Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-25 / 252. szám
A PÁRTÉRTEKEZLETEKRŐL JELENTJÜK: Felelősség és szenvedélyesség jellemezte a gyöngyösi járási pártértekezlet munkáját Á gyöngyösi járás kommunistáinak küldöttei szombaton tartották pártértekezletüket Gyöngyösön a Városi Művelődési Ház nagytermében amelyen részt vett Gács László, a Magyar Szocialista Munkáspár Központi Bizottság revíziós bizottságának tagja, Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára, Vadász József, a Gyöngyöst Városi Pártbizottság titkára és Papp János, a Népújság főszerkesztője. A pártértekezleten Lukács Benedek elnökölt, a pártbizottság beszámolóját Molnár Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a járási pártbizottság első titkára terjesztette elő. A gyöngyösi járás sajátságos helyzetének egyik jellemző vonása, hogy a mezőgazdasági jelleg mellett az egyre erősebb iparosodás határozza meg la- Kóinak életét A járás munkás- kollektívája most verbuválódik, a parasztság száma pedig évről évre csökken. Az erősödő nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás következtében a parasztság egységes osztállyá való átalakuása megkezdődött; Megváltozott a földművelők politikai, ideológiai, erkölcsi szemlélete szakmai képzettsége és általános műveltsége. Egyre többen vállalnak kezdeményezést és felelősséget a szövetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztésében. Tovább erősödött a munkások és a parasztok szövetsége. Sokat tett és tesz az értelmiség is azért, hogy a járás lakosságának életkörülményei kedvezően változzanak. Szélesedett és mélyült a szocialista demokrácia. Olykor azonban a centralizmus jut túlsúlyba, mert a választott szervek vezetői olyan kérdésekben is maguk döntenek; amelyekben a tömegeket átfogó szerveknek kellene határoz- niok. Fellelhető még a bírálat elutasítása. A korrupció és a protekció előfordulása ellen határozottabb fellépést sürget a lakosság. Az iparosodás folyamatában a legfontosabb esemény a éi- 6ontai külszíni bánya és az erőmű építkezése. Ennek a jelentős beruházásnak a munkái már kiléptek a kezdet szakaszából Nagyobb összegeket használtak fel a Mátrai Bánya és Ellőkészítő Mű, az Érc- és Ásványbánya Kutató Szolgálat és a Kőbánya Vállalat fejlesztésére. Ezeknek a befektetésének a következtében lényegesen megnövekedett az ipar teljes termelési értéke. A termelés növekedésének 75 százaléka a termelékenység fokozásából származott. Ugyanígy nőtt az egy főre jutó termelési érték is. Az exportkötelezettségeket is sikerült 15 millió forinttal túlteljesíteni; A járás tsz-eiben 13 000 tag dolgozik 63 ezer hold közös, és 15 ezer hold háztáji területen. A második ötéves terv alatt a termelés közel 16 százalékkal, ezen bélül az állattenyésztés majdnem 30 százalékkal nőtt. Az állóeszközök értéke megkétszereződött, ma már 519 millió forint. A mezőgazdaságban az intenzív gazdálkodásnak megfelelő termelési profil kialakítása a fő törekvés. A szőlőoltványból évente 20 milliót iskoláznak el ma már 8 tsz-ben. A kertészettel 2300 holdon foglalkoznak, de a munkaerő hiánya miatt egyre csökken a területe. Néhár.y gazdaságban a gombatenyész- tés, a szeszfőzés, a műhelytevékenység kezd kialakulni. Évente 150—160 millió forintot osztanak ki a közös gazdaságok a tagoknak. Az önköltségszámítás ma még hiányos, ezért nehézségeket okoz pedig nagy szükség lenne rá; A járás pártalapszervezetei ütőképesek. Helyenkint alacsony a taglétszám a lakosság, az üzem dolgozóinak