Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-12 / 190. szám

Hasznosítsuk a beszélgetések tapasztalatait PÁRTSZERVEZETEINKBEN megkezdődtek az előkészületek pártunk IX. kongresszusára. Az előkészítő munka mindenek­előtt számvetés. Megvizsgálják, hogyan dolgozott a pártszerve­zet, az elmúlt két évben, mi­lyen mértékben tudott érvényt szerezni helyileg a párt hatá­rozatainak, mennyire érvénye­sült a párt vezető szerepe az üzemben, a tsz-ben. Mivel a pártszervezet egyes párttagokból tevődik össze, a számvetést a járási pártbizott­ság határozata értelmében az egyes párttagoknál kezdtük. A párttagokkal a vezetőség tag­jai, a vezetőségi tagokkal pe­dig a pártbizottság dolgozó« és aktívái beszélgettek el. A beszélgetés célja, hogy minden párttag elmondja, ho­gyan tett eleget pártimegbiza- tásának, a párttagsággal járó kötelezettségének, milyen ered­ménnyel képviselte a párt po­litikáját az adott munkaterü­leten, mi a véleménye a párt- vezetőség, a pártszervezet egé­szének munkájáról. Cél, hogy már az előkészítő munka so­rán javuljon a párttagság ak­tivitása, a pártszervezet mun­kája. A beszélgetés során minden egyes elvtárs a maga munká­járól is véleményt alkot El­mondja, milyen eredményt, vagy javítani valót lát munká­jában, magatartásában. De hasznos a beszélgetés a párt- szervezet szem pontjából is, mert mint cseppben a tenger, az egyes párttagok munkájá­ban az egész pártszervezet munkája tükröződik; egyes párttagok hibája pedig felhív­ja a figyelmet a pártszerveze­tére is. Ezért a pártszervezet vezetősége a beszélgetések so­rán nemcsak a kiadott párt­munka elvégzését, a párttag magatartását, hanem megjegy­zésekkel, észrevételekkel, a maga munkáját is ellenőrzi. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a párttagság többsége kel­lő hozzáértéssel, felelősségér­zettel beszél saját és pártszer­vezetének munkájáról. Terüle­tünk . majd valamennyi politi­kai, gazdasági, kulturális ered­ményeit, problémáit ismerik, javaslatot tesznek a tapasztal­ható hibák kijavítására. A beszélgetések során az eredmények mellett sok bírálat éri a pártszervezet, vezetőség és egyes párttag munkáját, magatartását. Egyetértenek az­zal, hogy minden párttagnak legyen pártmunkája, de azt nem tartják helyesnek, hogy sok esetben ez a pártmunka egyes pái-ttag részére nem elég testhezálló, és konkrét, s nem számoltatják be rendszeresen őket a pártmunka végzéséről, vagy pedig, hogy a pártvezető­ségen belül nem minden veze­tőségi tag végzi el feladatát. Kifogásolják, hogy a párttag­gyűléseken nem mindig hoz­nak határozatot, de ha hoznak is, nem számolnak be annak végreha j t ás áról. A BESZÉLGETÉS során több pártszervezetnél felvetődik a politikai és gazdasági munka összefüggése, egyetértés van abban, hogy a politikai munka, a pártélet fejlődése a gazda­sági eredményekhez viszonyít­va lemaradt. Pedig ez a lema­radás nem indokolt. Hiszen ma könnyebb a- politikai munkát végezni, mint az 1960-as évek elején, mert a dolgozók bíznak a pártban, a párt a tsz-moz- galom szervezésekor tett ígé­retét betartotta, a tsz-paraszt- ság jobban él, mint egyéni ko­rában. E bizalmat kellene job­ban kihasználni a pártszerveze­teknek, a párt állami, gazda­sági vezetőinek. Ehhez kellene az itteni vezetőknek aktívabb politikai munkát végeznie. Sok szó esik a párt tisztasá­gáról, egységéről, a bizalmiak munkájáról, a tömegszerveze­tek pártirányításáról. Személy szerint bírálják azokat a párt­tagokat, akik a párt szervezeti szabályzatát, a párt fegyelmét megsértik, akik húzódoznak a pártmunka végzésétől, sokall­ják a tagdíjat, a párttagságu­kat gazdasági előnyszerzésre, jobb gazdasági beosztásra akar­ják felhasználni, a pártrendez­vényeken rendszertelenül vesz­nek részt. Megértéssel vannak az idős. beteg párttag elvtár­sak iránt, akik koruk, egészsé­gi állapotuknál fogva nem tudnak rendszeresen részt ven- tii a pártrendezvényeken, és >árLoiunkát végezni. A beszélgetés során alkalma van a pártszervezet vezetősé­gének személyektől függően tisztázni olyan elvi kérdéseket, mint pl. a párt, a munkásosz­tály vezető szerepe, ez egysé­ges paraszti osztály kialakulása, a nemzeti egység stb., amely egyes párttagokat foglalkoztat. ÁLTALÁNOS VÉLEMÉNY, hogy a vezetőség újjáválasztá- sa során olyan vezetőségi ta­gokat, párttitkárokat kell vá­lasztani, akik a párttagság, de a párton kívüliek bizalmát is élvezik, akik a megnövekedett feladatoknak eleget tudnak tenni A párttagság örömmel, meg­elégedéssel fogadta a beszélge­tést Sokan mondogatják, hogy a beszélgetést rendszeressé kellene tenni, akkor gyorsabb lenne a gazdasági, politikai elő­rehaladás, a vezetés sok hibát el tudna kerülni a dolgozók így rendszeresen tájékozódná­nak a vezetés munkáiról, prob­lémáiról. Hasznos a beszélgetés azért is, mert a vezetőség tagjai munkahelyükön vagy a lakásu­kon keresik fel a párttagokai így alkalmuk van megismerni a munkahelyi személyi csalá­di problémákat A beszélgetés során a párt­tagok nemcsak a párt belső életével összefüggő pozitív vagy negatív tapasztalatokat mond­ják ei hanem a terület jelle­gének megfelelő gazdasági ész­revételeket is, amelyek meg­egyeznek a párton kívüli dol­gozók véleményével. Hiszen a párt tagjainak jelentős része ott dolgozik a nép sűrűjében, ismeri örömeiket, bánataikat, s ezeket tolmácsolja a pártszer­vezetnek, s így a terület is­merete kiindulópontja lehet a hibák kijavításának. A kollek­tív tapasztalai a kollektív böl­csesség sok olyan elképzelési tervet, javaslatot hoz felszín­re, amely alapja az eddiginél jobb, hatékonyabb pártmunkár­nak. FONTOS, HOGY a beszélge­tések továbbra is elvtársi ala­pon történjenek. A lélektelen számonkérés, felelősségrevonás idegen a pártmunkától. De hi­bás a kritikátlan vállonvere- getés, ha szemet hunyunk egy- egy párttagnál tapasztalható hibák felett. Persze, a beszél­getések Légköre kettőn áll. A párttagon és az őt felkereső ve­zetőségi tagon. Indokolatlan volt Ludason az egyik elvtárs­nő felháborodása, sértődékeny- sége, aki a beszélgetés során úgy gondolta, hogy a munká­járól való érdeklődés egyenlő a felelősségrevonással. Kará- csondon az egyik brigádveze­tő azért nem volt hajlandó be­szélni az őt felkereső elvtárs­sal, mert őt megsértették, mert a fennálló rendeletek értelmé­ben munkaegységét csökken­tették. A beszélgetések során szer­zett hasznos tanácsokat, javas­latokat a pártszervezetnek gyümölcsöztetni kell. Egyrészt úgy, hogy a felvetett soron le­vő problémák kijavítására te­gyen javaslatot az illetékes szerveknek és szervezeteknek. Kötelezze az e szervekben dol­gozó párttagokat a javaslat végrehajtására, s így már az előkészítő munka hozzájárul az észlelt hibák, hiányosságok kijavításához. Másrészt