Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-21 / 249. szám

sültet:-**.. i EZERMESTEREK Tavasz óta nem vittek ki a faluból javítani való gépet az egerbaktai Dobó István Ter­melőszövetkezet tagjai. Pichler Ede elnök — aki maga is szí­vesen tesz-vesz szabad idejé­ben a mesteremberek között — olyan magyarázatot ad, amely minden szövetkezet gondját is kifejezi. — Drágán fizettünk a javí­tásokért, nem az került sokba, amiért kijavítottak egy trak­torunkat, hanem a műhelybe szállítás, a várakozás. Sokszor hónapokig nélkülözni kellett gépeket és ez a mi esetünkben, ahol viszonylag kevés az erő­gép, érzékeny veszteségeket okozott. Mindent házilag — Tavalyelőtt gondoltunk először arra, hogy saját mű­Veréb József villanyszerelő már kilenc lakóházba és a kultúrházba is bevezette a villanyt, ugyanakkor mosógépe­ket, villanyvasalókat javít, ellátja az autóvillamossági teen­dőket. (Foto: Pilisy) helyt szerelünk fel. Addig egy kovácsunk és egy mezőgazda­sági gépszerelőnk volt. Eégi magtárt alakították át a szövetkezetiek, géplakatos­nak, villanyszerelőnek, autó- motorszerelőnek, kerékgyártó­nak biztosítottak a munkához felszerelést Alkalmaztak egy kőművest is. bérmunkákért mintegy nyolc­vanezer forintot kaptak, a műhely dolgozóinak munkabé­rére pedig 70 ezer forintot fi­zették ki eddig. A számítá­suk annyiban nem pontos, hogy a saját gépeikre fordí­tott munkát nem számolták. hogy ha valamelyik gépük el­romlik, akikor munkaidőm túl is kötelesek kijavítani. Dolgoztak már ünnepnapo­kon, a késő esti órákban is. Volt olyan hiba, amit senki sem vállalt volna. Ök nem adták fel a reményt és ragasztották a A kis műhelyben ma már minden megtalálható, ami a gyors és eredményes javítá­sokhoz szükséges. A sarokban házilag készült olajkályha áll. Ötletes szerkezet, ügyes kezű emberekről vall ez is. — Mindent megpróbálunk házilag megoldani — mondják — ez eddig minden esetben si­került. Az elnök sorolja azokat az ötletes szerkezeteket, gépjaví­tási módszereket, amelyekkel eddig is sok pénzt, időt taka­rítottak meg a szövetkezetnek. Az elevátorokat villanymotoros meghajtásra alakították át, komplett cséplőgépházat szer­kesztettek. uborkamagmosót és újabban uborkamagfejtő gépet állítottak össze. A tanyát vil­lamosították, megoldották az automatikus vízellátást, a mű­helyben készült a borjű.nevelő technológiai berendezése. Azzal, hogy az egyik trak­tor motorját felújították, 15 ezer forintot takarítottak meg a szövetkezetnek. Kiselejtezett munkagépeket alakítottak át. Munkájukhoz minden esetben csak hulladékot, filléres anya­gokat használnak fel. Év vé­gére azt is kimutatja majd a könyvelőség, hogy a saját gé­pek javítására, építkezésekre, gépek pótlására ezermeste­reik nélkül mennyitt kellett volna költeni. Nincs gépállás Ami már most kimutatható, minden számítás nélkül, az a szövetkezetnek százezreket je­lent: nincs gépállás. Olyan megállapodást kötött a vezető­ség a műhely dolgozóival, gépalkatrészt Epokittal, fúrtak, faragtak, de végül is csak eredménnyel végződött a mun­kájuk. Egyik alkalommal a vetőgépük romlott eL A trak­tor bevontatta a műhelyhez és míg a pótkocsiját megrakták a tanyán vetőmaggal, a határ­ból visszatért, már készen is voltak vele. — Az a tervünk, hogy az eddiginél is több munkát vál­lalunk *— mondja