Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

Események

— sorokban

TOKIO:

Az amerikaiak vietnami agressziója ellen Japánban lezajlott általános sztrájkkal kapcsolatban a tokiói rendőrség szombaton razziát tartott a Japán Pedagógusok Országos Szakszervezetének épületében. Körülbelül 700 fegyveres rendőr hatolt be a szakszervezet épületébe és különböző iratokat vitt magával. A rendőrség ugyanis bizonyítékokat igyekszik szerezni arra vonatkozólag, hogy a pedagógus-szakszervezet megszegte az állami alkalmazottakra vonatkozó törvényt, amely megtiltja a sztrájkokban való részvételt.

PÁRIZS:

Georges Pompidou francia miniszterelnök a különböző francia szakszervezetek és érdekképviseleti szervek vezetőivel folytatott megbeszélései sorozatában fogadta a legnagyobb francia szakszervezeti központ, a CGT küldöttségét, amelyet Léon Mauvais, a CGT titkára vezetett. A többihez képest rendkívül rövid ideig, mindössze 35 percig tartott megbeszélés után Léon Mauvais közölte a sajtó képviselőivel, hogy a szakszervezet nevében előadta a dolgozók legfontosabb követeléseik a miniszter- elnök azonban kijelentette, nem tudja teljesíteni azokat. A CGT-titkár hangoztatta, nem szabad semmiféle illúziót táp- álni ezekkel a megbeszélésekkel kapcsolatban, amelyekre három éven belül negyedszer került sor. Nem folyik ezeken emmiféle igazi tárgyalás — mondotta. A süketek párbeszédéről van szó, amely minden alkalommal azzal végződik. hogy megállapítják, a legcsekélyebb mértékben sem értenek egyet.

NEVERS:

Kisiklott a Montargis és Ne- vers között közlekedő motorvonat utolsó kocsija. A kisiklott kocsi felborult, s utasai közül kilencen meghaltak, tizenhármán megsebesültek.

VARSÓ:

A lengyel könyvpiacon a napokban két új magyar könyv jelent meg: Illyés Gyula Ebéd a kastélyban című műve és Hárs László Győztes kerestetik című ifjúsági regénye.

(MTI)

Darvast István s

SYDNEY :(MTI)

Johnson, amerikai elnök szombaton rövid látogatást tett Sydneyben. A városba érkezése előtt a rendőrség megpróbálta elejét venni a tüntetéseknek, ezért több embert letartóztatott. őrizetbe vettek egyetemi hallgatókat, akik megkísérelték eltávolítani az utcákról a Johnsont üdvözlő plakátokat és zászlóikat.

Mindezek ellenére a hatóságok jogosan számítottak arra, hogy heves Amerika-el- ler.es tüntetések lesznek. Amikor az amerikai elnök megérkezett Sydney területére, Robert Askin tartományi miniszterelnök biztosította az elnököt, hogy Sydney városa mindent megad neki, még a tüntetéseket is, „nehogy honvágya legyen”.

Az elnök gépkocsiba szállt és végig hajtatott a városon. Űt- ját több helyen tüntető iömeMalik elutazott Moszkvából

MOSZKVA (TASZSZ):

Adam Malik indonéz külügyminiszter szombaton Moszkvából Koppenhágába utazott.

A repülőtéren Novikov miniszterelnök-helyettes, Gromi- ko, Szkacskov és mások búcsúztatták az indonéz külügyminisztert

4s ENSZ-JkSxgyülés határosa la i

Angliának önrendelkezési és függetlenségi jogot kell adnia a zimbabwei népnek

Az ENSZ-közgyűlés gyámsági bizottsága elfogadta a Dél-Khodesia kérdésében sürgősséggel előterjesztett afroázsiai javaslatot.

A határozat megerősíti Dél- Rhodesia népének elidegeníthetetlen jogát a szabadságra és függetlenségre. A határozat előterjesztői elítélik a fajgyűlölő rendszerrel kötendő minden olyan megállapodást, amely nem ismeri el Zimbabwe népének önrendelkezési és függetlenségi jogait. Emlékeztetik Angliát arra a kötelezettségére, hogy az „egy ember egy szavazat” elvének érvényesítésével és az általános választójog alapján át kell adnia a hatalmat a zimbabwei népnek.