úgy, hogy a szerzett tapasztalatokat a vezetőséget újjáválasztó tag­gyűlés beszámolójába, határo­zati javaslatba bele kell dol­gozni, Így az egész párttagság véleményét fogja tükrözni a beszámoló. MIVEL ROHAMOSAN köze­ledik a vezetőséget újjáválasz­tó taggyűlések ideje, felada­tunk, hogy meggyorsítsuk a beszélgetéseket úgy, hogy az intézkedési tervben foglalt ha­táridőben befejezzük. Nagy József, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság osztályvezetője Nyelvtanfolyam több mint négyszáz községi művelődési otthonban A közelmúltban elkészült országos statisztika szerint to­vább növekszik hazánkban a nyelvtanulás iránti érdeklődés: egyetlen év alatt csaknem 40 ezer hallgató — háromezerrel több mint az előző esztendő­ben — vett részt az iskolán kí­vüli különböző tanfolyamokon. Csupán a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat több mint ezer tanfolyamot rendezett or­szágszerte, mintegy 25 000 hall­gató számára. A művelődési házak 680 kurzust tartottak. A falvakban 437 helybeli műve­lődési otthon szervezte meg az idegennyelvű oktatást. Érde­kes, hogy a világnyelvek mel­lett sok egyéb nyelv iránt is nő az érdeklődés. A TIT tan­folyamain például 92 hallgató­ja volt a svéd, 52 az arab és 72 a japán nyelvkurzusnak, s országszerte 62 eszperantó tan­folyam működött. (MTI) Éjszaka, Eger első osztályú lokáljában, ahonnan nem is olyan régen udvarias jormá­ban szólítottak fel távozásra: nyakkendő-hiány miatt A parketton táncolnak. Egy hölgy, nesz­telen léptekkel ringja a mambót — mezítláb. Kissé feltűnt, lévén rajtam nemcsak nyak­kendő, de cipő is. Aggódó kérdésemre, hogy talán rosszul öltöztem, halk és udvarias vá­laszt kapok... — A hölgy kérem francia... Ahál Szóval francia. Nagyszerű. Holnap este lobogó gatyaszárban jelenek meg, fokosom forgatva, természetesen érxxk- lányhajas kalapban. En ugyanis magyar vagyok. Apropó: természetesen ráncos szárú kis csizmában. / Milliót érő vállalkozás ügy tűnt a szihalmi Rima- mente Termelőszövetkezet ala­kulásakor, hogy a baromfite­nyésztésnek ebben a községben nincs jövője. Kétezer tyúkot összeadtak ugyan a szövetke­zet tagjai, hogy megalapozzák a törzsállományt, de senki sem hitt a sikerben. A legnagyobb baj az . elhelyezéssel volt. Hiányoztak a képzett baromfi- gondozók, a jő abrak. Mindaz, ami öt év után már megvaló­sult a szövetkezetben. Mert a kezdeti nehézségek, sikertelen­ségek ellenére is kitartottak a baromfitenyésztés mellett, amely most már milliót érő vállalkozássá nőtt. Bevált a Lohman-fajta Vincze Sándor állattenyészté­si brigádvezető az 1962-ben Üzemi „örökség” — Ki a legjobb munkás a forgácsolóban... ? — Bohács Gyurkán mostaná. ban nem tesz túl senki... S ha jól tudom: a negyedéves ver­seny során a gyárban is ő szerezte a legtöbb pontot! Húszonhat év körüli, maga­biztos fiatalembert mutatnak a KAEV egri gyáregységének délutános műszakjában. Gépe mellett áll, valami görgőt esz­tergál éppen, százados tűrés­sel. Azt mondják, hogy mindig a „rázósabb” feladatokat kapja. A nehezét. — Mégis az első? — Muszáj — magyarázza mosolyogva — ezen az MV há­romszázason bizonyítani kell.. Mert rangos gép. hagyományo­kat őriz: Vass Laci bácsi te­kintélyt szerzett vele. Mit szól. na vajon az elődöm ha elkó­tyavetyélném az „örökséget”..?! Bohács György csaknem öt­ven pontot szerzett a gyári munkaverseny második fordu­lójában. Minden nap pontosan megjelent műhelyében, selejt és baleset nélkül dolgozta vé­gig a műszakokat s a negyed­évben megtakarított 248 nor­maórát. Az üzemi „örökségre” hivat­kozik s azzal tér ki a dicsé­ret elől, hogy: kilenc eszten­dős gyakorlat áll már mögötte, nagyon szégyelné ha még most sem menne a munka... — De azért csak van vala­mi különösebb titka is? — pró­báljuk faggatni. — Ugyan mi lenne? — kér­di csodálkozva, s a legnagyobb természetességgel sorolja: jól kell ismerni a rajzot, tudni, hogy hol kezdje, mint kezdje az ember. — Megköszörülöm aztán pedig beállítom a kést s megyek a rajz után. Ennyi az egész... És ha még anyagom is van elegendő, nem lehet prob­léma. .. — Melyik munka volt a leg­nehezebb? — Nem szoktam súlyozni, nem érzem, hogy melyik a ne­hezebb .. Magam kérem min­dig az aprólékosabb munkát igénylő, bonyolultabb felada­tokat. Abból lehet tanulni. Még sok mindent nem tudok.. Jó „melók” voltak a bálaprés­hez meg a manzard-szárítóhoz való orsók. Ö, ezek egészen másak mint például egy-egy sima henger, közönséges al­katrész. ..! Ezeknél nem teheti meg az ember azt, hogy beállítja a kést fogást vesz, indít s köz­ben sétálgat, unatkozik a gép mellett. Az ilyenféle orsók maguk mellé kötik az eszter­gályost, érdekességükkel telje­sen lefoglalják. Okleveles, jelvényes kiváló dolgozó, két év után újra első ember a műhelyében s most egyben a gyár legjobbja is. Itt szabadult a forgácsoló­ban. Nős, jól kereső szakmun­kás. Elégedett ember. — Mit szeretne? — Itt maradni a műhelyben, s egy kicsivel mindig többet tudni... Gondoltam már a gén­ipari technikumra is, de csak az esti tagozathoz lenne ked­vem: érzem, hogy csak azon tudnék igazán tanulni, akkor nem „égnék” le a vizsgákon. . . Mostani műszakbeosztásom mellett azonban csak levelező­re jelentkezhetnék, de azt nem merem megpróbálni . . így egyenlőre csak egymástól tanulgatunk. Itt a f őrsé esnió- baa... (mióni) hozott vezetőségi határozatot említi, amely egy korszerű ba­romfinevelő építéséről szólt. — Tavaly készült el a tíz­ezer férőhelyes baromfinevelő — mondja —, ekkor kezdtünk a nagyüzemi baromfitenyész­téshez. — A Hemsyre fajtával kí­sérleteztünk, de csak közepes eredményt értünk el. Bebizo­nyosodott, hogy ez a fajta nem elég gazdaságos. Ügy gondol­tuk, ha már költöttünk az új épületre, akkor úgy népesít­jük be, úgy használjuk, hogy az kifizetődő legyen. A to­vábbi tenyésztésre a Lohman- fajtát láttuk a legmegfelelőbb­nek. A nyugatnémet Lohman cég húsihibridjéről ugyanis sok jót hallottunk. — Február 15-én úgy kaptuk meg Bábolnáról az első 7140 darabos szállítmányt, hogy előtte a cég szakemberei meg­tekintették az elhelyezés lehe­tőségeit, a körülményeket... Ennél és a következő szállít­mánynál is, kiemelkedő ered­ményt értünk el. Mondhatom, hogy bevált nálunk a Lohman- fajta. Egy csirke 15 forintos hasznot hoz Beszélgetésünkbe bevonjuk Varga Sándort, a szövetkezet főkönyvelőjét is, aki már szá­mokkal bizonyítja ezt. — Tavaly a Hemsyre-fajta csirkék előállítása kilónként 19,60 forintba került a szövet­kezetnek. Most a Lohman-fajta kilónkénti önköltsége 12 fo­rint. Az értékesítéskor 27 fo­rintot kaptunk érte. _ — A Lohman naposcsibéket úgy kapjuk, hogy a két száza­lékos elhullásért nem kell fi­zetni. Az első szállítmánynál 1,7, a másodiknál 0,8 százalék­kal volt több csak az elhullás. Az állattenyésztési brigádve­zető elmondja azt is, hogy ez­zel a fajtával többet kell tö­rődni. Klimatizáló berendezés­re van szükség, vigyázni kell a tisztaságra, a folyamatos táp­ellátásra. Kilenc kétéves szak­iskolát végzett, lelkiismeretes gondozójukra nyugodtan rábíz­hatják ezt a jói jövedelmez# foglalkozást. Negyedmilfiős többletbevétel — Az első szállítmányt áp­rilis 21-én adtuk el, az átla­gos súly 1,38 kiló volt Egy ki­ló baromfihúshoz 2,84 kiló táp kellett. Ehhez az eredményhez a cég magyarországi képvise­lői is gratuláltak. Kilenc hónap kellett m k6-í vetkező szállítmány felnevelé­séhez is, de a tápból 12 deká­val kevesebbet használtak fel a kilónkénti súlygyarapodás­hoz. Azt is kiszámították, hogy ez a fajta naponta 1,8 dekát hízott. Ez a jó eredmény a bevétel alakulását is kedvezően befo­lyásolta. 230 mázsa baromfi átadását tervezték az első fél­évre, valamivel több, mint fél­millió forintos bevételre szá­mítottak. Ezzel szemben 271 mázsát értékesítettek, több« mint negyedmilliós többletbe­vételt értek el. — A második szállítmány­nál tápellátási zavarok voltak! és kétnapos áramszünet. Mind­kettő visszavetette az állatok fejlődését, de így sem szégyen­kezhetünk az eredménnyel. Az újabb megállapodások szerint az idei évre tervezett közel ötvenezer baromfiból 35 ezer lesz ez a jól bevált Lohman- fajta. Egyre több szó esik a ba­romfitenyésztés fejlesztéséről a szövetkezet távlati terveiben. A szövetkezet vezetői úgy dön­töttek, hogy a sertéstenyésztés helyét egyre inkább átengedik a baromfinak. Az előbbihez ugyanis nehéz férfi munkaerőt találni, míg a baromfiakkal szívesen foglalkoznak az asz- szonyok. Ügy számítják, hogy az anyagi lehetőségeik 1969- ben teszik lehetővé egy újabb 10 ezer férőhelyes baromfine­velő építését. A ni. ötéves terv végén már százezer ba­romfit nevelnek évente a je­lenleginél kisebb önköltség­gel. Milliót érő vállalkozásuk! akkor teljesedik, amikor ez megvalósul. Pflisy Elemér Hazánk területén haladnak át az európai földkéregkutató vonalak Az elmúlt héten zajlott le Koppenhágában a Nemzetközi Geofizikai Unió európai szeiz­mológiai bizottságának IX. szimpóziuma. A tanácskozás magyar részvevői — dr. Egyed László professzor, akadémiai levelező tag és dr. Tatár János, az akadémia föld- és bányá­szati tudományok osztályának szaktitkára — hazaérkezve el­mondták, hogy a szimpóziumon elsősorban az európai föld­kéreg és felső-köpeny szerke­zetének vizsgálatával kapcso­latos legújabb eredményeket tárgyalták meg. Hazánkat érdeklő kérdések elsősorban a földkéreg-kuta­tással kapcsolatban kerülték szóba. E kérdésben három — az alpi, a kárpáti és a balti területekkel foglalkozó — munkacsoport dolgozik. A há­rom munkacsoport egyetértett abban, hogy egységesíteni kell a földrengések észlelési adatai­nak feldolgozását és kapcsola­tot kell teremteni a három te­rületen végzett kutatások kö­zött. Ez azért érdekes a mi szempontunkból, mert azt je­lenti, hogy szinte kivétel nél­kül minden olyan vonal« amelyen a kéreg szerkezetét kutatják, hazánk területén ha­lad keresztül. Az egyik ilyen „szelvény” valahol a Szovjet­unió területén indul és onnan Ukrajnán, Magyarországon és a Dinaridákon át az Adriai­tengerig vezet, de a közeljö­vőben az Appenineken túl hosszabbítják meg. (MTI) 1966. augusztus ÍZ. oántefc

Next

/
Thumbnails
Contents