Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-27 / 254. szám
A tarnabodi termelőszövetkezet hosszú idő óta megyénk egyik legszilárdabb, legeredményesebben gazdálkodó szövetkezete. Kassa József elnök, a Termelőszövetkezeti Tanács tagja, aki az évek során gazdag tapasztalatokat gyűjtött a tsz-irányítás tekintetében, érthetően élénk érdeklődéssel várja a soron következő intézkedéseket. Elképzeléseit, véleményét érdekednek tartottuk, mások figyelmébe is ajánljuk. A gazdasági irányítás reformjáról manapság sok szó esik az élet minden területén. Gyárigazgatók és munkások, szövetkezeti elnökök és kereskedők egyforma érdeklődéssel várják az intézkedéseket. így Kassa Józsefnek is feltettük a kérdést: milyen elképzelései vannak, mit vár ezektől a kétségtelenül nagy horderejű intézkedésektől ? — Az új gazdasági rendszer bevezetésére feltétlenül szükség van. Ezt a szükségszerűséget az élet hozta magával. Az új gazdasági rendszer bevezetésétől új lehetőségeket, mezőgazdaságunk gyorsabb ütemű fejlődését, egy sor feszültség, sokszor visszás helyzet megszűnését várom, viszont nem tartom olyan varázsszemek, amely önmagában egy csapásra megoldaná majd gondjainkat, és maximális erőfeszítés nélkül is eredményeket hozna. Elgondolásom szerint a helyi vezetők, felelős beosztású emberek hatáskörének növelésével együtt jár majd a nagyobb felelősség, az elmélyültebb munka. Ha eddig rossz volt valahol a vetésszerkezet, nem sikerült az értékesítés, egyes vezetők könnyen hivatkozhattak arra: elő volt írva, le „kellett” szerződni, semmit sem tehettem ellene A jövőben különösen, de már most is merőben más a helyzet. Tárgyalás ultimátum nélkül A beszélgetés során kiderült; hogy az új gazdasági mechanizmus előszeleként már a korábbi években több olyan jól bevált intézkedés született, amely újat jelentett, így megszűnt a kötelező tervszámok előírása. A vállalatok ma már egyenlő partnerként kezelik a mezőgazdasági üzemeket és üzletfelek módjára tárgyalnak. A termelői árrendezés, a gépi amortizáció bevezetése, a korábbi tervezési rendszer megváltoztatása mind olyan intézkedések, amelyek feltétlenül jó alapot jelentenek az új gazdasági rendszer teljes bevezetéséhez. — A tarnabodi szövetkezetben hogyan váltak be az eddigi intézkedések? ■— Termelőszövetkezetünk jelenleg mintegy 12—15 vállalattal áll üzleti vagy egyéb vonatkozású kapcsolatban Kapcsolataink korrektek, jók, és meg kell mondanom, hogy a termeltető vállalatok teljesen új módon tárgyalnak vetünk. Korábban előfordult, hogy például az Állatforgalmi Vállalat embere kiszállt és azt mondta: itt az írás. maguk nyolcszáz hízóra szerződnek. Az idén megkérdezték: hány darab hízót szerződnének? Mennyihez van erejük, takarmányuk? Azt mondtuk: ötszázra. Ekkor ők kérték, szerződjünk még háromszázra. Mi vállaltuk, illetve eleget tettünk kérésüknek, de megmondtuk, kis szövetkezet vagyunk, a plusz háromszáz sertést csak úgy vállalhatjuk, ha a vállalat abrakot biztosít. A MÉK-kel évek óta_ te_l.es szerződést kötöttünk. Jó üzlettársnak tartjuk ezt a vállalatot, igaz, mi is iparkodtunk mindent megtenni jó kapcsolatainkért. Az idén köztudomásúan jó termés volt zöldségből, paradicsomból. A vállalat nem tudott tőlünk átvenni bizonyos mennyiségű salátauborkát, paradicsomot. Hivatkoztunk szerződésünkre és a MÉK fizetett. MegegyeztünJc 22 ezer forintban. Most itt a gond. Mit tegyünk jövőre? Teljes szerződést kössünk-e, értékesítsünk-e mi magunk, vagy esetleg közösen más tsz-ekkel? Ebben az esetten könnyen megesik, hogy Nyakunkon marad az áru. Az Is lehet, hogy jobban járnánk. tTgy vélem, nyilvánvaló, milyen komoly megfontolások •Sírnak ránk. Manapság a kenyérgabonát kivéve — sehonnan sem jön a kötelező tervszám, az