Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-04 / 183. szám
Egy verseny helyett - kettő Fordulat: egy hónappal ezelőtt — A vállalat érdeke a fontos A minőség a kulcskérdés az Izzóbaa Szerződések, kimutatást*, értékelések fekszenek az asztalon előttünk. Valamennyi arra a versenyre vonatkozik, amit az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető- és gépgyárában folytatnak a munkások. Ada- mik Miklós, a párt csúcsvezetőségének megbízásából, Pam- puk Imre pedig a szakszervezeti bizottság megbízásából foglalkozik a versenymozgalommal. Ök segítenek a tájékozódásban, a jelenlegi helyzet jobb megismerésében. Néhány érdekes dolog került most napfényre a kongresszusi munkaversenyt illetően. Ha mar verseny. a mozgalomnak. Aztán megkötötték a szerződéseket is az illetékes szervekkel. Dehát a kongresszusi munkaversenyből sem maradhatnak ki az izzósok, ez mindenki előtt világos. Hogyan kellene ezt csinálni? Egyszerű a megoldás, a szocialista brigádok vállalásait be kell számítani a kongresszusi brigádok munkaversenyeibe. így lett egy vállalásból kettő, és a versenyből is kettő, de csak papíron. Egy hónappal ezelőtt a párt csúcsvezetőségének ülésén aztán szóvátette ezt a furcsa versenyt Pampuk Imre, a szakszervezeti bizottság termelési felelőse. Sehogy sincs ez így jól, állapította meg a csúcsvezetőség és döntött: a kongélő Tulajdonképpen hónapokig nem folyt munkaverseny a gyárban a kongresszus tiszteletére. Mert ami volt, annak resszusi munkaversenyt kimondottan nem ez volt a valósággá kell tenni, célja. A szocialista címért küz- dő brigádok annak rendje, módja szerint megtették felajánlásaikat, mindazoknak a követelményeknek megfelelően, ami jellegzetessége ennek A gondok ellen Az elmúlt napok esős időjárása sok esetben akadályozta az aratást megyénk termelőszövetkezeteiben. Érmek ellenére július végéig, mintegy kilencvenezer holdról takarították be a kenyér- és takarmánygabonát. Érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt év hasonló időszakában mindösz- sze 56 ezer katasztrálds hold volt a learatott terület Az aratás zömét a gépek végezték, 72 ezer hold termését a kombájnok és az aratógépek takarították be. A kombájnok derekas munkát végeztek, mintegy 67 ezer hold aratása hárult rájuk az eddigi munka folyamán. Az őszi árpa betakarítását már minden járásban elvégezték. A rozsnak nyolcvan százaléka, a búzának szintén nyolcvan százaléka, a tavaszi északban dolgozik igtisztító nyékét ígér, csak a gondos betakarításra . kell nagy figyelmet fordítani. Könnyűipari mintavállalatok A Könnyűipari Minisztérium kollégiumának korábbi határozata alapján a Könnyűipari Szervezési Intézet megkezdte az úgynevezett minta- vállalatok és kísérleti üzemek kialakítását. A kísérletek a Békéscsabai Kötöttárugyárat, a byőri Textilipari Vállalatot, a .Szombathelyi Cipőgyárat, a Lakástextil Vállalatot és a Tisza Cipőgyárat jelölték ki. Mitől ideges as ember ? n em, kedves olvasóim, nem nagy dolgoktól ideges az ember. A nagy dolgokkal úgy vagyunk, hogy tudomásul vesszük őket és bízunk abban, hogy a nagy dolgokban az arra hivatott nagy emberek, előbb vagy utóbb, megnyugtató módon intézkednek. Mi a kis dolgoktól, a kis ügyektől vagyunk és leszünk idegesek, mert ebben egy kis jóakarattal, egy kis szervezéssel, pontossággal viszonylag könnyű lenne intézkedni, és akkor nem lennénk idegesek. Mert idegesek vagyunk, amikor halkan — a jó ég se tudja miért, de halkan: s már ez is idegesíti az embert — megkérdezzük: — Fecskét kaphatok, kérem? Es ekkor idegesen várjuk, hogy a napi füstölnivalónkat kapjuk vagy sem. Ha megkapjuk, akkor azért morgunk, mert mégis csak bosszantó, hogy egy csomag cigaretta miatt kell