A túlnyomó többséggel elfogadott indítvány megszavazásánál nem volt jelen Anglia, az Egyesült Államok, Kanada, Belgium, Olaszországj Hollandia, Franciaország, Üj- Zéland és Ausztrália képviselője.

“Ti

Meghalt dr. Hewlett Johnson

Dr. Hewlett Johnson ismert békeharcos a Canterbury! fő egyházmegye volt esperese szombaton 92 éves korában meghalt egy canterburyi kórházban. Dr. Johnsont 1964. szeptemberében a Béke-világ- tanács Joliot Curie emlékérmével tüntették ki.

LONDON (MTI):

Már 130 gyermek holttestét emelték ki a walesi bányászía- lucska — Aberfan — iskolájának romjai alól, amelyet pénteken a falu fölé tornyosuló meddőhányó több napos esőzéstől fellazult sártömege temetett maga alá, 15 környező házzal együtt Egész éjszaka reflektorfénynél folytak a mentési munkálatok több ezer, messze környékről odasereglett önkéntes részvételével.

Békés egymás mellett élés —

nemzeti függetlenség

A

kik sokat foglalkoznak a kérdéssel, azt hihetnék, hogy a békés egymás mellett élés politikáját és annak a nemzeti függetlenségi mozgalmakkal való összefüggését már nem kell magyarázni: a tapasztalat azonban azt bizonyltja, hogy nem így van. Nemcsak ellenlábasainkkal kell vitatkoznunk, hanem állandóan újabb és újabb magyarázatra szorul a kérdés a kommunista mozgalom és általában a haladó emberek körében is. Az ellenvetések az egyik és a másik oldalról természetesen mások, ez azonban nem változtat azon, hogy a kérdésre újból és újból vissza kell térnünk.

A burzsoázia egy része ma már többször nyilatkozik úgy, hogy egyetért a békés egymás mellett élés politikájával, de rendszerint hozzáteszi azt is, hogy véleménye szerint ez a politika kizárja a nemzeti függetlenségi mozgalmak támogatását. A békés egymás mellett élésen mindössze és legfeljebb annyit ért, hogy nem akar fegyveres konfliktust az Atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés országai között, mert ez egyenlő lenne a tömegpusztító fegyverekkel megvívott világháborúval.

A kommunista mozgalom egyes köreiben ezzel szemben azt a nézetet vallják, hogy a békés egymás mellett élés politikája egyértelmű a nemzeti függetlenségi mozgalmak támogatásáról való lemondással, azaz, végeredményben a megalkuvás politikája.

A burzsoázia esetében a békés egymás mellett é'és politikájának meg- hamisítási kísérleteiről van szó, azaz arról, hogy a világ országai legjobb esetben úgy éljenek együtt, ahogyan ma vannak, vagyis az egész világon megtorpanjon a szocialista forradalom ’endülete, a nemzeti függet- jVmségi mozgalom terjedése megre- laedjen.

A második esetben arról van szó, hogy egyes kommunisták s azok csoportjai képtelenek megérteni, vagy — mert nem tudnak megszabadulni a dogmatikus gondolkodástól — nem fogadják el a békés egymás mellett élés politikáját.

Mondanunk sem kell; az első esetben tudatos a hamisítás. Azt is hozzátehetjük, hogy a burzsoáziától nem is várható más. A hamisításra szüksége van, hogy legalább ezzel a kétes és átlátszó módszerrel igazolhassa a gyarmatosítás, a neokolonializ- mus, a nemzeti függetlenségi harcok elleni fegyveres fellépés és a más államok belügyeibe való beavatkozás politikáját.

A

z egyes kommunisták által képviselt, s előbb említett nézetet veszélytelennek szintén nem minősíthetjük, ugyanis a demagógiának, az álforradalmiságnak, a kalandorkodásnak ad segítséget. Ahol termékeny taiajra hull, ott nem segíti, hanem hátráltatja a nemzeti függetlenségi harcot, mert elszigeteli a szabadságukért küzdő népeket legfőbb támaszuktól, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás fő erőitől, a szocialista országoktól.