számához mérten. Kevés nő és fiatal jelentkezik a pártba. Egyik hiányosság, hogy a taggyűléseket nem elég rendszeresen tartják meg. A határozatok végrehajtását sem ellenőrzik következetesen. A pártapparátus munkája javult, alapjában megfelel a követelményeknek, de nem kielégítő a feladatoknak megfelelő munkastílus bevezetése és elterjesztése. Alacsony az a’aP- szerveknek nyújtott segítség mértéke. Erősödött a politikai eszmei, cselekvési egység, de jelentkezik még időkint szektás és revizionista nézet te. Nem minden esetben sikeres a káderok kiválasztása. A jövőben még hatékonyabb ideológiai munkát kell kifejteni azért, hogy a dolgozók megértsék: / társadalmi fejlődésünknek, népünk anyagi, kulturális felemelkedésének kulcskérdése a termelés. A vitában a küldöttek szenvedélyes hangon, a felelősségtől indíttatva foglalkoztak a jövedelmezőség kérdésével, a tanácsok önállóságának további fejlesztésével, a még meglévő protekcionizmussal és korrupcióval, az ideológiai munka hiányosságaival, a munkás-paraszt szövetség erősítésének fontosságával, a fiatalok helyzetének megjavításával, a nők szerepével a közös gazdaságokban. Felszólalt Gács László az MSZMP Központi Bizottsága revíziós bizottságának tagja is. Értékelte a beszámolót és a pártértekezlet munkáját. Megállapította, hogy a járás kommunistái a reális helyzet felméréséből kiindulva helyesen határozták meg a feladatokat. Ezek ma sem kisebbek, mint voltak évekkel ezelőtt. Pedig azt hittük valamikor, hogy a szocializmus alapjainak lerakásával könnyebb lesz a munkánk. Ma azonban egyre bonyolultabbak a viszonyok, a kommunisták feladata is nehezebb lesz. A lakosság egy része hajlamos pesszimizmusra, pedig párthatározat és kormányhatározat született arról, hogy a harmgílik ötéves tervhe:: is állandóan emelni kell a lakosság életszínvonalát. Örömmel állapította meg, hogy a pártértekezlet munkája a gazdasági mechanizmus reformjának szellemében folyt, a bizakodás és a felelősség hatotta át. A pártértekezlet küldöttei ezt követően megválasztották a pártbizottság 45 tagját, amely azonnal megtartotta ülését. Ezen az ülésen a végreha jtó bizottság 11 tagját választották meg első titkárnak pedig ismét Molnár Jenőt, az MSZMP Központi Bizottság' póttagját. (gmf) létesítünk, vagy meglevőket fejlesztünk olyan helyen, ahol munkaerő és más objektív tényezők adva vannak, másrészt meg kívánjuk oldani a nők foglalkoztatását. Mezőgazdaságunk fejlesztésében is érvényesülnek az erre vonatkozó határozatok, termelőszövetkezeteink tovább szilárdultak mind politikailag, mind gazdaságilag, az utóbbi években kiemelkedő eredményeket értek el a termésátlagok, a jövedelemelosztás tekintetében is. A szövetkezetek közös vagyona három év alatt 62, a tiszta vagyon 56, a fel nem osztható szövetkezeti alap 25 ipillióval növekedett, az egy tagra jutó részesedés pedig 900 forinttal több, mint korábban volt. A gazdasági eredményekkel együtt javult ugyanakkor a járás politikai, ideológiai, társadalmi helyzete is. A pártbizottság és a párt- szervezetek a gazdasági feladatok megoldásában eredményes munkát végeztek. A pártbizottság kezdeményező volt a politikai és gazdasági feladatok helyi kimunkálásában és végrehajtásában. A pártbizottság és a pártszervek ugyanakkor azt is bebizonyították, hogy a gazdasági feladatok megoldásával egyre hozzáértőbben foglalkoztak. Az előttünk álló feladatok, a gazdasági irányítás rendszerének reformja megköveteli tőlünk, hogy a termeléssel kapcsolatos politikai tényezőkre a jövőben is nagy figyelmet fordítsunk, mert máris találkozunk olyan emberekkel, akik hajlamosak ezt csupán közgazdasági aktusként felfogni. Az előadó ezután a közoktatásban, népművelésben és az egészségügy terén elért eredményeket, a következő évek feladatait ismertette, elemezte az áUamhatalmi, szervek, a társadalmi szervezetek munkáját. Szervezeti kérdésekről szólva elmondta, hogy a párttagság létszáma az adott munkahelyen dolgozókhoz viszonyítva 15,5 százalék. Majd végül kijelentette, hogy a járás területén a párt betölti hivatását, vezeti a munkásosztály harcát, a szocialista átalakulást Érvényesíti politikáját az áí- lamvezetésben, irányítja a szocializmus építését, terjeszti a marxizmus—leninizmus eszméit, a szocialista kultúrát, feltárja a szocialista építés során jelentkező ellentmondásokat & kidolgozza a megoldások módozatait A beszámolót követő vitában 16 hozzászólás hangzott el- Elmondták, hogy a beszámolóban ismertetett eredményeket a pártszervezetek, a kommunisták, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak segítették, vállvetve kivette részét ebből a munkából minden dolgozó, és megvan az erő ahhoz, hogy e még fellelhető hibákat kijavítsák. a XX. kongresszus határozatainak a járás kommunistáira eső részét eredményesen végrehajtsák. Hozzászólt Úszta Gyula elvtárs is, aki kifogásolta, hogy szűk marokkal bántak a dicsérettel a beszámoló készítői, holott az eredmények erre alapot adnak. Különösen a párt- és a gazdasági vezetés színvonalának javítására hívta fel a jelenlevők figyelmét. A vita lezárása után a párt- értekezlet részvevői titkos szavazással 45 tagú pártbizottságot és a megyei pártértekezletre 27 szavazati és egy tanácskozási jogú küldöttet választottak. A járási pártbizottság ezután megtartotta első ülését, amelyen megválasztották a belső tisztségviselőket Az első titkári teendők ellátásával ismét Iglódi Ferencet bízták meg. (pilisy) „Teljes as egyetértés pártunk irányelveivel és politikájával” Az egri járás küldötteinek tanácskozása Nagyszerű kommunista munka volt Járási pártértekezlet Lőrinciben Vasárnap Lőrinciben, a Mát- ravidéki Hőerőmű kultúrházá- ban tartották meg a hatvani járás kommunistáinak értekezletét, amelyen részt vett Úszta Gyula altábornagy, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a honvédelmi miniszter helyettese, megyénk országgyűlési képviselője, Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára Is Dr. Varga János üdvözlő szavai után Iglódi Ferenc, a járási pártbizottság első titkára ismertette a végrehajtó bizottság beszámolóját a VIII. kongresszus óta végzett munkáról. Elmondta, hogy a hatvani járás társadalmi, gazdasági, politikai élete pártunk VIII. kongresszusa által kitűzött irányban fejlődött. A járás lakossága teljesítette a második ötéves tervből rájuk háruló feladatokat. — Járásunkban az a tapasztalat, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek egyaránt helyeslik a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben megfogalmazott elvi és gyakorlati tennivalókat, egyetértenek abban is, hogy a kongresszus hagyja jóvá a párt eddig követett politikájának alapvető fő irányvonalát és azt az új követelményeknek megfelelően fejlessze tovább. A járási pártbizottság első titkára elmondta azt is, hogy ez a határozott állásfoglalás sok'formában kifejezésre jut, He legközvetlenebb megnyilvá- Wulása a kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaverseny eredményessége és az a