az embernek idegeskednie, s ha nem kapunk, akkor azért vagyunk dühösek, mert mégis csak borzasztó, hogy egy vacak csomag cigarettáért kell dühöngenie az embernek. — Egy üveg narancslevet kérek — mondtam minap és ideges lettem, hogy kapok-e, mert a narancslé jó, népszerű ital, tehát biztos, hogy nincs. Kaptam. Akkor meg azért lettem ideges, mert elolvastam a palackon, hogy „május 20”. Ez kilenc hét mostanáig. S a szakértők, akik szakértők, azt mondják, hogy három hétjg narancslé a narancslé, azután már csak lé, de nem narancs. Hypo. Közismert tisztítószer. Az ember ideges lehet a munkában, ideges a labdarúgó- pályán és még ezernyi más ügyben, de ki gondolná, hogy a Hypo nem tisztít, hanem idegesít. Mert nincs. Nincs opál égő, de van nyári ter- liszter kossztüm, természetesen télen, mert nyáron nincs. Mert a terliszter kosztüm is 1 arra való, hogy idegesítsen, mint ahogy a nyári magasszárú gyermekcipő is azért gyárttatott, illetőleg nem gyárttatott, hogy hordás helyett bennünket, felnőtteket idegesítsen. Es ha mindezt kapni lehet, akkor viszont a következő helyzet áll elő: — Hypót kérek. — Tessék... — kapod és teszed el, de akaratlanul is körülnézel, nem látja-e valaki, és úgy dugod táskád, kabátod vagy szatyrod rej- tekébe, mintha most kaptál volna az angol vonatrablóktól néhány lopott fontot. Már a véredben van, hogy ha kapsz ilyen „hiánycikket” — a jó ég se tudja, hogy ezek miért hiánycikkek? —, akkor kicsit büszkén, hogy protekciód van, kicsit szégyenkezve, hogy neked van protekciód, s mindegyüttesen ezért idegesen rejtegesd kincsedet. — Kérek két üveg sört — mondom. Az eladó körülnéz, mintha valami nagy titkot akarna most közölni velem, csak velem, aztán elővarázsol két üveg sört és én meghatva, hogy protekcióm van, legalább sör-ügyben, titokban még kézcsókra is gondolva távozom. De közben visszapillantok és látom, hogy mögöttem is kér valaki sört, az is kap, ugyanilyen szertartás keretében. Tehát van olyan hiánycikk, ami gyakran nem is hiánycikk, de a hiánycikkek árnyékában kissé rafinált trükkel hiánycikké avattak. Mert ez is a hiánycikk lélektanához tartozik. S ez a lélektan az, amitől ideges lesz az ember, ezeknek a kis dolgoknak a lélektanától. Mert nagy ügyekben nem szoktunk idegesek lenni, merj; nagy ügyekben megtanultuk, hogy tudunk és intézkedünk is, ráadásul eredményesen. Vajha e kis dolgokban is megtanulunk valaha intézkedni? Bízom és hiszek benne. Ez a gyógyszerem az idegesség ellen. Gyurkó Géza A gyárnak az idén két százhúsz méteres szállító láncot kell elkészítenie. Ez a hallásra nagyon egyszerű, de a valóságban nagyon is bonyolult szerkezet export-feladat, a szállítandó tv-gyár tartozéka. Hogy elkészüljön, össze kell hangolni a szerelde munkáját, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Beszélni kell tehát a brigádvezetőkkel, de a tanácskozásra meg kell hívni a gyártmányszerkesztést és a technológia illetékesét is. Mondják e1 a brigádvezetők, mi kell ahhoz, milyen feltételeket kell megteremteni, hogy a két szállítólánc határidőre elkészüljön. Mindjárt volt mire vállalást tenni. Vagy egy másik: a terv szerint naponta harmincezer fénycsőgyúj tó-csapot kellene előállítani a központi fénycsőgyár részére. Ebből a mennyiségből azonban legfeljebb csak tizenhárom ezer darab került le a gépekről. Nagyon is kevés' Megpróbálkoztak azzal a megoldással, hogy külső cégnek adtak megrendelést a csapok legyártására, de az a darabonkénti tizennyolc fillér helyett negyven fillért kért érte. Ez sem volt jó így. Mindenki tudja, hogy a csapokat gyártó gépek nagyon rossz állapotban varinak, sokszor elromlanák, emiatt sok az állásidő. Hogyan lehetne ezen segíteni? A legegyszerűbb volna, korszerű