búcsúzóul az elnök — esztergagépünkhöz most keresünk szakmunkást, tanulókat alkalmazunk, hogy elsajátítsák a szakmákat. Vál­lalunk villanyszerelő munkát más szövetkezetnek is és ki­gyógyítjuk rossz gépeiket Pilisy Elemér Eddig háromszoros túlteljesítés A verseny ma már valóban verseny ♦ Fellendült a szocialista brigádmozgalom ♦ Az AKÖV és a lakosság A 4-es számú AKÖV gyön­gyösi üzemigttzgatóságanal az elmúlt években is meghir­dették mindig a munkaver­senyt. Az értékelése is meg­történt, legalábbis formailag, a szépséghibája csak az volt az értékelésnek, hogy nem az eredmények alapján álla­pították meg a helyezéseket. Aki szimpatikusabb volt, az nyerte a versenyt, azt jutal­mazták meg. Nem csoda, ha a munkaverseny abban az időben senkit sem lelkesített. És most? Alaposan meg­változott minden, amióta a szakszervezeti bizottság gaz­dasági bizottsága megalakult, amióta ez a szerv irányítja és ellenőrzi a munkaversenyt. HELYTÁLLÁS Néhány kiemlekedő ered­ményt érdemes megemlíte­nünk. A 4-es AKÖV a kong­resszusi versenyben a leg­utóbbi értékelés alapján az országos ötödik helyezést ér­te el. A zöldáru-fuvarozási feladatok hibátlan elvégzé­séért már másodszor kapták meg a vándorserleget. Ebben a munkáiban az oroszlánrész a gyöngyösiekre jutott. A gyöngyösi MÁV—AKÖV komplex-brigád pedig a Mis­kolci Vasútigazgatóság terü­letének harmadik helyezett­je. Ez a brigád a vasúti szál­lítások zavartalan biztosítá­sára alakult meg. A kongresszusi munkaver­seny tehát élő valóság ma már az üzemigazgatóságnál. Komolyan veszik a szakszer­vezetben, komolyan veszi a gazdasági vezetés is. Hogy ez mennyire igaz, elég annyit közölnünk, hogy az osztály- vezetők prémium-feladatként kapták meg a verseny állá­sának nyilvántartását. Az ér­tékelést havonta végzik el, pontozásos rendszerben. Min­den hónapban kihirdetik az eredményt is. A dolgozók nyilvánossága tehát nyomon tudja követni, hogyan válto­zik a versenyben levő brigá­dok teljesítményének sor­rendje. ÚJABB NÉGY BRIGÁD A pártszervezet, a‘vállalat kommunistáinak szerepét a most folyó munkversenyben megmutatja az a ‘tény is, hogy a TEFU-nál négy szo­cialista címért küzdő brigád alakult meg éppen a kong­resszusi verseny kialakulása nyomán. Kommunista gépko­csivezetők kezdeményezték a brigádok megalakítását. És hogy ennek a kezdeménye­zésnek az értékét tisztán lás­suk, azt is tudnunk kell, hogy a múltban sikertelen maradt minden olyan kísér­let, ami ilyen céllal indult el — felülről. A négy brigád azóta is száz százalékon felül teljesíti a tervét. Ilyen például a visontai külszíni fejtésen dolgozó, hattagú Petőfi-brigád. Mun­kájukat megnehezíti, hogy terepen, úttalam utakon kell a szállítást elvégezniük, A héttagú Előre-brigádot a MÉK is dicséretben részesí­tette a zöldáru fuvarozásá­ban végzett kiemelkedő tel­jesítményéért. A Skoda-bri- gád tizenkét tagja a Mátrá­ban fuvaroz, és már gazdasá­gossági számítások alapján végzi a munkáját. Megszün­tették a kocsik üres járatát, ha felfelé kokszot visznek, lefelé kavicsot szállítanak az útépítéshez. Az új brigádok tehát be­csülettel helytállnak. TÚL A MILLIÓN Amikor a kongresszusi munkaversenyt meghirdették, felmérték helyzetüket, ami egyáltalán nem volt valami rózsás. Közel másfél milliós lemaradással bajlódott az üzemigazgatóság. Ügy