Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-03 / 208. szám
Panaszok ? SAJÁTOS SZAKMA az olaj bányászoké. Ég és föld határolja a munkahelyet, kevés kivételtől eltekintve rek- kenő melegben és dermesztő hidegben, esőben és sárban a szabadban dolgoznak. A mostoha körülményekkel sok mindent meg lehet magyarázni, de mindent nem. És ami elfogadható volt nyolctíz évvei ezelőtt, az ma már tűrhetetlenné vált. Több szakmát és sok munkahelyet bejárt dolgozók vallják, hogy ég és föld, fény és árnyék ellentmondó keveredése jellemzi az olajipari és ezen belül az O. K. G. Alföldi Kőolajfúrási Üzem egri munkahelyeit is. De ki merné állítani, hogy a termelőknél sokkal jobb a helyzet Igényes vendégeknek, a legelfogultabb nyugati látogatóknak is nyugodtan megmutathatják a szolnoki munkás- szállót az elegáns irodaházat de az egri munkahelyekre csak nagyon elnéző ellenőrző orvos jöjjön! Miért? AZ ÜZEMEGYSÉG már megünnepelte tízéves évfordulóját de még 1966-ban is tejeskannákban hordják az ivóvizet Mennyi bosszúságot jelent ez és milyen sok veszélyt rejt magában? Csak az tudja, aki próbálta, vagy hely— jogos színi tapasztalatai alapján végiggondolja. De van már vízvezeték és a kompresszortelepek közelében legalább mosakodáshoz lehet a csapból engedni. De büdös, poshadt víz jön a csapból. És a lavórok! Alig akad egy-kettő, és csorba, koszos az is. Hol étkeznék az emberek? Télen is a szabad ég alatt. Akad ugyan valami bódéféle, de alig férnek be oda páran, és ott minden ragad a kosztól. Hol osztják a városiból szállított üzemi ebédet, miben és hogyan mossák el az edényeket? Ne részletezzük! DE HA EGYSZER felüti fejét a tömeges betegség, ki lesz a felelős? A munkahely, vagy a vállalat vezetői? Talán az egészségügyi szervek, amelyek elmulasztották az ellenőrzést, vagy évekig elnézték a súlyos mulasztásokat? A társadalmi és a politikai szervek gondoltak-e arra, hogy a rossz munkafeltételek és az elhanyagolt szociális körülmények mennyi elégedetlenséget szülnek, mennyire rontják a munkakedvet és politikailag is mennyit ártanak? De az idén nagy építkezések kezdődték, talán megigények! valósul a program és lesz ivóvíz, fürdő és étkező. Talán rendes műhelyeket is építenek? Igen, az egri telep mögött alapoznak és anyagot hordanak, áll már a víztartály is. De öt éve vajúdik és húzódik ez a program. Annyit ígértek már, hogy most már nehezen hisznek az emberek. Vagy nem mernek bízni abban, hogy Egerben is megadják azt, amit előír a „törvény”? Mi épül a termelő részlegnek és a fúrósoknak? Mikorra készül el, mire számíthatnak az emberek? A munkahelyen biztosat senki sem tud. És milyen nehéz elviselni a bizonytalanságot! A ma gondjait is könnyebben tűrnék az emberek, ha jobbam látnának a jövőbe. SZOLNOKON INTÉZIK az egri beruházásokat. Jönnék is a központból gyakran. Volt és hamarosan lesz termelési tanácskozás, szakszervezeti és párttaggyűlés. Sok panasz és sok jogos igény hangzott már el az egri olajtelepen, a fúrási, üzemnél és a termelőknél is. Őszinte tájékoztatást és határozott intézkedéseket várnak a munkások. Dr. Fazekas László H kulisszák mögött Bepillantás a kulisszák mögé — így nevezhető az a körséta, amelyet péntekem az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalat a Népstadionban rendezett az atlétikai EB alkalmából. A stadion berendezéseket exportáló Elektroimpex meghívta a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökségének tagjait, az EB-re érkezett sportküldöttségek vezetőit, a külföldi