gépeket beszerezni. De ha ez nem megy, akkor a TMK vállalja el a hibák gyors kijavítását, illetve az olyan megelőző karbantartást, ami a folyamatos termelés előfeltétele. A kongresszusi munkaver- senvbe így kapcsolódott be a TMK. A minőség, a minőség Elég gyakran és jogosan hangzik el a kifogás a gyártmányok minősége ellen. Valahogy túlságosan eluralkodott a mennyiségi szemlélet a munkások között. Igaz, a mostani bérezés is ezt sugallja. Nem ritkaság, hogy egyes termékek egész szériában hibás méretekkel készülnek el. Ilyenkor aztán a MEO-nak kell eldönteni, a pontatlan méret a tűrés ha-’ tárain belül marad-e, vagy se- lejtnek minősül a termék. A MEO is két tűz közé kerül. mert a tervet teljesíteni kell. Könnyebben megalkuszik tehát. De ez sem mindegy; szemre, külsőre milyen képet nyújt a termék. Erre az esztétikai követelményre nagyon kevés gondot fordítanak. Pedig a világpiacon döntő szempont a szép forma is. Sokszor ilyen „apróság” miatt vesztünk el piacot. Nem kellett tehát a MEO- nak sokat gondolkoznia azon« mit vállaljon a kongresszus tiszteletére: megszorítják a futó-ellenőrzéseket, már a szériák első darabjainak méretét és formáját is ellenőrzik, hogy megelőzzék a hibákat. A szocialista címért A nemrég megújhődott kon-: gresszusi munka versenynek a következménye az is, hogy a gyáron belül az egyes részlegek nagyon komoly célt tűz»: tek ki maguk elé: elnyerni a szocialista üzem, a szocialista osztály címet. Az egyes üzemrészekben ed-} dig is működő szocialista brigádok tehát összefogtak, közös felajánlást tettek és azokat szerződés formájában rögzítették. így kapcsolódót be ebbe a magasabb szintű munkaversenybe a műszaki főosztály, a TMK, a szerszámüzemi és a tranzisztorgyártás. Példának megemlítjük a tranzisztorgyártást, ahol a minőséget nyolc százalékkal, a költségszintet fél százalékkal, az anyagnormát 0,3 százalékkal akarják javítani, ugyanakkor kilencezer normaóra megtakarítást is határoztak el, többek között. Ezek az üzemrészek valóban motorjai lehetnek a kongresz- szusi munka versenyek, és hogy ezt az itt dolgozók is világosan látják, kitűnik céljaikból. Egy lépéssel tovább Az a bizonyos csúcsvezetőségi ülés, amelyen a formális verseny ellen foglaltak állást, már eddig is meghozta a gyümölcsét. A gyöngyösi izzósok a jelek szerint valóban a legfontosabb teendők elvégzésére összpontosították a figyelmüket, énnek az eredménye nem is maradhat el. Szeretnénk azonban még valamire felhívni a figyelmet, bár ezt maguk a gyáriak is tudják: a minőségi szemléletet kell általánossá tenni a dolgozók között, természetesen a mennyiségi feladatok elvégzésének igényével együtt. Ezt azonban óhajtásokkal nehéz lesz elérni. A most meglévő eszközök, a célprémiumok segédletei nem bizonyulnak elég hathatósaknak. A gazdasági mechanizmus formájának szellemében kellene a megoldást megtalálniok a párt-, a gazdasági- és a szakszervezeti veze-: tőknek. A további határozott előre-: lépés ezt követeli meg. G. Molnár Ferenc 200 tsz-ben saját keverőüzem A legutóbbi öt év alatt országszerte 102 állami keverőüzemet létesítettek, amelyek különböző tápokkal, takarmánykeverékekkel látják el az állami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket. Az idén — az új gazdasági mechanizmus: az ésszerűség és gazdaságosság jegyében — a korszerű takarmányellátás továbbfejlesztéseképp a tavalyi 20 kísérleti üzem mintájára 103 új keverőüzemet létesítettek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési főigazgatóságán adott tájékoztatás szerint 123 termelőszövetkezeti takarmánykeverő üzem munkába állításával az idén kereken 10 000 vaeonnyi abraktakarmány szállítását takaríthatják meg, ami nemcsak a termelőüzemeknek jelent számottevő pénz- és munkaerő-megtakarítást, hanem egyúttal tehermentesíti a vasutat is. A takarmánykeverő üzemek létesítésével ugyanis nem a 75 százaléknyi gazdasági abrakot szállítják a keverőüzemekbe és onnan visz- sza, hanem a 25 százaléknyi koncentrátumot a felhasználás helyére. További előny, hogy az egyes gazdaságok a konkrét szükségleteiknek megfelelően adagolhatják a kiegészítő tápokat, illetve gyógyszereket. A tervek szerint még ez évben további 200 termelőszövetkezet létesít saját keverőüzem met. 1966. augusztus 1„ csütörtök Befejezéshez közeledik megyénkben az aratás Kilencvenezer holdat arattak - Gyorsítják a talajmunkát - Több másodvetést bizonyulna, akkor egy hét alatt be lehetne fejezni megyénkben az aratást. Éppen ezért sürgető feladat a meglevő gabona mielőbbi betakarítása, a hegyvidéki területeken a cséplés és a hordás meggyorsítása. A termelőszövetkezetekben még növelni kell a talajmunkák ütemét, nagyon fontos kihasználni a nyújtott és a kettős műszakok lehetőségeit A közös gazdaságok a másod- és tarlóvetéseket eddig mintegy ötezer holdon végezték el. A tömegtakarmányok biztosítása érdekében még növelni kell ezt a területet Az időjárás most kedvező lehetőségeket biztosít erre a munkára. A közös gazdaságok még közel sem teljesítették az előirányzatot ezen a téren, szükséges a lehetőségek nagyobb kihasználása. Sok minden függ attól, hogy a termelőszövetkezetek miként használják ki ezeket a napokat, a jobb eredmények érdekében érdemes gyorsítani a munkák ütemét. árpának mintegy 84 százaléka, míg a zabnak 47 százaléka került betakarításra. A búza aratásában az egri és a füzesabonyi, a tavaszi árpa betakarításában a hatvani, a gyöngyösi és a hevesi járás vezet. A hatvani járásban már be is fejeződött a tavaszi árpa aratása. Az aratás egészét tefkintve az egri járás vezet a hatvani és füzesabonyi előtt, bár az egri járásban a kézi aratás' jelentős részaránya miatt sok gabona még behordásra és csép- lésre vár. v A gépi aratás viszonylatában legjobb a hevesi járás, ahol az eddig betakarított gabona mintegy 98 százalékát gépekkel aratták. Utána a füzesabonyi és a gyöngyösi járás következik. Az aratással egy időben folyik a talajmunka is. Július végéig a közös gazdaságok mintegy 37 ezer katasztrális holdat részesítettek valamilyen talajmunkában, ami az előirányzott területnek mintegy harmadrésze. Ha az időjárás kedvezőnek A rendes” párttaggal tegnap reggel találkoztam újra. Egy hatalmas, minden kétséget kizáróan nyugati márkájú „ut. cai cirkálót” nézett jó féltucatnyi társával. Ekkor odalépett a piros, fényűző autóhoz egy középkorú férfi és gúnyos han_ gon elkezdett szónokolni. A kezdetben meghökkent, nézősereg kaján mosolyok kíséretében hallhatta a férfi féktelen nyugatímádattól áthatott, a Szovjetuniót ócsárló szavak tömegéből álló mondó- káját. És hallgatta a „rendes” párttag is. A vitába még akkor sem kapcsolódott be, amikor a járókelők némelyike igyekezett a nyugatimádat mennyországából földi realitásba hozni a „szónokot”. És miután kedvére kiámulta magát, szép csendesen, szó nélkül ment munkahelye felé. Már találkoztunk egyszer. Egy brigádvizsgálat során szó került jelleméről, munkájáról és felettese így foglalta össze a róla alkotott véleményt: — Rendes ember... Rendes párttag, mindig kifizeti a tagdíjat. Dehát csak ennyi lenne a követelmény? — Eljár a tömeggyűlésekre is — tette hozzá akkor vezetője, hogy még több bizonyítékát adja a ^rendességnek”. — És ott szól? Vitázik? Bí*át? Javasol? i i — Nem. k 1 — Kapott valamilyen fela- Öatot a pártszervezettől? Rendesen elvégezte? — Nem... nem emlékszem Byesmire. De különben rendes, nincs, vele semmi baj. Igen, nincs