Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-16 / 167. szám
„Hass, alkot», grarapíftP* A népgazdaság ötéves fejlődésének alapja Barátságunk okmánya Tizennyolc esztendeje, hogy 1948. július 16-án aláírtéit a felszabadult bolgár és magyar nép barátságának naQV lentőségű okmányát, a magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Az elmúlt tizennyolc esztendő alatt ez az egyezmény nemcsak kiállta • próbát, hanem betűi, cikkelyei kézzelfogható valósággá lettek. Igaz, a két nép baráti érzelmei nem új keletűek. Emié leszünk rá, hogy már az 1848—49-es magyar szabadságharcban Kossuth oldalán küzdött a bolgárok egyik legkiválóbb egyénisége, Sztefan Dunyov ezredes, aki magyar és bolgár önkéntesekből szervezett csapatot és hősiesen küzdött a forradalomért. A fegyverletételt követő véres megtorlás elől men9-, külő hatezer magyar szabadságharcos — élükön Kossuth Lajossal és Bem apóval — Bulgáriában talált menedéket. Kola-, rovgrádban, az egykori Sumenben ma is a két nép barátságának ereklyéjeként őrzik Kossuth múzeummá alakított lakóházát. És egy évszázaddal később, a szovjet hadsereg oldalán* bolgár katonák fegyverrel a kezükben léptek magyar földre* hogy kiverjék o fasiszta elnyomókat Petőfi és Kossuth hazájából. _ A magyar—bolgár barátság a külső elnyomók elleni közös küzdelemben fogant, s a proletár internacionalizmus talaján kezdett virágozni. És amióta mind a két országban * dolgozik vették kezükbe a hatalmat, testvéri együttműködésünk egyre terebélyesedik. A barátság építői nemcsak a két ország vezetői, hanem bolgárok és magyarok milliói, a várnai hajóépítők és a budapesti bányagépgyári munkások, a turisták tíz- és százezrei, a kölcsönös előnyök alapján létrehozott közös magyar—bolgár vállalatok, mint például az „Intrasz- mas” dolgozói. A két ország a KGST-n belül és a kétoldali egyezmények keretében szoros együttműködésre lépett többek között a rádió- és televíziógyártásban, a hajóépítésben, az ipar számos területén. Amikor két esztendővel ezelőtt Todor Zsivkov elvtársnak} a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának és miniszterelnöknek vezetésével bolgár küldöttség járt nálunk, lerakták e konstruktív együttműködés bővítésének alapjait. Azóta e két ország állampolgárai minimális formalitások mellett könnyen utaznak egymás országaiba, s már dolgoznak az első közös bolgár—magyar intézmények. Céljaink közösek, mint azt legutóbb a Varsói Szerződés országai bukaresti tanácskozásán aláírt okmányok is bizonyítják S ez a legjobb biztosíték arra, hogy barátságunk és együttműködésünk a jövőben tovább mélyül és erősödik. . (S. T.) A leszerelésért „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelsőbb Tanácsa a népek közti béke megszilárdításának magasztos céljaitól vezéreltetve, kötelességének tartja, hogy felhívja a világ népeinek, kormányainak és parlamentjeinek figyelmét a jelenkor halaszthatatlan és legfontosabb kérdéseire, amelyek mélységesen foglalkoztatják a földgömb népeit: a fegyverkezési hajsza beszüntetésére, a fegyverzet csökkentésére, valamint az atom- és hidrogénfegyver eltiltására” — ezekkel a szavakkal kezdődik az a felhívás, amely tíz esztendővel ezelőtt látott napvilágot, és amely azóta sem veszített aktualitásából. A Szovjetunió az elmúlt évtizedben sem csökkentette erőfeszítéseit egy békés, fegyverek nélküli világ megteremtéséért. Ennek a most tíz esztendeje kiadott felhívásnak szellemében tett újabb