Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-07 / 211. szám

vezeti formái igen változatosak. Például a műszaki konferenciák, termelési tanácskozások, komplex brigádértekezletek, szocialista brigádértekezletek és a társadalmi szervek tevékenysége. Ezeket a fórumokat ma már a gazdaságvezetők egyre gyakrabban ve- veszik igénybe. Számtalan példa bizonyítja, hogy sok olyan műszaki, gazdasági probléma megoldását segítették elő az üzemi tanácskozások, amelyeket a gazdasági vezetés egymagában nem tudott volna megoldani.

Az üzemi demokrácia valamennyi fórumával e cikk keretében nem foglalkozhatunk, csupán a legfontosabbakat, a termelési tanácskozásokat, valamint a szakszervezeték munkáját emeljük ki.

Amelyik vezető nem él az üzemi demokrácia — a termelési tanácskozások adta lehetőségekkel, nemcsak saját magát fosztja meg a dolgozók javaslataitól, észrevételeitől, jó kezdeményezéseitől, hanem a népgazdaságot is, ez pedig megengedhetetlen.

Általában elmondható, hogy a vezetők többsége ma már ezzel a körülménnyel tisztában van és megérti a termelési tanácskozások jelentőségét. Ezt mutatja az is, hogy ma már alig fordul elő. hogy ne tartanák meg üzemeinkben rendszeresen a termelési tanácskozásokat. A vezetők egyre inkább szükségét érzik annak, hogy kikérjék a dolgozók véleményét. Ez a körülmény megnyugtató az egyszemélyi felelős vezető szempontjából is, mivel a döntés előtt a dolgozók véleményét kikéri, így %*lúczínűbbraefc látszik a hibák elkerülése, vagyis a helyes döntés meghozatala.

A z üzemi demokrácia fej^ lődése elsősorban a termelési tanácskozások tapasztalatai alapján mérhető le. A tanácskozások beszámolóinak elkészítését műszaki konferenciák előzik meg, ennek következtében nem általánosságokban foglalkoznak az üzemek problémáival, hanem az adott termelési egység, üzem, műhely terveit és feladatait beszélik meg a dolgozókkal. Nagyobb önállóságot adnak a tanácskozások napirendi pontjainak összehasonlításához is. Míg korábban központilag írták elő a napirendi pontokat, a beszámolók tartalmát — ami nem keltette fel az adott termelési egység dolgozóinak érdeklődését — ma üzemrészenként, önállóan megválasztott napirendekkel tartják meg a termelési tanácskozásokat. Korábban a központilag előre meghatározott beszámolók, mivel azok általános problémákkal foglalkoztak, nem kötötték le a dolgozók figyelmét. Ez kihatott a tanácskozások látogatottságára is. Egy-egy tanácskozáson a dolgozóknak csak 75 százaléka vett részt, ma pedig már 90.

Ezt az eredményt úgy értük el, hogy a gazdasági és szak- szervezeti vezetők a tanácskozások előkészítésénél körültekintőbb munkát végeztek és konkrétan a helyileg jelentkező követelményeket és igényeket tárták fel.

C1 lősegítette ezt az ered- J ményt az is, hogy ma már nem összevontan tartják a termelési tanácskozásokat, hanem kis egységenként. Ennek az előnye, hogy egyrészt a

dolgozókat nem kell munkából vagy éppen szabad idejüktől elvonni, ugyanakkor több dolgozó tud szóhoz jutni.

Elmondhatjuk, hogy a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége, valamint a szakmai megyebizottságok és a gazdasági vezetés felsőbb szervei is többet foglalkoznak a termelési tanácskozások ellenőrzésével Jó dolog az, ha a dolgozók a tanácskozásokon a szakszervezet felsőbb szerveinek képviselőivel is találkoznak. Jó ez a vezetők szempontjából is, mivel alkalom nyílik arra, hogy közvetlenül, egy-egy termelési tanácskozás időszakában, több száz dolgozóval találkozhatnak.