vele semmi baj. s nincs a többi „rendes” párttaggal sem, akik fizetik a tagdíjat, beülnek a taggyűlésekre, de tevékenyen nem vesznek részt a kommunista kollektíva munkájában. Nincs velük baj? 1 Hisz épp az a baj velük, hogy nincs velük „baj”. Ezt mutatják a taggyűlésekről készült feljegyzések, jegyzőkönyviek egy része is, mert nem ritka jelenség, hogy hónapokon, éveken át csaknem mindig ugyanazok szólnak, vitáznak, bírálnak, javasolnak, — az a tucatnyi ember, — akinek a neve mindig ott szerepel a felszólalók névsorában. És az esetek többsége azt bizonyítja, hogy a taggyűlésen hozott határozatok valóra váltásában is az ő munkájuk Hamarosan két m a káli m . Megkezdte munkáját és most már folyamatosan dolgozik a mintegy 25 milliós költséggel felépült káli magtisztító üzem. A kilencemeletes épületóriásban szorgos munka folyik és a jövő héttől kezdve már kevés lesz az egy műszak. Jelenleg 200 vagon borsót tárolnak és tisztítanak, amelynek nagy részét Borsodból szállították. Az üzem 600 vagon kapacitású és az itt tisztított, fémzárolt magvakat sok külföldi országba szállítják. A napokban kezdődik a salátamag, valamint a szöszös- bükköny tisztítása, szállításra való előkészítése. Jellemző a termelésre, hogy csupán salátamagból 10 országba szállítunk. 100 holdon termel a megye retekmagot, amelyből az idéry rekordtermés mutatkozik. Ha/meggondoljuk, hogy egy mázsa retekmag ára 3300 forint és az idén mintegy 400 mázsányi termésre számítunk, akkor kiderül, ,nem is olyan rossz üzlet aprómagtermesz- téssel foglalkozni. Az idei év biztató eredmédomináló s köröttük ott lézengenek, léteznek azok, akik bár „egyébként rendesek”, de tevékenyen nem vesznek részt a párt előtt álló feladatok megvalósításában. És ne áltassuk magunkat... nincsenek kevesen a „rendesek”, akik nem politizálnak, sem szóval, sem tettekkel nem mozdítják elő képességeikhez méltóan közös céljaink megvalósulását. Sok „okuk” van erre. .1 már ahogy ők elmondják. Van, aki nem ért egyet a párt politikájának valamely részletkérdésében s ezért a többi feladat megoldásából is igyekszik kimaradni. Mások a kényelmesség, — a „ne szólj szám, nem fáj fejem” elvéi követve hallgatnak és kulcsolják össze kezüket tétlenül. Van akit a sértődöttség tart távol a viták és tettek mezejétől, mert valamiben nem adott neki igazat felettese, pártszervezete mint ez Nagyvisnyón is történt. Hallottunk azitán olyan esetekről mint Bélapátfalván, hogy addig lelkiismeretesen fizette tagdíját s ott üldögélt a taggyűléseken is a „rendes párttag” akivel „nincs semmi baj” amíg a házát felépítette, gyári és kollegiális segítséggel, amig a pártszervezet javaslatával el nem végezte a magasabt keresethez és karrierjéheí szükséges iskolákat. Aztán búcsút intett az őt segítő közösségnek s most már ócsároljt it azokat, akik készek, kötelességükön felül is segíteni a társadalmat, vagy bajba jutott kollégájukat. A hallgatás, visszahúzódás passzivitás oka ezerféle lehet, Kezdve attól, hogy valaki olyan pártszervezetbe csöppent bele, (bányász a tsz párt- szervezetben) ahol számára nem ismert és nem vonzó témákról vitáznak, döntenek s folytatva azokig, akik ugyan készek lennének a cselekvésre, de „nem szólítják meg őket”, nem kapnak pártfeladatot, nem ellenőrzik azok végrehajtását. Most, hogy egyre közeledünk az alapszervezetek vezetőségeinek újjáválasztásához, a párt IX. kongresszusához, most igen nagy lehetőségek kínálkoznak arra, hogy tisztázzuk a hallgató, passzív emberekkel, tétlenségük okát, s meggyőzve őket magatartásuk lehetetlenségéről, bevonjuk őket a cselekvő, aktívan politizáló kommunisták soraiba, hogy velük ne csak sűrűbben legyünk, de többen is. Kovács Endre A „rendes” párttag