számí­tották, ha ezt a lemaradást meg tudják szüntetni, és még 300 ezer forinttal túl tudják teljesíteni a tervezett gazda­sági eredményt, elégedettek lehetnek. És mi történt? Törlesztették az adósságu­kat, a tervezetten felüli há­romszázezer forint helyett pe­dig már túlhaladták az egy­milliót. Milyen rendkívüli eszkö­zökkel jutottak el idáig? Nem tagadják, egy kis sze­rencse is segítette őket. Így például a vártnál több fuvar- lehetőséget kaptak Visontán, és most a kedvező időjárás is a kezük alá dolgozott. És még? — Az anyagi érdekeltség megteremtése is éreztette ha­tását, ez is igaz — mondja Nagy József üzemigazgató. — Célprémiumokat tűztünk ki az üzemigazgatóság erőforrá­saiból, és hogy ez a módszer bevált, a tények bizonyít­ják. Ugye, milyen egyszerű? A LAKOSSÁG A tüzelőszállításról kell még beszélnünk, mint a leg­égetőbb kérdésről. Most a la­kosságot ez érdekli a legjob­ban. Több vállalat, üzem dolgo­zói tették szóvá a közelmúlt­ban megtartott különböző ta­nácskozásokon, hogy a TEFU nem értesíti ki a megrende­lőket, mikor szállítja ki a szenet. Ez sok kellemetlensé­get okoz. Lesz-e valami változás? Ezt is megkérdeztük. Először is október 15-ig minden esedékes szén-, illet­ve tüzelőszállítást elvégez­nek, mert ez a feladat is sze­repel a kongresszusi ver­seny-vállalásukban. A jövő­ben pedig a szénutalvány le­adásakor közlik azonnal a vásárlóval, hogy melyik na­pon viszik k^a tüzelőt. El akarják érni, hogy ezt a munkát is a lakosság tel­jés megelégedettségére vé­gezzék el a jövőben. De az egyéb fuvarigények teljesíté­sére is nagy gondot fordíta­nak, természetesen. A KOMMUNISTÁK Minden elfogultság nélkül megállapíthatjuk, hogy a gyöngyösi üzemegységben fo­lyó kongresszusi munkaver­senynek a kommunisták az élharcosai. Az egész verseny­mozgalmat a pártszervezet kezdeményezésére emelték ki a múltban megszokottá vált formalitásokból. A köz­vetlen szervezést, ellenőrzést a szakszervezeti bizottság tartja kezében. Ennek kere­tében alakították meg a gaz­dasági bizottságot, amelynek elnöke, Kóczián Antal, a pártszervezettől kapott meg­bízatás alapján, pártmiunika- ként is végzi teendőit. A lelkesedés, a felelősség- érzet és a cselekvőkészség a pártonkívüliek körében is meglevő hatóerő, így aztán az eredmények sem marad­hattak el. Az AKÖV dolgozói meg­alapozott büszkeséggel adhat­nak számot munkájukról. G. Molnár Ferenc Napi 16 millióval magasabb a termeién A vasas szakszervezet köz­gazdaság! osztálya a KGM húsz legnagyobb vállalatának gaz­dálkodását vizsgálva megálla­pította, hogy egyre hatéko­nyabban alkalmazzák az ösz­tönző bérformákat. Az egy napra jutó teljes termelés a vasiparban jelenleg 16 millió forinttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Ennek megfelelően a munkások is jobban keresnek, napi átlagbé­rük egy év alatt 65-ről 67—68 forintra emelkedett. Ehhez az összeghez jönnek még a külön jutalmak, pótlékok és egyéb kiegészítő juttatások. Számos vállalatnál — a többi között a Magyar Hajó- és Darugyárban, a Diósgyőri Gépgyárban, a Hajtómű- és Felvonógyárban — jóval az átlag fölött keres­nek a munkások. (MTI) Szoigálíaíás a falunak Február 16-án kapták meg az iparengedélyt és attól kezdve nagyon sok szolgáltatást vé­geztek az 1500 lakosú község részére is. A szövetkezet