó esett 'óla, hogy az utóbbi években 16 vállalat önállósága szűnt neg megyénkben a különböző összevonások alkalmával, s az- »1 a céllal, hogy ezáltal jobb egyen az összhang az ország különböző részein levő üzemek cözött, s nem utolsósorban a jobb irányítás mellett csökken­teni lehessen az adminisztrá­ciót, és az improduktív létszá­mot. Nos, ezt a célt nem minden esetben sikerült elérni, de még- is nagy hozsannázás volt körü- ötte. Valahogy úgy jártunk ez- sel, mint a mesében a király, akinek semmiből szőtt ruháját az egész udvar dicsérte, míg­nem egy fickó felkiáltott a pu­cér király láttán: „Jé, mezte- Len a király.” Most, az Egri Dohánygyár fiatal főmérnöke kiáltott így rá ezekre a visszás­ságokra, elmondva, hogy az összevonás önállóságukat csor­bította, az összhang se javult érezhetően, döcög az irányítás, több a papírmunka, és emellett négyszeresére nőtt az admi­nisztrációval, irányítással .megáldott” központiak száma. Negro A gyöngyösiek asztalsorán az egyik küldöttet! erős köhö­gési rohamok kínozták. Bár igyekezett csendben maradni, ez nem mindig sikerült. A pártértekczlet részvevői vala­honnan a terem másik részé­ről kézről kézre adtak egy cso­magot, amely végül is elért a bányászhoz, akit akkor is rá­zott a köhögés. Csodálkozva bontotta fel a csomagot, aztán mosolyogva szopogatta tartal­mát, a Negrót. „Torok-kémény­seprőt” küldtek neki, amely sokat enyhített kellemetlen helyzetén. Az elnökasszony és az amortizáció Huszonnyolcán szólaltak fel a vitában — ha jól számoltam —, közöttük mérnökök, igaz­gatók, komoly, hozzáértő fér­fiak, akik sok fontos kérdés­ben mondtak véleményt, s ezt természetesnek találták. De azt nem, hogy a horti elnökasz­szony is olyan természetesség­gel beszélt a közös gazdaság és a járás mezőgazdasági problé­máiról, az amortizáció részlet- kérdéseiről, a modem terme­lési eljárásokról, mint bárme­lyik mérnök vagy gyárigazgató a műszaki kérdésekről. Néhányan csodálkoztak ezen az okos asszonyt beszéden, s el­ismerően bólintottak szavaihoz, Pedig természetes ez, legfeljebb nem volt még ideje mindenki­nek megszokni, hogy a nők is rátermettek a vezetésre, az okos beszédre. Az igazgató és a csengő A felszólalókat előre intet­ték: negyedóránál tovább ne beszéljenek, hogy többen el­mondhassák véleményüket. Tamás László, a pártértekezlet elnöke érvényt is szerzett en­nék a döntésnek és „lecsen­gette”, ha valaki túllépte a 15 perces határt. így volt ez, ami­kor egyik üzemünk igazgatója a megengedettnél hosszabban I

Next

/
Thumbnails
Contents