sportújságírókat, rádió- és tv-riportereket, hogy tekintsék meg, milyen technikai apparátus áÚ rendelkezésükre, vagyis milyen berendezéséket tud gyártani a magyar ipar; Az atlétikai EB közvetítésénél vizsgázott először az új, úgynevezett tv-kommentátor berendezés. A magyar gyártmányú stadionberendezések egyébként már számos országban ismertek és elismerést vívtak ki a világpiacon. Működnek például a budapesti Sportstadionon kívül a moszkvai, a belgrádi, a berlini, a kairói, a djakartai, a zágrábi, a tuniszi, a Kuala Lumpuir-i, a lipcsei, a ljubljanai, a kijevi, a taskenti, a szófiai és még sok más sportlétesítményben. MÉK: A vásárlók Szorosabb kapcsolat kiépítésére törekszik az Élelmiszer Kiskeresekedelml Vállalat mindenekelőtt a sütő- és a húsiparral, hogy ennek révén is csökkentsék a szállításokkal kapcsolatos hiányosságokat. A jövőben a társvállalatok szocialista brigádjainak vezetőit is meghívják az értekezletükre, és szeretnék, ha a kölcsönösség elve alapján az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat brigádvezetői is hasonló meghívást kapnának. Az ilyen módon megtartott tanácskozásokon sok vitás kérdést lehetne azonnal tisztázni. Elsősorban a vásárlók igényeinek teljesebb kielégítése várható ettől a módszertől. Megszigorítják az áru átvételénél a minőségi követelmények megtartását is. Azokat a dolgozókat, akik a vonatkozó ntasításokat nem veszik figyelembe, felelősségre vonják. Az üzleteket ellátják jegyzőkönyv-blokkokkal, és ezeket a blokkokat minden esetben ki kell tölteni, ha az érdekében átvételkor akár mennyiségi, akár minőségi kifogás merül fel. Még akkor is jegyzőkönyvezni kell a hiányosságokat, ha azokat az átvételkor a szállító azonnal megszünteti. Ennek a megszigorított áru- átvételnek az a célja, hogy a vevők mindenkor kifogástalan áruhoz jussanak, a vásárlók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a kereskedelmi dolgozók indokolatlan liberalizmusa miatt. Előfordult eddig ngyania. hogy a kereskedelmi dolgozok inkább elnézték a szállításkor tapasztalt hiányosságokat, nehogy a szállító vállalat dolgozói „bosszút álljanak”, olykor még úgy is, hogy a kifogásolt árut egyszerűen visszavitték. Valahogy úgy; „Ha ez nem tetszik, nem kapsz semmit!” A vásárlók érdekében foganatosított újabb megszigorítások és intézkedések remélhetőleg sok vitát elkerülhetővé tesznek. Különösen á kétoldalú kapcsolatok bővítésétől remélhetünk érdembeli változást. (—árj EXPORTRA: 1776 vagon zöldség-gyümölcs — Paradicsom- befőzési akció — A korábbi éveknél jobb lesz a téli ellátás Normarendezés után nőtt a keret Jó munkasxerresés — gazdaságosság! kérdésre kell választ adnunk, amely minden emberben önkéntelenül felvetődik, a normarendezés hatására: miképpen alakult a dolgozók bére? A kákán is csomót keresők megnyugtatására elmondhatjuk, hogy féléves szinten 272 forinttal nőtt a kereset a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Ebből az a tanulság, hogy ha a normarendezés megfelelő műszaki alapozottsággal történik, akkor a bérek csak emelkednek. Laczik János Évek óta visszatérő, 6 mindenkit érdeklő kérdés: hogyan alakul megyénkben a lakosság zöldség-, gyümölcsellátása, lesz-e elegendő készlet télire, miképpen alakulnak a fogyasztói árak? Ezekre a kérdésekre adott lapunknak választ Kiss József, a MÉK főkönyvelője. — A kedvező terméseredmények következtében az év első nyolc hónapjában a szövetkezeti felvásárló kereskedelem lényegesen több zöldségfélét vásárolt fel, mint az előző év