Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-14 / 192. szám
_ TfUc. Mt He- macyeiek nnttdt gyttmöl. •lénA'bén for- abpjáa némi tfttéoetérffl. HSsfink „Sskora” i tudják, hogy a «Cny- nyetennoitésnek több évszázados hagyományai vannak. A tizenharmadik századtól találunk írásos feljegyzéseket termesztésével kapcsolatban. Dokumentumok tanúbizonysága szerint 1540-ben a Tárná mentén már Jelentős területen termelték a már akkor is közkedvelt gyümölcsöt Lippai János; tPasoni kert** című munkájában 1664-ben már részletesen foglalkozott a eBnnye- termesztésseL Az eaerkilenc- százas évekig nálunk kizárólag helyben, vetéssel szaporították és csak később tértek át a Jelenleg is alkalmazott gyepkockás módszerre. Az 1900-as években a pesti piacokon is megjelenik a Heves megyei dinnye és a zöldségkultúra fejlődésére jellemző, hogy 1903-ban Hatvanban már 3 napos aöldségkiállítást rendeztek, ahonnan a dinnye sem hiányzott Az első dinnyeexportról Kemény György. „Heves vármegye közgazdasági leírása" című munkájából értesülünk, amely szerint 1906-ban már néhány külföldi ország piacán k ott volt a hevesi dinnye. A húszas években a dinnyetermelés visszaesett, majd tíz évvel később újra fellendült és a megyében 1936-ban már 2958 holdon termeltek dinnyét. (Ma 25 százalékkal kisebb területen). Kíl, Csány, Heves E három község határát és szomszédos területeit tarthatjuk a dinnye „őshazájának”. Ezekről a vidékekről szállítottak máshová dinnyét és ezekből a falvakból került ki a legtöbb dinnyéhez értő szakember is. Az idők folyamán természetesen új dinnyetermelő területek Is hírnevet szereztek, ugyanakkor a legrégebbiek közül (Csány) jelentősen visszaesett, régi, patinás hírneve megfakult. Igaz, hogy a csányl dinnyés még ma is országos hírű, a csányi dinnye viszont mind mennyiségben, mind minőségben elveszítette előkelő helyét. Ezt sokan azzal magyarázzák, hogy „unottá” vált a talaj, mások másfajta követ- . keztetéseket vonnak le a jelenségekből. Bizonyos, hogy ma bármely más dinnyetermelő területen jobb minőségű dinnye terem, mint Csányban, a diny- nye őshazájában. Néhány szót érdemes szólni a csányi diny- nyésvándorlásról. A folyamat 1930-ban kezdődött. Ekkor Csány lakossága 6500 volt, tíz évvel később 4500, újabb tíz év után 1952-ben már csak 3700 volt a lakosság száma. A csányi dinnyések érdeme, hogy az ország más vidékein Is meghonosították ezt az ízletes gyümölcsöt. Favorit a Sugár Baby Soha nem látott gyorsasággal szaporodott el megyénk dinnye-vidékein ez a dinnyefajta. Legelőször 1963-ban került a megyébe és rövid, 2—3 év alatt a görögdinnyés területek 50 százalékát hódította eh Ez a görögdinnyefajta mind • termelők, mind a fogyasztók kedvence. Minden korábbi fajtánál rövidebb tenyészidejű, nagyobb hozamú, színe és íze megnyerte a tetszést. Illetékesek véleménye szerint néhány év múlva a Sugár Baby és a Zardecky fajták úgyszólván minden más fajta dinnyét kiszorítanak. Cukordinnyéből megyénkben leginkább a Tur- kesztán-típusba tartozó fajtákat termesztik, bár az utóbbi években nagy mértékben elterjedt a javított Magyar Kincs fajta is. Sok gondot okoz még mindig a fajták keveredése, .mivel az egyes fajokat egymáshoz közel termesztik. Néhány országgá’, így Angliával magtermesztési szerződéseink vannak és a fajtiszta dinnyemag termesztése kitűnően jövedelmez. Termelőszövetkezeteink mind jobban kihasználják a kínálkozó lehetőségeket ebben a vonatkozásban is. Megtartani a tíznapos előnyt A mezőgazdaság szocialista átszervezése új fordulatot jelentett a dinnyetermesztésben. Igaz, hogy a megyében a diny- nyeterület mintegy 25 százalékkal csökkent a harmincas évekhez viszonyítva, viszont kialakult a nagyüzemi diny- nyetermesztés és különösen a Tama menti homokos területek adnak nagy hozamot és jó minőséget. Statisztikai adatok igazolják, hogy Heves megyében évente 10—12-vel kevesebb a napfényes napok száma, mint a déli megyékben, mégis a Heves megyei dinnye elsők között, sőt gyakran a legelsőként jelentkezik a piacon. Minek köszönhető ez u előny? Legelsősorban a termesztési módnak, a dinnye-termesztők szakértelmének és leleményességének. Nálunk a gyep- és tápkockás ültetési módszer dívik és ezzel az eljárással á megye tartani tudja előnyét, ellensúlyozni képes azt a hátrányt, amelyet északias fekvésénél fogva az időjárás okoz. Kilencszáz vagon ... Megyénkben Jelenleg mintegy harmincöt termelőszövetkezet foglalkozik jelentősebb dinnyetermesztéssel. Elsősorban a szomszédos baráti országok vásárolnak tőlünk nagyobb mennyiséget, de hevesi dinnyét eszik őfelsége az angol királynő is, sőt udvarának ellátásához már hagyományosan mi szállítjuk az ízletes gyümölcsöt. A finnek, messze északi testvéreink is szívesen eszik megyénk finom gyümölcsét. Ez évben mintegy 900 vagem dinnyét vásárol fel a szövetkezetektől a MÉK és évente a mezőgazdasági üzemek bevételi tervében 16—17 millió forinttal szerepel a dinnye. A nyáron megyénkből 600—650 vagonnal szállítunk exportra, és reméljük, a kedvezőtlen időjárás ellenére ízletesnek találják majd vásárlóink a hevesi dinnyét. ★ Néhány gondolat a vasárnapi asztalhoz, ahonnan bizonyára nem hiányzik a dinnye sem. ha evés közben megjön az étvágy, azt nem rontja el e kia útbaigazítás, amelyet ezúttal a dinnye mellé prospektusként szervíroztunk. Szalay István A Szegedi Ünnepi Hetek kimagasló eseménye a Szeged: Ipari Kiállítás. Mindenki érti Kár negyedszer hallom a* előadótól, t ide is le van írva, ide ebbe a jelentésbe, hogy azt mondja: «... a jelenlegi abszorciók a bázishoz viszonyítva 78 százalékos volument mutatnak...” A mondatot magyarul írták, itt a Gombkerekítő Gyárban, és minden bizonnyal érti itt mindenki. Nekem fogalmam tincs róla, hogy mit jelent, egy kukkot nem értek belőle. Meg kellene kérdeznem: tisztelt előadó kartárs, hogy a vitába vitaképes lehessek, szeretném tudni, hogy mi ez az abszorciós izé, s milyen köze van a gombok kerekségéhez, a kereken keresztbe erezettségéhez. De egy frászt kérdezem meg. Hogy azt higyjék, hülye vagyok, fogalmam sincs a dolgokról, s a végén, mint szakmailag nullát, leváltsanak. Ha abszorciós a bázisok volumenáris izéje, ■hát legyen. Nézem az arcokat, hallgatom már megint, amint polip módra fon körül a mondat az abszor- cióval, de körülöttem mindenki figyel, jegyez, szeme sem rebben senkinek. Tehát mindenki érti ezt rajtam kívül. Tehát nem kérdezem meg, hogy mit jelent ez a mondat. Legalábbis itt és most. Vége az értekezletnek, félrehúzom Pacolait: — Te, Pacolal kartárs... En értem ezt a jelentést, érdekes is, igaz is... Csak azt nem értem, ha volnál olyan kedves nekem megmondani, csak úgy bizalmasan, hogy mit jelent az, hogy abszorciós bázis volumene. .. Pacolai kartárs rámnéz mind a két értelmes szemével, aztán a fülemhez hajol; — Galagonya kartárs! Fogaltét vesz, majd hirtelen suttogóra fogja a hangját. Felesleges beszélnie, már tudom, hogy ő se tudja, mi az az abszorciós bázis volumene... Megnyugodva, de kissé azért letörten ballagok a folyosón, amint meghallom, hogy két nő beszélget az egyik ajtó mögött. — Te, Matild, és nem vették észre? Matild gúnyos nevetéssel várnám sincs, megmondom őszintén, éppen most akartam megkérdezni Burbulyától... Burbulya éppen kapóra jön, hát neki szegezzük a kérdést. Elpirul, hebeg, aztán kettőnk négy füléhez hajolva suttogja: — Pszt... Én se tudom, de kérdezzük meg bizalmasan Puszpáng Dezsőtől... Puszpáng Dezső kihúzza magát, kissé unott, oktató tekintettel végig- mér bennünket, mély lélegzelaszol: — Dehogy vették. El se olvasták. Jövő héten a jelentésbe azt írom be, hogy a pehely dinamikus aberrációja... Jó mondat, mi? Azt sem fogják észre venni... Szívemben boldog derűvel távozom. Jövő héten a megbeszélésen már tudni fogom miről van szó... (egri) Sorrendben ez a XIX. Ipari Kiállítás Szegeden. Az első kiállítás megrendezésére 39 évvel ezelőtt, 1927-ben került sor. A kiállítás célja, hogy a látogatók megismerkedjenek hazánk, különösen Dél-Magyarország szocialista iparának húszéves fejlődésével. Ezen a kiállításon Dél-Magyarország hagyományos könnyűipari termékei mellett megtekinthetjük már az ipartelepítés következményeként a nehézipar legújabb eredményeit is. A kiállítást 8000 négyzetméternyi területen rendezik meg, amelyből 3000 négyzetméter a hasznos terület. A kiállításon hetven kiállító vesz részt, elsősorban nagyvállalatok, de kisipari termelőszövetkezetek és néhány magán kisiparos is. A hetven kiállító közül 31 vállalat, gyár komoly exportforgalmat is bonyolít le. A többségben szegedi és Csongrád megyei kiállítókon kívül kilenc budapesti, kilenc Bács—Kiskun megyei, egy székesfehérvári és egy szarvasi kiállító is bemutatja legújabb termékeit. A' textiliparból 6, a textilruházati iparból 8, a vasiparból 11, a fa- és bútoriparból 9, a bőr-, ruházati- és cipőiparból 6, az elektromos műszer, rádió, tv iparból 3, a finomkerámia iparból 2, a nyomdaiparból 2, az élelmiszeriparból 3, az ékszeriparból 1 kiállító egység szerepel a kiállításon, de ezen kívül számos más szakma is képviselteti magát. A kiállítás augusztus 10-től 20-ig áll a látogatók rendelkezésére. L.. hogy meg is kell nézni, mégpedig alaposan. Mégpedig «9 ez elvetemült fickót, kinek van, vagy volt képe csak úgy egyszerűen a szemünkbe vágni az igazságot. Amit köznyelven úgy hívnak, hogy bírálat, ami egyébként, s ezt mi tudjuk legjobban, a megbíráltak, nem egyéb, mint közönséges intrika, lejáratása a vezetésnek, meg miegyéb. Meg kell nézni jó alaposan az effajta embert: kicsoda is voltaképpen, mi a származása, rokonsága, mikor hol dolgozott rosszul és mennyit, s miért. Ha ügyesek vagyunk, márpedig az ügyességet nekünk nem kell tanítani, különösen ilyen esetben, elképzelhetetlen, hogy ne találjunk mondjuk a munkájában valami olyan hibát, amiért... Szóval értjük mi egymást! Egyébként az is a véleményem, hogy ezzel a módszerrel egy szép és állandóan halálra ítélt hagyományt mentünk meg, tartunk fenn az utókor számára, amelyet csak úgy egyszerűen így lehetne nevezni: Megmondod az igazat? Megnézem ki vagy! Mert kérem higgyék el tisztelt bírálók, tudjuk mi azt jól, hogyan furakodnak be soraink közé azok, akik az igazság örve alatt engem, téged, minket akarnák lejáratni, akiknek nem az én, mi, ti hibátok az érdekes, hanem, hogy csíphessenek egyet a szocializmuson, akik ezzel a bírálattal, amellyel engem téged, őket illetnek, voltaképpen álarcukat vették le, megmutatván igazi jellemüket, azazhogy arcúkat. S ilyenek ellen fellépni kutya kötelességünk, még akkor is. ha netalántán úgy tűnne a dolog, mintha mi valamilyen formában a bírálatot akarnánk megtorolni. Nevetséges! Mi igenis a bírálat szabadsága mellett, a M- rálat elfojtói ellen vagyunk. De a mi esetünk más ám kérem szépen, mint azok az esetek, amikor mi a bírálat szabadsága mellett és a bírálat elfojtása ellen vagyunk. A mi esetünk ugyanis: ami esetünk. S a mi esetünket mi ismerjük a legjobban. Tudjuk, hogy itt szó sincs jogos bírálatról, mégha aa illető igazat is mondott. Itt nem másról van szó, mint arról, hogy az igazság örve alatt — értik ezt7 — támadást indítson valaki ellenünk, vezetők ellen, vagy nem vezetők ellen, kenyerünkre, pozíciónkra törjön, vagy csak egyszerűen nevetségessé tegyen dolgozó társaink, feletteseink, vagy éppen beosztottjaink előtt Itt kérem az a felháborító, hogy valaki nem rest még ne igazságot is meglovagolni, csak hogy kompromittáljon bennünket, és mi éppen az igazság tisztasága védelmében, azért, hogy igazság mögé ne lehessen elbújni, mint valami pajzs mögé, nos, mi csakis ezért lépünk fel az ilyesfajta emberek ellen és nézzük meg: kicsodák is ezek az emberek? Hát igen: megnézhettük volna előbb is. Szólhattunk, vd- na előbb is munkájuk, emberi magatartásuk fogyatékosságot miatt De mi mindenkor a szocialista humanizmus talaján álltunk és állunk, minek maceráljuk feleslegesen egymást?1 Tőlünk még igazán nyugodtan dolgozhatott volna békében, selejttel, vagy selejt nélkül, lóghatott is volna néha, mert emberek vagyunk kérem mind valamennyien, t aki ember és dolgozik, az bizony hibázik is. Hát ezért nem néztem meg én, te, ő eddig, hogy kiféle, miféle ez a fickó... De vissza lehet ezzel élni? Lehet szemtelenkednt a sav- cialista humanizmussal, amelyet mi, vagy ők oly sokáig át nagyvonalúan gyakoroltunk és gyakoroltak? így kell kérem fehyetvi a kérdést, s azonnal kiderül, hogy nem, semmiképpen sem szabad megengedni, hogy visszaéljenek ezzel az igazság, a bírálat szabadságának pajzsa mögött Meg kell nézni, jó alaposan az ilyen embert Semmi ok az aggodalomra — négyszemközt mondva — nem születeti még olyan ember, akit ha egy kicsit megvakarunk, nem találunk nála olyan rozsdafoltot, amely éppen elegendő nekünk ahhoz, hogy megvédjük a szocialista humanizmusunkat. Az meg egyszerűen taktikai kérdés csak, hogy nem rögtön nézzük meg, vagy ha rögtön megnézzük, akkor nem rögtön leplezzük le az igazság vámszedőit, hanem szépen várunk egy kicsit, mikor mennyit, s akkor vonjuk felelősségre, amikor nemhogy az isteh, de a felsőbb szervek, vagy a bíróság sem tudja bebizonyítani, hogy mi valamiféle megtorlással éltünk, amely amúgy is távol állt volna tőlünk. Utóvégre mi is emberek vagyunk, nem tűrhetjük, hogy bárki csak úgy egyszerűen a hibáinkba gázoljon, arról fecseg, jen akár még egy termelési értekezleten, vagy taggyűlésen is. Summázva tehát: ... egyébként az a véleményem, meg IceU nézni az olyan embert, aki bírál, természetesen csak akkor és azután, amikor már megbírált, mert így van ez nekünk rendjén. Állítólag vannak olyanok, akik azt mondják, hogy ez így sehogyan sincs rendjén, de csak had mondják. Majd megnézzük őket is! Nem igaz? t A vonalbejáró Száguld a vonat. Az ablakon ki-kitekintünk. Gyönyörködünk az elénk táruló gyorsan változó tájakban. Időnként felharsan a szerelvényünket vontató villamosmozdony dudája, s ez töri meg a szédületes sebességgel forgó kocsikerekek egyhangú sercegését... Vonatjelentő térközőrök — „bakterok” — tisztelegnek a bódéjuk előtt elhaladó vonatnak. A nyílt vonalon találkozunk „vándorló bakterokkal” is, ezek a vasúti vonalbejáróőrök. A vonalbejárók a messziség- be nyúló sínpárak között róják naponta szokásos kilométereiket. Az ország vérkeringési hálózatát, a vasúti vonalakat mindennap az utolsó méterekig gondosan szemrevételezik. Vizsgálják a sínek és talpfák épségét. Különös figyelemmel vannak a sínrepedésekre és törésekre. Fontos is ezek észrevétele, mert a síntörés nagy veszélyt rejt magában! Ezek után érthető, hogy milyen felelősségteljes munkát végeznek a vasúti vo~ nal bejár ó-őrök. A nagyszámú utazóközönség biztonságára is vigyáznak. Milliós baleseti károktól mentik meg államunkat akkor, amikor sínrepedéseket és töréseket vesznek észre a nyílt pólyán, és azonnal leállítják a forgalmat, nehogy baleset történjen. ők a „feketeruhás hadsereg** szürke katonái, akik felelősség- teljes munkát végeznek a vasútnál. A Füzesabony—Mezőkövesd állomások közötti fővasú (vonalon beszélgetek az egyik vonalbejáróval. Középkorú ember, de mint mondja — sok ezer kilométert lekutyagolt már a sínek között. Ö is vett már észre sínrepedést, méghozzá olyan időszakban, amikor vészesen közeledett a gyorsvonat elhaladásának az ideje. A vonat érkezésének irányába sietett, durrantyút tett a sínre és zászlóval lengetett, mert már nem volt ideje arra, hogy elszaladjon a közelebbi térközig és a jelzőt tilosra állíttassa... (szigetvár?) JVmtísőM, s 1966, augusztus 14-, vasárnap A DINNYE Megnyílt a Szegedi Ipari Kiállítás Hetven kiállító 8000 négyzetméteren
