Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-25 / 227. szám
Zagyva-part... selypi medence... A megye, sőt az ország egyik fontos ipari centruma. Rózszaszentmártonban szenet adtak már a mai bányászok nagyapái, Ecséden nyitották az ország első külszíni szénbányáját, a selypi cukrot, a hatvani konzerv et ismerik cs szívesen vásárolják messzi országokban is. A hatvani vastúi csomóponton mindig érzékelhető az ország teher- és személyforgalma. A hatvani járás termelőszövetkezeteinek közös vagyona ma már 186 millió forint. Három év alatt a tiszta vágjon 56 millió forinttal, az egy tagra eső részesedés 900 forinttal növekedett. Boldog, Ecséd és Csány nevét ismer . ac országban, zöldség-gyümölcs termelésükkel, lakóik szorgalmával elismerést vívtak ki. Az élmúlt három év alatt a hatvani járásban 1736 felnőtt vizsgázott eredményesen a dolgozók általános iskolájában, eredményesen oktatnak a selypi, a hatvani technikumban, a kihelyezett peíőfibányai villamos és gépipari technikumban, mintegy ötszázan tanulnak főiskolán és egyetemen. A hatvani járás lakóinak életét, sikereit is gondjait mutatjuk be az újság két oldalán. Pesti segítség Ilortnak Útfélen Hatvan és Boldog között A hatvani vasútállomás mögött húzódó országút vándorait nem védi sorompó, bár a konzervgyárba vezető vasúti sín éppen ezen az úton halad keresztül. Talán nem is szükséges ide a so-rompó, mivel az itt áthaladó vonatok — teher- vonatok — minden balesetet kizáró lassúsággal közlekednek, sőt: meg is állnak, pont az úton, ahol aztán tekintélyes gépkocsikaraván gyűlik össze. Az emberek reménykedve hézik, amikor megmozdul a szerelvény, aztán elcsüggednek, amikor kétméteres út után megáll. Fél óra múlva érthe' Bőséges, jó ivóvízre szomjaznak a hortiak... Régi kívánságuk ez, mivél- Ifcogy a gépjavító állomás hidro- glóbuszára kapcsolt egyetlen országúti csap ugyancsak kevésnek bizonyul az őtezer- nyi lakosú község számára, s amabból a másik néhány köz- kútból pedig rossz minőségű, kólifertő- zött víz folyik a vedrekbe. A panaszokról a közelmúltban már a tv is tudomást szerzett, s így az ország nyilvánossága élé került. Ettől kezdve a megyén túl is osztoznak a hortiak gondján, a községtől messzi élő emberektől is érkezik e segítség. Az UVA- TERV egyik szocialista brigádja elsőként jelentette be támogatását, megígérvén, hogy társadalmi munkával Ji megye legnagyobb malmában, a patinás Zsófiában, büszkén újságolják, hogy egyre gazdagodnak, rangosodnak. Csupán az idén mintegy félmillió forintos költséggel korszerűsítették az üzemet. 200 vagonnal bővítették a raktár- kapacitást, jelentősen gépesítették a nehéz anyagmozgatást. A nagy múltú ferencvárosi Gizella Malom leszerelése után egy kicsit annak örökébe léptek. Napi tizenöt vagonnyi termelésük nagy részét Pestre küldik. s ugyancsak ők adják a jó minpségű lisztet a nógrádi medencének is. Dolgozói jobb munkával, megnövekedett felelősséggel szolgálnak rá nap nap után az elismerésre. Az idén már külföld is tudomást szerzett igyekezetükről: az osztrákok elé gedettek voltak az expori -v- helykorpáva’ A malom 7 szocialista brigádjából -r a megt ■' cím meg: >éért küzd. K zös siker' togy a IX. párt kongre' ‘sztéléiére felajánl' ; OOO ezer forintos többletből . már 1 400 elkészíti a falu vízrendezési tervét. S hogy Horton addig se szomjazzanak, a Margitszigeten is kitaláltak valamit: a nagy palackozóüzemből mindennap ásványvizet küldenek az ismeretlen Heves megyei ismerősöknek. A pesti tervezők a műit hónap elején kezdték meg a munkát Helyszíni szemlét tartottak a községben, felmérték, számba vették a vízlelőhelyeket, s próbaszivattyúzásokkal ellenőrizték, hogy hol érdemes kutat fúrni. — Azóta már készülnek a rajzok ö. > megáll. Fél óra múlva értheMegyénk nemsokára elkészülő újabb büszkesége Hatvanban kapott helyet: itt építik tőén türelmetlenek lesznek 4e fel a minden igényt kielégítő, új, 452 ágyas kórházat. Építésére közel 100 millió forintot for- a kocsirendező megnyugtatja dítanak. ’ nt-atBővítik az ecsédi külszíni szénfejtés! üj helyére, közvetlenül az úttest mellé vonult