ultimátum. Most nekünk magunknak kell törnünk a fejünket, hogyan lesz jó. — Az amortizációs alapot már fel is használtuk Vásároltunk belőle két erőgépet, új munkagépeket — bár ezekből még sok kellene —, és a mi viszonyaink között a termelői árrendezésből adódó többletbevétel fedezi is ezeket a kiadásokat. Tsz-közi kapcsolatok Manapság nem lehet életképes az a termelő üzem, amelyik elzárkózik., befelé fordul. Itt, Tamabodon a tsz-közi kapcsolatok több új, bár kezdeti formájával találkoztunk. Ez a gazdaság mintegy 4—5 környező szövetkezettel áll kapcsolatban. Ottjártunkkor a tar- nazsadányiak két erőgépe nekik szállított, viszont a tama- bodi teherautó a tamazsadá- nyiak dolgában járt Budapesten. A kompoltiak erőgépet kértek, helyette silókombájnt adtak kölcsön néhány napra, vagy más alkalommal ők adták oda Boconádnak a siló- kombájnt és ennek fejében a boconádi traktorok egy bizonyos mennyiségű szántást végeztek a tarnabodi határban. Érdemes megemlíteni, hogy a visontai külszíni fejtésnél levő egyik nagy teljesítményű kotrógép 15 ezer köbméter sódert hozott felszínre Tarna- bodon 54 ezer forintért. Ez a sóder a szövetkezetnek félmilliós bevételt jelentett. Szerződéstervezetet láttunk az elnöki aszalón. A dabasi tsz ajánlatot tett, hogy budapesti elárusítóhelyén átvesz a tarna- bodiaktól jövőre háromszázezer forint értékű zöldségfélét, Az említett szövetkezet 10—15 százalékot kér az áru értékesítéséért, — Milyen előnyét látja az ilyen és effajta kapcsolatoknak? — Ezek a kapcsolatok szerintem gyümölcsözők lehetnek. Különösen a szomszédos szövetkezetekkel való kooperációra gondolok, hiszen így fokozottabb a gépkihasználás, eredményes az együttműködés és a kölcsönös segítség mindkét fél hasznára válik. Mint a Termelőszövetkezeti Tanács tagjának, de úgy is, mint egyik jó termelőszövetkezetünk elnökének, milyen elképzelései vannak a most születő új tsz-törvényről? — 1959 óta sok víz lefolyt a Tárnán. Az akkor hozott törvények, az azóta hozott rendeletek ma már egyes vonatkozásokban idejüket múlták. Csak egy-két dolgot említenék: Jelenleg a tsz-vezetőségek hatásköre meglehetősen szűkre szabott. Közgyűlési határozat kell számos olyan kérdésben, amelyről a vezetőség is dönthetne. Nincsenek meghatározva pontosan a tagok jogai, kötelességei, említhetném a földöröklési problémákat, a jelenleg érvényben levő normák fe- lülbírálatát. — Kevés elképzelésem, ismeretem van a termelési igazgatóságok megszületéséről, munkájáról. Bizonyos vagyok viszont abban, hogy ezek is a szövetkezetek érdekeit, előnyét szolgálják majd. Okosan, jól kell gazdálkodni Hosszú évek óta ebben a gazdaságban nem osztottak 60 forint alatt. A múlt évben 66 forintot ért egy munkaegység, az idén sem maradnak ez alatt. A szövetkezetben munkaegység plusz prémium rendszer van, ezen a tagok a jövőben sem kívánnak változtatni. A termelés, az áru értékesítése úgyszólván mindig kifogástalan, a vezetés szilárd, következetes és ennek köszönhető, hogy ez a gazdaság megfelelő alapokkal és tartalékokkal rendelkezik. *— Mi a véleménye saját gazdálkodásukról, módszereikről? — Bevált módszereink, kipróbált eljárásaink vannak. Ezeket a tagsággal szoros egyetértésben alakítottuk ki. Azt sem titkolom, ez a bizonyos „kialakítás” nem mindig ment simán, sok volt a vita, érv és ellenérv, viszont miután a döntések megszülettek, mindig következetesek maradtunk. Mi korábban is szerettünk a saját fejünk után járni és úgy érezzük, az, amit várunk, nekünk kedvező lesz. — Véleményem szerint a biztonságos gazdálkodás egyik fő alapja a tartalék. Mi tavaly egymilliót, most kétmilliót tartalékoltunk. Ez azt is jelentette, hogy a banktól nem kellett üzemviteli célokra kölcsönt kérni, meglepetés is nehezebben