Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

Pán céllí orsik a djakarlai egyetem körül DJAKARTA (MTI): Szombaton páncélkocsik és géppuskával felfegyverzett ka­tonaság vette körül a djakartai egyetem épületét, ahol több- ezer diák harmadik napja tűntet Sukarno ellen. A diákok fo követelése: alakuljon új kor­mány a Sukarnót támogató po­litikusok nélkül. A hadsereg napilapja szom­bati számában foglalkozik Su­karno elnöknek az ideiglenes népi tanácskozó gyűlésen el­mondott beszédével. A lap sér­tőnek találja Sukarno beszédé­nek azt a részét, amelyben általános választásokat követel kIaz indonéz nép igazi érzelmei, nek megismerésére”. A tanács­kozó gyűlésnek 69 területi kép­viselője van az ország minden részéből. „Sértő kételkedni ab­ban, hogy döntésük nem a nép akaratát tükrözi” — írja a lap. Rusk Szöulban PHBNJAN (TASZSZ): A dél-koreai rádió jelentése •&ertot Rusk amerikai külügy­miniszter Szöulba érkezett. Rusk rövid látogatása idején n vietnami kérdésről és az amerikai—dél-koreai kapcsola­tokról tárgyal elsősorban a dél- koreai hatóságokkal. A Nincsu Csoszon. című phenjani lap megjegyzi, hogy Rusk jelenlegi délkelet-ázsiai és távol-keleti átázásai, ezen belül a szöuli látogatás szoros összefüggésben van az amerikai imperial isták iistai agresszív politikájával. í MOSZKVA: Mihail Szokolov szovjet író nemrég tért vissza angliai és finnországi tanulmányútjáróL, ahol a Lenin életével és mun­kásságával kapcsolatos helye­ket kereste féL A szovjet író, „Szikrák” címmel négykötetes regényében dolgozza fel Lenin életművét Kemencebontásból friss, pormentes AAESZET ad az egri Nagy József Mg Szövetkezet Eg*x, Barkóczi út 8* Telefon: 15-30. Snkképaett Italbolt-vezetőt keresünk szarvaskői italbol­tunkba, Erkölcsi és működési bizo­nyítvány szükséges. Jelentkezés: központi iro­dánkban, Eger, Rottenstein köz 3. Egri fmsz. IS éves körű, S általánost végzett fiatalokat felvesz egyéves fonó—szövő ipari tanulóknak a Magyar Pamutipar, Jelentkezés: Budapest, IV„ Erkel n. 30. Szakoktatási iroda. Lakást biztosítani nem tudunk! Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik boldo­gult jó édesanyánk, ÖZV. BOKROS ISTVÁNNÉ temetésén részt vettek és mély fájdalmunkban osz­toztak, ezúton mondunk há­lás köszönetét. Gyermekei és unokái Gyöngyös 2 fiénmig Angol ipari kiállítás Moszkvában A Szovjetunió a világ potencionálisan legnagyobb piaca MOSZKVA (MTI): A Moszkvában megnyílt an­gol ipari kiállítás 1966 legna­gyobb brit export-kezdeménye­zésének tekinthető, amelynek célja a Szovjetunióba irányuló angol export növelése. Angol részről hangsúlyozzák; ez nem „életfarma”-kiállítás, eladni akarnak a világ poten­ciálisan legnagyobb piacán, és a kiállítási terület minden négyzetméterét ennek a célnak az érdekében akarták felhasz­nálni. Harold Wilson a kiállítás lá­togatóihoz küldött személyes üzenetében azt írta: „Nagy-Bri- tanniában sokan nagy érdeklő­dést tanúsítanak a Szovjetunió iparának és mezőgazdaságának fejlődése iránt, én osztozom eb­ben az érdeklődésben, és tu­dom, mennyire büszke népünk arra, hogy a. maga részéről elő­mozdította ezt a fejlődést. Meg­győződésem, hogy a kiállított tárgyak fontos szerepet játsz­hatnak a most végbemenő ro­hamos' feilődésben”. Az 