Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-20 / 197. szám

SS ne emfSsKszne a felnőtt- osctatás bölcsőjére, arra a hősi korszakra, araikor az öreg diákok előtt la megnyíltak az iskolák kapui. És a deresedé fejű diákok — családapák és anyák — a napi munka után kezűkbe vették a könyveket és beültek az iskolapadba. Pótolni a múlt mulasztását, amikor nem adatott lehetőség iskolára. Éveken keresztül buzdítottunk a tanulásra, nemegyszer kiitartóan győzködve azokat, akik féltek az iskolától, akik nem mertek vagy nem akartak nekivágni

Művelődési politikánk e nagyszerű vívmánya, a felnőtt- oktatás, már évek óta csatát nyert a mi megyénkbe» is. Ezrek és ezrek járták 3d — es nem fiatalon — a középes felsőfokú iskolákat, és jutottak előbbre emberségben, tudásban és persze, sokan az élet ranglétráján is.

Soha nem öfikoltúk, miért szorgalmaztuk a tanulást a hozzáértő vezetéshez, a kulturált termeléshez, a modern technikához, a szocializmushoz iskolázott szakemberekre van szüksége az országnak. Végső fokon a termelést is volt hivatva szolgálni az iskola.

Ss szolgálnia kell ma fa?

Ilyen szempontból érdemes megvizsgálni, hogyan állunk ma a felnőttoktatással és ha szükséges, nyesegessük túlzásait, vadhajtásait

Három és fé! ember hiányzik!

A megyei tanács legutóbbi vb-ülésén, ahol az első féléves tervteljesítésa*51 volt szó, elhangzott egy figyelemre méltó indoklás. A megyei tervező- iroda nem teljesítette féléves tervét — és a miértre adott válasz között az együk: az irodánál 500 my-nkanap esett ki tanulmányi szabadság miatt az elsd félévben.

S hogy mit jelent ez az 500 ' munkanap? Nézzünk kissé a számadat mögé.

egységénél így summázták a

véleményt: „a továbbtanulás nem zavarja a termelést”, mégis érdemes meditálni a felnőttoktatás számadatain.

Júniusban kilencen fejezték be tanulmányaikat, s ezzel szemben ősszel 26-an kezdenek. Ha ezekhez most hozzászámoljuk azokat, akik már az előző években iratkoztak be az iskolába — szám szerint 31-en: az egri gyáregység dolgozói közül 57-en járnak iskolába. Az összdolgozók 11,6 százaléka.

Bármennyire is örülünk a nagy tanulási kedvnek, ez így bizony sok. Sok, mert ha csak a tanulmányi szabadságot nézzük, akkor is közel 1200 munkanap évente. Ez négy esztendő! És átlag 7,50 órabérrel számolva, közel 70 ezer forint kifizetett bér. Az iskolák átlag négyévesek, így 280 ezer forintot fizet ki a vállalat, olyan összeget, ami mögött nincs termelés.

Igaz, a termelésiből csak húszán járnak iskolába — ez bizonyos fokig magyarázza, miért nem jelentős a munkakiesés a Hajtóműgyár egri telepén. Természetesen sok múlik a munkaszervezésen is, de az tagadhatatlan, hogy a tanulmányi szabadságok idején az iskolaszezonban, jó néhány gép áll az üzemben.

Fejlődő üzem az egri gyáregység, valóban szükség van a tanult szakemberekre. Ez indokolja, hogy 21-en járnak gépipari technikumba, heten felsőfokú technikumba, négyen műszaki egyetemre, hatan pedig marxista esti egyetemre. De nem biztos, hogy ugyanígy indokolt a 17 gimnáziumi, illetve közgazdasági technikumi tanulói

Levelezőn folytatják!

Csak egy üzem és egy tervező iroda adatai ezek, de ki- sebb-nagyobb eltéréssel jellemzőek az arányok az egész megyére. Hogy Heves megyében összesen mennyien tanulnak, azt nagyon nehéz lenne megállapítani. Az elmúlt tanévben

csupán a megye középiskoláiba 4400 dolgozó járt És egyetemekre vagy a megye határain túlra, különböző szakiskolákba, ipari technikumokba? Számúk több mint ezerre tehető.

És ez így ismétlődik évről évre.

E témánál nem kerülheti ei

figyelmünket az a körülmény, hogy túl sok a fiatal a dolgozók iskoláiban, a levelező és az esti tagozatokon. Sokan vannak olyanok, akik nem a múlt társadalmi mulasztásait, inkább a jelen egyéni könnyelműségeit vagy hanyagságait pótolják. Gyakorta előfordul, hogy fiatalok kimaradtak a középiskolákból — a másodikból vagy a harmadikból — mondván: dolgozni mennék, és majd befejezik levelezőn. Pedig jobb lenne, hasznosabb lenne, ha a fiatal korosztály a nappali tagozatokon fejezné be iskolád tanulmányait.

Érdemes szólni arról is, hogy

a dolgozók középiskoláiban túlzottan átbillen a mérleg a levelező tagozatra. A nagyobb elfoglaltságot igénylő, de ugyanakkor alaposabb tudást adó esti tagozatokat nem kul- tiválják a fiatalok, inkább a levelezést választják. (Az új tanévben például 1569-en jelentkeztek megyénkben a gimnáziumok levelező tagozataira és csak 374-en az estire. A közgazdasági téchnikumoknak valamivel jobb az aránya: 1347 levelező és 425 esti hallgató.)

Nemet is lehet mondani!

Ma még gyakort, hogy nem az üzem vagy vállalat Igénye szabja meg a tanulás irányát és ütemét, hanem pusztán az egyéni érdekek. Sőt, találkozunk olyanokkal is, akik addig vándorolnak egyik üzemből a másikba, amíg valahol javasolják őket a „kiszemelt” egyetemre.

Nem arról van szó, hogy csökkenjen a tanulási kedv, csupán arról, hogy legyen gondosabb a kiválogatás. Az

üzemek, väöatetofc vezetői mérjék fel a munkaheyl várható igényeit, és ehhez is szabják a javaslatokat. Egyeztessék össze a társadalom és az egyén érdekeit, és ha szükséges, tudjanak, merjenek nemet is mondani!

Igaz, az üzem befektetése valahol megtérül a társadalomnak, a népgazdaságnak, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni a javaslat aláírásánál, hogy például a műszaki .egyetem elvégzése több mint egy esztendő tanulmányi szabadságot, illetve munkakiesést jelent egyetlen dolgozónál. És az sem közömbös, vajon a végzett mérnök ott marad-e az üzemben?

De hát az alkotmány mindenkinek biztosítja a tanulás jogát! — érvelhetnek mindazok, akiket esetleg nem javasolnak iskolára. Igaz, az alkotmány csakugyan biztosítja. Sőt! Az eltelt években tettünk is egyet s mást, hogy élő legyen ez a paragrafus. De a tanulás joga nem jelentheti azt, hogy most már mindenki egyszerre tanuljon. A munka, a termelés rovására. Az alkotmány adta jog nem írja elő, hogy mondjuk X. Y. pont ebben az esztendőben kezdje meg tanulmányait, amikor már tízen vagy húszán járják az üzemből az iskolát A mérlegelés, a döntés joga a vezetőké. Törvényeink ezt is biztosítják. Csak élni kell vele jobban, megfontoltabban és gazdaságosabban mint eddig.

★

Nem a tanulás ellen szólunk. Na ezt tennénk, ellentétbe kerülnénk önmagunkkal, elveinkkel. De nem biztos, hogy ma már elfogadhatók az iskoláztatás másfél évtizeddel ezelőtti módszerei. Itt az ideje, hogy alapos, elemző munkával, gondos számításokkal — anyagival is! — feltárjuk a felnőttoktatás tapasztalható ellentmondásait, hibáit, és ha szükséges, a ma és a holnap igényeihez igazítsuk.

Márkusz László

A fogalmak tisztázatlansága és a szavak önkényes használata

Mindennap« életünkben komoly zavarokat okoz, ha a fogalmak tisztázatlansága és az önkényes szóhasználat miatt nem értjük meg, vagy félreértjük azt amit egyesek elmondanak, illetőleg leírnak.

Ha valaki például csak azt mondja, hogy a „leghasznosabb talajnövényeket kell termelnünk”, akkor bizonytalanságban hagyja a hallgatókat mert szokatlan a szó, és nincsen mögötte tiszta fogalom. Valójában azt akarta mondani, hogy a talaj nagyon alkalmas a paprika és a paradicsom termesztésére. Igen gyakran jelentkezik egyesek ajkán és írásában a realizál szó is. önmagában véve nem rossz ez az idegen származású szó. Azt jelenti, hogy valaki valamit megvalósít végrehajt valóra vált Tehát helyes, ha azt mondjuk, hogy eszméinket realizáltuk, a terv realizálódott stb. A’ baj ott kezdődik, amikor nem ismervén a szó használati körét jelentés-variánsait olyan esetekben is ajkunkra, vagy toliunkra vesszük, amikor ennék a szónak a használata — éppen a fogalom tisztázatlansága miatt — csak zavart okozhat Ma se tudjuk, mit akart mondani az a felszólaló, aki ilyen nyelvi mezőben használta a szóban forgó szót: Ez a munka önmagában is realizálja tervünk helytelenségét (?)

Gyakori az az eset, amikor egy szó több, jó magyar szónak használati helyét illetőleg jelentését bitorolja, és éppen ezzel az önkényes és gyakori használattal okoz értelemzavart és fogalmi tisztázatlanságot. Ilyen szó például a folyamat: munkafolyamat, a termelés folyamata, politikai folyamai, fejlődési folyamat, a tárgyalás folyamata, folyamatban van az ügye stb. Az idézett példákban az események egységes és folytonos összefüggő sorát akartuk kifejezni, vagy valaminek a lefolyását, menetét kívántuk megjelölni. Itt nincs baj, — bár nagyon egyhangúvá teszi a mondanivalót a szó gyakori használata. Értelemzavart okoz azonban a szó használata akkor, amikor bizonytalanságban hagyja a hallgatókat és az olvasókat, amiken- csak elkendőzik vele a valóságot, az igazságot, amikor csak nagy általánosságokat mondanak vele, holott a hallgató, vagy az olvasó nem ezt várja. Amikor valakinek azt mondják, hogy folyamatba tették a kérvényét (?), valójában nem tudja, hogy áll az ügye. Még furcsább a szó használati köre ebben a mondatban: A munka időpontja beindításának a folyamata nem volt. megfelelő. — Egyszerűbben és világosabban azt kellett volna mondani, hogy nem kezdték meg kellő időben a munkát.

Elkerülhetjük a fogalomzavart, ha megválogatjuk a szavakat, és a legkisebb értelmi és érzelmi árnyalatra is ügyelünk, amikor beszélünk és írunk.

Dt. Bakos József tanszékvezető főiskolai tanár, nyelvészeti tudományok kandidátusa

Kitüntetés

Az alkotmány ünnepe alkalmából Lévai Ferencet, az MSZMP Heves megyei Bizottsága propaganda és művelődés- ügyi osztályának mukatársát a népművelés területén kifejtett jó munkájáért a

Szocialista kultúráért kitüntető jelvénnyel

tüntették ki. A kitüntetést a művelődésügyi miniszter képviseletében Oláh György, aa MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára adta át pénteken, a megyei pártbizottság székhazában.

Az első félévben 58 volt a tervező iroda átlag termelői létszáma s ebből 34 százalék tanult Kilencen jártak egyetemre, 10-en építőipari technikumba, ketten pedig közgazdasági technikumba. Az évi tanulmányi szabadság és a vizsgákra, valamint a konzultációkra engedélyzett igazolt távoliét, pontosan 756 munkanapkiesést jeleni. A tanulmányi szabadság persze nem naptári, hanem iskolaévre jár, de mert a félévi vizsgák általában januárban, az év végi vizsgák pedig júniusban vannak, ezért e szabadság nagy része az első félévei terheli.

Az első félévben kiesett fél- fczer munkanap 4000 munkaórát jelent, amiért mintegy 40 ezer forintnyi bért fizetett ki a tervező iroda. Elsősorban nem is a bér a döntő ennél a kérdésnél, inkább ennek következménye: a tanulmányi szabadságok miatt az első félévben majdnem három és fél ember állandóan hiányzott a tervezőasztalok mellől, s ezzel kiesett 140 ezer forint termelési érték, ami lényegében egy 50 lakásos épület egyedi tervepését jelenti. (!)

Nem vitatjuk, nagyon hasznos, ha technikumokba és egyetemekre járnak a tervező iroda dolgozói, de ha ez a tanulás gátolja a termelést — jelen esetben a tervezést — akkor meggondolandó: szabad-e, lehet-e tovább tartani az iskoláztatás ilyen tempóját? Nem beszélve arról, hogy ha az 54-es átlaglétszámból 21 dolgozónak kell, szükséges — a vállalat érdekéből is tovább tanulni, ez önmagában már azt is sejtetni engedi, hogy elég nagy számban alkalmaztak a tervező irodánál olyanokat, akiknek nem volt meg a megfelelő szakképzettségük.

Egy évben négy esztendő!

Nézzünk most egy üzemet. Bár a Hajtóműgyár egri gyár4 mmm

)96& augusztus 20„ szombat

VI.

Elképzelte magát, amint vadászgépével ott kering New York felett, olyan magasságban, ahonnan már a hatalmas felhőkarcolók sem látszanak. Körülötte óriásfelhők gomolyognak. Minden szürkéskék,

hibáz. Halálos biztonsággal siklik egy gép felé, amelyet mindkét oldalról több tucat repülőgép vesz körül. Az orosz gépek balról, jobbról, alulról, felülről támadják őt, de mindig kisiklik gépágyújuk fonalkeresztjéből. Aztán ő elsüti gépágyúját A repülőgép, hirtelen lángba és füsttengerbe borul, s zuhanni kezd feleié, magával ránt még két repülőgépet A többi repülő hanyatt- homlok menekül, ő pedig, Rowers, mint aki jól végezte dolgát, leszáll a repülőtéren. Ott a parancsnok futva megy elé:

— Gratulálok, százados! Az elnök személyesen köszöni, amit tett!

ö előbb rágyújt egy cigarettára, s csak azután fog kezet a parancsnokkal, aki izgatott, szaggatott mondatokban meséli el, hogy Rowers nem tévedett, azt a repülőgépet lőtte le, amely fedélzetén az atombombát szállította.

A kézfogást újra és újra meg kell ismételni, mert közben odaérkeztek a fotóriporterek, akik újra és újra elkattintják gépeket. A fényképek a legközelebbi kiadás első oldalára jönnek, köztük az is, amelyen a hős menyasszonya, vagyis Rose Rubin boldogan borul vőlegénye nyakába. A fényképen kívül hosszú riport következik, amely tartalmazza majd a hőstett leírásán kívül Ro

nem lat semmit, pedig az ellenség közeleg. Minden idegszálával a fülhallgatón át érkező jelentéseket, parancsokat figyeli.

— Északkeletre vörös támadórepülőgépek. Atomtámadással fenyegetnek! Rowers főhadnagy, semmisítse meg a célt!

És keményen megmarkolja a kormányt, s a megadott irányba indul. Az oroszók egész sereg repülőgéppel támadnak. De ő nem törődik a veszéllyel, épp úgy, mint... mint... (azelőtt ilyenkor azt gondolta, hogy mint McGraht 1944 júliusában a csatorna felett) Gerald Mohr, a Közel a végítélethez című Paramounth- filmben, aki egymaga száz támadó vörös repülőgépet lőtt le, vagy mint az a televíziós színész, aki a szombat esti adásban egészen belopózott Oroszország közepébe és ott robbantotta fel az oroszok „szuper atombombáját”, amelyet „Washingtonnak szántak”. Egyszóval ő, Francis Rowers, szembeszáll a támadókkal. Ha nem elég ügyes és bátor, akkor nemcsak ő hal meg, hanem a vörösöknek sikerül ledobniuk az atombombát New Yorkra és az egész város — a helyi újság vezércikkének szavai szerint — úgy néz majd ki, mint egy „tucatnyi üres konzervdoboz, amelyen keresztülment egy teherautókaraván”. De ő nem

• Ebben a regényben a nevek költöttek, de maga a történet Igaa.

ceiben maga is komolytalan;

gyermekes tervezgetésnek tartotta az egészet, hiszen a lapok tele voltak olyan történetekkel, amelyek jó minősítésű világháborús pilótákról szóltak, akik valamiféle alacsonyabb rendű munkából tengetik életüket, mert nem tudnak elhelyezkedni egyetlen légitársaságnál sem, nagy felesleg mutatkozik pilótákban, a hadsereg pedig igen válogatós.

A véletlen sietett Francis segítségére. Egy napsütésés kora tavaszi napon DeBoer tanár kíséretében két egyenruhás jelent meg Francis osztályában. DeBoer bemutatta őket:

— Boys! A légierők elküldték hozzánk képviselőiket,' hogy olyan erős, egészséges fiatalembereket keressenek, akik alkalmasak arra, hogy megragadják a kínálkozó lehetőségeket és a légierők szolgálatába állnak. Hallgassátok figyelemmel az urakat, s aztán aki kedvet érez, jelentkezzék. .. A szülők megdolgozása a mi dolgunk... Oké?

Először egy filmet vetítettek a diákoknak, amely a repülőélet szépségeit mutatta be. Negyedóráig tartott az egész, S amikor a film befejeztével kivilágosodott a terem, Francis úgy érezte, hogy a tizenöt perc alatt a valóságban látta mindazt, amiről annyit álmodozott. A film bemutatta, milyen nagyszerű dolguk van ez US Air Force katonáinak. Nyitva van előttük az egész világ. Japánban éppúgy, mint Nyugat- Németországban, Törökországban és a Hawaii-szigeteken pompás lakások, bárok, ragyogó nők és természetesen magas fizetés várja a pilótákat. A film úgy fejeződött be, hogy lökhajtásos repüVSerődök egész sora zúgott fenn a levegőben, a zenekar a Tipperaryt játszotta, s egy férfias, katonás hang izzó hangon harsogta:

— Amerika fiai! Vár benneteket a légierő! Megismerhetitek a világot, bankbetétet gyűjthettek a leszerelés utánra! Megalapozhatjátok jövőtöket, ha jelentkeztek a légierő tobor zótisztjeinél!

(Folytatjuk)

Mibe kerül az iskola?

Megtelt iskolapadok — üresen álló gépek

wers, Amerika első számú megmentője személyes „story- jait” is. A riporterek természetesen megkérdezik, hogy ki a kedvenc filmszínésze, mit szokott ebédelni, s mi a véleménye Marilyn Monroe lábairól. Az utolsó kérdésre így válaszol:

— Oké! De Roseé szebb!

Mire a Paramounth filmvál- lalat jelenlevő képviselője mindjárt felajánlja, hogy Rose és ő játssza el a főszerepet abban a filmben, amely majd a hőstettről készül, ö azonban visszautasítja a filmszerepet, mondván, hogy egyelőre visz- szavonul farmjára — amelyet éppen az imént kapott az elnöktől — és ott piheni ki az izgalmakat. Rose viszont elfogadja az ajánlatot, csak azt köti ki, hogy egy hónap alatl fejezzék be a felvételeket mert akkor lesz az esküvő. Mi sem természetesebb annál, minthogy a filmproducer ebbe is belemegy, s mindjárt százszázezer dolláros csekket nyújt át mindkettőjüknek előlegül i szerződésre, illetve a ..Rower» story” megfilmesítési jogáért...

Rowers addig-addig álrrvx dozott esténként, amíg elaludt Reggel kába fejjel ébredt, « nyoma sem volt már az esti képzeletbeli hősnek. Sietett a: iskolába, de előbb a reggeliné még végigrettegte, vajon apja nem kezdi-e el megint sí

utóbbi időben egyre gyakoribb témát — mihez lásson Francis az iskola elvégzése után.

A fiú az iskolában sem érezte jól ma fát. Az órák alatt szinte le , _-m vette a szemét Roseról, aki azonban ügyet sem vetett rá. Most már mindenki Nick girljének tekintette a lányt. Francis néhányszor megpróbált közeledni, de a lány nemcsak elutasította, hanem — és ez nagyon fájt a fiúnak — a háta mögött becsmérlően nyilatkozott róla:

— Azt hiszi, hogy a széles vállával mindenkit megkaphat! Éhenkórász! Huszonötezer dolláron alul nem állok szóba senkivel!

Huszonötezer dollár! Évi huszonötezer dollár! Mr. Rubin i;huszonötezer dolláros ember” volt — vagyis évi huszonöt- ezer dollárt keresett Nick apjának — egy közepes üzem tulajdonosának — évi hatvanezer dollár volt a jövedelme. Vajon hogyan juthat be közéjük? Vajon mikor indulhat hátrány nélkül a Rose kegyeiért folyó versenyben?

S ettől kezdve Francis Rowers álmodozásaiban egyre nagyobb szerepet kezdett játszani a pénz. Most már maga elé képzelte a jelenetet is, amikor az ezredirodán minden elsején átveszi a háromezer dolláros csekket, a fizetését. S amikor lelövi az „atombombát szállító orosz gépet”, akkor az elnök nemcsak köszönetét küldi —és farmot adományoz, hanem halszámjegyű csekkel fejezi ki Amerika és az égés» emberiség háláját.

A dollárezrek azonban egyelőre sehol nem voltak, viszont már csak néhány hónap volt hátra az iskola befejezésig. Az idősebb Rowers egyre gyakrabban vette elő fiát és nyaggatta azzal, hogy mi lesz majd belőle az iskola befejezése után. Világosan tudtára adta: főiskoláról, egyetemről szó sem lehet. Nem olyanok az anyagi viszonyaik, hogy ilyesmire gondolhassanak. Rowersnek lAim-é! ef-5bb pénzt kell keresnie, valamihez kezdeni kell.

A fiú még mindig nem. mert éLőálká tervéved. Józan per-