vil­lanyszerelője a napokban ( fe­jezte be a kilencedik új ház teljes villamosítását. A kul- túrház világításához a kisipari normánál ötven százalékkal olcsóbban készítették el pél­dául a fénycsőarmatúrákat. — Gyorsabban teljesül a házépítők álma — mondja Ko­vács Istvánná tanácselnök — mert a bejelentéstől számított harmadik hét végére kigyul­ladnak a villanyok. Eddig, ha kerékpárt, vagy mást kellett javítani, csak Egerben vállal­ták. Ha a községi tanácsoknak nagyobb lenne az önállósá­guk, nagyon sok pénzt tudnánk községünkben is megtakaríta­ni. A tervek és felvonulási költségek helyett is építkez­hetnénk. A szövetkezet mester­emberei így is sok munkával segítik a tanácsot. Mosógép, villanyvasaló és más háztartási gép javításához is értenek. Műhelyükben javít­ják az Állami Biztosító vala­mennyi motorkerékpárját, vaskerítéseket, kapukat készí­tenek az építkezőknek. Megkeresik ^ munkabérüket Bár csak hónapokról van feó, már kiszámították, hogy a Négybetűs falu A völgy háború előtt: sár­tenger, kocsma, házi borkimé­rések. Tengődés és álmok. El­zártság és elmaradottság a mindentől oly távoli „szige­ten”. Kiépítetlen út vitt a mai 3. számú főközlekedési út név­beli elődjéhez, a budapest— gyöngyös—kápolna — kassa— zborói állami) úthoz. S az 5 km-re fekvő szomszédos Kis- nánára sem juthattak el más­ként, csak Debrő felé, Verpe- léten át, hatalmas kerülővel. A kisnánai anyaegyháznak fi- liája volt Vécs. s hasonló utat kellett megjárnia a miséző papnak is. Fehér Nándor vb- elnök: „A 30-as években He- rédy főjegyző úr elrendelte a földmunkálatokat, hogy össze­kössék a két falut a lelkiatya kedvéért. A munkálatokat mi fejeztük be, 1964-ben. Portala- nitott utat csináltunk^.. ÉS HOGYAN ÉLTEK az emberek a völgyben? Erre, ér- zékeltetőnek, legyen elég a Heves vármegye Ismertető és Adattárának egy beismerése: „1259 birtoktest közül 1164 öt holdon aluli”. Minderről a táj is árulkodott Most is olvasni lehet a vi­dék arcáról. Ez Vécs? Taka­ros, szép falu, városba illő vil­laszerű házak. A tetők felett tv-antennák: felfogják a metsz- sziről érkező jeleket üzenete­ket, s a* ide tévedő idegennek is hirdetik: megújult a völgyi falucska. A kilenc utca 440 házát több mint 1500 lélek lakja. 120 eb­ből az ipari munkás, a többin­ek megélhetését a föld adja. A vécsi tsz nem országos hírű, megyei híressége sincs, de jó gazdaság. Volt itt szövetkezet a nagy átszervezés előtt is, a vergődés esztendeit nem szí­vesen emlegetik, inkább az át­szervezéstől, 1960-tól számít­ják történetüket. A „Rákóczi” 1960. óta egyenletesen fejlődik, a munkásegység értéke foko­zatosan növekedett évről év­re, s most mór a 40 forintot közelítik. Jó keresetet bizto­sít a tsz, az embereknek nem kell hogy más dolog után nézzenek. Nem kellene! Ám a másütt is tapasztalható jelen­ségektől a völgyi falucska sem mentes. S a jelenség: „öreg­szik” a tsz. nincs utánpótlás, a földmívességtől elhúzódnak a városba. az iparba a fiatalok. NEM VÉCSEN TÖRTÉNT, de ide kell iktassam beszélge­tésemet egy fiatalemberrel... — Miért ment el? — Mert ott jobb! — Tán nincs mozi, presszó, könyvtár, kultúrotthon? Nincs, ahol művelődni, szórakozni le­het? — Van minden.. — És akkor mégis? — Mégis!. Nem célom; jait, mert az utcák nagyobb 'része kiépítetlen kövezetlen. Rangosodik a völgyi falu. A rangosodással együtt nőnek az igények is. Ott, ahol azelőtt csak sártenger volt, s faluvi­selet, szokásrögződés a gum csizma, — most már a higai 4» gőzlámpás fő utcánál, az ön­tött betonlapos járdáknál is többet akarnak. — Mire büszkék leginkább a vécsi emberek? — Mindenre, amit magunk erejével elértünk.. s ÉS BÜSZKÉK „TERMÉ­KEIKRE”. Különösen a szőlő­re, s a borra. Olaszrizlingjük- re, a hárslevelűre, a musko­tályra. 