a 2500-as hányóképző gép. Miért, talán a. keleti oldalon elfogyott a szén? Még nem, kitart másfél évig, de 1968 első felében már a nyugati oldalon kezdenek szeneim. Már 1966 elején megkezdték az. ecsédi külfejtés bővítését és előreláthatóan 1976, de inkább 1980-ig tart a szükséges szénvagyon feltárása és kitermelése. Ecséden teljes ütemben folyik az előkészítő munka. A művelési« kijelölt területről elterelik a rózsái patak medrét és az Ecséd—Rózsassent- márton közötti közutat is. A gépóriások már hoezáláttak, hogy a dombokat, völgyeket eltüntessék. Simára gyalulják a földet, hogy zavartalan termelésre átadhassák a nagy gépegységeknek. Elkezdték a letörést a szén felé. Vágányon járó merítékes kotrógépekkel és elektromos forgófelsóvázas kotrógépekkel dolgoznak. Átlagosan 30 méteres földréteg takarja a szenet, tehát mintegy kétmillió köbméter meddőt kell megmozgatni, hogy az első lapát szénhez hozzájuthassanak. Zsák Ferenc, Sándor Miklós és Jóvér Imre vezető kotró- mesterek irányítják a gépeket, Smidt László gépészeti vezető mindenütt ott van, ahol segíteni kell. A* ecsédi nyugati terület földmunkáira, útépítésre, patakrendezésre, víztelenítésre és különböző építkezésekre ebben az évben 45—50 millió forintot költenek. Kicsi már a régi fürdő, az ecsédi külfejtés bővítésének során 500-ról 1100 személyesre építik a fürdőt és öltözőt. Már javában dolgoznak a kőművesek. Az új oryosi rendelő, az élsősegélyhely és a felolvasó elkészült. De a napi nyolc órai munka után sem tétlenkednek az ecsédi munkások. Többen járnak a 100 órás gépkezelői tanfolyamra, a 400 órás nehézgépkezelő iskolát végeznek. Kétéves oktatás után vizsgát tesznek. Ma Ecséden képzik a „holnap” szakembereit Visen tára. őket: — Muszáj, kérem, mert leátt a gyár... Nem tudjuk, hogy a konzervgyár termelését mennyiben befolyásolja az országút forgalmát akadályozó tolatgatás, amelynek folyamán tízperces időközökben ide és oda csupán néhány métert tesz meg a szerelvény... Halásztanya a Mátravidéki Hőerőmű lavan. Nemcsak Ló» rinciből, hanem Petőfibányáról és távolabbi vidékről is szívesen jönnek ide pihenni, szórakozni. Elégedetten mosolyog a halász, mert a szatyorban ficánkol már a gazdag zsákmány. Zagyvaszántó: küzdelem az átlaggal •forintot adtak . . Gyümölcsöst, telepítettek Fort határában, az országút tnel- ezer lé. Az idén olyan mosolygó alraát' és illatos barn kot t" ' t',r az alacsony törzsű fák, hogy nézni is gyönyörűség. A hatvani járásban jelenleg 15 általános iskola táplálja tudományokkal a 1 diákokat, szám szerint 5288 beírt tanulót, összesen száztíz tanteremben, számokhoz azonnal odaírhatjuk kommentárként, hogy „alulról nézi” a megyei átlagot. Sőt: itt—ott még az országosat is. A legsiralmasabb képet Zagyvaszántó mutatja négy tantermével. Elekről Maros Lajos igazgató ezt mondta: — Három tantermünk van ebben az épületben, az egyiket egy folyosóból és egy szobából alakítottuk át. ötven méterre van egy másik épület, ahol szintén van egy tantermünk. Van nyolc tanulócsoportunk.. Mivel az első osztályosoknak csak délelőtt szabad a tanítást beosztanunk, a nemrég épült úttörőotthont is iskolának használjuk. Egy tanteremre átlag 60 gyerek jut... A községi tanáccsal összefogva új iskolát szeretnénk építeni hároméves községfejlesztési hozzájárulással, állami támogatással és társadalmi munkával. Az idén kaptunk egy politechnikai termet, a testnevelési órákat azonban télen még most is a tantermekben tartjuk . . . Ami a felszerelést illeti: a szertárunk egy „lyúk”, ebbe van minden bezsúfolva, s inkább lomtárra hasonlít. Az új oktatási formához szükséges magnetofont, lemezjátszót . másod- kézből kaptuk. Amit kiselej-s teznek, azt' kapja Zagyvaszálks tó. Az átlaggal való küzdelem a hatvani járásban lépésen- kint halad előre. így emelkedett hetvenről hetvenötre a nevelőlakások száma, így építették mep; a központi poli- echnika5 műhelyt, így szaporodott a napközi otthonok száma. ígj végzik milliós költséggel a Horti Általános Iskola felújítását. Szükséges lenne a nagyobi ütemű fejlődés. Ehhez viszont — nagyobb ütemű segítség ú