Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-25 / 227. szám
fomär ÜT #ves a Mátravidéki Hőerőmű, mely » felszabadulás irtán elsőként épült. A fényképen a szén útját látjuk a a tárolótól a kajánokig. Az Iparág fejlődése olyan rohamos, hogy ma már nem tartozik a korszerű üzemek közé, de a Lőrinciben dolgozó műszakiak és munkások igyekezetét igazolja, hogy 1968. augusztus 31-ig a tervezettnél 70 millió kilowatt órával több energiát adtak az országnak és 8 millió forintos költségmegtakarítást értek eL Az üzemben Zöldségtermesztő technikusok botanikus kertje Hatvanban Hatvanban működik az ország egyetlen zöldségtermelőket képező intézete. A Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum hatvani zöldségtermesztői szakán 1962. októberében kezdődött az érettségizett fiatalok továbbképzése. Azóta is, minden évben, többszörös a túljelentkezés és a fiatal szakembereket szerte az országban, tárt karokkal várják. Az idén kilenc ösztöndíjas végzett és 38 ifjú technikus 67 állás közül választhatott... Még mindig egy felvonulási épület jelenti az intézet otthonát, amely kívülről nézve mostoha körülményekről árulkodik, de belső elhelyezésük, műszaki felkészültségük már megfelelő, ötven férőhelyes fiú- és 14 férőhelyes leánykollégiumban helyezték el a hallgatókat. Az Agrártudományi Egyetem nagygombosi tangazdaságában 230 holdon ismerkednek a gyakorlati munkával. Gyakori vendégek a hatvani Lenin, a boldogi Béke, túrái Üj Élet Termelőszövetkezetekben. Kihelyezett gyakorlatokat végeznek az ország különböző helyein. Az oktatás fele gyakorlatból álL Naposi szolgálatban, ki- lenchetes összefüggő gyakorlattal ismerik meg jobban a zöldségtermelő munkát Tan területükön húszholdas zöldséges botanikus kertet alakítottak ki, sok munkával. A fajtagyűjteményük szinte egyedülálló, 34 zöldségből 250 változatot találhatunk itt Mindazt amivel munkájuk során találkozhatnak. A bemutatásokon kívül államilag dotált kísérletezésekkel is foglalkoznak. Dr, Mészöly Gyula Kossuth-díjas kertészmérnök, a Dél-alföldi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet igazgatója paradicsommagvakat adott itteni meghonosításra. Bruder János tudományos osztályvezetőtől hagymamagot kaptak kísérletezéseikhez.-42 szocialista brigád 952 fővel küzd a szocialista. brigád dm ^megtartásáért, vagy elnyeréséért. Közös törekvésük, hogy »mindig rendelkezésre álljanak. Ezt a eélt szolgálja kongresz- rtemsi versenyük is. Ecsédi paradicsom Tánczos Lajos, az ecsédi Aranykalász Termel őszövetke- aet elnöke, még emlékszik azokra az évekre, amikor a paradicsomot meghonosították a községben. — Többek között az ecsédi paradicsom alapozta meg a Hatvani Konzervgyárat. Legalább három évtizede folyik itt intenzív termelés. A szövetkezet megalakulása óta, változatlanul, 250 holdon termelnek paradicsomot. Elsősorban a konzervgyárnak adják a termést, de tavaly már 129 vagonnal, az idén 109 vagonnal exportáltak a MÉK közvetítésével. Tavaly közel kétmillió forinttal, az idén pedig mintegy fél millió forinttal teljesítették túl az előirányzott bevételt. — ötmillió forintot hozott a paradicsom, több is lehetett volna, de a hirtelen beérés miatt legalább 70 vagon lerohadt. A hasonló esetek elkerülésére sürgősen bővíteni kellene a gyári kapacitást. Ha megépül a víztárolónk és öntözni tudunk, az eddiginél harminc Kecskeméti paradicsomot, makói hagymát termelünk majd Heves megyében? Az eddigi kísérletek mindenesetre biztatóak. A tanárok gyorsan megválaszolnak arra is hogy miért települt ide az ország egyetlen ilyen jellegű intézménye? — Az országban megművelt mezőgazdasági területek 2,3 százaléka kertészet. Heves megyében ez az arány 3,8. Ide kell a legtöbb? szakember. Eredményes felnőttoktatás Jó a kapcsolat az írókkal Nagy idegenforgalom Boldogon A híres apci kórus A kulturális nevelőmunkában tekintélyes helyet foglal el a hatvani járásban a népművelés. A felnőttoktatás számadatai mellett szó nélkül, méghozzá dicsérő szó nélkül elmenni lehetetlen. Az' elmúlt időszakban a dolgozók általános iskoláját 1236-an végezték el eredmészázalékkal több terem paradicsomból... A megalakulásuk óta kétszáz holdnál mindig nagyobb területen termelték a paradicsomot a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet tagjai Torda Lajos elnök úgy mondja, hogy az eredmények majdnem azonosak mind a két termelőszövetkezetben. — 7,5 millió forint a szövetkezetünk éves bevételi terve, a paradicsom ötmilliót hozott a közösnek. Az volt a szerencsénk, hogy két héttel