Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-23 / 251. szám
Télen lesz-e gáz Egerben? Mire számíthatunk a következő években? ' SZINTE A SZEMÜNK láttára új városrész nőtt Egerben. A toronyházák nyolcadik emeletéről a strandra és a kéklő hegyekre nézhetnek a lakók, az új iskolából zsibongva szaladnak hazafelé a gyerekek. Este fürdetni kell őket, vagy a kisebbeknek jólesik a fűtött lakás? Csak egy mozdulat, és a gázfűtés meleget varázsol az egész lakásba. De lesz-e elegendő gáz majd 8 téli estéken, amikor egyszerre fűtenek, főznek és fürödnek a város mintegy ezer lakásában? Az aggodalom jogosnak tűnik, mert a gázszolgáltatás az elmúlt télen sem volt zökkenésmentes. Milyen intézkedés történt azóta és mire számíthat a város lakossága a következő években? Először Eger város építési és közlekedési osztályát kerestük fel. Azt a, felvilágosítást kaptuk, hogy a Tiszántúli Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat Eger város gázellátására éves szerződést kötött a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalattal. Jelenleg ki tudják elégíteni az igényeket. A biztonságosabb ellátás céjlából a Hajdúhegyen gázfogadó állomást építettek, de az egri olaj- kutaktól a Hajdúhegyig nem fektették le a vezetéket. — Tehát akkor a hajdúhegyi fogadóállomás és onnan a városba csatlakozó vezetékek jelenleg nem használhatók? — Nem. — Az ideiglenes jellegű, régi vezetéken ki tudják elégíteni Eger város megnövekedett gázigényét? A városi tanács építési és közlekedési osztályán nem kaptunk kielégítő választ. Ezért a Tiszántúli Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat Heves megyei üzemvezetőségét kerestük fel. TIZENHÉT IPARI ÜZEM, közület és intézmény fogyaszt gázt Egerben, szeptember végéig 1135 háztartás használhatta az egri olajkutak mellék- termékét. Ezek közül 623 fűt is, 507 csak a konyhai tűzhelyben és a vízmelegítőkhöz fogyasztott gázt. A szerződés szerint az olajkutak a negyedik negyedévben 550 ezer köbméter gázt adnak a városnak. Ez elegendő lenne, de óránként 500 köbméter kevés lesz a csúcsfogyasztási időben. Ebből az következik, hogy akkor Az úttörők és a pártértekezlet A legfiatalabbak is hírt akartak adni magukról egy olyan fontos tanácskozás alkalmával, mint amilyen a pártértekezlet. Ha úgy tetszik: bizonyítani akarták, hogy életkoruknak megfelelő módon és mértékben törekszenek a példát követni, a kommunista apák és testvérek útját járni. Kiállítást rendeztek hát a művelődési ház együk termében. ahol frissen készült munkáikat mutatták be, az ismert jelszó mottójával: A vörös zászló hőseinek útján. Makettok, kézimunkák, őrsi és rajnaplók kerültek az asztalokra. Vala- mennvi a gyermeki kezek terméke, és mindegyike a gyermeki lélek lelkesedésének. elhatározásának bizonyítéka. A pártértekezlet küldöttei érdeklődéssel nézték meg a kiállítást, lapoztak bele a naplókba. És bizonyára eszükbe jutott az a kis kártya. ami ott várta az ülésteremben, az asztalra helyezve mindannyiukat, hogy közvetítse a. város úttörőinek és kisdobosainak szeretetteljes üdvözletét. Apró figyelmesség ez. de sok mindent tartalmaz. Mint ahogy' a kiállítás is bizonyította a eszközeivel. hogv a fiatalok figyelnek a felnőttekre, tamilul akarnak tőliik. Minder a «rvömrvösi városi nártőrtefceoley pgy epizódia volt rsppán. (—r> nem lesz gáz, akkor nem lesz fűtés és meleg víz, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, amikor a legtöbben használnák? Csúcsfogyasztási időben miért nem adnak több gázt Egernek? — kérdeztük a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat egri üzemvezetőségén. Két okra hivatkoztak. Az egyik az, hogy az egri olajkutak télen sem adnak több gázt és a termelést nem tudják a város gáz- fogyasztásának ingadozásához szabni. Tavasztól télig semmi fennakadás sincs, még gázfelesleg is akad. Vita folyik arról; hogy a téli csúcsszezonban az olajkutak termeléséhez mennyi gázra van feltétlenül szükség és 500 köbméteren felül mennyit és hogyan tudnának adni a városnak. Esetleg 600 köbmétert? 