Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-20 / 222. szám

fi vezetés színvonalának emeléséről, a kommunista felelősségről nyilatkozik a gyárigazgató „Részmunka­idősök” jogai A kereskedelemben mind nagyobb számmal foglalkoztat­nak 4—6 órás időtartammal úgynevezett „részmunkaidős” dolgozókat. A Belkereskedelmi Minisz­térium munkaügyi osztályá­nak szabályai szerint a rész- munkaidővel foglalkoztatott személyt megfelelő arányos bér illeti meg és a besorolás­nál figyelembe kell venni szakképesítését, gyakorlati idejét. A részmunkaidős dolgo­zónak jutalék is jár és szabad­ság idejét a teljes munkaidő­ben foglalkoztatottakéval azo­nos módon kell megállapítani. Az üzemi étkeztetésben is részt vehetnek: a 4 órás mun­kaidővel foglalkoztatottak na­pi két forintot, a 6 órás munka­idővel dolgozók napi egy forin­tot térítenek az ebédért. Munkaruha tekintetében a 4 órás munkaidőben foglalkoz­tatottak részére a „kihordási idő” 100 százalékkal, a 6 órás munkaidőben foglalkoztatot­taknál 50 százalékkal több. alkatrészeit tisztára mossák éa típusonként raktározzák el to­vábbi felhasználás, értékesítés végett. A tapasztalat az, hogy egy-egy gép alkatrészeinek 50 százaléka felhasználható, érté­kesíthető, és ez nagymértékben járul hozzá az egyes típusok­nál mutatkozó alkatrészhiány enyhítéséhez. Az üzem vezetője elmondja, hogy a régebbi eljárás szerint a MÉH-nek átadott traktorok teljesen az olvasztóba kerül­tek, míg most igen sok értékes alkatrészt mentenek meg. Me­gyénk határain túl is eljutott már a bontóüzem hírneve, és Szolnok. Borsod, valamint Pest megyéből is gyakran keresik fel a bontórészleget az alkat- részgondokkal küzdő gépjavító állomások, vállalatok, termelő- szövetkezetek. Az üzemben kilónként há­rom forintért vásárolják az úgynevezett kilóra mért trak­torokat, és kilónként 5—10 fo­rintért értékesítik az alkatré­szeket. Sok esetben előfordul, hogy az egyébként új árban levő 1000—1500 forintos alkat­részeket 100—120 forintért megvásárolhatják itt a gépja­vítók és a termelőszövetkeze­tek. Nem fér tehát kétség a bontóüzem létrehozásának népgazdasági szinten mutatko­zó hasznosságához, amely az idén már több mint 100 trak­tor bontását és alkatrészei­nek értékesítését végezte el. Cs. I. és marhahizlalásnál, később a traktorüzemnél, az igatartás­nál, a tehergépkocsi használa­tánál állították egymással szembe a költségeket és a ho­zamot. Az idén a kertészetben is alkalmazzák ezt a módszert. — A búzánál még apróléko­sabban foglalkozunk az önkölt­ségszámítással. Meg akarjuk nézni, hogy ha trágyázunk, van-e több termés? Megtérül-e a ráfordítás? Vizsgál juk a költ­ségek hatását az elért termék- mennyiségre számítva. Többet és jobban akarunk látni, az elért eredménynek vagy ki­esésnek tudni akarjuk az okát. Ennek különösen nagy jelen­tősége van a tervkészítésnél. Az agronómia részére „me­net közben” szolgáltat adato­kat a könyvelőség. a vezetősé­get és a tagságot minden év­ben tájékoztatják a felismert költségpazarlásról, rosszul ér­telmezett takarékosságról. Az önköltségszámítás abban segít, hogy kisebb költséggel nagyobb eredmények szülessenek, min- \ den évben több legyen a ha­szon. Pilisy Elemér Gazdasági rendszerünk re­formja nem valósulhat meg egy csapásra, a rendelet ki­bocsátásának napjától. Az új gazdasági mechanizmus na­gyobb önállóságot biztosít a gazdasági vezetőknek, de egy­ben nagyobb felelősséget is ró rájuk. Ez a kérdés különösen bonyolultnak látszik az ipari nagyvállalat és a gyáregység kapcsolatára vonatkozóan. A jelenlegi helyzetről, a napi munkáról és a „holnap” fel­adatairól beszélgettünk Skultéti Jánossal, az Egyesült Izzó Fél­vezető és Gépgyára gyöngyösi igazgatójával. Hogyan látja a gyáregység Igazgatója az önállóság és a felelősség kérdését jelen­leg és az új gazdasági mechanizmus időszakában? Jelenleg a gyáregységek az ipari nagyvállalat nevében nem vállalhatnak kötelezettsé­geket, illetve nem gyakorolhat­ják az ipari nagyvállalat jo­gait. Ez azt jelenti, hogy az ipari nagyvállalat a' lényeges vállalati vezetési funkciókat célszerűen nem osztja és nem is oszthatja meg. Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában a termelés, az alkalmazott tech­nológia, a műszaki fejlesztés, a beruházás, az áru- és pénzfor­galom, a gyárfejlesztés, de az anyagbeszerzés is koncentrált elhatározáshoz és döntéshez kö­tött, meg kell felelnie a válla­lati koncepcióknak. A gyáregy­ség ezeket a funkciókat önál­lóan, elszakítottan nem gyako­rolhatja, mert tevékenysége mozaikszerűen kell, hogy il­leszkedjék az egészbe. De a Központi Bizottság ha­tározatának új szelleme a gyár­egységek életére is kétségkívül hatást fog gyakorolni, hiszen már ma is érezhetőek ezek a hatások. A gyáregységi hatás­kör bővülését, a nagyobb önál­lóságot nem vállalati, hanem gyáregységi kategóriákban kell értelmezni. Például teljes egé­szében érvényre lehet juttatni a gyáregység igazgatójának egyszemélyi felelősségét és a gyáregység dolgozóinak kollek­tív részvételét a gyáregység ügyeinek intézésében, a meg­határozott tervek alapján. De a vállalati nyereség alakulása szempontjából is lényeges sze­repe van a gyáregységnek, hi­szen a termelés a gyáregysé­gekben valósul meg. A válla­lati nyereség növelését a gyár­egységek az önköltség csök­kentésével érhetik el. Elkép­zelhető „a gyáregységi nyere­ség” kategóriájának bevezeté­se is, habár a gyáregységi nye­reség alakulásában már nem­csak a gyáregység saját tevé­kenysége nyer kifejezést, ha­nem vállalati funkciók is. Pél­dául az árképzés, értékesítés stb. Ügy gondolom, tág tere lehet annak, hogy a nyereség­től függően a vállalat gyáregy­ségei között bizonyos egészsé­ges fejlesztési, szociális-kultu­rális és személyi jövedelem differenciálódás legyen. Hang- súlyozottabb feladata lesz a gyáregységeknek továbbra is a gyártásfejlesztés és az eszkö­zökkel való gazdálkodás ered­ményesebb megvalósításában. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság ipari nagyvállalat 17 gyáregy­ségében 20 000 ember dolgozik. Az Izzó gyártmányainak ská­lája igen széles. A gyöngyösi gyár félvezető eszközöket és vácuumtechnikai gyárberende­zéseket gyárt, de készülnek más félvezetők és gépek az Izzó más gyáraiban is. Igen jelentős szakosítás és termelés­koncentráció valósult már ed­dig is meg az Izzó gyáregysé­geiben és ennek kapcsán _ igen sok a gyáregységek egymásnak szolgáltatott termelése. Az Izzó gyártmányainak jelentős há­nyada exportra kerül és az ex­portot maga az Izzó központja bonyolítja. Az ilyen hatalmas és sok tevékenységű vállalat termelését, fejlesztését csak igen szervezett, központosított koordinációval lehetséges meg­valósítani a maximális ered­ményesség elérése céljából. A gazdasági mechanizmus re­formja tárgyában folytattunk már megbeszéléseket az Izzóra Vonatkozóan, és megállapítást nyert, hogy a gyáregységek na­Üj üzemrésszel bővült a Fü­zesabonyi Gépjavító Állomás január közepén, amikor annak káli részlegénél létrehozták a használt mezőgazdasági erő- és munkagépek bontóüzemét Az üzem munkába állása óta az egész megye területéről ide hozzák a termelőszövetkezetek és gépállomások a bontásra A ssahmáh leszoknak a Az egri ipari tai Minden eddiginél nagyobb létszámmal, népesebb I. évfo­lyammal kezdtek tanulásba az idei ősszel a MŰM 212. számú egri intézetének hallgatói. A tavalyi 516-tal szemben most nem kevesebb, mint 782-en jár­nak az első osztályokba, s ez­zel már 1632 tanulója van az iskolának. A megnővekedett létszám természetesen tovább emelte a tantermek zsúfoltságát: így most egy-egy helyiségre (kö­zülük tíz bérelt) átlagosan több mint 80 (!!!) diák jut. A mostani tanévre egyébként — a régebbiek mellett — több új szakma is vonzotta a fiata­lokat. A lányok részére elő­ször indult nagyobbmérvű, szervezettebb villamosgépte- kercseLő-képzés, a fiúk számá­ra pedig a faszobrászat tanu­lása jelent újdonságot. Szembetűnően nőtt az érett­ítélt elhasználódott gépeiket, és közel 9 hónapos működés után már kimutatható az új üzemrész munkájának hasz­nossága. Természetesen nemcsak bon­tásról van itt szó, hanem a szétszedett gép>ek alkatrészei­nek újraértékesítéséről is. A szétszedett gépek használható ban lassan „divat”-ról nulók új tanéve ségizettek száma: a tavalyinak több mint kétszeresére duz­zadt Érdekes, hogy a lányok kö­rében is megnövekedett az ér­deklődés a vasipar iránt, közü­lük sokan jelentkeztek köszö­rűsnek, marósnak, esztergá­lyosnak, szerszámkészítőnek és műszerészn ek. A „divatos” szakmákról egy­re inkább kezdenek leszokni az ifjú mesterjelöltek. Egyrészt mivel ezekre évről évre mini­mális az igény, másrészt pedis a fiatalok reálisabban szemlé­lik a jövőt, jobban figyelembe veszik a különféle munkahe­lyek perspektíváit. Ezért sok ipari tanuló inkább a fejlődő Finomszerelvénygyárat és a Hajtóműgyárat tekintette, s s könnyebb elhelyezkedést, Biz­tosabb megélhetést ígérő for­gácsoló vagy éppen a lakatos szakmát választotta. Hasznos munkát végez a mezőgazdasági gépek káli bontóüzeme Versenysxerxődéa a határon túlra Ennek a versenyszerződésnek szintén két félre vonatkoznak a pontjai, megállapodásai, de annyiban különbözik más azo­nos jellegű szerződésektől, hogy a szerződő felek egyike az ország határain túl tevékenykedik, méghozzá az NDK-ban. Igaz, körülményei majdnem azonosak, tevékenysége pedig megegyezik: ércbányászattal foglalkozik. szerződő felek egyike a gyöngyösorőszi Mátrai Bánya és Előkészítő Mű, a másik tagja pedig a Lengenfeldben szé­kelő VEB Vogtlandgruben. Nem államközi megállapodás szab­ta meg csatlakozásukat ahhoz a munkaversenyhez, amelynek segítségével igyekeznek termelésben, gazdaságosságban, ered­ményeikben a másik fölé emelkedni. Még úgy is, hogy átveszik egymástól a kipróbált, hasznos módszereket, eljárásokat. Ennek a szerződésnek a testvén barátság az egyetlen moz­gatója. Barátság, mert a versenyben nem ellenfelekként, csak vetélkedőkként találkoznak. Azonos cél serkenti azonos erőfe­szítésre mindkettőjüket. Hogyan mérik a verseny állását, most már ez lehet a kér­dés. Ügy. hogy a szerződés pontjainak megfelelően elkészítik a teljesített százalékok kimutatását, azt megküldik egymás­nak, és ebből az összevetésből könnyű már a jobbik üzemet kijelölni. Legutóbb, a féléves értékeléskor a gyöngyösoro- sziak előzték meg NDK-beli partnerjukat. Dicsőség ez, amely kötelez is, a további eredményekre ösztönöz. Nemrég abban is megállapodtak, a lengenfeldi vállalat javaslatára, hogy a féléves értékelést tartalmazó jegyzőköny­veket minden év január, illetve július végéig lezárják, mert így az esedékes termelési tanácskozáson már a párosverseny dolgairól is érdemben tudnak tárgyalni. Az elmondottakból kitűnik, hogy a szerződés nem valami formalitás, nem csupán gesztus, hanem jelentős eszköz, ami­nek segítségével az üzemek társadalmi hasznossága fokozódik, ugyanakkor a barátság, az egymásra utaltság érzése is elmé­(gmf) felállítandó televíziós képeső­gyár egyes berendezéseinek szállítása. A képesőgyári be­rendezések határidőre és jó minőségben való. teljesítése megfeszített munkát, fegyelme­zett helytállást követel munká­sainktól és mérnökeinktől egyaránt. De a várható jó tel­jesítés, a jó munka felett ér­zett örömön felül a további expwrtfeladatok fogadására is ösztönöz bennünket Szakmai kulturáltságunk ennek a fel­adatnak a megvalósításával kétségkívül növekszik és ké­pessé tesz bennünket még bo­nyolultabb feladatok megol­dására. — A szakmai hozzáérté­sen és a rátermettségen fe­lül mi szükséges