1966-os moszkvai brit ki­állításon, amely július 8-tól 24- ig tart, naponta 25 000 látogató­ra számítanak. hét a világpolitikában Világméretű esemény volt a szocialista csúcskonferencia Viharos tömegdemonstráció az USB vietnami gaztettei ellen ű JKSZ plénuma és a nemzetközi sajtó - 5z indonéz dráma új felvonása McNamara bonni útja 5.4 milliárd márka értékű fegyver BONN (TASZSZ): Bonnban hivatalosan beje­lentették, hogy július 23-án a nyugatnémet fővárosba érke­zik McNamara, az Egyesült Ál­lamok hadügyminisztere. Tár­gyalásokat folytat arról, hogy Nyugat-Németország vásárol­jon amerikai fegyvereket azok­nak a „valutáris kiadásoknak a kompenzálására”, amelyek a 200 ezer főnyi amerikai had­sereg nyugat-németországi ál- lomásoztatásával kapcsolatban terhelik az Egyesült Államo­kat A látogatást kommentálva a Rheinische Post című nyugat­német lap hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok a világ legnagyobb fegyverszállítója lett. 1961 óta összesen 9 mil­liárd dollár értékű fegyvert szállított 80 országba. A nyugatnémet kormánykö­rök, amelyek az NSZK foko­zott fegyverkezésének politiká­ját folytatják, vállalták, hogy 1967 derekáig 5,4 milliárd márka értékű fegyvert impor­tálnak a Bundeswehr számára az Egyesült Államokból. Az utóbbi hónapokban azonban az egyezmény megvalósításá­ban késlekedés tapasztalható. Ez azzal magyarázható, hogy a nyugatnémet hadiipari rész­vénytársaságok saját fegyve­reik eladása érdekében fokoz­zák nyomásukat a kormányra: Események — sorokban BÉCS: Az osztrák parlament, amely­ben a polgári Néppárt abszolút többséggel rendelkezik, a héten a szocialista ellenzék tiltako­zása ellenére több nagy fontos­ságú törvényt fogadott ed. A törvények egyik csoportja évi több milliárdos nagyságrend­ben csökkenti a magántőke adókötelezettségeit, hogy ezál­tal elősegítse a beruházási te­vékenységet. A parlament nép­párti többsége az ellenzékkel folytatott hétórás, végül botrá­nyossá fajuló vita után fogadta el a rádió és a tv „depolitizá- lását” célzó törvényt Az új törvény alapján előrelátható, hogy a polgári párt a televízió­ra is kiterjeszti befolyását. BRAZZAVILLE: A Mobutu elnökletével össze­ült minisztertanács határozatot fogadott el, amelynek értelmé­ben a kongói országos légitár­saság teljes önállóságot kap. A kormány ezzel véget vet az Air-Kongó és a Sabena belga légitársaság kölcsönös függő­ségének”. PÁRIZS: A franciák 58 százaléka elé­gedett De Gaulle tábornokkal, mint köztársasági elnökkel — ezt bizonyítják a francia közvé­leménykutató intézet június 21- én feltett kérdéseire adott vá­laszok, amelyeket a France Soir ismertet A május 10-én végzett legutóbbi közvélemény­kutatásnál mindössze 56 száza­lék válaszolt a kérdésre „igen”- nel. A hírügynökség emlékeztet rá, hogy a két közvéleményku­tatás közötti időre esett De Gaulle elnök Szovjetunió-beli látogatása. PÁRIZS: Az Egyesült Szocialista Párt, a PSU, nem csatlakozik a bal­oldali demokrata-szocialista fö­derációhoz. Edouard Depreux, a PSU elnöke kijelentette, hogy pártja meg akarja tartani ön­állóságát, mert Mitterrand de­mokrata-szocialista föderáció­jának jövőjét nem látja bizto­sítva. A föderáció vezetőségé­ben az utóbbi hetekben kiéle­ződtek az ellentétek. A veze­tők egy része a kommunista párttal, más része Lecanuet de­mokratikus centrumával akar együttműködni. (MTI) A Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó testü­letének bukaresti ülése méltán került a világsajtó minden lapjának első oldalán az első helyre, a rádió- és televízió­híradások élére. A hét európai szocialista ország a világpoli­tikának éppen arról a két kér­déséről tárgyalt és alakított ki nyilatkozatba foglalt közös álláspontot a testvéri barát­ság és a teljes kölcsönös meg­értés jegyében, amely az em­beri jövendő és a legközelebbi időszak szempontjából egyfor­mán legidőszerűbb és legha­marabb megoldandó. Az európai béke és bizton­ság problémakörét illetően jól­ismert és világos a szocialista álláspont. Alapja a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élé­sének szocialista elve — és ez az elv megköveteli a másik ol­daltól is a reális, történelmi­leg kialakult helyzet józan megértését, a tények tisztelet- bentartását. 1966 Európájában csak az folytathat eredményes politikát, aki a jelen valóságá­ra épít; márpedig ennek a je­lennek egyik ténye a Német Demokratikus Köztársaság, az első német munkás-paraszt állam létrejötte, megszilárdu­lása és alkotómunkája — mint ahogy sajátos tény az is, hogy az NSZ-ban erőteljesen érvé­nyesülnek a materialista ten­denciák, a revansszellem visz- szataszító hajtásai. Így hát a német probléma megoldása kulcskérdés; amikor az euró­pai biztonság megteremtéséről esik szó, sem megkerülni, sem hosszabb távra elodázni nem lehet. A másik, a békét fenyegető súlyos ügy az amerikaiak bű­nös vietnami agressziója, a háború kiterjesztésének új vo­násai — éppen most, a Hanoi és Haiphong lakónegyedére dobott bombák okozta tüzek fényében. A szocialista közös­ség országai még szilárdabban, mint eddig, ott állnak a küz­dő, az amerikai agresszorok leghevesebb támadásaira is helytállással felelő Vietnami Demokratikus Köztársaság mellett és mélységesen egyet­értenek azzal, hogy a békét helyreállítani csak azoknak a követelményeknek alapján le­het, amelyeket a VDK kormá­nyának négypontos nyilatkoza­ta és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítása Front ötpontos deklarációja tartalmaz. A Hanoi és Haiphong elleni gyalázatos bombatámadások egyébként a nyugati világban is mély megdöbbenést keltet­tek. A NATO-szövetséges hol­land kormány a bombatáma­dások miatt „aggodalmát fe­jezte ki”, s ahogy a nyugati jelentések megfogalmazzák, „ezt az aggodalmat írásban juttatták el az USA hollandiai nagykövetségére”. A tömegek felháborodása tüntetések szá­zaiban jutott kifejezésre az el­múlt héten is: elég csak a szá­mos olasz városban, a Ham­burgban és Münchenben, an­gol városokban lezajlott viha­ros találkozásokra emlékez­tetni, s arra a véres rendőri beavatkozással elfojtott tünte­tésre, amely a japán Kyotó- ban okozott kellemetlen órá­kat az ott-tartózkodó Rusk külügyminiszternek. Az Egye­sült Államokban fellángolt tüntetések egyik jellemző epi­zódja volt, hogy Goldwater, Johnson egykori ellenjelöltje büszkén jelentette ki a 25 704 vietnami amerikai halott jel­képes koporsójával felvonuló phoenixi tüntetőknek, hogy ,.a vietnami kérdésben teljesen egyetért” Johnsonnal. Wilson angol miniszterelnök­nek — akinek a hónap dere­kán sorrakerülő moszkvai lá­togatását a hét végén jelentet­ték be — szintén számolnia kell az angol közvéleményben, sőt saját pártja balszárnyán is egyre erőteljesebben megnyi­latkozó és az amerikai politi­ka veszélyességét keményen bíráló hangulattal. Azt a tényt, hogy Wilson moszkvai látoga­tását követően Washingtonba repül, több nyugati kommen­tátor úgy értékeli: az angol miniszterelnök — elsősorban belpolitikai okokból — meg­kísérli majd az amerikaiaktól ámyalatilag különböző állás- foglalás kidolgozását, a viet­nami háború ügyében. Az angol munkáspárti kor­mány vezetőjének valóban van oka arra, hogy megerősítse helyzetét. A hét egyik jelentős eseménye volt Frank Cousins technológiai miniszter lemon­dása: lehetetlen ebben nem Wilson politikai tőkéjének ko­moly megcsappanását látni. Cousins, a szakszervezeti veze­tő Wilson munkás- és szak­szervezet-ellenes ár- és jöve­delempolitikája miatt hagyta ott a bársonyszéket, de köz­ismert, hogy a munkáspárt baloldalának az amerikaiak vietnami kalandorpolitikájára nemet mondó csoportja számít Cousins tekintélyére... Az elmúlt hét politikai ese­ménysorában nagy figyelmet keltettek a Jugoszláviából ér­kező hírek. A JSZK plénumá­nak ismert határozatai — Rankovics távozott a központi bizottságból, Sztefanovics, az állambiztonsági szervezet volt vezetője a belügyminisztérium éléről, s a JSZK-ből is kizár­ták, több döntést hoztak a JSZK megerősítésére — nyu­gaton különböző kommentá­rokra adtak alkalmat. Figye­lemre méltó ebből a szempont­ból Tito elnöknek az a beszé­de, amelyet a harcosok napján a veteránok előtt mondott, s amelyben hangsúlyozta: „A mostani körülmények között különösen veszélyes a libera­lizmus, amely tág teret enged a nacionalizmusnak, a káros nyugati befolyásnak”. T>w> el­nök egy másik beszédében el­mondotta, hogy a JSZK Köz­ponti Bizottsága előtt feltárt és megbírált személyi kapcsola­tok és ingadozások miatt meg­bénult a gazdasági reform vég­rehajtásáért folytatott munka, A jugoszláv kommunisták előtt álló egyik legfontosabb feladatként a nép bizalmának teljes helyreállítását jelölte meg. A nemzetközi politika távo­labbi színterem lezajló esemé­nyek között a héten igen je­lentősek voltak az indonéziai történések. Az indonéziai drá­ma újabb levonásának va­gyunk tanúi: az oly sok áldo­zatot követelt kommunistaelle­nes hajsza újabb hullámának* valamint a Sukarno és a tá­bornokok közötti párbaj vál­tozó hevességű jeleneteinek. Egyre jobban kirajzolódik ez elnök legfőbb ellenfelének, Na- sutionnak terve: Suharto és más tábornokok segítségével úgy manőverezni, hogy Sukar­no hatalmának utolsó maradé­kát is megsemmisítsék s az el­nöki tisztség csak üres látszat­funkció maradjon. Sukarno ingerült tiltakozása — beszédé­ben kifakadt: „Nem akarom, hogy királyként kezeljenek” — arra utal, hogy a hatalmi harc még nem dőlt el, bár a tábor­noki csoport maga mögött tud­va a jobboldali szervezeteket* elsősorban a diákszövetségeket^ Sukarno utolsó politikai had­állásának bevételére készül. Gárdoa Miklós AUTÓSOK, FIGYELEM! AUTÓSOK FIGYELMÉBE! A kötelező gépjármű­szavatossági biztosítás második félévi díja július 1-én esedékes és július 31-ig pótlékmentesen fizethető