Már a több mint egy évtizeddel ezelőtt lezajlott bandungi értekezlet és az államok közötti viszony ott elfogadott öt alapelve, a Pancsa Sila is állást foglalt a népek nemzeti függetlensége, a határok sérthetetlensége, a belügyekbe való be nem avatkozás mellett, és kimondotta: egyetlen nép sem korlátozható abban, hogy maga válassza meg állami és társadalmi berendezkedését, A szocialista országok melegen üdvözölték a bandungi értekezlet határozatait, mert ezek az elvek teljes mértékben összhangban vannak a békés egymás mellett élés politikájával, összhangban vannak, de nem merítik ki annak teljes tartalmát. Az mélyebb, szélesebb az öt bandungi elvnél.

A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikája Lenintől származik és tudományos alapokon nyugszik. Kiindulópontja az, hogy mivel a szocialista forradalom nem győz egyszerre az egész világon és a forradalmat egyetlen népre sem lehet kívülről rákényszeríteni, a különböző társadalmi rendszerű országok előreláthatólag hosszabb időn át léteznek majd egymás mellett, Minthogy pedig a párhuzamos létezés nem lehet az állandó háború állapota, békének kell lenni. Ez mind a győztes szocializmusnak, mind a még tőkés rendszerben élő népeknek érdeke. A győztes szocialista forradalom — egyebek között — a nemzetiségi kérdiósnek a történelemben első valódi megoldásával példát adott a függetlenségükért küzdő népieknek, azóta pedig tettekkel fejez: ki szolidaritását irántuk. A békés egymás mellett élés ma a nemzetközi osztályharc egyik formája. Erősíti a haladás, a szocializmus pozícióit és így állandóan közelebb hozza a nemzeti függetlenségnek a gyarmatosítás, a szocializmusnak a kapitalizmus feletti világméretű győzelmét.

A békés egymás mellett élés politikája államközi viszonyra vonatkozik és azt jelenti, hogy az államok tudomásul veszik egymást úgy, ahogy vannak, tudomásul veszik azt a kormányt, amely a másik országban hatalmon van. Hogy a társadalmi rendszer milyen, az kizárólag az adott ország lakosságára tartozik és teljes mértékben belügy.

A szocialista országok következetesen tartják magukat ehhez az állásponthoz, az imperialisták viszont éppen a békés egymás mellett élésre való hivatkozással szegik

meg magát a békés egymás mellett élést. Jogot formálnak arra, hogy meghatározzak, milyen legyen a társadalmi rend abban az országban, amellyel „hajlandók” együtt élni, sőt, be is avatkoznak annak érdekében, hogy egyes országokban megteremtsék az amerikai értelmezésű együtt élés belpolitikai feltételeit. Másfelől nemegyszer halljuk tőlük, hogy fenn kell tartani a világon a status quot. Ezen azt értik, hogy a gyarmatok maradjanak gyarmatok, a befolyási övezetek befolyási övezetek, és a kapitalizmus maradjon kapitalizmus ott, ahol még uralkodik, ök tehát beavatkoznak a maguk érdekében, a népeknek viszont meg akarják tiltani, hogy cselekedjenek saját hazájukban, a saját érdekükben.

És ami még ennél is furcsább és tűrhetetlenebb; az imperialista országok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, nem átallanak a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól kérni garanciát arra, hogy a status quo a világon nem változik. így tehát a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól akarnák biztosítékot kapni arra, hogy sehol a világon nem lesz nemzeti függetlenségi harc és szocialista forradalom. Az imperialisták tehát nem ismerik el, hogy a népek maguk vívják nemzeti függetlenségi harcukat, maguk csinálják a társadalmi forradalmat. Tudják ezt, de nem ismerik el, mert úgy vélik, elfogadhatóbbá teszik a közvélemény előtt a belügyekbe való imperialista beavatkozást, a haladó mozgalmak elleni fegyveres fellépést, ha propagandájukban arra hivatkoznak, hogy egy másik hatalom külső beavatkozása ellen nyújtanak védelmet.

