Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-18 / 195. szám
Cyőr-Sopron megyei tudósítónk riportja: Horti kombájnosok segítsége v 7M, Porzik » rend.» Társasjáték? A Mátra egyik legszebb és legforgalmasabb része Mátra- füred. Nyáron szinte minden nap ki lehetne tenni a táblát az országút szelére: megtelt Ja) annak viszont, aki nem ismeri Mátrafüredet, aki ismerőst keres itt úgy, hogy csak az utca nevét és a ház számát tudja. Kellemetlen meglepetésekben részesülhet. Az utcák nevét és a házak számát gyakran nem találja meg, nincsenek feltűntetve. Kezdődhet tehát a társasjáték, ami elég sokáig elhúzódhat, hiszen üdülőhelyen tősgyökeres. odavaló honpolgárral csak a szerencse hozhatja össze véletlenül az idegent. Hány embert kell megkérdeznie, amíg megtudja, hogy a keresett utca merre van és melyik a keresett ház? Hogy mi a megoldás? Bizony — úgy látszik — elég komplikált dolog: ki kellene tenni a táblákat az utcákra és a házakra. (g. mól—) Korhatár Nehéz volt elhinni. De igaz. Az egri Vörös Csillag Filmszínházban korhatár nélkül özönlenek a fiatalok az £gi- háború című magyarul beszélő francia—olasz—nyugatnémet filmalkotásra. Jönnek a fink, lányok, mamával, egyedül, tíz-tizenkét éves korban is. Várom, hogy a jegyszedők eltanácsolják őket, tekintve, hogy olyan hírek szálldogáltak a filmről, miszerint Jeaq Gabin fölöttébb rázós megjegyzéseket tesz a nemi életre és az emberek viselkedésére. De nem. A kicsik éppúgy elfoglalják helyüket, mint a 16 éven felüliek, s az első negyedóra múltán már sikoltoztak a „gyönyörűségtől” a vászonra meredő gyerekek. Ugyanis Jean Gabin, a film nélkül...? főszereplője, valóban kötetlenül mondja el véleményét a bordélyházak, s látogatóinak világáról, legenyhébb szavakként emlegetve a ringyót, de találó megjegyzéseket tesz a nemi világ tévelyedettjeivel kapcsolatban is. Való igaz, nagy sikert arattak megjegyzései, és nem az álszentesség diktálta e sorokat, de valóban nem szerencsés ennek a filmnek korhatár nélküli bemutatása Egerben. Annál is inkább mondhatjuk ezt, mert a fővárosi mozikban csak 16 éven felüliek látogathatják az Egiháborút Vagy talán az egri gyerekek olyan érettek, hogy ez itt már nem okozhat problémát? K. E. A népi ellenőrök risftgáltáhi Sok az irodai alkalmazott csökkentik a létszámot? Miért nem Se szigor, sem kellő ösztönzés flfS Cf1 1966. augusztus 18.» csütörtök — Sokan ülnek az irodán. — A munka sok. — Csak a munkások normáját szigorítják? — Az alkalmazottaktól is egyre többet követelnek. ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK csapnak össze, ha a munkások új arcot látnak az irodán, ha új létszámot kér a bérelszámolás, a könyvelés, a raktár vagy a konyha. Sok vita folyt áriéi, hogy nálunk általában magas az alkalmazottak létszáma, de több helyen mégis azt bizonyítják, hogy nem elegendő. Mi hát az igazság? Az utóbbi években hogyan alakult az alkalmazottak létszáma, milyen tényezők befolyásolják az igények alakulását? Milyen intézkedéseket tettek a létszám- és bérgazdálkodás tervszerűbbé tételére, a felesleges alkalmazotti létszám feltárására és a vonatkozó kormányhatározat végrehajtására? Ezekre a kérdésekre keresett választ a Heves megyei Népi Ellenőrző Bizottság legutóbbi vizsgálata. Megyénk üzemeiben nem egyforma gyorsan nőtt a termelés, különböző profü- és szervezeti változásokat tapasztalhattunk, más a területi tagoltság és különbözőek a munka feltételei. De a népi ellenőrök öt nagyobb, három kisebb vállalatnál, a Mátraalji Szénbányászati Trösztnél, két gépjavító állomáson és két állami gazdaságban vizsgálták az alkalmazotti létszám alakulását, tehát az adatok jellemzőek az egész megyére. rtVWWWWXVVWWWWWWWWWWWWWWWV A vizsgált 13 üzemnél 1964- ben 2688 műszaki, adminisztratív, kisegítő és nem ipari állománycsoportba tartozó „alkalmazott” dolgozott, 1966 közepén pedig 2637. Tehát létszámuk mindössze 51 fővel csökkent, de a munkásokhoz viszonyítva alig változott. Száz munkásra