700 vagy 800 köbméter a reális igény óránként? De a jelenlegi vezetéken óránként 600 köbmétert sem tudnak szállítani. Az ideiglenes jellegű 4 colos csövek nem bírják. Miért nem építették meg a hajdúhegyi vezetéket? Menynyit költöttek eddig gázvezetékekre. újabb lakások kaphatnak-e fűtésre gázt? Ezekben a kérdésekben a megyei tanács terv-, illetve építési és közlekedési osztálya az illetékes. Ott is kopogtattunk és 1135 család részére tájékoztatást kértünk. TANÁCSI BERUHÁZÁSI HITELBŐL és községfejlesztési alapból Eger város gázellátására eddig 15,2 millió forintot költötték és év végéig a ráfordítások megközelítik a 20 millió forintot. — Ilyen tetemes ráfordítás után mégis azzal kell számolni, hogy a télen fennakadások, zavarok lesznek a gázellátásban? Ha ez bekövetkezik, kit terhelj a felelősség? Az elmúlt év november 18-án a megyei és a városi tanács vb vezetőivel folytatott megbeszélés során az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt gázfőosztályának vezetője azt ígérte, hogy az olajkutak és a Hajdúhegy közötti gázvezetéket megépítik. De a munkát még el sem kezdték. A megyei tanács vezetői a város gázellátásának megnyugtató megoldására végleges választ nem kaptak. Többszöri érdeklődésre és sürgetésre az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt mindig azt közölte, hogy Eger gázellátását saját ügyének tekinti, és a szükséges gázmennyiséget mindenképpen biztosítani akarja. Ilyen előzmények után előbb telefonon, majd Budapesten — 1957. szeptember 11-én történt. Nagyfügedről jelentették, hogy az éjjel holtan találtak egy fiatal férfit az utcáit. A vizsgálat kiderítette, hogy a férfit leszúrták. Feladatul kaptam a tettes kilétének megállapítását és őrizetbe vételét. Hamarosan megállapítottam: a gyilkosságot a „falu rossza” követte el, aki elmenekült. Végül a bátyjának az istállójában találtunk rá. Aludt a szalmában. Természetesen az alvást csak tetette. Amikor lehajoltam hozzá és ébreszteni kezdtem, hirtelen felugrott, és azzal a késsel akart engem is leszúrni, amellyel már egy gyilkosságot elkövetett. Sn azoii- ban gyorsabb voltam nála és a kés a földre hullt — meséli emlékei között kutatva, elgondolkodva Bene Imre százados, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának dolgozója, amikor szobájában életéről, munkájáról ' beszélgetünk. — Izgalmas pillanat volt. A mi munkánk végzése során azonban mindig számítani kell az ilyen esetekre. S aztán újabb és újabb példák jönnek elő a tizenhárom éve egyfolytában végzett bűnüldözésből. amelyek mind azt igazolják, hogy a nyomozónak helyén kell lennie a szívének, idegrendszerének, gyorsan kell a helyzeteket felismernie, hogy a bűnöző minél előbb megkaphassa méltó büntetését. személyesen kerestük az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató-helyettesét, illetve a gázfőosztály vezetőjét. Elismerték, hogy a hajdúhegyi vezeték építését még nem kezdték el. pedig enélkül a város téli gázellátása zökkenők nélkül nem oldható meg. Változtani kellett a kivitelezési terveken, de azok felülvizsgálatát már be kellett volna fejezni. Utasítást adtak a mulasztás pótlására, a szerződés aláírására és a munkák sürgős megkezdésére. Meg kell oldani a helyszíni csőszigetelést és anyagbeszerzési gondok is jelentkeznek, de ha az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint az ÉM Csőszerelő Vállalat összefog, akkor az év végéig lefektetik az új vezetéket és ezzel megteremtik egyik alapfeltételét annak, hogy a gázfűtésre bekapcsolt lakások a leghidegebb téli napokon ne maradjanak fűtés nélkül. De hangsúlyozzuk: ennek egyik előfeltétele, hogy december végére a vezetéket lefektessék. A KŐVETKEZŐ NAPOKBAN helyszíni tárgyalást folytatnak Egerben, hogy az olajkutak és a lakosság téli gázigényét egyeztessék, a városnak több gázt adhassanak. Természetesen arra is gondolni kell. hogy az év végéig újabb gázfűtésű lakásokat adnak át a lakóknak. Egerben ezer lakásnál többet nem fűthetnek gázzal’ mindaddig, amíg több energiát nem tudnak adni. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt véleménye szerint az egri kutak erre nem képesek, a fedémesi forrás pedig nem bizonyult olyan bőségesnek, hogy a bevezetési költségek megtérülné^ nek. Egyetlen megoldás marad: a Hajdúszoboszlóról kiinduló vezeték Miskolcon keresztül Ózdra és majd Borsod- nádasdra jut. Javasolják, hogy Borsodnádasdról Egerig hosz- szabbítsák meg a vezetéket és a helyi energiaforrást az országos vezetékből pótolják. A végleges megoldás csak ez lehet. csak így használhátják ki gazdaságosan a húszmilliós beruházást. A végleges rendezés 1969 előtt nem várható. Tehát Eger város gázellátása a következő két-három évben nem lesz könnyű feladat. Éppen azért már most nélkülözhetetlen a biztonságos és nagyobb ! kapacitású új vezeték építése, a hajdúhegyi fogadóállomás minél előbbi bekapcsolása, az olajtermelés és a gázszolgáltatás vitájának megoldása — a város lakóinak javára. Dr. Fazekas László Egyre határozottabb léptekkel Az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat munkájáról Minden túlzás nélkül igaz: jelentős szerepe van az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnak a megye fejlődésének alakulásában. Nemcsak a lakóépületek elkészítése,' hanem a különböző üzemi gazdasági épületek időben és kifogástalan minőségben való befejezése is közvetlenül kihat ■a lakosság életére. Gondoljunk olyan nagy beruházásokra, mint amilyen az Egyesült Izzó félvezető gyárának bővítése, a hatvani diffúziós torony elkészítése és folytathatjuk a hatvani kórházzal, a hevesi iskolával a különböző tsz-ekben végzett építkezésekkel. Ezekhez tegyük hozzá az évente elkészülő sok száz lakást, és máris kialakul a végső következtetés: az építőipar munkája lényegesen alakítja a megye lakosságának életkörülményeit. Ezért éfdemes egv kicsit közelebbről megnézni, hogyan dolgoznak az építők, milyen eredményeket értek el. A hullámvölgy Nem is olyan sok évvel ezelőtt még gyakran kaptak bírálatot a késedelmes munka, a rossz minőség miatt. Nem ok nélkül. Hosszú időn át úgy látszott, hogy a vállalat képtelen a feladatát hiánytalanul ellátni. Munkaerő-hiány, anyagellátási nehézség, az építőipar sajátos helyzetéből fakadó lazább szervezettség és még egy sor egyéb, objektív okra való hivatkozás adta a magyarázatát a lemaradásnak. Legalábbis igy mondták. •Két évvel ezelőtt a holtpontról mégis kimozdult a vállalat. Talán az objektív nehézségek szűntek meg egyik napról a másikra? Aligha, a változás az emberekben mutatkozott meg. A pártszervezet és a gazdasági vezetőség a sarkára állt. ahogy szokás mondani. Elhatározta, hogy rendet csinál a saját háza táján. Néháfiy személyi cserére is szükség volt, hogy a kényelmességet, mint alapvető okot meg tudják szüntetni. És kiderült, hogy az építőipar „sajátos” körülményei között is lehet határidőket megtartani, minőségileg jó munkát adni, takarékoskodni az anyaggal és szervezetten dolgozni. A változás eleinte a iegészre. vehetőbben az építkezések határidejének megtartásában jelentkezett. esztendőbe, az idén pedig mintegy húszmilliós túlteljesítésre számítanak. Jövőre nyole- vanmilióval emelkedik meg a tervük, és az ötéves terv végére az évi termelésük eléri a háromszázötvenmillió forintot. Ezt a szintet akarják majd tartani a későbbiek során. Nincs ezekben az elképzelésekben irrealitás? Nem markolnak túlságosan sokat, és nem kell majd utólag önkritikát gyakorolniok? A válasz határozott „nem” lehet csupán. Miért? Talán nem is az a legfontosabb. hogy mennyire sikerül majd a különböző tárgyi feltételeket megteremteniük a kitűzött cél elérésének biztosításához. Ez is lényeges előfeltétel, kétségtelen. Nagyobb horderejűnek, hatékonyabbnak tartjuk azonban azt a változást, ami a dolgozóknál következett be az utóbbi időben. Miről