és újabb javaslatokat a Szovjetunió a tényleges leszerelés érdekében. Sőt, a Szovjetunió nem várta be a különböző leszerelési egyezmények létrejöttét, hanem több alkalommal egyoldalúan csökkentette fegyveres erejének létszámát. Ezek a jóakaraté lépések azonban az Amerikai Egyesült Államok részéről úgyszólván teljesen válasz nélkül maradtak. A szovjet kormány erőfeszítései következtében az imperialista hatalmak újra és újra tárgyalóasztalhoz kényszerültek, 1963-ban aláírták Moszkva« ban a részleges atomcsend« egyezményt, s a világ közvéle« ményének nyomására voltak kénytelenek Genfben is a tárgyalóasztalhoz ülni. A tizennyolchatalmi leszerelési értekezlet, amely eddig már több mint 250 plenáris ülést tartott, még mindig nem jutott előre, mert az Egyesült Államok gáncsolja az előrehaladást és legfőbb gondja, hogy atomfegyverekhez juttassa a nyugatnémet militaristákat. Ugyanakkor fokozza a Vietnam elleni agresszióját, és mint valami katonai gyakorlótéren, Vietnamban próbálja ki a legújabb amerikai fegyvertípusokat. A világ népei azonban nem engedhetik, hogy az amerikai szoldates/ka büntetlenül gyilkoljon Vietnamban, és szítsa a háborús légkört. Éppen ezért ma is programként hangzanak a szovjet parlament tíz esztendővel ezelőtt] felhívásának szavai. Ha a népek összefognak, kikényszeríthetik az atom- és hidrogén- fegyverek eltiltását és az általános és teljes leszerelést. A legutóbbi napokban a Varsói Szerződés államainak bukaresti értekezletén az európai biztonságról kiadott fontos nyilatkozat jelölte meg azt az utat, amely egyengetheti az előrelépést a fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez és a leszereléshez. pük végzi a talajmunkát és jelenleg úgy halad az aratás, — mint mondani szokás —, ahogyan az meg van írva a nagy könyvben. A terméskilátások biztatók. A főkönyvelő segítségével gyorsan még azt is kiszámoljuk, hogy az idén a felemelt búzaárakat számítva, a szövetkezetnek búzából 255 ezer forint lesz a többletbevéte. le. És ez is nagyon figyelemre méltó dolog... Kaiban találkozunk Horváth Ferenccel, a Füzesabonyi Járási Pártbizottság első titkárával. Szemmel láthatóan örül, hogy az ő járásúkban is ilyen szép pendben megy az aratás. Mint mondja, egy-két hely kivételével minden a tervek szerint történik. Az aratás, a szalmalehúzás, a szántás, a vetés, sőt a szállítás is. Kedvező idői várnak és akkcr az idén nagyobb gond nélkül kerül magtárba az élet.. — szalay — 1966. július 16„ szomlMÉ 30 fok melegben t Kombájnok nyomában... — Akadt-e különösebb — Dolgoznak-e a gépek baj eddig? jelenleg, van-e hiba? Kiderült, hogy akad zökkenő az aratásban. Az SZK—3-as gépnek „kiment” a főtengely- szimmeringje, baj van, és várják a műhelykocsit az SZK— 4-hez is. A hibát azonban gyorsan kijavítják majd a gépállomásiak — legalábbis ezt remélik Tófaluban... Különben itt is komlex aratás folyik. A szalmalehúzás után jönnek a szántó traktorok, majd vetik a másodvetést is. Eddig 200 holdon végezték el a talajmunkákat. Űjabb állomás: Kápolna. Az elnök, a főmezőgazdász, a párt titkár nemrég jöttek be a határból. Ök mondják: 1300 hold aratnivalóból 520 holdon végeztek. Jelenleg a búzában jár a kombájn. A mai napig közel negyven vagon terményt szállítottak el a felvásárlóhelyre. Négyszáz holdról — ötletes újítás segítségével egy szorgalmas, kis létszámú brigád — húzta le a szalmát és már kazalban is van. üt géA gépcsoportvezető elmondja, hogy a kombájnok nyomában saját két bálázógépük doh gozik illetve csak dolgozna, mert az egyiknél gyári hiba jelentkezett. A német masina ga. ranciális és a napokban várják a német szerelőket. Örömmel újságolja, hogy a szántást már nyolc traktoruk végzi. Eddig 250 holdat szántottak fel Is negyven holdon földbe kerül a másodvetés is. A szövetkezeti irodában elmondják, rogy őszi árpájuk 15,8, a tavaszi árpa eddig 11 mázsás átlagot adott... Tófaluban a Béke Tsz elnöke fogad a hírrel: — Huszonkét vagonnál több terményt adtunk át eddig a felvásárlóknak. A kombájnok alól azonnal a terményraktárba szállítjuk a gabonát. Eső sajnos régen volt, a termény megfelelően száraz. Már tudjuk azt is. hogy az elszállított oúzánk után felárat fizet az átvevő vállalat takarítottak s másfél vagon hulladékot gyűjtöttek össze a telepen ... Egyelőre ennyiről vall az üzemvezető, a versenytábla, ennyit mondanak a brigádok... A félévi mérleg azonban kétségkívül többet is mutathatna. Ha olykor nem jelentkeznének váratlan akadályok, nem lenne annyi baj... például az anyag- mozgatással, amelyben jelenleg — a darun kívül — csupán egyetlen kölcsöntargonca segít. Segédanyagok, elszállítatlan salakkupacok között botladozva ... A SOROKSÁRI központban sem lehet közömbös, hogy többet, vagy kevesebbet produkál a vidéki üzem: adjanak hát nagyobb támogatást az egrieknek, törődjenek jobban a 202. számú öntödével...! (gyóni) \\\\V.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W\\\\\\\V\\\\\\ Sziporkázik a hőség. Árnyékban harminc fokot mutat a hőmérő. Verpeléten úgyszólván alig látni embert az utcán, ahogyan mondják; mindenki a határban dolgozik. Naponta ki. lencszázan indulnak el a szövetkezet földjeire. A főmezőgazdász a terepjáró kocsival most érkezik vissza az aratóktól: — Négy kombájn, egy kévekötő aratógép, két rendre arató dolgozik. Valamennyi gép személyzetét a szövetkezet biztosította. Az 1650 hold aratnivalóból közel nyolcszáz holdon már végeztek a gépek. A kombájnok alól azonnal lekerül a szalma is és szántanak a traktorok. —Van-e valami baj, zökkenő az aratás körül? — Jelentősebb nincs. Minden úgy megy, ahogyan elterveztük és ha az időjárás erősen nem szól bele, e hónap végére be is fejezzük az aratást. A Tárná mentén csak kevés csapadék hullott. Feldebrőn is szárazság van és nagy a hőség az aratókra. Három kombájn most a tavaszi árpát aratja. A legjobban Horváth József kom- bájnossal elégedettek, aki élen jár az aratásban. ■ „ Az egri öntödében már augusztust írnak Az egri öntők nagyszerűen vették a felemelt akadályokat, végső soron százkilenc százalékos forintterv- és 110 százalékos tonnaterv-teljesítés- sel jutottak túl az év felén. S ha mindehhez hozzászámítjuk még a következő napok eredményeit is, nem túlzott annak az idős formázónak a megjegyzése, aki azzal büszkélkedett, hogy ők már augusztusnál lapozzák a naptárt... Mint az üzemvezető mérnöktől, Hesz Jánostól értesültünk, a munkaversenyben — a legutóbbi értékelés szerint — a Petőfi-brigád halad az élen, megelőzvén a korábbi legjobb csapatot, a rivális Dobót Meddig? — Talán már nem sokáig, mivel a Dobosok erősen fogad- koznak, ígérgetik, hogy rövidesen kiköszörülik majd a csorbát. A szépséghibát, amely — magyarázták — mondhatni, hogy önhibájukon kívül adódott. Megváltozott ugyanis a brigád eredeti összetétele, időközben elmentek belőle, új társ csatlakozott a régiekhez. Olyan, aki valami három évet esett ki tanult, gyakorlott szakmájából, olyan, akinek néhány hét, hónap szükséges ahhoz, hogy ismét beleszokjon munkájába. A brigádtagok természetesen nem hagyják ebben magára, állandóan mellette állnak, segítik gyengébb társukat. Támogatásuk észrevehető: az új brigádtag rövidesen „teljes értékű” tagja lesz a Dobónak ... MUNKA VERSENYÜKÖN belül külön felajánlást tettek a IX. pártkongresszus tiszteletére. Vállalták, hogy a Diósgyőrnek készülő 30 darab ajax- kalapácsot július 20. helyett már e hét végén leszállítják, s tetszetősebbé teszik több gyártmányukat. Felületi szárítással, grafitos bevonattal csinosítják a korábban egyszerű, nyers formázással készült Diesel-targon- caházat, s kemencés kezelésnek vetik alá az Irodagépipari Vállalat megrendelését, a Brinell- keménységmérőket. Az egri öntők napi feladataik elvégzésén túl is időről időre adnak valami többletet Eddig 400 órányi társadalmi munkát végeztek üzemükben; parkosítottak, betonjárdát építettek, A KORÁBBINÁL lényegesen nagyobb feladatokkal érkezett az idei év az Öntödei Vállalat 202. számú egri üzemébe. A tavalyi mintegy másfél ezerrel szemben már ezernyolcszáz tonna öntvényt írnak elő a tervek. Többi között új profilként jelentkezett a búvárszivattyú, s több — javarészt — exportra készülő gyártmány prototípusához kell különféle alkatrészeket készíteni. Az egri dolgozók esztendők óta megszokott, lelkes igyekezetéhez február óta négy automata formázógép segítsége is társul, hónapról hónapra hozzájárulva az eredményes munkához. Jól sikerült a start, kitűnő tervteljesítéssel zárták az első negyedévet, s megalapozták a következőt. A második negyedévi feladatok megoldásához jelentősen hozzájárult a megélénkült munkaverseny. A brigádok vállalásaikban jobb minőséget garantáltak, anyagtakarékosságra, a balesetek megelőzésére, környezetük mindenkori rendben tartására, a munkaidő maximális kihasználására, a fegyelem további szilárdítására, teljesítményeik növelésére tettek ígéretet Az üzem dolgozói nap nap után valóra váltanak valamit fogadalmukból. Ennek köszönhető, hogy az év első hat hónapjában javult az önköltség, egyebek mellett jelentős kokszmennyiséget takarítottak meg. A központi fekecskeverő beállításával észrevehetően csökkentették a drága grafit fel- használását, ötletes újítások teszik korszerűbbé, gazdaságosabbá a termelést, s a tavalyi harmincháromról tizennégyre szorították vissza az igazolatlan hiányzásokat. Tizenkilenc megrendelőnek mintegy 1800—2000 féle alkatrészből összesen több mint ötvenhatezer darabot öntöttek az első fél évben jó minőségben, mindig határidőre. Gyártmányaikkal megelégedésre adtak okot az üzemben: a hivatalosan megengedett 8,2 helyett csupán 7,3 százalék volt a selejt! A tervezés célja, esafcőgy, ” mint a termelésé, végső soron a növekvő szükségletek, a fogyasztói igények mind magasabb szintű kielégítése. A feladat nem egyszerű és ellentmondás-mentes. Az előrelátás, a holnap növekvő szükségleteinek a kielégítése, a magánháztartásokban is bizonyos keretek közé korlátozza a_ napi fogyasztást. A tv-, a hűtőszekrény-, a bútorvásárlás, a házépítés beosztást és bizonyos fokú lemondást igényel. Népgazdasági szinten is így vagyunk ezzel. Ahhoz, hogy jobb legyen például az élelmiszer-ellátás, több traktor és gép, műtrágya és növényvédőszer, istálló és hűtőház szükséges. Hasonló a helyzet az ipar, a közlekedés, és a kommunális beruházásokkal is. A harmadik ötéves terv, a ma és a holnap szükségletei közötti ellentmondást úgy hidalja át, hogy nem változtat a fogyasztás és a felhalmozás eddig kialakult arányán. Vagyis a nemzeti jövedelemmel arányosan növekedhet a lakosság fogyasztása, javulhat az egészségügyi, a kulturális, a szociális ellátás, és egyidejűleg kellő színvonalú beruházások révén megfelelően gyarapodhatnak a népgazdaság egészséges továbbfejlődését, a termelés bővítését szolgáló eszközök. A tervek szerint öt év alatt 250—260 milliárd forintot fordítunk beruházásokra. A célkitűzések, ésszerű^ hatékony irányainak megválasztásával, a kivitelezési és megtérülési idő gyorsításával nagymértékben hozzájárulnak majd a nemzeti jövedelem gyarapításához, a szocializmus teljes felépítéséhez. íme, néhány szemléltető számadat: az egy főre jutó műanyag-felhasználás öt év alatt 4-ről 10 kilogrammra, vagyis két és félszeresére növekszik. E célkitűzés anyagi alapját többek között évi 24—24 (MM) tonna kapacitású PVC, illetőleg polietilén üzem építésével vetjük meg. öt szovjet és egy nyugati házgyár létesül 1966 — 1970-ben, s a kétszeres termelékenységű, nagyelemes építési módszer aránya hatról 60— 70 százalékra növekszik az állami lakásépítkezéseken. Az ötéves terv egyébként 300 000 lakás felépítésével számol. A villamosenergia-ipar új, korszerű, jó hatásfokú, nagy teljesítményű, 100—200— 300 megawattos gépegységekkel gyarapszik, a hazai áram- szolgáltató kapacitás összesen 1000 megawattal bővül. A vaskohászat fejlesztését egyebek között új elektroacélmű építése szolgálja Diósgyőrött, s az ötvözött hengeracél-termelés 60—65 százalékkal növekszik öt év alatt. Két nagyarányú fejlesztési program végrehajtását kezdjük meg. így a szovjet—magyar alumíniumegyezmény keretében áthidaljuk a gazdag hazai bauxitvagyon hasznosításának útjában álló legfőbb akadályt, az olcsó villamos energia hiányát. A harmadik ötéves terv utolsó esztendejében már összesen 120 000 tonna magyar timföldet kohósítamak olcsó szovjet vízi villamos energiával, s az ebből készülő 60 000 tonna tombalumínium teljes egészét visszakapjuk. Gyorsan fejlesztjük az alumínium feldolgozását, befejezzük a székesfehérvári szélesszalag-hengermű építését. A könnyű alumínium- öntvények, prés- és hengereltáruk egyik fő hasznosítója lesz majd a közúti járműgyártás, amelynek gyors fejlesztését célozza a másik nagy népgazdasági jelentőségű beruházási program végrehajtása. Az iparhoz hasonlóan sokat áldozunk a közlekedés és a mezőgazdaság fejlesztésére. A közlekedés öt év alatt mintegy 36 milliárd forint beruházást kap. Ebből körülbelül ötmil- liárd forintot fordítunk a vasúti vontatás korszerűsítésére. Növeljük a mezőgazdaság fejlesztésére fordítható beruházási eszközöket is, s ezen belül különösképpen a szőlő- és gyümölcstermesztéssel, valamint az állattenyésztéssel kapcsolatos járulékos beruházásokat. A mezőgazdaság gépesítését egyebek között 38—40 000 traktor, 35—36 000 pótkocsi, 6— 7000 kombájn szolgálja. A z országgyűlés legutóbbi ülésszakán törvényerőre emelt harmadik ötéves terv beruházási programja reálisan számol tehát mind a műszaki- technikai fejlődés, mind a növekvő szükségletek irányának várható alakulásával, illetve a hazai lehetőségekkel és erőforrásokkal. Ezen túl a terv a beruházások hatékonyságának emeléséhez azzal is hozzájárul, hogy tág kereteket nyit a gazdálkodás korszerűsítésében és reformjában rejlő lehetőségek kihasználásához. Az új ötéves terv kevesebb részfeladatot tartalmaz, s nem határozza meg tételesen a tervidőszak utolsó két évében induló beruházásokat. Ezek többnyire már a következő, negyedik ötéves tervben üzembe lépő beruházások, indokolt tehát a nagyobb döntési szabadság biztosítása. Később, menet közben, amikor már jobban, konkrétebben körvonalazódnak az 1970 utáni feladatok, fejlesztési irányok, a nemzetközi kapcsolatok alakulása, a gazdasági mechanizmus reformjának hatása, reálisabb, megalapozottabb elhatározásokra nyílik lehetőség. A harmadik ötéves terv másik ilyen új vonása, hogy tá- gabb mozgási lehetőséget biztosít az ésszerű és hatékony vállalati szintű fejlesztési és beruházási tevékenységhez. Az ötéves terv már az első két esztendő összes beruházásainak mintegy 20 százalékát helyi forrásokból irányozza elő, elsősorban az exportgazdaságosságot, a nemzetközi fizetési mérleget javító célokra. Ezen túl az új gazdálkodási rendszer életbe léptetésétől, 1968-tól a beruházások további jelentős részét utalják majd vállalati hatáskörbe, helyi források (az elért nyereség alapján képzett vállalatfejlesztési alapot kiegészítik még a növekvő értékcsökkentési leírással), illetve bankhitel formájában. A harmadik ötéves terv beruházási fejezete, amely már épít a gazdálkodás új elemeire, korszerű követelményeire, szemléletesen mutatja, hogy a központi irányítás tervszerűsége jottányit sem csökken, ellenkezőleg, magasabb szinten, hatékonyabban érvényesül majd az új gazdasági mechanizmusban. Az új ötéves terv elsősorban a fejlesztés fő irányait, a legfontosabb népgazdasági arányokat szabályozza. A vállalatok nagyobb önállósága és döntési szabadsága a beruházásokban, hozzájárul majd dj tartalékok feltárásához és meglevő erőforrásaink jobb, gazdaságosabb hasznosításához. M ár az idén sem jelölték ■ ■ ki központilag — egyes kiemelt feladatoktól eltekintve — a beruházások tervező és kivitelező vállalatait. A vállalatok egymás között szabadon állapodhatnak meg tehát a tervek, a létesítmények ésszerű és gazdaságos, körültekintő és gyors elkészítésében. E rendszer majd általánossá válik 1968-tól, s a részvevők, a végzett munka mennyiségével, minőségével és határidőivel arányos árak megállapításában is szabadabb kezet kapnak. így j tölti majd be igazán ez a rend- | szer a jobb, gyorsabb, takarékosabb beruházásokra ösztönző szerepét. A nagy tervező és építő vállalatok jelentősége az új helyzetben sem csökken, munkájúk rugalmasabbá válik, s szervezeti változásokkal, többek között a vertikalitás növelésével alkalmasak lesznek majd a mainál komplexebb tervezési, építési és szerelési feladatok ellátására. Változatlanul fontos feladat a beruházások koncentrálása. A tervező, a kivitelező kapacitások és az anyagi eszközök szétforgácsoltságának megakadályozása végett szűkítették az idei elkezdésre tervezett beruházások jegyzékét is. Ésszerű beruházáspolitikával, jó munkaszervezéssel biztosíthatók a megfelelő tervező és kivitelező kapacitások, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egészséges verseny alakuljon ki a műszaki előkészítő szervek és az építőipari vállalatok között, a beruházási igények hatékony, gyors kielégítéséért. A harmadik ötéves terv " beruházási előirányzatai reálisak, megalapozottak. A nagyobb üzemi önállóság és hatáskör, az anyagi és szellemi erők racionálisabb hasznosítása ma még pontosan fel nem mérhető tartalékokat tárhat fel helyileg és népgazdasági szinten egyaránt. Kovács József