339 holdnyi szőlőjük túlnyomóan új telepítés, s már ezek is — négy-öt évesek — termést érleltek az idén. Ritka természeti adománynak tart­ják a Majkát. E határrészben kavicsos hegyoldalban sorakoz­nak a tőkék, amelyeket táplá­ló forrásvíz öntöz — a domb­tetőről. Még egy pillantás vissza a falura, a völgy pereméről. A zöld lejtőkről hazatérőben a csorda. Traktorok morognak lánctalpaikon valamelyik dombhát mögött. A mezsgyét- len táj békés harceszközei, ó szántó barázdáktól feketéllik. Pataky Dezső 1966. október 21., péntek hogy paraszt legyek. Egyszer egy társaságban, amikor egy lány azt kérdezte tőlem mi vagyok, csak úgy falból azt mondtam: téeszben dolgozok. Kinevettek. És az a lány rám se nézett többé... — És csak ezért határozott így? A kereset van annyi, mint egy jól menő szakmun­kásé. — Azért az egyéni paraszt­nak sokkal jobban ment a dol­ga. Az egyéni gazdálkodás egészen más volt. .. — És maga vállalná azt az utat? — Minek néz engem, ma­dárnak?!. .. A vécsi tsz-nek 500 tagja van, ebből dolgozó 300, a töb­biek eltartottak, nyugdíjasok. Mi történik itt 10 év múlva. A perspektíva beszűkül, zsugo­rodik. .. A falu most is nagy válto­zások. átalakulások idejét éli. — Közművesítünk. 6,5 km- nyi vízvezeték-hálózatot fekte­tünk a földbe. Lesz víztáro­lónk és az eddigi 3 közkút he­lyett 36 szolgáltat egészséges, jó vizet — Építjük az önkiszolgáló rendszerű új üzletházat. Ed­dig nem volt húsboltja a fa lunak, az üzletházban majd az is lesz. — Az idény-napközi helyett szeretnénk egy állandó óvodát. És rendbe szedjük a falu út­A NÉGYBETÜS FALU: Vécs... Pasztell áradatú ház­sorokkal, rendezett architektú­rával. s közben-közben a múl­tat őrző, laza, kiszámíthatat­lan elhelyezésű kertes kis há­zakkal. Ä falunak tágas, kiöb- lösödött völgy nyújt helyet, s dombok, a természet pompája ölelik, mint remek ékszert a foglalat. Van kilenc utcája, há­rom boltja, egy kocsmája és presszója, művelődési otthon könyvtárral házasítva, s ön­álló telefonközpontja, öt állo­mással; postája — primitív környezetben, egy régi paraszt­ház konyhájába szállásolva. A szép köntösű tanácsház titkári szobájában, kerekasztal mellett: Fehér Nándor vb-el- nök, Kohajda Mihály vb-titkár és Szajcz Nándorné igazgatási előadó. — Itt Vécsen van a világ közepe — mondja derűsen Szajczné — merthogy minden 5 kilométerre esik hozzánk: Debrő, Nana s a műút is. — -.; .És várunk is lehetne, ha annak idején a vécsiek el nem adják egy féL kenyérért a nánaiaknak — hunyorít ra­vaszkásan a vb-elnök a titkár­ra, aki a szomszédos, váras falu, Kisnána szülötte s on­nét jár vécsi hivatalába na­ponta. S a derű mindvégig köztünk marad, akkor is, amikor ko­molyabb dolgokra fordul a be­széd, s szavaikból egységbe formálódik a hiteles térkép — az új vonásokkal gazdagodott táj változó térképe;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents