Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-18 / 221. szám
INI az új épületek alapkövében a napokban emlékeztünk meg a nácizmus áldozatairól. I A Gólya utca ma már nem (b utca, hanem egy egész lakótelep Egerben. Új házak, gázfűtés, összkomfort és kényelem. Az utcán gyerekek szaladgálnak, gurul a labda, kacagás... A küszöbön, vagy a járdaszegélyen kislányok ülnek, ölükben játékbabák, a kis papírdobozban babaruhák, azokat próbálgatják, öltöztetgetik r „gyereket”. És beszélgetnek. Anya főz odabent, apa nemsokára hazajön. Télen szánkót húznak s re- )pQl a hógolyó. Nemsokára rtt S Sélévi bizonyítvány. A szobában csend van és meleg. A Unodem lakások a Gólya utcai íj lakótelepen gázfűtésűd. ) 2b tnlt az t, számú gettó. T; * 1 SDbCfc éleiben megérkeztek a | tzmcentrációs táborba, a rako- i időn sorakoztak Aki balra ! ment, azt többé nem látták átszőni. ÁM jobbra ment, abbét rőtTid életére állatot csizmáitok. S amikor mindennek Vége voit, hulláikat bulldózerről tdlták a tömegsírba. I ^ • 1 ÍMBMt és lányuk tartanak g <k. Hibay Károly utcán a turistaszálló felé. •— Az volt valamikor Btrtt- üer gróf háza. Olvastad » Különös házasságot? •! Akkor úgy aludj ott ma «5H S milyen szűk utcák ttt... de. Hibay Ká- otca Bölcsőde és napközi otthon. TWyögő apróságok az udrva- m. A nagyobbak vázat építenek homokból, aztán az egyik hirtelen összerombolja. Alacsony Ida házak, fölöttük látszik au egri vár. Siető ember rek a kis utcán, befordulnák a sarkon a Kossuth Lajos utcába, vagy f elkanyarodnak a Dobó utcába. Bt «ott a 2. számú gettó. * Hagyom sok gyerekkel fenol-injekcióval végeztek. Azokkal, akik még életben maradtak a koncentráció* táborba való szállításig. Az emberek ruhátlanul állták a rakodón túl. Holmijaikat leltárba vették s mindegyik számot kapott. Aztán a számokat JápipáUákT. és sűrűbb lett a krematórium kéményéből előtörő füst. « A Szúnyog köz csupán az egriek előtt ismert A patak partjára nyílik, másik vége a Dobó utcára. Rövid kis köz, ódon házakkal. A házak tövén kinő a fű. A lefolyó víz kis árkokat mosott a porba, Nemsokára rá sem lehet majd ismerni, mert a városfejlesztési tervben tekintélyes helyet kap. Ebbe az irányba bővítik az 1. számú általános iskolát. Ide hallatszik a csengetés, és az énekszó a nyitott tanteremablakból. »Elindul a gőzöst ..■ Ez «ott a *• számú gettó. v 1944-ben e három gettóba költöztették a zsidókat, 2200 embert zsúfoltak össze akik már sejtették, mi vár rájuk. Május 15-én jött a parancs a rendőrtanácsos kézjegyével: a gettókat lezárni. Ezentúl senki nem léphet ki rajtuk, az embereknek élelmiszert, és más egyéb használati cikket bejuttatni tilos, Aki megkísérli, azt is bezárják. Kapukat ácsoltak, s ezer ket a kapukat csendőrök őrizték. Csendőrök cirkáltak a gettók utcáin, ahová senki nem mert kilépni. Június 7-ig éltek itt az emberek, »menynyiben életnek lehetett nevezni azt a vegetálást. Mielőtt azonban a legrosz- gzabb bekövetkezhetett volna az egri gettókban, újabb parancs érkezett. S a 2200 ember akiknek egyedüli „bűnüld’ az volt, hogy a Führer kiirtásukat rendelte el, szekéren és gyalog elindult a kerecsenen téglagyárba. Négy napig voltak itt korbács, puskatus, töltött fegyverek és a kétségbeesés társaságában. Június 11-én áthajtották őket gyalogmenetben a makiári vasútállomásra. Ekkor látták utoljára az ismert vidéket. .. x 2200 emberből 1650- et útnak indítottak a koncentrációs táborok felé. Akik élve érkeztek meg nagy részüket „balra” irányították. Balra a krematóriumok és a gázkamrák álltak. « A 2200 emberből 1650-et koncentrációs táborba küldtek, az egri gettók „megálmodói”. A többi 550 embert munkaszolgálatosként a frontra küldték. A gázkamrában halt meg ár. Sándor Imre neves egri orvos (akiről utcát neveztek el), és nagyon sokan akiknek csak a neve maradt meg, és akiket nem gyászolhat senki, mert családjukkal együtt lelték értelmetlen halálukat a nácizmus őrületében. A munkaszolgálatosok közül mintegy hatvan egri végezte tarkólö vésse!, amikor két századot kiirtottak. Hulláikat a pusztavámi bányába dobálták. A háború után a 2200 emberből csak 35-en tértek vissza... * A Gólya utcára már rá sem lehet ismerni. A ár. Hibay Károly utcában (annak idején Üj Világ utca) nyoma sincs a 2. számú gettóba zsúfolt szörnyűségeknek. Vidám gyerekzsivaj hallatszik a napközi udvaráról. A Szúnyog köz pedig nemsokára új arcot ölt, * csak az emlékezés marad meg. Emlékezés, hogy több ilyen emlékünk soha ne legyen... Kátai Gábor AZ „EGRI VIZ” A kémiailag tiszta állapotban színtelen, szagtalan és íztelen folyadékot magyarul a finnugor eredetű víz névvel nevezzük meg. A víz szó nagyon tág jelentéskörét a legkülönbözőbb jelzőkkel vonhatjuk szűkebbre: iható, lágy, hideg, meleg, álló, folyó, mély, friss, állott stb. A régi magyar nyelv szókészletében gyakoriak voltaik még a következő jelzős szerkezetek: ásványos, savanyú, égvényes, kénes, vasas, gyantás víz stb. A régi magyarok ajkán és tollán gyakran jelentkeztek a ma már nemigen használt változatok is: fekete víz (így nevezték a kávét), citromos víz (a limonádé régi neve) stb. Orvosságként itták régi apáink és anyáink az alma-vizet, a fahéjvizet. A víz szó itt új jelentésárnyalattal gazdagodott, s az orvosság szó jelentése is társult jelentéstartalmához. Az „egri víz" jelzős szerkezet is ezt a jelentés-árnyalatot hordozza. A XVIII. század óta szerte az országban az „Egri vizet” valóban orvosságként árulták, illetőleg használták. A Balatonnál, a tihanyi apátságban, egyik nagy festőnknek, Egry Józsefnek műveiből láthattunk kiállítást. Dicsérendő, hogy nemcsak magyarul olvasható a képek címe. Hadd lássa az a sok külhoni turista is, hogy mit ábrázolnak... Persze, a franciak, akik bizonyára ismerik anyanyelvűket, elcsodálkoznak, amikor A művész felesége” című kép előtt állnak és azt olvassák franciául, hogy „La femme <T artist e ...” Ez művészfeleséget jelent, bármelyik művész bármelyik feleségét ...De Egry Józsefnek a — saját — feleségét ábrázoló képnek, A művész felesége” című képnek a neve franciául helyesen: „La femme de V artiste” lenne ... Vagy lehetséges, hogy nem franciául írták? Nem tudjuk. Mert a többi kép aláírásában is van hiba, de a többivel nem untatjuk az olvasót. A némettel is baj van a Balaton környékén. Nem a német nyelvű vendégekkel, hanem a német nyelvű plakátokkal ... Szerte a Balaton körül olvasható plakátokon: Andenken an Balaton”. Ezt a Képzőművészeti Alap nyomatta. Azt mondják a németek, hogy ennek a helyes szövege az lenne: Andenken an den Balaton... Ugyan kinek van igaza? Valószínűleg a franciáknak és a németeknek, ök csak tudják? És éppen ők kifogásolták... Egyik lapunkban olvastunk egy kis cikket, amelyik kifogásolja (helyesen) és felsorolja, hogy a Szeged városa által Szegedről kiadott ismertetőben vagy 12 helyen van idegen nyelvű iráshiba. (A többi felírás helyes)... Egy olasz városról magyar nyelven kiadott ismertetőt is olvastunk a napokban. Egyetlenegy helyesírási hibát sem találtunk benne!! Állítólag rengeteg valutát elköltenek a külföldiek nálunk. Nem spórolnak. Mi se spóroljunk a nekik járó írásművekben. Vagy írjunk helyesen franciául, németül stb... vagy írjunk magyarul... De lehetőleg jól... (DR. SZEMES) 99 Egyik gyémántdiplomás gyógyszerészünk mondta el visszaemlékezésében (vö. Esti Hírlap. 