Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-09 / 187. szám

f. AZ EMBEREK SZAVA... KSégóta ismerem ezt a kék overallos em- ** bért. Becsületes munkás, szorgalmasan dolgozik a szövetkezetben. Szereti a földet, a szőlőt, a borát is megissza, ha úgy adódik. Most kedvetlen, szemében szenvedélyes dac tüze lángol. — Papírt mutattam az elnöknek. A szana­tórium adta. ö az irodára utasított: majd ott megnézi k... — Nézze meg elnök elvtárs, — kértem. ö mosolygott. — Édes fiam, mi lenne, ha minden ember ügyes-bajos dolgával magam foglalkoznék... Mellén a gyors lélegzettől fel—alá jár a zub­bony, arca piros a dühtől. — Nem kellene kapálnom, írásom van róla, de én most is a szőlőből jövök. Amikor per­metezni kell, akkor is ott vagyok. A szanató­riumban azt mondtam a főorvosnak: főorvos úr, engedjen el néhány napra. Itt a dologidő, tönkre megy a szőlő... Négy napot adott. Pa­pirom van, bármikor otthagyhatnám a tsz-t, de nem teszem. Rámnéz. .Arcáról nem akar tűnni az izga­lom. — Mondja már, mi lett volna, ha megnézi azt a papírt, és megkérdezi: — Beteg vagy? Mi bajod fiam? henne itt egy könnyebb, neked való munka ... A hevesi Kossuth Tsz-ben nemrég házat épített az egyik ember. Bement az elnökhöz, kérte a segítségét. _ »- Amit csak lehet — mondta az elnök. — Pénzt is kaphatsz a szövetkezeti kasszá­ból, meg fuvart. A házra már tetőt raktak és néhány hét múlva új helyre költözhet a család. *» Lehet-e ennek a szövetkezetnek olyan gondja, problémája, hogy tagjai cserbenhagy­ják? — Nem — válaszol az elnök. <— Tőlünk nem mennek el a fiatalok. Nincs munkaerőhiány. I Forint kérdése? *— Az is. Meg a bánásmódé is... A detki termelőszövetkezetben jártuk az elnökkel a gazdaságot. Tüzetesen megmutatott mindent. A kukoricát, amelyből nem látszik ki az ember, a másik táblát is, amelyiket ala­posan megviselt a víz. A táblák végében már ott volt a kiszórásra báró műtrágya, a vegy­szer. *= Nincs itt munkaerőgond « mondja az elnök. — Eljárnak-e máshová a fiatalok? A fejével int nemet. — A gyárban sem keresnének jobban. — Panasz akad-e? — Mindennap szóba kerül valami. Az utcán, a határban, esetleg egy pohár sör közben. De nem hagyjuk felgyűlni a panaszokat. Intézni kell azokat melegében és akkor nincs nagyobb baj. Panaszmentes üzem, szövetkezet nincs, de elhanyagolt panaszok, problémák vannak. Ezek már nehéz esetek. Tengeri kígyóvá nő­hetnek, feneketlen, mély kút lehet belőlük. Mennyit olvasunk, hallunk a szövetkezeti demokráciáról.'.. Akad tsz-vezető, aki azt mondja: — Vigyázzunk! Túlzásba azért ne vigyük ezt a demokráciát. Kék overallos emberek azonban nemcsak az egri tsz-ben vannak. Olyanok, akiket nem hallgat meg az elnök, akiket elutasít a brigádvezető. És ezek az em­berek lassan elfordulnak a szövetkezettől és lassan a dolgos emberek is munkakerülővé válnak. — Meddig mehet tehát a demokrácia? Hol van a határ és mi lehet a mérce? Azok a szövetkezeti gazdák, akik szorgal­masak, rendszeresen helytállnak a közös munkában minden figyelmet megérdemelnek. Bíráló szavuk, megjegyzésük nem találhat süket fülekre. Panaszaikat — amennyiben azok jogosak, törvényeinket nem sértik — messze­menően intézni kell. Számukra nem számít­hat elvesztegetett időnek az a fél nap, ame­lyet ügyeikkel tölt az elnök, vagy a főköny­velő. Ezek az emberek a szövetkezetnek leg­erősebb támaszai. Bennük van a vezetők, az elnök ereje is. Jó lenne, ha nem lennének „kék overallos” panaszosok, olyanok, akik szíwel-lélekkel a szövetkezetért dolgoznak, és mégis panasz hangzik az ajkukról. Az elnöknek nem lehet fontosabb dolga, mint összetartani a tagságot, vigyázni arra, hogy őket ne érje sérelem. Az emberekkel töltött idő gazdagon megtérül fo­rintban is, hiszen emberek nélkül leáll a ter­melés, fuQcsba megy minden ragyogó elképze­lés. Rendszerünk, demokráciánk lényegéből fakad: legyen minden vezető előtt szent az emberek szava... Szalay István Lelkesedés és valóság A gyöngyösi fiatalok is lakást akarnak lakásgondjainkról szólni már szinte illetlenség számba megy, annyiszor beszéltünk róla. Vitathatatlan, hogy az el­múlt két évtized során nagyon sok új lakást építettünk, az állami szervek gondosságát te­hát senki sem vonhatja kétség­be. Mégis kevés a lakás. Még­is kevés azoknak a lakásoknak a' száma, amiket a fiatalok kapnak meg. Követelni könnyű, sokkal nehezebb viszont a saját erőn­ket is hozzáadni az elképzelé­sek megvalósításához. A gyön­gyösi fiatalok éppen ezt a tett- rekészséget példázzák lakás­ügyben is, ezért beszélünk ró­luk. Lassan két éve, hogy Gyön­gyösön a KISZ-bizottság ma­gáévá tette a fiatalok lakás­gondját. Elhatározta, hogy irá­nyítója, gazdája lesz a társas­házépítési akciónak, politikai súlyával is segíti az álmok megvalósítását. Amikor a terv napfényre került, mindenki csak üdvö­zölte, és a legteljesebb támo­gatását ígérte. Az üzemekben a szocialista brigádok azonnal felajánlották társadalmi mun­kájukat, olyan brigádok is, amelyeknek tagjai között la­kásvárományos sem dolgozott. Az elmúlt év elején már hetven fiatal házas adta be je­lentkezését írásban, közülük választották ki azt a huszon­egyet, akik munkájukkal, ma­gatartásukkal kiérdemelték a •kedvezményes lakásépítkezés­hez való csatlakozásukat. A tanács szakigazgatási szer­ve rövid idő alatt kijelölte az építkezés helyét, a telek meg­vételének ügyleteihez hathatós segítséget adott az OTP szocia­lista brigádja. Az építkezést a Mátravidéki Építő- és Szakipa­ri Ktsz vállalta el, szocialista szerződést is kötött a városi KISZ-bízottsággal. Ment minden, mint a karika- csapás, illetve...! Az épület tervezését az ÉM. Heves megyei Állami Építőipa­ri Vállalat ifjú műszaki dolgo­zói végezték, társadalmi mun­kában. Aztán kiderült, hogy a tervek elfogadtatásához elég «ok fórumot kell megkeresni. így például a megyei ta­nács építési osztálya is kü­lönböző megszorításokat alkal­mazott a későbbiek során. Más tetőszerkezetet írt elő, mint amit megterveztek. Vitát okozott a függőfolyosó is, de a Vasút utca 1. számú házhoz, a csatlakozó épülethez is al­kalmazkodni kellett. Az ingat­lankezelő vállalat is egy sor feltételt szabott meg. Az egyeztetések, a viták több hónapra visszavetették a tervezést. De ez még csak a kezdet. Amikor a ktsz-nek bemutat­ták a terveket, az egyeztetés két hónapot vett igénybe, mert a szövetkezet nem tudott meg­felelő szakembert biztosítani ehhez a fontos munkához. Még a MÁV is közbeszólt, mivel