A békés egymás mellett élés lenini politikájából épp ennek a fordítottja következik. A kommunisták azon a nézeten vannak., hogy a történelmet senkinek nincs joga megállítani. Elutasítanak mindenféle politikai és társadalmi status quot abban az értelemben, ahogyan azt az imperialisták felfogják. Az osztályálláspont- ból az következik, hogy-a szocializmus és a nemzeti függetlenség erői egy tapodtat sem adnák fel a már elfoglalt állásaikból és nem mennek bele abba sem, hogy a kapitalista

rendszer, a gyarmatosítás a status guo címén védelmezni pnóbálja a maga osztályállásait és meggátolja a 'népeket abban, hogy éljenek elidegeníthetetlen jogaikkal.

A békés egymás mellett élés po™ litikája magában foglalja a bandungi értekezleten elfogadott öt alapelvet, a Pancsa Silát, azaz a népeknek a szuverenitáshoz, bel- ügyeik önálló intézéséhez és társadalmi rendszerük szabad megválaszt tásához való jogát. A Szovjetunió és a többi szocialista ország küzd azért, hogy rákényszerítse az imperialistákra a békés egymás mellett élésnek e teljes és egyedül helyes értelmezését. Emellett a szocialista országok nem titkolják, hogy nemcsak erkölcsileg, de cselekvőleg is szolidaritást vállalnak a nemzeti függetlenségükért küzdő népekkel. Sohasem avatkoznak azonban abba, hogy a függetlenné vált népek milyen társadalmi rendszert választanák. Ha úgy döntenek, hogy a fejlődés nem kapitalista útjára lépnek, megadják nekik ehhez a tőlük telhető anyagi és erkölcsi segítséget.

A békés egymás mellett élés politikájának fő célja egy harmadik világháború katasztrófájának, a két világrendszer nukleáris és termonukleáris fegyverekkel megvívott háborújának megakadályozása; a béke, az általános és teljes leszerelés. Ilyen háború közepette sem nemzeti függetlenségről, sem békés gyarapodásról nem lehetne szó. E veszély kiküszöbölése és a békés egymás mellett élés politikájának érvényesülése tehát a legkedvezőbb feltételeket teremti a népek nemzeti függetlenségi harca számára.

gyg i sem bizonyítja ezt jobban,

■ * mint az, hogy a második világháború után, a szocialista világrendszer létrejöttének és az erőviszonyok fokozatos eltolódásának hatására, alapvetőleg a békés egymás mellett élés viszonyai között győzött sok nép függetlenségi harca és széthullott a gyarmati rendszer.

Sydneyben tüntető tömegek tartóztatták fel Johnson gépkocsiját

Rendőrök és tüntetők közelharca — Ni van a Johnson-látogatás mögött?

gek állták el. Néhány száz tüntetőnek sikerült áttörnie a rendőrök sorfalát és megrohannia Johnson gépkocsiját. Rendőrök és detektívek léptek közbe és szívós dulakodásban fejtették le a tüntetőket az elnöki gépkocsiról.

Sok tüntető lefeküdt az úttestre, hogy megakadályozza az autó-oszlop haladását. Motoros és lovasrendőrség is érkezett a tüntetések színhelyére, s rátámadt a felvonulókra. Kézitusa alakult ki, sokan megsebesültek.

Sok ausztráliai azzal fejezte ki Johnson iránti „rokonszen- vét”, hogy girland helyett kibontott WC-parpírtekercseket dobált az autókaravánra. A rendőrség 12 tüntetőt letartóztatott. Johnson később visszatért Canberrába.

A Paris-Press szombati számában Tabousi asszony azt írja, hogy Johnson egymást követő nyilatkozatai Üj-Zélan- don és Ausztráliában egy fontos politikai és stratégiai fordulatot jeleznek Ázsiában és a csendes-óceáni térségben. Arról van szó, hogy Nagy-Bri- tanniát az Egyesült tÁllamok váltja fel még azokban az övezetekben is, amelyekben hagyományosan a biit befolyás volt az uralkodó. Ez a jelentős esemény — írja — a vietnami konfliktus fejlődésének és azoknak a hosszú időre szóló amerikai terveknek az ellenpontjaként jött létre, amelyek

szerint meg szeretnék alakítani az ázsiai és csendesóceári népek közösségét az Egyesült Államok gyámsága alatt, Johnson elnök Üj-Zélandon és Ausztráli ában tett látogatásának puszta ténye is azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államoknak sikerült ezt a két dokumentumot a maga oldalára állítani, mégpedig a legégetőbb kérdésben, a vietnami konfliktusban amellyel kapcsolatban London viszont arra tesz erőfeszítéseket, hogy csak a legnagyobb fenntartásokkal vállaljon kötelezettségeket. \ cikkíró arról is értesült, hogy titkos egyezményeket kötöttek e két országban amer'kai támaszpontok létesítéséről is.