1963. febr. 18) hogy még az 1900-as évek elején is a Heves megyei patikákban két „kész orvosságot” ismertek: az Eggert szirupot és az Egri vizet. Akkor ezt az „egri víz” jelzős szerkezetet széles körben ebben az átvitt jelentésben ismerték és használták. Különben ez a szókapcsolat beleillik a régi magyar gyógy- szemevek sorába is. A régi gyógyszemevek között találjuk pl. a következő elnevezéseket: Czitvar-víz, Diktamos-víz, Etető-víz. Az „Egri víz” a XVIII. század óta jó névnek örvendett a gyógyulást keresők között. Eleinte az egri jezsuiták, később a misericordiánusok vagy ahogyan az egriek mondják: a miserek (irgalma- sok) gyógyszertárában készítették és árulták. A készítés „eredeti receptjét” nagy titokban tartották. Arról is tudunk, hogy az egri gyógyszer- tárak között később a tulajdonjogi perek hosszú sora is lezajlott. Az 1880-as években már Buzáth Lajos „Kígyóhoz” címzett „egri Piacz-téri” gyógyszertára is országos propaganda keretében kínálja az „egri vizet”. Érdemes idézni, mit írnak róla: „Több mint száz évi tapasztalat folytonosan igazolta, hogy az Egri víz, mint gyógyszer, számtalan betegségben használtatva, az emberiség valóságos jól tevője házi orvosa...” „Gyomorgörcs, főfájás, fülzúgás, székrekedés szélhűdés, köszvény, reuma, ideggyengeség, tengeribetegség, hányinger, s a legkülönbözőbb járványos és ragadós betegség ellen egyképpen használható”. Állami „vegyészi igazolást” is csatolnak a propaganda-felhívásokhoz, kiemelve, hogy az „egri vízben” „több hatályos gyógyszeralkatrész találtatod', illetőleg „ez emberi szervezetre ártalmas alkatrészei nincsenek”. Ebben a cikkünkben csak a nyelvi formát állítottuk előtérbe. Ma is gyakran halljuk és olvassuk az „egri víz” szó- kapcsolatot, de ma már egy újabb jelentésámyalat hordozója: az egri meleg vízre, ex egri fürdők gyógyhatású vizére gondol, aki használja és hallja. A tárgy és a, szó szaros kapcsolatát bizonyítja az „egri víz” jelzős szerkezetes végbemenő jelentésváltozás útja is, de a nyelv és az élet kölcsönhatását is szemléltetni kívántuk az „egri viz?' nyelvi forma nagyon rövid elemzésével. Dr. Bakos József tanszékvezető főiskolai tanár,. a nyelvészeti tudományok kandidátusa Megállhat a vonat Szilvásvárad elején Évenként több tízezren látogatnak a festői fekvésű Szilvásváradra, s évenként több tízezren bosszankodnak azért, hogy a MÁV vasútállomás kedvezőtlen elhelyezése miatt kilométereket kell gyalogolniuk, amíg a községet elérik, s a községen áthaladva az erdei kisvasút fatelepi végállomásáig jutnak. A változtatást remélve számtalan panasz és kérelem elhangzott éveken át. A turisták, kirándulók, de maguk a község lakói is, azt kérték a MÁV illetékeseitől: létesítsenek megállóhelyet a község elején, a vasúti sorompónál, az úgynevezett „örömedi” résznél. A MÁV illetékesei, különböző okokra hivatkozva, a kérelem teljesítésétől éveken át elzárkóztak. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium engedélye alapján az „örömedi” megállóhely létesítése most már végre eldöntött tény. Tóth Gyula, a Nyugat-bükki Állami Erdőgazdaság vasútügyi szakfelügyelőjének tervei alapján a megállóhely létesítését a községi tanács társadalmi hozzájárulással végzi el, s a munkálatokhoz jelentős összeget biztosít majd a megyei idegenforgalmi hivatal is. A korábbi, 2,5 km-es távolság így néhány száz méterre szűkül, s a természeti szépségéről híres Szalajka-völ- gyet felkereső kirándulók, turisták 7 percnyi idő alatt eljuthatnak az erdei kisvasút végállomásához. Évente átlag 40—45 000 utast szállított eddig az erdei kisvasút, a megállóhely létesítésével ez az utas- szám alkalmasint növekedni fog. XXX, — De igea Határtalanul ■— mondta Rowers minden meggyőződés nélkül A börtön parancsnok széttárta a karját — Az, hogy mi vár magara Amerikában, nem ránk tartozik. Mindenesetre sok szerencsét Kezet nyújtott a fogolynak, ami természetesen még soha nem fordult dó. A cserére Berlinben valóban sor került Rowers nem ismerte azt a másik férfit, akit Nyugat-Berlin felől hoztak, s aki ugyanabban a pillanatban lépte át a határt Kelet felé, amikor öt átengedtek Nyugatra. Később tudta csak meg, hogy a szovjet felderítő szolgálat magas rangú tisztje. Már a második világháború idején is sok bravúrt vitt véghez, a Gestapo hírszerző szolgálatához bejutva. Amikor Amerikában elfogták, már csaknem ötvanesztendős volt. Még a nevét sem tudták meg tőle. A börtönben festett, és • Ebben költöttek. Igaz. a regényben a nevek de maga a történet JjjwwM 1966. szept 18„ vasárnap órákon át vidám dalokat énekelt. Pedig harmincévá börtön várt rá. Rowerst, a szabad embert, egy gépkocsiba ültették, amelyben rajta és a sofőrön kívül még hárman helyezkedtek el. Az a férfi, aki elöl ült a sofőr mellett, s aki — a többiekhez hasonlóan nem mutatkozott be — minden bizonnyal a parancsnokuk volt, mert a többiek az ő fél szavait, mozdulatait lesték, egyetlen mondatot közölt csak. — Most egy szállodába megyünk, ahol kipihenheti magát és jóllakhat, de a szobát nem hagyhatja el... 12. Rowers akkor járt először Longley-ben, a CIA központjában. A Washington melletti katonai repülőtérről, ahonnan a Berlinből érkező különgép landolt, gépkocsival egyenesen oda vitték. Leültették egy várószobába, kísérői eltűntek. Tíz perc múlva nyílt az ajtó. Egy hatvan év körüli férfi jelent meg. Nem nyújtott kezet, nem mutatkozott be. — Jöjjön — mondta Rowers- nek. — Az én feladatom, hogy közöl jem magával, miként döntöttünk a sorsáról... A hatalmas dolgozószoba ablakából az alant folyó Poto- macra lehetett látni. A férfi — Rowers elnevezte önmagában Mr. X-nek — helyet mutatott a pilótának egy kényelmes karosszékben, de maga nem ült le, hanem fel-alá sétálva adta elő mondanivalóját. — ön ma is a CIA alkalmazottja és a CIA törvényeinek -hatálya alatt áll. Amikor az a szerencsétlen eset történt, megszegte a szabályzatunkat. Ha ön jó hírszerző lenne, akkor ma nem lenne az élők sorában. Ügy is fogalmazhatnám a dolgot, hogy árulást követett el. Rowers elsápadt, Mr. X. azonban finom mosollyal folytatta: — Szerencséjére a hírszerzés nem bibliaóra, mi nem vagyunk érzelgősek, s mindent a racionális oldaláról közelítünk meg. Ami ebben az ügyben azt jelenti, hogy csak ártana nekünk, hogy egy emberünket, aki az oroszok kezébe került, árulónak bélyegeznénk és eszerint bánnánk el vele. Nem, Mr. Rowers, magára nem az árulók, hanem ellenkezőleg, a hősök sorsa vár. Megért engem? Rowers szótlanul ült, még arra sem volt ereje, hogy igent vagy nemet intsen a fejével. — Tehát... ön most, megviselt állapotára való tekintettel bevonul idegszanatóriumba. Orvosaink majd nyilatkozatot adnak ki, amely