jelenleg 22,7 alkalmazott jut. a vállalatok Átszervezése valamelyest csökkentette a gyáregységek alkalmazotti létszámát, de a vállalati központban vagy az irányító szervnél nagyobb arányban nőtt a létszám. Főleg a szétszórt, több telephelyű, kisebb vállalatoknál kedvezőtlen a munkások és az alkalmazottak aránya. Például a Heves megyei Elektromechanikai és Vasipari Vállalatinál 30,6, a KAEV 40. sz. egri gyáregységénél 28,5, de sok az alkalmazotti létszám az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalatnál és a Mátravidéíki Kőbánya Vállalatnál is. Az alkalmazottak létszámának meghatározására a vállalatok többsége közgazdasági számításokat nem végez, még mindig a „bázis-szemlélet” uralkodik. A gyakorlati tapasztalatok, vagy éppen alku és ügyeskedés dönti el, hogy ki, mennyi létszámot kap. A Mátraalji Szénbányászati Tröszt példája igazolja, hogy . jó tapasztalatokért érdemes a „szomszédba” menni. A tröszt szervezési sémáját és ügyrendjét összehasonlították a Dunántúli Szénbányászati Trösztével, majd ennek alapján átszervezték munkájukat és 31 fővel csökkentették az alkalmazotti létszámot. a létszámcsökkentés alapvető akadálya, hogy üzemeink többségének ügyvitel-gépesítése még nagyon kezdetleges, több helyen még az egyszerű, kézi szorzógép beszerzésére sincs lehetőség. Az alkalmazottak közül az utóbbi években sokan szereztek megfelelő szakmai képesítést és gyakorlatot. De a Bélapátfalvi Cementgyár művezetői közül többen nem rendelkeznek az előírt képzettséggel, a Hortl Mezőgazdasági Gépjavító Állomáson 29 közül 12- mek, a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál 166 alkalmazott közül 66-nak nincs meg a munkakörre előírt képzettsége. Nem csoda, ha a megfelelő tudás hiánya miatt nem kielégítő a vezetés színvonala, a termelésben mutatkozó hibákat és zökkenőket nem veszik idejében észre, nem tudnak kellő időben és megfelelő hatékonysággal beavatkozni. A népi ellenőrzés megállapította, hogy még mindig sok a párhuzamos, az egymástól függetlenül készített adatszolgáltatás és kötelező jelentés. Indokolatlannak találták, hogy a a Heves megyei Tanácsi Építőipari és Szerelő Vállalattól felügyeleti szerve 1966-bam miért követeli meg a 24 mutató mérését. Mindenütt be kell látni, hogy nem elegendő az alkalmazotti létszám csökkentésének óhajtása. Az ügyvitelt kell csökkenteni, ésszerűbben, jobban szervezni, hogy az alkalmazottak azt végezzék, amire valóban szükség van, ami előbbre viszi és olcsóbbá teszi a termelő munkát. KIFOGÁSOLHATÓ (a felügyeleti szervek eltűrik), hogy a vállalatok alkalmazotti létszámba tartozó dolgozókat a munkásállomámyba „bújtassanak”. Sem az irányító szervek, sem a vállalatok eddig nem tettek határozott, konkrét intézkedéseket a létszámtakaré- kossággal kapcsolatos kormányhatározat végrehajtására. Hiányzott a szigor és az ösztönzés is, ezért nem kielégítő az eredmény. Ezt a kérdést sem oldja meg automatikusan és egy csapásra a gazdasági mechanizmus reformja. Az idő és a gazdasági kényszer minden vállalatot sürget. Fokozatosan, de emberségesen kell . megoldani az alkalmazotti létszám csökkentését. F. L. Nem értékelték az új eladási módszert, ami kísértetiesen hasonlít egy mai absztrakt drámához. — Érthetetlen. Napnál is világosabb Az Egerbe látogató turistáknak megvan az a különös szokásuk, hogy szeretnek fényképezni. Az viszont még különösebb, hogy úgy gondolják, itt is lehet filmet kapni. Hétköznap nem is tévednek, de szombat déltől hétfőn reggelig — amikor az OFOTÉRT-szak- üzlet zárva tart —, hiába keresnek filmet. Az állomáson ugyan ki van írva: Film és napszemüveg kapható. Ez teljesen igaz, kivéve azt a részt ami a filmre vonatkozik. Á székesegyháznál lévő pavilonban már kapható kisfilm, de kazetta nélkül. Ami logikus Mert a kazettás filmet néhánj mozdulattal be lehet helyezd a gépbe. A kazetta nélkülihez viszont szükségeltetik egy kazetta, egy sötét fülke, vágj teljes napfogyatkozás. S, hogy miért a kazetta nélkülit