nagyfokú érdeklődés, amely'- lyel munkások, termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek A hatvani járási pártértekezleten felszólalt Úszta Gyula altábornagy, az MSZMP Központi Bizottságának tagja is. (Foto: Pilisy) és egyéb rétegek fogadták a harmadik ötéves tervet és a kongresszus irányelveit. Sokak részéről elhangzott az a szerény, de sokatmondó megjegyzés: „Helyeseljük, ezért érdemes dolgozni!” — A járás ipari üzemeiben a terveknek megfelelően, eredményesen végezték munkájukat a dolgozók, ahol arra népgazdasági igény jelentkezett, túl is teljesítették terveiket. Érvényesültek a legfontosabb gazdaságpolitikai elvek. A járás üzemeiben a második ötéves tervnek megfelelően 6485 millió forint a teljes termelési érték. Ez a cementgyárnál 6,4, az erőműnél 10,2, a Zsófia Malomban 16,9 százalékkal növekedett. A pártszervezetek gazdaságvezető munkájukban nagy gondot fordítottak az üzemek jövedelmezőségére, mert ez fejezi ki összefoglaló módon az üzemek termelésének eredményességét. — A beszámolási időszakban két fő beruházási programot irányoztunk elő, összesen több mint háromszázmillió forintos értékben. Egyik az ecsédi külfejtés II. programjának megvalósítása, másik a Selypi Cukorgyár rekonstrukciója volt. A következő öt évben is eny- nyi az előirányzott beruházási összeg, amelyet a Qualitál fel- fejlesztésére, a cementgyár rekonstrukciójára, az ecsédi III. program és a XIII-as akna megnyitására fordítunk. Ezek mellett 1970-ig több új üzemet A létszámában és jelentőségében is megnövekedett egri járás kommunistáinak küldöttei tanácskoztak vasárnap Egerben, a megyei pártbizottság székházában. A küldöttértekezleten részt vett és felszólalt Oláh György, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára is. A járási pártbizottság beszámolóját Gubán Dezső, a pártbizottság első titkára terjesztette a küldöttértekezlet elé. A bevezetőben hangsúlyozta a beszámoló, hogy az egri járás kommunistái, dolgozói becsületes és áldozatkész tevékenységükkel eredményesen kivették részüket az országépítő munkából és sikeresen valósították meg a párt politikáját. A kongresszusi előkészületek során a taggyűléseken, s az üzemi pártértekezleteken sokoldalúan vitatták meg a párt politikáját és megszabták az elkövetkező időszak feladatait. Ezeken a taggyűléseken és értekezleteken — ahol mintegy 620 felszólalás hangzott el — az alkotó munka egészséges légköre uralkodott, s kifejezésre jutott a teljes egyetértés pártunk irányelvéivel és politikájával. A beszámoló ezután részletesen foglalkozott a járás társadalmi és politikai, helyzetével, fejlődésével, majd elemezte a gazdasági építőmunka eredményeit A kongresszus előkészítésének időszakában jelentősen megnövekedett a dolgozók aktivitása. Csak a három legna- gyob üzemben — a Mátravidé- ki Fémműveknél, az Egercsehi Szénbányánál és a Bélapátfalvi Cement- és Mészműveknél mintegy másfél ezer újításra tettek konkrét javaslatot, s az előzetes számítások szerint ezek gazdasági eredménye több mint 13 millió forintot jelent. Jellemző az egri járás dolgozóinak aktivitására az is, hogy az ipari üzemek dolgozóinak 43 százaléka vesz részt a szocialista munkaverseny különböző formáiban. A szocialista brigád cím elnyeréséért folyó versenylón jelenleg 210 brigád két és fél ezer tagja vesz részt. Jelentőségének megfelelően sok szó esett az egri járás pártértekezletén a mezőgazdaságról is. A beszámoló fejlődést igazoló számadataiból csupán néhányat említünk A járás