Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-04 / 183. szám
¥ Az „atomcsend” három éve... |l/f oszkvában három esztendővel ezelőtt írták alá a második világháború utáni korszak egyik legjelentősebbnek ígérkező szerződését — az első atomtilalmi egyezményt. Földünk három a tomnagy hatalma, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szerződésben nmondtak le a légköri, a víz alatti és világűrbeli atomrobbantási kísérletekről. A három hatalom által 1963. augusztus 5-én aláírt szerződéshez azután több, mint száz más ország csatlakozott, köztük hazánk is. A nukleáris fegyverkísérletek részleges eltiltása egy lépés volt előre az atomfegyverek teljes eltiltásához vezető úton. Franciaország és Kína azonban nem csatlakoztak az egyezményhez és azóta több légköri atomrobbantást hajtottak végre. Az atomcsendet megtörték a föld alatti robbantások dübörgései... A moszkvai szerződés mégis gátat vetett annak, hogy Földünk légköre nagymértékben tovább szennyeződjék radioaktív anyagokkal A három esztendővel ezelőtti kommentárok rámutattak arra a szívós következtetésre, amellyel a szovjet kormány küzdött — és küzd ma is! — a nukleáris fegyverek teljes eltiltásáért Az Egyesült Államok — akkor és ma — mindent elkövetett az atomleszerelés szabotálásáért Akkor műszaki ürügyeket hoztak fél, hogy azokkal álcázzák politikai gáncsoskodásukat. Végül is kénytelenek voltak számolni a reális tényekkel, a Szovjetunió erejével, amelyről annak idején a párizsi Express azt írta, hogy ha a Szovjetuniót olyan atomcsapás érné, amely ötven százalékos pusztulást okozna területén, válaszul olyan hatalmas rakétákat lőhetne az USA-ra, amelyek 145-szörösen pusztíthatnák el az ottani ipari központokat! Ez az erő kényszerítette akkor az amerikai és vele az angol tárgyalópartnert a részleges atorocsend-egyez- soény aláírására. ' Sajnos, azóta az Egyesült Államok vezető köreiben temet azok kerekedtek felül, akik Dulles szellemében a háborús szakadék szélén próbálják táncoltatni az emberiséget. A genfi tizennyolchatalmi leszerelési tárgyalásokon nemcsak az atomfegyverek teljes eltiltásában, hanem az általános leszerelésben sem sikerült előrelépni Az Egyesült Államok fő gondja jelenleg nem a leszerelés, hanem vietnami agressziójának foltozása és kiszélesítése, ahol, mint valami katonai gyakorlótéren, kipróbálják a legújabb amerikai fegyvertípusekat. Amerikai atexmbom- bázók tartózkodnak a levegőben, s ez — mint az idén a spanyolországi Palomaresnél lezuhant amerikai atombombák esete figyelmeztette a világot — állandóan a konfliktus veszélyét hordozza magában. De az Egyesült Államok a genfi tárgyalásokon arra is törekszik, hogy Igazolást szerezzen az atomfegyvereknek nyugatnémet kézbe való juttatására. Ezért akadályozza a nukleáris fegyverek elterjedésére vonatkozó szerződés megkötését. Az USA-ban pedig a legreakciósabb körök követeléseikben egészen odáig mentek, begy az atomcsend-egy ezmén y felbontását követelték. Ha a béke erői kikén yszeríflhették a részleges atom- esend-egyezményt, összefogással, együttes akciókkal kiharcolhatják a leszereléshez vezető további lépéseket Is — a Vietnam elleni amerikai agresszió beszüntetésétől az általános nukleáris robbantási tilalomig, hogy az emberiség elkerülje a nukleáris kataklizma veszélyét . 1 S, T. Nemzetköz! bíróság NEW YORK (MTI): Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir francia írók neve szerepel azon neves személyiségek listájának élén, akik bejelentették: készek résztvenni a Russsell angol filozófus által javasolt — a Vietnamban ekövetett amerikai háborús bűnök kivizsgálására létesítendő — nemzetközi bíróságban. A listát Stetler, Lord Russell megbízottja sajtóértekezleten ismertette New Yorkban. Stetler közölte, hogy a bíróság többszáz észak- és dél-vietnami tanút és amerikai katonát hallgat majd ki. Vizsgálóbizottság formájában és később meghatározandó eljárási módok alapján működik majd. A bíróság munkáját filmre is veszik és megismertetik a világ közvéleményével. A bíróság munkájában résztvevő személyiségek között szerepel a már említett francia írókon kívül Lazaro Cardenas volt mexikói elnök, J. de Cast, ro, a FAO volt főtitkára, „Az éhség földrajza” című könyv szerzője, Danilo Dolci olasz író Lelio Basso, a Dsiup elnöke, Peter Weiss az olasz származású svéd dramaturg. A bíróság a tervek szerint novemberben kezdi meg munkáját Párizsban. Ülésezését 12 hétre tervezik. Bonn és Washington mindent tagad... n Pravda úiabb cikke a Vietnamban harcoló nyugatnémet zsoldosokról SZÓFIA: A görög parlament 31 szavazattal, 29 ellenében elfogadta az adótörvény megváltoztatására irányuló kormány javaslatot. A törvényjavaslat az általános jövedelemadó 10 százalékos emelését irányozza elő. Ez a számítások szerint évi 1 milliárd' 700 millió drachma bevételt jelent az állami költség- vetésben. A tervezetet a jobboldali EIRE párt és a haladó párt szavazta meg. A Centrum unió és a baloldali EDA képviselői nemet mondtak. ★ BUENOS AIRES: A Buenos Aires-i központi egyetem természettudományi karának 189 előadója — köztük számos tanszékvezető professzor — kollektive benyújtotta lemondását, tiltakozásul a kormányrendelet ellen, amely hatósági ellenőrzés alá helyezi a felsőoktatási intézményt. ü WASHINGTON: Hét amerikai republikánus képviselő közös nyilatkozatban ítélte el a hágai nemzetközi bíróság Délnyugat-Afri- kával kapcsolatos „szerencsétlen” döntését. ★ SAN MARINO: A San Marino-i törpe köztársaság parlamentje 31—29 szavazataránnyal törvényjavaslatot hagyott jóvá, amely megakadályozza, hogy külföldön élő San Marino-i polgárok postán küldött szavazatokkal részt vegyenek a jövendő választásokon. ★ PERTH AMBOY: Üjabb faji összetűzés volt Amerikában. A New Jersey állambeli Perth Amboy Puerto Rico-iak által lakott negyedében száz színesbőrű fiatal összecsapott a rendőrséggel. A tüntetések négy napja folynak, mert egy új városi rendelet, a „csavargók megrendszabá- lyozása” címén, a nincstelen Puerto Rico-iakat sújtja. Von Hase államtitkár, például kijelentette, hogy „Vietnamban nincsenek németországi önkéntesek (értve ezalatt az NSZK-t), akik amerikai egyenruhát viselnének és, hogy Dieter Dengler (az a nyugatnémet zsoldos, akinek az okiratairól készült fotókópiákat a Pravda közölte) úgymond 1957-ben emigrált az Egyesült Államokba. A nyugatnémet lapok Denglerről közölt életrajzi adatai szerint Dengler állítólag 1960-ban kapott amerikai álMalaysiai de! indon KUALA LUMPUR (MTI): Malaysiái delegáció utazik ma Dj akartába, hogy megbeszéléseket folytason az indonéz vezetőkkel a két ország ellentéteinek rendezéséről — jelentették be Kuala Lumpurban. Moerdani indonéz ezredes, akit állandó misszió-vezetőnek már korábban elküldték Malaysiába, szerdán délelőtt kijelentette, hogy a bankoki egyez, mény indonéz részről történő ratifikálásának, s az indonéz- malaysiai viszony normalizálásának kilátásai rendkívül biztatóak. A detektív — betörő volt PADERBORN: Két és félévi börtönre ítélték Siegfried Kuhnt, a nyugatnémet bűnügyi rendőrség egykori detektívjét a pader- borni bíróságon, mert rábizonyították, hogy sorozatos •ékszerrablásokat követett el. ampolgárságot és 1963-ban létett be az amerikai hadsereg- >e.” Hogyan lehet Von Hase meg- íyilatkozásai tükrében meg- nagyarázni Franz Gerhard 3rediger halálát, aki mint az 1SZK katonája és állampolgára pusztult el Vietnamban, is hogyan lehet megmagyaráz, li sok más tényt és adatot áréi, hogy a nyugatnémet zsoldosok részt vesznek az indokínai háborúban? —, teszi fel yégül a kérdést Alekszandrov. igáció utazik >ziába Kuala Lumpur-i megfigyelők úgy tudják, hogy Razak Miga miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter a közeljövőben, Djakartába utazik az egyezmény aláírása végett. Erre még augusztus 17-e, az indonéz nemzeti ünnep előtt sor kerül. A malaysiai misszió djakar- tai látogatásának híre — mint az AFP írja — bizonyos meglepetést keltett amiatt, hogy Sukarno nemrég kijelentette: a „konfrontációs politika” folytatódik. Razzia az „örök városban” Űjabb beatnik-ellenes razzia volt Rómában. Az „örök város” rendőrsége száz hosszúhajú külföldi fiatalembert vett őrizetbe és azokat, akiknél nem találtak elég pénzt, kitoloncolta, mert „külsejük rontja a városképet”. AUSTIN (MTI): Charles Whitman, az őrült lustimi tömeggyilkos, az év ilején ideggyógyászati kezelésre jelentkezett, s bár igen fúrásán viselkedett, a pszichiáternek nem tűnt feL Whitman március 29-én felkereste panaszaival az egyetemi rendelőintézet ideggyógyászát, dr. Maurice Heaüyt. Az orvos megállapítása szerint Whitman „tele volt gyűlölködéssel”, s , Mm fáván £966. augusztus 4., csütörtök IL LEGUTÓBB ARGENTÍNÁBAN „Rittyentettek”, s zavarták le a politikai táncparkettről Illia kormányát. Arturo liliánák az volt a legfőbb bűne, hogy — habár gyakran a jenki melódiához mérte lépteit — alkalmanként kirúgott a hámból és nemzeti figurákat is alkalmazott. Ilymódon többször is megsértette az északról határozottan elvárt összhangot. A kegyvesztettség már az Illia beiktatása utáni hónapokban megkezdődött. Az új argentin elnök 1963 novemberében ugyanis felmondta a Fron- dizi kormány és az amerikai monopóliumok közti olajszerződést. Erre volt oka bőven. A Frondizi kormány ugyanis a parlament mellőzésével kötött szerződést, s abban tizenöt évtől negyven évig terjedő időszakra az amerikai monopóliumoknak engedték át az ország olajforrásainak feltárását és kihasználását. A szerződés feltételei Argentína számára nagyonis előnytelenek voltak. A több mint hatmillió hektárnyi olajlelőhely teljes egészében az USA-monopóli- umok kezébe csúszott. így állt elő az a furcsa helyzet, hogy a kőolajban gazdag Argentína külföldről importált petróleumot. Évente mintegy 250 millió dollárt költött ilyen célra! Mivel az olajmonopolistákat ilymódon Illia elnök elkergette az argentínai „húsosfazéktól”, azok bosszút esküldtek ellene. Politikai szócsövük W. Averrel Harriman. akkori helyettes külügyminiszter nem is késett a darázs-szúránszerű figyelmeztetéssel: Argentína Góliát ,,Eldorádóbau” Dél-amerikai „titkok” nyomába lépései súlyos hatással lehetnek az ország jövőbeni segélyezésére. Ebből azután ingerült vita támadt. Az olajcégek jól „megnyálazták plajbá- szukat” és százmillió dolláros kártérítést követeltek eddigi gazdasági tevékenységükért. Buenos Airesben azonban nem késett a „tromf”. Kijelentették, hogy „az olajcégeket az argentin igazságszolgáltatás elvei szerint fogják kárpótolni”. Ök is kalkuláltak és megállapították, hogy kártérítési fizetés helyett Argentínának vannak jogos követelései áz olajmágnásokkal szemben. ARTURO ILLIA argentin elnök bátor intézkedései miatt a korábban gondosan összevar- rogatott babaruha erősen berepedt, s e repedés később tovább szélesedett: Argentínában és Latin-Amerika más országaiban is. Az Egyesült Államok szenátusa Ugyanis még 1963 novemberében törvényjavaslatot fogadott el. Eszerint megszüntetik a „gazdasági segély” folyósítását mindazon országoknak, amelyek felmondják az amerikai vállalatoknak nyújtott koncessziókat. A Siglo című perui lap szerint a szenátus e döntése durván sérti nemcsak Argentína, hanem Peru, Chile és Ecuador érdekeit is. j De maradjunk csak Argentínánál. Illia egyrészt Igyekezett leszerelni a dolgozók jogos követeléseit, másrészt, időnként Johnson kormányával is „ujjat húzott”, A múA év szeptemberében például Argentína nem támogatta az Egyesült Államok képviselőházának szeptember 20-i hírhedt határozatát. Az emlékezetes határozat törvényerőre emelte a latin-amerikai országok bel- iigyeibe történő beavatkozást. Ezzel számos nemzetközi szerződést megsértett, s ugyanakkor az Egyesült Államok ellen tüzelte Latin-Amerika népeinek nemzeti önérzetét. Tehát szaporodott a rovás Illia washingtoni számláján. Az argentin tábornoki kar jobboldali elemei pedig ezalatt fokozatosan aktivizálódtak, s a dolgozók ellen „hatékonyabb” politikát követeltek a kormánytól. Illia felemás manőverei nem elégítették ki őket, s ezzel június második felében végképp „betelt a pohár”. A „gorillák” — a jenkik szekerét húzó népellenes tábornokok — menesztették Illiát és megragadták az ország kormánykerekét. Az ország ideiglenes elnökévé Juan Carlos Ongania tábornokot nevezték ki. Az az Ongania lett az új elnök, aki a műit év novemberéig az argentin fegyveres erők főparancsnoka volt és akit épp Arturo Illia mozdított el tisztségéből. ONGANIA EDDIG még nem igyekezett átfogó programot adni. Argentin demokratikus tiszte^ egy csoportja szerint a puccsisták a következő célokat tűzték maguk elé: 1. korporációs — fasiszta — maccar- tista állam megteremtése; 2. az argentin gazdaság alárendelése az amerikai monopóliumoknak; 3. az Egyesült Államok által annyira sürgetett Amerika-közi fegyveres erők létrehozása, s csapatok küldése Dél-Vietnamba. Argentína új elnöke tehát a jenki monopolisták sakkfigurája, közreműködésével ezentúl Argentínában is tetszés szerinti időben és tetszés szerinti helyre léphetnek. Legalábbis ilyen szándékok vezetik azokat, akik a Casa Rosada — az argentin elnök palota — kulisszái mögött a zsinórokat húzogatják. E cseppet sem dicséretes erőlködés azonban nemcsak Argentínában, hanem Latin- Amerika más országaiban is növekvő elégedetlenséget szül. Ez érthető, hiszen a mindinkább osztályöntudatra ébredő társadalmi erők Argentína példáján saját sorsukat is lemérni igyekeznek. Mert a jenki imperializmus cseppet sem szégyenlős, nem is válogatós. Ha hatalmi érdekei úgy kívánják, másutt is igyekszik félrelökni az akadályokat, és hegemóniára tör. E BRUTALITÁS azonban ellenszenvet kelt és ellenállásra tüzel. Már a havannai értekezlet egyhangúan kimondja, hogy megalakítják a latinamerikai szolidaritási szervezetet. E szervezet havannai székhely- lyel működik és 1967-ben ösz- szehívja a latin-amerikai népek első nagyszabású szolidaritási konferenciáját. E konferencia minden bizonnyal olyan határozatokat hoz, amelyek a korábbi megosztottság helyébe a latin-amerikai forradalmi erők növekvő egységét állítják. Az egység pedig a győzelem egyik legbiztosabb záloga. kiilassin Béla i Újabb részletek az austini tömeggyilkosságról Whitman „ellenállhatatlan kényszert érzett” A gyilkos apja: „A puskák fanatikus imádója vagyok” olyasmit mondott neki, hogy „fél, valami történni fog vele, nem ismer magára”. Ellenállhatatlan kényszert érez — mondta az orvosnak —, hogy felmenjen egy toronyba és vadászpuskával lelője az embereket. A diákok azonban — magyarázta Heatly — gyakran beszélnek erőszakos cselekményekről, amelyeket sohasem követnek el. Whitman sem látszott kivételnek — hangzik az ideggyógyász magyarázkodása. A pszichiáter szerint a gyilkos* akin már akkor mutatkoztak az elmezavar tünetei, megbeszélte vele, hogy ismét felkeresi az ideggyógyászati rendelést. De többé nem jeleni meg. Whitman holttestének felboncolásakor mogyoró nagyü ságú agydaganatot találtak* amely nem gyakorolhatott ha-i tást a logikai gondolkodás központjára, de nagy fájdalma-; kát okozhatott, és a tűrhetetlen szenvedés befolyásolhatta, Whitman elmeállapotát. A rendőrség most vizsgálja* . hogyan jutott Whitman pus-;, L -kárhoz és pisztolyaihoz. Whitman egyébként valóság, gos fegyverraktárban nőtt feli, ■ A részletes hírügynökségi je-. • lentésekből kitűnik, hogy apja : szenvedélyesen gyűjtötte a. i fegyvereket, s a Whitman-csa-f • Iád lakásának minden szoba-* I falán vadászpuskák, pisztolyok- függtek. „A puskák fanatikus imádója vagyok, nagyon szere-’ 5 tek vadászni, fiaim úgy isme-; c rik a fegyvert, mint a tenye- rüket” — nyilatkozta Whitman s apja. Connally texasi kormányzó* " aki az austini események miatt megszakította latin-amerikai ” körútját, hazautazóban Miami-* s ba érkezett. A kormányzó, aki- a nek a fegyveres merényletek- 4 kel kapcsolatban fájdalmas tapasztalatai vannak — amikor J Kennedyt meggyilkolták, ő is ’ megsebesült —, úgy vélekedik* s hogy a halált hozó fegyverekkel elkövetett bűncselekmé- nyék elharapózását csak egy a módon lehet meggátolni: neve- zetesen, ha senki nem kap- J, hat Amerikában fegyvervise- lési engedélyt...-■ Whitman őrjöngésének — az '■ újabb adatok szerint — 15 ha- lálos áldozata van, nem szá- ■' mítva saját magát. Robert Mí- l" les austini rendőrfőkapitány elmondta, hogy a Whitman n birtokában levő fegyverek oly a nagy hatóerejűek voltak, hogy azokból még két háztömbnyi II távolságban álló vagy mozgó í- embereket is halálra sebzett. 11 összesen körülbelül száz töltényt lőtt ki a vérengzés «0 perce alatt, Mélyponton a font sterling Angol örvösök bérkövetelése LONDON (MTI): Miközben az angol parlament 11. számú bizottsági szobájában éjjel-nappal ülésezik az ár- és bértorvénnyel foglalkozó 25 tagú bizottság, a brit fizetési mérleg tovább romlik. Közölték, hogy júliusban újabb 25 millió fonttal csökkent az aranytartalék; a font sterling dollárárfolyama pedig a mélypontot a Wilson-féle deflációs intézkedések bejelentése óta isimét elérte és újra 2,79 dollár alá süllyedt E riasztó hírek köziben az angol lapok első oldalára került az orvosok bérkövetelése, amely elfogadása esetén olyan bérkövetelési lavinát indíthatna el, amely maga alá temethetné Wilson egész „csomag- tervét”. Az angol egészségügyi szolgálat orvosai már korábban évi 500 fontos béremelést és munkakörülményeik megjavítását kérték. Nem fenyegetőznek sztrájkkal, mint belga kollégáik. Itt más veszély fenyeget: a viszonylag korszerűtlen munkafeltételek miatt egyre több orvos vándorol ki Ausztráliába, Kanadába, az Egyesült Államokba és más országokba. Ha nem javítanak helyzetükön, lassanként súlyos veszélybe kerül az egész brit társadalombiztosítás, amelynek már amúgy is zsúfoltsággal és orvoshiánnyal kell megküzdenie. MOSZKVA (TASZSZ): Azután, hogy a Pravdában riportok jelentek meg az NSZK-nak az Egyesült Államok Dél-Vietnamban folytatott szennyes háborújában való aktív részvételéről, Bonnban és Washingtonban riadalom támadt — mutat rá a Pravda szerdai számában Alekszandrov. Bonn és Washington képviselői, miután sebtében megismerkedtek a nyilvánosságra hozott tényekkel és dokumentumokkal, rögtön mindent tagadni kezdtek, a szerző megjegyzi, hogy ebbe a zajos „cá- folási” propaganda-kampányba nemcsak a nyugatnémet és amerikai nagykövetségek magas rangú tisztviselői kapcsolódtak be aktivan, hanem államférfiak, miniszterek is, akik — szavaik szerint — az NSZK kormánya és az amerikai külügyminisztérium nevében léptek fel. „Már csupán ez a .mozgósítás* is megmutatja, hogy a leleplező csapás telibe talált. A .cáfolok’ észrevétlenül összezavarodtak és elkezdték cáfolni... saját magukat” — írja a szerző.