van szó? Bizonyos szakmai becsületről, bizonyos önérzetről, aminek következménye a lelkesedés, az elhatározottság. Mindenkiben, legalábbis az építők döntő többségében él, a felelősségérzet: feladataiknak maradéktalanul eleget akarnak tenni. Olyan szemléleti átalakuláson mentek keresztül az utóbbi két évben, amit alig lehetett elképzelni valamikor. Ha kell, mpg a szabad szombaton is dolgoznak, ha kellett, még az építők napján is kivonult az épületre egy egész brigád. Ha azt a fejenként jutó ötven forintnyi célprémiumot akarjuk magyarázatként felemlíteni az ilyen esetekben, akkor látjuk csak igazán, hogy az ilyen mértékű anyagi érdekeltség nem adhat hiánytalan magyarázatot a jelenségre. A dolgozók gondolkodásmódja a kérdés kulcsa. kezesre, nézzen ott körül. Most azt látja, hogy megfelelő módon raktározzák, deponálják az anyagokat. Prizmákba rakott betonkovics-halmok, máglyába rakott deszka-oszlopok sorakoznak egymás mellett. Az előre gyártott elemek olyan sorrendben várakoznak a beépítésre, ahogyan szükség lesz rájuk. Óvják, vigyázzák a felhasználandó anyagot, mert tudják, milyen értéket képviselnek azok. És mindenütt a szocialista munkaversenyben vetélkedő brigádok mutatnak jó példát, lendítik előre a munkát. Még van tennivaló A következmények Elkerülhetetlenül meg kell említenünk néhány számot, hogy a bizonyíték megtámad- hatatlan legyen. Vegyük a kötbéreket. amikre két évvel ezelőtt még hatmilliót kellett kifizetniük, tavaly már csak kétmillióra csökkent ez az összeg, az idén pedig még csak 22 ezer forintnál tartanak. Az évente változó, alig hihető mértékben csökkenő számok szinte önmagukért beszélnek. De aki teheti és kedvet is érez hozzá, menjen el egy építEltérnek a valóságtól, ha akaratlanul is olyan vélemény kialakítását sugallnánk, amely szerint most már minden a legnagyobb rendben megy a vállalatnál. A fejlődés, a szemmel látható fejlődés a jellemző* de még maradt feladat, javítani való a jövőre is. Kezdjük a társadalmi tulajdon védelmével. A lopás ma már szinte nem létezik. De létezik felületesség, nemtörődömség. öt cementlap a sárban. nem számít. Tíz betört ablak az épületen, nem számit* Félköbméter szétszórt betonkavics, nem számit. Mi ezeknek az érteke a százmilliókhoz képest? Vannak még akik így gondolkoznak. Nem látják, hogy saját zsebükből veszik ki a pénzt a pazarlással, ők maguk növelik a fölösleges költségeket a hanyagságukkal. Vagy a belső szereléseknél előfordul még, hogy a vakolást kétszer kell elvégezni, a festést kétszer kell megcsinálni. A dupla munkáért kétszeres bért kapnak talán? Nem, csak a fölösleges költségek nőnek meg ezzel, végeredményben a jövedelem és a nyereség- részesedés csökken. A dolgozók önmaguknak ártanak tehát a nagyvonalúságukkal. Hogy ezekről az építőiparra eddig jellemzőnek elfogadott „apró” hiányosságokról annj'it és olyan hangsúllyal beszélnek a vállalatnál, hogy egyre határozottabban fellépnek ellene, ez is a belső változás határozottságát bizonyltja. Ügy érezzük, a jövőben lesz még mivel dicsekedniük az állami építőipari vállalat dolgozóinak. G. Molnár Ferenc Évente tízmilliók Valamikor nem volt ritkaság, hogy a tervhez viszonyítva tízmilliós hátránnyal kellett zárni az évet. Tavaly már adósság nélkül léptek át az új Bíznak a fiatalokban Hivatása: bűnüldöző Éppen ezért nehéz hivatás ez. Nem olyan romantikus pálya, mint amilyen a ponyvaregényekben olvasható áetektíve- ké, hanem fárasztó és türelmet, fegyelmet követelő hivatás. Rátermett emberek kellenek hozzá, akik élethivatásuknak tekintik ezt a „mesterséget”, fizikailag, szellemileg bírják a nem mindennapi hajszát. Ilyen Bene Imre is. Már termete arról árukodik: e megterheléshez szokott ember. Magas, kisportolt, erős test: cselgáncsoktató — hozzáadva a fegyelmezett, kimért, de mégis barátságos hangot. Parancsnokai. kollégái szeretik, becsülik, mert a rábízott feladatokat gyorsan, eredményesen hajtja végre, számításaiba, logikai