termelőszövetkezeteinek tagsága egyre jobban megtalálja számításait. Az egy dolgozóra jutó közösből származó jövedelem mintegy 72 százalékkal emelkedett az elmúlt négy év alatt: az 5502 forintos járási átlag 9044 forintra. Kihangsúlyozta a beszámoló, hogy a mezőgazdaság eredményeiben milyen szerepe van a kommunistáknak. — A járás valamennyi ter- mélőszövetkezetében él és dolgozik a pártszervezet. Párttagjaink nagy segítséget adtak a termelőszövetkezetek megszilárdításához, a tsz-tagok politikai neveléséhez, szocialista gondolkodásuk fejlesztéséhez, s. a közösségi sfejlem kialakításához. Ebben a munkában eredményesen segítették pártszervezeteinket a tömegszervezetek és tömegmozgalmak, főleg a KISZ és a nőtanács. Részletesen foglalkozott a beszámoló a lakosság életkörülményeinek és életszínvonalának alakulásával is. Néhány jellemző adat: az elmúlt négy év alatt húsból 10 százalékkal, vajból, tojásból 15 százalékkal, csokoládéból pedig 80 rzáza- lékkal növekedett az egy főre jutó fogyasztás, de jelentősen emelkedett a tartós . fogyasztási cikkek eladása is. Javult az elmúlt négy esztendőben a lakáshelyzet is. Mintegy 2100 új lakás épült a járásban, főleg saját erőből, állami kölcsön segítségével. A lakások többsége két-háromszobás. Az életkörülmények negatív oldaláról is szólt a beszámoló. A nők foglalkoztatásával kapcsolatban még nagyon sok a tennivaló Kevés az ipari lehetőség, indokolt lenne a járásban nőket foglalkoztató ipari üzemeket, telephelyeket létesíteni és jobban kihasználni a bedolgozási rendszer lehetőségeit. Egercsehiben, Bélapátfalván és Verpeléten már találkozhatunk követendő kezdeményezésekkel. Az egészségügy, a népművelés és az oktatás eredményeinek, problémáinak elemzése után a pártszervezetek bels életével foglalkozott a beszá móló. A pártszervezetek munkáját dicséri a taglétszám no vekedése is. A négy év alatt közel tíz százalékkal emelkedett az alapszervezetek taglétszáma, bár a termelőszövetkezeti pártszervezetek egy része nem tartott lépést ezzel az általános fejlődéssel. Nagy gondot fordítottak az egri járásban a marxista—le- sinista műveltség terjesztésére, kiszélesítésére is. A különböző pártszemináriumokon évente több mint 1500-an tanulnak, s az elmúlt négy év alatt 33 párttag végezte el a marxizmus—leninizmus esti egyetemet, 125-en a marxista—leninista középiskolát, 33-an pedig az egyéves, illetve az öt- és háromhónapos pártiskolát. A VIII. kongresszus óta az egri járásban is tovább erősödött a párt- szervezetek eszmei-politikai, szervezeti és cselekvési egysége, növekedett a párttagság eszmei-politikai fel- készültsége. rendszeresebbé vált a szervezeti élet és érvényesülnek a pártáiét lenini normái. A beszámolót élénk, s felelősségteljes vita követte. A h-j* zászólók beszéltek az elé** eredményekről, de őszintén szóltak a hiányosságokról, problémákról is és a vita során több értékes, hasznos javaslat hangzott el. Nagy lelkesedéssel fogadta a küldöttértekezlet az üzemekből, szövetkezetekből érkező köszöntő táviratokat, amelyekben az őszi vetés befejezéséről s a kongresszusi verseny eredményeiről adtak számot a járás dolgozói. A beszámolót s a határozata javaslatot a járási pártértekezlet elfogadta, majd megválasztották az 51 tagú járása pártbizottságot s a megyei pártértekezlet küldötteit. A járási pártbizottság első alakuló ülésén megválaszolta a végrehajtó bizottság tagjait. Első titkárnak ismét Gubán Dezső elvtársat választották meg. (m) ^WÜSM 1966. október 25., \