a vasútállomás fejleszté­si terveivel nem egyezett meg a KXSZ-társasház helyének kijelölése. A MÁV a saját szempontjait nézte csak, és a könnyebbik megoldáshoz ra­gaszkodott. Ugyanis a város belső területe felé szeretett volna terjeszkedni, amit a ta­nácsi szervek sem helyeseltek. Jelentkezett még az ÉMÁSZ, a vízügy is a maga igényeivel, kikötéseivel. Mindez heteket, hónapokat vitt el, az idő szaladt, a fia­talok egy része egyre kedvet­lenebb lett. Akadt közöttük olyan is, aki már elvesztette a bizalmát és visszalépett. Amikor már úgy látszott, hogy egy-egy kérdésben a vé­lemények különbözősége szin­te meddő vitákat szült, a vá­rosi pártbizottság mindig a fiatal építtetők segítségére sie­tett. Az akadályok lassan el­fogytak, a különböző aláírások és necsétek rákerültek az en­gedélyre, és megkezdhették az alapozást. Az OTP lehetővé tette, hogy a lakásépítkezésben részt ve­vő fiatalok 19 ezer forint kész­pénz birtokában kezdjék meg álmaik megvalósítását. A tár­sadalmi munka kiszámított összértéke a kilencvenezer fo­rintot ért® el. Egy-egy kétszobás, összkom­fortos lakás építkezési költsé­ge a terv szerint 129 ezer forintot tesz kif Az előb­bi adatokból is látható, hogy a fiatalok társasházának el­készülését valóban nagy segít­ség támogatja, ha az nem is született meg olyan könnyen, mint hitték kezdetben. Ma már az építkezés olyan fokon áll, hogy a huszonegy lakástulajdonos még ebben az évben, valószínűleg december elején beköltözhet, a kará­csonyt már saját lakásukban ünnepelhetik meg. G. Molnár Ferenc . I. A vezetés kollektivitása a szocialista típusú politikai szervezetek lényege. A gazda­sági életben a tevékenység jellegénél fogva — az egysze­mélyi felelős vezetésnek kell érvényesülnie. A politikai élet­ben, a politikai szervezetekben viszont a közös döntés, a kol­lektív irányítás, a helyes, ered­ményes. Áz olyan politikai párt, amely a történelem leg­magasabb fokú demokráciáját valósítja meg, amely a lakos­ság túlnyomó többségének ér­dekeit és akaratát fejezi ki, sa- ján belső életét is a széles kö­rű demokratizmus alapján szervezi meg. A kollektív ve­zetés ugyanakkor nemcsak a párt belső demokráciájának el­választhatatlan része és felté­tele, hanem a döntések he­lyességének, a politikai kér­dések sokoldalú megközelíté­sének is. Ezért tartjuk a kol­lektivitást a pártvezetés, a politikai vezetés egyik leg­főbb, legfontosabb elvének. Ezért hasznos, ha a vezető szervek döntései közös munka eredményeként jönnek létre, s az adott testület minden tagja gondolataival, véleményével hozzájárul az együttes állás­pont kialakításához. Ez ná­lunk lényegében általános gya­korlattá is vált: meglehetősen ritka, hogy némely helyi Szer­ÜZ SzK 4-es pihenőre tér... / All a gép az út mellett. A kombájnos bosszankodik, már Heréden kellene aratni s most mégis itt vesztegelnek a nagy- kökényesi határban. Dühösen törli le kezefejével az izzadt­ságot a homlokáról, aztán oda­lép a kombájnhoz, igazgat raj­ta valamit. i — A nyáron egyszer volt tengelytörésem, azonkívül alig álltam valamit. Most is egy kis apró hiba van, de ez is időt ra­bol el, súlyos negyedórákat. ’ Kovács János, a horti gépja­vító állomás jelenlegi legjobb kombájnosa most már moso­lyogva cigerettára gyújt. — Meglesz ez is egykettőre, de azért csak dühíti az em­bert. Minden hajnalban elvég­zem a karbantartást, nem sze­retem, ha napközben egy perc­re is áll a gép. — Mióta kombájnos? — Harmadik éve dolgozunk együtt ezzel az SzK 4-essel, az­előtt aratógépen dolgoztam. De a kombájn csak jobb. Ismerem én ennek minden porcikáját — mutat nevetve a gépóriásra. Új kukoricafajta a hűvös vidékekre Az átlagosnál hűvösebb ég­hajlatú Vas megyében régi gond, hogy nincsen olyan ko­rai kukoricafajta, amely min­den évben biztonsággal beér­leli a termést. Különösen a nyugati tájegységeken, a Hegy­háton és az őrségben még a korai MV 40-es sem képes tel­jesen beérni. Az Országos Ag- robotanikai Intézet táplán- szentikereszti kísérleti telepén előállítottak egy, az MV 40-es- nél hét-nyolc nappal korábban érő kukoricafajtát. Három éve termesztik a telepen, s a tapasz­talatok szerint — amennyiben április végén elvetik — szep­tember közepére törhető. A Georgiákon 2. nevet viselő ku­korica alacsony törzsű, sűrűn vethető, s holdanként 28 000 tőszám esetén májusi morzsolt- ban számítva azonos termést ad, mint az MV 40-es. (MTI) vezetben egy-egy személy vagy csoport kisajátítsa magának a választott testület jogkörét. Arra viszont már nem minde­nütt gondolnak, hogy a döntés kollektivitása voltaképpen tá- gabb fogalom: megkívánja nemcsak a vezető szerv tagjai, hanem az érintettek és a kér­dést legjobban ismerők véle­ményének meghallgatását is. Az az alapszervezeti vezetőség érvényesíti tehát igazán a kol­lektivitás elvét, amely egy-egy fontosabb kérdés értékelése és eldöntése előtt szélesebb kör­ben tájékozódik, s bevonja a párttagságot is a végső állás­foglalás kialakításába. Ebből természetesen nem szabad fé­tist csinálni: a véleménykiké­rés, meghallgatás szükségessé­gét, mélységét és szélességét mindig az adott helyzet dön­ti el. II. Vezetni nemcsak annyit je­lent, mint határozatokat hozni: a vezetéshez hozzátartozik a végrehajtás irányítása, meg­szervezése és ellenőrzése is. A vezetés kollektivitását nein, szűkíthetjük le tehát az együt­tes határozathozatalra. A vég­rehajtásban is közös munkára, megosztott és mégis egybehan­golt tevékenységre van szük­ség, különben a kollektív ve­zetés „féloldalas’? marad, — Hogyan választotta ezt a mesterséget. — Én már gyerekkoromban is mindig a gépek körül ólál­kodtam, nem is lehetett elza­varni onnan. Először Csepe­lén a vasművekben dolgoztam, de aztán visszajöttem Nagykö­kényesre, ahol születtem. Már eljegyeztem magam örökre a géppekkel. — A munkája? — Nekem tetszik. Reggel fél ötkor kijövök, elvégzem a kar. bantartást;, aztán megy az ara­tás, addig, ameddig lehet. Al­vásra nem sok időm jut, na­ponta négy-öt óra. — A család? — Két fiam van, egyik nyolc, a másik tizenkét éves. Addig nem fekszenek le, míg haza nem megyek. Mindig be kell számolni a napi munká­ról. Az egyik fiam néha kijön, meg is nézi, hogy megy a gép. ö 'is kombájnos akar lenni. — Nem fárasztó a munka? — Nem nagyon ér rá az em­ber fáradtnak lenni. Naponta átlagban húsz holdat vágok le. Most már az ötszázötvenedik holdnál tartok. De lassan vége is az aratásnak. Nem panasz­A kollektív vezetésnek ná­lunk éppen itt van az egyik gyenge pontja. A döntés közös, a végrehajtás ellenőrzése azon­ban már csak egy-két ember­re marad. Általában nem a szándék hiányzik a többiekből, hanem a megfelelő munkastí­lus, a célravezető módszerek ismerete. Egyéb okok is közre­játszanak: az egyik vezetősé­gi tagnak — munkakörénél, beosztásánál fogva — nagyobb mozgási lehetősége van, a má­siknak kisebb. A munka ész­szerű megosztásával azonban az ilyen nehézségek is áthidal­hatók. Akármilyen sokoldalúan ki­munkált egy határozat, csak annyit ér, amennyit valóra váltanak belőle. És a határo­zathozatalba is az tud igazán bekapcsolódni, aki elegendő tapasztalatot gyűjtött a végre­hajtásban, a gyakorlati tevé­kenységben. Ez utóbbi kollek­tivitásának mértéke tehát — így vagy úgy — magára a kö­zös döntésre is visszahat. III. Ha a kollektív végrehajtást az együttes vezetés szerves ré­szének tekintjük, magától érte­tődően össze keíl kapcsolnunk a személyes felelősség fogal­mával is. A kollektív vezetés és az egyéni ^felelősség nem ellentétes fogalmak, hanem szervesen összetartoznak. Lé­nia többnyire együtt is emlí­kodhatom a munkára, szívesen csinálom. Tudja egy dolgot sajnáltam csak, hogy a világ- bajnokságon egyetlen meccset sem tudtam végignézni. Pedig szeretem a meccset s drukkol­tam is nagyon a magyarok­nak. Talán majd a legközeleb­bi vb-n több meccset látha­tok. .. — Meddig arat még? _ — Néhány napig mindössze.' Aztán pihenőre küldöm az SzK 4-est. — S maga? — Nekem még nem jön el a pihenés ideje. Aratás után traktorra ülök — mosolyog — s majd télen pihenem ki a fáradalmakat. De hát addig még van idő bőségesen... — Mi most a legnagyobb kí­vánsága? — Több is van, de a legna­gyobb az, hogy ne legyen eső. Szeretném zavartalanul levág­ni ezt a néhány holdat, ami még hátra van. Végigsímitja borostás állátj cigerettára gyújt, dióbama sze­mében furfangos mosoly vil­lan. — Meg hát az sem lenne rossz, ha megmaradnék az el­sőnek. tette a kettőt: a kollektív ve­zetésről szólva azonnal hozzá­tette a személyes felelősség követelményét is. A köznyelv is tükrözi ezt, hiszen egy-egy vezető testület tagját felelős beosztásban levő emberként emlegetjük. Ez a felelősség kétirányú. A kollektíva tagjaként felelősség­gel tartozik az egész testület tevékenységéért, de személyé­ben is felelős — mind a veze­tő szerv, mind pedig az ezt megválasztok szélesebb tábora előtt — a rábízott feladatok végrehajtásáért, megoldásáért. Ha ez a személyes felelősség hiányzik — márpedig gyakran így áll a dolog — a pontos végrehajtás is óhatatlanul csor­bát szenved. Ahol hiányzik * végrehajtás pontos és követke­zetes számonkérése, a felelős­ség határozott érvényesítése, ott nem valósulhat meg követ­kezetesen a kollektív akarat sem. A pártvezetőségek soron kö­vetkező újjáválasztása a sze­mélyi felelősség érvényesítését jelenti, hiszen egyénileg mér­legelik minden választott veze­tő tevékenységét. Ezt azonban nem elég csak két- vagy négy- évenként megtenni: a végzett munka személyenkénti ellenőr­zése és értékelése a vezetés ál­landó tényezője kell, hogy le­gyen. (Gy. L.) Mmmm3 1966, augusztus 9„ keddi Kaposl Levente. Együttes vezetés — személyes felelősség

Next

/
Thumbnails
Contents