hasonló időszakában. Ennek kedvező hatása a lakosság ellátásában is megmutatkozott. Zöldségfelvásárlási forgalmunk 65 százalékkal magasabb a múlt évinél. Augusztus végéig burgonyából 24, paradicsomból 826, zöldpaprikából 66, görögdinnyéből 299 vagonnal vásároltunk fel többet, mint tavaly. — Hogyan alakult az export? — A rendelezésünkre álló árualapok kedvező feltételeket teremtettek az értékesítés növelésére. Augusztus végéig zöldségből és gyümölcsből 1776 vagonnal exportáltunk, 495 vagonnal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Különösen keresettek voltak cikkeink az NDK-ban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Ausztriában, Svájcban és az NSZK-ban, de vevőink között szerepelt Anglia. Svédország és Finnország is. — Milyen a megye ellátása? Az első nemzetközi szoeialista kongresszus 100. évfordulóján C záz esztendővel ezelőtt, 1866. szeptember 3-án ült ösz- l~'7 sze a svájci hegyek között, Genf városában a Nemzetközi Munkásszövetség, az Intemacionálé első kongresz- tszusa. Az I. Intemacionálé 1864-ben alakult meg azzal a céllal, hogy szervezetileg összefogja az erősödő szocialista mozgalom különböző csoportjait és irányzatait. A múlt század ötvenes-hatvanas éveiben ugyanis sorra létesültek a gyárak, fejlődött a bányászat, a vasútvonalak hálózata mindinkább befonta a kontinenst. A tőkés fejlődés azonban egyben létrehozta azt a társadalmi osztályt, a proletariátust, amelynek történelmi hivatása éppen a kapitalista kizsákmányolás elleni küzdelem volt. A munkásosztály ügyének képviselőit már a század első felében foglalkoztatták azok a célkitűzések és módszerek, amelyek elérhetővé teszik egy „igazságos társadalmi rendszer” megvalósítását. Több irányzat is magáévá se egyben mindenfa.i'. . a szervezettség jelentőségét elvető anarchista nézet, és a munkásmozgalom feladatait leszűkítet- ten felfogó, szektás vélemény elutasítását is jelentette. A kongresszuson részvevő marxisták következetesen felléptek a proudhonista nézetek ellen. Proudhon a francia munkásmozgalom jelentős alakja volt. Híveivel együtt kárhoztatta a kizsákmányolást, azonban nem talált rá az ellene vívandó küzdelem helyes útjára. A proudhonisták így nem ismerték fel azt sem, hogy kapitalista viszonyok között a sztrájkok a munkásság helyzetének megjavításáért folyó harc hatékony eszközei. A kongresszus azzal, hogy — a proudhonisták véleményét elutasítva — állást foglalt a sztrájkmozgalmak mellett, nagy szolgálatokat tett a további fejlődés ügyének. A küldöttek zöme a munkásság gazdasági küzdelmével foglalkozva — ugyancsak a proud hon istákkal szemben — kiemelte a szakszervezetek jelentőségét. Hangsúlyozta, — Az export mellett kedvezi! árukészlet állt a lakosság igényeinek kielégítésére is. Búr-? gonyából a közkedvelt gülbabú és rózsa fajtákból megfelelő készlettel rendelkezünk, így a fajta szerinti igényeket is M tudjuk elégíteni. Paradicsoma bél az idén kiemelkedő terméa volt, s ez jelentkezett a piacod kon is. A lakosság körében ismert, hogy augusztus 27-t® szeptember ötödikéiig paradicsom befőzési akciót szerveztünk, rendkívül kedvező, 1 és 1,20 forintos áron. Az akció sikerét mutatja, hogy az első öt nap alatt Egerben 300, míg a megyében 1500 mázsa páráé dicsőm fogyott el. Hasonló kedé vezményes áron — kilónként egy forintért — hozzuk forgalomba a befőzésre kiválóan alkalmas úgynevezett lecsó-paprikát is, amelyből szintén ke!