elképzeléseibe nagyon ritlcán csúszik hiba. Munkájának elismeréséül több kitüntetést és jutalmat kapott már. Mellét a Közbiztonsági Érem ezüst fokozata, a Haza Szolgálatáért Erem, a Tízéves Szolgálati Érem és a Kiváló Szolgálati Érem ékesíti. És e kitüntetések mögött számtalan bűntény felderítése áll: gyilkosságok, sikkasztások stb. Nevét rettegve ejtik ki az „elit” bűnözők is. akik megtanulták már tisztelni Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és a megyében mindenütt. S milyen nehéz volt idáig az út! Fáradságos és bonyolult. hosszú, pedig csak 36 éves. Nős, két gyermek apja. Párttag. Abasáron született, szegényparaszt szülök gyermekeként. Négyen voltak testvérek. Apja korán otthagyta őket, így hamar munka után kellett néznie. Kőműves lett. Munkája mellett azonban rendszeresen foglalkozott az ifjúsági mozgalommal is. és nem véletlen, hogy amikor a párt a demokratikus rendőrséghez küldte, elvállalta. Pedig 1500 forint helyett jóval kevesebbet keresett annak idején a rendőrségen. — Nem a pénzért lettem rendőr. Ezt a pályát élethivatásomnak választottam — magyarázza. — Voltam lovasrendőr és részt vettem 1956-ban a Rádió védelmében is. A hivatásszeretet, a szorgalom, a kitartó tanulás emelte tudását és feladatkörét. így lett az egyszerű kőművesből rendőrnyomozó, a bűnözők rettegett felügyelője. Eredeti foglalkozását nem szégyelli, sőt, büszke rá, hiszen sok segítséget ad még ma is múnlcájához. A házkutatásokkor a fal hangjából, szélességéből érteni tud. Már az első években segítséEgy lovas kocsiról ugrik le s mondja, hogy a Hegyalján volt dolguk, kútat javítottak. Olajos fiatalember, géplakatos a Hatvani Járási Építő és Javító Ktsz-nél. Mióta a munkát bírja, mindig is itt doLgére volt. 1951-ben például ennek köszönhette, hogy törvény elé tudta jvlttatni azt a tisza- nánai fasisztát, aki lakásának padlásán, a mennyezet között, fegyvereket, katonai műszereket. rádió adó-vevőket, röplapokat rejtegetett és a szocialista rendszer megdöntésére törekedett. — Gyűlölöm a bűntényt és az elkövetőit. Kötelességem felderíteni és az igazságszolgáltatásnak átadni — mondja tömören hitvallásának lényegét. — 18 év alatt egyetlenegy napot nem hiányoztam a munkahelyemről. Még beteg sem voltam ez idő alatt. Éjjel-nappal, hétköznap-vasárnap végeztem tennivalóimat. Ügy érzem, nem eredménytelenül, s ezért elégedett vagyok. Erőt érzek magamban a további munkához és szeretnék minél több kiváló nyomozót is nevelni. Szép terv, nemes elhatározás. Dicséretre méltó attól az embertől, aki rengeteg elfoglaltsága, idegi megterhelésé mellett gondol az utánpótlás nevelésére is. hogy szocializmust. építő társadalmunkból minél előbb kigyomlálhassák a kártevőket. Bene Imre százados eddigi útja bizonyíték ar- ra_ hogy szalmát állja továbbra is, minden becsületes ember örömére. Fazekas István gozott. Tanulóként kezdte • most csoportvezetőként folytatja. Sok a feladat — mondja — a fizetéséért legalább 10 ezer forint értékű megbízásnak kell eleget tennie minden hónapban. Lakatosmunkája mellett látja el a párttitkári teendőket, saját szövetkezetében meg három másikban. Mivelhogy összevont alapszervezetet vez **. Négy ktsz embereivel tartja a kapcsolatot, négy szövetkezet termelését, gondjait figyeli. Ahol szükséges segít, ahol kell vitatkozik. érvel, magyaráz. Javaslatot tesz a jobbra, nyesegeti a „vadhajtásokat” s személyes viselkedésével mutatja a példát. Műhelybeli elfoglaltsága, vidéki utazásai miatt ritkán jlit el a rábízott ktsz-ekbe, de mégis mindig tudja, hogy hol mi történik, a munkában mennyire haladtak vagy éppenséggel mi akadályozza az előbbrejutást. Kondek István mindössze huszonhét éves. A városban talán inkább futballistaként ismerik, a helyi Spartacus középhátvédjeként. A legutóbbi városi értekezleten Kondek Istvánt — munkája elismeréseként — beválasztották a pártbizottságba. Bíznak benne, számítanak rá, (—ni) 1966. október 23., vasárnap
