Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-12 / 190. szám
Hasznosítsuk a beszélgetések tapasztalatait PÁRTSZERVEZETEINKBEN megkezdődtek az előkészületek pártunk IX. kongresszusára. Az előkészítő munka mindenekelőtt számvetés. Megvizsgálják, hogyan dolgozott a pártszervezet, az elmúlt két évben, milyen mértékben tudott érvényt szerezni helyileg a párt határozatainak, mennyire érvényesült a párt vezető szerepe az üzemben, a tsz-ben. Mivel a pártszervezet egyes párttagokból tevődik össze, a számvetést a járási pártbizottság határozata értelmében az egyes párttagoknál kezdtük. A párttagokkal a vezetőség tagjai, a vezetőségi tagokkal pedig a pártbizottság dolgozó« és aktívái beszélgettek el. A beszélgetés célja, hogy minden párttag elmondja, hogyan tett eleget pártimegbiza- tásának, a párttagsággal járó kötelezettségének, milyen eredménnyel képviselte a párt politikáját az adott munkaterületen, mi a véleménye a párt- vezetőség, a pártszervezet egészének munkájáról. Cél, hogy már az előkészítő munka során javuljon a párttagság aktivitása, a pártszervezet munkája. A beszélgetés során minden egyes elvtárs a maga munkájáról is véleményt alkot Elmondja, milyen eredményt, vagy javítani valót lát munkájában, magatartásában. De hasznos a beszélgetés a párt- szervezet szem pontjából is, mert mint cseppben a tenger, az egyes párttagok munkájában az egész pártszervezet munkája tükröződik; egyes párttagok hibája pedig felhívja a figyelmet a pártszervezetére is. Ezért a pártszervezet vezetősége a beszélgetések során nemcsak a kiadott pártmunka elvégzését, a párttag magatartását, hanem megjegyzésekkel, észrevételekkel, a maga munkáját is ellenőrzi. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a párttagság többsége kellő hozzáértéssel, felelősségérzettel beszél saját és pártszervezetének munkájáról. Területünk . majd valamennyi politikai, gazdasági, kulturális eredményeit, problémáit ismerik, javaslatot tesznek a tapasztalható hibák kijavítására. A beszélgetések során az eredmények mellett sok bírálat éri a pártszervezet, vezetőség és egyes párttag munkáját, magatartását. Egyetértenek azzal, hogy minden párttagnak legyen pártmunkája, de azt nem tartják helyesnek, hogy sok esetben ez a pártmunka egyes pái-ttag részére nem elég testhezálló, és konkrét, s nem számoltatják be rendszeresen őket a pártmunka végzéséről, vagy pedig, hogy a pártvezetőségen belül nem minden vezetőségi tag végzi el feladatát. Kifogásolják, hogy a párttaggyűléseken nem mindig hoznak határozatot, de ha hoznak is, nem számolnak be annak végreha j t ás áról. A BESZÉLGETÉS során több pártszervezetnél felvetődik a politikai és gazdasági munka összefüggése, egyetértés van abban, hogy a politikai munka, a pártélet fejlődése a gazdasági eredményekhez viszonyítva lemaradt. Pedig ez a lemaradás nem indokolt. Hiszen ma könnyebb a- politikai munkát végezni, mint az 1960-as évek elején, mert a dolgozók bíznak a pártban, a párt a tsz-moz- galom szervezésekor tett ígéretét betartotta, a tsz-paraszt- ság jobban él, mint egyéni korában. E bizalmat kellene jobban kihasználni a pártszervezeteknek, a párt állami, gazdasági vezetőinek. Ehhez kellene az itteni vezetőknek aktívabb politikai munkát végeznie. Sok szó esik a párt tisztaságáról, egységéről, a bizalmiak munkájáról, a tömegszervezetek pártirányításáról. Személy szerint bírálják azokat a párttagokat, akik a párt szervezeti szabályzatát, a párt fegyelmét megsértik, akik húzódoznak a pártmunka végzésétől, sokallják a tagdíjat, a párttagságukat gazdasági előnyszerzésre, jobb gazdasági beosztásra akarják felhasználni, a pártrendezvényeken rendszertelenül vesznek részt. Megértéssel vannak az idős. beteg párttag elvtársak iránt, akik koruk, egészségi állapotuknál fogva nem tudnak rendszeresen részt ven- tii a pártrendezvényeken, és >árLoiunkát végezni. A beszélgetés során alkalma van a pártszervezet vezetőségének személyektől függően tisztázni olyan elvi kérdéseket, mint pl. a párt, a munkásosztály vezető szerepe, ez egységes paraszti osztály kialakulása, a nemzeti egység stb., amely egyes párttagokat foglalkoztat. ÁLTALÁNOS VÉLEMÉNY, hogy a vezetőség újjáválasztá- sa során olyan vezetőségi tagokat, párttitkárokat kell választani, akik a párttagság, de a párton kívüliek bizalmát is élvezik, akik a megnövekedett feladatoknak eleget tudnak tenni A párttagság örömmel, megelégedéssel fogadta a beszélgetést Sokan mondogatják, hogy a beszélgetést rendszeressé kellene tenni, akkor gyorsabb lenne a gazdasági, politikai előrehaladás, a vezetés sok hibát el tudna kerülni a dolgozók így rendszeresen tájékozódnának a vezetés munkáiról, problémáiról. Hasznos a beszélgetés azért is, mert a vezetőség tagjai munkahelyükön vagy a lakásukon keresik fel a párttagokai így alkalmuk van megismerni a munkahelyi személyi családi problémákat A beszélgetés során a párttagok nemcsak a párt belső életével összefüggő pozitív vagy negatív tapasztalatokat mondják ei hanem a terület jellegének megfelelő gazdasági észrevételeket is, amelyek megegyeznek a párton kívüli dolgozók véleményével. Hiszen a párt tagjainak jelentős része ott dolgozik a nép sűrűjében, ismeri örömeiket, bánataikat, s ezeket tolmácsolja a pártszervezetnek, s így a terület ismerete kiindulópontja lehet a hibák kijavításának. A kollektív tapasztalai a kollektív bölcsesség sok olyan elképzelési tervet, javaslatot hoz felszínre, amely alapja az eddiginél jobb, hatékonyabb pártmunkárnak. FONTOS, HOGY a beszélgetések továbbra is elvtársi alapon történjenek. A lélektelen számonkérés, felelősségrevonás idegen a pártmunkától. De hibás a kritikátlan vállonvere- getés, ha szemet hunyunk egy- egy párttagnál tapasztalható hibák felett. Persze, a beszélgetések Légköre kettőn áll. A párttagon és az őt felkereső vezetőségi tagon. Indokolatlan volt Ludason az egyik elvtársnő felháborodása, sértődékeny- sége, aki a beszélgetés során úgy gondolta, hogy a munkájáról való érdeklődés egyenlő a felelősségrevonással. Kará- csondon az egyik brigádvezető azért nem volt hajlandó beszélni az őt felkereső elvtárssal, mert őt megsértették, mert a fennálló rendeletek értelmében munkaegységét csökkentették. A beszélgetések során szerzett hasznos tanácsokat, javaslatokat a pártszervezetnek gyümölcsöztetni kell. Egyrészt úgy, hogy a felvetett soron levő problémák kijavítására tegyen javaslatot az illetékes szerveknek és szervezeteknek. Kötelezze az e szervekben dolgozó párttagokat a javaslat végrehajtására, s így már az előkészítő munka hozzájárul az észlelt hibák, hiányosságok kijavításához. Másrészt úgy, hogy a szerzett tapasztalatokat a vezetőséget újjáválasztó taggyűlés beszámolójába, határozati javaslatba bele kell dolgozni, Így az egész párttagság véleményét fogja tükrözni a beszámoló. MIVEL ROHAMOSAN közeledik a vezetőséget újjáválasztó taggyűlések ideje, feladatunk, hogy meggyorsítsuk a beszélgetéseket úgy, hogy az intézkedési tervben foglalt határidőben befejezzük. Nagy József, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság osztályvezetője Nyelvtanfolyam több mint négyszáz községi művelődési otthonban A közelmúltban elkészült országos statisztika szerint tovább növekszik hazánkban a nyelvtanulás iránti érdeklődés: egyetlen év alatt csaknem 40 ezer hallgató — háromezerrel több mint az előző esztendőben — vett részt az iskolán kívüli különböző tanfolyamokon. Csupán a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat több mint ezer tanfolyamot rendezett országszerte, mintegy 25 000 hallgató számára. A művelődési házak 680 kurzust tartottak. A falvakban 437 helybeli művelődési otthon szervezte meg az idegennyelvű oktatást. Érdekes, hogy a világnyelvek mellett sok egyéb nyelv iránt is nő az érdeklődés. A TIT tanfolyamain például 92 hallgatója volt a svéd, 52 az arab és 72 a japán nyelvkurzusnak, s országszerte 62 eszperantó tanfolyam működött. (MTI) Éjszaka, Eger első osztályú lokáljában, ahonnan nem is olyan régen udvarias jormában szólítottak fel távozásra: nyakkendő-hiány miatt A parketton táncolnak. Egy hölgy, nesztelen léptekkel ringja a mambót — mezítláb. Kissé feltűnt, lévén rajtam nemcsak nyakkendő, de cipő is. Aggódó kérdésemre, hogy talán rosszul öltöztem, halk és udvarias választ kapok... — A hölgy kérem francia... Ahál Szóval francia. Nagyszerű. Holnap este lobogó gatyaszárban jelenek meg, fokosom forgatva, természetesen érxxk- lányhajas kalapban. En ugyanis magyar vagyok. Apropó: természetesen ráncos szárú kis csizmában. / Milliót érő vállalkozás ügy tűnt a szihalmi Rima- mente Termelőszövetkezet alakulásakor, hogy a baromfitenyésztésnek ebben a községben nincs jövője. Kétezer tyúkot összeadtak ugyan a szövetkezet tagjai, hogy megalapozzák a törzsállományt, de senki sem hitt a sikerben. A legnagyobb baj az . elhelyezéssel volt. Hiányoztak a képzett baromfi- gondozók, a jő abrak. Mindaz, ami öt év után már megvalósult a szövetkezetben. Mert a kezdeti nehézségek, sikertelenségek ellenére is kitartottak a baromfitenyésztés mellett, amely most már milliót érő vállalkozássá nőtt. Bevált a Lohman-fajta Vincze Sándor állattenyésztési brigádvezető az 1962-ben Üzemi „örökség” — Ki a legjobb munkás a forgácsolóban... ? — Bohács Gyurkán mostaná. ban nem tesz túl senki... S ha jól tudom: a negyedéves verseny során a gyárban is ő szerezte a legtöbb pontot! Húszonhat év körüli, magabiztos fiatalembert mutatnak a KAEV egri gyáregységének délutános műszakjában. Gépe mellett áll, valami görgőt esztergál éppen, százados tűréssel. Azt mondják, hogy mindig a „rázósabb” feladatokat kapja. A nehezét. — Mégis az első? — Muszáj — magyarázza mosolyogva — ezen az MV háromszázason bizonyítani kell.. Mert rangos gép. hagyományokat őriz: Vass Laci bácsi tekintélyt szerzett vele. Mit szól. na vajon az elődöm ha elkótyavetyélném az „örökséget”..?! Bohács György csaknem ötven pontot szerzett a gyári munkaverseny második fordulójában. Minden nap pontosan megjelent műhelyében, selejt és baleset nélkül dolgozta végig a műszakokat s a negyedévben megtakarított 248 normaórát. Az üzemi „örökségre” hivatkozik s azzal tér ki a dicséret elől, hogy: kilenc esztendős gyakorlat áll már mögötte, nagyon szégyelné ha még most sem menne a munka... — De azért csak van valami különösebb titka is? — próbáljuk faggatni. — Ugyan mi lenne? — kérdi csodálkozva, s a legnagyobb természetességgel sorolja: jól kell ismerni a rajzot, tudni, hogy hol kezdje, mint kezdje az ember. — Megköszörülöm aztán pedig beállítom a kést s megyek a rajz után. Ennyi az egész... És ha még anyagom is van elegendő, nem lehet probléma. .. — Melyik munka volt a legnehezebb? — Nem szoktam súlyozni, nem érzem, hogy melyik a nehezebb .. Magam kérem mindig az aprólékosabb munkát igénylő, bonyolultabb feladatokat. Abból lehet tanulni. Még sok mindent nem tudok.. Jó „melók” voltak a bálapréshez meg a manzard-szárítóhoz való orsók. Ö, ezek egészen másak mint például egy-egy sima henger, közönséges alkatrész. ..! Ezeknél nem teheti meg az ember azt, hogy beállítja a kést fogást vesz, indít s közben sétálgat, unatkozik a gép mellett. Az ilyenféle orsók maguk mellé kötik az esztergályost, érdekességükkel teljesen lefoglalják. Okleveles, jelvényes kiváló dolgozó, két év után újra első ember a műhelyében s most egyben a gyár legjobbja is. Itt szabadult a forgácsolóban. Nős, jól kereső szakmunkás. Elégedett ember. — Mit szeretne? — Itt maradni a műhelyben, s egy kicsivel mindig többet tudni... Gondoltam már a génipari technikumra is, de csak az esti tagozathoz lenne kedvem: érzem, hogy csak azon tudnék igazán tanulni, akkor nem „égnék” le a vizsgákon. . . Mostani műszakbeosztásom mellett azonban csak levelezőre jelentkezhetnék, de azt nem merem megpróbálni . . így egyenlőre csak egymástól tanulgatunk. Itt a f őrsé esnió- baa... (mióni) hozott vezetőségi határozatot említi, amely egy korszerű baromfinevelő építéséről szólt. — Tavaly készült el a tízezer férőhelyes baromfinevelő — mondja —, ekkor kezdtünk a nagyüzemi baromfitenyésztéshez. — A Hemsyre fajtával kísérleteztünk, de csak közepes eredményt értünk el. Bebizonyosodott, hogy ez a fajta nem elég gazdaságos. Ügy gondoltuk, ha már költöttünk az új épületre, akkor úgy népesítjük be, úgy használjuk, hogy az kifizetődő legyen. A további tenyésztésre a Lohman- fajtát láttuk a legmegfelelőbbnek. A nyugatnémet Lohman cég húsihibridjéről ugyanis sok jót hallottunk. — Február 15-én úgy kaptuk meg Bábolnáról az első 7140 darabos szállítmányt, hogy előtte a cég szakemberei megtekintették az elhelyezés lehetőségeit, a körülményeket... Ennél és a következő szállítmánynál is, kiemelkedő eredményt értünk el. Mondhatom, hogy bevált nálunk a Lohman- fajta. Egy csirke 15 forintos hasznot hoz Beszélgetésünkbe bevonjuk Varga Sándort, a szövetkezet főkönyvelőjét is, aki már számokkal bizonyítja ezt. — Tavaly a Hemsyre-fajta csirkék előállítása kilónként 19,60 forintba került a szövetkezetnek. Most a Lohman-fajta kilónkénti önköltsége 12 forint. Az értékesítéskor 27 forintot kaptunk érte. _ — A Lohman naposcsibéket úgy kapjuk, hogy a két százalékos elhullásért nem kell fizetni. Az első szállítmánynál 1,7, a másodiknál 0,8 százalékkal volt több csak az elhullás. Az állattenyésztési brigádvezető elmondja azt is, hogy ezzel a fajtával többet kell törődni. Klimatizáló berendezésre van szükség, vigyázni kell a tisztaságra, a folyamatos tápellátásra. Kilenc kétéves szakiskolát végzett, lelkiismeretes gondozójukra nyugodtan rábízhatják ezt a jói jövedelmez# foglalkozást. Negyedmilfiős többletbevétel — Az első szállítmányt április 21-én adtuk el, az átlagos súly 1,38 kiló volt Egy kiló baromfihúshoz 2,84 kiló táp kellett. Ehhez az eredményhez a cég magyarországi képviselői is gratuláltak. Kilenc hónap kellett m k6-í vetkező szállítmány felneveléséhez is, de a tápból 12 dekával kevesebbet használtak fel a kilónkénti súlygyarapodáshoz. Azt is kiszámították, hogy ez a fajta naponta 1,8 dekát hízott. Ez a jó eredmény a bevétel alakulását is kedvezően befolyásolta. 230 mázsa baromfi átadását tervezték az első félévre, valamivel több, mint félmillió forintos bevételre számítottak. Ezzel szemben 271 mázsát értékesítettek, több« mint negyedmilliós többletbevételt értek el. — A második szállítmánynál tápellátási zavarok voltak! és kétnapos áramszünet. Mindkettő visszavetette az állatok fejlődését, de így sem szégyenkezhetünk az eredménnyel. Az újabb megállapodások szerint az idei évre tervezett közel ötvenezer baromfiból 35 ezer lesz ez a jól bevált Lohman- fajta. Egyre több szó esik a baromfitenyésztés fejlesztéséről a szövetkezet távlati terveiben. A szövetkezet vezetői úgy döntöttek, hogy a sertéstenyésztés helyét egyre inkább átengedik a baromfinak. Az előbbihez ugyanis nehéz férfi munkaerőt találni, míg a baromfiakkal szívesen foglalkoznak az asz- szonyok. Ügy számítják, hogy az anyagi lehetőségeik 1969- ben teszik lehetővé egy újabb 10 ezer férőhelyes baromfinevelő építését. A ni. ötéves terv végén már százezer baromfit nevelnek évente a jelenleginél kisebb önköltséggel. Milliót érő vállalkozásuk! akkor teljesedik, amikor ez megvalósul. Pflisy Elemér Hazánk területén haladnak át az európai földkéregkutató vonalak Az elmúlt héten zajlott le Koppenhágában a Nemzetközi Geofizikai Unió európai szeizmológiai bizottságának IX. szimpóziuma. A tanácskozás magyar részvevői — dr. Egyed László professzor, akadémiai levelező tag és dr. Tatár János, az akadémia föld- és bányászati tudományok osztályának szaktitkára — hazaérkezve elmondták, hogy a szimpóziumon elsősorban az európai földkéreg és felső-köpeny szerkezetének vizsgálatával kapcsolatos legújabb eredményeket tárgyalták meg. Hazánkat érdeklő kérdések elsősorban a földkéreg-kutatással kapcsolatban kerülték szóba. E kérdésben három — az alpi, a kárpáti és a balti területekkel foglalkozó — munkacsoport dolgozik. A három munkacsoport egyetértett abban, hogy egységesíteni kell a földrengések észlelési adatainak feldolgozását és kapcsolatot kell teremteni a három területen végzett kutatások között. Ez azért érdekes a mi szempontunkból, mert azt jelenti, hogy szinte kivétel nélkül minden olyan vonal« amelyen a kéreg szerkezetét kutatják, hazánk területén halad keresztül. Az egyik ilyen „szelvény” valahol a Szovjetunió területén indul és onnan Ukrajnán, Magyarországon és a Dinaridákon át az Adriaitengerig vezet, de a közeljövőben az Appenineken túl hosszabbítják meg. (MTI) 1966. augusztus ÍZ. oántefc