árulják? Ki tudja. Mindenesetre, aki megfejti a rejt- vényt, az árulja el. S azt is hogy hány éves a kapitány.., Kaposi Levente... Különös ember a vevő Egerben a Dobó téri Üveges porcelánboltban történt. Az egyik polcon négy kistányér díszelget a hozzávaló feketeká. vés csészékkel egyetértésben. Négy kistányér és négy csésze. Alattuk a következő felírás: darabja x forint. Két vevő tért be s megtetszettek a csészék. Ügy gondolták, hogy megveszik őket. Darabja x forint, a négy darab tehát Y forint — számolták. Odavitték a csészéket a pénztárhoz s fizetni akartak. A pénztárosnő viszont felháborodott, mond. ván, hogyan gondolják, hogy a készletből csupán négy csészét és kistányért vesznek meg. A vásárlók kifejtették, hogy a polcon csak ez volt és úgy volt kiírva, hogy darabja. Tehát úgy értelmezték, hogy annyi darabot vesznek, ahányat akarnak. Kis vita s a vásárlók csésze nélkül, felháborodottan távoztak. Persze, nem volt igazuk. hogy akkor miért kölcsönzőbolt a kölcsönzőbolt? S vajon mennyi kezesre lenne szükség, ha netalán mondjuk motorkerékpárt is kölcsönöznének. Kakaó — lekváros süteménnyel Az egri Széchenyi utcai nagy tejivó vasárnap délelőtt is nyitva tart tíz óráig. Általában kilenc órára már elfogy a kifli és a zsömle, kalács, kenyeret sem lehet már kapni a tejhez, kakaóhoz. Maradnak tehát a sütemények, sok esetben csak a lekvárral ízesített készítmények. Ez viszont kevésbé ülik a tejtermékekhez, bár az is igaz, hogy ez már ízlés dolga. Mindenesetre lehetne változtatni a dolgon. Például kilenc órakor bezárni a tejivót. Az sem lenne rossz, ha a reggelizők öntudatosabbá válnának s kilenc után nem térnének be tejet, kávét vagy kakaót inni. Vagy talán több péksüteményről is lehetne gondoskodni? Panasz a gé Szinte naponként érkeznek a külföldi alkatrészek, egyre nő, terebélyesedik az első gépóriás a vis-ontai szerelőtéren. A nemrég még „pusztának” számító területre egy idő óta valóságos „nagyüzem” telepedett: új épületeket emeltek a vasúti si. nek mellé. Az új dolgok azonban — itt, a visontai határban is bizonyos nehézségekkel járnak. Sok más mellett panaszolják a gépszerelők, hogy munkájuk megkönnyítésére mindössze egyetlen telefont találhatnak — s azt is több kilométerre a munkahelyüktől, lenn a Déliaknánál. A vasúton úgyszólván állandóan érkeznek az NDK- szállítmányok, s minden egyes esetben a Vámhivatal embereit kell hívni az átvételhez, kipakoláshoz. Ha csupán a gyöngyösi vámosokkal való szüntelen érintkezést, a naponkénti gyaloglásokat tekintjük ■mmmmmmmmmmmmmkmommmmn« A hétköznapi életben gyakran találkozunk velük. Nem egetverően nagy dolgok, csú- pán az élet apró fonákságai, furcsaságai. Mindenesetre ahhoz elegendőek, hogy néhány percig bosszankodjunk rajtuk, elrontsák hangulatunkat. Ezekből gyűjtöttünk össze egy kis csokorra valót. Egy bicikliért egy hadsereg A fentebb említett hadsereg túlzás. Annyi azonban tény, hogy az egri Kölcsönzőboltban egy kerékpár kiváltásához minimum három ember szüksé- ’ ges. Egy, aki kiváltja a bicik- : lit. kettő pedig kezesnek szük- . ségeltetik. És természetesen három személyazonossági igazolvány is kell. Hogy miért? Állítólag sok volt az elmúlt időben a visszaélés. Érdekes . módon a Balatonnál, ahol tízezrek fordulnak meg. nincs erre a tortúrára szükség. Min- ’ denesetre a módszeren lehet • vitatkozni. Annyi biztos, hogy t a sok hercehurca elriasztja a j közönséget a biciklik kiváltásától s ezzel egyenes arányban ' csökken a visszaélések száma : is. Viszont önkéntelenül is felmerül az emberben a kérdést Apróságok, de... pszerelőktől is — már önmagában is jogossá teszi a szerelők elégedetlenségét. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy az egyes irodák sincsenek egymással összekötve, mindenféle munkával kapcsolatos ügyben az , .apostolok lován” kell közlekedniük a dolgozóknak teljesen helyénvaló a panasz. Jogos a kérdés: mielőbb létesítsenek telefonokat a szerelőüzem munkahelyeire. S igazat kell adni akkor is, amikor az új épületekből elhagyott boylereket teszik szóvá a szerelők, a fürdőkből „kifelejtett” meleg vizet hiányolják. Mert munkájuk meglehetősen piszkos, a napközben rájuk tapadt olajat, port aligha viszi le róluk a hideg víz. Vagy ez lényegtelen, a nagy gépóriások mellett elenyésző, apró hiányosság? Nem hinnénk.. ! Cyenes István (Foto: Nagy Éva) felnőtt adagot kapott ebédre: húslevest és jühpörköltet rizs- zsel, uborkasalátával. — Ha végzünk Peresztegen és lesz még a környéken arat- nivaló, oda is elmegyünk — mondja az egyik kombájnos. — Mikor ide érkeztünk, válogathattunk a vacsorára készített ételek közül — veszi át valaki a szót. — Jó a gazdánk, nem panaszkodhatunk. Ilyen ellátás mellett lehet segédvezető nélkül is egész nap kombájnon ülni. Rövid az ebédidő. Csupán egy cigarettahosszal toldják meg. — Pihenni odahaza is ráérünk — mondják és elindulnak a kombájnjaik felé. Pék Imre — Hát te, hogy kerülsz Ide? — Én is Hortról jöttem, segíteni. Be sem fejetf a mondanivalót, már fut is a kombájn után, a szalmarázó láda rosszul záró ajtaját igazítja meg. Csak miután sikerül a művelet, jön vissza beszélgetni. A neve Szürszabó László, a hortl gépjavító igazgatójának a fia. Négy nyarat töltött már a kombájnok mellett A brigád el sem tudja képzelni nélküle az aratást — Hol utaztál? — Az egyik kombájn gabonatartályában. Ott nem áztam. Ebédidőben beszélgetünk a kombájnosokkal. Az egyik vontató pótkocsijának árnyékába telepedtek. A kis Laci gyerek is ott ül köztük, 6 is Augusygua 8-án, kon dét tr an fejezték be a hatvani járásban az aratást és készültek a sikeres munka megünneplést-e. Délután érkeztek meg központjukba, a Hortl Gépjavító Aüomós udvarára. Ott hallották meg, hogy a Győr- Soproo megye segítséget kér, mart a sok eső miatt megkésett az aratás. — éld vállaZkodk, még aznap este tea kelhet kombájnjával. így indáit cl héttőn éjjel n órakor 14 Heves megyei kom- bájnos Győt'—Sopron megye feli. Csak éppen hogy hazaugrottak családjukhoz a környező falvakba, rövid búcsúra, meleg, ruháért. Szerdán délután érkeztek meg Pereszteg- re. Az egész úton csak szerda hajnalban pihentek le két órára az egyik csornai tsz-majar- ban. Segédvezető nélkül tették meg a több mint 300 kilométert Budapesttől órákon át verte őket az eső. Nem álltak le. Az esemény krónikása hadd jegyezze le nevüket: Pető Mihály, Nagy Ferenc, Tari László, Hronyecz Sándor, Matula József, Vámosi József, Juhász Lajos, Csesztér Ferenc, Hegyi András, ff. Nagy Ferenc, Mészáros József, Péter István, Tóbiás János és Magyar Dávid. Az utóbbi öt kombájnos Peresztegen maradt a termelőszövetkezetnél, a többiek mentek Sopronba, Agfalvára, Lövőre, Kópházára és Űj kérne. Velük ment Kovács Lajos szerelő és a felesége, Jakus Dénes, a szerelőkocsi vezetője és Lőrincz Béla, a Horti Gépjavító állomás főmezőgazdásza. Peresztegen csütörtökön kezdte meg a munkát az öl kombájnos. Több mint 500 hold aratnivaló volt még. Együt! álltak csatasorba a tsz három kombájnjával. Már híre járja a faluban: kemény emberek s hevesiek. Csütörtökön valósággal úgy kellett lecsalogatní őket a gépről ebédre, mert azt mondták, hogy nem érnek rí ebédelni. A tsz udvarán találkozom Kovács Lajosnévál. — Én a férjemmel a szerelő- kocsiban utaztam. így is hosszt volt az út, hát még a kombáj- non. Kedd hajnalban nagyor fáztak az emberek. A gépel motorházainál melegedtek Csornán a rövid pihenő utár az ottani gépjavító állomá: adott üzemanyagot és javította meg az égjük kombájnt. A fogadtatásra így emlékezik: — Sohasem felejtjük el s fogadtatást. Tiszta szálláshelyre, Czákler Istvánhoz kerülte! Peresztegen a kombájnosok. í tsz konyhája főz részükre Semmi panaszunk a vendéglá tókra. Kint a határban rendről sze dl az öt kombájn a gabonái Füstölnek a rendek a portól mintha alágyújtottak volns Az egyik vezető mellett, fen az ülésen, egy 12 év körüli fii 411. Kócos haja a szemébe lóg Almát rágcsál. Fürgén ugri V a kombájnról.