szerint egészségi állapota egyelőre nem teszi lehetővé, hogy megjelenjék a nyilvánosság előtt és nyilatkozzék. A szanatóriumban önt a mi embereink részletesen kihallgatják Kérem, hogy egy jottányit se térjen el a valóságtól, ellenkező esetben mérlegelnünk kell azt a megoldást, hogy ön a kibírhatatlan szovjet börtönviszonyok következtében halálos betegen érkezett haza, s a leggondosabb orvosi ápolás ellenére is elhunyt. Ugye. értjük egymást? Választ sem várva az ajtóhoz ment, kinyitotta azt, ezzel jelezve, hogy vége a kihallgatásnak. A várószobában már két férfi ült. idegenek, nem azok, akik Rowerset Berlinből idáig kísérték. — Jöjjön uram, jókora autóút áll előttünk — mondta az egyik. Négyszáz mérföldet autóztak, amikor egy elhagyatottan álló villa kapuján begördült a kocsi. A hallban egy csinos fiatal nő várta Rowerset. — Miss Claudia Edwards Flowny vagyok, pszichológus. Az én feladatom, hogy visszanyerje a lelki egyensúlyát... A pszichológusnő napokon át foglalkozott Rowersszel. Ott volt azokon a kihallgatásokon is, amelyeket a CIA különböző specialistái vezettek, hogy megállapítsák a tényeket és következtetéseket vonjanak le a balul sikerült kémrepülésből. A specialisták meglehetősen egykedvűen végezték munkájukat, de Claudiát fellelkesítette a feladat. Igen, pszichiáternek: való munkát kapott. Egy összetört, kiégett, mindenben és mindenkiben csalódott embert kellett újra talpra állítania. Mégpedig úgy, hogy ez a Rowers ne legyen más, mint az a Rowers, aki egykor a peshawari repülőtérről a levegőbe emelkedett. különleges pilótaruhája zsebében a mérgezett tűvel. Olyan Rowerset kellett formálni, akit ki lehet állítani a nyilvánosság elé, mint hőst. Olyan Rowerset, aki főszerepet játszhat abban a komédiában, amelynek célja, hogy elhitesse a nézővel: a vereség győzelem, a gyáva zsoldos bátor hős. A feladat végrehajtása sikerült. Egy hónap múlva, hogy Rowers kezelése megkezdődött, a CIA közölhette, hogy az orvosok talpra állították Francis Rowerst. Rowers fogadta az újságírókat. Most tudta csak meg, milyen összegeket kaphatott annak idején Mrs. Rowers és az apja a nyilatkozataiért. A viszszatartott 25 000 dollárt is kifizették neki. Kényelmes beosztást kapott, oktatóinak osztották be a Sam Femando-i légi támaszponton. A fizetése még emelkedett is. Minden újra a régi kerékvágásba zökkent, hála Miss Claudia Edwards Flowny szakértelmének és lelküsmeretessé- gének. A pszichológusnő csak egyet nem tudott elérni, hogy Rowers bármilyen csekély érdeklődést is mutasson felesége és szülei iránt. Igaz, a pszichológusnő nem is nagyon erőltette a dolgot Azért a pilóta végül még egyszer találkozott a feleségével. Ez a válóperes bíróság előtt történt de nem okozott különösebb megrázkódtatásokat. Rosa hajlandó volt válni, annál is inkább, mert előzőleg már ügyvéd útján pontosan elszámolt a férjével. A válóperi tárgyalás után megtartották Francis Rowers és Claudia Edwards Flowny esküvőjét Mindenki úgy tudja, hogy a sok megpróbáltatáson átment Francis Rowers mindent elfelejtett, s zavartalanul boldog. Csak epv valaki van, aki tudja, hogy a férfi soha nem fogja elfelejteni azt a pillanatot, amikor elő kellett volna vennie a mérgezett tűt. Ez a valaki Claudia, a feleség és pszichológusnő. Ez azonban Francis Rowers* valamint a nyilvánoság és a CIA kapcsolatában vajmi keveset jelent. Hiszen Claudia révén Rowersék kétszemélyes családi ágyának és Rowers lelkének titkai egyaránt a CIA berkein belül maradnak. (Vége)