-’ lő mennyiség áll rendelkezésünkre. A fogyasztás növelé-' sére leszállított áron hozzuk forgalomba a salátás uborkát, a sárga és zöld hüvelyű babot is. Ebből is kitűnik, hogy a kedvező ellátási helyzet következtében több fontos közszükségleti cikk ára kedvezőbben alakult az elmúlt évinél. Viszont azt is meg kell mondanunk, hogy főleg a gyümölcsféléknél a kellő árualap hiányában emelkedtek á fogyasztói árak. Ilyen cikk volt a meggy, cseresznye, málna, a dinnye és a szőlő. — Hogyan alakul az őszi és a téli ellátás? tette a tőkés tulajdon megszüntetésének, kisajátításának követelését. Ezekből a különböző irányzatokból magasodott ki az 1848-as európai forradalmak előestéjén Marx és Engels elmélete: a tudományos szocializmus. A történelmi fejlődés tapasztalata, az osztályellentétek mélyülése mind több és több munkást ébresztett öntudatra; mind több proletár vallotta magát a kapitalizmus ellenségének. A Nemzetközi Munkásszövetség tagjai különböző nemzetiségűek voltak, a kapitalizmus elleni küzdelemről különféleképpen vélekedtek, egyetértettek azonban a munkásosztály felszabadításának nagy, végső célkitűzésében. Marx és Engels ezért álltak a Nemzetközi Munkásszövetség megalakításáért vívott küzdelem élére, mert életbevágóan fontosnak tartották a szocializmus nemzetközi erőinek tömörítését. Tudatában voltak annak is, hogy a tudományos szocializmus az Intemacionáléban mindinkább megnöveli majd befolyását; mind több munkás fog ráébredni arra, hogy a tőkés kizsákmányolás elleni nemzetközi forradalmi küzdelem eszméi világíthatják csak meg a munkásosztály végleges felszabadulásához vezető utat. A marxizmus érvényre juttatásáért azonban az Interna- cionálén belül is meg kellett küzdeni. Éppen ennek a küzdelemnek volt jelentős állomása a genfi kongresszus. Az Angliából, Németországból, Franciaországból, Svájcból megjelent, több mint hatvan küldött véleménye megoszlott szervezeti és elméleti-politikai kérdésekben egyaránt. A kongreszus — hosszú vita után — végül is a demokratikus centralizmus alapelvén felépülő, éppen ezért úttörő jellegű, Marx által fogalmazott szervezeti szabályzatot fogadta el; azt a történelmi dokumentumot, amely félreérthetetlenül kimondotta, hogy a munkásság felszabadulása csak magának a munkásosztálynak a műve lehet. A szabályzat meghirdetóhogy a szakmai egyleteknek küzdeniük kell a munkásság helyzetének megjavításáért, a kizsákmányolás mérsékléséért és egyben részt kell vállalniuk a proletariátus teljes felszabadítását célzó küzdelemben. Hasonló jelentőségű volt az a határozat is, amely — egyes küldöttek aggályoskodása ellenére — hitet tett a törvényesen biztosított 8 órás napi munkaidő követelése mellett. A munkások mindennapi életviszonyaival foglalkozva a tanácskozások részvevői a termelésbe mininkább bevont nők és gyermekek munkafeltételeinek megjavítását szorgalmazták. A kongresszus kiemelte a munkásszövetkezetek jelentőségét is. Nem hiányoztak a kifejezetten politikai jellegű határozatok sem. A küldöttek magukévá tették a Marx által írt Alapító Üzenet legfontosabb megállapítását: a munkásosztálynak ahhoz, hogy felszabaduljon mindenfajta kizsákmányolás alól, meg kell a politikai hatalmat hódítania. A kongresszus a továbbiakban azt kívánta, hogy az uralkodó osztályok népelnyomó hadseregeit a nép felfegyverzésével helyettesítsék. A megjelentek állást foglaltak a materialista világnézet mellett, ugyanakkor azonban hangoztatták a még idealista, vallásos eszmék hatása alatt lévő munkások szervezésének fontosságát is. ^ z 1866-os kongresszus elvi vitában létrejött alapvető határozatai