érheti a szövetkezetei. Biztos vagyok abban, hogy amennyiben az új gazdasági rendszer bevezetése okos, jó gazdálkodással párosul, úgy az elkövetkezendő években a mezőgazdasági üzemek nagy léptekkel mehetnek előre a megkezdett úton... —- szalay — Az utóbbi években szervezett mozgalom indult a bányászatban a balesetek csökkentésére, — Nincs szükség olyan szénre, amelyikhez vér tapad! — hangoztatják lépten- nyomon a vezetők. Az állam milliókat költ olyan műszaki berendezésekre, amelyek a biztonságos munkát szolgálják. A munkahelyi technológiák is elsősorban a balesetveszély felszámolására hívják fel a figyelmet. És a szívós küzdelem meghozta a gyümölcsét. Ahogy Szirti István, területi bányaműszaki felügyelő elmondja. a Mátra alján mind az érc-, mind a szénbányászatban ebben az évben már javulás mutatkozott a balesetek gyakoriságában; — A csökkenéssel kapcsolatban az okot is megmondom — folytatja Szirti István. — Régebben egyes műszaki vezetők a tervteljesítés érdekében elhanyagolták' a biztonsági intézkedéseket. Ma már egyre ritkább az ilyen jelenség. — És az előforduló balesetek. ..? Mert vannak.. . — A teljesítményben dolgozok mindenáron nagyobb keresetre törekszenek, nem mindig tartják be a biztonsági szabályokat. De az olyan eset is gyakori, amikor egy másik dolgozó hanyagsága idéz elő balesetet. Hyen baleset történt a XII-es aknánál. Barta József vájár társával légcsövet szállított az altáróban. Egy elágazó csövet nemtörődöm módon és szabálytalanul a szelvényei fejlődő Mezőtárkány Az elmúlt évek is hoztak fejlődést Mezőtárkány életében, az idén azonban különösen sok új létesítménnyel gazdagodott a község és lakossága. Az idén készült el és kezdte meg működését a község hidroforháza, megépült három kilométer hosszú vízvezeték és a községben ma már kilenc csap adja a bő ivóvizet. Ezzel azonban nem ért véget a fejlesztés, még az idén további két kilométer vízvezeték épül és több csappal is bővül a hálózat. Az idén befejeződött a község teljes villamosítása. Ma már a község minden házában van villany és befejeződött a víllamosvezetékek teljes rekonstrukciója is. A faoszlopokat betonoszlopokkal cserélték ki és új transzformátorokat szereltek fel. Állami hitelforrásból hozzákezdtek a posta épületének korszerűsítéséhez is. A falu lakosainak régi kívánsága teljesült, amikor portal an ították a Füzesabony— Mezőtárkány közötti bekötő útvonalat. Helyi erőből és részben állami támogatásból tovább fejlődött a község egészségügyi hálózata, korszerű fogászati szakrendelő kezdte meg működését a faluban. 1967 uufíussítus 25 — szeptember 17 s 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár megrendezéséről. A kiállítás időpontja: 1967. augusztus 25 —szeptember 17. Fő célja a többi között bemutatni a mező- gazdasági termelés és a tudomány legújabb eredményeit. a harmadik ötéves terv mezőgazdasági feladatait, valamint a gazdaságirányítás új módszereit. A kiállításon részt vehetnek mindazok a termelőszövetkezetek, állami, tan-, kísérleti és egyéni gazdaságok, tudományos intézmények és mezőgazdasági vállalatok; amelyeknek , bemutatásra kerülő anyaga hozzájárul a kiállítás céljainak megvalósításához. Minthogy a legutóbbi, 1964. évi kiállítás óta sokat fejlődött a mezőgazdasági termelés, a részvétel konkrét feltételeit most szigorúbban állapították meg. Most első alkalommal mutathatnak be a gazdaságok növényi és állati eredetű, feldolgozott készítményeket, változást vezetnek be a díjazásnál is: az eddig szokásos díjak mellett a legjobb eredményekért, módszerekért tárgyjutalmat is kapnak a bemutató gazdaságok; ben hagytak. A cső az éjszakai beszállásnál feldöntötte a népes egy kocsiját. Nagy András vájár lábtörést szenvedett. Ugyancsak a Xlí-es