ahhoz, hogy a gazdasági vezető az új gazdasági mechanizmus időszakában is helytállhas­son. Hogyan értelmezi a vezető kommunista felelős­ségét? A feladatok fogadása, jó mi­nőségben és időben való meg­oldása elsősorban a vezetők megfelelő szakmai hozzáérté­sén és mozgósító készségén alapszik. A helyesen lebontott tevékenységi láncolat a veze­tők felelősségérzetét ébreszti fel. Nagyon lényegesnek tart­juk, hogy saját beosztásában mindenki érezze feladatának súlyát és vállalja a felelőssé­get. A vezetők felelőssége azon­ban nemcsak egyszerűen szak­mai felelősség, hanem azon túl politikai felelősség is. A veze­tőknek saját és munkatársai munkájának megszervezésén felül éreznie kell a felelősséget azért, hogy tevékenysége a szo­cializmust építő társadalmunk érdekében történik. A vezető felelős azért is, hogy a rábízott kollektíva tudása legjavát adja és a napi munka mellett fel­készüljenek a következő, még nagyobb feladatok ellátására. A vezetőknek látniuk kell in­tézkedések megtételekor, hogy a munka és a termelés nem ön­célú tevékenység, hanem az ép>- pen az emberért van. A veze­tők felelőssége lényegében te­hát kommunista felelősség, még abban az esetben is, ha egy adott vezető éppenséggel nem párttag. Befejezésül Skultéti János igazgató elmondotta, hogy a gyöngyösi gyár jelenleg igen sok nehézséggel küszködik, hogy eleget tudjon tenni éves feladatainak. De bízik a kollek­tíva erejében, a vezetők kom­munista felelősségérzetében, ezért reméli, hogy lemaradá­saikat az év végéig behozzák és idejében felkészülnek az újabb feladatokra. (F. L.) gyobb hatásköre a saját ered­ményeik kimutatásával kell, hogy kezdődjék, és erre az in­tézkedések már meg is történ­tek. Véleményem szerint nem teljesen körvonalazott még ez a probléma. De minél előbb meg kell teremteni a nagyobb önállóság és a nagyobb felelős­ség ésszerű egységét, a nagy- vállalat és a gyáregység kap>- csolatában. — Mi a véleménye a veze­tés színvonaláról, hogyan gondoskodik a gyáregység a műszakiak folyamatos képzéséről? Az új mechanizmus fokozott követelményeket támaszt a ve­zetés minden szintje iránt. Egy­re kevésbé lehetséges a rutin­módszerekre épített vezetés, az új követelmények igénylik a közgazdasági módszerek al­kalmazását, vagyis a vezetés minden szintjén emelni kell a színvonalat A gyöngyösi gyár néhány évvel ezelőtt mintegy 7—800 féle alkatrészt gyártott összesen és azt is évenként is­mételve. Ma már évenként több új gyártmány kibocsátásával, mintegy 20 000-re tehető a gyártott alkatrészek száma. Ez önmagában is kifejezi, hogy a termelés feltételeinek megte­remtése lényegesen bonyolul­tabbá vált és hogy gyökeresen megváltozott dolgozóinak mű­szaki kulturáltsága is. Az elmúlt két-három évben igen sok új munkatársat, fő­ként vezetőket telepítettünk le Gyöngyösre. Ezeknek a veze­tőknek kiválasztásánál az ele­gendő szakmai, tárgyi tudást, szervezőkészséget, irányítóké- p>ességet, az új iránti fogé­konyságot. a dolgozókkal való bánni tudást állítottuk mércé­nek a rendszerünkhöz való hű­ség mellett. Elért eredmé­nyeink — ha elbizakodottá nem is tehetnek bennünket — tanú­sítják, hogy vezetőink általá­ban megállják a helyüket. Igen fontosnak tartjuk, hogy vezetőink lép>ést tartsanak a követelményekkel és ezért szakmailag tovább képezzék magukat. Több mérnökünk szerzett az elmúlt években szakmérnöki vagy gazdasági mérnöki oklevelet. Bár jelen­leg 48 egyetemet végzett dol­gozónk van, 9 fő folytat egye­temi tanulmányokat; Techni­kusaink közül többen felsőfo­kú technikumi hallgatók. Mű­vezetőink, akik zömmel szak­munkásokból lett művezetők, időközben végezték el a techni­kumot. Igen sok szakmunká­sunk is képezi magát. Szak­mai továbbképzésen ebben az évben több mint 160 fő vesz részt. Gyáregységünkben jelenleg igen nagy feladatot jelent a Szovjetunióban, Novgorodban A növénytermesztők és az állattenyésztők között sokáig kibékíthetetlen ellentét volt a kerecsenéi Aranykalász Ter­melőszövetkezetben. Az állatte­nyésztők azt mondták, hogy rádolgoznak a növénytermesz­tőkre, ezek viszont a maguk ágát tartották jövedelmezőnek. Csak 1962-ben, amikor beve­zették az önköltségszámítást, akkor dőlt el a hosszas vita. Major László főkönyvelő így bizonyítja, hogy mennyire fontos a költségek és a hoza­mok szembeállítása. — Nem lehet önköltségszá­mítás nélkül gazdálkodni, tel­jes bizonytalanságban lenni, amikor ilyen nagy egységet kell irányítani, tájékoztatni, hogy mit miért termelünk. Pénzügyi barométer Mint minden mezőgazdasági üzemben, úgy a kerecsenéi szövetkezetben is nagyon sok­féle növényt termelnek, állatot tenyésztenek. Korábban előfor­dult, hogy olyat is, amire min­den esetben ráfizettek. — Egy p>éldát mondok, a hagymamagot. Más vidékeken rendkívül jövedelmező, de itl nem lehet gazdaságosan termel­ni. A számok alapján meg is szüntettük a termesztését. Le­hetne úgy mondani, hogy az onköltségszámítás a legjobb barométer, időben megmutatja változtatni, később új istállót építettünk, bevezettük a vizet. Olcsóbb lett az anyagi és élő­munka-ráfordítás és a tej ön­költsége literenként már csak 3,95 forint. Lehetne alacso­nyabb is, de az állomány gü- mőkórmentesítése hozamcsök­kenéssel jár. — Olcsón termeljük a takar­mányt és ez kihatással van a sertés- és marhahizlalásra is. Sertéshúst kilónként 14,11 fo­rintért állítunk elő és 17—19 forintért értékesítjük. Az új sertéshizlaldában kevés mun­kaerővel oldjuk meg a gondo­zást és az állatokat már a vá­lasztástól hízóba fogjuk. Fölö­zött tejet. írót, savót haszná­lunk takarmányozásra és így csökkentjük a szemes terménj felhasználását. Héthónapos kor­ra a hízóba állított süldők el­érik nálunk a 110 kilós átlag­súlyt. Tájékoztatják a tagságot Négy éve kezdték az önkölt ségszámítást Kerecsenden. Elő­ször csak néhány növényféle ségnél, majd a tejnél, sertés Kisebb ráfordítás — Nagyobb haszon Önkoltscg§zámítás Kerecsenden hatására ismét foglalkoztak ve­le, mázsánként 65 forintos hasznot értek el. Az idén 36 holdon termelnék burgonyát. — Megnéztük azt is, hogy mi az olcsóbb, ha saját trak­torunkkal szántunk, vagy a gépállomásival? Az eredmény alapján döntöttünk a géppar­kunk sorsáról. A bérelt trak­torok normálhold-költsége 100, a saját gépünké pedig 63—64 forint. A vezetőség és a tagság, látva ezt a nagy különbséget, a gépparkunk fejlesztése mel­lett döntött. — Arra is rájöttünk, hogy a lófogatok tartására ráfizetünk. Számításaink szerint a lófoga­tokra eső költség sokkal ma­gasabb, mintha a szállításokat gépekkel végeznénk el. Lovat ezért csak a legszükségesebb esetben tartunk. Kevesebbe kerül a lej, a bús — Négy évvel ezelőtt 5,76 forintba került egy liter tej, a költségtényezők elemzésével bebizonyítottuk, hogy ezt lehet csökkenteni. Elsősorban a ta­karmány összetételén kellett adott körülmények között mi­lyen termék előállításával ér­demes foglalkozni. — Nálunk a búza előállítása 162,35, a takarmánygabona 175,88, a burgonya 115,22, a cukorrépa 22,02 forintba kerül mázsánként. Az előállítási költségük lényegesen alacso­nyabb az elszámoló árnál. Ke­recsenden még az évelő pillan­gósok termesztése kifizetődő, így bizonyosodtunk meg ar­ról, hogy csak néhány féle nö­vényt termesszünk, de nagy területen. Lévai József főmezőgazdász legalább havonta tájékozódik a költségek alakulásáról. így jöttek rá arra is, hogy az elő­irányzottnál több az élőmunka­ráfordítás. Ezért a vörösherét már gépp>el takarították be. Olcsóbb a gép, mint a lófogat A főkönyvelő asztalán tor­nyosulnak a könyvelési kimu­tatások. Az egyikről olvastuk, hogy a szövetkezetiek érthe­tetlen módon sokáig nem ter­meltek burgonyát. Tavaly, amikor az onköltségszámítás

Next

/
Thumbnails
Contents