be. Felvilágosítást, befizető­lapot az Állami Biztosító fiókjai adnak. Francia atomkísérletek a Csendes-óceánon A Csendes-óceán déli részén* Francia Polinéziában ismét fel­lángolt az atomtűz. Franciaor­szág az érvényben lévő atom- csendegyezmény és a Csendes, óceán térségében lévő országok kormányainak tiltakozása eile., nére végrehajtotta kísérleti lég­köri atomrobbantását Kétség­telen, az atomcsendegyezményt Franciaország annak idején nem írta alá, s így annak ren­delkezései számára jogilag nem kötelezők. Tahititői 1200 km-re délke­letre fekszik az a két koráll- sziget, a Mururoa és Fanga- taufa, ahol a túlajdonképpeni robbantásokat végrehajtják. Lagúnáik körül beton és acél­bunkereket építettek ki, ahol az ellenőrző-állomásokat és a robbantások hatásának mérésé­hez szükséges elektronikus mű­szereket helyeztek el. a most megkezdett kisérletsorozat színhelye Mururoa. A 45 km-rel távolabb lévő Fangataufa vi­szont néhány éven belül az első francia hidrogénbomba felrobbantásának színhelye lesz. A franciák csendes-óceáni kísérleti központja több mint 1500 négyzetkilométer kiterje­désű. Minthogy ebben a kör­zetben az ipari feltételek hiá­nyoztak, a kísérleti bázis rend­kívül bonyolult berendezései­dnek minden egyes alkatrészét 1 'WT* iGkinawa * FR Á NCIA POLINÉZIA —— —- ---------— —— —• ■ o rS «térítő /Jí * fnlwstotc eitml • warn yO j> i * Tahiti V. *•.?'/*-HAO _ JRdmframls^srt. _C^nlÍt3____ FANGATAUFA JmururoaI r •• Só. c S E N\DE S ­«£> KORALL- f " : TENGER % * n V * ,7. Cooí 0 ( —VT - • * & nlAUSZTRALIA;:-^. ífeledónia • “ v-~~­v ,.aí: o c e á n ^ ... TA SMAN- "h ÚJ ZH.AND tenger V?­!.'NGTW tooo 2000km repülőgéppel és hajóval Fran­ciaországból kellett odaszállí­tani. Tahitibe helyezték át az idegenlégiósokból álló 5. vegyes ezredet, amelynek segítségévei hatalmas kiikötőrendszert és légi támaszpontot építettek ki. Mindez 5 milliárd új frankjába került a francia adófizetőknek. Mururoától 600 km-re észak­ra lévő Hao-szigetén hozták létre a Csendes-óceán legna­gyobb francia légi támaszpont­ját, valamint a robbantások színhelyére összpontosított 10 000 főnyi szakembergárda élelmezéséhez és ellátásához szükséges üzlet- és műhelyhá­lózatot Az elhelyezési problé­mák megoldására a francia Had. seregügyi Minisztérium utas- szállító hajókat vásárolt, ame­lyeket aztán úszó szállodákká alakítottak át. De Gaulle elnök a csendes­óceáni atomkísérletektől és az ehhez kapcsolódó hadgyakor­latoktól Franciaország nagyha­talmi tekintélyének megerősö­dését várja, — TERRA —. Értesítjük magán és közü­leti villám osenergia-fo­gyasztóinkat, hogy hálózat­felújítási munkák miatt Eger városban 1966. július 11-től 1966. jú­lius 16-ig naponta reggel 7.30 órától délután 15.30 óráig egyes utcákban, az alábbi helyeken áramszünet lesz: Ady Endre utca, Üttörő ut­ca, Ipolyi Arnold utca, Nagyrét utca, Láyer Dezső utca, Bajza utca, Károlyi Mihály utca, Tinódi Se­bestyén utca, Zúgó utca, Csákó sor, Patak utca, Me­der utca, ív utca, Vályi István utca, Sas út (ÉMÁSZ teleptől a vágó- hídig). Az áramszünet 1—1 napon csak 1—2 utcát érint, ezek­ről a 20-70 telefonon részle­tes felvilágosítást adunk. ÉMÁSZ Egri Üzemvezetőség 1966. július 10, vasára—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents