Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-20 / 197. szám
I Immáron törvény as új ötéves terv. Sorrendben a ha*. nádik, amelynek megvalósulása az ország anyagi erőforrásainak további gyarapodását szolgálja, a nemzeti jöve- lelem emelését, a lakosság fogyasztásának, életkorú lmé- íyeinek, kulturális és szociális ellátottságának rendszeres iavítását biztosítja megyénk városaiban, falvaiban is. Követelményeit, számait, adatait jól ismerjük, hogy az par fejlődésében hatszázalékos növekedést kell elérni, ;ogy a mezőgazdasági termelés színvonalát 13—15 százalékkal kell növelni, és 350—260 milliárd forint beruházásával új gyárakat, erőműveket, lakásokat, kórházakat, iskolákat Kell építeni De mi valósul meg ebből megyénkben, mit ígér a terv Heves megye lakosainak, mit vár tőlük, az iparban, mezőgazdaságban dolgozóktól milyen fejlődésre nyújt lehetőséget? — erről adunk most ízelítőt, hogy képet kapjanak olvasóink e fél évtizedes terv arányairól, céljairól, realitásáról amely bizonyosságot nyújt arra, hogy a ma még tervből holnapra valóság válik megyénkben is. Átadásra kerül 1969-ben Már tervezik... 4 Bővül az önkiszolgálás ♦ Büfé a tetőteraszon ♦ Kétezer négyzetméteren épül az új egri Állami Áruház Hosszas vita irtán eldőlt tőséget adnak az egyes osztá- az Állami Áruház sorsa; új, lyok átszervezésére is, modem épülettel bővül Eger Ha felépül az új áruház, és környékének kereskedelmi megvalósul a „mindent egy hálózata. A LAKÓTERV már helyen” jelmondat, mert va- készíti a terveket, 1967-ben lóban minden kapható lesz: pedig megkezdik az építést, s bútor, jármű, edény és ház- 1969. negyedik negyedévében tartási cikkek is, nem beszél- át kell adni rendeltetésének ve azokról az áruféleségekről, az új épületet Milyen lesz as 6} Egri Állami Áruház? /' húszmillió forintos beruházással épülő áruház három- szintes épület lesz, mintegy 2000 négyzetméteren terül el, a mostani áruház és a mögötte húzódó tömb helyén. Három oldalra nyílnak majd az áruház bejáratai: a Dobó térre, a Zalár utcába és a régi piactérre. Előreláthatóan 110-en dolgoznak majd az új áruházban, lesz ebédlő, teherlift, modem öltöző és gázfűtés is. Az önkiszolgáló módszer dominál majd és a modern, ösz- gzerakható berendezések leheamelyek most is vásárolhatók a „kis” áruházban. Gondolnak a tervezők azokra a vásárlókra is, akik megéheznek, vagy megszomjaznak pénzköltés közben: a tetőteraszon lesz büfé is a nagyszerű kilátás mellé ... 1967 közepéig még a régi áruház szolgálja ki a vásárlókat, de amikor a Nemzeti Bank dolgozód átköltöznek az új épületbe, Ideiglenesen a Széchenyi utcába költözik az áruház. És akkor kezdik a bontást, majd az építést, hogy határidőre elkészüljön a harmadik ötéves terv egyik legnagyobb kereskedelmi beruházása, az új egri Állami Áruház... Mintegy tízezer hold lesz a korszerű üzemi szőllőterület 20-ről, 30-40 mázsára növelik az átlagtermést Heves megyére a belterjes kultúrák termesztése a jellemző és ezek között is legjelentősebb a szőlőtermesztés. A II. ötéves terv idején a kiöregedett szőlők helyére, kijelölt területekre, közel hatezer hold új szőlőt telepítettek. Az új telepítéseknél a koncentráltságra törekedtek, a korszerű művelési módok bevezetésével, az élő munkaráfordítás nagymértékű csökkentésével növelni kívánták az üzemek jövedelmezőségét. Az adottságokat figyelembe véve a III. ötéves terv idején négyezer hold szőlőtelepítésre lesz szükség. A Mátraaljai borvidéken a direkt termők helyére telepítenek újat, az egri borvidéken, de különösen Egerben, az állagában leromlott, nagy tőkehiányú szőlőültetvények pótlásáról gondoskodnak. A telepítések tervezésénél az egri borvidéken a vörös bort adó fajták telepítését, a Mátra aljai borvidéken továbbra is csemegeszőlők telepítési arányának növelését tűzték ki célul. Főként a 11- ötéves tervben telepített területek nagyságát növelik és így a III ötéves terv végére a jelenlegi 147 holdról 240 holdra emelik az új szőlők üzemi átlagát. Az előirányzat szerint mintegy tízezer hold lesz a korszerű üzemi szőlőterület. Ez a meglevő szőlőterülethez viszonyítva a Mátra alján 36, az egri borvidéken 54 és az alföldi borvidékhez tartozó hevesi körzetben 41 százalékos felújítást jelent A rekonstrukcióval megváltoznak az átlagtermések és az önköltségek. A hagyományos sor- és tőtávolságú szőlőknél ugyanis 20 mázsás átlagtermést lehet elérni és így egy kiló szőlő önköltségi ára 4,61 forint. Az új üzemi szőlőkben elsősorban az élőmunka-ráfordítás jelentős csökkenésével, valamint a fajtiszta szőlők magasabb eladási árából, az átlagok jelentős növekedéséből növekszik a bevétel. Egy kiló szőlő előállítása 2—3 forintba kerül majd. A szőlőtermesztő üzemek megfelelő gépesítése is hozzájárul ahhoz, hogy a jelenlegi 20 mázsás átlagtermés helyett 1975-re biztonságosan elérik a 30—40 mázsás átlagtermést. 1000 lakosra jutó könyvek száma 2200 Az egri MÁVAUT-pályaudvar makettje. Néhány adat a jelentős objektumról: 4,2 milliós költséggel készül, s egyszerre 18 autóbuszt tud majd fogadni. Az építés időtartama 12 hónap. Ha az építkezési időben kezdik és program szerint befejezik, 1968-ban már innen indulhatnak az Ikarusok... aJLfcu X'X'X’X’X'X'XvXvXvX m kh V/XVXv.vX*"' ÉNŰ ijiíjí XV/J :::iuU 517. XT*1 $38V. __ FEHfR VÖRÖS CSEMEGE A III. ötéves terv négyezer holdas szőlőielepítésének megoszlása* Az elmúlt öt év alatt nem mindig volt zökkenőmentes a kenyérellátás és a szállítás. A kenyérgyárak és a sütőüzemek munkásai sok erőfeszítést tettek, de nem tudtak lépést tartani a fejlődéssel. Az elmúlt időszakban 30,7 százalékkal növekedett a kenyértermelés és további igényekkel kell számolnunk. A gyöngyösi kenyér- g3rár bővítésére 1,6 millió forintot szán megyénk harmadik ötéves terve, és 1970-ben 19,2 millió forintos költséggel új kenyérgyár építését kezdik el Egerben. Eddig is és remélhetően a harmadik ötéves terv során is gyors ütemben szaporodik a gépkocsik, a motorkerékpárok, televíziók, rádiók és különböző elektroakusztikai gépek száma. A lakosság jogosan igényli és a terv gondoskodik is a szolgáltatások javításáról. .Pétervásárán és Füzesabonyban új szervizek és műhelyek létesülnek, Gyöngyösön, Hatvanban, Pétervásárán és Füzesabonyban új szolgáltató házakat épít a KISZÖV. Gyors- tlsztító-szalont nyitnak Gyöngyösön és Egerben, új Patyolat-felvevőhelyet létesítenek mindhárom városban és 1970- ben, 16 millió forintos beruházással új Patyolat építését kezdik meg Egerben. Tervünk lehetővé teszi a gépkocsijavítás 79,1, az elektroakusztikai javítások 99,6, a mosás és vegytisztítás 94,7, az építő- és szerelőtevékenység 152 százalékos növelését. Az 1965. évi tényszámhoz képest 154 millió forinttal több szolgáltatáshoz jut a lakosság. Az elmúlt öt év alatt Pétervásárán új áruház, Hevesen korszerű ÁBC-áruház és több községben • kisvendéglő, bisztró, presszó, élelmiszer- és különböző szaküzlet nyílt, az előirányzatnál 5,8 millió forinttal többet költöttek a kereskedelmi és vendéglátó-hálózat fejlesztésére. A harmadik ötéves terv során új ÁBC-áruház nyílik Egerben és Lenin úton és a Baktai úton. A megye kiskereskedelmi bolthálózatát 13,3, a vendéglátóipari hálózatot 26 százalékkal tervezik növelni. Bővítik és korszerűsítik az egri vendéglátó egységeket és megépítik a két mátrai pavilont is. Az elmúlt öt évben a 11 192 lakáson kívül 40 OűO négyzet- méter új utat, 167 000 pormentes utat. 463 200 négvzetméter járdát építettünk. Munka és feladat akad még bőven. Eger városban 49,6, Gyöngyösön 15,1, Hatvanban 8,8, a megyében összesen 109 millió forintot szántak a helyi utak és hi; dák fenntartására. Gyöngyös ■ r r II r m r / f , ivoviz-elSatascert Víztároló a új kezdeményezi Gyöngyös'és környéke boráról és arról híres, hogy ivóvízre szomjazik. Aki átélte, vagy legalább látta, amikor nyári kánikula idején hajnalban, vagy késő éjszaka hosszú sorokban vödrökkel állnak az emberek az utcai csapoknál, vagy kutaknál, az mindennél fontosabbnak tartja a város vízellátásának megoldását Az új városrész emeletes épülettömbjeinek, az ipari üzemeknek, de a régi városnak is egyre több ivóvízre van szüksége. Egyre többen sürgetik a vizet és a csatornázást, mert fürdőszobát akarnak berendezni, vagy éppen minden megvan ahhoz, csak a víz hiányzik. Gyöngyös vízellátásának fejlesztését nem most, már 1963- ban kezdte a városi tanács. He sok év mulasztásét kell pótolni, rengeteg munka, nehezen beszerezhető anyag és nem utolsósorban 28,9 millió forint szükséges ahhoz, hogy naponta 2000 köbméterrel több ivóvizet kapjon a város. A harmadik i Mátrában, l«efc a falvakban ötéves terv során, 1967 végére megoldják Gyöngyös város vízellátását. Természetesen a közművesítés nem szorítkozik csak Gyöngyösre és nem ér véget 1967-ben. Már most gondoskodni kell az Eger és Gyöngyös IV. ötéves tervében szereplő lakások alapközműveirőL Heves megyében 1964-ben a lakásoknak csak 34 százaléka volt közművesítve, 1970 végére 48,6 százalékot terveztek. A parádi völgyben megindult munkálatok, a víztároló építése jelzi, hogy megoldják a mátrai üdülők és egyéb intézmények vízellátását. Megkezdték a községi víztársulások szervezését. Állami támogatással, községfejlesztési alapból és a lakosság munkájával, anyagi támogatósával megyéink több községében építenek törpe vízmüvet, artézi kutakat, vagyis javítják az ivóvízellátást. Kényelmesebbé, kulturáltabbá válik az élet városon és falvakban. A szalajkai turista A Bükk festői, regényes szépségű táján, a szilvásvára- di Szalajka-völgyben ma még hiába keresnénk turistaházat. Tervei csak ezután készülnék a rajzasztalokon, s 1969-ben kezdik ásni az építmény fundamentumát Hegyoldalban épül a „házacska”, délnek tekint majd minden ablaka, s az év minden szakában élvezhetik a napsütést itt, a fák között, a napimádó turisták. A két- és négyágyas szobákban 120-am pihenhetnek egyszerre. S persze, nem feledkeznék meg * ház Tárja ont is... tervezők a turisták gyomráról sem: a turistaházban vendéglő, étterem is lesz majd. A Szalajka-völgy, a Bükk e ritka értékű, csodás természetvédelmi területe eddig is sok élményt nyújtott az ide zarándokló kirándulóknak, turistaseregeknek. Az új létesítmény még inkább rangosabbá varázsolja az erdős vidéket, amelyet könnyűszerrel megközelíthetnek majd az erdei kisva»- úttal. (Mert a gyaloglást túlságosan nem szerető turistáikra is gondoltak a beruházás telepítőit) Már most megjósolhat^*, hogy az új turistalétesítmény sokakat vonz majd a Szalajka- völgy be, ahol nemcsak a Fá- tyol-vizesés, az istállóskői ősember-barlang, a pdsztrángos hegyi tavak, s a rezerváció más különlegességei nyújtanak szép élményeket, feledhetetlen emlékeket, de a sportlehetőségek is csábítóak Az építendő turistaház közelében ugyanis remek lesiklópályát is találhatnak azok, akik magukkal hozzák síléceiket A szalajka-völ- gyi turistaház 1971-ben fogadja az első vendégeket A turisták számára a festői Szalajka-völgy afféle „átjáróház” volt eddig. Az erdő, s a bükki tájak szerelmesei nem időzhettek itt kedvük szerint egyetlen napba kellett zsúfol- niok minden élményt, s még akkor sem mondhatták él, hogy megismerték e gyönyörű vidéket. Verhettek ugyan sátrat a természetvédelmi terület határán, vagy válthattak szobát bent a faluban, a turistaházban vagy valamelyik háznál — e „lehetőségek” azonban csak kevesek igényeinek kielégítését szolgálták. Az új turistaház felépítése új fejezetet nyit majd a táj történetében, s valóban sokunknak nyújt nyugodt pihenést. örömet. Javai a kenyérellátás és szolgáltatás ♦ Hol épül az ABC áruház? ♦ 109 millió forint helyi utak-hidak fenntartására