Az üzemi,demokrácia jelentős mértékben bővült a kitüntetések adományozásával. A kiváló dolgozó, valamint a szocialista brigád kitüntetésére javasolt dolgozók nevét termelési tanácskozás előtt legalább egy héttel a hirdetőtáblára kell kifüggeszteni. így lehetővé válik* hogy a dolgozók véleményt alakítsanak a termelési tanácskozás előtt. Ezáltal elkerüljük azt a korábbi hiányosságot, amikor egyszerűen a neveket felolvasták termelési tanácskozásokon, és így nem volt módjuk a dolgozóknak arra, hogy alaposabban meggondolják, megvitassák, hogy a javasolt érdemes-e a kitüntetésre.

A kitüntetés odaítélésének ez a módja kizárja azt az esetet, hogy olyan dolgozó kapjon kitüntetést, vagy jutalmat, aki nem érdemli meg.

• Természetesen ez feltételezi a tanácskozáson részt vevő dolgozók bátor véleménynyilvánítását* vagyis, hogy mondják el azt is, ha a kitüntetésre javasoltakkal nem értenek egyet Ez a körülmény megköveteli a gázdaságvezetőktől és szakszervezeti bizottságoktól, hogy a kitüntetések adományozásánál körültekintő előkészítő munkát végezzenek. Kritikusabban foglalkozzanak a versenyvállalások értékelésével,hogy valóban azokat a dolgozókat javasolják kitüntetésre, akik azt munkájuk alapján megérdemelték.

Az üzemi demokrácia fej- lődését mutatja, hogy a javaslatok végrehajtását maguk a dolgozók is ellenőrzik. Ezt a célt szolgálja az üzemrészenként elhelyezett napló, amelyben a termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatokat be kell vezetni, és ugyancsak be kell vezetni, hogy a javaslat megvalósítása kinek a feladata. így a dolgozók közvetlenül is tájékozódhatnak javaslataik elintézéséről. Ezen túlmenően a vállalat igazgatójának negyedévenként felül kell vizsgálnia a termelési naplót és intézkednie kell, ha valahol lemaradás, vagy hanyagság mutatkozik.

A dolgozóknak tehát nem kell megvárniuk a következő tanácskozást, hanem menet közben is észrevételeket, javaslatokat tehetnek, amelyekre köteles az illetéke^ vezető választ adni, illetve a szükséges intézkedést megtenni.

A fentiek alapján az üzemi demkoráciának legjelentősebb formája a termelési tanácskozás tehát egyre inkább betölti szerepét, hivatását. Ma már nemcsak utasítás kiadásáról van szó a következő termelési időszakra vonatkozóan, hanem a vezetők beszámolnak a végzett munkáról, és a dolgozók is elmondják véleményüket.

Az üzemi demokrácia érvényesülésének fontos követelménye a szakszervezetek jó és eredményes munkája, a tömegek részvétele a vezetésben, ellenőrzésben, irányításban.

Az üzemi demokrácia nem azt jelenti, hogy minden alkalommal összehívjuk a dolgozókat, erre nyilvánvalóan nincs lehetőség. Itt jelentős szerepük van a dolgozók által választott szerveknek, így a szakszervezetnek, amelynek kötelessége ismerni és továbbítani a gazdaságvezetéshez a dolgozók problémáját, elégedetlenségüket, vagy elégedettségüket.

Mi a jelenlegi helyzet? A szakszervezetek a bérből és fizetésből élők mintegy 95 százalékát tömörítik soraikba.

Ezért jogosan lépnek fel a dolgozók nevében és képviseletében a dolgozók választott képviselői, akiknek törvény által biztosított jogaik is vannak. Amelyik vezető gátolja a szakszervezetek törvényes jogainak gyakorlását, az gátolja a törvények érvényre jutását, gátolja az üzemi demokrácia érvényesülését is.

A vezetők nagy többsége megérti az üzemi demokrácia jelentőségét, látják, hogy az nem gátolja, hanem nagymértékben elősegíti az üzemvezetés munkáját, az egyszemélyi vezetést.

Akadnak azért még olyan vezetők is, akik mindezeket még nem látják, talán „tekintélyféltésből”, vagy éppen a törvények és rendeletek nem ismeréséből.

Ma is lehet hallani dolgozóktól, hogy nem mondanak véleményt, nem bírálják a vezetést, mert utána retorziót alkalmaznak velük szemben. Sajnos, találkozunk még olyan

jelenséggel is, hogy a bírálok hátrányos helyzetbe kerülnek, hogy a dolgozók észrevételeit* javaslatait figyelmen kívüli hagyják. A hevesi sütőüzemben például a múlt év decemberi termelési tanácskozáson elhangzott kérdésekre a vállalat még június hónapban sem reagált. Tapasztaltunk olyan durva jelenséget is, ahol gátolják a szakszervezet tevékenységét. A hevesi kórháznál például a szakszervezeti bizottság elnökét kitiltották a kórház területéről. Szerencsére ezek. a jelenségek nem általánosak, és ezek hátterében nem munkásellenes vezetők állnak* hanem elsősorban a rossz vezetési módszer, amely nemegyszer a gyarló emberi tulajdonságoknak, a személyeskedő vitatkozásnak tudható be.

Az ehhez hasonló hibák azí követelik, hogy a termelés pártellenőrzésével együtt javítani kell a párt-, szakszervezetek, a KISZ-szervezetek politikai nevelőmunkáját és meg kell értetni a gyárakban, üzemekben, intézményekben az üzemi demokrácia jelentőségét.

Az új gazdasági irányítás érvényesülése megköveteli, hogy tovább fejlesszük az üzemi demokráciát. Nem szabad eltűrnünk, hogy akár egyetlenegy jó javaslat, vagy kezdeményezés is veszendőbe menjen.

Mmim

1966. szeptember X, szerM

dinnyéből kedvezőtlenül at»>

kult a termés, kiesés volt« é* a minőség is gyengébb.

— A felvásárolt zöldség elhelyezésével eddig nem wU probléma. A paradicsomnál pasztaihattunk átmeneti ne* hézségeket, a nagyobb tenné* és különösen az egy tömegben való gyors beérés az ipari feldolgozásnál kisebb torlódási okozott, a feldolgozó üzemek nem tudták olyan mértékben fogadni az árut, mint amennyit a termelők felkínáltak. Az ipnJ ri feldolgozás az idén ki is hú-; zódik majd a nagy termés mi-; att. Ilyen körülmények között a MÉK a megyei ellátást a tavalyinál lényegesen jobban olJ dotta meg.

Az idei felvásárlási etglrdnyi zatokat a gabona és a szSK H vételével teljesíteni tudják.jjoa*i dolndk-e már most 1967-re?

— Megkezdődtek a Jövő éwi szerződéskötések, az irányszámokat a vállalatok alakítják ki a felvásárlási lehetőségeknek megfelelően, amelyet a megyei tanács szakosztályaival koordinálnak.

Tárgyalásokat folytatnak ■

vállalatok minden termelőszövetkezetben az értékesítése* kerülő termékekről és most megmondják, milyen felvásárlási árat tudnak biztosítani. A* új gazdasági mechanizmus itt jut érvényre, amikor a tárgyalás során a vállalatok a termel őkkel megállapodnak a* árutermelésben és az értékesítés mennyiségében, annak időszakonkénti ütemezésében és a lehetőségekhez képest a vállalat is felkínálja segítségét az árutermeléshez.

— Problematikussá teszt ■ jövő évi hústermelést, hogy nincs mindenütt elegendő abraktakarmány. Különösen a hevesi járásban lesz szükség a termeltető vállalatok segítségére, ahol nagy kiesések voltak az abraktermelésben. így sikerül majd az idei árutermelés szintjét jövőre is megtart», ni.

— Vágómarhánál mintegy 1 —8 százalékkal kisebb irányszámot vesznek figyelembe a tenyésztési érdekek miatt, hogy a következő évek félvásárlási lehetőségeit megalapozzuk. A többi termékek Irányszámai nagyjából az idei tényszámok- ra épülnek — fejezte be válaszát a megyei tanács felvásárlási osztályának vezetője.

P. E.

tések. 1200 vagonnyi terméskiesést okozott a kedvezőtlen időjárás, amely kihatott természetesen a felvásárlásra is.

Az idei kenyérgabona osztásánál a szövetkezetek figyelembe vették a termés- kiesést és a háztartási szükségleten felül nem osztottak, ahol több termett, pótszerződést kötöttek és termésfeleslegeiket az államnak adták el.

A búza a legértékesebb mezőgazdasági termékeink egyike, milyen volt a minőség?

— A korán learatott búza lényegesen jobb volt, tisztább, mint a tavalyi. Később mái gyengült a minőség a rossz időjárás miatt. Az aratás kezdetén a felvásárlás is gyorsabb volt, ezer vagon búzát tudtunk a kombájnoktól egyenesen a magtárakba szállítani. Később háromszáz vagon gabonát kellett szárítani, mert nagyon vizes volt. Raktározási gondjaink nem voltak az idén, a felvásárlást és a feldolgozást jól szervezték meg a megyékben!

Mi a helyzet a többi terméknél?

—A bor- és a szőlőfelvásárlási előirányzatunkat sem tudjuk teljesíteni. A bor ötven százalékát szerződték le eddig a termelő üzemek, további szerződéskötések még várhatók ugyan, de a kedvezőtlen terméseredmények nagy kiesést okoznak. Hasonló a helyzet az étkezési szőlőnél is, ahol 4— 500 vagon kieséssel kell számolni.

— A többi terméknél a felvásárlási előirányzat teljesítése biztosítottnak látszik. A vágómarhánál jelentős túlteljesítés várható.

A* előző évihez képest a* átadott szarvasmarhák átlagsúlya fél mázsával növekedett. A tenyésztési kedv azért nagyobb, mert a kilogrammonkénti átlagár három forinttal több.

A helyes árpolitika itt már az első félévben éreztette hatását.

Kiemelkedő termés volt néhány zöldségfélénél, a felvásár, lás és feldolgozás hogyan alkalmazkodott ehhez?

— Az előirányzott mennyiség 81 százalékát már felvásárolták a zöldség- és gyümölcs- félékből, paradicsomból eddig a MÉK 400 vagonnal vett át többet a tervezettnél. GörögMegkezdődött mezőgazdasági üzemeinkben a nagy őszi betakarítás. Sok ezer vagon termény került a magtárakba. Takács Sándorral, a megyei tanács felvásárlási osztályának vezetőjével beszélgettünk a felvásárlásról. Azt kérdeztük, hogy milyen eredményeket értünk el eddig, mi várható az előirányzott termékmennyiségek felvásárlása tekintetében és gondolnak-e már a következő esztendőre?

— Lényegében befejeződött

a kenyérgabona felvásárlása — mondta a felvásárlási osztály vezetője — 3150 vagon búza ugyanis már a magtárakban van, még ötven vagonnal várunk. Ez a mennyiség hatszáz vagonnal kevesebb az előirányzottnál és ennek oka az, hogy a tavaszi belvizek kipusztítot- ták a búza egy részét, másutt legyengültek a víz alatt a verpát és a rozsot Rákóczi retkezetben

etések előkészítése kányban

tagjai. Hat gumikerekű és lánctalpas erőgép szánt folyamatosan, nyújtott, illetve kettős műszakban. Eddig 1100 holdon, a kalászosok vetésterületének túlnyomó részén el is végezték a megfelelő munkát Folyamatosan halad a tavasziak alá történő mélyszántás, eddig 800 holdat szántottak fel a traktorok és a hátralevő területet is időben szántják fel. A napokban két új DT 54-es lánctalpas traktor érkezik a szövetkezetbe, ami szintén munkába ált

Néhány nap múlva, a talajmunkák elvégzése után, az ősziek vetésére is sor kerül A szövetkezet vezetői úgy határoztak. hogy az elmúlt évi 100 holddal szemben az idén 300 hold őszi árpát vetnek majd, mivel az őszi árpa az idén ir tizenhat mázsás átlagtermést adott. Megkezdődött az őszi takarmánykeverékek vetése, amelyből 100 hold került a földbe néhány nap alatt. A szövetkezetben az őszi árpa után folyamatosan kerül az őszi búza is a földekbe.

A közös gazdaságban folyamatosan halad az ősziek betakarítása, s néhány nap máivá a 250 holdas cukorrépa ásására is sor kerül

A kombájntól a magtárba — Magasabb átvételi árak

Nyilatkozat az idei felvásárlás tapasztalatairól

Á legértékesebb állásfoglalás

menyekre vezet, mint amelyeknek tanúi vagyunk nap nap után, azt bizonyítja, hogy emberek százezrei ismerték fel világosan ezt az összefüggést. Az országos politika célja: a haza és a nép felemelkedése. S aki végrehajtja ezt a programot, a dolgozó ember, most a versenyben többet, s jobbat ad, erőteljesebben és sokoldalúbban járul a tervek megvalósításához.

Az Idei ósz az ilyen politizálásé, amikor egybeforr jelen és jövő, amikor széles körben végigtekintünk az országon, mérleget készítünk, s tettek sokaságával járulunk hozzá, hogy a számvetés minél kedvezőbb legyen. Vagyis őszünk a termékeny viták és a teremtő tettek időszaka, tanácskozunk és dolgozunk, véleményt mondunk és alkotunk, együtt, egy- időben.

Mert rendünk természetéből fakad, hogy csak így: szót értve és sikereket gyarapítva lesz virágzóbb, s gazdagabb a haza.

Vetik az őszi ái a hevesi Termelőszo

Befejezés előtt a \ Mezőtár

A hűvös, csapadékos időjárás sok esetben gátolja az őszi mezőgazdasági munkákat, ennek ellenére folytatódnak a talajmunkák, a betakarítási munkálatok a megye közös gazdaságaiban.

A hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben megkezdődött az őszi árpa és a rozs vetése is. Az esős időjárás következtében azonban sokszor abba kell hagyni a vetést, mert a földeken levő víz lehetetlenné teszi a munkát.

A közös gazdaság a tervek szerint mintegy 850 katasztrá- lis hold őszi árpát, 350—400 hold rozsot és mintegy 100 hold őszi takarmánykeveréket vet el az ősz folyamán. A termelőszövetkezetben mindent megtettek, hogy a munkával minél előbb, idejében végezhessenek. Sajnos, a csapadékos időjárás nemcsak a vetést hátráltatja, de akadályt gördít a betakarítás és a talajmunkák elé is.

Felkészültek az ősziek vetésére Mezőtáikányban is. A szövetkezet, vezetői az őszi vetések előkészítését tartják legfontosabb feladatnak és ezen dolgoznak a traktoros brigád

re jutunk egyszerű, mindennapi munkánkban is. Ami munka a következő hónapokban, s már most. már ma előttünk áll, kettős, de tartalmában egységes, félreérthetetlenül egyértelmű. Politizálni kell, önmagunkba, belső ügyeinkbe való fordulás nélkül Politizálni kell megyei, országos dolgokról, vitatkozni kell a jövőről, de úgy, hogy közben sikerre vigyük mostani terveinket, hogy ne maradjon műveletlenül egyetlen talpalatnyi föld sem, hogy az exportszállítmányok időben a megrendelőhöz kerüljenek, hogy átadjanak az építők minden házat, hogy — s ez a végső, a belső lényeg — tovább bővüljön, erősödjék az a gazdasági háttér, amely a politika alapját adja. Vitatkozunk most sók mindenről, elismeréssel adózunk évek eredményeinek, s bíráljuk a hibákat. S éppen, mert vitatkozunk — a viták örök törvénye ez — a szavát hallatónak állást is kell foglalnia Feltétlen fontos állásfoglalás az a sok-sok ezer vélemény, amely helyesli az országos politikát, de figyelemre méltó az is, ha valaki — az általános elismerés mellett — egy bénulásban kritikát mond. Mégis: a legértékesebb állásfoglalás az, amely a szóban elhangzó vélemény mellé tetteket is felsorakoztat.