aknánál történt, hogy a csoportvezető a hozzá ideiglenesen beosztott dolgozót nem oktatta ki a külszíni szállítás szabályaira. A mulasztás miatt Kóczka Jánost baleset érte. — Mi történik a mulasztást elkövetőkkel? — Törvényszabta jogunkkal élve pénzbírsággal sújthatjuk őket, de az SZTK is indíthat ellenük bírósági eljárást. Súlyos, vagy ismétlődő esetekben mi is bírósági beavatkozást kérünk. — A kő- és ércbányászatban hogyan alakulnak a baleseti mutatók? — Még talán jobban, mint a szénbányászatban. Gyön- gyösorosziban például ebben az évben nem volt töréses baleset. Itt leggyakoribb a kézsérülés. De megrendelték már a védőkesztyűket, és kísérleteket folytatnak, hogy a csapolást sűrített levegő nyitószerkezettel oldják meg. Ha ez sikerrel jár, akkor megszűnik ez a baleseti forrás is. Gyöngyösorosziban az év eddig eltelt hónapjaiban a baleseteknél műszaki hiányosságot nem állapítottam meg. A műszaki vezetők nagy gondot fordítanak a baleset- védelemre, a biztonsági berendezések korszerűek megfelelnek a modem technológiának. Am a munkahelyi dolgozóknál még gyakran megszegik a munkavédelmi szabályokat. A Recski Ércbányánál például Juhász József vájár műszakkezdéskor nem ko- pogózta le a munkahelyet. Egy nagy kődarab a fejére esett. De idézzünk egy másik esetet, amikor a munkatársa figyelmetlensége okozott balesetet. A recski csákánykői kőbányában Vajda Tibor követ rakott a csillébe. Közvetlenül mellette egyik munkatársa követ bunkózott. A lepattanó szilánk Vajda Tibor fejét megsértette, — Felűnően jó a helyzet a tsz-ek kezelésében lévő kő- és homokbányánál. Ezeken a helyeken ebben az évben egyáltalán nem volt baieset — mondotta végül Szirti István. Laczik János Valamennyi kommunista közös ügye: a pártoktatás Ezekben a napokban kezdődik meg a rendszeres pártoktatás. Ebből az alkalomból kérdeztük meg dr. Földi Pált, a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának vezetőjét, ismertesse: Milyen tapasztalatokat hozott a pártoktatási év előkészítése, milyen érdeklődés mutatkozik a marxizmus—leninizmus tanulmányozása iránt, milyen problémák adódtak a szervezésben. s milyen reményeket lehet fűzni az idei oktatási évhez. — Milyen időszerű feladatok megoldásában segíthet a pártoktatás? — Elsősorban hatékonyabb módon segítheti elő a szocialista építőmunkát, a gazdaság és az ideológia összefüggésének megértetését, de fontos feladatot tölt be az imperializmus agresszív tevékenységének és fellazító taktikájának leleplezésében is. A propagandamunkában most jelentős cél a gazdaságirányítási rendszer reformjával összefüggő tudatformáló munka, e reform okéinak és céljainak megértetése, a harmadik ötéves terv feladataira való mozgósítás. De az egész pártoktatás előkészítésénél és irányításánál abból indultunk ki, hogy az 1966—67-es pártoktatási év a IX. kongresszus éve, s nagy gondot kell fordítanunk a kongresszusi határozatok gondos tanulmányozására, végrehajtásának előmozdítására. — Milyen tapasztalatokat hozott az előkészítés? — Elsősorban azt, hogy helyes volt figyelembe venni az elmúlt évek tanulságait, s bizonyos módosításokat végrehajtani. Többek között szükségessé vált a propagandisták to- vábbk^jzésének differenciálása. könyvek, elméleti folyóiratok cikkeinek megvitatása, az elméleti konferenciák szervezése. A televíziónak is jelentő-' sebb helyet kell biztosítani a pártoktatásban, fokozni az érdeklődést a televíziókörök iránt. Ezenkívül a megyei témák feldolgozása is nagyobb arányú lesz, s nem utolsósorban sor kerül a vezetőségválasztó taggyűlések, pártértekezletek beszámolóinak, vitáinak hasznosítására is. A szervezésnél például figyelembe kellett venni, hogy sok a bejáró dolgozó, ezért ahol indokoltnak látszik, a lakóhelyeken szervezzük az előadásokat és vitákat. — Milyen érdeklődés mutatkozik a különböző oktatási formák iránt? — Az érdeklődés kielégítő. A párttagság növekvő arányban vesz részt a vitákon, előadásokon. s ez biztató. Az elmúlt öt évben a pártoktatásban részt vevő párttagok arénvó a nárt. tagság százalékában 60 száza lékről 68 százalékra emelkedett. Ez igen kedvező tendencia amelyet a lehetőségek keretei között tovább kell fejleszteni. Az esti egyetemen háromszor annyian tanulnak, mint néhány évvel ezelőtt. Ezenkívül az időszerű kérdések tanfolyamán, a gazdaságpolitikai tanfolyam ipari tagozata és az elméleti konferenciák iránt legnagyobb az érdeklődés. Ez azért is örvendetes, mert így sok gazdasági, politikai vezetőnek lesz alkalma magas szinten tanulmányozni a gazdasági mechanizmus reformjával és az időszerű elméleti kérdésekkel kapcsolatos témákat. De a párton- kívüliek is mind nagyobb számban kapcsolódnak be a rendszeres pártoktatásba, a tanfolyamok hallgatóinak több mint 30 százaléka — nem számítva a KISZ- és más oktatást — a pár- tonkívüliekből tevődik össze. — E fokozottabb érdeklődés mellett milyen gondok adódtak az előkészítés során? — Még mindig tapasztalhattunk olyan jelenséget, hogy a gazdasági vezetők egy része lebecsüli az ideológiai képzést, és egyedüli üdvözítőnek a szakmai üko'áVat tartja, a.mi sok c r1 b->p r rúp^m-haihá-" ''uvezetett. Ezek a nézetek ma már csökkenőben vannak, az érdeklődés a gazdasági vezetők körében is nőtt a pórtok- tatás iránt, különösen a magasabb szintű oktatási formáknál. Az élet is erre ösztönzi őket, hiszen a IX. kongresz- szus anyagának tanulmányozása, az új gazdasági mechanizmus által támasztott követelmények elsajátítása nehezen képzelhető el ideológiai képzés nélkül. Adódott félreértés abból is, hogy a pártoktatás minőségének javításáról sok szó esett mostanában. Ezt néhány nagyüzemünkben úgy értelmez ték, hogy csökkenteni kell a részvevők számát, és így biztosítható a magasabb színvonal. Ezt a mesterséges visszafejlesztést sikerült megállítani, elérni, hogy ahol a feltételek erre adottak, a számszerűséget is növeljék, hiszen sok embert érintő, érdeklő kérdésekről lesz yszó az idei oktatási évben, — Ha már a témáknál tartunk, megkérdezzük, melyek azok a legfontosabb gazdasági és ideológiai kérdések, amelyeket a párt- oktatásban részvevők tanulmányoznak? — Elsősorban is a IX. kongresszus anyagának tanúim nvozása, másodsorban a gazda sági mechanizmus reformjával kapcsolatos kérdések, de ezenkívül a harmadik ötéves tervből, külpolitikai, munkásmozgalmi kérdésekről, a szocialista tudatformálásról, a szocializmus építésének más, aktuális kérdéseiről, és több helyi vonatkozású témáról szerezhetnek ismereteket a tanfolyamok hallgatói — jól képzett propagandisták vezetésével. — Ezek szerint tehát sikerült biztosítani, hogy megfelelő képzettségű előadók és vitavezetők ismertessék e sokrétű tananyagot? — Igen. A kiválogatásnál az volt a cél, hogy az adott témában legjobban jártas helyi párt- és gazdasági vezetőket kérjünk meg előadónak, vitavezetőnek s nagyobb figyelmet szeretnénk fordítani a propagandisták munkájának erkölcsi, politikai elismerésére is. — És mire kell különös gondot fordítani, hogy sikeres legyen az idei oktatási év? — Elsősorban arra. hogy az előbb felsorolt célok nehogy feledésbe merüljenek. De arra is, hogy a különböző oktatási formák összhangját biztosítsuk, valamint, hogy minden kommunista és valamennyi pártmunkás közös ügye legyen a part oktatás segítése, ellenőrzése, tökéletesítése — feierte be nyilatkozatát dr. Földi Pál. 1966. október 27., csütörtökMt««, a bányákban Mit várok az űj gazdasági rendszer bevezetésétől ? (Beszélgetés Kassa Józseffel, a tarnabodi tsz elnökével)