joggal nevezhetők történelmi jelentősé- gűeknek. A nemzetközi munkásmozgalom Genfben összegyűlt első harcosai olyan követeléseket írtak zászlajukra, amelyekért a munkásosztály világszerte hosszú évtizedeken át küzdött és sok helyütt még küzd ma is. Ugyanakkor ezek a követelések a szocializmus országaiban, s így hazánkban is rendre megvalósultak. — A várható jó burgonya, alma, vöröshagyma és egyéb zöldségfélék termése következtében, az előző évekhez képest jobb ellátást ígérhetünk. A földművesszövetkezetek és a MÉK kirendeltségei máris megfelelően felkészültek a cikkek téli tárolására. A tartósított árukból is lényegesen nagyobb készletek állnak rendeld kezesünkre, mint egy évvel ezelőtt. Jó ellátást tudunk bíztok sítani az ősz és a tél folyamán: Savanyú káposztából, ecetes és sósvizes uborkából, paprikából és vegyes vágott savanyúságból szinte korlátlanul ki tudjuk elégíteni az igényeket. A MÉK aszaló üzeme révén aszalt szilva és aszalt alma is kellő mennyiségben áll a vásárlók rendelkezésre — fejezte be Kiss József. Kaposi Levente. Nwiiső& 3 Erényi Tibor 1966. szeptember i, Tromtial már hat napra csökkent. És ezek a megtakarított napok sok ezer forintot jelentenek a ktsznek. A szövetkezet azt termeli, amire a lakosságnak szüksége van. Gyorsan alkalmazkodik az igényekhez, jót és kisebb költséggel termeinek. Igyekeznek már most az új gazdasági mechanizmus szellemében dolgozni. Végezetül még egy fontos A gyöngyösi Mátra Fehéme- műkészítő Ktsz éveken át alig tudott a veszteség határáról elmozdulni. Éppen ezért érdemes szólni az idei fellendülésről és azok okairól. Bánhidi László, a ki®2 elnöke mondta el, hogy milyen eredményekkel járt az idejében végrehajtott norma-karbantartás, a jó szervezés és nem utolsó sorban a dolgozók akarata. — Legdöntőbb talán az 1965- ben merészen végrehajtott normarendezés volt, — emlékezik az elnök. — Ez annyira kihatott a termelékenységre, hogy 1966-ban az első féléves tervünket 222 ezer forint értékkel szárnyaltuk túl. Azért ragadtuk ki mindjárt a termelékenység növekedés hangsúlyozását, mert ez még néhány mutató kedvező változását vcmta maga után. Az üzemi nyereség az 1965-ös bázis időszakához viszonyítva 5.2 százalékkal emelkedett. De érdekes képet nyújt a termelői létszám és a termelési érték százalékos aránya is. Mert amíg a termelői létszámot csupán 27 százalékkal emelték, a termelési érték 49 százalékkal emelkedett. Itt kell megemlíteni az egy órára eső termelési érték alakulását, amely a múlt évihez viszonyítva 7,5 százalékkal javult. — Milyen tényezők járultak még hozzá a termelés ilyen irányú változásához? — A férfi konfekciót új helyiségbe költöztettük, és most két műszakos melegváltásban dolgoznak, — folytatja Bánhidi László. — A melegváltás egyébként a fehérneműrész- legre is vonatkozik. Hozzájárult az első félév gazdaságosságához, hogy lényegesen kevesebb kötbért fizettünk, mint azelőtt. Tervszerűbben kaptuk a gyártmánykijelőlést és kevesebb félét. A ktsz dolgozóinak lelkiismeretesebb munkájára vall, hogy a múlt. évi 41 százalékról az első félévben már csak 15 százalékra csökkent az osztályos áruk mennyisége. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy lényegesen főbb első osztályú árut gyártottak. ami természetesen növelte az árbevételt. Az is igaz, azonban, hogy az alapanyag is minőségi változást mutatott. A vezetők komoly elmé- lyültséggel elemzik az egyes gazdaságossági mutatókat. A termékeik átfutási ideje a múlt évt 8 nappal szemben az idén