______í_____________________

A walesi bányász falu tragédiája

Eddig 130 gyermek holttestét emelték ki a romok alól

A 250 méter magas felázott meddőhányóról mintegy 2 millió tonnányi sár- és törmelék- tömeg zúdult alá a salakhegy tövében álló iskolára, amelyben éppen megkezdődött a tanítás. Az iskolának 254 hét-tizenegy év közötti fiú- és leánytanulója volt. Három viszonylag épségben maradt osztályban a tanulók — összesen 91 gyermek — tanáraikkal együtt megmenekültek.

Eddig négy tanár holttestét találták meg. Egyelőre még nem tudták pontosan megállapítani, hogy hány gyermek tartózkodott az épületben a szerencsétlenség pillanatában. Attól tartanak, hogy 90—100 gyermek és felnőtt rekedt bent a sártömeggel borított romok alatt, akiknek életbenmaradá- sához — bár a mentési munkálatok lankadatlan erőfeszítéssel szombaton is folytatódtak — nem sok reményt fűznek.

Wilson miniszterelnök, aki pénteken a késő esti órákban a tragédia színhelyére látogatott, megígérte, hogy független vizsgálóbizottságot rendel ki a szerencsétlenség okainak kiderítésére.

Az egész szigetországot mélyen megrázta a tömeges gyermektragédia. A szűk völgykatlanokban fekvő walesi bá- nyászfalvak köré tornyosuló meddőhányó veszélyére az elmúlt években ismételten felhívták a figyelmet, de semmi sem történt a katasztrófa megelőzésére.

Szakértők szerint a salakhegy megcsuszamlásának valószínű oka: a több napon át tartó szakadatlan esőzés következtében a laza szerkezetű meddőhányó óriási víztömeget gyűjtött magába, és amikor a belső víznyomás elérte a kritikus pontot, robbanásszerűen szétnyomta a képlékennyé vált sárhegy alapját.

Bár a szerencsétlenséget megelőző napon a környékbeliek a meddőhányó mozgására lettek figyelmesek és ezt jelentették az állami kezelésben levő szénbányák igazgatóságának, semmi sem történt a helyzet kivizsgálására és a drótkötélpályán mozgó csillék a tárnákból kikerülő salakot az utolós pillanatig szórták a meddőhányó csúcsára.

levíziós vételt, amikor is a szputnyik a felhőtakaró különböző alakzatait továbbította. Földi utasításra a szputnyikon elhelyezett televíziós kamera optikai tengelye áthelyeződhet és így a kamera állandóan „láthatja” a Föld felületét. A Molnyija 1. pályáját úgy választották meg, hogy a szputnyik egy forduló alatt 8—10 órán át végezhet megfigyeléseket.

A. Molnyija 1. nagy mennyiségű információ

adására képes

Már lebonyolították az első televíziós vételt

felhasználható információ megszerzését teszi lehetővé. Így például még mindig nem ismeretes a Föld pontos alakja és a Föld felületének is csak egytized részére vonatkozólag vannak Pontos térképek.

Az új szputnyikot nemcsak hírközlési célokra, hanem időjárás kutatására is fel lehet használni.

A Molnyija 1. segítségével már lebonyolították az első teA Krasznaja Zvezda ripor- f tot közöl, az október 20-án fe'- £ bocsátott negyedik Molnyija 1. i típusú szovjet hírközlési szput- i nyik megfigyelő állomásán ka- < pott tájékoztatások alapján. < Mint a lap tudósítójának el- i mondták, a hírközlő szputnyikon elhelyezett televíziós ka- 1 merát földi parancsra a pá- j lya bármely pontján működés- 1 be lehet hozni. Így a kamera nagy mennyiségű gyakorlatilag i