megelőztük a többi termelőt, különben veszélyben lenne a terv. A konzervgyár jó partnernak bizonyult a hosszú évek során, de a Vörös Csillag Tsz tagjai is a zsebükön érezték meg, mennyire kicsi a gyári feldolgozó kapacitás. A jövőben megosztják a termést; gazdát keresnek az ipari paradicsom mellett az étkezési és exportminőségűnek, és a kettős szerződés előnyeit jobban ki akarják használni. Az ecsédiék nem hagyják kárba veszni a paradicsomot. Ma is élő népművészeti hagyományok vonzzák Boldogra és Herédre a bél- és külföldieket. Méltán aratnak nagy tetszést például a Heréden készült babák. nyesen, a különböző középfokul oktatásokon pedig közel eze» felnőtt vett részt. Figyelemről méltó az ismeretterjesztésbe* elért eredmény is. Az öt esz-? tendő alatt 757 társadalomtudományi és 845 természettudós mányi előadás hangzott el * járásban, az üzemekben tartott ismeretterjesztő előadások száma pedig 260 volt. Ezeket a* előadásokat mintegy 100 eze® hallgató látogatta rendszeresen. 650 szervezett dolgozó bevonásával 1961—65 között 13 munkásakadémia, 10 tsz-akaé démia és 10 kereskedelmi akadémia volt a járásban. EzeM mellett 34 három évfolyamé* szakmunkásképzőt is saerwea- tek, 762 részvevővel. A hatvani járás a nemrég megnyílt, könyvtár, amelynek sa a megyei, városi nács összefogását új könyvtárban a régi 29 80® helyett, ma mintegy 90 ezer kötet áll az olvasók rendelkezésére. Az olvasók száma meg-* közelíti ma már a tízezret Ai járásban élen járnak az író-j olvasó találkozók szervezéséi ben is. Az elmúlt öt év alatt 81 találkozót szerveztek szép- irodalmi és szakirodalmi könyvek szerzőivel. A járás kulturális életébe* a Pedagógus Szakszervezet Kórusa és a zömmel tsz-tagok- ból álló Apci Kodály Kórus i* vezető szerepet játszik. A kórusélet fellendítése mellett a járás vezetői szeretnék feleleveníteni a népi hagyományokat. Erre különösen alkalmas Boldog község, amelyet az idén is 25—30 ezer külföldi vendég keresett fel, egyrészt híres népviselete, másrészt a még ma is élő, különböző népszokások miatt, harmadrészt pedig Püspöki Győzőné művészi érzékkel készített bábáiért. A hagyományokat ápolandó, szeretett volna a kultúrotthon díszítőművész szakkört szervezni a községben. Ehhez nagy segítséget adna a háziipari szövetkezet, ha komolyan felfigyelne a boldogi lehetőségekre. (A népi hagyományok ápolását célozza egyébként a tervezett zagyvar napok programsorozata is.) A lehetőségek ismeretében valamivel több figyelmet kellene fordítani ebből a szempontból is a járásra, például a nagy látogatottságnak örvendő Boldogon időszerű lenne egy kisvendéglőt létrehozni, ideje lenne falumúzeumot alapítani. ÉLŐK ÁRVÁI LŐRINCIBEN Sajnos, szükséges vott ilyen intézeteket is létrehozni mint a megyei csecsemőotthon, amelynek Lőrinciben kihelyezett részlege van. Itt élnek a csecsemők hároméves korukig. Húszán csak addig vannak bent, amíg a szülők dolgoznak, negyvenen viszont — állami gondozottak. Történetük: szociális indok — alkoholizmus — bűnözés ... Ezért kerültek az otthonba. Igen, itt történetük van a csecsemőknek. Vannak, akik tovabbsodródnak, más és más otthonba kerülnek, vannak, akik valamilyen „csoda” folytán mégis visszakerülhetnek a szüleikhez. és vannak, akik új papát és mamát találnak. — Nemrégiben — mondott Hajabács Emőné otthonvezető — egy salgótarjáni házaspár járt erre. Gyermektelenek. Az egyik kislányt megpillantották, s elhatározták, hogy magukhoz veszik, annyira megszerették. Két hét alatt megtörtént az örökbefogadás. Egyébként nagyon sokan jönnek örökbefogadási igénnyel, de türelmi idő szükséges, máról holnapra nem mehet ez. Hátha a szülők mégiscsak hazaviszik?... Van, aki — válogat! Ezt nem szeretjük, mert a gyerekek mégsem kirakatdíszek ... Ebben az évben öt gyerek került haza a szüleihez^ és négyet fogadtak örökbe. Mind jó helyre kerültek. A többség azonban innen az Egri Gyermekvárosba megy, majd máshová. Például az ugyancsak Lőrinciben lévő ifjúsági otthonba. Sajnos, szükség volt ilyen intézmény létrehozására, mert ilyen indokok alapján is hoznak be gyerekeket: „Ha otthon marad, meghal...” Tisztelet és becsület azoknak, akik ezeket a gyerekeket örökbe fogadják. Hangulatos, korszerű bisztró nyílt Horton, a 3-as számú főútvonal mellett. Amint a fénykép Is igazolja, fiatalok és idősebbek is szívesen betérnek ide egy pohár bőm és egy kis be- ■flgeWn. Ki emlékszik a régi Pernyepusztára? Ma szép emeletes házakban ember éj Petőfibányám. Nőnek a gyerekek és az ablakok alatt suhognak a falevele