S az Ilyen hozzájárulásnak, az ilyen tartalmú vitatkozásnak ma ezer és tízezer jelét látjuk. Mind közöl kiemelkedik az a véleménymondás, amelyet * közhasználatú szóval kongresszusi versenynek nevezünk. Alig néhány hónapja kezdődött ez a vetSkedés. s ma már országos mozgalomról beszélhetünk, iparban, mezőgazdaságban, az élet minden területén. Jó célok, becsületes elhatározások és új sikerek: ezek a legfőbb jellemzői ennek a tettekben mérhető vitának. Tartalmában pedig az, hogy aki indult a versenyben, elhatározta, hogy jobbat, korszerűbbet ad a hazának, hozzájárul a jövedelmezőbb munkához, több szívvel és odaadással végzi teendőit, s ezzel elősegíti, hogy a helyes politika ott a gyárban, vagy a tsz-ben is még átfogóbban, még teljesebben érvényesüljön. Éppen ezért mondhatjuk és fogalmazhatjuk: a kongresszusi verseny országos méretű politikai állásfoglalás, tevékeny részvétel a jelen formálásában, s a jövő tervezésében.

Az összefüggés egyáltalán nem elvont. Nagyon is közvetlen kapcsolatról van szó, s hogy ilyen arányú a verseny, 5 hogy olyan kézzelfogható eredVége immár a nyárnak, szeptemberre fordítottuk a naptár lapját, az iskolák kitárták kapuikat, a kirakatokban cserélik az árut, a harsány színeket tompábbak, csendesebbek váltják fel. Közel az ősz, igen, erre kell most gondolni, járjon bárhol is az ember; közel az ősz, a nyaralásra már csupán az anzikszok és a fényképek tömege emlékeztet; közel az ősz, ez az időszak mindig, minden esztendőben a nyár utáni nosztalgián túl serkent és sürget: új időszakra, sőt: új esztendőre kell, s illik már ilyenkor készülődni. És ősz közeledtével sokasodik most is a munka, a vasút már csúcsforgalom kezdetét jelenti, a gyárakban a tervek hiánytalan teljesítése a cél, a földeken seregnyi feladat vár dolgos készeket — most, az idén is haszt no®, tevékeny, tennivalókban gazdag ősznek nézünk elébe.

Néhány hónap múltán kongresszusát tartja a párt, s ez az esemény most is hosszú időre meghatározó lesz az ország életében. Az előkészületek már javában tartanak: taggyűléseiket tartják a pártszervezetek, s túl e tanácskozásokon, vitatkoznak, véleményt cserélnek mindenütt az állampolgárok. Megbeszélik közös dolgainkat, országunk gyarapodásáról, munkánk sikereiről készítenek számadást, s együtt gondolkodik a Jószándékú emberek sokasága: mi az, amin javítani kellene, miben, a hogyan juthatnánk előbbre gyorsabban, határozottabban, mi fékez, s mer lyek azok az erők, amelyeket mozgásban kell vagy kellene hozni, hogy teljesebb legyen a siker és keveset* a gond. felemelő érzés végigtekinteni most a politizáló, közösen gondolkodó országon, s hallgatni sok ilyen beszélgetést: a mondatokból, a közbeszólók szavaiból. Kerekharaszttól ' Nagyvisnyőig mindenütt a gazda felelőssége csendül ki. Ügy is mondhatjuk: egész kö- jpjeli — sok tekintetben távolabbi — jövőnk meghatározásáról van szó, s ebben tíz és százezernyi ember érni szer mély szerinti felelősségét, s el- hívatottságát, hogy a döntéshez hozzájáruljon, hogy véleményt mondjon, hogy része legyen saját és országa «sorsa meghatározásában. Csak^ örvendezni lehet, hogy közéletünk ilyen eleven, friss, alkotó és segítő erőktől duzzadó.

Am, amennyire igaz, hogy széles körben, minden lehetséges fórumon jó megvitatni, megbeszélni közdolgainkat, annyira az is igaz, hogy a politizálás valódi, belső tartalmát az adja, ha közben előbb-